Taksony Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (VII. 8.) önkormányzati rendelete
Taksony Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2024. 01. 18Taksony Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (VII. 8.) önkormányzati rendelete
Taksony Építési Szabályzatáról
Taksony Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében, és a 62. § (6) bekezdés 6) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdésének 6. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.
Általános előírások
Általános rendelkezések
1. A rendelet hatálya
1. § Taksony Építési Szabályzata (a továbbiakban: TÉSZ) Taksony Nagyközség közigazgatási területére terjed ki.
2. A rendelet alkalmazása
2. § (1) A TÉSZ-ben nem szabályozott kérdésekben a mindenkori hatályos, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK), a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) az irányadók.
(2) A vonatkozó jogszabályokat a TÉSZ-ben foglalt kiegészítésekkel, illetve eltérésekkel, valamint a Taksony Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló önkormányzati rendeletével (továbbiakban: TKR) együtt kell alkalmazni.
(3) A TÉSZ lehatárolja az egyes építési övezeteket és övezeteket, meghatározza azok jellemzőit:
a) a telek használati céljával összefüggő rendeltetést, valamint a telkeken az el nem helyezhető rendeltetést,
b) az építési övezet, övezet jelét, határát,
c) a beépítés módját,
d) a kialakítható telek legkisebb területét,
e) a beépítettség legnagyobb mértékét terepszinten,
f) a terepszint alatti építés legnagyobb mértékét és helyét,
g) a rendeltetési egységek megengedett számát,
h) a zöldfelület legkisebb mértékét,
i) a megengedett legnagyobb és legkisebb épületmagasságot,
j) a közműellátás mértékét és módját,
k) a helyi sajátosságok megőrzése, vagy kialakítása érdekében tett előírásokat,
l) egyéb sajátos építési követelményeket,
m) kül- és belterületi határt, módosításainak lehetőségeit
n) a meglévő és tervezett szabályozási vonalat és szabályozási szélességet,
o) más jogszabály által meghatározott:
oa) védőterületeket, védőtávolságokat, védősávokat,
ob) védett területeket,
oc) nyilvántartott régészeti lelőhelyek határát,
od) az országos ökológiai hálózathoz és a Natura 2000 hálózathoz tartozó területeket.
(4) A TÉSZ mellékletei a következők:
a) 1. melléklet: SZT-1 jelű tervlap - Belterület Szabályozási Terve (M=1:4 000),
b) 2. melléklet: SZT-2 jelű tervlap - Külterület Szabályozási Terve (M=10 000),
c) 3. melléklet: Építési övezetek és övezetek beépítési paraméterei.
d) 4. melléklet: Mintakeresztszelvények,
e) 5. melléklet: A régészeti lelőhelyek,
f) 6. melléklet: Országos vagy nemzetközi védettség alatt álló természeti értékek jegyzéke,
g) 7. melléklet: Vízbázisok korlátozó elemei.
(5) Rajzi mellékletén, a Szabályozási terveken ábrázolt és annak jelmagyarázatában felsorolt elemek a következő csoportosításban szerepelnek:
a) a szabályozás alapelemei és másodlagos elemei: amelyek a kötelezően alkalmazandók, amelyektől eltérni csak e rendelet külön feltételhez kötött rendelkezései szerint lehet, továbbá módosításuk csak a rendelet módosításával lehetséges,
b) a más jogszabály által elrendelt kötelezően alkalmazandó szabályozási elemek tájékoztató jelleggel: amelyeket az adott jogszabály előírásainak megfelelően be kell tartani,
c) egyéb tájékoztató elemek, minden olyan elem, mely nem tartozik az a)–b) pontban felsoroltakhoz, de a terv tartalmazza, és az a terv megértését segíti.
3. Értelmező rendelkezések
3. § E rendelet alkalmazásában:
1. Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges nézetből az átláthatóság 50%-nál nagyobb mértékben nem korlátozott.
2. Beültetésű kötelezettségű terület: a telek azon része, ahol településképi és környezetvédelmi okból, a beépítéssel egyidejűleg, az építtető vagy a telekkel rendelkezni jogosult, a vonatkozó jogszabályban előírt hatósági határozat alapján, köteles többszintes növényállományt (fa- és cserjeszint együttesen) telepíteni, és azt folyamatosan fenntartani. A területen legfeljebb közműépítmények helyezhetők el.
3. Csurgó-távolság: oldalhatáron álló beépítésnél az oldalsó telekhatár és az épület között szükséges teleksáv az épületről levezetett csapadékvíz telken belüli fogadására, továbbvezetésére.
4. Fasor: út mellett azonos távolságra ültetett fákból álló vonalas módon telepített, azonos fajú és azonos korú útsorfákból álló, növénytelepítés.
5. Gazdasági épület: a mezőgazdasági rendeltetéshez kapcsolódó gazdasági tevékenységet, különösen a termény- és mezőgazdasági eszköztárolás, termény feldolgozás, állattartás és egyéb mezőgazdasággal összefüggő tevékenységeket befogadó terepszinti épület, valamint terepszint alatti építmény.
6. Gerincvonal: magas-tetős épület tetősíkjainak legmagasabban fekvő, általában a vízszintessel párhuzamos metszésvonala.
7. Gépjármű tároló: az országos jogszabályban foglaltaknak megfelelően kialakított, fedett módon történő gépkocsi elhelyezést biztosító építmény.
8. Háromszintű növénytelepítés: az a növénytelepítés, amikor a zöldfelület területének minden 150 m2-re számítva legalább 1 db közepes lombkoronát növesztő fa, és legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje, és a többi felületen gyep vagy talajtakaró kerül ültetésre.
9. Haszonállat: a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló hatályos jogszabály szerinti haszonállatok.
10. Javasolt telekhatár: a javasolt telekhatár betartása nem kötelező, a TÉSZ övezeti és egyéb előírásainak megfelelően alakíthatók, a telkek a javasolt telekhatártól eltérhetnek.
11. Kialakult állapot: Az övezeti előírások paramétereire vonatkozó fogalom. A kialakult állapotot képezheti az épületek telken belüli elhelyezkedése (a beépítés módja), a telek környezetében fennálló beépítési mérték és beépítési magasság, elő-oldal és hátsókertek jellemző mérete. A kialakult állapotot az adott telektömbre, vagy utcaszakaszra jellemzően lehet meghatározni.
12. Kialakult építési vonal az előkert nélküli beépítésnél: a közterületi, vagy magánúti telekhatár, ahol a telekszélességének legalább az 1/3-án áll az épület.
13. Környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenység/tevékenységi célú épület: olyan tevékenység, létesítmény, amely
a) a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló, vonatkozó és hatályos jogszabály szerinti tevékenység
b) fémhulladék anyag kereskedelmével, értékesítésével, felvásárlásával, gyűjtésével, tárolásával, raktározásával, kezelésével jár, vagy
c) amelynek gépjárműforgalma meghaladja az átlagos lakóterületi forgalmat, ilyen az autómosó, az autószerelő- javító, karosszéria lakatos, karosszéria festő munkát végző szolgáltatás.
14. Legkisebb telekszélesség: a telekszélesség azon legkisebb értéke, amely a telek területén belül legalább az övezeti előírásokban meghatározott telekmélységben, ennek hiányában legalább 10 m, a mélység irányára merőlegesen az oldalsó telekhatárok között teljesül.
15. Megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség (%): e rendelet alkalmazása szempontjából a telken lévő épület pinceszintje, valamint a terepszint alatti építmények, a terepszint fölé legfeljebb 1 méterrel emelkedő épület(rész)ek beépített bruttó alapterületének és a telek területének aránya százalékban.
16. Meglévő épület: jogszerűen építési vagy fennmaradási engedély alapján épült, vagy engedély nélkül épült, de legalább tíz éve az adott telken álló épület.
17. Mobilház, konténerház: késztermékként, szerelt technológiával előállított, az építés helyszínére szállított emberi tartózkodás céljára szolgáló könnyűszerkezetes, mozgatható építmény.
18. Parkoló terület: a gépkocsi várakozását biztosító terület.
19. Saroktelek: olyan földrészlet, amely két oldalán is közterülethez, illetve magánúthoz csatlakozik.
20. Támfalgarázs: lejtős terepen, a lejtő felőli oldalról, közvetlenül a köz- vagy magán területről terepszinten megközelíthető, kizárólag jármű tárolására szolgáló földborítású, vagy tetőterasz kialakítású terepszint alatti építmény.
21. Telek be nem építhető része: a szabályozási terven lehatárolt telekrész, melyen jelen rendelet és az OTÉK előkertre vonatkozó előírásait kell figyelembe venni.
22. Telektömb: közterülettel, vagy természetes határokkal rendelkező több telekből álló telekcsoport.
23. Útsorfa: egyenes törzset nevelő 220 cm törzsmagasságot és 18 cm törzs körméretet meghaladó méretű, legalább kétszer iskolázott fa.
24. Vegyes használatú kiszolgáló út: olyan lakóövezeti utcák, amelyek szélességi mérete, vagy keresztirányú domborzati adottságai nem teszik lehetővé, hogy külön-külön felület álljon rendelkezésre a gyalogos (kerékpárosok) és a gépjárműforgalom részére, melyre tekintettel vegyes az útfelület használata.
25. Védő zöld sáv: a Szabályozási terven vagy a TÉSZ-ben megállapított, védelmi jelleggel kialakított zöldfelületi sáv, ahol legalább 6 m-ként 1 db nagy vagy közepes lombkoronát növesztő fa alatta cserjékkel, vagy 6 m-nél szélesebb területsáv esetén 25 m2–re számítva legalább 1 db nagy vagy közepes lombkoronát növesztő fa és alatta cserjék kerülnek telepítésre.
26. Zaj ellen védendő épületek, helyiségek: kórtermek és betegszobák; tantermek és előadótermek oktatási intézményekben; foglalkoztató termek és hálóhelyiségek bölcsődékben, óvodákban; lakószobák lakóépületekben; lakószobák szállodákban és szálló jellegű épületekben; étkezőkonyha, étkezőhelyiség lakóépületekben; szállodák, szálló jellegű épületek; közösségi lakóépületek közös helyiségei; éttermek, eszpresszók; kereskedelmi, vendéglátó épület eladóterei, illetve vendéglátó helyiségei; várótermek (a környezeti zaj és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló rendelet szerint).
27. Zártsorú beépítés: Az utca felüli telekhatáron, az úgynevezett beépítési vonal mentén a teljes telekszélességre kiterjedő építési mód. Az épületek egymáshoz közvetlenül tűzfallal csatlakoznak.
28. Zöldtető: Födémszerkezeten mesterségesen létrehozott, vízelvezetés, vízháztartás, vízszigetelés szempontjából megfelelő rétegrenddel megépített, termőréteggel borított, növényekkel beültetett felület, amelyben az épületszerkezet, a tetőszigetelés rétegei és a kertészeti felépítmény szerves egységet alkot.
4. Belterületi határ, belterületbe vonás
4. § (1) A belterületbe vonandó területeket az SZT ábrázolja.
(2) Területet a település belterületébe vonni csak ütemezetten, az igénybevétel növekedésével arányosan szabad, a meglévő belterülethez csatlakozóan.
Közterület alakításra és magánutakra vonatkozó előírások
5. Általános közlekedési előírások
5. § (1) Közlekedési- és közművek elhelyezésére szolgáló közlekedési területen a szabályozási tervben a közlekedési létesítmények számára meghatározott területsávban kizárólag a közlekedést, valamint a közművek és a hírközlés létesítményeit szabad elhelyezni.
(2)1 Egyes utak tervezési osztályba sorolása:
a) Külterületen:
aa) 51.sz. főút K.IV.A
ab) 510.sz. K.IV.A.
ac) 5202. jelű országos mellékút K.V.A
b) Belterületen:
ba) 51. sz. és 510 sz. főút B.IV.b.C.
bb) 5202 jelű országos közút B.IV.c.B.
bc) gyűjtőutak B.V.c.B.
bd) kiszolgáló utak B.VI.d.A
(3) A SZT rendelkezése értelmében az ingatlan-nyilvántartásban közterületként jelölt területek az érintett tulajdonosokkal történő megegyezés szerint és a szakhatóság egyetértésével közhasználat elől el nem zárt magánútként alakíthatók ki.
(4) Belterületen új közúti közlekedési célú terület kiépítése során biztosítani kell:
a) legalább az egyoldali járdát a vegyes használatú utak kivételével,
b) az út- és járdaburkolatok akadálymentes kialakítását,
c) a 10,0 m-es szabályozási szélesség elérése esetén legalább egyoldali fasort, vagy zöld sávot,
d) a felszíni vizek árokkal, csapadékcsatornával való elvezetését, vagy helyben szikkasztását,
e) közvilágítás kiépítését.
(5) Utakra, közterületekre vonatkozó előírás: Azon közintézmények, közforgalmú szolgáltatók, melyek telkén belül nem lehet az előírás szerinti parkolók számát kialakítani, a szükség szerinti parkolást, 500 m-es körzetben közterületen, egyéb telken, vagy önkormányzati megállapodás szerint más helyen kell biztosítani.
(6) A közterületeket csak a legszükségesebb nagyságú burkolt felülettel lehet ellátni. A burkolatlan felületeket – ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák – fenntartható zöldfelületként kell kialakítani.
6. Közterületen elhelyezhető építményekre és építménynek nem minősülő köztárgyakra vonatkozó rendelkezések
6. § (1) Ha az építmény a rendeltetése szerint a jogszabályi előírásoknak megfelel, valamint elhelyezésével, használatából eredő sajátos hatásaival nem akadályozza a közterület rendeltetésének megfelelő használatát, úgy a közterületen az alábbi építmények helyezhetők el:
a) közlekedési-, és közmű műtárgyak,
b) köztárgyak: szobor, emlékmű, kút-, szökőkút, szakrális elem, utcabútor, hulladékgyűjtő,
c) egyéb köztárgyak, közvilágítási, közlekedésirányítási, hírközlési műtárgyak,
d) utas-váró, telefonfülke,
e) alkalmi vásárok építményei
f) árusító pavilon a (2) bekezdés figyelembevétele mellett,
g) vendéglátó létesítményekhez kapcsolódó terasz,
h) reklámhordozó, hirdető berendezés a településképi rendeletben meghatározottak szerint,
i) park és játszótér építményei,
j) installációk.
(2) A pavilon jellegű építmény időszakos eseményekhez kapcsolódóan meghatározott időre helyezhető el, amely közműellátása alkalmi berendezéssel, vagy az energiaszolgáltatás, az ivóvíz szolgáltatás, a szennyvízelvezetés vagy gyűjtés és a csapadékvíz elvezetés közhálózati csatlakozásával biztosított.
(3) Közterület kialakítása, vagy újjáépítése akadálymentes módon valósítandó meg.
7. Közterületi zöldfelületekre vonatkozó előírások
7. § (1) A közúti közlekedésre szánt közterületeken, illetve a közforgalom számára átadott magánutak mentén a táji és termőhelyi adottságoknak megfelelő, útsorfa minőségű, nem invazív, külterületen honos fafajokból álló növényzetet kell telepíteni.
(2) Új közterületek megnyitásánál és kialakításánál biztosítani kell az útpályával párhuzamos fasor(ok), zöld sávok kialakításának lehetőségét. Meglévő és beépített telektömbön keresztül megnyitott közterületek kialakításánál ettől csak abban az esetben lehet eltérni, amennyiben a meglévő közműhálózat, valamint a kialakítható közterület mérete nem teszi lehetővé a fasor(ok) ültetését.
8. Magánutakra vonatkozó rendelkezések
8. § (1) Kettőnél több telket kiszolgáló magánút csak közforgalom elől el nem zárt magánútként létesülhet, a közhasználat céljára átadott magánutat a közterületek hálózatának részeként kell kezelni, melyet az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.
(2) Magánútból nem nyílhat újabb magánút.
(3) Magánút céljára kialakított telken építmények közül kizárólag út és nyomvonalas közműépítmények helyezhetők el.
(4) Közforgalom elől el nem zárt magánúton a közvilágításnak megfelelő szintű megvilágítottságot kell biztosítani.
(5) A magánúttal feltárt telkek építési övezetében előírt mértékű közművesítésének kapcsolódó magánúton való elhelyezhetőségét és a felszíni vízelvezetés megoldását védőtávolságokat is feltüntető mintakeresztszelvénnyel kell igazolni.
(6) Közforgalom elől el nem zárt magánút csak az illetékes hatóság által engedélyezett útterveknek megfelelő nyomvonal figyelembevételével, közterülethez közvetlenül csatlakozóan alakítható ki.
(7) A magánút felőli terület előkertnek számít.
(8) Közforgalom elől el nem zárt magánúton, a gépjárművek, gyalogosok és kerékpárosok akadálytalan közlekedését biztosítani kell.
(9) Beépítésre szánt területen kialakítandó közforgalom elől el nem zárt magánút telkének megengedett legkisebb szélessége 8 méter.
(10) Gazdasági terület telkeit megközelítő magánutat úgy kell kialakítani, hogy a telkek megközelítése tehergépjárművel is biztosított legyen.
9. Parkolásra vonatkozó előírások
9. § (1) Az országos jogszabályok alapján az ingatlanok parkoló igényét telken belül kell biztosítani. Ettől eltérni nem lakórendeltetés esetén a Vt és a Vi építési övezetekben lehet, amennyiben a telekszerkezet, telekterület és a beépítés nem teszi lehetővé a telken belüli parkoló létesítését. Ezen esetekben parkoló a telek előtti közterületen, vagy attól legfeljebb 500 m távolságon belül lehet a vonatkozó önkormányzati rendeletben foglaltak szerint.
(2) Meglévő épületek rendeltetési egységeinek megváltoztatása csak akkor lehetséges, ha a szükséges, előírt parkoló-mennyiség az ingatlanon belül megvalósítható, kivéve az (1) bekezdés szerinti eseteket.
(3) A kertvárosias (Lke) építési övezetekben rendeltetési egységenként terepszint felett, vagy terepszint alatt az országos jogszabály szerinti parkolóhelyet kell kialakítani.
(4) A Vt és Vi építési övezetekben a közösségi épületek esetében a vonatkozó országos jogszabály szerint kötelező elhelyezni a kerékpártárolókat. A többlakásos lakóépületekben lakórendeltetési egységenként a lakóépületben legalább 3 kerékpár részére kötelező kerékpártároló kialakítása.
Az épített környezet alakítására vonatkozó előírások, az épített környezet védelme, értékvédelem
10. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló értékeket az SZT-1 jelű belterületi szabályozási tervlap jelöli.
(2) A helyi védettséggel érintett objektumok esetén Taksony településképi rendelete állapít meg rendelkezéseket és kötelezettségeket, melyet e rendelettel összhangban kell alkalmazni.
(3) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket az SZT-2 jelű külterületi szabályozási tervlap jelöli, a felsorolásukat a TÉSZ 5. melléklete „a régészeti lelőhelyek” listája tartalmazza.
(4) A nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintő beavatkozás, beruházás során a kulturális örökség védelemmel kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendeletben foglaltak az irányadók.
A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
11. § (1) Taksony természetvédelmi, tájvédelmi szempontból értékes területei, elemei:
a) az ex lege védett lápterületek,
b) a Natura 2000 területként nyilvántartott élőhelyek,
c) az Országos Ökológiai Hálózat területei: a magterület és az ökológiai folyosó részét képező területek.
(2) A táj- és a természet védelme, a biológiai sokféleség megőrzése érdekében az (1) bekezdés szerinti, az SZT-2 jelű szabályozási terven lehatárolt területeken:
a) új építmények – amennyiben elhelyezésüket az adott építési övezetre, övezetre vonatkozó előírások lehetővé teszik – a természeti értékek károsítása, sérelme nélkül, a természetvédelmi célokkal összhangban létesíthetők,
b) közlekedési és közmű építmények kizárólag abban az esetben létesíthetők, ha a természetközeli élőhelyek fenntartása, az ökológiai kapcsolatok működése biztosítható.
(3) Az SZT-1 és az SZT-2 jelű szabályozási terven jelölt „tájképvédelmi területen”
a) szélerőmű, naperőmű – az országos jogszabályban foglalt esetek kivételével – nem helyezhető el, kivéve a beépítésre szánt területen létesített, saját energiaszükséglet kielégítését szolgáló, háztartási méretű kiserőművet,
b) új bányatelek nem létesíthető,
c) meglévő bányatelken belül bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.
Környezetvédelmi előírások
10. Levegőtisztaság-védelem
12. § (1) Levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő új építmény, létesítmény kizárólag oly módon alakítható ki, helyezhető el, hogy a védelmi övezet nem érinthet:
a) lakóterületet, vegyes területet, üdülőterületet, sport- és rekreációs célú különleges területet, zöldterületet, továbbá
b) természetvédelmi szempontból értékes területet, védett természeti területet, Natura 2000 területet, valamint az országos ökológiai hálózat magterületét.
(2) Levegőtisztaság-védelmi védőövezeten belül lakó-, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épületek – kivéve a telepítésre kerülő, illetve a más működő légszennyező források működésével összefüggő építményt – nem helyezhetők el.
(3) Lakóterület, vegyes terület, üdülőterület, sport- és rekreációs célú különleges terület, temető terület, valamint zöldterület rendeltetésszerű használatát pontszerű vagy diffúz légszennyezés és bűz nem korlátozhatja.
(4) Levegőtisztaság-védelmi szempontból ökológiailag érzékeny, sérülékeny területeknek tekintendők:
a) az ex lege védett lápterületek,
b) a Natura 2000 területek,
c) az országos ökológiai hálózat magterületei.
(5) Levegőtisztaság-védelmi szempontból ökológiailag érzékeny, sérülékeny területek térségében kizárólag olyan építmények, létesítmények helyezhetők el, amelyek üzemelése esetén az ökológiailag sérülékeny területekre vonatkozó határértékek teljesülnek.
11. A klímaváltozás kedvezőtlen hatásai elleni védelem
13. § (1) A Vt, Vi, Üü, Gksz, Gip, K-Mü jelű területek építési övezeteiben a telkek kötelezően zöldfelülettel borított területének legalább felét a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak kompenzálása érdekében háromszintű növényállományú zöldfelületként kell kialakítani.
(2) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, a közművek elhelyezésénél, rekonstrukciójánál a közterületi növényzet, fasorok védelmét biztosítani kell. Közterületen növényzetet kivágni csak indokolt esetben, a fás szárú növények védelméről szóló országos érvényű jogszabály betartásával lehet.
(3) Klímavédelmi és élőhelyvédelmi szempontból a külterület építési övezeteiben növénytelepítés során legalább 75 % arányban a termőhelyi és ökológiai adottságoknak megfelelő honos fa- és cserjefajok, illetve ezek nemesített fajtái alkalmazandók, a telekhatár menti védő zöld sáv kialakításakor, valamint a beültetési kötelezettségű területeken kizárólag honos fa- és cserjefajok alkalmazhatók.
12. A föld védelme
14. § (1) Feltöltések kialakítására környezetet károsító anyag vagy veszélyes hulladék nem használható fel. Az építési területen található környezetet károsító anyagokat a tereprendezés során el kell távolítani. Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak jogszabályban előírt mentesítést követően szabad.
(2) Építési munkáknál a terület előkészítése során a termőföld védelméről, a talaj felső humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, kezeléséről, és újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni. Az építési munkák során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a termőföld minőségében kárt ne okozzanak, szennyező anyag a talajba ne kerülhessen.
(3) A telkek terepfelszíne csak úgy alakítható, hogy a területen lévő talaj erózióvédelme, a rézsűk állékonysága és a felszíni vizek elvezethetősége a telek területén belül rendezetten biztosított legyen.
13. A felszíni és a felszín alatti vizek védelme
15. § (1) Építmények oly módon helyezhetők el, hogy a felszíni vizek természetes lefolyását ne akadályozzák, a vízi-létesítmények állapotát, üzemeltetését, fenntartását ne veszélyeztessék, továbbá a víz minőségét ne károsítsák.
(2) A felszíni vizek környezetében kizárólag olyan építmények helyezhetők el, amelyek üzemelése, üzemeltetése nem veszélyezteti a felszíni vizek, továbbá a talaj- és a talajvizek állapotát, és talaj vagy talajvízszennyezést nem okozhatnak.
(3) A vízmedrek feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat nem folytatható, illetve ilyen építmény nem helyezhető el.
(4) A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a vízparti sávban a természetközeli nádas, ligetes fás társulások, természetközeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell.
(5) Terepszint alatti építmények kizárólag a felszín alatti vizek mozgását nem akadályozó, az érintett térség vízháztartását nem befolyásoló módon létesíthetők. Terepszint alatti építés esetén a felszín alatti vizek továbbvezetését meg kell oldani.
(6) Építmények üzemelése során keletkező külön jogszabályban meghatározott káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, ill. szennyvízgyűjtőbe nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a telephelyen belül előtisztítani, illetve előkezelni kell. A közcsatornába kizárólag a vonatkozó országos érvényű jogszabályok előírásainak megfelelő szennyvizek vezethetők.
(7) 10, illetve annál több gépkocsit befogadó parkoló csak olyan módon alakítható ki, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz. Ebben az esetben, valamint gazdasági területeken belül kialakított útburkolatoknál a csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csapadékvíz-elvezető hálózatba.
14. Hulladékok kezelése
16. § (1) Lakó- és vegyes területen – a háztartásban keletkező veszélyes hulladékok kivételével – kizárólag a lakosság alapfokú ellátását szolgáló építmények üzemelése során keletkezhet veszélyes hulladék, különösen gyógyszertár, fogorvos, javítószolgáltatások, szépségipari szolgáltatások, vendéglátás építményeiben keletkező hulladék. Üdülő- és rekreációs rendeltetésű különleges területen veszélyes hulladékot eredményező üzemek nem létesíthetők.
(2) Az ipari, kisipari és szolgáltató létesítményekben keletkező hulladékokat azok ártalmatlanításáig, vagy az elszállításáig, a vonatkozó jogszabályokban előírt módon, hulladék-fajtánként elkülönítetten kell gyűjteni, és környezetszennyezés nélkül tárolni.
(3) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatásba, illetve közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba nem bekapcsolt területeken a terület tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, kommunális és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és elszállításáról.
15. A környezeti zaj elleni védelem
17. § (1) Zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény kizárólag abban az esetben létesíthető, ha az általa okozott környezeti zaj, rezgés a településszerkezeti tervben szereplő meglevő és elhatározott terület-felhasználások területén a külön jogszabályban meghatározott zajterhelési határértékeket nem haladja meg.
(2) Új út tervezésekor a környezeti zaj elleni védelem eszközei az út melletti területeken a településszerkezeti tervben szereplő meglevő és elhatározott terület-felhasználások figyelembevételével tervezendők.
(3) Meglévő épületek átépítése esetén, amennyiben az épület védendő homlokzata előtt a közlekedési környezeti zajszint miatt a külső téri zajterhelési határértékek nem teljesíthetők, zaj ellen védendő épületek, valamint védendő helyiségek, kizárólag abban az esetben létesíthetők, ha a vonatkozó jogszabály szerinti belső téri zajterhelési határértékek teljesülnek.
Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások, belvíz elöntéssel veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások
18. § Az SZT-1 jelű Belterületi Szabályozási tervlapon „belvízzel veszélyeztetett területek”-en új épület építése, meglévő épület bővítése, valamint meglévő épület alsó pinceszintjének süllyesztése csak a szükséges és a kialakítani kívánt rendeltetésnek megfelelő mértékű, a veszélyeztetettség mértékével szemben megfelelő biztonsági szintet nyújtó műszaki megoldással történhet. Az épületek padlómagasságának a várható legnagyobb elöntés felett legalább 30 cm-re kell lennie.
Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások
16. Tilalmak, védőtávolságok és korlátozások
19. § (1) Oktatási, egészségügyi intézmények telkétől 50 m-es távolságon belül állattartás céljára szolgáló épület, épületrész nem létesíthető.
(2) Új bányatelek fektetése, meglévő bányatelek bővítése a közigazgatási területen nem engedélyezhető.
(3) A közúti közlekedési területek védőterületének szélessége külterületen, ill. beépítésre nem szánt területen az úttengelytől mérve:
a) az országos főutak nyomvonala mentén az út tengelyvonalától 100 m-100 m
b) az országos mellékutak nyomvonala mentén az út tengelyvonalától 50 m-50 m
(4) Az 51-es főút esetén az út tengelyvonalától 100-100 m védőtávolság biztosítandó, a tengelytől a beépítés vonala 50-50 m-re, a kerítés 30-30 m-re lehet.
(5) Az 510 jelű út külterületi szakaszán az út tengelyétől 100-100 m védőtávolság, a 52101 jelű és a 5202 jelű összekötő utak külterületi szakaszán, az utak tengelyvonalától 50-50 m védőtávolság biztosítandó. Ezen védőtávolságon belül épületek, építmények a közút kezelőjének hozzájárulásával helyezhetők el. A védőtávolságon belül szervizút, parkoló eseti előírások szerint létesíthető. Az úttengelytől a beépítés vonala 30-30 m, kerítés 20-20 m-re helyezhető. Ezen építményekre, ill. létesítményekre a közúti érdekek érvényre juttatása céljából a közút kezelő szakhatósági hozzájárulását is meg kell kérni.
(6) Az országos törzshálózati vasúti pálya szélső vágányától számított 50 m távolságon belül építmény csak a vonatkozó feltételek szerint helyezhető el.
(7) Vízmű kutak körül be kell tartani a külön jogszabályban előírt korlátozásokat.
(8) A tűzcsapokat az országos érvényű tűzvédelmi előírások szerint kell elhelyezni. A védendő építménytől számított 100,0 méteren belül tűzcsapot kell elhelyezni.
(9) A regionális termékvezeték 35-35m-es biztonsági övezete teljes építési tilalmi terület.
(10) A 132 KV-os elektromos vezeték 16-16 m-es védőtávolsága építési tilalmi terület.
(11) A XXX/h jelű üzemi csatornák rendezett part-éle mellett az országos jogszabályban meghatározottak alapján minimum 3,0-3,0 m-es sávot szabadon kell hagyni, ami út céljára hasznosítható.
(12) Az állami tulajdonú vízfolyások mentén a partvonaltól számított 6 m-es karbantartó sávot szabadon kell hagyni, ami nem keríthető le.
20. § Feltétel teljesítéséhez kötött telekalakítási tilalmi területekre vonatkozó szabályok:
a) telekalakítási tervek készítése és
b) az építési övezetre vonatkozó közműellátás kialakítása.
17. Telekalakítás
21. § (1) A rendeletnek megfelelő telekalakításokat úgy kell végrehajtani, hogy azok az építési és az övezeti előírásoknak megfeleljenek.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a közműtelkek és egyéb közcélra kialakítandó telkek esetén az övezeti előírásnál kisebb telek is kialakítható és az egyéb övezeti előírások betartásával építhető be, amennyiben az a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.
(3) A meglévő beépítéssel rendelkező ingatlan szabályszerű beépítési paraméterei a telekalakítás után is biztosítottnak kell lennie.
(4) Belterületen a telkek megközelítésére szolgáló magánutat kialakítani akkor lehet, ha a magánút, közhasználat céljára átadott területként és a közterületre vonatkozó rendelkezések szerint kerül kialakításra.
(5) Nyeles telek esetében a telekalakításnak igazodnia kell a kialakítható legkisebb telekméret megtartásához, ezért csak olyan telek osztható nyeles telekként, ahol az osztást követően a két kialakuló telek egyenként is eléri a legkisebb telekméretet, továbbá a nyúlvány (nyél) szélessége legalább 3 m, hosszúsága legfeljebb 50 m, a megosztott telek utcafronti része legalább 14 m (+3 m nyúlvány „nyél”) széles marad. Az így kialakított telkek esetén is alkalmazandó a lakótelkekre megállapított, az épületek és az épületekben kialakítható lakások elhelyezésére vonatkozó szabályozás.
(6) Olyan telekalakítás nem megengedett, mely szerint egy telek két, vagy több övezetbe, építési övezetbe tartozna.
18. Telekcsoport újraosztással érintett területek
22. § (1) A területek/telkek felhasználásának és az ingatlanok építési telekké alakításának megvalósulása és az építési feltételek megteremtése érdekében a települési önkormányzat az érintett telkek tulajdonosaival együttműködve elkészítteti, az érintett terület telekcsoport újraosztását. Az érintett ingatlanok a Kert utcától Nyugatra lévő területen helyezkednek el.
(2) Telekcsoport újraosztással kialakuló saroktelek minimális szélessége 3 m-el nagyobb, mint az építési övezetre előírt legkisebb telekszélesség.
19. Beültetési kötelezettség
23. § Beültetési kötelezettséget – a vonatkozó magasabb szintű jogszabályban foglalt követelmények szerint – jelen rendeletben meghatározottak és a szabályozási tervlapokon jelöltek figyelembevételével a polgármester önkormányzati hatósági döntésben írja elő.
20. Elővásárlási jog gyakorlása
24. § (1) Taksony Nagyközség Önkormányzatát elővásárlási jog illeti meg meghatározott településrendezési célok megvalósításához szükséges ingatlanok esetében.
(2) Az elővásárlási jog tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.
21. Közterület-alakítás
25. § A települési önkormányzat a közterületek településökológiai, településképi és műszaki szempontból, valamint a zöldfelületi rendszer szempontjából egységes és összehangolt módon történő kialakítása érdekében a településszerkezetileg, forgalom-technikailag együtt kezelendő közterületekre külön jogszabály szerinti tartalommal közterület-alakítási tervet készíttethet.
Közművek előírásai
22. Közművek általános előírásai
26. § (1) A közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket közterületeken, vagy a közmű üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Országos közút területén közműlétesítmény az országos közút területén kívül, annak árkán túl tervezhető. Ettől eltérő esetekben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani.
(2) A közműlétesítmények elhelyezésére vonatkozóan az országos érvényű jogszabályok (OTÉK) előírásait, valamint a megfelelő ágazati előírásokat kell figyelembe venni. A teljes közigazgatási terület az országos érvényű jogszabály szerint érzékeny területnek minősül.
(3) A közműhálózatok és létesítmények ágazati előírások szerinti biztonsági övezetének is közterületre kell esni, ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a területi igényt biztosítani. Közművek számára szolgalmi jogi bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol építési korlátozást nem okoz. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemelő hozzájárulása esetén engedélyezhető.
(4) Új közművezetékek létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény-, épület, műtárgyépítés, stb.) esetén a kivitelezés során a meglévő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző építéseknél a meglévő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezését ágazati előírások szerint kell kivitelezni.
(5) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, szabványos keresztezés kiépítésekor annak – szükség esetén – egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell. A kiváltandó feleslegessé vált közműveket fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat a földön.
(6) Ahol a vezetékes közműhálózat kiépítése gazdaságilag nem megoldható, azokon a területeken egyedi közmű pótló műtárgyak (egyedi fúrt kút, egyedi szennyvíztisztító kisberendezés, zárt szennyvíztároló, napelemek, egyedi szilárdtüzelő energia) alkalmazhatók.
(7) A település területén a tervezett közművek (hálózatok és műtárgyak):
a) vízellátás,
b) szennyvíz-elvezetés,
c) csapadékvíz elvezetés,
d) villamos-energia ellátás,
e) gázellátás,
f) hírközlés
számára a helyigényt az utak szabályozási szélességén belül kell biztosítani.
(8) A vezetékes jelhordozók és az elektromos energiaellátás (közvilágítás is) vezetékeit földkábelben kötelező kialakítani.
(9) Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek, vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.
(10) A magánút alatti vezetéképítést a közterületekre, utakra vonatkozó előírások szerint kell megvalósítani.
23. Vízellátás
27. § (1) A vízvezetékek védőtávolság igénye a vonatkozó magasabb rendű jogszabályban rögzített előírás szerint biztosítandó.
(2) Beépítésre szánt területen új vízhálózat csak a szennyvíz közcsatorna hálózattal együtt építhető. A fogyasztói csatlakozás nem helyezhető üzembe a szennyvíz közcsatorna hálózatra való csatlakozás üzembe helyezést megelőzően.
(3) Közterületen új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál
a) DN 100 mm-es átmérőnél kisebb keresztmetszetű ágvezetéket építeni nem lehet, a hálózatot körvezetékes rendszerként kell építeni, amennyiben a közterület rendelkezésre áll,
b) azbesztcement anyagú csővezeték nem építhető.
24. Szennyvíz-csatornázás
28. § (1) A település közigazgatási területén a szennyvíz szikkasztása ideiglenes jelleggel sem megengedett.
(2) A település közigazgatási területén minden meglévő és újonnan épült létesítményt, épületet csatlakoztatni kell a közcsatorna-hálózatra. Új épület csak az építési övezeti előírásoknak megfelelő közművesítés biztosítása esetén létesíthető, az országos jogszabályok betartása mellett. Amennyiben a közcsatorna-hálózatra történő rákötés műszaki okok miatt nem lehetséges, vagy nem engedélyezett, a közcsatorna hálózat fejlesztéséig zárt szennyvíz tároló és az engedéllyel rendelkező szennyvíztisztító kisberendezés ideiglenes létesítése megengedett.
(3) Közcsatornába kizárólag az országos érvényű jogszabály előírásainak megfelelő szennyvíz vezethető. Amennyiben ez nem teljesülne, a hálózatra való csatlakozás előtt előkezelőt kell létesíteni a telephelyen.
(4) A csapadékvizet a szennyvízelvezető rendszerbe tilos bevezetni.
(5) Állattartással összefüggően keletkező szennyvíz kezelése, elhelyezése egyedi megoldást igényel, amelyhez a szakhatóságok engedélyének beszerzése szükséges.
(6) Szennyvízátemelő műtárgy védőtávolság igénye a hatóság által egyedileg megállapított és rögzített mérettel történik.
(7) A beépítésre nem szánt területeken az illetékes hatóság által engedélyezett korszerűen kivitelezett, egyedi szennyvízkezelő berendezés alkalmazható a szennyvíz ártalmatlanítására.
(8) Gazdasági területről közcsatornába vezetett szennyvizek, használt vizek minőségének meg kell felelnie a vonatkozó, hatályos jogszabályi előírásoknak. Amennyiben az egyes tevékenységek folytatása során keletkező szennyvizek minősége a közcsatornába vezetés előtt nem felel meg a vonatkozó jogszabályok előírásainak, akkor a megfelelő előtisztítást kötelező elvégezni.
25. Felszíni vízelvezetés, csapadékvíz elvezetés
29. § (1) A település területén közmű építési tevékenységet folytatni kizárólag a felszíni vízrendezés és a teljes közműhálózat kiépítése után lehet.
(2) A közterületeken a csapadékvíz elvezetés lehet zárt illetve nyílt csapadékvíz elvezető rendszer. A beépített, illetve a beépítésre szánt területen burkolt út csak vízelvezetéssel együtt építhető.
(3) A nyíltárkos vízelevező hálózat feletti kocsi-behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják.
(4) A felszíni vizek telken belüli szikkasztását, a parkolók felületéről lekerülő vizek megfelelő tisztítását (hordalékfogás, olajfogás) a megfelelően méretezett és kiépített műtárgyakkal telken belül kell megvalósítani.
(5) Az ingatlanokról közterületi szennyvízcsatornába csapadékvíz nem vezethető.
(6) A lakóingatlanokon belül keletkező csapadékvizeket (tetőkről is) nem lehet közterületre vezetni, telken belül kell a szikkasztást, vagy a csapadékvíz összegyűjtését csapadékvíz-tárolókban megoldani, melyet locsolásra fel lehet használni.
(7) A csapadékvíz kezelés nélkül kerülhet elszikkasztásra az ingatlanokon belül.
(8) Az ingatlanról közterületre sem felszíni vizet, sem ipari mezőgazdasági vizet nem szabad vezetni.
26. Villamosenergia-ellátás
30. § Területgazdálkodás érdekében beépítésre szánt területen üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója, a településkép védelmi rendeletében előírtak szerint építhető.
27. Technológiai és megújuló energiahordozót hasznosító berendezések
31. § (1) Közcélú, megújuló energiahordozó hasznosítású napenergiát hasznosító energiatermelés csak az arra kijelölt övezetbe létesíthető.
(2) A magán ingatlanok napelemeinek elhelyezésére a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelete határoz meg szabályokat.
28. Földgázellátás
32. § Előkerttel rendelkező épületeknél a telekhatár és az épület között gázvezeték csak földben építhető.
29. Vezetékes elektronikus hírközlés
33. § Területgazdálkodás érdekében beépítésre szánt területen üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója, a településkép védelmi rendeletében előírtak szerint építhető.
30. Vezeték nélküli elektronikus hírközlés
34. § Vezeték nélküli szolgáltatás hálózatainak és létesítményeinek elhelyezési lehetőségét a település arculati kézikönyv és településképi védelmi rendelet rögzíti.
Építés általános szabályai
31. Építés általános feltételei
35. § (1) Az építési övezetekben, valamint azon övezetekben, ahol a beépítés megengedett, melléképítmény csak a fő (rendeltetésű) építménnyel egy időben, vagy a fő (rendeltetésű) építmény után építhető, kivéve a közműépítményeket.
(2) Utcafronton kizárólag fő (rendeltetésű) építmény állhat.
(3) A melléképület bruttó alapterülete nem haladhatja meg a telken megengedett beépítési mérték 50 %-át.
(4)2 Az építési övezetekben, amennyiben az adott övezet tekintetében e rendelet másként nem rendelkezik, terepszint alatti beépítés csak az építési helyen és építési hely kizárólag terepszint alatt beépíthető része szabályozóval érintett területen belül végezhető.
(5) A hátsókert előírt legkisebb méretén belül – szükséges védőtávolságok megtartásával – valamennyi melléképítmény, továbbá mosókonyha, nyárikonyha, gépkocsi és egyéb tároló épület elhelyezhető. Növényházat, fóliasátrat a hatályos országos jogszabályban foglaltak szerint lehet elhelyezni.
(6) Az építési övezetekben elhelyezhető, épületnek nem minősülő építmények magassága nem haladhatja meg az építési övezetben előírt legnagyobb épületmagasság értékét.
(7) A település közigazgatási területén lakókocsi, utánfutó és egyéb közlekedési eszköz helyhez kötött műszaki létesítményként nem helyezhető el.
(8) Mobilház, konténer, lakókocsi, illetve üdülősátor egyetlen építési övezet, övezet területén sem helyezhető el, kizárólag ideiglenes jelleggel, felvonulási építményként.
(9) Belvízveszélyes területen az építmények felújítása, átalakítása, új épület építése esetén a belvíznek ellenálló módon a megfelelő vízszigetelés biztosítása mellett valósítható meg a 18. § figyelembevételével.
(10) Pince, terepszint alatti építmény létesítése, felújítása, bővítése, átalakítása csak saját telken belül történhet, új, önállóan kialakított térszín alatti építmény a közterületet legfeljebb 5,0 m-re közelítheti meg.
(11) A település teljes belterületén tiltott az utcafrontra történő beépítés esetén a járda fölé kinyúló erkély létesítése.
(12)3 Az épületmagasság megállapítása során az OTÉK-ban meghatározottakon túl figyelmen kívül kell hagyni a legfeljebb két, maximum 45 °-os hajlásszögű tetőzethez tartozó maximum 6,0 méter magas oromfal felületét.
32. Beépítési mód, az épületek elhelyezése
36. § (1) Jelen rendelet 3. mellékletében szereplő, építési/övezeti jelekben a „K” jel a kialakult épületmagasságot, kialakult telekméretet és a kialakult beépítési módot jelenti. Az épületek építési helyen belüli elhelyezkedésének módját illeszkedési vizsgálattal kell meghatározni.
(2) Épületet építeni csak az építési helyen belül lehet. Ha a telken meglévő épület egy része, az építési helyen kívülre esik, az építési helyen kívüli épületrész annak tömegnövekedése nélkül felújítható, de újra nem építhető. Ezek az épületek csak az építési helyen belül bővíthetők.
(3) A település területén belül a beépítés jellemző módjai:
a) SZ: szabadon álló
b) O: oldalhatáron álló
c) Z: zártsorú
(4) A szabadon álló beépítési módhoz tartozó építési helyen belül a központi belterületen az eltérő beépítési módú telkek találkozásánál, a beépítési módra vonatkozó építési övezeti meghatározáshoz, a telepítési és a tűztávolság együttes teljesítése szükséges.
(5) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az épület oldalhatáros homlokzathosszának legalább 4/5 része – amely az épület utcafronthoz, előkerthez csatlakozó fő épületrészét magába foglalja – a kijelölt oldalhatáros építési vonalon kell, hogy húzódjon.
(6) Oldalhatáron álló új beépítésű terület esetén, ahol a szabályozási terv, építési helyet vagy építési vonalat nem jelöl, az építési helyet:
a) kelet-nyugati fekvésű teleknél az északi oldalhatár,
b) dél-kelet – észak-nyugati fekvésű teleknél az észak-keleti oldalhatár,
c) észak-kelet – dél-nyugati fekvésű teleknél az észak-nyugati oldalhatár,
d) észak-déli fekvésű teleknél a keleti oldalhatár,
érintésével kell meghatározni.
(7) A már beépült utcák foghíjbeépítései esetén az elő-, oldal- és a hátsókert méreteknek egységesen az utcában már jellemzően kialakult méretekhez kell illeszkedni.
(8) Az új beépítésű területeken, ahol a szabályozási terv nem jelöl építési vonalat, az elő-, oldal- és hátsókert méretek meghatározása jelen rendeletben foglaltak figyelembevételével történhet.
(9) Magastető létesítésénél vagy átalakításánál csak olyan műszaki megoldás alkalmazható, amely nem vezeti rá a csapadékvizeket a szomszéd telekre, a szomszéd épületre, nem károsítja a szomszédos épület műszaki állapotát, nem kényszeríti ki a szomszédos épület tetőzetének átépítését.
(10) Beépítés szempontjából kialakult telektömbben az épület elhelyezésének módját az építési övezetben meghatározottak, valamint a szabályozási terven alkalmazott rendelkezések szerint kell meghatározni, az alábbiak figyelembevételével:
a) Belterületen új épület az utcaszakaszra jellemző kialakult építési vonalra helyezendő.
b) Kialakult előkert nélküli beépítésű telektömbben (oldalhatáron álló, szabadon álló beépítésnél is) a közterület felőli építési vonal
ba) foghíj és saroktelek esetében a csatlakozó szomszédos telkek beépítésének utcai (közterületi) építési vonalához kell, hogy illeszkedjen,
bb) ha a beépíteni kívánt telek szomszédos telke beépítetlen, akkor illeszkedni kell legalább két szomszédos beépített telekhez, vagy az érintett utcaszakasz beépített telkeinek közterületi építési vonalához.
(11) Új építmény létesítése, meglévő épület bővítése, rendeltetés váltása az adott övezetben a beépítés mértékéig lehetséges, ha a beépítés az előírt paramétereknek együttesen megfelel.
(12) A telek homlokvonalától számított 10,0 méteres területsávban, ha az eredeti tereplejtés az utcavonalától kezdődően
a) meghaladja a 10%-ot akkor az előkertben, kizárólag a lejtő felőli terepszint megváltoztatásával gépkocsi beálló, vagy gépkocsi le- és felhajtó rámpa létesíthető,
b) meghaladja a 20%-ot, vagy a telken belüli terepszint az utcai terepszinthez képest legalább 1,5 méteres szintkülönbséggel kezdődik, akkor az előkert támfalgarázs létesítésére igénybe vehető.
33. A kialakult esetekre vonatkozó rendelkezések
37. § (1) Az építési övezeti előírásoknak nem megfelelő, kialakult épületmagasságok esetén az épület felújítható, átalakítható, de az épületmagasság nem növelhető. Új épület építésekor az építési övezeti előírásoknak megfelelő épületmagasságot kell az építési telken alkalmazni.
(2) Zártsorú beépítés esetén az épület mélysége a szomszédos épületek a telektömbre jellemző mélységéhez illeszkedjen.
34. Kerítések, támfalak létesítése, terepalakítás
38. § (1) Kerítés az alábbiak szerint létesíthető: a kerítések magassága a rendezett járdaszinttől max. 2,0 m lehet, amelynek tömör lábazata legfeljebb 50 cm magas lehet.
(2) Tereprendezés, vagy 1,0 m-t meghaladó terepmozgatással járó építési tevékenység csak úgy végezhető, hogy az ne rontsa a terület felszíni vízelvezetési tulajdonságait, és ne veszélyeztesse a szomszédos telket, valamint a talaj állékonyságát.
(3) Az épület elhelyezése érdekében történő tereprendezés után az épület terepcsatlakozásához viszonyított végleges bevágás és feltöltés függőlegesen számított legnagyobb eltérése sehol sem haladhatja meg az 1,5 métert.
35. Építési övezetek, övezetek zöldfelületeire vonatkozó előírások
39. § (1) Az építési övezetek, övezetek telkein kötelezően kialakítandó legkisebb zöldfelületi borítottságot az egyes építési övezetek, övezetek részletes előírásai tartalmazzák.
(2) Az egyes építési övezetekben, övezetekben az előírt mértékű legkisebb zöldfelületet többszintes növényállománnyal betelepítve kell kialakítani.
(3) Az egyes építési övezetekben, övezetekben az előírt mértékű legkisebb zöldfelület nem burkolható le, tárolási, üzemi célra nem használható, kizárólag közmű-becsatlakozási műtárgy, kerti építmény helyezhető el rajta.
(4) Az egyes építési övezetekre, övezetekre előírt legkisebb zöldfelületbe a tetőkertek, vízfelületek az országos érvényű jogszabályban meghatározottak szerint számíthatók be. A gyepráccsal borított terület a kötelező legkisebb zöldfelület számításnál 25 %-kal vehető figyelembe, egyéb gyephézagos, vagy szilárdított burkolattal ellátott felület – pl. gyephézagos betonburkolat, kavics stb. – a kötelező legkisebb zöldfelület számításnál nem vehető figyelembe.
(5) A területek rendeltetésszerű funkciójának betöltése, zöldfelületi jellegének erősítése érdekében az Lk, Vt, Vi, Üü, KT, KRe építési övezetek zöldfelületei, valamint a Z, KbKt és KbRe övezetek zöldfelületei kertépítészeti eszközökkel alakítandók ki.
Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei
40. § Taksony külön előírásban meghatározott katasztrófavédelmi besorolásának megfelelő tartalommal elkészített katasztrófaelhárítási, védelmi terv előírásait együttesen kell alkalmazni az országos szabályzatok, valamint a helyi belvízvédelmi, tűz- és robbanásvédelmi, környezetbiztonsági előírásokkal.
Részletes övezeti előírások
Beépítésre szánt építési övezetek előírásai
41. § (1) A beépítésre szánt területek a (2)–(6) bekezdés szerinti területfelhasználási egységekre tagolódnak, melyek a beépítés jellemzői alapján helyi építési övezetekre, illetve övezetekre tagozódnak. Az övezetek előírásait az általános rendelkezésekkel együtt kell alkalmazni. Az övezetek építési jellemzői területfelhasználási egységenként kerültek meghatározásra.
(2) Lakóterületek
a) Kisvárosias lakóterület Lk/..jelű
b) Kertvárosias lakóterület Lke/..jelű
(3) Vegyes terület
a) Településközpont vegyes terület Vt/..jelű
b) Intézmény terület Vi/ jelű
(4) Gazdasági terület
a) Kereskedelmi, szolgáltató terület Gksz/..jelű
b) Ipari terület Gip/..jelű
(5) Üdülőterület
a) Üdülőházas Üü/..jelű
b) Hétvégi házas Üh/..jelű
(6) Különleges terület
a) Nagykiterjedésű sportolási terület Ksp/..jelű
b) Temető terület KT/..jelű
c) Mezőgazdasági üzemi terület KMü/...jelű
d) Rekreációs terület KRe/…jelű
e) Közműterület KKm/..jelű
36. Kisvárosias lakóterület (Lk)
42. § Az építési övezet hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális, közösségi szórakoztató, szállásjellegű, igazgatási és sportrendeltetést nem tartalmazhat.
43. § Az építési övezetben az építési hely határvonalainak meghatározásánál a következőket kell figyelembe venni:
a) Előkert: 5,0 m
b) Oldalkert: épületmagasság/2
c) Hátsókert: 6,0 m
37. Kertvárosias lakóterület (Lke)
44. § (1) A kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 5,5 m-es beépítési magasságot meg nem haladó elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A kertvárosias lakóterületen üzemanyagtöltő nem helyezhető el.
45. § (1) Az Lke-1, Lke-2 és az Lke-3 építési övezetben az építési hely határvonalainak meghatározásánál a következőket kell figyelembe venni:
a) Előkert mélysége: a kialakult állapot szerint, vagy 5,0 m.
b) Oldalkert: min 4,0 m. Oldalhatáron álló beépítésnél: az új épületek a beépítési oldaltól 1,0 méterre épülhetnek, bővítésnél, toldaléképítésnél a kialakult állapotot figyelembe véve a meglévő épület vonalát folytatva is létesülhetnek
c) Hátsókert: 6,0 m (A hátsókert előírt legkisebb méretén belül – a szükséges védőtávolságok megtartásával – valamennyi melléképítmény, továbbá mosókonyha, nyári-konyha gépkocsi és egyéb tároló épület elhelyezhető).
(2) Az Lke-4, Lke-5, Lke-6, Lke-7 és Lke-8 építési övezetben az építési hely határainak meghatározásánál a következőket kell figyelembe venni:
a) Előkert: 5,0 m
b) Oldalkert: min 4,0 m
ba) Oldalhatáron álló beépítésnél: az új épületek a beépítési oldaltól 1,0 méterre épülhetnek, bővítésnél, toldaléképítésnél a kialakult állapotot figyelembe véve a meglévő épület vonalát folytatva is létesülhetnek: az ellenkező oldalon az oldalkert az országos érvényű jogszabályok előírásai szerint alakíthatók ki.
bb) Szabadon álló beépítésnél: az országos érvényű jogszabály előírásai tartandók be.
c) Hátsókert: 6,0 m
46. § (1) Az Lke-1 építési övezetben elhelyezhető lakóépületek és lakások maximális száma:
a) 850 m2teleknagyságig 1 lakóépület/1 lakás
b) 850-1100 m2teleknagyság között 1 lakóépület/2 lakás
c) 1100-1700 m2teleknagyság között 2 lakóépület/1-1 lakás
d) 1700 m2teleknagyság felett 2 lakóépület, összesen legfeljebb 3 lakás, egy lakóépületben legfeljebb 2 lakás. A kétlakásos lakóépület kizárólag a telek utcafronti részén helyezhető el.
(2) Az Lke-3 építési övezetben telkenként 1 lakóépület épülhet, mely 1 lakást foglalhat magába. A Szigetnyaraló utcában és a Szárcsa utcában a két épületet tartalmazó, fésűs beépítésű ingatlanok esetében mindkettő rendeltetése lehet lakóépület 1-1 lakással. A Szárcsa utcában a már meglévő, két önálló lakást tartalmazó épületek átalakításuk, bővítésük során kétlakásos lakóépületként alakíthatóak ki.
(3) Az Lke-4, Lke-5, Lke-6, Lke-7, Lke-8 építési övezetekben a maximális lakásszám:
a) Lke-4 építési övezetben: 1 lakóépületben 4 lakás
b) Lke-5 építési övezetben: 1 lakóépületben 2 lakás
c) Lke-6 építési övezetben: 1 lakóépületben 1 lakás
d) Lke-7 építési övezetben: 1 lakóépületben 2 lakás
e) Lke-8 építési övezetben: 1 lakóépületben 1 lakás
(4) Az Lke-4, Lke-5, Lke-6 építési övezet telkein csak lakóépület helyezhető el, a padlószintvonal + 60cm-el magasabb kell, hogy legyen a közút koronaszintjénél.
(5) Az Lke-2 építési övezetben az építési hely határán belül szabadon álló beépítéssel legfeljebb 3 db, egyenként legfeljebb 4 lakást tartalmazó lakóépület helyezhető el.
(6) A Taksony szigeten található, Lke-3 építési övezetben lévő közvetlen vízparti területekkel rendelkező telkeken a vízfolyások meder élétől számított 6 m-es parti sávot a fenntartás érdekében szabadon kell hagyni, mely területen fás növényzet nem, kizárólag gyep telepíthető. A vízfelületek ökológiai szerepének erősítése, valamint tájvédelmi szempontból a meglévő természetes növényzet megőrzendő, a parti sávot követő, a meder-éltől számított 15 m-en belül a termőhelyi adottságoknak megfelelő, honos vízparti növényfajokból álló növényzet telepíthető.
(7) A kertvárosias lakóterületen az építési övezetekben az övezetre megengedett beépítési százalék maximum a 40%-án alakíthatók ki olyan létesítmények, fő- és melléképületben, melyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakórendeltetésre. A létesítményekhez az országos jogszabályok által előírt szükséges parkoló-mennyiséget telken belül kötelező kialakítani.
38. Településközpont terület (Vt)
47. § (1) A településközpont terület elsősorban lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre.
(2) A településközpont területén nem helyezhető el a környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységet befogadó épület.
48. § A Vt-1 építési övezetben, új lakó rendeltetés esetén, a kialakítható lakórendeltetési egységek meghatározásánál jelen rendelet 46. § (1) bekezdésben foglalt előírásokat kötelező figyelembe venni.
49. § A Vt-1 építési övezetben az építési hely határainak meghatározásánál a következőket kell figyelembe venni:
a) Előkert: a szomszédos beépítések kialakult állapotához illeszkedve
b) Oldalkert: 4,0 m
c) Hátsókert: 6,0 m.
50. § A Vt-2 jelű építési övezetben a településközpont területét a szabályozási terv szerint lehatárolt terület (a Fő út mindkét oldalán a Fő útra nyíló első teleksor) jelenti, építési övezete Vt-2, amelyre az alábbi szabályozás érvényes:
a) Az utcafronton telkenként legfeljebb 10 rendeltetési egység alakítható ki, legalább 2 üzlet/iroda kialakítása mellett, ahol a lakások száma legfeljebb 8 db lehet, melyek 1 épületben helyezhetők el, zártsorúan.
b) A telekstruktúra, a kialakult településszövet védelme érdekében nyeles telekre kettőnél több rendeltetési egységet (lakást és üzletet) tartalmazó épületet tilos építeni.
c) Amennyiben az a) és b) pontokban meghatározott feltétel nem teljesül, akkor a Vt-8 építési övezet előírásait kötelező betartani.
d) Több rendeltetési egység esetén, az utcafronton, földszinten csak üzletek/irodák lehetnek.
e) Kizárólag lakófunkció esetén 1 lakóépületben legfeljebb 2 lakás alakítható ki, amelyre jelen rendelet 46. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadók.
f) A településközpont területén az országos érvényű jogszabályok, továbbá az e rendelet által előírt szükséges parkoló-mennyiséget telken belül kötelező kialakítani belső parkolóval, vagy legfeljebb 2 szintes mélygarázzsal.
g) Telekszélesség legalább 16 m.
51. § A Vt-2 építési övezetben az építési hely határainak meghatározásánál a következőket kell figyelembe venni:
a) Előkert: meglévő beépítésnél kialakult állapot szerint, új beépítésnél/átépítésnél utca homlokvonala
b) Hátsókert: 6,0 m.
c) Oldalkert: országos érvényű jogszabály szerint
52. § A Vt-3 építési övezetben a kialakítható lakórendeltetési egységek meghatározásánál jelen rendelet 46. § (1) bekezdésében foglalt előírásokat kötelező figyelembe venni.
53. § A Vt-4 építési övezetben az építési hely határainak meghatározásánál a következőket kell figyelembe venni:
a) Előkert: meglévő beépítésnél kialakult állapot szerint, új beépítés esetén 8,0 m (ha szükséges az előkert közhasználatú területként is kialakítható)
b) Oldalkert: 3,0 m
c) Hátsókert: 6,0 m
54. § (1) A Vt-5 jelű építési övezetben a Templom-torony magassági korlátozás nélkül kialakítható.
(2) Vt-5 építési övezetben kerítés nem létesíthető.
55. § A Vt-5 építési övezetben az építési hely határainak meghatározásánál a következőket kell figyelembe venni:
a) Előkert: közterületi homlokvonal
b) Oldalkert: amelyik oldalra kerül elhelyezésre az új épület az építési hely határa az oldalhatártól 1,0 m a szemközti építési határvonal az oldalhatártól 8,0 m.
c) Hátsókert: 6,0 m.
56. § (1) A Vt-6 jelű építési övezetben, a Tájház területén a fő rendeltetésű épület a bal oldali telekhatáron, az utcafronton áll, melléképületek a fő rendeltetési épület mögött, és a jobb oldali telekhatártól az érvényben lévő tűztávolság figyelembe vételével, a hagyományos történelmi beépítés szerint helyezkednek el.
(2) Az építési övezetben a terepszint alatti beépítés építési helyen kívül is végezhető.
57. § A Vt-7 jelű építési övezetben az építési hely határainak meghatározásánál a következőket kell figyelembe venni:
a) Előkert: utcai telekhatár
b) Oldalkert: 4,00 m
58. § A Vt-8 építési övezetben a kialakítható lakórendeltetési egységek meghatározásánál jelen rendelet 46. § (1) bekezdésben foglalt előírásokat kötelező figyelembe venni.
39. Intézmény terület (Vi)
59. § (1) Az intézmény terület elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Vi intézményi övezetben nem helyezhető el a vonatkozó országos szabályozásban meghatározottakon kívül más lakás az e rendeletben meghatározott számban és módon (önálló lakó, vagy más rendeltetésű épületben meghatározott szintszám felett).
60. §4 (1) A Vi-1 építési övezetben – amennyiben az építési helyet a Szabályozási Terv nem tartalmazza – az építési hely határainak meghatározásánál a következőket kell figyelembe venni:
a) Előkert: kialakult
b) Oldalkert: kialakult
c) Hátsókert: 6,0 m.
(2) A Vi-1 jelű építési övezetben az „építési hely kizárólag terepszint alatt beépíthető része” szabályozóval érintett területen kizárólag terepszint alatti építmény, építményrész, vagy épület terepszint alatti építményrésze helyezhető el.
61. § A Vi-1 építési övezetben magastetős, vagy zöldtetős épület építhető.
62. § A katolikus templom területén harangtorony elhelyezhető magassági korlátozás nélkül.
63. § A Vi-2 építési övezetben az építési hely határainak meghatározásánál a következőket kell figyelembe venni:
a) Előkert: kialakult
b) Oldalkert: kialakult
c) Hátsókert: 6,0 m.
64. § A Vi-2 építési övezetben magastetős, vagy zöldtetős épület építhető.
40. Gazdasági területre vonatkozó általános előírások
65. § A gazdasági terület az alábbi területekre tagozódik:
a) kereskedelmi,szolgáltató terület (Gksz)
b) ipari terület (Gip)
66. § (1) A telkeket kerítéssel kell körülvenni.
(2) A gazdasági területek közművesítettségének mértéke: az országos érvényű jogszabály alapján meghatározott teljes közművesítettség.
(3) A gazdasági terület építési övezeteiben az egyes telkek kötelezően zöldfelülettel borított területének egy részét a telekhatárok mentén egybefüggően kell kialakítani. A telekhatárok mentén legalább 5 m széles védő zöld sáv telepítendő.
41. Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz)
67. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál, ahol az országos érvényű jogszabályban meghatározott épületek helyezhetők el, kivéve a Gksz-5 építési övezetet, ahol igazgatási és egyéb irodaépületek építhetők.
(2) A kereskedelmi, szolgáltató területen önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el, de a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás kialakítható.
68. § A Gksz-1 jelű építési övezetben az építési hely a kialakult állapot szerinti. Az épületek átépítése esetén az új épületek építési vonala a régi épület építési vonala. Az építési hely határain belül egy épület építhető.
69. § (1) Az építési övezetekben az építési hely határvonalának meghatározásánál a következőket kell figyelembe venni:
a) Gksz-2 és Gksz-3 építési övezetekben:
aa) Előkert: 20,0 m
ab) Oldalkert: 15,0 m
ac) Hátsókert: 15,0 m
b) Gksz-4 és Gksz-5 építési övezetekben:
ba) Előkert: 20,0 m
bb) Oldalkert: 20,0 m
bc) Hátsókert: 20,0 m
(2) Az (1) bekezdés szerinti építési hely határain belül csak egy épület helyezhető el.
(3) Az SZT-2 jelű szabályozási terven jelölt építési vonalak kötelező érvényűek.
70. § (1) A területen a melléképítmények közül:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) hulladéktartály-tárolók zsiliprendszerű elhelyezése kötelező, a közterület felőli kerítés homlokvonalán,
c) zászlótartó-oszlop
helyezhető el.
(2) A gazdasági-fejlesztési területek beépítésének előfeltétele a terület teljes közművesítettsége.
(3) A burkolt illetve beépített felületek csapadékvíz fogadását méretezett szivárgó-rendszerrel – telken belül – kötelező kialakítani, mely munkarész már az elvi építési keretengedélyezési szakaszban benyújtandó.
(4) A szabályozási terv szerint kialakított tömbök csak magánúttal oszthatók tovább.
(5) A gazdasági terület közterületein pavilon nem építhető.
42. Ipari terület (Gip)
71. § (1) Az ipari terület, olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.
(2) Ezen területeken belül jelentős zavaró hatású ipari létesítmény nem helyezhető el.
(3) Az ipari terület elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei elhelyezésére szolgál.
(4) Az ipari gazdasági területen a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások helyezhetők el, önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el.
72. § A Gip-2 jelű építési övezetben a tulajdonos részére az építési helyen belül önálló épületben lakás kialakítható.
73. § A Gip-3 jelű építési övezetben a szabályozási terven feltüntetett 20 m, illetve 10 m szélességű területsávot telken belül védő zöldterületként kell kialakítani, a következő szabályok betartása mellett:
a) A védő zöldterület minimális zöldterületi fedettsége (fásított terület) legalább 70%.
b) A fennmaradó további 30% maximum arányt képviselő területrészen fásított parkolóhelyeket, telephelyen belüli utat, járdát lehet létesíteni.
c) A teljes védőterület 15%-a nem veszélyes anyagok tárolását szolgáló tároló, vagy adminisztrációs, ill. szociális funkcióknak helyt adó épületekkel beépíthető, az övezeti előírások egyéb vonatkozó szabályainak betartásával.
74. § A Gip-5 és Gip-6 építési övezetekben az építési hely határainak meghatározásánál a következőket kell figyelembe venni:
a) Gip-5 építési övezetben:
aa) Előkert: 8, 0 m
ab) Oldalkert: 3, 0 m
ac) Hátsókert: 10, 0 m
b) Gip-6 építési övezetben:
ba) Előkert: 20, 0 m
bb) Oldalkert: 6, 0 m
bc) Hátsókert: 10, 0 m
43. Üdülőterületre vonatkozó általános rendelkezések
75. § (1) Az üdülőterületek az üdülőházas (Üü) és a hétvégi házas (Üh) építési övezetek.
(2) Az üdülőterület építési övezetében
a) hétvégi házas, vagy üdülőházas üdülőépület helyezhető el,
b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó létesítmények is elhelyezhetők, melyek az építési övezetekben az övezetre megengedett beépítési százalék 40 %-án alakíthatók ki,
c) a terület rendeltetésével összhangban lévő rekreációs célokat szolgáló létesítmény, vagy a vízi-sporttal összefüggő építmény is megépülhet.
(3) Nem helyezhető el üdülőterület telkein:
a) gazdasági tevékenységet szolgáló épület, építmény
b) állattartó épület, a lovas turizmust szolgáló lóistálló kivételével,
c) közösségi szórakoztató épület,
d) üzemanyagtöltő állomás,
e) önálló parkoló-terület, vagy garázs, a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára,
f) 6,0 m magasságot meghaladó épületnek nem minősülő építmény, műtárgy, hírközlési építmény terepszinten, vagy épületre szerelten.
76. § (1) Amennyiben a meglévő üdülőterületen az üdülőépületek átépülnek az övezetre meghatározott legnagyobb beépítettség betartása kötelező.
(2) Tervezett üdülőterületen az építési hely határainak meghatározásánál a következőket kell figyelembe venni:
a) Előkert: 5,0 m
b) Oldalkert: 3,0 m
c) Hátsókert: 6,0 m
77. § (1) A Ráckevei-(Soroksári)-Duna-ág (a továbbiakban: RSD) melletti parti sétány szabályozási szélessége 6,0 m.
(2) Üdülőtelken az országos érvényű jogszabályban meghatározott melléképítmények elhelyezhetők.
(3) Üdülőegységenként – telken belül – az országos jogszabályban meghatározott személygépkocsi elhelyezéséről kell gondoskodni. Különálló személygépkocsi-tároló nem létesíthető.
(4) Az üdülőtelkeken kerítés az országos érvényű jogszabály szerint építhető.
(5) Az üdülőterületen nyúlványos (nyeles) telek nem alakítható ki.
(6) A Taksony-sziget K-i részén újonnan kialakításra kerülő hétvégi házas üdülőterületeken a Duna-holtág partélétől számított 50 m-en belül épületek, építmények nem alakíthatók ki. Kerítés a holtág partélétől legalább 25 m-re helyezhető el, kapu a Duna-holtág felé nem nyitható.
(7) Az üdülőterületek közművesítettségének mértéke: az országos érvényű jogszabály alapján meghatározott teljes közművesítettség.
44. Üdülőházas terület (Üü)
78. § Az üdülőházas területen olyan – általában – kettőnél több üdülőegységet magába foglaló üdülő rendeltetésű épület, üdülőtábor és kemping helyezhető el, amely túlnyomóan változó üdülői kör több napos tartózkodására szolgál, és elhelyezése, mérete, kialakítása, felszereltsége és infrastrukturális ellátottsága alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmas.
45. Hétvégi házas terület (Üh)
79. § (1) A hétvégi házas területen elsősorban a 6,0 m beépítési magasságot meg nem haladó, legfeljebb két üdülőegységet magába foglaló üdülőépületek helyezhetők el.
(2) A legkisebb telekterületet el nem érő telken egy főépület egy rendeltetési egységgel alakítható ki.
(3) A hétvégi házas területen az üdülő rendeltetésű épületeken kívül, elhelyezhető még:
a) az üdülőnépességet szolgáló kereskedelmi, szolgáltató jellegű rendeltetésű épületek,
b) sportépítmények.
(4) A hétvégi házas területen nem helyezhető el:
a) közösségi szórakoztató épület,
b) önálló parkoló-terület vagy garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára,
c) üzemanyagtöltő.
46. Beépítésre szánt különleges területek (K) általános előírásai
80. § (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek.
(2) A beépítésre szánt különleges területek az építési sajátosságaiknak megfelelően az alábbi területekre tagolódnak:
a) nagykiterjedésű sportolási célú terület KSp
b) temető terület KT
c) mezőgazdasági üzemi terület KMü
d) rekreációs terület KRe
e) közműterület KKm
47. Nagykiterjedésű sportolási célú terület (KSp)
81. § A KSp jelű nagykiterjedésű sportolási célú terület építési övezeteiben az alábbi rendeltetésű építmények helyezhetők el:
a) pihenés, sportolás, testedzés,
b) szabadidős tevékenységet szolgáló,
c) turisztikai- és idegenforgalmi,
d) vendéglátó-kereskedelmi,
e) a terület fenntartását szolgáló.
82. § A KSp-1 jelű építési övezetben az építési hely határainak meghatározásánál a következőket kell figyelembe venni:
a) Előkert: 10, 0 m
b) Oldalkert: 10, 0 m
c) Hátsókert: 10, 0 m
48. Temető terület (KT)
83. § (1) A temető terület övezetben (KT) ravatalozó, kápolna, sírépítmények, továbbá a terület funkcióját szolgáló, a terület fenntartásához szükséges épület, építmény helyezhető el.
(2) Az övezetben az építési hely határvonalai:
a) az előkertben: a telek szélétől 30 m-re,
b) az oldalkertben: a telek szélétől 30 m-re,
c) a hátsókertben: a telek szélétől 30 m-re
húzódnak.
(3) A temető területén a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:
a) A temető telekhatára mentén többszintes növényzetből álló növénysáv (fasor alatta cserjesávval) telepítendő.
b) A temetési helyek a temető területének legfeljebb 65 %-át foglalhatják el. Az épületek és építmények által nem borított területeket többszintes növényzettel rendelkező, sétautakkal feltárt parkosított zöldfelületként kell kialakítani.
c) A temető területén 100 m2-ként legalább 1 db nagy lombkoronájú fát kell telepíteni.
49. Mezőgazdasági üzemi terület (KMü)
84. § (1) A mezőgazdasági üzemi terület (KMü) az üzemi méretű árutermelő mezőgazdasági tevékenység: állattenyésztés és állattenyésztéssel és növénytermesztéssel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás céljára szolgáló terület.
(2) A KMü-1 építési övezet területén:
a) a mezőgazdasági termeléshez, továbbá az ott tartózkodók alapfokú ellátásához szükséges építmények,
b) állattartó épületek,
c) terménytárolók,
d) szerszám- és géptárolók,
e) vegyszertároló,
f) terményfeldolgozó,
g) mezőgazdasági gépjavító,
h) biztonsági okokból szükséges őrházak,
i) termékvezetékek és műtárgyaik,
j) komposztáló telepek építményei,
k) a mezőgazdasági tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok átmeneti tárolására szolgáló építmények
helyezhetők el.
(3) A KMü-2 építési övezet területén a (2) bekezdésben meghatározott épületeken, építményeken túl az alábbi épületek, építmények helyezhetők el:
a) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,
c) igazgatási, egyéb irodaépület.
(4) A KMü építési övezetekben terményszárító, silótorony, takarmánykeverő és víztorony magassági korlátozás nélkül elhelyezhető.
(5) A KMü építési övezetekben az építési hely határainak meghatározásánál a következőket kell figyelembe venni:
a) KMü-1 építési övezetben:
aa) Előkert: 15, 0 m
ab) Oldalkert: 15, 0 m
ac) Hátsókert: 15, 0 m
b) KMü-2 építési övezetben:
ba) Előkert: 40, 0 m
bb) Oldalkert: 40, 0 m
bc) Hátsókert: 40, 0 m
(6) A KMü építési övezetekben az egyes telkek kötelezően zöldfelülettel borított területének egy részét a telekhatárok mentén egybefüggően kell kialakítani. A telekhatárok mentén legalább 10 m széles illetve a szabályozási terv szerint jelölt 30 m széles védő zöld sáv telepítendő.
50. Rekreációs terület (KRe)
85. § (1) A Szabályozási Terven a Sziget területén rekreációs területként (KRe) lehatárolt terület sportolási célú terület, amelyen sportépítmények, továbbá a terület fenntartásához szükséges épületek, építmények helyezhetők el.
(2) A KRe-1 építési övezetben az építési hely határvonalai:
a) az előkertben: a telek szélétől 5 m-re,
b) az oldalkertben: a telek szélétől 10 m-re,
c) a hátsókertben: a telek szélétől 10 m-re
húzódnak.
(3) A KRe-2 építési övezetben az építési hely határvonalai:
a) az előkertben: a telek szélétől 10 m-re,
b) az oldalkertben: a telek szélétől 10 m-re,
c) a hátsókertben: a telek szélétől 10 m-re
húzódnak.
(4) A rekreációs terület közművesítettségének mértéke: az országos érvényű jogszabály alapján meghatározott teljes közművesítettség.
51. Közműterület (KKm)
86. § (1) E területbe (KKm) a gázfogadó, a vízmű-területek és a szennyvízátemelő területe tartozik.
(2) A KKm jelű közműterület építési övezetben a közművek és hírközlési létesítmények, illetve ezekhez kapcsolódó létesítmények (gázfogadók, transzformátor állomások, szennyvízátemelők, vízművek) és kiszolgáló létesítményeik helyezhetők el.
(3) A KKm jelű építési övezeteken belül a telkek tovább nem oszthatók, a Szabályozási Terven (SZT-1) jelölt ingatlan területén parkoló is elhelyezhető.
Beépítésre nem szánt övezetek előírásai
52. Közlekedési terület (KÖu, KÖk)
87. § (1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével – a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, vízi és légi közlekedés, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) A közterületek, a közutak és magánutak olyan összefüggő hálózatot kell, hogy alkossanak, amelyben magánút csak közúthoz csatlakozhat.
(3) A közlekedési területeket úgy kell kialakítani, hogy azon biztosítva legyen
a) a telkek biztonságos megközelítése,
b) a területen összegyűlő csapadékvíz biztonságos elvezetése,
c) a közüzemi közművek megfelelő elhelyezése, továbbá
d) a vonatkozó jogszabályokban előírt feltételek, jellemzők megvalósítása.
(4) A külterületi telkek belterületbe vonása esetén szükséges a telkeket kiszolgáló utak egyidejű közterületi szabályozása.
(5) A közigazgatási területen belül a szabályozási terv a közlekedési területeket az alábbi területekre bontja:
a) országos főutak KÖu-1
b) országos mellékutak KÖu-2
c) helyi gyűjtőút KÖu-3
d) kiszolgáló út KÖu-4
e) kötöttpályás közlekedési terület KÖk
(6)5 A közlekedési területek számára szükséges területbiztosítást a szabályozási terv szerinti szabályozási szélességek és övezeti lehatárolások határozzák meg.
(7) Az országos közutak külterületi szakaszán
a) az úttengelytől mért, SZT-en jelölt védőtávolságon belül – kerítés kivételével – építmények csak külön jogszabályok szerint helyezhetők el,
b) bekötő, vagy mellékutak esetén a kerítések az úttengelytől mérten legalább 20,0 m-re helyezhetők el,
c) az 51-es és az 510-es számú főút külterületi szakaszán a kerítések az úttengelytől minimum 30 m-re építhetők.
(8) A kétirányú forgalmú települési kiszolgáló- és gyűjtő utak esetében
a) a kialakítandó útpálya szélessége legalább 5,5 m, míg a járda szélessége – a kerítés és az útburkolat széle közötti távolság – legalább 2,0 m kell, hogy legyen,
b) ha az a) pontban megjelöltek kialakításához az út szélessége nem biztosítható, vegyes használatú útként kell kiépíteni.
(9) Országos közutak külterületi szakaszai jellegének védelme érdekében a közútra merőleges telkek kizárólag szervizútról közelíthetők meg, ha a közút menti telekosztás sűrűsége miatt a közúttervezési szabályzat szerinti út becsatlakozások közötti minimális távolságok egyéb módon nem biztosíthatók.
(10) Külterületen a mezőgazdasági feltáró földutak szélességét a hatályos műszaki irányelv előírásai szerint kell meghatározni.
(11) A tervezett beépítéseknél az országos érvényű jogszabály szerint a parkolási igényeket telken belül kell kielégíteni.
(12) A külterületi dűlőutak tengelyétől mért 10–10 m távolságon belül épület nem létesíthető.
(13)6 Az 51. sz. főút fejlesztéséhez kapcsolódó szabályozási vonallal, továbbá a telek területét egyidejűleg érintő más szabályozási vonallal és övezethatárral összefüggő telekalakítás, illetve kisajátítás ütemezetten, egymástól függetlenül is megvalósítható.
(14)7 A szabályozási terven jelölt 1988. évi törvény 29. § (3a) alapján tulajdonosi joggyakorló nyilvántartásában feltüntetendő ingatlanterület hasznosítása az 1988. évi törvény 29. § (3a) bekezdésének figyelembevételével történhet.
53. Zöldterületek (Z)
88. § (1) Zöldterületek az állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést, testedzést szolgáló közterületek. A zöldterületen elhelyezhető építmények kialakítására vonatkozóan a 7. § előírásait az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Taksony közigazgatási területén található zöldterületek az építési használat, az elhelyezhető építmények szerint az alábbi övezetekre tagolódnak:
a) közparkok övezete Zkp,
b) közkertek övezete Zkk,
c) Kis-Duna part menti zöldterületek övezete Zp.
(3) A Zkp övezetben elhelyezhetőek:
a) pihenést, testedzést szolgáló építmények: sétaút, kerékpárút, tornapálya, pihenőhely, játszótér építményei,
b) kerti építmények: pergola, zenepavilon, szaletli, terasz,
c) kertberendezési tárgyak: utcabútor, hulladékgyűjtő, közvilágítási műtárgyak,
d) köztárgyak: szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút, szakrális elem,
e) telkenként 1 db legfeljebb 150 m2 bruttó alapterületű közösségi célú épület,
f) ismeretterjesztést, idegenforgalmi tájékoztatást szolgáló létesítmények.
(4) A Zkk övezetekben elhelyezhetőek:
a) pihenést, testedzést szolgáló építmények: sétaút, pihenőhely, játszótér építményei,
b) kerti építmények: pergola, zenepavilon, szaletli, terasz,
c) kertberendezési tárgyak:utcabútor, hulladékgyűjtő, közvilágítási műtárgyak,
d) köztárgyak: szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút, szakrális elem.
(5) A Zkk-2 jelű terület a Holt-ág partján kijelölt (szigeti lejáró területe) közkert terület, melynek part menti 10 m-es sávja a Zp övezetre vonatkozó előírások szerint használható.
(6) A Zp övezetbe a Ráckvei-(Soroksári)-Duna-ág parti sávja tartozik. A Zp övezetbe tartozó parti sáv területe gyalogos és kerékpáros közlekedésre szolgáló, zöldfelületi jellegű sétányként alakítandó ki. A Zp övezetben pihenőhelyek, ismeretterjesztést, idegenforgalmi tájékoztatást szolgáló létesítmények helyezhetők el.
(7) A Zkk és Zp övezetekben épületek nem alakíthatók ki.
(8) A zöldterület övezeteiben kizárólag a terület rendeltetésszerű használatához szükséges felszíni parkolóhelyek alakíthatók ki, terepszint alatti parkoló nem létesíthető.
(9) A zöldterület övezeteiben az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább 1/3-át háromszintű növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a telkek zöldfelülettel fedett részének legfeljebb felét boríthatja.
(10) A Zp övezetben az élővilág védelme és tájvédelmi szempontból a természetes, természetközeli növényzet megőrzendő, növénytelepítés során a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos fajok telepíthetők.
54. Erdőterületek általános előírásai
89. § (1) A közigazgatási területen található erdőterületek a területfelhasználási cél és az elhelyezhető építmények szerint az alábbi övezetekre tagolódnak:
a) védelmi erdőterület övezetei Ev,
b) gazdasági erdőterület övezetei Eg,
c) közjóléti erdőterület övezetei Ek.
(2) Az erdőterületek azon övezeteiben, ahol épület elhelyezését az előírások lehetővé teszik, a telekhatártól számított 10,0 m-es sávban épületet elhelyezni nem lehet.
55. Védelmi erdőterületek (Ev)
90. § (1) Védelmi erdőterület övezeteibe a környezetvédelmi célokat szolgáló, a természetvédelmi szempontból értékes, érzékeny erdők, valamint a honvédelmi célokat szolgáló erdők tartoznak.
(2) Az Ev-1 övezetbe a védett természeti területen lévő erdőterületek tartoznak.
(3) Az Ev-1 övezetben épületek nem létesíthetők. Építmények kizárólag a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel, a táji, természeti értékek, a természetes, illetve természetközeli ökoszisztémák megóvásával helyezhetők el.
(4) Az Ev-2 övezetbe a környezetvédelmi célokat szolgáló erdők – talajvédelmi, vízvédelmi, településvédelmi, mezővédő erdők – tartoznak.
(5) Az Ev-2 övezetben kizárólag olyan műtárgyak (pl. nyomvonal jellegű közmű építmények) helyezhetők el, amelyek az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák. Az Ev-2 övezetben épületek nem helyezhetők el.
(6) Az Ev-3 és Ev-4 övezetbe a honvédelmi célú erdők tartoznak.
(7) Az Ev-3 övezetben honvédelmi és katonai épületek, építmények kivételével épületet elhelyezni nem lehet.
(8) Az Ev-4 övezetben kizárólag honvédelmi célú, illetve az erdőgazdálkodás érdekeit szolgáló műtárgyak helyezhetők el, a táji, természeti értékek, a természetes, ill. természetközeli ökoszisztémák védelmének biztosításával.
(9) Az Ev-5 övezetbe a belterületi védő erdők tartoznak. Az Ev-5 övezetben kizárólag olyan műtárgyak helyezhetők el, amelyek az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák, az Ev-5 övezetben épületek nem helyezhetők el.
56. Gazdasági erdőterületek (Eg)
91. § Gazdasági erdő övezeteiben (Eg) az erdő rendeltetésének megfelelő épületek, építmények, erdőgazdálkodás, vadgazdálkodás építményei – erdészház, közösségi vadászház, a terület fenntartásához szükséges további építmények – helyezhetők el, ha azt az erdőhasználat, az erdőművelés indokolja és az elhelyezéshez az erdészeti hatóság hozzájárul.
57. Közjóléti erdőterületek (Ek)
92. § (1) Közjóléti erdő övezetbe (Ek) a parkerdő céljára kijelölt meglévő és tervezett erdők tartoznak.
(2) Közjóléti erdő övezeteiben (Ek) az erdő rendeltetésének megfelelő, az oktatást, nevelést, ismeretterjesztést szolgáló épületek (pl. erdei iskola, bemutatóhely, látogatóközpont) és építmények, továbbá külön jogszabály szerinti erdei közjóléti berendezések helyezhetők el.
(3) Az Ek-1 övezetben a (2) bekezdés szerinti építmények kizárólag a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel, a táji, természeti értékek, a természetes, ill. természetközeli ökoszisztémák megóvásával helyezhetők el, az RSD partjától számított 20 m széles sávon belül épület, építmény, burkolt felület nem alakítható ki, a vízpart ezen sávja természetes állapotában megőrzendő.
(4) Parkerdő kialakítása, növénytelepítés során élőhelyvédelmi szempontból a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos fa- és cserjefajok telepítendők, idegenhonos, invazív növényfajok telepítése tilos.
58. Mezőgazdasági területek általános előírásai
93. § (1) A közigazgatási területen található mezőgazdasági területek a területfelhasználási cél és az elhelyezhető építmények szerint az alábbi övezetekre tagolódnak:
a) kertes mezőgazdasági terület övezetei Mk,
b) általános mezőgazdasági terület övezetei Má.
(2) A mezőgazdasági területek övezeteiben:
a) épületet a közút tengelyétől számított 15 m-es, de a közterületi vagy magánúti telekhatártól legalább 10 m-es sávban, kerítést az út tengelyétől számított 8 m-es sávban elhelyezni nem lehet,
b) lakókocsi, lakókonténer, egyéb mobil jellegű építmény a mezőgazdasági területeken még átmenetileg sem helyezhető el,
c) nyilvános illemhelyek nem helyezhetők el.
59. Kertes mezőgazdasági területek (Mk)
94. § (1) A kertes mezőgazdasági területbe a volt zárkerti területek Szabályozási terveken lehatárolt területei tartoznak.
(2) A kertes mezőgazdasági terület övezeteiben kizárólag a növénytermesztéshez, szőlő-, gyümölcstermesztéshez és feldolgozáshoz-, kertgazdálkodáshoz kapcsolódó gazdasági épület helyezhető el.
(3) A kertes mezőgazdasági terület övezeteiben nem helyezhető el:
a) lakóépület vagy lakó rendeltetésű épületrész,
b) különálló árnyékszék.
(4) Egy telken egy gazdasági épület helyezhető el.
(5) Épületek a telken belül az alábbiak figyelembevételével helyezhetők el:
a) épület a
aa) közterülettel határos telekhatártól 10 m-en,
ab) az oldalkerti telekhatártól 3 m-en,
ac) a hátsókerti telekhatártól 20 m-en túli távolságban
helyezhető el,
b) az épületek közötti legkisebb építménytávolságot (az épületek tényleges homlokzatmagassága) minden esetben be kell tartani.
60. Általános mezőgazdasági területek (Má)
95. § Az általános mezőgazdasági terület az épületek, építmények elhelyezése szempontjából a következő övezetekre tagolódik:
a) korlátozott tájhasználatú mezőgazdasági övezet (Má-1),
b) árutermelési mezőgazdasági övezet (Má-2),
c) fejlesztési területként kijelölt mezőgazdasági területek övezete (Má-3, Má-4).
61. Korlátozott tájhasználatú mezőgazdasági övezet (Má-1)
96. § (1) A korlátozott tájhasználatú mezőgazdasági övezetbe (Má-1) a Taksony-szigeten található, tájvédelmi, környezetvédelmi szempontból érzékeny mezőgazdasági területek tartoznak.
(2) Az Má-1 övezetben nem helyezhető el olyan építmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a vízminőséget, továbbá a természetvédelmi szempontból értékes nedves élőhelyek környezetállapotát, élővilágát negatívan befolyásolná. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.
(3) Az Má-1 övezetben épület nem helyezhető el, tanyagazdaság, birtokközpont nem alakítható ki.
62. Árutermelési mezőgazdasági övezet (Má-2)
97. § (1) Az árutermelő mezőgazdasági övezetben (Má-2) a növénytermesztés, az állattenyésztés és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás épületei, építményei, a birtokközpont továbbá, amennyiben a gazdálkodás az állandó helyben lakást szükségessé teszi, lakás, lakóépület is kialakítható.
(2) Birtokközpont lakóépületének alapterülete az övezetben megengedett beépítési % felét nem haladhatja meg, de a lakás önálló rendeltetési egység bruttó alapterülete nem haladhatja meg a 200 m2-t, akkor sem, ha a telek nagyságából számított beépíthetőség ezt lehetővé tenné. Lakóépület kialakítása kizárólag a gazdasági épület(ek) kialakításával egy időben, vagy azt követően történhet.
(3) Épület a
a) közterülettel határos telekhatártól 10 m-en,
b) az oldalkerti telekhatártól 10 m-en,
c) a hátsókerti telekhatártól 20 m-en túli távolságban helyezhető el,
(4) Az Má-2 övezetben több telekből álló birtoktest kialakítható, amelynek egyik telkén birtokközpont létesíthető. Birtoktest esetén az övezetben meghatározott legnagyobb beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken (birtokközpont) is kihasználható, ha a beépítés a szomszéd telkek rendeltetésszerű használatát nem korlátozza, továbbá természeti érték megőrzését nem veszélyezteti. Birtokközpont az országos ökológiai hálózat által érintett vagy Natura 2000 területként nyilvántartott területeken nem létesíthető.
(5) Birtokközpontra vonatkozó előírások:
a) A birtokközpont telkének legalább 10.000 m2 (1 ha) nagyságot el kell érnie.
b) Birtokközpont legalább 20 ha összterületű, több telekből álló birtoktest esetén alakítható ki.
c) Birtokközpont olyan telek lehet, amelynek a kiszolgálását biztosító út telkének szélessége legalább 16,0 m.
d) A birtokközpont beépítettsége a birtokközpont telkének legfeljebb 25 %-a lehet, de a birtoktest, vagyis a beszámítható telkek összterületére vetítetten nem lehet nagyobb, mint az övezetben meghatározott legnagyobb beépíthetőség (3 %).
e) A birtokközpont területén az össz-beépítés nem lehet nagyobb 7500 m2 bruttó alapterületnél, akkor sem, ha a birtoktest nagyságából számított beépíthetőség ezt lehetővé tenné.
f) A birtokközpont telkének legalább 40 %-át zöldfelületként kell kialakítani. A birtokközpont telekhatárain belül, a telekhatároktól számított legalább 10 m széles sávban, a táji és termőhelyi adottságoknak megfelelő, többszintes növénysáv létesítendő.
(6) Az SZT-2 jelű Szabályozási terven jelölt öntözőtelep területén épület nem alakítható ki, birtokközpont nem létesíthető.
63. Fejlesztési területként kijelölt mezőgazdasági területek övezete (Má-3, Má-4)
98. § (1) Az Má-3 jelű fejlesztési területként kijelölt mezőgazdasági övezetbe a gazdasági vagy különleges terület céljára kijelölt általános mezőgazdasági területek tartoznak. Az Má-3 jelű övezetben épületek, építmények nem helyezhetők el.
(2) Az Má-4 jelű fejlesztési területként kijelölt mezőgazdasági övezetbe a lakó területi fejlesztési célra kijelölt általános mezőgazdasági területek tartoznak. Az Má-4 jelű övezetben épületek, építmények nem helyezhetők el.
(3) Az Má-4 fejlesztési területként kijelölt mezőgazdasági övezetbe az alábbi területek tartoznak:
a) Pacsirta-domb területe
b) Szőlőhegy területe
c) az 510-es Fő út és a Forrás utca közötti terület
64. Vízgazdálkodási terület (V)
99. § (1) Vízgazdálkodási terület övezeteibe a vízfolyások, csatornák, valamint a bányászati tevékenység eredményeként visszamaradt bányatavak medre és partja tartoznak.
(2) A vízgazdálkodási területek az alábbi övezetekre tagolódnak:
a) RSD és holtága medre és partja (V-1),
b) csatornák medre és partja (V-2),
c) a bányászati tevékenység eredményeként visszamaradt bányatavak medre és partja (V-3).
(3) A folyóvizek, csatornák és állóvizek mentén a fenntartás számára a vonatkozó országos érvényű jogszabályban meghatározott szélességű parti sáv biztosítandó. A parti sávban épületek nem helyezhetők el, kizárólag gyep vagy nádas művelési ágú terület alakítható ki.
(4) A vízgazdálkodási övezeteket érintő bármilyen építési munkát folytatni, illetve azon építményeket elhelyezni csak a vízügyi jogszabályoknak megfelelően lehet.
(5) A V-1 övezetben található úszólápok, nádas területek védelme érdekében nem helyezhető el olyan építmény, valamint rendeltetés, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket veszélyezteti. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.
(6) A V-1 övezetben vízilétesítménynek nem minősülő víziállás (stég) kizárólag közösségi használatra, felépítmény nélkül, legfeljebb 15 m2 alapterülettel, egymástól legalább 50 m távolságra létesíthető, a vonatkozó országos érvényű jogszabály előírásainak figyelembevételével, a táji, természeti értékek védelmének biztosításával.
(7) A V-3 övezetben található, bányászati tevékenység eredményeként visszamaradt bányatavak utóhasznosítása horgásztó. A tavak kizárólag vízjogi üzemeltetési engedély alapján üzemeltethetők.
(8) A V-3 övezetben a vízfelületek kialakítása, rendezése során a tájba illesztés elősegítése és vízvédelmi szempontból az alábbiakat kell figyelembe venni:
a) A tájvédelem és a víz öntisztulásának elősegítése érdekében a nyílt vízfelületek rendezése során az élővilág számára is megfelelő parti rézsű és sekély vízi régió alakítandó ki, ahol a természetközeli növényzet és vízi élővilág meg tud telepedni.
b) A növénykiültetési terv készítése során a térségben honos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajokat kell alkalmazni.
c) A tervezett utóhasznosításnak megfelelő vízminőség biztosítása érdekében szükséges intézkedési javaslatokat meg kell határozni.
65. Természetközeli terület (Tk)
100. § (1) Természetközeli területbe a vízgazdálkodási területen kívüli nádasok tartoznak.
(2) A Tk jelű természetközeli terület övezetben nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket veszélyezteti. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.
(3) A Tk jelű természetközeli terület övezeteiben épületek nem helyezhetők el.
66. Különleges beépítésre nem szánt területek (Kb)
101. § (1) Különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól védelmet igényelnek.
(2) A különleges beépítésre nem szánt területek a célzott felhasználás, valamint az elhelyezhető épületek, építmények szempontjából az alábbi területekre tagolódnak:
a) Külszíni bányaterület KbB,
b) Honvédelmet és belbiztonságot szolgáló terület KbHv,
c) Fásított köztér, sétány KbKt,
d) Szabadidős, rekreációs terület KbRe,
e) Speciális kezelést igénylő terület KbR,
f) Megújuló energiaforrás hasznosításának területe KbNp.
67. Külszíni bányaterület (KbB)
102. § (1) Ásványi nyersanyag kitermelése, bányanyitás, bányászati építmények, létesítmények elhelyezése kizárólag bányakapitánysági határozattal megállapított bányatelek határon belül, a Szabályozási terven bányaterületként lehatárolt területeken, jóváhagyott műszaki üzemi terv alapján végezhető.
(2) A külszíni bányaterület övezetben kizárólag a bányászattal kapcsolatos technológiai és segédüzemi építmények, létesítmények, adminisztrációs és szociális épületek helyezhetők el, a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével.
(3) A bányavállalkozónak a művelés során a humusz védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell.
(4) A bányászati hasznosítás során átalakított terület újrahasznosítása érdekében az övezetben a bányászati tevékenység felhagyását követően tájrendezési terv alapján komplex tájrehabilitációt kell végezni, melyet a bányászati tevékenység felhagyásának ütemében folyamatosan kell megvalósítani. A tájrehabilitáció vízrendezést, tereprendezést, talajtakarást és növénytelepítést kell, hogy magába foglaljon.
(5) A parti sáv kialakíthatósága, továbbá a szükséges rekultiváció elvégezhetősége érdekében a keletkező kavicsbánya tavak mellett a partéltől számított legalább 50 m széles területet szabadon kell hagyni. A tavak kialakítása, rendezése során e Rendelet 104. § (3) bekezdésében foglaltakat kell figyelembe venni.
(6) Bányaterület rekreációs célú utóhasznosítása, ill. beépítésre szánt területként való utóhasznosítása a befejezett rekultivációt követően kizárólag a szabályozási tervvel összhangban történhet.
68. Honvédelmet és belbiztonságot szolgáló terület (KbHv)
103. § (1) A Szabályozási terven honvédelmet és belbiztonságot szolgáló területként (KbHv) lehatárolt beépítésre nem szánt különleges területen a fegyveres szervek tevékenységét szolgáló műtárgyak helyezhetők el.
(2) A terület hasznosítása, építmények elhelyezése során a területen található természeti értékek megóvására tekintettel kell lenni.
69. Fásított köztér, sétány (KbKt)
104. § (1) A KbKt övezetbe Taksony Szabályozási terven lehatárolt fásított közterei tartoznak.
(2) A KbKt övezetben a 6. § (1) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el.
(3) A katolikus templom környezetében lévő KbKt övezetben harangtorony elhelyezhető magassági korlátozás nélkül.
70. Szabadidős, rekreációs terület (KbRe)
105. § (1) A beépítésre nem szánt különleges rekreációs terület övezetben (KbRe) a pihenést, testedzést, szabadidő eltöltését, ismeretterjesztést, idegenforgalmi tájékoztatást, vendéglátást, szállásszolgáltatást, valamint a terület fenntartását szolgáló építmények, létesítmények helyezhetők el.
(2) A KbRe-1 övezetben az 510. j. út tengelyétől számított 50 m-en belül épületek, építmények nem alakíthatók ki, a területen védő zöld sáv létesítendő.
71. Speciális kezelést igénylő (KbR)
106. § (1) A speciális kezelést igénylő terület övezetbe a volt körzeti hulladéklerakó (KbR-1 övezet) és szomszédos területe (KbR-2 övezet) tartoznak.
(2) A KbR-1 övezetben épületek nem alakíthatók ki, kizárólag a bezárt hulladéklerakó utógondozásához szükséges építmények helyezhetők el. A bezárt hulladéklerakó szakszerű, a vonatkozó országos érvényű jogszabályok és a környezetvédelmi hatóság által előírt utógondozását: megfigyelését, karbantartását, ellenőrzését biztosítani kell.
(3) A KbR-1 övezetben a bezárt hulladéklerakó telekhatára mentén többszintes növényzetből (fasor, alatta cserjesávval) álló védő zöld sáv telepítendő, illetve tartandó fenn.
(4) A KbR-2 övezetbe tartozó terület a speciális katasztrófa-mentő kiképző bázis területe, ahol a terület rendeltetéséhez szükséges épületek, építmények (pl. mobil épület, speciális építmények, mint talajszint alatti, torony jellegű, egyéb speciális funkciót biztosító építmény, továbbá iroda, öltöző-, szociális, étkező-, oktató, szállást biztosító épület, építmény) helyezhetők el.
72. Megújuló energiaforrás hasznosításának területe (KbN)
107. § (1) A KbNp övezetben az 1 MW névleges teljesítményt el nem érő naperőmű műszaki technológiai berendezései, elemei, valamint ezek rendeltetésszerű használatát szolgáló építmények helyezhetők el.
(2) Épület a telekhatártól legalább 5,0 m távolságra helyezhető el.
(3) A naperőmű napelemei oly módon helyezhetők el, hogy a napelemek tartóoszlopai által elfoglalt területet kivéve a napelemek alatti és közötti területeken a gyepterület használata biztosítható legyen.
Záró rendelkezések
108. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
109. § Hatályát veszti a Taksony Nagyközség Helyi Építési Szabályzatról szóló 4/2005. (II.16.) önkormányzati rendelete, valamint a 7/2002. (V.13.), a 18/2007. (IX.28.), a 3/2009. (II.26.), a 14/2010. (IX.29.), a 12/2013. (VIII.28.), a 4/2014. (II.17.), a 23/2015. (XI.26.) és a 12/2016. (VI.24.) önkormányzati rendeletek.
Az 5. § (2) bekezdése a Taksony Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (I. 17.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 35. § (4) bekezdése a Taksony Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2023. (VIII. 28.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 35. § (12) bekezdését a Taksony Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2023. (VIII. 28.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.
A 60. § a Taksony Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2023. (VIII. 28.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 87. § (6) bekezdése a Taksony Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (I. 17.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 87. § (13) bekezdését a Taksony Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (I. 17.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdése iktatta be.
A 87. § (14) bekezdését a Taksony Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (I. 17.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 1. melléklet a Taksony Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2023. (VIII. 28.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet a Taksony Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2023. (VIII. 28.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 2. melléklet a Taksony Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (I. 17.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 3. melléklet a Taksony Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2023. (VIII. 28.) önkormányzati rendelete 3. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.