Csobánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (XI. 1.) önkormányzati rendeletének indokolása

Csobánka Község Önkormányzat Képviselő-testületének és szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2020 (X. 23.) önkormányzati rendelet módosításáról

Hatályos: 2024. 11. 02

Csobánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (XI. 1.) önkormányzati rendeletének indokolása

2024.11.02.
Csobánka Község Önkormányzat Képviselő-testületének és szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2020 (X. 23.) önkormányzati rendelet módosításáról
Általános indokolás
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 43. § (2) bekezdése alapján a képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen e törvény szabályai szerint megalkotja vagy felülvizsgálja szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét.
Az önkormányzati jogok közé tartozik az önkormányzatok szervezetalakítási szabadsága. A törvény felhatalmazza a képviselő-testületet, hogy működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatáról alkotott rendeletében határozza meg. Az önkormányzat rendeletalkotási szabadsága azonban e tárgyban sem korlátlan, a szabályokat a törvény keretei között hozhatja meg. E szabályok garanciális rendelkezések annak érdekében, hogy a törvényben megfogalmazott követelmények - a helyi közügyek demokratikus módon történő intézése, a széles körű nyilvánosság garantálása - megvalósulhassanak.
A törvény előírása értelmében a képviselő-testület a működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletében határozza meg. A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletben rendelkezik:
a) az önkormányzat hivatalos megnevezéséről, székhelyéről;
b) a képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolásáról;
c) a képviselő-testület üléseinek összehívásáról, vezetéséről, tanácskozási rendjéről;
d) az önkormányzati képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokról, az ülés rendjének fenntartásáról és az annak érdekében hozható intézkedésekről;
e) a nyilvánosság biztosításáról;
f) a döntéshozatali eljárásról, a szavazás módjáról;
g) a rendeletalkotásról és határozathozatalról;
h) a képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvéről;
i) a közmeghallgatásról;
j) az önkormányzat szerveiről, azok jogállásáról, feladatairól;
k) a jegyzőnek a jogszabálysértő döntések, működés jelzésére irányuló kötelezettségéről;
l) a képviselő-testület bizottságairól.
A 2024. október 1-jén megalakult képviselő-testület tagjai által javasolt és a szervezeti változásokat lekövető változásokat tartalmazó rendelet-tervezet elkészült. Az egyes változások részletes ismertetése a részletes indokolásban szerepel.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
Az önkormányzat adatai kiegészülnek az önkormányzat hivatali kapujának azonosítójával.
A 2. §-hoz
A Csobánkai Polgármesteri Hivatal azonosító adatainak feltüntetése kerül a rendelkezésbe.
A 3. §-hoz
Az önkormányzati társulások felsorolása az Mótv. 41. § (2) bekezdés alapján, valamint rendelkezés arról, hogy az önkormányzati társulásokba a képviselő-testület az önkormányzat képviseletére a polgármestert delegálja.
A 4. §-hoz
A 2. cím pontosítása történik meg a változtatással, mivel a cím a feladatokat és a hatásköröket is szabályozza,.
Az 5. §-hoz
(1) bekezdéshez: A rendelkezés nyelvtani pontosítását tartalmazza. Az eredeti szöveg: c) természetes személy, jogi szabály, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervet (a továbbiakban: szervezet) útján, a szervezet és a képviselő-testület vagy annak valamely szerve között létrejött szerződés alapján látja el.
(2) bekezdéshez: Az önként vállalt feladatok ellátása a kötelezően ellátandó feladatokon túli vállalás lehet. Az eredeti szöveg „lát el” megfogalmazást tartalmaz.
A 6. §-hoz
A rendelkezés pontosítását tartalmazza, az eredeti „tárgysorozat” szó helyett „napirendi pont” kerül beillesztésre,
A 7. §-hoz
A munkatervhez javaslatot azok a társadalmi szervezetek nyújthatnak be, ezáltal az erre vonatkozó felkérést azon társadalmi szervezetek kapják meg, amelyek az önkormányzatnál nyilvántartásba vételüket kérik. A nyilvántartást a jegyző vezeti.
Jelenleg a rendelkezésre álló nyilvántartás tartalmaz olyan szervezeteket, amelyek már nem működnek, illetve olyan társadalmi szervezetről is van tudomás, amely a nyilvántartásban nem szerepel. A rendelkezés célja a társadalmi szervezetek együttműködési lehetőségének fokozása.
A 8. §-hoz
A nyilvánosságra hozatal tekintetében a rendelkezés kiegészül a „kifüggesztéssel” megfogalmazással, tekintve, hogy a közzététel és a kifüggesztés nem teljesen azonos tartalmú.
A 9. §-hoz
A „A tájékoztatás - az időpont, a helyszín és a napirendi pontok felsorolását tartalmazó meghívónak – a Csobánkai Polgármesteri Hivatal (Csobánka, Fő út 1.) hirdetőtábláján való kifüggesztésével, valamint az önkormányzat honlapján való közzétételével történik.” rendelkezés törlésre kerül tekintve, hogy a helyben szokásos közzététel a rendelet a 15. § (3) bekezdésében szabályozott.
A 10. §-hoz
(1) bekezdéshez: Az egységességre tekintettel a polgármester, mint az ülést levezető elnök megjelölése történik meg a rendelkezésben, tekintve, hogy a későbbiekben levezető elnökként történnek hivatkozások.
(2) bekezdéshez: Egyértelműsíti, hogy a levezető elnök döntési jogköre a hozzászólások időtartamának korlátozása, illetve a vita lezárása. Eredeti rendelkezés „a hosszúra nyúlt vita mielőbbi lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását vagy a vita lezárását.”
A 11. §-hoz
A változás pontosít, az eredeti visszakérheti megfogalmazás helyett kérheti megfogalmazás szerepel, mivel abban az esetben kérheti tárgyalásra a bizottság elnöke az előterjesztést, ha azt a bizottság még nem tárgyalta, kivéve, ha a bizottságnak lehetősége lett volna az előterjesztés tárgyalására, de az előterjesztést nem vette napirendjére, vagy abban döntést nem hozott.
A (4) bekezdésben pontosítás történik a „szavazás során levett napirendi pontok” szöveg „az ülésen levett napirendi pontok” megfogalmazásra változik.
A 12. §-hoz
Az interpellációk és kérdések intézésének szabályait egyértelműsíti, pontosítja. Az eredeti rendelkezés: (1) Az interpelláció önkormányzati ügyekben történő írásos felvilágosítás kérése.
(2) Az interpellációt, az ülést megelőző nap 12:00 óráig kell írásban vagy elektronikusan benyújtani a polgármesterhez, aki gondoskodik annak nyilvántartásba vételéről.
A 13. §-hoz
Az (1) bekezdés kiegészül az önálló megfogalmazással tekintve, hogy az Mötv. megfogalmazásában is az szerepel, hogy a képviselő önálló képviselői indítvány tehet.
A 14. §-hoz
Képviselői javaslatra az előterjesztés tartalmának pontosítása érdekében történő rendelkezés.
(2) bekezdéshez: Pontosítja a rendeletalkotáshoz kapcsolódó közbenső döntéshozatal tárgykörét.
A 15. §-hoz
Tekintve, hogy a b) és c) pontok nem szoros értelemben vett felszólalások, a bevezető szövegrész pontosítása történik.
A 17. §-hoz
A rendelkezésből kikerül a költségvetési koncepció megfogalmazás tekintve, hogy olyan már nincs, költségvetési rendelet megalkotására változik.
A 18. §-hoz
Az egységesítésre tekintettel a vezető elnök megfogalmazásból levezető elnök megfogalmazás lesz.
A 19. §-hoz
Amennyiben az ülést választójoggal nem rendelkező, fiatalkorú személyek szeretnék személyes jelenléttel követni, úgy azt a levezető elnök engedélyével tehetik meg.
A 20. §-hoz
(1) bekezdéshez: Megfogalmazás pontosítás történik, az eredeti megfogalmazás: „A határozatképtelen testületi ülést ...”
(2) bekezdéshez: Annak rögzítése, hogy az önkormányzati hatósági ügyben hozott határozatra az általános közigazgatási rendtartáról szóló 2016. évi CL törvény előírásai az irányadók.
A 21. §-hoz
Pontosítást tartalmazó rendelkezés, a módosító javaslat a határozati javaslat módosításakor szükségszerű, hogy szövegszerűen kerüljön megfogalmazásra.
A 22. §-hoz
(1) bekezdéshez: Az új, vagy módosító javaslatok benyújtására vonatkozóan rendezi azt a kérdést, hogy a tárgyalást megelőzően milyen idővel lehetséges ezek benyújtása, Az időtényező a javaslat formájától, tartalmától, a tárgykörtől is függő, így egyedi elbírálás alapján lehetséges a megállapítása.
(2) bekezdéshez: A képviselő-testületi ülésen történő rendelet-módosítás csak abban az esetben lehetséges, hogy ha a módosítás a rendelet lényegi tartalmát nem érinti. A rendelkezés a jogbiztonság megvalósulását segíti elő.
A 23. §-hoz
A rendeletek kihirdetésének pontosítása, illetve a jegyző általi közzétételi záradékkal történő ellátása kerül itt szabályozásra. Mindkét rendelkezés az adminisztrációt segíti.
A 24. §-hoz
A szavazatszámláló bizottság megnevezésének rögzítése történik, pontosítás. Az eredeti rendelkezés: „titkos szavazás esetén a jegyzőkönyv egy példányát,”
A 25. §-hoz
(1) bekezdéshez: A tanácsnok választása nem szükségszerűen titkos szavazással történik, ezért e szó a rendelkezésből törlésre kerül.
(2) bekezdéshez: Annak lefektetése, hogy a mulasztásra bárki hivatkozhat, de a mulasztás tényét a képviselő-testület állapítja meg. Az eredeti rendelkezés: „Ha az önkormányzati képviselő a személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a képviselő három havi önkormányzati képviselőt megillető tiszteletdíjára (alapdíjára) nem jogosult. A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a jogkövetkezmény a tény bekövetkezésétől számított 6 hónapon belül állapítható meg. Erről a képviselő-testületnek minősített többségű határozatával kell döntenie.”
A 26. §-hoz
A Pénzügyi Bizottság feladatkörébe helyezi a vagyonnyilatkozatok nyilvántartását és ellenőrzéssét, az összeférhetetlenségi és méltatlansági eljárás lefolytatását. A rendelkezés a 3. mellékletben is átvezetésre kerül.
A 27. §-hoz
(1) bekezdéshez: A rendelkezés kétszer tartalmazta a tartalmazó szót, egy törlésre kerül.
(2) bekezdéshez: A bizottság megnevezés elé bekerül a pénzügyi megjelölés, pontosító rendelkezés.
A 28. §-hoz
A polgármester számára megállapítható jutalomhoz kapcsolódó személyek meghatározásának pontosítása. Az eredeti rendelkezés: „A polgármester felett a munkáltatói jogokat a képviselő-testület gyakorolja, jutalmának megállapítására a bizottság tesz javaslatot.”
A 29. §-hoz
Az alpolgármesterhez kapcsolódóan pontosít, egyrészt a polgármesterrel azonos jogkör rögzítése helyettesítés idejére, továbbá a személyes ügyfélfogadására vonatkozó rendelkezések.
A 30. §-hoz
(1) bekezdéshez: A rendelkezés helyesírási hibát tartalmazott, javítása történik meg. Az 55. § (2) bekezdésének módosítása szerint a jegyzőnek azt kell jeleznie, hogy ha a döntési javaslat jogszabálysértő, az előterjesztés jogszabálynak való megfelelését annak elkészültekor, aláírásával igazolja, továbbá egy helyesírási hiba javítása. Az eredeti rendelkezés: „A jegyző az előterjesztés megfelelő rovatánál írásban jelzi, ha a képviselő-testület döntési javaslata jogszabálysértő. Amennyiben a döntési javaslat nem jogszabálysértő, úgy a megfelelő rovatot aláírja. A képviselőt-estületi ülésen benyújtott módosító indítvány estében a jegyző szóban jelzi, ha a döntési javaslat jogszabálysértő, mely tény a jegyzőkönyvben rögzítésre kerül.”
(2) bekezdéshez: Az aljegyzői státusz létrehozásával kapcsolatos rendelkezés, amely szabályozza a jegyző akadályoztatásának, távollétének és tartós távollétének esetét.
A 31. §-hoz
A cím kiegészül a testvérvárosi szóval, mivel arra vonatkozóan szabályoz.
A 32. §-hoz
A rendelkezés annak lehetőségét teremti meg, hogy a polgármester a testvérvárosi kapcsolatokban a feladatait részben, vagy egészben az alpolgármesterre ruházza át.
A 33. §-hoz
A jogszabály tartalma megismétlésének törlése, a jogalkotási szabályoknak való megfelelést szolgálja. Az eredeti rendelkezés: „A polgármester az önkormányzat gazdálkodásának első félévi teljesítéséről szeptember 15-ig, míg a harmadik negyedéves helyzetéről a költségvetési koncepciójához kapcsolódóan tájékoztatja a képviselő-testületet.”
A 34. §-hoz
(1) bekezdéshez: Az önkormányzat vagyonára vonatkozó rendelkezés pontosítása, közérthető megfogalmazása. az eredeti rendelkezés: „A hatályos vonatkozó jogszabályok és a mindenkori vagyonról szóló önkormányzati rendelet szabályozza.”
(2) bekezdéshez: A képviselő-testület azon feladatát rögzíti, amely szerint a vagyonhasznosításra koncepciót, gazdasági programot készít. Ennek felülvizsgálatát is szabályozza.
A 35. §-hoz
A rendelkezésből törlésre kerül, hogy a nemzetiségi önkormányzatokat a polgármester hívja fel, tekintettel arra, hogy ilyen szabály már nincs.
A 36. §-hoz
A rendelkezés kiegészül a normatíván felüli pontosító szöveggel. Tekintettel arra, hogy a nemzetiségi önkormányzatok önállóan gazdálkodnak, a képviselő-testület kizárólag a normatíván felüli hozzájárulásról dönthet.
A 37. §-hoz
A rendelkezés pontosítja a kiemelkedő közérdek fogalmát. Az eredeti rendelkezés: „Kiemelkedő közérdek különösen az olyan körülmény, amelynek bekövetkezése esetén az önkormányzatot jelentős anyagi hátrány érné.”
A 38. §-hoz
A mellékletekben a személyi változások átvezetése, az átruházott feladatkörök feltüntetése történik meg a mellékletek szövege szerint.
A rendelet kiegészül a 12. melléklettel, amely a társulások felsorolása.
A 39. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
a) pont: A rendelet 30. § (2) bekezdésének c) pontja szabályozza a kérdést. A törlendő rendelkezés: „Az ülésen megjelent érdeklődőknek a polgármester hozzászólási jogot engedélyezhet témánként egy alkalommal maximum 2 percre.”
b) pont: Teljeskörűen törvényben szabályozott kérdés. A törlendő rendelkezés: „ A jegyző által előkészített éves költségvetési beszámolót (zárszámadási rendelet-tervezetet) a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A képviselő-testület a zárszámadásról rendeletet alkot.”
c) pont: A nemzetiségi önkormányzatokra vonatkozó szabályok már nem léteznek, a rendeletben „benne maradt” rendelkezések. A törlendő rendelkezés: „ 64. § (1) A képviselő-testület külön jogszabályban meghatározott esetekben önkormányzati rendeletet csak a települési nemzetiségi önkormányzat egyetértésével alkothat.
(2) Ha a települési nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a képviselő-testület döntése szükséges, a települési nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a képviselő-testület köteles a következő ülésén napirendre tűzni.
(3) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakon túl a képviselő-testület soron következő ülésén szereplő napirendi pontok közül azokat, amelyek a települési nemzetiségi önkormányzatok működését is érintik, a települési nemzetiségi önkormányzatok részére is meg kell küldeni, lehetővé téve azáltal a települési nemzetiségi önkormányzat számára az adott napirend előzetes megtárgyalását, és az azzal kapcsolatban kialakult vélemények közvetítését.
(4) A települési nemzetiségi önkormányzat a (3) bekezdés szerinti előterjesztéseket a képviselő-testület ülésének időpontját megelőző 3 nappal korában tárgyalja.”
d) pont: az alpolgármester személyének átvezetése, a rendelet szerkesztési hibája miatt hatályon kívül helyező és új rendelkezésként bevitellel oldható meg a változás átvezetése.
A 40. §-hoz
Hatályba léptető és hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
Az 1. melléklethez
Személyi változások átvezetése a képviselő-testületben.
A 2. melléklethez
A Pénzügyi Bizottság személyi változásainak átvezetése.
A 3. melléklethez
A nemzetiségi önkormányzatok képviselői személyi változásainak átvezetése.
A 4. melléklethez
Az alpolgármester személyi változás átvezetése.
Az 5. melléklethez
Az igazgatási csoportvezető titulusának módosítása.
A 6. melléklethez
A 12. melléklet beillesztése, az önkormányzati társulások felsorolása.
A 7. melléklethez
A képviselő-testület általá átruházott hatáskörök felsorolása. A polgármesterre átruházott hatáskörök kiegészülnek a mederkezelői feladatokkal a gyakorlat tükrében a mederkezelői feladatok analógiájára.
A Pénzügyi Bizottság hatáskörei közé bekerülnek a a 46. § (4) bekezdés szerinti nevesített feladatok