Csobánka Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2020 (X.23.) önkormányzati rendelete
Csobánka község Önkormányzata képviselő-testületének 13/2020 (X. 23.) önkormányzati rendelete Csobánka Község Önkormányzat Képviselő-testületének és szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2023. 12. 16Csobánka Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2020 (X.23.) önkormányzati rendelete
Csobánka község Önkormányzata képviselő-testületének 13/2020 (X. 23.) önkormányzati rendelete Csobánka Község Önkormányzat Képviselő-testületének és szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Csobánka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.
Az önkormányzat és feladatai
1. Az önkormányzat elnevezése, székhelye, illetékességi területe és jelképei
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:
Csobánka Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).
(2) Az önkormányzat:
a) székelye: 2014 Csobánka, Fő út 1.
b) statisztikai számjele: 15730978-8411-321-13
c) adószáma:15730978-1-13
d) törzskönyvi nyilvántartási szám: 730974
(3) Az önkormányzat törzskönyvi kivonata jelen rendelet 1. sz. melléklete.
(4) Az önkormányzat hivatalos internetes oldala: https://www.csobanka.hu (a továbbiakban: honlap).
(5) Az önkormányzat illetékessége Csobánka község közigazgatási területére terjed ki. A település közigazgatási területének leírását a jelen rendelet 11. melléklete tartalmazza.
2. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete: Csobánka Község Önkormányzata Képviselő-testület (a továbbiakban: képviselő-testület).
(2) A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő. A képviselő-testület tagjainak névsorát a rendelet 4. melléklete tartalmazza.
(3) A képviselő-testület szervei:
a) a polgármester,
b) a képviselő-testület bizottsága,
c) a polgármesteri hivatal,
d) a jegyző.
(4) Az önkormányzat képviselő- testület hivatalának hivatalos elnevezése: Csobánkai Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: polgármesteri hivatal).
3. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott címer és zászló, valamint a címert ábrázoló pecsét használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.
(3) Az önkormányzat képviselő-testülete helyi kitüntető címeket és díjakat alapít és adományoz, melyek alapításáról és adományozásainak szabályairól önálló önkormányzati rendeletet alkot.
2. Az önkormányzat feladatvállalása
4. § (1) Az önkormányzat a törvények által megállapított kötelező feladatait és hatáskörét:
a) a képviselő-testület és szervei útján,
b) az önkormányzat költségvetési szervei útján,
c) természetes személy, jogi szabály, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervet (a továbbiakban: szervezet) útján, a szervezet és a képviselő-testület vagy annak valamely szerve között létrejött szerződés alapján látja el.
(2) Az önkormányzat költségvetési szerveinek és feladat-ellátási helyeinek felsorolását a rendelet 5. melléklete tartalmazza.
(3) Az önkormányzat a mindenkor hatályos, éves költségvetési rendelete szerint önként vállalt feladatokat lát el. Az önkormányzat önként vállalt feladatainak felsorolását a rendelet 6. melléklete tartalmazza.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott feladat- és hatáskör vállalását megelőzően előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelynek során meg kell vizsgálni, hogy a feladat- és hatáskör vállalásának jogszabályban meghatározott feltételei fennállnak-e. Az eljárás során a bizottságot véleményezési jogkör illeti meg. Az előkészítő eljárást a képviselő-testület döntésétől függően a polgármester vagy az erre felkért bizottság folytatja le.
5. § (1) A képviselő-testület a rendelet 2. mellékletében foglalt feladat- és hatásköreit a polgármesterre, a bizottságra, valamint a jegyzőre ruházza át.
(2) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök felsorolását a rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(3) Az átruházott feladat- és hatáskör gyakorlója minden rendes képviselő-testületi ülésen beszámol az előző testületi ülés óta eltelt időszakban - az átruházott feladat és hatáskörben - hozott döntéseiről.
A képviselő-testület működésének általános szabályai
3. A képviselő-testület üléseinek összehívása, vezetése, helyszíne
6. § (1) A polgármester és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületet a korelnök hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését.
(2) A képviselő-testület üléseit általában a Baross Péter Közösségi Tér és Könyvtár épületében tartja.
4. A képviselő-testület ülésezési formái
7. § A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli üléseket tart.
8. § A képviselő-testület alakuló ülésének kötelező napirendje a képviselő, a polgármester és az alpolgármester eskütétele. Az eskü vagy fogadalomtételt követően a polgármester megállapítja és bejelenti a képviselő-testület megalakulását.
9. § (1) A képviselő-testület rendes ülését általában havonta legalább egy alkalommal, az éves munkaterve szerint tartja. A képviselő-testület rendes ülését - lehetőség szerint - csütörtöki napra kell összehívni. A rendes ülések általában 17:30 órakor kezdődnek.
(2) A képviselő-testület július 15. és augusztus 31. között rendes ülést nem tart.
10. § (1) A polgármester indokolt esetben – a munkatervben nem szereplő – rendkívüli ülést is összehívhat.
(2) Rendkívüli ülés napirendjére kizárólag olyan tárgysorozat vehető fel, amely a rendkívüli ülés összehívását indokolja.
(3) A rendkívüli ülésre vonatkozó indítványt írásban a polgármesternél kell előterjeszteni – szöveges indokolással és döntési javaslattal – az ülés napirendjének, helyének és idejének megjelölésével. Az indítvány benyújtására az előterjesztésekkel szemben támasztott követelményekre vonatkozó előírásokat értelemszerűen kell alkalmazni. A rendkívüli ülés indokát a képviselőkkel az ülésre szóló meghívóban meg kell jelölni. A kormányhivatal vezetőjének ilyen indítványára a törvény rendelkezései az irányadóak.
(4) A polgármester a benyújtástól számított 8 napon belüli időpontra köteles a rendkívüli ülést összehívni. A rendkívüli ülés telefonon és e-mailben is összehívható, azonban a meghívót és az előterjesztést legalább 24 órával az ülés előtt meg kell küldeni.
5. A gazdasági program
11. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartamára szóló, ciklusra vonatkozó gazdasági program alapján működik.
(2) A ciklusra vonatkozó gazdasági program előkészítéséről és a képviselő-testület elé történő beterjesztéséről a polgármester gondoskodik.
6. A képviselő-testület munkaterve
12. § (1) A képviselő-testület gazdasági programon alapuló éves munkaterv alapján végzi munkáját.
(2) A munkaterv elkészítéséhez javaslatot kell kérni:
a) a települési képviselőktől,
b) a települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületétől,
c) az önkormányzati intézmény vezetőjétől,
d) a községben működő – tanácskozási joggal felruházott – civil szervezetektől,
akik november 15. napjáig élhetnek javaslattételi jogukkal.
(3) A munkaterv tervezetét a beérkező javaslatok figyelembevételével a jegyző november 30. napjáig állítja össze, és a polgármester terjeszti jóváhagyásra a képviselő-testület elé. Az előterjesztésben tájékoztatást kell adni a tervezetbe be nem került javaslatokról.
(4) A következő évi munkaterv tervezetét minden év utolsó rendes testületi ülésen kell tárgyalni. A munkaterv elfogadása minősített többségű szavazatot igényel.
(5) A munkaterv tartalmazza:
a) a rendes ülések várható időpontját (hónap és nap megjelöléssel),
b) a napirendek címét,
c) az előterjesztő nevét,
d) az előkészítésért felelős megjelölését, az előkészítésben közreműködő képviselő nevét,
e) azoknak a bizottságoknak a megjelölését, amelyek az előterjesztést előzetesen megvitatják,
f) a napirend tárgyalásához külön meghívottak nevét,
g) a közmeghallgatás időpontját,
h) az írásos előterjesztés Polgármesteri Hivatalhoz történő benyújtásának határidejét.
(6) A munkaterv elfogadása után a jegyző köteles a munkatervről az érintetteket tájékoztatni.
(7)1
7. A képviselő-testület ülésének összehívása
13. § (1) A képviselő-testület rendes ülését a polgármester írásbeli meghívó és az írásos előterjesztések együttes megküldésével hívja össze. A meghívó és az előterjesztések kizárólag elektronikus úton kerülnek megküldésre. Amennyiben a képviselő vagy a bizottság nem képviselő tagja jelzi, úgy részére a meghívót és az előterjesztést papír alapú példányát is meg kell küldeni.
(2) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés időpontját, helyszínét, valamint a javasolt napirendi pontok tárgyát, előadóját. A meghívóban fel kell tüntetni, ha valamely napirend tárgyalása során zárt ülést kell tartani, illetve feltételezhető, hogy zárt ülés tartására kerül sor.
(3) A rendes ülésre szóló meghívót és az ülés anyagának írásos előterjesztéseit az ülés előtt legkésőbb 6 nappal korábban kell a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottak részre megküldeni. Az 6 napba a kézbesítés napja is beszámít.
14. § (1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
a) a képviselőket,
b) a jegyzőt,
c)2
d) a polgármesteri hivatal szervezeti egységeinek vezetőit,
e) a bizottság nem képviselő tagjait,
f)3
g) az önkormányzati intézmények vezetőit,
h) a helyi nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,
i) a napirendben érintett személy, szervezet vezetőjét, illetve képviselőjét,
j) a könyvvizsgálót a véleményezési jogkörébe tartozó napirendi pontok tárgyalásához,
k) akinek a jelenlétét a jogszabály kötelezővé teszi, illetve akinek a meghívását a polgármester az egyes napirendek megtárgyalásához indokoltnak tartja.
(2) A (1) bekezdés a)-e) pontjáig a meghívottak részére a meghívóval együtt valamennyi, nyilvános ülésen tárgyalandó előterjesztést, az (1) bekezdés f)-k) felsoroltak részére csak a meghívót kell megküldeni.
(3) A zárt ülés anyagát a képviselő-testület tagjain kívül azok részére kell megküldeni, akik a zárt ülésen részt vesznek.
15. § (1) A képviselő-testület ülésére szóló meghívót az ülés összehívásával egyidejűleg a község hivatalos hirdetőtábláin való kifüggesztéssel, valamint az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.
(2) A meghívó közzétételével egyidejűleg a meghívó mellékletét képező írásos anyagot – ide nem értve a zárt ülésen tárgyalandó előterjesztéseket, valamint azon előterjesztéseket, amelyek tárgyalására zárt ülés rendelhető el – a honlapon közzé kell tenni.
(3)4 E rendelet alkalmazásában helyben szokásos közzétételi módnak tekinthető az önkormányzat hivatalos lapjában, az önkormányzat hirdetőtábláján, valamint az önkormányzat honlapján történő közzététel.
8. A képviselő-testület üléseinek nyilvánossága
16. § (1) A nyilvánosság biztosítása érdekében az ülések időpontjáról, témájáról a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás - az időpont, a helyszín és a napirendi pontok felsorolását tartalmazó meghívónak – a Csobánkai Polgármesteri Hivatal (Csobánka, Fő út 1.) hirdetőtábláján való kifüggesztésével, valamint az önkormányzat honlapján való közzétételével történik. Az önkormányzati honlapon a képviselő-testület üléseinek előterjesztései és mellékletei is közzétételre kerülnek.
(2) Az ülésen megjelent érdeklődőknek a polgármester hozzászólási jogot engedélyezhet témánként egy alkalommal maximum 2 percre.
17. § (1) Ha a zárt ülés tartása az érintett kérésétől függ, az érintettet, ha személye előre ismert, lehetőség szerint írásbeli nyilatkozattételre kell felkérni. A nyilatkozatból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy az érintett az adott ügyben kéri-e zárt ülés tartását.
(2) Amennyiben az érintett személy nyilatkozata előre nem ismert, de az adott személy képviselő-testületi ülésen jelen van, az írásbeli nyilatkozatot a képviselő-testület előtt tett, jegyzőkönyvbe foglalt szóbeli nyilatkozat is helyettesítheti.
(3) A zárt ülésen a törvényben meghatározott személyek vehetnek részt. Az „érintett és a szakértő” alatt kell érteni különösen az önkormányzat jogi képviseletét ellátó személyt, a könyvvizsgálót és a belső ellenőrt is.
18. § (1) A zárt ülésen hozott határozatoknak a nyilvánosságra nem hozható részeit – így különösen az esetleges személyes adatokat – a nyilvánosságra hozatalt megelőzően törölni kell.
(2)5 A betekintési jog gyakorlása során az érintettek részére a (1) bekezdésben foglaltak szerint előkészített jegyzőkönyvet és határozatot kell biztosítani.
9. A képviselő-testületi ülés vezetése
19. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, együttes távolléte vagy tartós akadályoztatásának esetén a 6. § -ban foglaltak szerint kell eljárni.
(2) A levezető elnök a testületi ülés vezetése során:
a) a. megnyitja, és berekeszti az ülést,
b) megállapítja és az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét. Amennyiben azt állapítja meg, hogy a képviselő-testület nem határozatképes, belátása szerint az ülés berekeszti vagy legalább félórára felfüggeszti. Ha a felfüggesztés időtartama lejárt és nincs meg a szükséges létszám a levezető elnök határozatképtelenség miatt az ülést berekeszti, és azt új időpont kitűzésével elnapolja.
c) előterjeszti elfogadásra a napirendi pontokat. Az első napirendi pont minden rendes ülésen a polgármesteri tájékoztató a két ülés között eltelt időszakról, valamint tájékoztatás a lejárt határidejű döntésekről.,
d) napirend előtt szóbeli kiegészítést ad a két ülés között tett fontosabb intézkedésekről, tárgyalásokról szóló írásos előterjesztéshez,
e) lehetőséget biztosít a kérdések, interpellációk felvetésére (maximum 30 perc időkeretben)
f) napirendi pontonként vezeti a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,
g) a hosszúra nyúlt vita mielőbbi lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását vagy a vita lezárását,
h) hozzászóláskor megadja, jelen rendeletben meghatározott esetben megtagadja, vagy megvonja a szót a jelenlévők bármelyikétől,
i) figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától,
j) tárgyalási szünetet rendel el, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre felfüggeszti vagy berekeszti,
k) biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
l) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat és kihirdeti a határozatokat.
(3) A polgármester az ülés vezetését az alpolgármesternek bármikor átadhatja.
10. A képviselő-testületi ülésinek napirendje
20. § (1) Az ülés napirendjére a polgármester tesz javaslatot az előzetesen írásban megküldött meghívó szerint.
(2) Az elnök a meghívóban szereplő napirendektől való eltéréseket – így különösen napirendi pont levételét, meghatározott, a meghívóban szereplőtől eltérő időpontban vagy sorrendben való tárgyalását – ismerteti, további javaslatokat kér a képviselő-testület tagjaitól. A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz a napirenddel kapcsolatos módosító javaslatokról, majd a teljes – szükség szerint módosított – napirendről. A képviselő-testület a napirendi pontok sorrendjét egyszerű szótöbbséggel az ülés során módosíthatja.
(3) A bizottság elnöke bizottsági tárgyalásra visszakérheti az előterjesztést, ha azt a bizottság még nem tárgyalta, kivéve, ha a bizottságnak lehetősége lett volna az előterjesztés tárgyalására, de az előterjesztést nem vette napirendjére, vagy abban döntést nem hozott.
(4) A szavazás során levett napirendi pontokat, valamint az ülés során javasolt napirendi témákat a képviselő-testület egyszerű többségi szavazata alapján a következő ülés elé kell terjeszteni.
(5) A meghívóban nem szereplő, új napirendi pont felvételére az e rendelet 24. §-a szerinti sürgősségi indítvány előterjesztésével van lehetőség.
(6) A napirenden kívüli felszólalások körébe tartoznak az egyéb információk, bejelentések.
11. Az interpelláció
21. § (1) Az interpelláció önkormányzati ügyekben történő írásos felvilágosítás kérése.
(2) Az interpellációt, az ülést megelőző nap 12:00 óráig kell írásban vagy elektronikusan benyújtani a polgármesterhez, aki gondoskodik annak nyilvántartásba vételéről.
(3) Az interpellációnak tartalmaznia kell:
a) az interpelláló nevét,
b) az interpelláció címét és szövegét,
c) az interpelláló sajátkezű aláírását.
(4) Az interpellációra elsősorban a képviselő-testület ülésén kell választ adni. Ha az interpellált az ülésen nem ad választ, ezt írásban 15 napon belül kell megtennie. Az írásban adott válasz elfogadásáról a következő ülésen kell az interpellálónak, illetve a képviselő-testületnek nyilatkoznia.
(5) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló képviselő nyilatkozik, amennyiben a választ nem fogadja el, úgy vita nélkül, egyszerű többséggel a képviselő-testület dönt az elfogadásról.
(6) Ha az interpellációra adott választ a képviselő-testület nem fogadja el, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett bizottságra bízza, melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A bizottság a vizsgálat eredményéről a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.
12. A kérdés, felvilágosítás kérés
22. § (1) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési és előkészítési jellegű felvetés, melyet a képviselő a polgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez felvilágosítás, tájékoztatás céljából kérdést intézhet. A szóban előterjesztett kérdések legfeljebb képviselőnként 5 perces időtartamúak lehetnek.
(2) A kérdésre, felvilágosítás kérésre lehetőség szerint az ülésen, legkésőbb azonban tizenöt napon belül írásban válaszolni kell.
13. Képviselői önálló indítványok
23. § (1) Képviselői indítványt a képviselő-testület bármely tagja tehet.
(2) A képviselő-testület munkatervében nem szereplő napirendre vonatkozó képviselői indítványt a polgármesternél - a rendes ülés napját megelőzően legkésőbb 72 órával - kell írásban beterjeszteni. Az indítvány elektronikus úton is benyújtható.
(3) A képviselő-testület ülésén az az önálló képviselői indítvány tárgyalható, amely megfelel az előterjesztésekkel szemben támasztott általános követelményeknek. Az indítványnak tartalmaznia kell annak tárgyát, az indítványozó nevét, aláírását és keltezését.
14. Sürgősségi indítvány
24. § (1) A polgármester, az alpolgármester, a bizottságok, a képviselők és a jegyző javasolhatják a képviselő-testületnek valamely indítvány sürgős javaslatként történő kivételes tárgyalását.
(2) A sürgősségi indítványt az ülést megelőzően legalább a képviselő-testületi ülést megelőző 24 órával korábban kell a polgármesterhez benyújtani.
(3) Az indítványozó a sürgősség indokait a képviselő-testületi ülésen legfeljebb 2 percben kifejtheti.
(4) Az indítvány sürgősségi eljárásban történő tárgyalásának elfogadásáról a testület az ülésen dönt. Amennyiben a képviselő-testület nem fogadja el a sürgősségi indítványt, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, mikorra tűzik napirendre. A meghívóban nem szereplő, új napirendi pont felvételére sürgősségi indítvány előterjesztésével van lehetőség.
15. Az előterjesztések rendje
25. § (1) Előterjesztésnek minősül a Munkatervbe felvett, vagy a Képviselő-testület, valamint annak bizottsága, továbbá bármely képviselő által előzetesen javasolt döntés-előkészítő anyag, rendelet- vagy határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.
(2) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés írásban kerül benyújtásra.
(3) Az írásbeli előterjesztés két részből áll:
a) az első részben a tárgyat kell pontosan meghatározni, ismertetni az előzményeket, testületi megállapításokat, a hozott határozatok eredményeit, a tárgykört rendező jogszabályokat, az előterjesztők véleményét, s mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, amelyek lehetővé teszik az értékelést, és a döntést indokolják;
b) a második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza a végrehajtásért felelősök megnevezésével és a határidők, részhatáridők megjelölésével.
(4) A képviselő-testület ülésére előterjesztést tehetnek:
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a jegyző,
d) a képviselők,
e) a bizottságok,
f) a települési nemzetiségi önkormányzat testülete,
g) önkormányzati intézmény vezetője, továbbá
h) akiket a képviselő-testület felkér vagy kötelez.
26. § (1) A képviselő-testület ülésén önállóan napirendi pontként olyan előterjesztés tárgyalható, amely megfelel az előterjesztésekkel szemben támasztott formai követelményeknek. Az előterjesztés főbb elemei:
a) az előterjesztés fejlécében az előterjesztés száma, az előterjesztő és az előterjesztést készítő megnevezése, a mellékletek felsorolása és annak feltüntetése, hogy a döntés meghozatala egyszerű, vagy minősített többséget igényel,
b) az előterjesztés jobb felső negyedében az az előadó, a közreadó, a polgármester és a jegyző dátummal ellátott aláírás általi hitelesítése,
c) Az „ELŐTERJESZTÉS” megnevezés alatt annak megjelölése, hogy a képviselő-testület mely napján tartandó,
d) az előterjesztés tárgya,
e) az előterjesztés érdemi szövege, amely megfogalmazásánál törekedni kell arra, hogy az előterjesztés szövegezése minél szélesebb körben érthető legyen,
f) egyértelműen megfogalmazott határozati javaslat, a végrehajtásért felelős és határidő megjelölésével, kivéve a kizárólag rendeletalkotásra irányuló előterjesztést,
g) az esetleges alternatív döntésre előterjesztett javaslatokat egymástól világosan elkülönítve,
(2) A rendelet-tervezetről szóló előterjesztés nem tartalmaz határozati javaslatot, kivéve, ha az előterjesztés nem csak a rendelet megalkotására vonatkozik. Rendelet-tervezet esetén a szöveges előterjesztés aláírásán túl minden mellékletét is szignálnia kell az előterjesztésre jogosultnak
(3) A képviselő-testület és bizottsága elé kerülő előterjesztéseket, törvényességi ellenőrzésüket követően - amennyiben azok megfeleltek az előterjesztésekkel szemben támasztott jogszabályi és egyéb követelményeknek - az előterjesztő aláírását is tartalmazó lapon a jegyzőnek szignálnia kell.
(4) Az előterjesztéseket lehetőleg olyan időpontban kell elkészíteni és közreadni, hogy azokat az érintett bizottság a képviselő-testület ülését megelőző hetében már érdemben tárgyalhassák, és kialakíthassák azokkal kapcsolatos (írásos) állásfoglalásukat. A bizottsági véleményezésre szánt előterjesztéseket a Polgármesteri Hivatalban elérhetővé kell tenni.
16. Az egyes napirendek tárgyalásának általános rendje
27. § (1) Az egyes napirendi pontok tárgyalása során először az előterjesztőnek kell megadni a szót, aki legfeljebb 5 percben jogosult az előterjesztés szóbeli kiegészítésére. Amennyiben az előterjesztésre vonatkozóan bizottsági állásfoglalás is született, az előterjesztő szóbeli kiegészítése után a bizottság elnökének kell szót adni, hogy - legfeljebb 5 percben - ismertesse a bizottság véleményét. Az olyan kisebbségi véleményt, amellyel a tagok legalább egynegyede egyetért, a bizottság bármelyik tagja legfeljebb 5 percben ismertetheti.
(2) Az előterjesztő szóbeli kiegészítése valamint a bizottsági vélemény ismertetése után kerülhet sor a kérdésekre, azt követően pedig a hozzászólásokra.
17. A felszólalások és hozzászólások szabályai
28. § A képviselő-testület napirendjeinek tárgyalása során az alábbi felszólalásokra kerülhet sor:
a) felszólalás ügyrendi kérdésben,
b) a napirendhez kapcsolódó kérdés,
c) a napirendhez kapcsolódó hozzászólás.
18. Felszólalás ügyrendi kérdésekben
29. § (1) Ügyrendi kérdésnek illetve javaslatnak minősül a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, az ülés vezetésével, rendjével, az eljárás menetével összefüggő kérdés, javaslat, melyről - amennyiben törvény vagy e rendelet eltérő szabályt nem tartalmaz - a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.
(2) Amennyiben az ülést vezető elnök megállapítja, hogy a felszólalás nem ügyrendi kérdésben történik, a felszólalótól megvonja a szót.
(3) Ügyrendi kérdésnek tekinthetők különösen:
a) napirend felvétele, levétele,
b) napirend elnapolása,
c) javaslat az ülés nyitott, illetve zárt jellegére vonatkozóan,
d) a napirendek tárgyalásának sorrendje,
e) az ülés felfüggesztése, elnapolása, meghosszabbítása,
f) a vita, illetve általános vita lezárása,
g) név szerinti szavazás kérése,
h) titkos szavazás elrendelésének kérése,
i) rendelet szabályainak megsértése, ennek korrigálása.
19. A napirendhez kapcsolódó kérdés
30. § (1) A napirendhez kapcsolódó kérdés az előterjesztés jobb megértését, a kérdező számára tisztázatlan pontok megvilágítását célozza. A kérdés tömör, tárgyszerű fogalmazásában kizárólag információkérést tartalmazhat, nem tartozik hozzá a napirendet illető vélemény, észrevétel, hozzászólás. E szabály be nem tartása esetén az elnök a kérdezőt figyelmezteti, ismételt figyelmeztetés esetén a kérdezés jogát megvonja.
(2) A napirend tárgyalása során kérdésfeltevésre jogosult:
a) valamennyi képviselő,
b) a tanácskozási joggal jelenlevők, továbbá
c) a tanácskozási jog nélkül jelenlevők, amennyiben ehhez a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel hozzájárul.
(3) A kérdések megválaszolása az előterjesztő feladata. Az előterjesztő a válaszadáshoz más jelenlevő közreműködését is igényelheti.
20. A napirendhez kapcsolódó hozzászólás
31. § (1) A napirendi pontokhoz kapcsolódó hozzászólalások az elhangzott kérdésekre adott válaszokkal kapcsolatos észrevételeket továbbá az előterjesztésben foglaltakkal és a határozati javaslattal kapcsolatos észrevételeket, esetleges módosító indítványokat tartalmazhatják.
(2) A hozzászólásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor, napirendi pontonként legfeljebb 5 perc időkeretben, kivéve a költségvetési koncepció tárgyalását, a költségvetési rendelet megalkotását, módosítását és a költségvetés teljesítéséről szóló beszámolót, amelyek esetében az időkeret legfeljebb 10 perc. A napirendhez kapcsolódóan a képviselő maximum kétszer szólalhat fel. A napirendhez soron kívül hozzászólhat a napirend előadója, a szakértő és törvényességi témában a jegyző. A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával a hozzászólás szabályai alól eltekinthet.
(3) A vitában elhangzó személyes tartalmú megjegyzésre az érintett képviselőnek joga van az elnök döntésétől függően a felszólalást követően nyomban, vagy a napirendi pont lezárása után észrevételt tenni maximum további 2 perc időkeretben. Viszontválasznak helye nincs.
(4) Módosító indítvány és az ügyrendi javaslat határozati javaslatként történő - indoklás nélküli - konkrét tárgyszerű megtétele nem számít bele az időkeretbe.
(5) Az ülést vezető elnök által feltett (szavazásra bocsátott) határozati javaslat elhangzását követően csak értelempontosító hozzászólásra van lehetőség.
(6) Azt a felszólalót, aki e szabályokat nem tartja be, az ülést vezető elnök köteles figyelmeztetésben részesíteni, ismételt esetben megvonni tőle a szót.
21. A vita lezárása
32. § (1) Az előterjesztések vitája során az ülést vezető elnök vagy bármely képviselő javaslatot tehet a vita lezárására. E javaslat elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű többségű szavazattal dönt. A vitát úgy lezárni nem lehet, hogy valamely arra jelentkező képviselő nem kapott szót.
(2) A vita lezárása után az előterjesztőnek lehetőséget kell adni arra, hogy válaszoljon az elhangzottakra. Ezt követően az ülést vezető elnök összefoglalja a vitát, ismerteti a határozati javaslatot és az elhangzott módosító indítványokat.
22. A szavazás rendje
33. § (1) A Képviselő-testület a vita lezárása után szavaz.
(2) Az elnök a szavazás előtt köteles szót adni a jegyzőnek, ha törvényességi észrevétele van.
34. § (1) A vita lezárása után először a módosító, kiegészítő javaslatokat - az utolsó elhangzott javaslattal kezdve visszafelé az első eredményes szavazásig -, majd ettől függően az eredetileg előterjesztett javaslatot kell megszavaztatni.
(2) Abban az esetben, ha az adott ülésen határozattal lezárt kérdés ismételt tárgyalására kerül sor, a döntéshozatal előtt a képviselő-testületnek először arról kell szavaznia, hogy merült-e fel az ügyben olyan új körülmény, amely miatt indokolt a döntés felülvizsgálata. A döntéshez egyszerű többség szükséges. Csak ezt követően kerülhet sor a határozati javaslat felől történő szavazásra, ennek során a szokásos eljárást kell alkalmazni.
23. A szavazás módja
35. § (1) Szavazni csak személyesen lehet.
(2) A képviselő-testület döntéseit általában kézfelemeléssel történő nyílt szavazással hozza. A szavazás során az igennel, nemmel szavazók, valamint a tartózkodók számát a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető, vagy a jegyző állapítja meg.
(3) Amennyiben az összeszámlált szavazatok és a jelenlevők száma nem egyezik, a szavazást meg kell ismételni.
36. § (1) A képviselő-testület
a) törvény által előírt esetekben titkos szavazást tart,
b) az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben titkos szavazást tarthat.
(2) Titkos szavazás tartására bármely képviselő javaslatot tehet. A képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(3) A szavazás lebonyolítását és eredményének megállapítását 3 fős szavazatszámláló bizottság végzi, melynek mindenkori elnöke a jelenlévő képviselők korelnöke, tagjai pedig a jelenlévő képviselők közül legfiatalabb képviselők.
(4) A titkos szavazás úgy történik, hogy az eldöntendő kérdést (választás esetén a javasolt személyeket ABC sorrendben) a szavazólapra fel kell írni. A szavazás a Polgármesteri Hivatal hivatalos bélyegzőlenyomatával ellátott szavazólapon és urna igénybevételével történik. A titkos szavazás során a szavazástól tartózkodni nem lehet. Érvényesen szavazni a kérdés vagy a név alatti „igen” és „nem” szó mellett elhelyezett körben, golyóstollal írt, két egymást metsző vonallal lehet.
(5) Érvénytelen a szavazólap:
a) ha nem a hivatalos szavazólapon történt a szavazás,
b) ha nincs lebélyegezve,
c) ha kitöltése ceruzával történt,
d) ha több választ jelölt be,
e) ha nem a szavazólapon lévő jelöltet választ.
(5) A lebonyolított titkos szavazásról a szavazatszámláló bizottság külön jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza:
a) a szavazás helyét és napját, a szavazás kezdetét és végét,
b) a szavazásra bocsátott kérdés(ek) meghatározását,
c) a szavazatszámláló bizottság elnökének, tagjainak nevét valamint a jegyzőkönyvvezető nevét,
d) a kiadott szavazólapok számát,
e) az urnában levő szavazólapok számát, a szavazatok megoszlását, a szavazás eredményét,
f) a szavazás során felmerült észrevételeket, körülményeket,
g) a bizottsági tagok és a jegyzőkönyvvezető aláírását.
(6) A szavazásról készült jegyzőkönyv a képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv 1-2. példányának elválaszthatatlan mellékletét képezi.
37. § (1) A szavazás megkezdése előtt – a törvényben meghatározottak kivételével - a képviselő testület bármely tagja kérheti név szerinti szavazás elrendelését
(2) A név szerinti szavazás elrendeléséről – amennyiben annak megtartása jogszabály által nem kötelező – a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többségű szavazattal dönt.
(3) A napirend elfogadása tárgyában, illetve ügyrendi kérdésben név szerinti szavazás nem indítványozható.
(4) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző először a polgármester, majd az alpolgármester ezt követően ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, s a jelenlévő képviselők nevük felolvasásakor hangosan, szóban szavaznak a határozati javaslatról.
(5) Név szerinti szavazás esetén az ülésről készült jegyzőkönyvnek – a szavazás számszerű eredményén kívül – tartalmaznia kell, hogy a jelenlévő képviselők hogyan szavaztak, azaz személy szerint igennel vagy nemmel szavaztak-e, vagy tartózkodtak-e a szavazástól.
(6) A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.
24. A tanácskozás rendjének fenntartása
38. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a képviselő-testületi ülés levezető elnöke gondoskodik.
(2) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a levezető elnök a következő intézkedéseket teheti meg:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, vagy a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít,
b) rendreutasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja,
c) súlyosabb esetben, amennyiben az ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását akadályozza vagy lehetetlenné teszi, úgy az elnök 2 perc szünetet rendel el.
(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.
(4) Tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a tanácskozást lehetetlenné tevő egyéb körülmény esetén a levezető elnök az ülést felfüggesztheti, vagy az ülést berekesztve a még meg nem tárgyalt napirendi pontokat a soron következő ülésre elnapolja, vagy rendkívüli ülést hív össze.
(5) A levezető elnöknek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.
38/A. §6 (1) Ha a képviselő a Képviselő-testület rendes üléséről való távolmaradását az elnöknél nem jelenti be előre, akkor a tárgyhavi tiszteletdíját 50%-al csökkenteni kell. Nem kell alkalmazni a tiszteletdíj csökkentését akkor, ha a képviselő kellőképpen igazolni tudja, hogy az előzetes bejelentésre nem volt módja és magát az ok bekövetkezésétől számított legrövidebb időn belül kimenti.
(2) A bizottság képviselő és nem képviselő tagja köteles megjelenni annak a bizottságnak az ülésén, amelynek tagja. A bizottsági ülésekről történő távolmaradásra az (1) bekezdés szabályait kell alkalmazni.
(3) Ha a képviselő eskütételét követően három hónapon belül a kormányhivatal által szervezett képzésen nem vesz részt tiszteletdíját a mulasztás kezdő napjától 50%-al csökkenteni kell mindaddig amíg a képzésen történő részvételt a polgármesternél nem igazolja.
A képviselő-testület döntése
25. A képviselő-testület döntései
39. § (1) A Képviselő-testület határozatképességét az elnök az ülés megkezdésekor megállapítja, majd a határozatképesség fennállását folyamatosan figyeli. Határozatképes a képviselő-testület ülése, ha legalább 4 fő képviselő jelen van.
(2) A határozatképtelen testületi ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek megtárgyalására újból össze kell hívni. Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívási szabályai szerint köteles intézkedni
(3) A képviselő-testület döntése egyedi határozat, normatív határozat vagy rendelet.
26. Határozat
40. § (1) A Képviselő-testület határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza.
(2) Minősített többség szükséges a jogszabályokban meghatározottakon túl
a) felterjesztési jog gyakorlásának eseteiben,
b) az SZMSZ 12. § (4) bekezdésében, a 45. § (4) bekezdés esetén,
c) az önkormányzati vagyon ingyenes átruházásához értékhatártól függetlenül, kivéve a települési nemzetiségi önkormányzatok számára ingyenes használatba átadott ingó és ingatlanvagyont.
(3) Minősített többséghez legalább 4 fő képviselő egybehangzó igen szavazata szükséges.
(4) Amennyiben a módosító javaslat eltér az előterjesztés szövegétől, azt a javaslattevő szó szerinti formában köteles előadni.
41. § (1) A határozatok nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik, aki elkészítteti a határozatok kivonatát, melyet legkésőbb a jegyzőkönyv elkészítését követő 15 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásáért felelősöknek, továbbá a határozattal érintetteknek.
(2) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos jelentéseket és a polgármester lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolóját a jegyző készíti elő.
(3) A képviselő-testület sorszámmal nem ellátott, alakszerű határozat nélkül dönt
a) a napirend elfogadása,
b) a polgármesteri beszámoló,
c) az ügyrendi kérdések,
d) a tájékoztatók tudomásul vétele,
e) a feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadása,
f) az informális jelentés tudomásul vétele,
g) az interpellációra adott válasz
tekintetében.
27. A rendeletalkotás
42. § (1) Rendeletalkotási, vagy módosítási javaslatot tehetnek a képviselő-testület tagjai, a képviselő-testület bizottsága, a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a nemzetiségi önkormányzatok elnökei.
(2) A javaslatot a polgármesterhez kell írásban benyújtani, melyet a következő képviselő-testületi ülés elé kell terjeszteni.
(3) Amennyiben nem a jegyző a rendelet-tervezet előterjesztője vagy előkészítője, úgy az csak jegyzői ellenjegyzéssel kerülhet a képviselő-testület elé.
(4) A rendelet szakmai előkészítése a jegyző feladata, aki:
a) kijelöli a rendelet-tervezet előkészítésében közreműködők körét,
b) gondoskodik a rendelet-tervezet bizottsági véleményeztetéséről,
c) biztosítja az elvi kérdések érvényesülését,
d) biztosítja a vitás kérdések megfelelő szintű eldöntését,
e) biztosítja az érintett társszervezetekkel való koordinációt, gondoskodik a rendelet-tervezet társadalmi egyeztetésre bocsátásáról,
f) megszervezi a rendelet-tervezet elkészítésével kapcsolatos adminisztrációs munkát,
g) gondoskodik a rendelet-tervezetnek az érintett vagy érdekelt körökben való megismertetéséről,
h) gondoskodik a rendelet-tervezettel kapcsolatos észrevételek feldolgozásáról,
i) részt vesz a rendelet-tervezet képviselő-testület előtti megvitatásában.
(5) A rendeletben történő szabályozás sokoldalú megalapozása érdekében a lakosság széles körét érintő rendelet-tervezetet e rendelet szabályai szerint társadalmi egyeztetésre kell bocsátani.
43. § Az önkormányzati rendeletnek az önkormányzat honlapján történő közzétételéről a jegyző gondoskodik.
28. A jegyzőkönyv
44. § (1) A nyílt ülés jegyzőkönyvét az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.
(2) A képviselő-testület döntéseiről jegyzőkönyv-kivonatot kell készíteni, melyet a jegyző köteles megküldeni mindazoknak, akik a döntés végrehajtásában intézkedésre kötelezettek, különösen a döntés végrehajtásáért felelősként megjelölt személyek, szervek részére.
(3) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:
a) meghívót,
b) módosító indítványokat, interpellációkat, kérdéseket, az interpellációra adott választ, egyéb, napirendhez kapcsolódó, kiosztásra kerülő anyagot,
c) a jelenléti ívet,
d) titkos szavazás esetén a jegyzőkönyv egy példányát,
e) a képviselő által írásban benyújtott hozzászólást.
29. A települési képviselő
45. § (1) A Képviselő-testület tagja a polgármester és a hat fő megválasztott képviselő.
(2) A képviselő-testület a tagjai közül az egyes önkormányzati feladatainak segítésére, ellenőrzésére állandó, vagy eseti jelleggel tanácsnokot választhat. A tanácsnokot a képviselő-testület minősített többségű, titkos szavazással választja.
(3) A tanácsnok tiszteletdíjára, juttatásaira külön jogszabályban foglaltak az irányadóak. A tanácsnok részére a tiszteletdíj mértékére annak felmerülésekor a polgármester tesz javaslatot.
(4) Ha az önkormányzati képviselő a személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a képviselő három havi önkormányzati képviselőt megillető tiszteletdíjára (alapdíjára) nem jogosult. A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a jogkövetkezmény a tény bekövetkezésétől számított 6 hónapon belül állapítható meg. Erről a képviselő-testületnek minősített többségű határozatával kell döntenie.
A Képviselő-testület bizottságai
30. A bizottság jogállása és az állandó bizottság
46. § (1) A képviselő-testület állandó bizottságot és ideiglenes bizottságot hozhat létre.
(2) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, valamint ellenőrzésére állandó bizottságot hoz létre.
(3) A képviselő-testület állandó bizottsága a pénzügyi bizottság. A bizottság létszáma 5 fő. A bizottság személyi összetételét a rendelet 7. melléklete, a feladat- és hatáskörét a 3. melléklete tartalmazza.
(4) A bizottság feladatai:
a) a képviselő-testület által átruházott hatáskörben döntést hoz,
b) a képviselő-testület elé kerülő, a költségvetést érintő előterjesztéseket véleményezi,
c) intézkedéseket kezdeményez, ajánlással fordulhat az érintett önkormányzati szervekhez.
(5) A képviselő-testület megbízása alapján:
a) figyelemmel kíséri a Hivatal, az önkormányzati intézmények gazdálkodási tevékenységét, javaslattal élhetnek fejlesztésükre,
b) szervezik a lakosság közreműködését az önkormányzati feladatok végrehajtásában,
47. § (1) A képviselő-testület – átruházott hatáskörrel nem rendelkező – ideiglenes bizottság alakításáról - bármely képviselő indítványára - határozatban dönt.
(2) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt.
(3) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését követően a képviselő-testület határozata alapján megszűnik.
31. A bizottság működése
48. § (1) Az állandó és ideiglenes bizottság belső működési szabályait tartalmazó tartalmazó ügyrendjét – a törvény és jelen rendelet keretei között - maga állapítja meg.
(2) Jelen rendelet II. és III. fejezete - amennyiben a bizottság ügyrendje másként nem rendelkezik - a bizottságok működése során alkalmazandó azzal, hogy levezető elnök alatt a bizottság elnökét, akadályoztatása esetén elnök helyettesét, képviselő és képviselő-testület tagjai alatt pedig a bizottság tagját kel érteni. A bizottság elnökét akadályoztatása esetén az elnök-helyettes, az elnök-helyettes akadályoztatása esetén a korelnök helyettesíti.
(3) A képviselő-testület a munkatervében vagy egyedi döntésében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyet bizottság nyújt be, továbbá azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez. E meghatározott előterjesztéseket az adott bizottságnak kötelessége megtárgyalni és álláspontját ismertetni a képviselő-testületi ülésén.
(4) A képviselő-testület meghívóján szerepelő költségvetés tárgyú előterjesztéseket a bizottság elé terjesztett javaslatnak kell tekinteni, melyről a bizottság véleményt alkot.
(5) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket az ülésen érdemben tárgyalni tudják.
(6) A bizottsági ülésre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület tagjai és a jegyző.
(7) A bizottság rendes ülésének meghívóját a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára ki kell függeszteni, az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.
49. § (1) A bizottság ülésének összehívását a bizottság tagjai a bizottság elnökénél kezdeményezhetik, a megtárgyalásra javasolt ügy ismertetésével, az összehívás szükségességének indoklásával. Az ülés összehívásáról az elnök dönt. Amennyiben a bizottság összehívását kezdeményező bizottsági tagok száma eléri a bizottság határozatképességhez szükséges létszámot, az ülést össze kell hívni.
(2) A bizottság szabályszerű működéséért a bizottság elnöke a felelős.
50. § (1) A bizottság elnöke felelős azért, hogy a bizottság jegyzőkönyvei, a bizottság működése során hozott határozatok szövege a Hivatalnál elhelyezésre kerüljenek.
(2) A bizottság zavartalan működésének személyi és tárgyi feltételeit, az ügyviteli feladatokat a jegyző köteles biztosítani a bizottságok mellé általa kijelölt köztisztviselő (koordinátor) útján.
A polgármester, az alpolgármester
32. A polgármester
51. § (1) A polgármester főállású polgármester.
(2) A polgármester felett a munkáltatói jogokat a képviselő-testület gyakorolja, jutalmának megállapítására a bizottság tesz javaslatot.
(3) A polgármester szabadságát a képviselő-testület engedélyezi, illetve veszi tudomásul a jogszabályban rögzített szabályok szerint.
(4) A Hivatal köztisztviselőit megillető juttatásokról és támogatásokról szóló helyi önkormányzati rendeletben szabályozott rendelkezések a polgármesterre az ott meghatározott körben vonatkoznak.
52. § (1) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét a rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(2) A polgármester helyettesítésére tartós távolléte, vagy tevékenységében való akadályoztatása estében kerül sor. A polgármester általános helyettese az alpolgármester, akadályoztatása esetén a korelnök.
(3) A polgármester munkaideje heti 40 óra, melyen belüli munkarendjét önmaga határozza meg, ügyfélfogadásának időpontja minden héten szerdai napon 09:00-16:00 óráig.
33. Az alpolgármester
53. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára titkos szavazással egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármesterre, a polgármesterre vonatkozó szabályok az irányadóak. Feladatait a polgármester határozza meg, munkáját a polgármester irányításával látja el.
(3) Az alpolgármester a képviselő-testület, továbbá a polgármester esetenkénti megbízása alapján képviseli az önkormányzatot.
(4) Az alpolgármester a polgármestert annak távollétében azonos jogkörrel helyettesíti,
(5) Az alpolgármester minden héten szerdai napon 16,00-18,00 óráig ügyfélfogadást tart.
(6) A polgármester által meghatározott az alpolgármester részére szóló ellátandó feladatokat a rendelet 9. melléklete tartalmazza.
A polgármesteri hivatal, kinevezett tisztségviselő
34. A Polgármesteri Hivatal
54. § (1) A polgármesteri hivatal a képviselő-testület által elfogadott alapító okirat és szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) alapján működik. A Szabályzat tartalmazza a hivatal feladatait és a belső szervezeti egységek, valamint a dolgozók közötti munkamegosztás részletes szabályait.
(2) A polgármesteri hivatal létszáma 13 fő.
35. A jegyző
55. § (1) A jegyző - egyéb jogszabályokban meghatározott feladatin túl - gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladtok ellátásáról, továbbá:
a) a polgármester irányításával előkészíti a képviselő-testületi előterjesztéseket,
b) gondoskodik - a polgármesteri hivatal útján - a képviselő-testületi és bizottsági határozatok végrehajtásáról,
c) ellátja a polgármesteri hivatal tevékenységének egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat,
d) ellátja a képviselő-testület által hozott rendeleteket érintő deregulációs tevékenységet,
e) véleményt nyilvánít a polgármester, az alpolgármester, a bizottság elnöke vagy képviselő kérésére jogértelmezési kérdésekben,
f) javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára.
(2) A jegyző az előterjesztés megfelelő rovatánál írásban jelzi, ha a képviselő-testület döntési javaslata jogszabálysértő. Amennyiben a döntési javaslat nem jogszabálysértő, úgy a megfelelő rovatot aláírja. A képviselőt-estületi ülésen benyújtott módosító indítvány estében a jegyző szóban jelzi, ha a döntési javaslat jogszabálysértő, mely tény a jegyzőkönyvben rögzítésre kerül.
(3) A jegyző a polgármesteri hivatalban minden hét szerdai napon 09,00-18,00 óráig fogadóórát tart.
(4) A jegyzőt akadályoztatása, vagy távolléte esetén a jegyző által megbízott köztisztviselő helyettesíti. A megbízott személy nevét és beosztását jelen rendelet 10. melléklete tartalmazza.
(5) A jegyző tisztség hosszú idejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatokat az arra jogosult által írásban megbízott köztisztviselő látja el.
Közmeghallgatás, lakossági fórum
36. Közmeghallgatás
56. § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatásán a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek. Az elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni. A közmeghallgatást a polgármester hívja össze és az ülést levezeti.
(2) A közmeghallgatás időpontját és helyszínét a munkatervben kell meghatározni. A közmeghallgatás időpontjáról és témájáról a választópolgárokat legalább 10 nappal a közmeghallgatás előtt értesíteni kell a meghívó kifüggesztésével a Hivatal hirdetőtábláin, és az önkormányzat hivatalos honlapján.
(3) A közmeghallgatáson az állampolgárok és szervezetek legfeljebb 2 óra időtartamban, ezen belül maximum 5-5 perces felszólalással közérdekű kérdéseket intézhetnek a képviselő-testülethez, és javaslatokat tehetnek a település sorsát, működését érintő témakörökben szükségesnek tartott teendőkre.
(4) Rendkívüli közmeghallgatás akkor tartható, ha
a) legalább három települési képviselő,
b) a képviselő-testület állandó bizottsága, továbbá
c) a települési nemzetiségi önkormányzat határozata
azt írásban (a soronkívüliség indokoltságának megjelölésével) indítványozza, és az indítványt a képviselő-testület elfogadja.
(5) A közmeghallgatásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítésére és tartalmára az e rendelet jegyzőkönyvre vonatkozó szabályai alkalmazandók.
(6) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges napirendekről a lakosságot legalább 10 nappal korábban helyben szokásos módon tájékoztatni kell. A közmeghallgatáson a képviselő-testület döntést (határozatot, rendeletet) nem hoz.
37. Falugyűlés
57. § (1) Településfejlesztési intézkedések előkészítéseként a képviselő-testület a bizottság javaslatára falugyűlést hívhat össze.
(2) A falugyűlésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítésére és tartalmára az e rendelet jegyzőkönyvre vonatkozó szabályai alkalmazandók.
(3) A falugyűlés helyéről, idejéről, az esetleges napirendekről a lakosságot legalább 10 nappal korábban az önkormányzat hirdetőtáblain és az önkormányzat honlapján keresztül értesíteni kell.
Az önkormányzat bel-és külföldi kapcsolatai
38. Az önkormányzat kapcsolatai
58. § (1) A képviselő-testület testvérvárosi kapcsolat létesítéséről és megszüntetéséről egyedi szerződés keretében állapodik meg. A szerződés kötelező tartalmi elemei:
a) a felek megnevezése,
b) az együttműködés céljának megnevezése,
c) a kapcsolattartás formája, módja, továbbá
d) a finanszírozásának szabályozása.
(2) Az önkormányzat nemzetközi és hazai kapcsolatainak finanszírozására fordítható keretösszegről (és annak belső megoszlásáról) a képviselő-testület minden évben a költségvetés elfogadásakor dönt.
(3) A nemzetközi kapcsolatok koordinálása és ellenőrzése, a Csobánkára érkező testvérvárosi delegációk program-tervezetének összeállítása a polgármester feladata.
(4) A kapcsolattartáshoz szükséges kiküldetéseken a polgármester vagy az alpolgármester jogosultak részt venni.
(5) Csobánka község testvérvárosa 1992. július 4. napjától Wertheim am Main (Németország).
(6) A nemzetközi kapcsolatok részletes szabályait a megkötött testvérvárosi szerződések tartalmazzák.
Az önkormányzat gazdálkodása és vagyona
39. Az önkormányzat költségvetése
59. § Az önkormányzat éves költségvetését önkormányzati rendeletben állapítja meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait a mindenkor hatályos államháztartási törvény, míg a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az éves állami költségvetési törvény határozza meg.
60. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat tárgyévi költségvetéséről rendeletet alkot. Megalkotására nézve a vonatkozó jogszabályok az irányadóak.
(2) A polgármester az önkormányzat gazdálkodásának első félévi teljesítéséről szeptember 15-ig, míg a harmadik negyedéves helyzetéről a költségvetési koncepciójához kapcsolódóan tájékoztatja a képviselő-testületet.
(3) A jegyző által előkészített éves költségvetési beszámolót (zárszámadási rendelet-tervezetet) a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A képviselő-testület a zárszámadásról rendeletet alkot.
40. Az önkormányzat vagyona
61. § (1) A hatályos vonatkozó jogszabályok és a mindenkori vagyonról szóló önkormányzati rendelet szabályozza.
(2) A képviselő-testület az önkormányzat vagyonának növelése érdekében a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezéseiben foglaltak szerint részt vehet gazdálkodási vállalkozásokban.
A nemzetiségi önkormányzatok
41. Nemzetiségi önkormányzattal való megállapodás
62. § (1) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Nek.tv.) vonatkozó rendelkezése alapján, az ott felsorolt témakörökben meghozandó helyi önkormányzati határozat kapcsán a nemzetiségi önkormányzatokat egyetértési jog illeti meg.
(2) Az előző bekezdésben szabályozottakkal kapcsolatban az egyetértő nyilatkozat kellő időben történő beszerzéséről a polgármester gondoskodik.
63. § (1) A községben működő települési nemzetiségi önkormányzatok székhelyét, tagjainak és tisztségviselőinek névsorát a rendelet 8. melléklete tartalmazza.
(2) A települési nemzetiségi önkormányzatokat megilleti a Dumtsa Jenő Nemzetiségek Háza ingyenes használata. Működésük feltételeit az önkormányzat az ügyviteli, postai, kézbesítési és gépelési feladataikkal járó költségek viselése útján biztosítja, oly módon, hogy e feladatokat a Hivatal – polgármester és jegyző által e céllal közösen kijelölt – koordinátora látja el.
(3) A települési nemzetiségi önkormányzat kezdeményezés, javaslattételi, véleményezési és egyetértési jogait a Nek.tv.-ben meghatározottak szerint gyakorolja. A települési nemzetiségi önkormányzatok véleményének kifejtésére, illetve egyetértésének megadására a polgármester írásban hívja fel. A települési nemzetiségi önkormányzat kezdeményezését, javaslatát, véleményét, egyetértését a polgármesterhez juttatja el, amelyet a képviselő-testület ülésén a kapcsolódó előterjesztés tárgyalásakor vagy önálló előterjesztésben ismertetni kell.
64. § (1) A képviselő-testület külön jogszabályban meghatározott esetekben önkormányzati rendeletet csak a települési nemzetiségi önkormányzat egyetértésével alkothat.
(2) Ha a települési nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a képviselő-testület döntése szükséges, a települési nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a képviselő-testület köteles a következő ülésén napirendre tűzni.
(3) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakon túl a képviselő-testület soron következő ülésén szereplő napirendi pontok közül azokat, amelyek a települési nemzetiségi önkormányzatok működését is érintik, a települési nemzetiségi önkormányzatok részére is meg kell küldeni, lehetővé téve azáltal a települési nemzetiségi önkormányzat számára az adott napirend előzetes megtárgyalását, és az azzal kapcsolatban kialakult vélemények közvetítését.
(4) A települési nemzetiségi önkormányzat a (3) bekezdés szerinti előterjesztéseket a képviselő-testület ülésének időpontját megelőző 3 nappal korában tárgyalja.
65. § (1) A képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében határozza meg a települési nemzetiségi önkormányzatnak a működéséhez biztosított hozzájárulást.
(2) Az önkormányzat a Nek.tv.-ben meghatározottak szerint biztosítja a települési nemzetiségi önkormányzat önkormányzati működéséhez szükséges tárgyi feltételeket és a Hivatal segítségével gondoskodik a működéssel, gazdálkodással, testületi tevékenységgel kapcsolatos előkészítő, végrehajtási és ügyviteli feladatok ellátásról.
66. § Az Önkormányzat és a települési nemzetiségi önkormányzat közötti együttműködés részletes szabályait a közöttük létrejött együttműködési megállapodás rögzíti.
Társadalmi részvétel szabályairól
42. Rendeletalkotásban társadalmi részvétel
67. § (1) Társadalmi egyeztetésre kell bocsátani a helyi önkormányzat rendelet-tervezetét.
(2) Nem kell véleményezésre bocsátani
a) a költségvetésről szóló rendelet-tervezetet,
b) a helyi adóról szóló rendelet-tervezetet,
c) a költségvetés végrehajtásáról szóló rendelet-tervezetet,
d) a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályait meghatározó rendelet-tervezete,
e) a közszolgálati jogviszonyban állók munkavégzésével és juttatásaival kapcsolatos rendelet-tervezetet,
f) a rendelet-tervezetet, ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik,
g) az önkormányzati rendeletet módosító rendelet-tervezetet, ha az csak magasabb szintű jogszabály módosítása miatt szükséges rendelkezéseket tartalmaz, valamint
h) a törvényességi ellenőrzésért felelős szerv felhívására törvénysértés megszüntetése érdekében előkészített rendelet-tervezetet.
(3) Kiemelkedő közérdek különösen az olyan körülmény, amelynek bekövetkezése esetén az önkormányzatot jelentős anyagi hátrány érné.
(4) A társadalmi egyeztetés az önkormányzat honlapján erre a célra kialakított oldalon megadott e-mail címen keresztül biztosított véleményezés (a továbbiakban: általános egyeztetés) útján, postai úton vagy szükség esetén közmeghallgatás keretében történik. A rendelet-tervezet társadalmi egyeztetésének formái:
a) általános egyeztetés,
b) különös egyeztetés.
(5) Társadalmi egyeztetés keretében általános egyeztetés minden esetben kötelező.
68. § (1) Általános egyeztetés keretében rendelet-tervezetet úgy kell az önkormányzat honlapján közzétenni, hogy megfelelő idő álljon rendelkezésre a tervezet érdemi megvitatásához és a vélemények kifejtéséhez, továbbá a beérkezett vélemények, javaslatok érlegelésére. A véleményezésre minimum 10 napot kell biztosítani.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott elérhetőségen keresztül bárki véleményt nyilváníthat a társadalmi egyeztetésre bocsátás céljából közzétett tervezetről.
(3) Az általános egyeztetésre történő megjelentetésre a Hivatal hirdetőtábláján, valamint a község honlapján fel kell hívni a lakosság figyelmét.
(4) A névtelenül beérkezett véleményeket azok figyelembevétele nélkül törölni kell.
(5)7 A beérkezett vélemények vonatkozásában, a véleményezők nevének, és e-mail címének adatait a véleményezett rendelet hatálybalépéséig lehet kezelni.
(6) A véleményező adatainak kezeléséhez szüksége hozzájárulást a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben foglalt vélelem szerint megadottnak kell tekinteni. Erre a tényre a véleményező figyelmét a vélemény-nyilvánítás előtt fel kell hívni.
69. § (1) A jegyző mérlegeli a beérkezett véleményeket, és azokról összefoglalót készít. A jogszabály előkészítése során nem áll fenn az egyedi válaszadási kötelezettség.
(2) Az elkészített összefoglalót az önkormányzati rendelet-tervezettel együtt kell a képviselő-testület elé terjeszteni, ezzel egy időpontban kell közzétenni.
(3) Az egyeztetésre bocsátott tervezetet a közzétételtől számított egy évig nem lehet a honlapról eltávolítani.
(4) Különös egyeztetés alatt az 55. § szerinti lakossági fórumot kell érteni.
Záró rendelkezések
70. § (1) Ez a rendelet 2020. november 1. napján lép hatályba.
(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Csobánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 14/2014. (XII.1.) önkormányzati rendelete.
(3) E rendelet mellékletei a mellékletek szerinti tartalommal:
2. melléklet
|
|||
Sorszám |
Szakágazat száma |
Szakágazat megnevezése |
|
1. |
841105 |
Helyi önkormányzatok és társulások igazgatási tevékenysége |
|
|
|||
Sorszám |
Kormányzati funkciószám |
Kormányzati funkció megnevezése |
|
1. |
011130 |
Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége |
|
2. |
011220 |
Adó-, vám- és jövedéki igazgatás |
|
3. |
013320 |
Köztemető-fenntartás és - működtetés |
|
4. |
013350 |
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
|
5. |
016010 |
Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselő választásokhoz kapcsolódó tevékenységek |
|
6. |
016020 |
Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek |
|
7. |
016080 |
Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények |
|
8. |
041232 |
Start-munka program - Téli közfoglalkoztatás |
|
9. |
041233 |
Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás |
|
10. |
041236 |
Országos közfoglalkoztatási program |
|
11. |
045120 |
Út, autópálya építése |
|
12. |
045160 |
Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása |
|
13. |
047410 |
Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek |
|
14. |
064010 |
Közvilágítás |
|
15. |
066010 |
Zöldterület-kezelés |
|
16. |
066020 |
Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások |
|
17. |
074031 |
Család és nővédelmi egészségügyi gondozás |
|
18. |
074032 |
Ifjúság-egészségügyi gondozás |
|
19. |
081045 |
Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása |
|
20. |
082042 |
Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása |
|
21. |
082043 |
Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme |
|
22. |
082044 |
Könyvtári szolgáltatások |
|
23. |
082091 |
Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése |
|
24. |
082092 |
Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása |
|
25. |
082093 |
Közművelődés - egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek |
|
26. |
082094 |
Közművelődés - kulturális alapú gazdaságfejlesztés |
|
27. |
083010 |
Műsorszolgáltatási és kiadói ügyek igazgatása |
|
28. |
084070 |
A fiatalok társadalmi integrációját segítő struktúra, szakmai szolgáltatások fejlesztése, működtetése |
|
29. |
096015 |
Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben |
|
30. |
096025 |
Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben |
|
31. |
102031 |
Idősek nappali ellátása |
|
32. |
104042 |
Család és gyermekjóléti szolgáltatások |
|
33. |
106020 |
Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások |
|
34. |
107051 |
Szociális étkeztetés szociális konyhán |
|
35. |
107052 |
Házi segítségnyújtás |
|
36. |
107053 |
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás |
|
1.10
2.11
3.12
3. melléklet
I. A Képviselő-testület által átruházott hatáskörök
Polgármesterre átruházott hatáskörök felsorolása: |
|---|
1. Önkormányzati vagyonra vonatkozó döntések (az Önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendeletben foglalt értékhatárok figyelembe vételével). |
2. Önkormányzati önerőt nem igénylő pályázatok benyújtása. |
3. Lakások, nem lakáscélú helyiségek és a mezőgazdasági célú földek esetében a bérbeadói jogok gyakorlása (a Csobánka Község Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek hasznosításának, valamint lakásgazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendeletben foglalt előírások figyelembe vételével). |
4. Közfoglalkoztatás szervezése, azzal kapcsolatos döntések meghozatala. |
5. A bölcsődei és óvodai beiratkozás időpontjának meghatározása. 13 |
6. Az önkormányzati tulajdonú épületek használati szabályzatában foglaltakon kívüli, más célra történő átmeneti igénybevétel engedélyezése. |
7. Önkormányzati jelképek használatának engedélyezése. |
8. Döntés a közút tisztántartásáról, a hó eltakarítási intézkedésekről, síkosság elleni védekezésről. |
9. Döntés a szabadidős rendezvényekről. |
Pénzügyi Bizottságra átruházott hatáskörök felsorolása: |
1. Döntés a szociális étkeztetésről. |
9. Döntés az étkezési térítési díjkedvezményekről. |
10. „Bursa Hungarica” ösztöndíjpályázatok elbírálása. |
Jegyzőre átruházott hatáskörök felsorolása: |
|---|
1. Döntés a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott támogatásról. |
II. A Képviselő-testület által a Pénzügyi Bizottság részére megállapított feladatkörök
1. Javaslatot készít, és véleményt nyilvánít az önkormányzat feladat-és hatáskörébe tartozó költségvetési, pénzügyi, adóügyi, informatikai, kommunikációs, vagyongazdálkodási és ellenőrzési ügyekben.
2. Javaslatot készít, és véleményt nyilvánít az önkormányzat feladat-és hatáskörébe tartozó távlati terület-és településfejlesztési, rendezési, beruházási, vagyongazdálkodási és egyéb fejlesztési tervek ügyében.
3. Folyamatosan figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek és kiadások alakulását.
4. Javaslatot tesz hitelfelvételre, vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát.
5. Figyelemmel kíséri és ellenőrzi az önkormányzati intézmények gazdálkodási tevékenységét.
6. Feladata az önkormányzat vagyongazdálkodásának tulajdonosi ellenőrzése, köteles beszámolni az önkormányzati vagyonváltozás eredményéről.
7. Folyamatosan figyelemmel kíséri és javaslatot tesz az önkormányzat tulajdonában álló vagyonelemnek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként való kezelésére.
8. Javaslatot készít a vagyongazdálkodás rendeltetés biztosításának céljából az önkormányzat közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervére.
9. Javaslatot tesz a vagyon kezelésének módjára, a vagyon hasznosításának, a tulajdonosi jogok gyakorlásának formájára és eszközeire.
10. A költségvetés rendelet-tervezetét köteles soron kívül véleményezni, véleményét az önkormányzat bizottságához és a Képviselő-testület részére megküldeni.
11. Ellátja a polgármester és a települési képviselők vagyonnyilatkozatának vizsgálatával, nyilvántartásával, kezelésével és őrzésével kapcsolatos feladatokat.
4. melléklet
1. Völgyes József |
Csobánka, Rákóczi Ferenc utca 11. |
06-30/210-7941 |
2. Alvincz Anett |
Csobánka, Széchenyi I. u. 17. |
06-30/186-2394 |
3. Bognár László 16 |
Csobánka, Hunor utca. 1. |
06-20/823-0193 |
4. Dr. Beöthy-Molnár András 17 |
Csobánka, Borony utca 3. |
06-30/339-48-36 |
5. Gulcsik Vilmos |
Csobánka, Cseresznyéskert utca 2. |
06/30-985-2003 |
6. Markolt Lindmayer Gabriella |
Csobánka, Kőfaragó utca 4. |
06-20/775-3313 |
7. Mohácsi Katalin |
Csobánka, Széchenyi I. u. 4. |
06-30/334-3356 |
5. melléklet18
Csobánkai Polgármesteri Hivatal
Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv:
Székhely: 2014 Csobánka, Fő út 1.
Adószám: 15393678-2-13
Törzskönyvi azonosító: 730974
Vezető: dr. Imre Gábor jegyző
Tel.: 06/26-320-020, 06/30-9444-293, Fax: 06/26-520-010
e-mail: polgarmesterihivatal@csobanka.hu
II./ Közfeladatokat ellátó intézmény
1. Borostyán Természetvédő Óvoda
Önállóan működő költségvetési szerv:
Székhely: 2014 Csobánka, Fő út 11.
Telephely [1] : 2014 Csobánka, Vörösvári út 12.
Adószám: 15798925-2-13
Törzskönyvi azonosító: 798923
Vezető: Szabadosné Balga Diána (2019. január 1. – 2024. július 31.)
Tel.: 06/26-320-077, 06/20-210-0725
e-mail: borostyanovi@digikabel.hu
2. Csobánkai Magocska Bölcsőde
Önállóan működő költségvetési szerv:
Székhely: 2014 Csobánka, Szalóky Sándor utca 6.
Adószám: 15849014-2-13
Törzskönyvi azonosító: 849014
Vezető: Mohácsi Katalin (2023. október 1. – 2028. szeptember 30.)
Tel.: 06-30/398-4490
e-mail: magocskabolcsi@csobanka.hu
Az Önkormányzat feladat-ellátási helyeinek felsorolása
III.
IV. Könyvtári és közművelődési feladatok – 2014 Csobánka, Béke út 4. (Baross Péter Közösségi Tér és Könyvtár)
V. Család- és Gyermekjóléti Szolgálat – 2014 Csobánka, Béke út 13.
6. melléklet
1. Önkormányzati Önkéntes Tűzoltóság támogatása társulási szerződés alapján
- köztestület neve: Önkormányzati Önkéntes Tűzoltóság
- köztestület székhelye: 2013 Pomáz, Fáy András utca 51.
- köztestület közhasznú státusza: kiemelten közhasznú társaság
2. Önszerveződő közösségek, szervezeteknek támogatása (a helyi önszerveződő közösségek pénzügyi támogatásának rendjéről szóló 32/2013. (X.21.) önkormányzati rendelet alapján)
3. Helyi sajtótermék kiadói és szerkesztői feladatai (mindenkori szerződés szerint)
4.19 Közterület-felügyelet
7. melléklet
Bizottság |
Bizottsági elnök |
Képviselő tagok |
Nem képviselő tagok |
Vonatkozó KT- |
Pénzügyi Bizottság |
Gulcsik Vilmos |
Markolt-Lindmayer Gabriella |
Grocott Tímár Enikő Eszter |
107/2019.(X.31.), 108/2019.(XI.28) KT-határozat |
8. melléklet
9. melléklet
1. Az alpolgármester az alpolgármesteri feladatokat társadalmi megbízatásban látja el.
2. A polgármester távolléte esetén a helyettesítési feladatok ellátása.
3. Az utalványozás, ellenjegyzés és érvényesítés rendjéről szóló belső pénzügyi szabályzatban foglaltaknak megfelelően az önkormányzat nevében történő utalványozás és kötelezettségvállalás során a szabályzatban meghatározott feladat ellátása.
4. Nemzetiségi önkormányzatokkal való kapcsolattartás.
5. Civil szervezetekkel, egyházi szervezetekkel való kapcsolattartás.
6. Ifjúsági, sport és turisztikai tevékenységgel kapcsolatos feladatok koordinálása.
7. Közneveléssel és közművelődéssel kapcsolatos feladatok koordinálása.
8. Testvérvárosi kapcsolatok, feladatok koordinálása, részvétel a szervezésben, kapcsolattartás.
9. A helyi nyilvánosság biztosításával kapcsolatos koncepció kidolgozása, a sajtó útján történő információközlés hatékonyságának növelése (újság, helyi rádió és tv).
10. Az alpolgármesteri tisztség ellátásával kapcsolatos feladatokról, fontos eseményekről a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig írásos tájékoztatás készítése.
------
76/2021 (VI.24.) önkormányzati határozat alapján
10. melléklet
Név |
Beosztás |
Szervezeti egység |
|---|---|---|
Imre Zsuzsanna |
igazgatási csoportvezető |
igazgatási csoport |
11. melléklet
1. SZ. SZAVAZÓKÖR |
2. SZ. SZAVAZÓKÖR |
3. SZ. SZAVAZÓKÖR |
||
|---|---|---|---|---|
1. Árnyas u. |
1. Ady Endre tér |
1. Áfonya u. |
||
2. Bartók Béla u. |
2. Ady Endre u. |
2. Árok u. |
||
3. Bánya út (külterület) |
3. Akácos u. |
3. Barackvirág u. |
||
4. Béke út |
4. Bem József u. |
4. Bornemissza u. |
||
5. Boróka u. |
5. Bodza köz |
5. Borony u. |
||
6. Cseresznyéskert u. |
6. Borz u. |
6. Búzavirág u. |
||
7. Csiperke u. |
7. Damjanich u. |
7. Cinke u. |
||
8. Dózsa György út |
8. Dera köz |
8. Csobogó sétány |
||
9. Gesztenye u. |
9. Erdő köz |
9. Diófa köz |
||
10. Gomba köz (magánút) |
10. Fácán u. |
10. Diófa u. |
||
11. Hold u. |
11. Fecske köz |
11. Fűzfa köz |
||
12. Holdfény u. |
12. Fő tér |
12. Gólyahír u. (magánút) |
||
13. Ignatovity Jakov u. |
13. Fő út |
13. Gyurgyalag u. |
||
14. Jácint u. |
14. Garázs köz |
14. Hanfland krt. |
||
15. Keskeny u. |
15. Gyöngyvirág u. |
15. Híd u. |
||
16. Kőfaragó u. |
16. Hegyalja lépcső |
16. Hunor u. |
||
17. Levendula u. (magánút) |
17. Hegyalja u. |
17. József Attila u. |
||
18. Mária u. |
18. Hegymászó köz |
18. Kelta-árok u. |
||
19. Muskátli u. |
19. Hubertus u. |
19. Kevély köz |
||
20. Napsugár köz |
20. Kápolna u. |
20. Kevély u. |
||
21. Napsugár u. |
21. Kerekdombi utca |
21. Meredek u. |
||
22. Nyár u. |
22. Kilátó u. |
22. Mogyoró tér |
||
23. Nyíl u. |
23. Kossuth Lajos u. |
23. Mogyoró u. |
||
24. Ősz u |
24. Lejtő köz |
24. Orgona köz |
||
25. Petőfi Sándor u. |
25. Méhecske köz |
25. Oszoly u. |
||
26. Plandics tér |
26. Mese köz |
26. Őzgida u. |
||
27. Sarok u. |
27. Mókus köz |
27. Panoráma u. |
||
28. Szabadsághegy u. |
28. Múzsa u. |
28. Panoráma köz |
||
29. Szarkaláb u. |
29. Nádas u. |
29. Pataksor u. |
||
30. Szegfű u. |
30. Pipacs u. |
30. Pataksor köz |
||
31. Szegkovács köz |
31. Pitypang u. |
31. Péter-Pál köz |
||
32. Szerb tér |
32. Poszáta u. |
32. Péter-Pál u. |
||
33. Tavasz u. |
33. Szalóky Sándor u. |
33. Rákóczi Ferenc u. |
||
34. Tátika u. |
34. Szellő u. |
34. Rekettyés lépcső |
||
35. Templom köz |
35. Széchenyi István u. |
35. Rózsa u. |
||
36. Tulipán u. |
36. Tótsarok u. |
36. Sport u. |
||
37. Verőfény u. |
37. Üdülők útja |
37. Szarvas tér |
||
38. Vörösvári út |
38. Margit liget |
38. Szarvas u. |
||
39. Ziribár út (külterület) |
39. Szilva u. |
|||
40. Ziribár dűlő |
40. Szőlő köz |
|||
41. Szőlő u. |
||||
42. Táncsics Mihály u. |
||||
43. Vaddisznós u. |
||||
44. Vadvirág u. |
||||
A 12. § (7) bekezdését a Csobánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (VII. 7.) önkormányzati rendelete 2. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 14. § (1) bekezdés c) pontját a Csobánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (X. 27.) önkormányzati rendelete 5. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 14. § (1) bekezdés f) pontját a Csobánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (X. 27.) önkormányzati rendelete 5. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 15. § (3) bekezdését a Csobánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (X. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 18. § (2) bekezdése a Csobánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (X. 27.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 38/A. §-t a Csobánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2023. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 68. § (5) bekezdése a Csobánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (X. 27.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 2. melléklet címe a Csobánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (VII. 7.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Módosította a 7/2023 (VII. 7.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése
A 2. melléklet 1. pontját a Csobánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (VII. 7.) önkormányzati rendelete 2. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 2. melléklet 2. pontját a Csobánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (VII. 7.) önkormányzati rendelete 2. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 2. melléklet 3. pontját a Csobánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (VII. 7.) önkormányzati rendelete 2. § e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. melléklet I. részében foglalt táblázat 5. A bölcsődei és óvodai beiratkozás időpontjának meghatározása. sora a Csobánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (X. 27.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. melléklet I. részében foglalt táblázat „9. Döntés a szabadidős rendezvényekről. 10. Döntés a karácsonyi ünnepek alkalmából nyújtott támogatásról. 11. Döntés az élelmiszertámogatásról. 12. Döntés a nem kötelező védőoltáshoz nyújtott támogatásról. 13. Döntés a rendkívüli élethelyzetbe került személy részére és elemi kár elhárításához nyújtandó támogatásról. 14. Döntés a születési támogatásról. 15. Döntés a közútkezelői feladatok tekintetében. 16. Döntés a közutak forgalomszabályozásával kapcsolatban. 17. Településképi véleményezési- és településképi bejelentési eljárás. 18. Névhasználat engedélyezése.” sora a Csobánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (IV. 27.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 4. mellékletben foglalt táblázat „2. Alvincz Anett alpolgármester” sora a Csobánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (X. 27.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. mellékletben foglalt táblázat 3. Bognár László. sora a Csobánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (X. 27.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. mellékletben foglalt táblázat 4. Dr. Beöthy-Molnár András. sora a Csobánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (VII. 7.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. melléklet a Csobánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (X. 27.) önkormányzati rendelete 4. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. melléklet 4. pontját a Csobánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (VII. 7.) önkormányzati rendelete 1. § (3) bekezdése iktatta be.
A 7. mellékletben foglalt táblázat „Pénzügyi Bizottság (PB)” sora a Csobánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (VII. 7.) önkormányzati rendelete 1. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.