Tököl Város Önkormányzat aKépviselő-testületének 10/2019.(V.10.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2019. 05. 10- 2022. 02. 01Tököl Város Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2019.(V.10.) számú rendelete
a településkép védelméről
Tököl Város Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12.§ (2) bekezdés a)-h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23.§ (5) bekezdés 5. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményeiről szóló a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet43/A.§ (6) bekezdésben biztosított véleményezési jogkörében eljáró állami főépítészi hatáskörben eljáró Pest Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja, területi hatálya és alkalmazása
1. § (1) E rendelet célja Tököl építészeti és természeti értékeinek, a település településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és megőrzése, a település rendezett arculatának kialakítása érdekében egységes szabályozás megalkotása, mely kiterjed:
a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: települési helyi védelem) meghatározására, a védetté nyilvánítására és megszüntetésére vonatkozó szabályokra,
b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározására,
c) településképi követelmények meghatározására,
d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozására
e) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazására.
(2) A helyi védelem célja Tököl településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
(3) A településképi szempontból meghatározó területek meghatározásának célja Tököl egyedi karakterjegyeket hordozó területeinek egyedi településképi szabályozása.
(4) E rendelet területi hatálya Tököl közigazgatási területére terjed ki.
2. § (1) E rendelet az alábbi mellékletekkel együtt érvényes:
a) 1. melléklet: A helyi egyedi védelem alatt álló értékek jegyzéke
b) 2. melléklet: A helyi egyedi védelemre javasolt értékek jegyzéke
c) 3. melléklet: Tököl településképi szempontból meghatározó területei
d) 4. melléklet: Telepítésre javasolt fás szárú növényfajok jegyzéke
e) 5. melléklet: Telepítésre nem javasolt tájidegen, agresszívan gyomosító (invazív) növényfajok jegyzéke
(2) E rendelet az alábbi függeléket tartalmazza: Függelék: Településképi bejelentés adatlapja
(3) E rendelet előírásait az Önkormányzat Képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.
2. Értelmező rendelkezések
3. § E rendelet alkalmazásában:
1. áttört kerítés: olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg.
2. berendezés: közterülethez csatlakozó magánterületen, közterületen vagy közhasználat céljára átadott területen álló tárgy, kivéve köztárgy és műtárgy (pl. díszlet, megálló tábla, párakapu stb.)
3. cégér: valamely mesterségre vagy tevékenységre utaló tárgyat, figurális elemet, címerszerű ábrát tartalmazó épülettartozék, a homlokzati síkra merőlegesen kifüggesztett tárgy vagy címerszerű ábra, cégérnek minősül az a (nem az épület falsíkjára, valamint a kerítésre, kerítés-kapura kihelyezett) tábla is, mely csak a cégtáblán szereplőinformációkat tartalmazza. Nem minősül cégérnek az olyan hirdető-berendezés, amely nem közvetlenül a kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó létesítmény jellegével, hanem az ott árusított vagy felhasznált termékkel kapcsolatos
4. cégtábla, cégfelirat:a cég nevét, székhelyét, funkcióját, tulajdonosát, elérhetőségét, nyitva-tartását tartalmazó és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla
5. címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, jelképét, lógóját, címerét - vagy ezekkel egy tekintetbe eső jellemző ismertető jegyét – valamint egyéb adatait feltüntető tábla
6. egyéb műszaki berendezés: épületre szerelt műszaki eszköz
7. eredeti állapot: e rendelet alkalmazásában a védett értéket képviselő, eredeti építéskori állapot vagy a védelem alá helyezés szerint a védendő értéket képviselő állapot
8. értékvizsgálat: a helyi védelem alá helyezésről szóló önkormányzati rendelet szakmai megalapozására szolgáló esztétikai, műszaki és történeti vizsgálatot tartalmazó munkarész
9. építési reklámháló: a településképi védelemről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Kormányrendelet (továbbiakban: Kr.) 1. § 1. pontjában meghatározott fogalom
10. épület főgerince: az épület tömegét meghatározó, jellemzően az utcai traktus legmagasabb és leghosszabb gerince
11. helyi építészeti örökség: az épített környezet maradandó építészeti értéket is képviselő elemeinek (építmény, épületegyüttes, táj- és kertépítészeti alkotás) összessége – annak minden beépített alkotórészével, tartozékával és berendezésével együtt
12. helyi egyedi védett építmény: a Képviselő-testület által megállapított egyedi védelem, mely egy adott építmény, épület, épületrész tekintetében a hagyományos településkép megőrzése szempontjából jelentős, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy ipartörténeti szempontból jelentős alkotás
13. helyi védett érték: helyi területi védett településszerkezet, területi védett utcakép, egyedi védett építmények összessége
14. információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó
15. közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét
16. közérdekű reklámfelület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre
17. más célú berendezés: pad, kerékpárállvány, hulladékgyűjtő, telefonfülke, reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát
18. mobilház: késztermékként az építés helyszínére szállított emberi tartózkodás céljára szolgáló könnyűszerkezetes, mozgatható épület
19. önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgál
20. önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgál
21. pasztellszínek: kis telítettségű színek, melyek között kerülni kell a mesterséges árnyalatokat, leginkább a neonszíneket és előnyben kell részesíteni a meleg árnyalatokat, mint a bézs, narancs, sárga, barna, vörös árnyalatai
22. reklámhordozó: Tvtv. 11/F. § 4. pontjában meghatározott eszköz
23. útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás
24. utcabútor: az utasváró, a kioszk, a közművelődési célú hirdetőoszlop és az információs vagy más célú berendezés
25. transzparens: kifeszített vagy közterület felett átfeszített textil vagy textil jellegű egyéb anyagból készült reklámhordozó
A HELYI VÉDELEM
3. A helyi védelem feladata, általános szabályai
4. § (1) A helyi védelem feladata
a) a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, település- és utcakép, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épületegyüttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek számbavétele és meghatározása, védetté nyilvánítása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése.
b) a helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, elhárítása, illetve a bekövetkezett károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.
(2) Tököl helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(3) A helyi védelem hatálya nem terjed ki az országos védelem alatt álló értékekre, valamint a természetvédelemről szóló jogszabályok rendelkezései alapján védelem alá helyezett értékekre.
5. § (1) A helyi védelem alá helyezést és a védelem megszüntetését
a) bármely természetes, jogi személy, illetve egyéb szervezet, írásban a polgármesternél,
b) a polgármester, a képviselő-testület bizottsága, az önkormányzati képviselő a képviselő-testületnél
írásban kezdeményezheti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) helyi egyedi védelem esetén a helyi védettség alá helyezésével vagy megszüntetésével érintett érték
aa) megnevezését, szükség esetén körülhatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
ab) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot és
ac) rövid leírását, irodalmi, fényképi vagy egyéb dokumentálását (irodalom, fotók)
ad) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét
b) a kezdeményezés indokolását az a) pont esetében.
6. § (1) A helyi védelem alá helyezéssel vagy annak megszüntetésével kapcsolatos döntés előkészítéséről a polgármester gondoskodik.
(2) Az előkészítés során a védetté nyilvánítást megelőzően be kell szerezni az érintett ingatlannal rendelkezni jogosultak (a tulajdonosok), és ha van, akkor a személyes, ill. telki szolgalmi jog jogosultjának véleményét.
(3) A helyi védelem alá helyezési vagy annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról értesíteni kell:
a) a javaslattevőt
b) azt a hatóságot, amelynek a feladat- és hatáskörét a védelem alá helyezés érinti
c) az ingatlannal rendelkezni jogosultakat
(4) A helyi védelem alá helyezési javaslat támogatásáról és ennek megfelelően a településképi rendelet módosítására irányuló eljárás megindításáról vagy a javaslat elutasításáról a képviselő-testület dönt a javaslat beérkezésétől számított 60 napon belül, a módosítás kihirdetése útján történik.
(5) A helyi védelem elrendeléséről az (3) bekezdésben nem említettek értesítése a rendelet módosítás kihirdetése útján történik.
7. § (1) A helyi egyedi védelem megszűntetésére csak akkor kerülhet sor, ha a helyi védett érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel helyre nem állítható, vagy pedig a védetté nyilvánítás feltételei nem állnak fenn.
(2) A helyi egyedi védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védelem megszűntetését követően lehet elbontani.
(3) A helyi védelem megszűntetése során az egyes épületrészeknek, tartozékoknak az új épületbe történő beépítése, illetve azok megőrzése, helyrehozatala előírható.
(4) Ha egy helyi egyedi védelem alatt álló érték védettsége megszűnik, annak közzétételével egyidejűleg a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a helyi védelem törlését.
8. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett értékekről naprakész elektronikus nyilvántartást kell vezetni.
(2) A nyilvántartás része a helyi védett értékeket tartalmazó lista, valamint a helyi védett értékeket ábrázoló térkép.
(3) A nyilvántartás tartalmazza a védett érték:
a) megnevezését,
b) védelmi nyilvántartási számát,
c) a védett érték azonosító adatait (alkotó megnevezése),
d) a védelem típusát,
e) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, (helyrajzi szám, utca, házszám, helyszínrajz) és
f) a védelem rövid indokolását az értékvizsgálat alapján,
g) a védett érték állapotfelmérésének adatait,
h) a tulajdonos, kezelő, használó nevét, címét
i) a védett értéket érintő beavatkozások, hatósági intézkedések jegyzékét (iktatószámát).
(4) A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.
(5) A jegyző a főépítész útján a nyilvántartást évente felülvizsgálja, a védett értékeket ellenőrzi, szükség esetén a fentieket módosítja.
4. Az egyedi védelem meghatározása
9. § A helyi egyedi védelem kiterjed a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát és településkarakterét meghatározó az 1. mellékletben jelölt és az 1. mellékletben felsorolt elemeire.
5. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
10. § (1) A helyi védett érték tulajdonosa köteles gondoskodni a védett érték karbantartásáról, értékcsökkentést nem okozó fenntartásáról, valamint a rendeltetésnek megfelelő használatáról.
(2) A helyi védett érték rendeltetésének megváltoztatását eredményező beruházás csak akkor hajtható végre, ha az igényelt rendeltetés kielégíthető a helyi védett érték fennmaradása mellett.
(3) A helyi védett érték környezetében és a védett értéket tartalmazó ingatlanon nem végezhető olyan beavatkozás, változtatás, ami előnytelen a védett érték látványa szempontjából.
(4) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani. (5) A helyi védettségű építészeti örökség korszerűsítését, átalakítását, bővítését vagy részleges bontását a védelem ténye nem zárja ki, amennyiben az építmény védelmére okot adó jellegzetességei nem változnak meg, azok eredeti helyükön megtarthatók.
(6) Helyi védettségű épülethez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy annak telkén új építmény, építményrész építése akkor történhet, ha nem sérti a védett építészeti érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét.
(7) A védett építészeti értéket lehetőség szerint eredeti állapotában kell megőrizni. Előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az eredeti építőanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító állagjavító, konzerváló eljárásokat, a restaurálást, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat.
(8) Amennyiben az eredeti állapot megőrzése nem lehetséges, a védett építészeti értéket anyagi és eszmei értékei összefüggéseire tekintettel hitelesen és meghatározó módon érvényre kell juttatni. A műszaki, gazdasági és funkcionális szempontból egyenértékű beavatkozások közül előnyben kell részesíteni a védett építészeti értékek fennmaradását, érvényesülését szolgáló és visszafordítható megoldásokat.
(9) Helyi védettségű építészeti örökségen bármely épületgépészeti berendezés kültéri egysége az építészeti értéket zavaró módon nem helyezhető el.
(10) Helyi egyedi védettségű építmény nem bontható.
(11) Helyi egyedi védettségű építmény részlegesen akkor bontható, ha
a) a bontani kívánt építményrész (az építmény egy bizonyos hányada) építészeti értéket nem hordoz
b) a beavatkozás a helyi védelem alatt álló építmény használata érdekében, a védelem alá helyezését megalapozó építészeti értékek sérelme nélkül megvalósítható.
(12) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva az értéket képező homlokzati nyílás rendet és a nyílások osztását, megőrizve az eredeti homlokzati tagozatokat és a homlokzat egységes színezését. A védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerep ne változzon. A tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen. A védett épületen/építményen semmilyen gépészeti berendezés, tetőfelépítmény, égéstermék-kivezető szerkezet közterületről is látható egysége és kivezetése a környezetébe nem illeszkedő, esetleg zavaró módon nem helyezhető el. A helyi védett épületen tetőtér beépítés vagy emeletráépítés csak akkor alkalmazható, ha ezt az illeszkedés szabályai lehetővé teszik, és ha a homlokzati értékek megőrizhetők.
(13) A helyi védettségű építészeti örökség károsodása esetén a tulajdonosnak helyrehozatali kötelezettsége van.
A településképi szempontból meghatározó területek
6. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
11. § Tököl településképi szempontból meghatározó területei a 3. mellékletben lehatároltak szerint:
a) Történelmi településmag
b) Hagyományos kertvárosias lakóterület
b) Intenzív beépítésű lakóterületek
c) Gazdasági jellegű területek
d) Egyedi területek (börtön, repülőtér)
e) Kis Duna menti üdülési, rekreációs használatú területek
f) Duna és hullámtere
IV. A településképi követelmények
7. Építmények anyaghasználatára vonatkozó követelmények
12. § (1) Építmények színezésekor/átszínezésekor az építmény egészének színével és anyaghasználatával, valamint az utcaképpel és a szomszédos épületekkel nem harmonizáló homlokzat-színezés és tetőfedési anyagok nem alkalmazhatók. A település bel – és külterületén az anyag használatra vonatkozó egyedi építészeti tiltó rendelkezések:
a) anyag, homlokzat, szín: Az építményeken tilos a hagyományos anyaghasználattól (tégla-,fa-, kőburkolat, vakolt felület, ) eltérő homlokzatburkolás (pl.: fém- és műanyag lemezborítás), és az élénk, erős homlokzati színezés. Színezéskor pasztellszínek alkalmazása javasolt.
b) tetőhéjazat: felújítás során cserepes fémlemez, bitumenes hullámlemez, műanyag- és fém trapéz- és hullámlemez, hagyományostól eltérő színű (pl: kék) héjazat alkalmazása tilos
(2) Kerítés nem lehet nagytáblás fém- vagy műanyag hullámlemez.
8. Fás szárú növényfajok telepíthetőségére vonatkozó településképi követelmények
13. § (1) Tájfásítás, védő zöld sáv, védő erdő, továbbá a település külterületén telekhatár menti növénytelepítés, sövény, fasor tájidegen növényfajokból nem létesíthető. A telepítésre javasolt őshonos fa-és cserjefajok jegyzékét a Rendelet 4. melléklete tartalmazza.
(2) Új lakóutcák fásítás nélkül nem létesíthetők, az új utak mentén azonos korú és fajú növényegyedekből álló fasorok telepítendők. A belterületi utcafásításhoz alkalmazásra javasolt fafajokat a Rendelet 5. melléklete tartalmazza.
(3) Légvezeték alá nem telepíthető nagy lombkoronát növelő fa, a kedvezőtlen településképi látványt okozó csonkolás elkerülése érdekében.
9. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
14. § A „Történelmi településmag” településképi szempontból meghatározó területen a településképet meghatározóan az alábbi területi építészeti követelmények érvényesek:
a) beépítés telepítési módja: oldalhatáron és szabadon álló beépítés. Illeszkedni kell a történelmileg kialakult környező és jellemző telepítési módhoz, a kialakult közterület-hálózat nem változtatható meg, új épület a kialakult utcaképhez igazodóan helyezhető el
b) jellemző szintszám: földszintes, földszint+tetőtér-beépítéses, földszint+emelet, az épületek magassága a meglévő/szomszédos épületekhez, az utcaképhez igazodó legyen
c) kerítés: a településképet meghatározó kerítés kialakítása az utcafronton 50-60cm magas lábazattal, legfeljebb 1,8m magassággal létesíthető. A kerítés betétje csak nem tömör kialakítású, átszellőzést biztosító lehet. A hátsó és az oldalsó telekhatáron tömör kerítés a szomszéd jogokra tekintettel nem létesíthető.
d) a közterületekre közterület-alakítási terv készítendő
15. § A „Történelmi településmag” településképi szempontból meghatározó területen a településképet meghatározóan az épületek, építmények elhelyezésére az alábbi egyedi építészeti követelmények érvényesek:
1. Épület elhelyezésekor az alábbiakat kell figyelembe venni:
a) a homlokzat tagolásával, színezésével, a nyílászárok kiosztásával, az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival összefüggő, a homlokzatra és az épülettömegre vonatkozó építészeti megoldásokkal, és
b) az alaprajzi elrendezésből adódó tömeg- és homlokzatképzéssel illeszkedjen az utcaképbe
c) világos pasztellszínek alkalmazhatók, az élénk, harsány színeket kerülni kell
2. A területen mobilház létesítése tilos.
3. Közterülettel érintkező telekhatáron történő építés esetén, az azonos telken lévő valamennyi épület, épületrész utcai homlokzatát egységesen kell kialakítani.
4. Épület az alábbiak szerint alakítható ki:
a) a tetőzet kialakítása (nyeregtetős épületnél), hajlásszöge és esetleges tetőfelépítménye, anyaghasználata a környezet adottságaihoz illeszkedjen, tetőhajlásszög: 25-450
b) az épület tömeg-formálása (az épületek főgerinc magassága azonos legyen), az anyag- és színhasználat településképi szempontból a környezetbe illeszkedjen
5. A közterület felőli kerítést és kapu(ka)t az épület építészeti karakteréhez, anyaghasználatához, megjelenéséhez, településképi sajátosságaihoz illeszkedően kell kialakítani.
6. Áttört kerítés létesíthető, a belátás elleni védelemként sövény vagy cserjesor telepíthető
7. Közterületi telekhatáron, kerítés mentén sövény, fasor a tájkarakterbe nem illő tűlevelű és lomblevelű örökzöld növényekből nem létesíthető. A térhatárolásra, takarásra szolgáló sövény kialakításhoz alkalmazásra javasolt növényfajokat a 4. melléklet tartalmazza.
8. Intézmények, közintézmények környezete, telkének zöldfelülete kizárólag kertépítészeti terv alapján rendezhető.
9. A tököli Fő utca karaktert adó vérszilva fasora megőrzendő, az ingatlan előtti közterület fásítása vérszilva (Prunuscerasifera ’Nigra’) növényegyedekkel történhet. A fák telepítési helyét és az egy ütemben megvalósítandó növénytelepítéssel érintett utcaszakaszokat közterület-alakítási tervben kell meghatározni.
16. § A „Hagyományos kertvárosias lakóterületek” településképi szempontból meghatározó területen a településképet meghatározóan az alábbi területi és egyedi építészeti követelmények érvényesek:
a) beépítés telepítési módja: az oldalhatáron álló beépítés
b) tetőforma: a tetőzet kialakítása (nyeregtetős épületnél), hajlásszöge és esetleges tetőfelépítménye, anyaghasználata a környezet adottságaihoz illeszkedjen, tetőhajlásszög: 250-450
c) jellemző szintszám: földszintes, vagy tetőtér-beépítéses, az épületek magassága a meglévő/szomszédos épületekhez, az utcaképhez igazodó legyen
d) színhasználat: a környezetre jellemző világos pasztellszínek alkalmazhatók, az élénk, harsány színeket kerülni kell
e) kerítés: a teljesen tömör, átláthatatlan utcai kerítés építése nem megengedett. A telkek közterületi határain áttört kerítés építhető, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg, az átszellőzést biztosítani kell. Kerítés az utcafronton 50-60 cm magas lábazattal, legfeljebb 2,2m magassággal létesíthető a rendezett járdaszinttől.
f) A területen mobilház létesítése tilos.
17. § Az „Intenzív beépítésű lakóterületek” településképi szempontból meghatározó területen a településképet meghatározóan az alábbi építészeti követelmények érvényesek:
a) beépítés telepítési módja: szabadon álló beépítés
b) tetőforma: magas-tető vagy lapos-tető. A lapos-tetős épületekre magas tető elhelyezhető
c) jellemző szintszám: a tömbházaknál nem várható szintszám változás, mára már kialakult az épületek magassága, a családi házas részen az épületek földszintesek
d) színhasználat: felújításkor a környezetre jellemző világos pasztellszínek alkalmazhatók, az élénk, harsány színeket kerülni kell
e) kerítés: teljesen tömör, átláthatatlan utcai kerítés építése nem megengedett. Térhatárolásként, kerítésként alacsony vagy középmagas (0,4-1,5 m) nyírt vagy nyíratlan sövény telepíthető.
f) közterületek, közterületi zöldfelületek: átalakítása, fejlesztése közterület-alakítási terv alapján történhet.
g) a tömbházas épületek homlokzatainak felújítása, színezése, tetőzetének megváltoztatása egységes építészeti koncepció alapján történhet, az egyes épületek homlokzatainak felújítása, színezése egységesen, egy időben történhet. Az egyes épületeken belül nem lehet egymástól eltérő
ga) a homlokzati nyílászárók anyaga, színe és osztása,
gb) a bejáratok, előtetők, erkélyek és korlátok anyaga, jellege.
h) a területen mobilház létesítése tilos.
18. § A „Gazdasági jellegű területek” településképi szempontból meghatározó területen a településképet meghatározóan az alábbi építészeti követelmények érvényesek:
a) beépítés telepítési módja: szabadon álló beépítés a jellemző
b) tetőforma: az enyhe hajlásszögű magas tető a jellemző
c) jellemző szintszám: az épületek magassága a meglévő/szomszédos épületekhez, az utcaképhez igazodó legyen
d) színhasználat: a környezetre jellemző világos pasztellszínek alkalmazhatók, az élénk, harsány színeket kerülni kell
e) kerítés: a teljesen tömör, átláthatatlan kerítés építése nem megengedett.
f) a telekhatáron honos növényekből álló többszintes növényzet telepítendő a művi létesítmény tájba illesztésének elősegítése érdekében.
19. § A „Egyedi területek” településképi szempontból meghatározó területen a településképet meghatározóan az alábbi egyedi építészeti követelmények érvényesek: Ezen területek a nyilvánosság elől tömör kerítéssel elzárt területek, a tulajdonosoknak a meglévő kerítések jó karbantartásáról gondoskodnia kell, a kerítés egységes képe megőrzendő.
20. § (1) A „Kis Duna menti üdülési, rekreációs használatú területek” településképi szempontból meghatározó terület karakterében az üdülőterületre, a Ráckevei(Soroksári)-Duna-ágra és a Tököli parkerdőre tagolódik, melyekre a településképet meghatározóan a (2)-(4) bekezdésben foglalt területi és egyedi építészeti követelmények érvényesek:
(2) Az „üdülőterületen”:
a) beépítés telepítési módja: üdülőházas területen, szabadon álló beépítés, hétvégi házas területen, szabadon álló/oldalhatáron álló beépítés
b) tetőforma: nyeregtető, csonkakontyolt tetőforma legyen
c) a Duna-parti ingatlanok épületeinek Dunával párhuzamos homlokzata 8,0 m-nél szélesebb nem lehet
c) jellemző szintszám: földszintes, vagy tetőtér-beépítéses, az épületek magassága a meglévő/szomszédos épületekhez, az utcaképhez igazodó legyen
d) színhasználat: a környezetre jellemző világos pasztellszínek alkalmazhatók, az élénk, harsány színeket kerülni kell
e) kerti építmények, műtárgyak: utcától 6,0 m-en túl helyezhetők el, tömege igazodjon a főépület kialakításához
f) közterületi telekhatáron, kerítés mentén sövény, fasor a tájkarakterbe nem illő tűlevelű és lomblevelű örökzöld növényekből nem létesíthető. A térhatárolásra, takarásra szolgáló sövény kialakításhoz alkalmazásra javasolt növényfajokat a 4. melléklet tartalmazza.
g) az üdülőterület fás-ligetes jellege megőrzendő, az üdülőtelkek zöldfelületének legalább felét többszintes növényzettel fedetten kell kialakítani. A telepítésre javasolt karaktert adó növényfajokat a Rendelet 4. melléklete tartalmazza.
h) a parti sétány (Diana sétány) rendezése közterület-alakítási terv alapján történhet.
(3) A „Ráckevei(Soroksári)-Duna-ág” vízparti sávjában és árterén:
a) a folyópart karakterét adó jellegzetes növényzet, nádasok és puhafás ligetek megőrzendők.
b) a vízparti sávban a szintkülönbségek áthidalására kizárólag növényzettel borított, a környezetbe illesztett rézsűfelületek létesíthetők.
c) kerítés, kerti pavilon, épített tűzrakó, burkolt pihenők, teraszok nem alakíthatók ki.
d) a víziállások és a rajta elhelyezett építmények - padok, korlátok - színezésüket tekintve egymáshoz és a szomszédos víziállásokhoz illeszkedően alakítandók ki.
(4) A „Tököli parkerdő” területén:
a) az erdőterület felújítása lehetőség szerint a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos fa- és cserjefajokkal, természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazásával történjen.
b) épületek és építmények a természetes környezetbe illesztetten, természetes anyagok felhasználásával alakíthatók ki. Épületek kialakítása és átalakítása az (2) bek. a)-d) pontjaiban meghatározott településképi követelmények figyelembevételével történhet.
21. § A „Duna és hullámtere” településképi szempontból meghatározó területen a településképet meghatározóan az alábbi területi és egyedi építészeti követelmények érvényesek:
a) a folyópart karakterét adó jellegzetes növényzet, puhafás- és keményfás ligeterdők megőrzendők.
b) a gyepterületek, erdőterületek megtartandók, tájhasználat változás a természetes állapothoz közelítés érdekében történhet.
c) erdőfelújítás, erdőtelepítés során a tájkarakter erősítése érdekében a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos fafajok telepíthetők, valamint természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók.
d) a terület beépítetlensége biztosítandó, kivéve az árvízi védekezéshez és ivóvízbázis védelemhez, valamint a kikötőhöz kapcsolódó építményeket, létesítményeket.
e) kerítés nem létesíthető, kivéve az ivóvízbázis védelemhez szükséges építményeket.
10. A helyi egyedi védelem alatt álló értékekre vonatkozó településképi követelmények
22. § A helyi egyedi védelem alatt álló értékek vonatkozásában az alábbi településképi követelmények alkalmazandók:
a) az építmény – a védettség alapját jelentő értékét képező – eredeti külső megjelenítését, beleértve az ahhoz csatlakozó tetőfelületet és vízelvezető rendszert, valamint azok
aa) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész- és befoglaló méreteit,
ab) eredeti anyaghatását, nyílászárók esetében eredeti anyaghasználatát, díszítettségét, tok- és szárnyszerkezeti méret- és arányrendjét, valamint a nyílás- és osztásrendjét, és
ac) eredeti épülettartozékait meg kell őrizni, valamint helyre kell állítani
b) meglévő épület homlokzati nyílászáró-szerkezetei csak a meglévő szerkezettel azonos méretű, osztásrendszerű és színezésűre cserélhetők. A kicserélt nyílászáró anyaga abban az esetben térhet el az eredeti nyílászáró anyagától, ha az nem befolyásolja a védett érték településképi megjelenését,
c) ha az építmény egy részét, részletét korábban az eredetitől stílus idegen módon eltérő megjelenésűvé alakították, építették át, és az eredeti állapotáról készült, vagy arra vonatkozó dokumentum nem lelhető fel, akkor azt a homlokzat megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok megfelelő formaelemeinek alkalmazásával kell helyre állítani,
d) az építmény utcai homlokzatának felújítását, színezését több tulajdonos esetén is egységesen, egy időben kell elvégezni,
e) helyi védett értéknek minősülő építményen új parapet konvektor kivezetés közterületről is látható egysége és kivezetése nem helyezhető el,
f) helyi védett értéknek minősülő építményen csak az esztétikai elvárásoknak megfelelő antenna vagy más hírközlési berendezés helyezhető el. Amennyiben a látványt nem érintő más műszaki megoldás nincs, a védett építményen legfeljebb egy antenna vagy más hírközlési berendezés helyezhető el, takarva,
g) kültéri klímaberendezést, szellőzőt a helyi védett értéknek minősülő épület, épületrész, utcafronti homlokzatán elhelyezni nem lehet. Tilos olyan kondenzvíz-elvezetési megoldás alkalmazása, amely esetében a kondenzvíz közterületre vagy szomszéd telekre átfolyhat
h) meglévő, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló épület esetében kültéri klímaberendezések csak az épület egészéhez, valamint az érintett homlokzathoz, továbbá a már korábban elhelyezett hasonló berendezésekhez illeszkedve szerelhetők fel
i) helyi védett területen található, valamint helyi egyedi védelem alatt álló épületen, építményen üzlethelyiség kirakatának legfeljebb 20%-a fóliázható le hirdetés céljára, a hirdetés színhasználatánál a településképi követelményeket figyelembe kell venni
j) hirdető berendezés tetőszerkezeten nem helyezhető el
11. Egyes sajátos építmények, műtárgyak, valamint egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
23. § (1) Védett területen, a közterületeken a közvilágítás elemeit anyaghasználatában és megjelenésében egységes arculat szerint kell kialakítani.
(2) Vízmű gépházakat, víz- és záportározókat, a szennyvízátemelőket, transzformátorállomásokat, energia-átalakítókat, gáznyomás-szabályozókat, közművezetékek nyomvonalait, műtárgyait és építményeit a településképi érdekeket szem előtt tartva kell elhelyezni.
(3) A (2) bekezdés szerinti mérnöki létesítményekhez tartozó közművezetékek – a kötelezően közterületi elhelyezéshez kötött építmények kivételével – elsősorban terepszint alatt vagy a fő rendeltetést jelentő épületen belül, vagy ahhoz csatlakoztatva, ezek hiányában a közterület felől kerítéssel, épületrésszel vagy növényzettel takartan helyezhetők el.
(4) A (2) és a (3) bekezdésben foglaltakat a létesítmények bővítése, illetve cseréje során is alkalmazni kell.
(5) Háztartási méretű napenergiát hasznosító berendezést a tetősíkba, vagy arra legfeljebb 10 fokos dőlésszöggel lehet telepíteni.
(6) Gáznyomás-szabályozó a telek elő-, és oldalkertjében, az épület közterületre néző homlokzatán takartan, vagy a közterületről nem látszó homlokzatán helyezhető el.
(7) Napelem önálló építményként elsősorban a gazdasági, valamint a szabályozási tervben a közművek elhelyezésére szolgáló különleges területeken, építési helyen belül helyezhető el.
(8) Szélerőmű és naperőmű-park műemléki környezetben, természetvédelmi lehatárolással érintett területen és tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területen nem helyezhető el.
(9) Műholdas parabola-antenna szintén nem helyezhető el az utcai fronton.
(10) Épület utcai homloksíkján síkból kiálló közmű-berendezés nem helyezhető el.
(11) A teljes település ellátását biztosító elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére településképi szempontból elsősorban alkalmas területek:
a) ipari karakterű,
b) kereskedelmi, szolgáltatási karakterű,
c) mező- és erdőgazdasági karakterű,
d) beépítésre nem szánt egyéb karakterű területek
(12) A teljes település ellátását biztosító elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére településképi szempontból nem alkalmas területek:
a) lakó- és üdülési karakterű területek,
b) táj- és természetvédelmi oltalom alatt álló területek.
(13) Helyi védelemmel érintett területeken csak olyan hírközlési berendezés helyezhető el, amely anyagában és formavilágában illeszkedik a településképhez.
12. Reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
24. § (1) A településkép védelme szempontjából kiemelt területen lévő közterületen és magánterületen reklámhordozó és reklám a vonatkozó törvény (Tktv. 11/B. § (1) bekezdése 1. melléklete) rendelkezései szerint nem helyezhetők el.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott területen kívüli terület közterületein reklám kizárólag az utcabútorzaton (utas-váron, hirdetőoszlopon) helyezhető el max. 2 m2 felületen.
(3) Jelzésekre (utca-mutatókra, irány-jelző táblára) reklámot tenni tilos.
(4) Magánterületi ingatlanon legfeljebb egy reklámhordozó helyezhető el:
a) max: 1 m2felülettel
b) anyaghasználata, elhelyezésének módja: A reklám az ingatlan közterületi kerítésének részeként, az utcai felületére tehető. A reklámhordozót a kerítés anyagához igazodóan kell kialakítani és színezni
(5) Településképi szempontból meghatározó területen:
a) saját tevékenységet hirdető ideiglenes reklám elhelyezése építési hálón az építési naplóban foglaltaknak megfelelően az építkezés időtartama alatt lehet,
b) az önkormányzat által szervezett (falunap, települési évforduló) vagy támogatott rendezvényről tájékoztató ideiglenes reklám elhelyezése transzparensen lehet,
c) épület nyílászáró üvegfelületén ragasztott reklám az épületben folytatott tevékenységgel kapcsolatban nem alkalmazható.
(6) Az (5) bekezdés a) pont szerinti építési hálón történő reklám elhelyezése építési napló vezetéséhez kötött.
(7) Cégér, cégtábla, címtábla az ingatlanban tevékenységet folytató természetes vagy jogi személyenként, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetenként 1 db helyezhető el, amelynek mérete nem haladhatja meg az üzletre eső homlokzati felület 20%-át. Több egységből álló ipari, kereskedelmi, szolgáltató létesítménycsoport esetében egységesen kialakított cég- vagy címtábla helyezhető el.
(8) A (7) bekezdés szerinti cégért úgy kell elhelyezni, hogy az illeszkedjen a homlokzat meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához. Cégtáblát, cégért elhelyezni a földszintet az emelettől elválasztó sávban vagy földszintes épületnél az ablak, kirakat felső széle és a tetősík közötti sávban lehet.
Településképi bejelentési eljárás
13. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklám-elhelyezések
25. § (1) A polgármester a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 26/B. § (1) bekezdése szerinti tevékenységek közül
a) a helyi védettségű egyedi érték részét képező épület vonatkozásában homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása,
b) helyi védettségű területi érték területén lévő épület közterületről látható homlokzatán előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása,
c) épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása vagy rendeltetésmódosítása, ha a szükséges parkolók száma is növekszik,
d) közterületen és helyi védettségű területi érték területén kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, átalakítása, felújítása, melynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a 20 m2 alapterületet,
e) helyi védettségű területi érték területén lévő közterületről közvetlenül látható, nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot, és a 3,5 m gerincmagasságot,
f) helyi védettségű területi érték területén közterületről látható kerítés építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése
esetén településképi bejelentési eljárást folytat le.
26. § A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a reklám-elhelyezési kormányrendeletben (104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet) szereplő általános elhelyezési követelmények és jelen rendelet reklámok közzétételével összefüggő településképi követelményeinek érvényesítése érdekében.
14. A bejelentési eljárás szabályai
27. § (1) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a polgármesterhez– e rendelet függeléke szerinti adattartalommal - benyújtott papíralapú bejelentésre indul.
(2) A polgármester a településképi bejelentési eljárást a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tr.) 26/B.§, 26/C.§ és 26/D.§-ban foglaltak szerint folytatja le.
Településképi kötelezés
15. Településképi kötelezési eljárás
28. § (1) A polgármester – törvényben foglaltak szerint – településképi kötelezési eljárást folytathat le, és az érintett ingatlan tulajdonosát az e rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesülése érdekében az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.
(2) A reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén a polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását, és ha bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta vagy az tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal, 15 napon belül értesíti a megyei kormányhivatalt.
16. Záró rendelkezések
Hatálybalépés
29. § A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
Hatályon kívül helyező rendelkezések
30. § Hatályát veszti Tököl Város Képviselő-testületének az építészeti értékek helyi védetté nyilvánításáról szóló 2/2016 (I.29.) számú önkormányzati rendelete és a reklámok, reklámhordozók elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmairól és a településképi bejelentési eljárásról szóló 12/2017. (XI.17.) számú önkormányzati rendelete.
FÜGGELÉKEK