I. Fejezet

Az önkormányzat és feladatai

           1. Az önkormányzat elnevezése, székhelye, illetékességi területe és jelképei

1. §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

     Csobánka Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat:

      a) székelye: 2014 Csobánka, Fő út 1.

      b) statisztikai számjele: 15730978-8411-321-13

      c) adószáma:15730978-1-13

      d) törzskönyvi nyilvántartási szám: 730974

(3) Az önkormányzat hivatalos internetes oldala: www.csobanka.hu (a továbbiakban: honlap).

(4) Az önkormányzat illetékessége Csobánka község közigazgatási területére terjed ki. A település közigazgatási területének leírását a jelen rendelet 1. függeléke tartalmazza.

2. §

(1) Az önkormányzat képviselő-testülete: Csobánka Község Önkormányzata Képviselő-testület (a továbbiakban: képviselő-testület).

(2) A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő. A képviselő-testület tagjainak névsorát a rendelet 2. függeléke tartalmazza.

(3) A képviselő-testület szervei:

1. a polgármester,
2. a képviselő-testület bizottsága,
3. a polgármesteri hivatal,
4. a jegyző.

(4) Az önkormányzat képviselő- testület hivatalának hivatalos elnevezése: Csobánkai Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: polgármesteri hivatal).

3. §

(1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott címer és zászló, valamint a címert ábrázoló pecsét használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(3) Az önkormányzat képviselő-testülete helyi kitüntető címeket és díjakat alapít és adományoz, melyek alapításáról és adományozásainak szabályairól önálló önkormányzati rendeletet alkot.

2. Az önkormányzat feladatvállalása

4. §

(1) Az önkormányzat a törvények által megállapított kötelező feladatait és hatáskörét:

1. a képviselő-testület és szervei útján,
2. az önkormányzat költségvetési szervei útján,
3. természetes személy, jogi szabály, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervet (a továbbiakban: szervezet) útján, a szervezet és a képviselő-testület vagy annak valamely szerve között létrejött szerződés alapján látja el.

(2) Az önkormányzat költségvetési szerveinek és feladat-ellátási helyeinek felsorolását a rendelet 3. függeléke tartalmazza.

(3) Az önkormányzat a mindenkor hatályos, éves költségvetési rendelete szerint önként vállalt feladatot lát el. Az önkormányzat önként vállalt feladatainak felsorolását a rendelet 4. függeléke tartalmazza.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott feladat- és hatáskör vállalását megelőzően előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelynek során meg kell vizsgálni, hogy a feladat- és hatáskör vállalásának jogszabályban meghatározott feltételei fennállnak-e. Az eljárás során a bizottságot véleményezési jogkör illeti meg. Az előkészítő eljárást a képviselő-testület döntésétől függően a polgármester vagy az erre felkért bizottság folytatja le.

5. §

(1) A képviselő-testület feladat és hatásköreit a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 42. §-ában foglalt hatáskörök kivételével a polgármesterre, bizottságára, társulására, továbbá a jegyzőre ruházhatja át.

(2) A képviselő-testület a rendelet 1. mellékletében foglalt feladatat- és hatásköreit a polgármesterre, a bizottságra, valamint a jegyzőre ruházza át.

(3) A képviselő-testület a rendelet 1. mellékletében foglalt feladatkört állapítja meg a bizottság részére.

(4)  Az átruházott feladat- és hatáskör gyakorlója minden rendes képviselő-testületi ülésen beszámol az előző testületi ülés óta eltelt időszakban - az átruházott feladat és hatáskörben - hozott döntéseiről.

II. Fejezet

A képviselő-testület működésének általános szabályai

3. A képviselő-testület üléseinek összehívása, vezetése, helyszíne

6. §

(1) A polgármester és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületet a legidősebb képviselő hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését.

(2) A képviselő-testület üléseit általában a Baross Péter Közösségi Ház és Könyvtár épületében tartja.

4. A képviselő-testület ülésezési formái

7. §

 A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli üléseket tart.

8. §

(1) A képviselő-testület alakuló ülésére vonatkozó rendelkezéseket a Mötv. 43. §-a tartalmazza. 

(2) A képviselő-testület alakuló ülésének kötelező napirendje a képviselő, a polgármester és az alpolgármester eskütétele. Az eskü vagy fogadalomtételt követően a polgármester megállapítja és bejelenti a képviselő-testület megalakulását.

9. §

(1) A képviselő-testület rendes ülését általában havonta legalább egy alkalommal, az éves munkaterve szerint tartja. A képviselő-testület rendes ülését - lehetőség szerint - csütörtöki napra kell összehívni. A rendes ülések általában 17,30 órakor kezdődnek.

(2) A képviselő-testület július 15. és augusztus 31. között rendes ülést nem tart.

10. §

(1) A polgármester indokolt esetben – a munkatervben nem szereplő – rendkívüli ülést is összehívhat.

(2) Rendkívüli ülés napirendjére kizárólag olyan tárgysorozat vehető fel, amely a rendkívüli ülés összehívását indokolja.

(3) A rendkívüli ülésre vonatkozó indítványt írásban a polgármesternél kell előterjeszteni – szöveges indokolással és döntési javaslattal – az ülés napirendjének, helyének és idejének megjelölésével. Az indítvány benyújtására az előterjesztésekkel szemben támasztott követelményekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. A rendkívüli ülés indokát a képviselőkkel az ülésre szóló meghívóban tudatni kell. A kormányhivatal vezetőjének ilyen indítványára az Mötv. rendelkezései az irányadóak.

(4) A polgármester a benyújtástól számított 8 naptári napon belüli időpontra köteles a rendkívüli ülést összehívni. A rendkívüli ülés telefonon és e-mailben is összehívható, azonban a meghívót és az előterjesztést legalább 30 órával az ülés előtt meg kell küldeni.

5. A gazdasági program

11. §

(1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartamára szóló, ciklusra vonatkozó gazdasági program alapján működik.

(2) A ciklusra vonatkozó gazdasági program előkészítéséről és a képviselő-testület elé történő beterjesztéséről a polgármester gondoskodik.

6. A képviselő-testület munkaterve

12. §

(1) A képviselő-testület gazdasági programon alapuló éves munkaterv alapján végzi munkáját.

(2)    A munkaterv elkészítéséhez javaslatot kell kérni:

1. a települési képviselőktől,
2. a települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületétől,
3. az önkormányzati intézmény vezetőjétől,
4. a községben működő – tanácskozási joggal felruházott – civil szervezetektől,

akik november 15. napjáig élhetnek javaslattételi jogukkal.

(3) A munkaterv tervezetét a beérkező javaslatok figyelembevételével a jegyző november 30. napjáig állítja össze, és a polgármester terjeszti jóváhagyásra a képviselő-testület elé. Az előterjesztésben tájékoztatást kell adni a tervezetbe be nem került javaslatokról

(4) A következő évi munkaterv tervezetét minden év utolsó rendes testületi ülésen kell tárgyalni. A munkaterv elfogadása minősített többségű szavazatot igényel.

(5)  A munkaterv tartalmazza:

1. a rendes ülések várható időpontját (hónap és nap megjelöléssel),
2. a napirendek címét,
3. az előterjesztő nevét,
4. az előkészítésért felelős megjelölését, az előkészítésben közreműködő képviselő nevét,
5. azoknak a bizottságoknak a megjelölését, amelyek az előterjesztést előzetesen megvitatják,
6. a napirend tárgyalásához külön meghívottak nevét,
7. a közmeghallgatás időpontját,
8. az írásos előterjesztés Polgármesteri Hivatalhoz történő benyújtásának határidejét.

(6) A munkaterv elfogadása után a jegyző köteles a munkatervről az érintetteket tájékoztatni.

        7. A képviselő-testület ülésének összehívása

13. §

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester írásbeli meghívó és az írásos előterjesztések együttes megküldésével hívja össze. A meghívó és az előterjesztések kizárólag elektronikus úton kerülnek megküldésre. Amennyiben a képviselő vagy a bizottság nem képviselő tagja jelzi, úgy részére a meghívót és az előterjesztést papír alapú példányát is meg kell küldeni. A Baross Péter Közösségi Ház és Könyvtár részére a meghívó és az előterjesztés papír alapú példányai is megküldésre kerülnek.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés időpontját, helyszínét, valamint a javasolt napirendi pontok tárgyát, előadóját. A meghívóban fel kell tüntetni, ha valamely napirend tárgyalása során zárt ülést kell tartani, illetve feltételezhető, hogy zárt ülés tartására kerül sor.

(3) A rendes ülésre szóló meghívót és az ülés anyagának írásos előterjesztéseit az ülés előtt legkésőbb 10 nappal korábban kell a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottak részre megküldeni. A 10 napba a kézbesítés napja is beszámít. Amennyiben a rendes ülésre nem a hónap utolsó hetében kerül sor, úgy az ülésre szóló meghívót és az ülés anyagának írásos előterjesztéseit úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők az ülésen érdemben tárgyalni tudják. 

14. §

(1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

1. a képviselőket,
2. a jegyzőt,
3. a kormányhivatal vezetőjét,
4. a polgármesteri hivatal szervezeti egységeinek vezetőit,
5. a bizottság nem képviselő tagjait,
6. az országgyűlési egyéni választókerület országgyűlési képviselőjét,
7. az önkormányzati intézmények vezetőit,
8. a helyi nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,
9. a napirendben érintett személy, szervezet vezetőjét, illetve képviselőjét,
10. a könyvvizsgálót a véleményezési jogkörébe tartozó napirendi pontok tárgyalásához,
11. akinek a jelenlétét a jogszabály kötelezővé teszi, illetve akinek a meghívását a polgármester az egyes napirendek megtárgyalásához indokoltnak tartja. 

(2) A (1) bekezdés a)-e) pontjáig a meghívottak részére a meghívóval együtt valamennyi, nyilvános ülésen tárgyalandó előterjesztést, az (1) bekezdés f)-k) felsoroltak részére csak a meghívót kell megküldeni.

(3) A képviselő-testület ülésén tevékenységi körében tanácskozási jog illeti meg a rendelet 5. függelékben felsorolt személyeket.

(4) A zárt ülés anyagát a képviselő-testület tagjain kívül azok részére kell megküldeni, akik a zárt ülésen részt vesznek.

15. §

(1) A képviselő-testület ülésére szóló meghívót az ülés összehívásával egyidejűleg a község hivatalos hirdetőtábláin való kifüggesztéssel, valamint az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

(2)  A meghívó közzétételével egyidejűleg a meghívó mellékletét képező írásos anyagot – ide nem értve a zárt ülésen tárgyalandó előterjesztéseket, valamint azon előterjesztéseket, amelyek tárgyalására zárt ülés rendelhető el – a honlapon közzé kell tenni.

8. A képviselő-testület üléseinek nyilvánossága

16. §

(1) A képviselő-testület üléseinek nyilvánosságára az Mötv. 46. §-ában foglaltak az irányadók.

(2) A sajtó képviselői, illetve a hallgatóság az ülésterembe a részükre kijelölt helyet foglalhatják el. A képviselő-testületi ülés hivatalos hangfelvételének elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(3) A nyilvánosság biztosítása érdekében az ülések időpontjáról, témájáról a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás - az időpont, a helyszín és a napirendi pontok felsorolását tartalmazó meghívónak – a Csobánkai Polgármesteri Hivatal (Csobánka, Fő út 1.) hirdetőtábláján való kifüggesztésével, valamint az önkormányzat honlapján való közzétételével történik. Az önkormányzati honlapon a képviselő-testület üléseinek előterjesztései és mellékletei is közzétételre kerülnek.

(4) Az ülésen megjelent érdeklődőknek a polgármester hozzászólási jogot engedélyezhet témánként egy alkalommal maximum 2 percre.

17. §

(1) A Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben, ha a zárt ülés tartása az érintett kérésétől függ, az érintettet, ha személye előre ismert, írásbeli nyilatkozattételre kell felkérni. A nyilatkozatból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy az érintett az adott ügyben kéri-e zárt ülés tartását.

(2) Amennyiben az érintett személy nyilatkozata előre nem ismert, de az adott személy képviselő-testületi ülésen jelen van, az írásbeli nyilatkozatot a képviselő-testület előtt tett, jegyzőkönyvbe foglalt szóbeli nyilatkozat is helyettesítheti.

(3) A zárt ülésen a Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.

Az „érintett és a szakértő” alatt kell érteni különösen az önkormányzat jogi képviseletét ellátó személyt és a belső ellenőrt is.

18. §

(1) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén a képviselő-testület a zárt ülésen hozott határozatok nyilvánosságra hozatala útján biztosítja.

(2) A zárt ülésen hozott határozatoknak a nyilvánosságra nem hozható részeit – így különösen az esetleges személyes adatokat – a nyilvánosságra hozatalt megelőzően törölni kell.

(3) A betekintési jog gyakorlása során a választópolgárok részére a (2) bekezdésben foglaltak szerint előkésztett jegyzőkönyvet és határozatot kell biztosítani.

9. A képviselő-testületi ülés vezetése

19. §

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, együttes távolléte vagy tartós akadályoztatásak esetén a 6. § -ban foglaltak szerint kell eljárni.

(2) A levezető elnök a testületi ülés vezetése során:

1. megnyitja, és berekeszti az ülést,
2. megállapítja és az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét. Amennyiben azt állapítja meg, hogy a képviselő-testület nem határozatképes, belátása szerint az ülés berekeszti vagy legalább félórára felfüggeszti. Ha a felfüggesztés időtartama lejárt és nincs meg a szükséges létszám a levezető elnök határozatképtelenség miatt az ülést berekeszti, és azt új időpont kitűzésével elnapolja.
3. felkér két képviselőt a jegyzőkönyv hitelesítésére,
4. napirend előtt szóbeli kiegészítést ad a két ülés között tett fontosabb intézkedésekről, tárgyalásokról szóló írásos előterjesztéshez,
5. lehetőséget biztosít a kérdések, interpellációk felvetésére (maximum 30 perc időkeretben)
6. előterjeszti a napirendi javaslatot,
7. napirendi pontonként vezeti a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,
8. a hosszúra nyúlt vita mielőbbi lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását vagy a vita lezárását,
9. hozzászóláskor megadja, jelen rendeletben meghatározott esetben megtagadja, vagy megvonja a szót a jelenlévők bármelyikétől,
10. figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától,
11. tárgyalási szünetet rendel el, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre felfüggeszti vagy berekeszti,
12. biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
13. napirendi pontonként szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat és kihirdeti a határozatokat.

(3) A polgármester az ülés vezetését az alpolgármesternek bármikor átadhatja.

10. A képviselő-testületi ülésinek napirendje

20. §

(1) Az ülés napirendjére a polgármester tesz javaslatot az előzetesen írásban megküldött meghívó szerint.

(2) Az elnök a meghívóban szereplő napirendektől való eltéréseket – így különösen napirendi pont levételét, meghatározott, a meghívóban szereplőtől eltérő időpontban vagy sorrendben való tárgyalását – ismerteti, további javaslatokat kér a képviselő-testület tagjaitól. A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz a napirenddel kapcsolatos módosító javaslatokról, majd a teljes – szükség szerint módosított – napirendről. A képviselő-testület a napirendi pontok sorrendjét egyszerű szótöbbséggel az ülés során módosíthatja.

(3) A bizottság elnöke bizottsági tárgyalásra visszakérheti az előterjesztést, ha azt a bizottság még nem tárgyalta, kivéve, ha a bizottságnak lehetősége lett volna az előterjesztés tárgyalására, de az előterjesztést nem vette napirendjére, vagy abban döntést nem hozott.

(4) A szavazás során levett napirendi pontokat, valamint az ülés során javasolt napirendi témákat a képviselő-testület egyszerű többségi szavazata alapján a következő ülés elé kell terjeszteni.

(5) A meghívóban nem szereplő, új napirendi pont felvételére az e rendelet 24. §-a szerinti sürgősségi indítvány előterjesztésével van lehetőség.

(6) A napirenden kívüli felszólalások körébe tartoznak az egyéb információk, bejelentések.

11. Az interpelláció

21. §

(1) Az interpelláció önkormányzati ügyekben történő írásos felvilágosítás kérése.

(2) Az interpellációt, az ülést megelőző nap 12,00 óráig kell írásban vagy elektronikusan benyújtani a polgármesterhez, aki gondoskodik annak nyilvántartásba vételéről.

(3) Az interpellációnak tartalmaznia kell:

1. az interpelláló nevét,
2. az interpelláció címét és szövegét,
3. az interpelláló sajátkezű aláírását.

(4) Az interpellációra elsősorban a képviselő-testület ülésén kell választ adni. Ha az interpellált az ülésen nem ad választ, ezt írásban 15 napon belül kell megtennie. Az írásban adott válasz elfogadásáról a következő ülésen kell az interpellálónak, illetve a képviselő-testületnek nyilatkoznia.

(5) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló képviselő nyilatkozik, amennyiben a választ nem fogadja el, úgy vita nélkül, egyszerű többséggel a képviselő-testület dönt az elfogadásról.

 (6) Ha az interpellációra adott választ a képviselő-testület nem fogadja el, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett bizottságra bízza, melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A bizottság a vizsgálat eredményéről a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.

12. A kérdés

22. §

(1) Kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési és előkészítési jellegű felvetés, melyet a képviselő a polgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez felvilágosítás, tájékoztatás céljából kérdést intézhet. A szóban előterjesztett kérdések legfeljebb képviselőnként 5 perces időtartamúak lehetnek.

(2) A kérdésre lehetőség szerint az ülésen, legkésőbb azonban 15 napon belül válaszolni kell.

13. Képviselői önálló indítványok

23. §

(1) Képviselői indítványt a képviselő-testület bármely tagja tehet.

(2)  A képviselő-testület munkatervében nem szereplő napirendre vonatkozó képviselői indítványt a polgármesternél - a rendes ülés napját megelőzően legkésőbb 74 órával - kell írásban beterjeszteni. Az indítvány elektronikus úton is benyújtható. 

(3) A képviselő-testület ülésén az az önálló képviselői indítvány tárgyalható, amely megfelel az előterjesztésekkel szemben támasztott általános követelményeknek. Az indítványnak tartalmaznia kell annak tárgyát, az indítványozó nevét, aláírását és keltezését.

 14. Sürgősségi indítvány

24. §

(1) A polgármester, az alpolgármester, a bizottságok, a képviselők és a jegyző javasolhatják a képviselő-testületnek valamely indítvány sürgős javaslatként történő kivételes tárgyalását.

(2) A sürgősségi indítványt az ülést megelőzően legalább a képviselő-testületi ülést megelőző 50 órával korábban kell a polgármesterhez benyújtani.

(3) Az indítványozó a sürgősség indokait a képviselő-testületi ülésen legfeljebb 2 percben kifejtheti.

(4) Az indítvány sürgősségi eljárásban történő tárgyalásának elfogadásáról a testület minősített többséggel dönt. Amennyiben a képviselő-testület nem fogadja el a sürgősségi indítványt, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, mikorra tűzik napirendre. A meghívóban nem szereplő, új napirendi pont felvételére sürgősségi indítvány előterjesztésével van lehetőség.

15. Az előterjesztések rendje

25. §

(1) Előterjesztésnek minősül a Munkatervbe felvett, vagy a Képviselő-testület, valamint annak bizottsága, továbbá bármely képviselő által előzetesen javasolt döntés-előkészítő anyag, rendelet- vagy határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés írásban kerül benyújtásra.

(3) Az írásbeli előterjesztés két részből áll:

1. az első részben a tárgyat kell pontosan meghatározni, ismertetni az előzményeket, testületi megállapításokat, a hozott határozatok eredményeit, a tárgykört rendező jogszabályokat, az előterjesztők véleményét, s mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, amelyek lehetővé teszik az értékelést, és a döntést indokolják;
2. a második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza a végrehajtásért felelősök megnevezésével és a határidők, részhatáridők megjelölésével.

(4) A képviselő-testület ülésére előterjesztést tehetnek:

1. a polgármester,
2. az alpolgármester,
3. a jegyző,
4. a képviselők,
5. a bizottságok,
6. a települési nemzetiségi önkormányzat testülete,
7. önkormányzati intézmény vezetője, továbbá
8. akiket a képviselő-testület felkér vagy kötelez.

26. §

(1) A képviselő-testület ülésén önállóan napirendi pontként olyan előterjesztés tárgyalható, amely megfelel az előterjesztésekkel szemben támasztott formai követelményeknek.

Az előterjesztés főbb elemei:

1. az előterjesztés fejlécében az előterjesztő vagy szervezeti egysége megnevezését,
2. az előterjesztés jobb felső negyedében az előterjesztés tárgyát, melynek pontosan meg kell egyeznie a testületi ülés meghívójában szereplő szöveggel,
3. az előterjesztés érdemi szövege fölött a hivatalos megszólítást („Tisztelt Képviselő-testület!”),
4. az előterjesztés érdemi szöveg alatt a határozati javaslatot a határidő és a felelős megjelölésével, kivéve a kizárólag rendeletalkotásra irányuló előterjesztést,
5. az előterjesztés határozati javaslata alatt, rendeletre vonatkozó előterjesztés esetén annak érdemi szövege alatt annak feltüntetését, hogy a döntés meghozatala az Ötv., valamint az e rendeletet figyelembe véve, egyszerű, vagy minősített többséget igényel,
6.  a döntés meghozatalára vonatkozó tájékoztatás (egyszerű vagy minősített többség) után, hogy mely bizottságok tárgyalják meg az előterjesztést („Az előterjesztést tárgyalja:”),
7. az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot, a végrehajtásért felelőst és határidőt,
8. az esetleges alternatív döntésre előterjesztett javaslatokat egymástól világosan elkülönítve kell megfogalmazni,
9. az előterjesztés végén az anyag készítőjének a nevét („Az előterjesztést készítette:”),
10.  az előterjesztés zárásaként az előterjesztés készítésének helyét és idejét, az előterjesztésre jogosult aláírását.

(2) A rendelet-tervezetről szóló előterjesztés nem tartalmaz határozati javaslatot, kivéve, ha az előterjesztés nem csak a rendelet megalkotására vonatkozik. Rendelet-tervezet esetén a szöveges előterjesztés aláírásán túl a rendelet-tervezet utolsó oldalát is szignálnia kell az előterjesztésre jogosultnak

 (3) A képviselő-testület és bizottsága elé kerülő előterjesztéseket, törvényességi ellenőrzésüket követően - amennyiben azok megfeleltek az előterjesztésekkel szemben támasztott jogszabályi és egyéb követelményeknek - az előterjesztő aláírását is tartalmazó lapon a jegyzőnek szignálnia kell.

(4) Az előterjesztéseket lehetőleg olyan időpontban kell elkészíteni és közreadni, hogy azokat az érintett bizottság a képviselő-testület ülését megelőző hetében már érdemben tárgyalhassák, és kialakíthassák azokkal kapcsolatos (írásos) állásfoglalásukat. A bizottsági véleményezésre szánt előterjesztéseket a Polgármesteri Hivatalban elérhetővé kell tenni.

16. Az egyes napirendek tárgyalásának általános rendje

27. §

(1) Az egyes napirendi pontok tárgyalása során először az előterjesztőnek kell megadni a szót, aki legfeljebb 5 percben jogosult az előterjesztés szóbeli kiegészítésére. Amennyiben az előterjesztésre vonatkozóan bizottsági állásfoglalás is született, az előterjesztő szóbeli kiegészítése után a bizottság elnökének kell szót adni, hogy - legfeljebb 5 percben - ismertesse a bizottság véleményét. Az olyan kisebbségi véleményt, amellyel a tagok legalább egynegyede egyetért, a bizottság bármelyik tagja legfeljebb 5 percben ismertetheti.

(2) Az előterjesztő szóbeli kiegészítése valamint a bizottsági vélemény ismertetése után kerülhet sor a kérdésekre, azt követően pedig a hozzászólásokra.

17. A felszólalások és hozzászólások szabályai

28. §

A képviselő-testület napirendjeinek tárgyalása során az alábbi felszólalásokra kerülhet sor:

1. felszólalás ügyrendi kérdésben,
2. a napirendhez kapcsolódó kérdés,
3. a napirendhez kapcsolódó hozzászólás.

 18. Felszólalás ügyrendi kérdésekben

29. §

(1) Ügyrendi kérdésnek illetve javaslatnak minősül a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, az ülés vezetésével, rendjével, az eljárás menetével összefüggő kérdés, javaslat, melyről - amennyiben törvény vagy e rendelet eltérő szabályt nem tartalmaz - a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

(2) Amennyiben az ülést vezető elnök megállapítja, hogy a felszólalás nem ügyrendi kérdésben történik, a felszólalótól megvonja a szót.

(3) Ügyrendi kérdésnek tekinthetők különösen:

1. napirend felvétele, levétele,
2. napirend elnapolása,
3. az ülés nyitott, illetve zárt jellege,
4. a napirendek tárgyalásának sorrendje,
5. az ülés felfüggesztése, elnapolása, meghosszabbítása,
6.  a vita, illetve általános vita lezárása,
7.  név szerinti szavazás kérése,
8.  titkos szavazás elrendelésének kérése,
9.  e rendelet szabályainak megsértése, ennek korrigálása.

19. A napirendhez kapcsolódó kérdés

30. §

(1) A napirendhez kapcsolódó kérdés az előterjesztés jobb megértését, a kérdező számára tisztázatlan pontok megvilágítását célozza. A kérdés tömör, tárgyszerű fogalmazásában kizárólag információkérést tartalmazhat, nem tartozik hozzá a napirendet illető vélemény, észrevétel, hozzászólás. E szabály be nem tartása esetén az elnök a kérdezőt figyelmezteti, ismételt figyelmeztetés esetén a kérdezés jogát megvonja.

(2) A napirend tárgyalása során kérdésfeltevésre jogosult:

1. valamennyi képviselő,
2. a tanácskozási joggal jelenlevők, továbbá
3. a tanácskozási jog nélkül jelenlevők, amennyiben ehhez a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel hozzájárul.

(3) A kérdések megválaszolása az előterjesztő feladata. Az előterjesztő a válaszadáshoz más jelenlevő közreműködését is igényelheti.

20. A napirendhez kapcsolódó hozzászólás

31. §

(1) A napirendi pontokhoz kapcsolódó hozzászólalások az elhangzott kérdésekre adott válaszokkal kapcsolatos észrevételeket továbbá az előterjesztésben foglaltakkal és a határozati javaslattal kapcsolatos észrevételeket, esetleges módosító indítványokat tartalmazhatják.

(2) A hozzászólásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor, napirendi pontonként legfeljebb 5 perc időkeretben, kivéve a költségvetési koncepció tárgyalását, a költségvetési rendelet megalkotását, módosítását és a költségvetés teljesítéséről szóló beszámolót, melyek esetében az időkeret legfeljebb 10 perc. A napirendhez kapcsolódóan a képviselő maximum kétszer szólalhat fel.  A napirendhez soron kívül hozzászólhat a napirend előadója, a szakértő és törvényességi témában a jegyző. A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával a hozzászólás szabályai alól eltekinthet. 

(3) A vitában elhangzó személyes tartalmú megjegyzésre az érintett képviselőnek joga van az elnök döntésétől függően a felszólalást követően nyomban, vagy a napirendi pont lezárása után észrevételt tenni maximum további 2 perc időkeretben. Viszontválasznak helye nincs.

(4) Módosító indítvány határozati javaslatként történő - indoklás nélküli - konkrét tárgyszerű megtétele nem számít bele az időkeretbe.

(5) Az ülést vezető elnök által feltett (szavazásra bocsátott) határozati javaslat elhangzását követően csak értelempontosító hozzászólásra van lehetőség.

(6) Azt a felszólalót, aki e szabályokat nem tartja be, az ülést vezető elnök köteles figyelmeztetésben részesíteni, ismételt esetben megvonni tőle a szót. 

21. A vita lezárása

32. §

(1) Az előterjesztések vitája során az ülést vezető elnök vagy bármely képviselő javaslatot tehet a vita lezárására. E javaslat elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű többségű szavazattal dönt. A vitát úgy lezárni nem lehet, hogy valamely képviselő nem kapott szót.

(2) A vita lezárása után az előterjesztőnek lehetőséget kell adni arra, hogy válaszoljon az elhangzottakra. Ezt követően az ülést vezető elnök összefoglalja a vitát, ismerteti a határozati javaslatot és az elhangzott módosító indítványokat.

(3) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslat törvényessége tekintetében észrevételt kíván tenni.

22. A szavazás rendje

33. §

(1) A Képviselő-testület a vita lezárása és a zárszó után szavaz.

(2) Az elnök a szavazás előtt köteles szót adni a jegyzőnek, ha törvényességi észrevétele van.

(3)   A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni. A képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettséggel tartozik. A döntéshozatalból való kizárást bármely képviselő kezdeményezheti a napirend határozati javaslatának szavazásra bocsátásáig.

(4) Ha az önkormányzati képviselő a személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a képviselő három havi önkormányzati képviselőt megillető tiszteletdíjára (alapdíjára) nem jogosult.  A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a jogkövetkezmény a tény bekövetkezésétől számított 6 hónapon belül állapítható meg. Erről a képviselő-testületnek minősített többségű határozatával kell döntenie.

34. §

(1) A vita lezárása után először a módosító, kiegészítő javaslatokat - az utolsó elhangzott javaslattal kezdve visszafelé az első eredményes szavazásig -, majd ettől függően az eredetileg előterjesztett javaslatot kell megszavaztatni.

(2)   Abban az esetben, ha az adott ülésen határozattal lezárt kérdés ismételt tárgyalására kerül sor, a döntéshozatal előtt a képviselő-testületnek először arról kell szavaznia, hogy merült-e fel az ügyben olyan új körülmény, amely miatt indokolt a döntés felülvizsgálata. A döntéshez egyszerű többség szükséges. Csak ezt követően kerülhet sor a határozati javaslat felől történő szavazásra, ennek során a szokásos eljárást kell alkalmazni. 

23. A szavazás módja

35. §

(1) Szavazni csak személyesen lehet.

(2) A képviselő-testület döntéseit általában kézfelemeléssel történő nyílt szavazással hozza. A szavazás során az igennel, nemmel szavazók, valamint a tartózkodók számát a jegyzőkönyvvezető vagy a jegyző állapítja meg.

(3) Amennyiben az összeszámlált szavazatok és a jelenlevők száma nem egyezik, a szavazást meg kell ismételni.

36. §

(1) A képviselő-testület

1. törvény által előírt esetekben titkos szavazást tart,
2. az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben titkos szavazást tarthat. 

(2) Titkos szavazás tartására bármely képviselő javaslatot tehet. A képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3) A szavazás lebonyolítását és eredményének megállapítását 3 fős szavazatszámláló bizottság végzi, melynek mindenkori elnöke a jelenlévő képviselők korelnöke, tagjai pedig a jelenlévő képviselők közül legfiatalabb képviselők.

(4) A titkos szavazás úgy történik, hogy az eldöntendő kérdést (választás esetén a javasolt személyeket ABC sorrendben) a szavazólapra fel kell írni. A szavazás a Polgármesteri Hivatal hivatalos bélyegzőlenyomatával ellátott szavazólapon és urna igénybevételével történik. A titkos szavazás során a szavazástól tartózkodni nem lehet. Érvényesen szavazni a kérdés vagy a név alatti „igen” és „nem” szó mellett elhelyezett körben, golyóstollal írt, két egymást metsző vonallal lehet.

(5) Érvénytelen a szavazólap:

1. ha nem a hivatalos szavazólapon történt a szavazás,
2. ha nincs lebélyegezve,
3. ha kitöltése ceruzával történt,
4. ha több választ jelölt be,
5. ha nem a szavazólapon lévő jelöltet választ.

(5) A lebonyolított titkos szavazásról a szavazatszámláló bizottság külön jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza:

1. a szavazás helyét és napját, a szavazás kezdetét és végét,
2.  a szavazásra bocsátott kérdés(ek) meghatározását,
3. a szavazatszámláló bizottság elnökének, tagjainak nevét valamint a jegyzőkönyvvezető nevét,
4. a kiadott szavazólapok számát,
5. az urnában levő szavazólapok számát, a szavazatok megoszlását, a szavazás eredményét,
6. a szavazás során felmerült észrevételeket, körülményeket,
7. a bizottsági tagok és a jegyzőkönyvvezető aláírását.

(6) A szavazásról készült jegyzőkönyv a képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv 1-2. példányának elválaszthatatlan mellékletét képezi.

37. §

(1) A szavazás megkezdése előtt – az Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározottak kivételével - a képviselő testület bármely tagja kérheti név szerinti szavazás elrendelését. A név szerinti szavazás elrendeléséről – amennyiben annak megtartása jogszabály által nem kötelező – a képviselő-testület vita nélkül dönt, egyszerű többségű szavazattal dönt. 

(2) A napirend elfogadása tárgyában, illetve ügyrendi kérdésben név szerinti szavazás nem indítványozható.

(3) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző először a polgármester, majd az alpolgármester ezt követően ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, s a jelenlévő képviselők nevük felolvasásakor hangosan, szóban szavaznak a határozati javaslatról.

(4) Név szerinti szavazás esetén az ülésről készült jegyzőkönyvnek – a szavazás számszerű eredményén kívül – tartalmaznia kell, hogy a jelenlévő képviselők hogyan szavaztak, azaz személy szerint igennel vagy nemmel szavaztak-e, vagy tartózkodtak-e a szavazástól.

(5) A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A névsort csatolni kell a jegyzőkönyvhöz.

24. A tanácskozás rendjének fenntartása

38. §

(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a képviselő-testületi ülés levezető elnöke gondoskodik.

(2) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a levezető elnök a következő intézkedéseket teheti meg:

1. figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, vagy a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít,
2. rendreutasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja,
3. súlyosabb esetben, amennyiben az ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását akadályozza vagy lehetetlenné teszi, úgy az elnök 2 perc szünetet rendel el.

(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.

(4) Tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a tanácskozást lehetetlenné tevő egyéb körülmény esetén a levezető elnök az ülés felfüggesztheti, vagy az ülést berekesztve a még meg nem tárgyalt napirendi pontokat a soron következő ülésre elnapolja, vagy rendkívüli ülést hív össze.

(5) A levezető elnöknek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.

III. Fejezet

A képviselő-testület döntése

25. A képviselő-testület döntései

39. §

(1) A Képviselő-testület határozatképességét az elnök az ülés megkezdésekor megállapítja, majd a határozatképesség fennállását folyamatosan figyeli. Határozatképes a képviselő-testület ülése, ha legalább 4 fő képviselő jelen van.

(2) A határozatképtelen testületi ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek megtárgyalására újból össze kell hívni. Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívási szabályai szerint köteles intézkedni

(3) A képviselő-testület döntése egyedi határozat, normatív határozat vagy rendelet.

26. Határozat

40. §

(1) A Képviselő-testület határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza.

(2)  Minősített többség szükséges

1. a rendeletalkotás,
2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás,
3. önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás,
4. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás,
5. intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése,
6. képviselő-testület feloszlásának kimondásához,
7. amennyiben a polgármester a képviselő-testület döntését a helyi önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben kezdeményezett újabb tárgyaláshoz,
8. a társulási megállapodás jóváhagyásához, módosításához vagy a társulás megszüntetéséhez,
9. a társulási megállapodás jóváhagyásához, módosításához vagy a társulás megszüntetéséhez,
10. a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása,
11. a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, államháztartáson kívüli forrás átvétele, átadása,
12. közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása,
13. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál,
14. a bíróságok ülnökeinek megválasztása,
15. állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti,
16. a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés,
17. az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén,
18. a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása,
19. területszervezési kezdeményezés,
20. amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal,
21. az éves költségvetés 1 %-át meghaladó forgalmi értékű ingatlan elidegenítéséhez és az olyan döntéshez, amely a költségvetés módosítását vonja maga után,
22. felterjesztési jog gyakorlásának eseteiben,
23. a polgármester, az alpolgármester fegyelmi és anyagi felelősségének megállapításához,
24. az SZMSZ 12. § (4) bekezdésében, a 22. § (4) bekezdés esetén,
25.  helyi népszavazás kiírására irányuló kezdeményezés elutasítása, illetve népszavazás elrendelése esetén,
26. kitüntetés adományozása, illetve adományozásra való javaslattétel esetén,
1.  az önkormányzati vagyon ingyenes átruházásához értékhatártól függetlenül, kivéve a települési nemzetiségi önkormányzatok számára ingyenes használatba átadott ingó és ingatlanvagyont,
2. közpénzekből nyújtott támogatás odaítélése, vagy pályázatból való kizárás tárgyában.

(3) Minősített többséghez legalább 4 fő képviselő egybehangzó igen szavazata szükséges.

(4) A határozati javaslat megfogalmazásakor az egyszerűségre, közérthetőségre kell törekedni úgy, hogy arra szavazás esetén egyértelmű „igen” vagy „nem”, „tartózkodás” válasz legyen adható.

41. §

(1) A képviselő-testület határozatait külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

1. Csobánka Községi Önkormányzata Képviselő-testületének rendes ülésen hozott határozatának jelelölése: …/20… (hónap,nap) Képviselő-testületi határozata (rövidítése: KT-határozat).
2. Csobánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének zárt ülésen hozott határozatának jelelölése: Z/…/20... (hónap,nap) Képviselő-testületi határozata (rövidítése: KT-határozat).

A zárójelben feltüntetett dátum a határozat meghozatalának az időpontja.

(2) A határozatok nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik, aki elkészítteti a határozatok kivonatát, melyet legkésőbb a jegyzőkönyv elkészítését követő 15 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásáért felelősöknek, továbbá a határozattal érintetteknek.

(3) Önkormányzati hatósági ügyben hozott határozat tartalmai elemeire értelemszerűen a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben foglalt rendelkezések az irányadók.

(4) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos jelentéseket és a polgármester lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolóját a jegyző készíti elő.

(5) Nem kell sorszámmal ellátni: a napirend elfogadására, az ügyrendi kérdésekre, a tájékoztatók tudomásulvételére vonatkozó határozatokat.

(6) A képviselő-testület – a szavazati arány rögzítésével – alakszerű határozat nélkül dönt:

1. a feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról,
2. az informális jelentés tudomásul vételéről,
3. az interpellációra adott válasz elfogadásáról.

27. A rendeletalkotás

42. §

(1) A képviselő-testület az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjába és (2) bekezdésébe foglaltak szerint, a Mötv. 25. §-ába foglaltak figyelembe vételével önkormányzati rendeletet alkot.

(2)  Rendeletalkotási javaslatot tehetnek a képviselő-testület tagjai, a képviselő-testület bizottsága, a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a nemzetiségi önkormányzatok elnökei.

(3)  A javaslatot a polgármesterhez kell írásban benyújtani, melyet a következő képviselő-testületi ülés elé kell terjeszteni.

(4) Amennyiben nem a jegyző a rendelet-tervezet előterjesztője vagy előkészítője, úgy az csak jegyzői ellenjegyzéssel kerülhet a képviselő-testület elé.

(5) A rendelet szakmai előkészítése a jegyző feladata, aki:

1. kijelöli a rendelet-tervezet előkészítésében közreműködők körét,
2. gondoskodik a rendelet-tervezet bizottsági véleményeztetéséről,
3. biztosítja az elvi kérdések érvényesülését,
4.  biztosítja a vitás kérdések megfelelő szintű eldöntését,
5. biztosítja az érintett társszervezetekkel való koordinációt, gondoskodik a rendelet-tervezet társadalmi egyeztetésre bocsátásáról,
6. megszervezi a rendelet-tervezet elkészítésével kapcsolatos adminisztrációs munkát,
7. gondoskodik a rendelet-tervezetnek az érintett vagy érdekelt körökben való megismertetéséről,
8.  gondoskodik a rendelet-tervezettel kapcsolatos észrevételek feldolgozásáról,
9.  részt vesz a rendelet-tervezet képviselő-testület előtti megvitatásában.

(6) A rendeletben történő szabályozás sokoldalú megalapozása érdekében a lakosság széles körét érintő rendelet-tervezetet társadalmi egyeztetésre kell bocsátani.

43. §

(1) A rendelet hatályba lépésének napja a képviselő-testület által meghatározott időpont. A rendelet akkor tekinthető kihirdetettnek, ha az a Hivatal központi hirdetőtábláján 15 napra kifüggesztésre került. A határidőbe a kifüggesztés és levétel napja nem számít be. A kihirdetésről és nyilvántartásról a jegyző gondoskodik.

(2) Az önkormányzati rendeletnek az önkormányzat honlapján történő közzétételéről a jegyző gondoskodik.

(3) A megalkotott önkormányzati rendeletek megjelölése:

„Csobánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének” szöveg, rendelet sorszáma arab számmal, ez törve a kihirdetés időpontjának dátumával (kihirdetés éve arab számmal, ezt követően zárójelben a hónap római számmal, a nap arab számmal, majd az „önkormányzati rendelete” szöveg, végül a rendelet címe, a „– ról/ről” raggal.

IV. Fejezet

28. A jegyzőkönyv

44. §

(1) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvére az Mötv. 52. §-a tartalmaz rendelkezéseket.

(2) A Képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv tartalmazza:

1. a testületi ülés helyét;
2. időpontját;
3. a megjelent önkormányzati képviselők nevét;
4. a meghívottak nevét, megjelenésük tényét;
5. a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat;
6. az előterjesztéseket;
7. az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét;
8. a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;
9. a döntéshozatalban résztvevők számát;
10. a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát;
11. a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését;
12. a szavazás számszerű eredményét;
13. a hozott döntéseket,
14. azt, hogy az ülés nyilvános vagy zárt,
15. a levezető elnök nevét,
16. a távolmaradt képviselők nevét,
17. az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét,
18. az ülés megnyitásának idejét és a képviselő-testület számszerűen megállapított határozatképességét,
19. a polgármesteri tájékoztatót,
20. a napirend előtti felszólalásokat,
21. az elhangzott interpellációkat, felvilágosítás kéréseket, bejelentéseket,
22. a napirendi pont tárgyalása során az előterjesztőket, a kérdezők és a hozzászólók nevét, az elhangzott kérdéseket és azokra adott válaszok lényegét, a hozzászólások lényegét, szóban előterjesztett határozati javaslatokat, a döntéshozatal módját,
23. képviselő kérésére véleményének rögzítését,
24. az írásban benyújtott hozzászólását,
25. szükség esetén az elnök intézkedéseit,
26. az ülésen történt fontosabb eseményeket,
1. az ülés bezárásának idejét,
2. a jegyzőkönyv hitelesítésére szolgáló aláírásokat és pecséteket.

(3) Az ülésen elhangzottakat hangfelvételen rögzíteni kell. A hangfelvételt a jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok szerint kell kezelni.

(4) A nyílt ülés jegyzőkönyvek egy, hiteles példányát meg kell küldeni az önkormányzat honlapja számára.

(5)  A választópolgárok – a zárt ülés kivételével, melyről külön jegyzőkönyv készül – a nyílt ülés jegyzőkönyvébe betekinthetnek.

(6) A képviselő-testület döntéseiről jegyzőkönyv-kivonatot kell készíteni, melyet a jegyző köteles megküldeni mindazoknak, akik a döntés végrehajtásában intézkedésre kötelezettek, különösen a döntés végrehajtásáért felelősként megjelölt személyek, szervek részére.

(7) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

1. meghívót,
2. módosító indítványokat, interpellációkat, kérdéseket, az interpellációra adott választ, egyéb, napirendhez kapcsolódó, kiosztásra kerülő anyagot,
3. a jelenléti ívet,
4. titkos szavazás esetén a jegyzőkönyv egy példányát,
5. a képviselő által írásban benyújtott hozzászólást.
   

V. fejezet

29. A települési képviselő

45. §

(1) A Képviselő-testület tagja a polgármester és a hat fő megválasztott képviselő.

(2) A választókerületek leírását és beosztását a rendelet 1. függeléke tartalmazza.

(3) A képviselő jogait és kötelességeit az Mötv. 32-34. §-ai tartalmazzák.  

 (4) A képviselő az Mötv. 39. §-ában foglaltak szerint köteles vagyonnyilatkozatot tenni.

(5) A települési képviselő, a bizottsági elnök, a bizottság tagja és a tanácsnok részére a képviselő-testület a képviselők és bizottsági tagok díjazásáról szóló rendeletében tiszteletdíjat és természetbeni juttatást állapíthat meg.

VI. fejezet

A Képviselő-testület bizottságai

30. A bizottság jogállása és az állandó bizottság

46. §

(1) A képviselő-testület állandó bizottságot és – a képviselő-testület feladatkörébe tartozó kiemelt jelentőségű feladattal kapcsolatos döntés előkészítésére, nagyobb jelentőségű feladat végrehajtásának megszervezésére, javaslattervezet kidolgozására, meghatározott kérdés megvizsgálására – ideiglenes bizottságot (a továbbiakban együtt: bizottság) hozhat létre.

(2) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, valamint ellenőrzésére állandó bizottságot hoz létre.

(3) A képviselő-testület bizottsága a pénzügyi bizottság. A bizottság létszáma 8 fő. A bizottság személyi összetételét a rendelet 6. függeléke, a feladat- és hatáskörét a 1. melléklete tartalmazza.

(4) A bizottság feladatai:

1. kezdeményezi, előkészíti a képviselő-testület döntéseit, a képviselő-testület által átruházott hatáskörben döntést hoz,
2. a képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket véleményezi,
3. intézkedéseket kezdeményez, ajánlással fordulhat az érintett önkormányzati szervekhez.

(5) A képviselő-testület megbízása alapján:

1. figyelemmel kísérik a Hivatal, az önkormányzati intézmények tevékenységét, javaslattal élhetnek fejlesztésükre,
2. szervezik a lakosság közreműködését az önkormányzati feladatok végrehajtásában,
3. döntenek a képviselő-testület által átruházott hatáskörökben.

47. §

(1) A képviselő-testület – átruházott hatáskörrel nem rendelkező – ideiglenes bizottság alakításáról - bármely képviselő indítványára - határozatban dönt.

(2) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt.

(3) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését követően megszűnik.

31. A bizottság működése

48. §

(1) Az állandó és ideiglenes bizottság belső működési szabályait tartalmazó működési szabályait tartalmazó ügyrendjét - az Mötv. és jelen rendelet keretei között - maga állapítja meg. Jelen rendelet II. és III. fejezete - amennyiben a bizottság ügyrendje másként nem rendelkezik - a bizottságok működése során alkalmazandó azzal, hogy levezető elnök alatt a bizottság elnökét, akadályoztatása esetén elnök helyettesét, képviselő és képviselő-testület tagjai alatt pedig a bizottság tagját kel érteni. A bizottság elnökét akadályoztatása esetén az elnök helyettes helyettesíti.

(2) A képviselő-testület a munkatervében vagy egyedi döntésében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyet bizottság nyújt be, továbbá azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez. E meghatározott előterjesztéseket az adott bizottságnak kötelessége megtárgyalni és álláspontját ismertetni a képviselő-testületi ülésén.

(3) A képviselő-testület meghívóján szerepelő költségvetés tárgyú előterjesztéseket a bizottság elé terjesztett javaslatnak kell tekinteni, melyről a bizottság véleményt alkot.

(4) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket az ülésen érdemben tárgyalni tudják.

(5) A bizottsági ülésre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület tagjai és a jegyző.

(6)  A bizottság rendes ülésének meghívóját a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára ki kell függeszteni.

49. §

(1) A bizottság valamennyi tagja (képviselők, nem képviselők) szavazati joggal vesznek részt a bizottság munkájában.

(2) Ha bizottság elnöke vagy tagja - amennyiben a képviselő-testület döntéshozatalából nem zárták ki - egyéb okból nem képes az adott ügyben elfogulatlan döntést hozni, adott ügyben bejelentheti elfogultságát.

(3) A bizottság ülésének összehívását a bizottság tagjai a bizottság elnökénél kezdeményezhetik, a megtárgyalásra javasolt ügy ismertetésével, az összehívás szükségességének indoklásával. Az ülés összehívásáról az elnök dönt. Amennyiben a bizottság összehívását kezdeményező bizottsági tagok száma eléri a bizottság határozatképességhez szükséges létszámot, az ülést össze kell hívni.

(4)  A bizottság működéséért a bizottság elnöke a felelős.

50. §

(1) A bizottság elnöke felelős azért, hogy a bizottság jegyzőkönyvei, a bizottság működése során hozott határozatok szövege a Hivatalnál elhelyezésre kerüljenek.

(2) A bizottság zavartalan működésének személyi és tárgyi feltételeit, az ügyviteli feladatokat a jegyző köteles biztosítani a bizottságok mellé általa kijelölt köztisztviselő (koordinátor) útján. A bizottsági koordinátor vonatkozásában a jegyző munkáltatói jogkörének gyakorlása során a bizottság elnöke véleményezési jogot gyakorol.

VII. fejezet

A polgármester, az alpolgármester

32. A polgármester

51. §

(1) A polgármester főállású polgármester.

(2) A polgármester felett a munkáltatói jogokat a képviselő-testület gyakorolja, jutalmának megállapítására a bizottság tesz javaslatot.

(3) A polgármester szabadságát a képviselő-testület engedélyezi, illetve veszi tudomásul a Munka Törvénykönyvében rögzített szabályok szerint.

(4) A Hivatal köztisztviselőit megillető juttatásokról és támogatásokról szóló helyi önkormányzati rendeletben szabályozott rendelkezések a polgármesterre az ott meghatározott körben vonatkoznak.

52. §

(1) A polgármester feladatai a képviselő-testület működésével kapcsolatos feladatait az Mötv. 67. §-a tartalmazza.  A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) A polgármester helyettesítésére tartós távolléte, vagy tevékenységében való akadályoztatása estében kerül sor.

(3) A polgármester munkaideje heti 40 óra, melyen belüli munkarendjét önmaga határozza meg, ügyfélfogadásának időpontja minden héten szerdai napon 09,00-16,00 óráig.

33. Az alpolgármester

53. §

(1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára titkos szavazással egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármesterre, a polgármesterre vonatkozó szabályok az irányadóak. Feladatait a polgármester határozza meg, munkáját a polgármester irányításával látja el.

(3) Az alpolgármester a képviselő-testület, továbbá a polgármester esetenkénti megbízása alapján képviseli az önkormányzatot.

(4) Az alpolgármester a polgármestert annak távollétében azonos jogkörrel helyettesíti, továbbá minden héten szerdai napon 16,00-18,00 óráig ügyfélfogadást tart.

(5) A polgármester által meghatározott az alpolgármester részére szóló ellátandó feladatokat a rendelet 10. függeléke tartalmazza.

VIII. Fejezet

A polgármesteri hivatal, kinevezett tisztségviselő

34. A Polgármesteri Hivatal

54. §

(1) A polgármesteri hivatal a képviselő-testület által elfogadott alapító okirat és szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) alapján működik.  A Szabályzat tartalmazza a hivatal feladatait és a belső szervezeti egységek, valamint a dolgozók közötti munkamegosztás részletes szabályait.

(2) A polgármesteri hivatal létszáma 10,75 fő.

35. A jegyző

55. §

(1) A jegyző - egyéb jogszabályokban meghatározott feladatin túl - gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladtok ellátásáról, továbbá:

1. a polgármester irányításával előkészíti a képviselő-testületi előterjesztéseket,
2. gondoskodik - a polgármesteri hivatal útján - a képviselő-testületi és bizottsági határozatok végrehajtásáról,
3. ellátja a polgármesteri hivatal tevékenységének egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat,
4. ellátja a képviselő-testület által hozott rendeleteket érintő deregulációs tevékenységet, 
5. véleményt nyilvánít a polgármester, az alpolgármester, a bizottság elnöke vagy képviselő kérésére jogértelmezési kérdésekben,
6. javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára.

(2) A jegyző az előterjesztés megfelelő rovatánál írásban jelzi, ha a képviselő-testület döntési javaslata jogszabálysértő. Amennyiben a döntési javaslat nem jogszabálysértő, úgy a megfelelő rovatot aláírja. A képviselőt-estületi ülésen benyújtott módosító indítvány estében a jegyző szóban jelzi, ha a döntési javaslat jogszabálysértő, mely tény a jegyzőkönyvben rögzítésre kerül

(3) A jegyző a polgármesteri hivatalban minden hét szerdai napon 09,00-18,00 óráig fogadóórát tart.

(4) A jegyző tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatokat a jegyző által írásban megbízott csoportvezető látja el.

IX. Közmeghallgatás, lakossági fórum

36. Közmeghallgatás

56. §

(1) A képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatásán a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek. Az elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni. A közmeghallgatást a polgármester hívja össze és az ülést levezeti.

(2) A közmeghallgatás időpontját és helyszínét a munkatervben kell meghatározni. A közmeghallgatás időpontjáról és témájáról a választópolgárokat legalább 10 nappal a közmeghallgatás előtt értesíteni kell a meghívó kifüggesztésével a Hivatal hirdetőtábláin, és az önkormányzat hivatalos honlapján.

(3) A közmeghallgatáson az állampolgárok és szervezetek legfeljebb 2 óra időtartamban, ezen belül maximum 5-5 perces felszólalással közérdekű kérdéseket intézhetnek a képviselő-testülethez, és javaslatokat tehetnek a település sorsát, működését érintő témakörökben szükségesnek tartott teendőkre.

(4) Rendkívüli közmeghallgatás akkor tartható, ha

1. legalább három települési képviselő,
2. a képviselő-testület állandó bizottsága, továbbá
3. a települési nemzetiségi önkormányzat határozata

azt írásban (a soronkívüliség indokoltságának megjelölésével) indítványozza, és az indítványt a képviselő-testület minősített többséggel elfogadja.

(5) A közmeghallgatásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítésére és tartalmára az e rendelet jegyzőkönyvre vonatkozó szabályai alkalmazandók.

(6) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges napirendekről a lakosságot legalább 10 nappal korábban helyben szokásos módon tájékoztatni kell.  A közmeghallgatáson a képviselő-testület döntést (határozatot, rendeletet) nem hoz.

37. Falugyűlés

57. §

(1) A településen tervezett, 10 millió forintnál nagyobb értékű beruházások, továbbá 50 millió forintot meghaladó értékű önkormányzati vagyont érintő döntések, továbbá a falu lakosságának minimum 10 %-át érintő településfejlesztési intézkedések előkészítéseként – a lakosság közvetlen tájékoztatása, és az önkormányzati döntések előkészítésébe történő bevonása céljával – a polgármester falugyűlést köteles összehívni.

(2)  Az (1) bekezdésben szabályozottakon kívül egyéb településfejlesztési intézkedések előkészítéseként a képviselő-testület a bizottság javaslatára falugyűlést hívhat össze.

(3) A falugyűlésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítésére és tartalmára az e rendelet jegyzőkönyvre vonatkozó szabályai alkalmazandók.

(4) A falugyűlés helyéről, idejéről, az esetleges napirendekről a lakosságot legalább 10 nappal korábban az önkormányzat hirdetőtáblain és az önkormányzat honlapján keresztül értesíteni kell. 

X. Fejezet: Az önkormányzat bel-és külföldi kapcsolatai

38. Az önkormányzat kapcsolatai

58. §

(1) A képviselő-testület testvérvárosi kapcsolat létesítéséről és megszüntetéséről egyedi szerződés keretében állapodik meg. A szerződés kötelező tartalmi elemei:

1. a felek megnevezése,
2. az együttműködés céljának megnevezése,
3. a kapcsolattartás formája, módja, továbbá
4. a finanszírozásának szabályozása.

(2) Az önkormányzat nemzetközi és hazai kapcsolatainak finanszírozására fordítható keretösszegről (és annak belső megoszlásáról) a képviselő-testület minden évben a költségvetés elfogadásakor dönt.

(3) A nemzetközi kapcsolatok koordinálása és ellenőrzése, a Csobánkára érkező testvérvárosi delegációk program-tervezetének összeállítása a polgármester feladata.

(4) A kapcsolattartáshoz szükséges kiküldetéseken a polgármester vagy az alpolgármester jogosultak részt venni.

(5) Csobánka község testvérvárosa 1992. július 4. napjától Wertheim am Main (Németország).

(6) A nemzetközi kapcsolatok részletes szabályait a megkötött testvérvárosi szerződések tartalmazzák.

XI. Fejezet: Az önkormányzat gazdálkodása és vagyona

39. Az önkormányzat költségvetése

59. §

(1) Az önkormányzat éves költségvetését önkormányzati rendeletben állapítja meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait a mindenkor hatályos államháztartási törvény, míg a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az éves állami költségvetési törvény határozza meg.

(2) Az önkormányzat költségvetési koncepcióját és költségvetését valamennyi bizottság megtárgyalja.

60. §

(1) A képviselő-testület az önkormányzat tárgyévi költségvetéséről rendeletet alkot. Megalkotására nézve különösen az állami költségvetésről szóló törvény, a nemzeti vagyonról szóló törvény, az Mötv., az államháztartásról szóló törvény, az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendelet az irányadóak.

(2) A polgármester az önkormányzat gazdálkodásának első félévi teljesítéséről szeptember 15-ig, míg a harmadik negyedéves helyzetéről a költségvetési koncepciójához kapcsolódóan tájékoztatja a képviselő-testületet.

(3)  A jegyző által előkészített éves költségvetési beszámolót (zárszámadási rendelet-tervezetet) a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A képviselő-testület a zárszámadásról rendeletet alkot.

40. Az önkormányzat vagyona

61. §

(1) Az Önkormányzat vagyontárgyainak nyilvántartását az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény, valamint az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI.6.) Korm. rendelet alapján végzi, a vagyontárgyak elidegenítésének, megterhelésének, vállalkozásba vitelének, illetve más célú hasznosításának lehetőségeit az önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti jog gyakorlásáról szóló helyi önkormányzati rendelet szabályozza.

(2) A képviselő-testület az önkormányzat vagyonának növelése érdekében a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezéseiben foglaltak szerint részt vehet gazdálkodási vállalkozásokban.

XII. A nemzetiségi önkormányzatok

41. Nemzetiségi önkormányzattal való megállapodás

62. §

(1) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Nek.tv.) vonatkozó rendelkezése alapján, az ott felsorolt témakörökben meghozandó helyi önkormányzati határozat kapcsán a nemzetiségi önkormányzatokat egyetértési jog illeti meg.

(2) Az előző bekezdésben szabályozottakkal kapcsolatban az egyetértő nyilatkozat kellő időben történő beszerzéséről a polgármester gondoskodik.

63. §

(1) A községben működő települési nemzetiségi önkormányzatok székhelyét, tagjainak és tisztségviselőinek névsorát a rendelet 7. Függeléke tartalmazza.

(2) A települési nemzetiségi önkormányzatokat megilleti a Dumtsa Jenő Nemzetiségek Háza ingyenes használata. Működésük feltételeit az önkormányzat az ügyviteli, postai, kézbesítési és gépelési feladataikkal járó költségek viselése útján biztosítja, oly módon, hogy e feladatokat a Hivatal – polgármester és jegyző által e céllal közösen kijelölt – koordinátora látja el.

(3) A települési nemzetiségi önkormányzat kezdeményezés, javaslattételi, véleményezési és egyetértési jogait a Nek.tv.-ben meghatározottak szerint gyakorolja. A települési nemzetiségi önkormányzatok véleményének kifejtésére, illetve egyetértésének megadására a polgármester írásban hívja fel. A települési nemzetiségi önkormányzat kezdeményezését, javaslatát, véleményét, egyetértését a polgármesterhez juttatja el, amelyet a képviselő-testület ülésén a kapcsolódó előterjesztés tárgyalásakor vagy önálló előterjesztésben ismertetni kell.

64. §

(1) A képviselő-testület külön jogszabályban meghatározott esetekben önkormányzati rendeletet csak a települési nemzetiségi önkormányzat egyetértésével alkothat.

(2) Ha a települési nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a képviselő-testület döntése szükséges, a települési nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a képviselő-testület köteles a következő ülésén napirendre tűzni.

(3) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakon túl a képviselő-testület soron következő ülésén szereplő napirendi pontok közül azokat, amelyek a települési nemzetiségi önkormányzatok működését is érintik, a települési nemzetiségi önkormányzatok részére is meg kell küldeni, lehetővé téve azáltal a települési nemzetiségi önkormányzat számára az adott napirend előzetes megtárgyalását, és az azzal kapcsolatban kialakult vélemények közvetítését.

(4)  A települési nemzetiségi önkormányzat a (3) bekezdés szerinti előterjesztéseket a képviselő-testület ülésének időpontját megelőző 3 nappal korában tárgyalja.

65. §

(1) A képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében határozza meg a települési nemzetiségi önkormányzatnak a működéséhez biztosított hozzájárulást.

(2) Az önkormányzat a Nek.tv.-ben meghatározottak szerint biztosítja a települési nemzetiségi önkormányzat önkormányzati működéséhez szükséges tárgyi feltételeket és a Hivatal segítségével gondoskodik a működéssel, gazdálkodással, testületi tevékenységgel kapcsolatos előkészítő, végrehajtási és ügyviteli feladatok ellátásról.

66. §

(1) A képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében határozza meg a települési nemzetiségi önkormányzatnak a működéséhez biztosított hozzájárulást.

(2) Az önkormányzat a Nek.tv.-ben meghatározottak szerint biztosítja a települési nemzetiségi önkormányzat önkormányzati működéséhez szükséges tárgyi feltételeket és a Hivatal segítségével gondoskodik a működéssel, gazdálkodással, testületi tevékenységgel kapcsolatos előkészítő, végrehajtási és ügyviteli feladatok ellátásról.

(3) A települési nemzetiségi önkormányzat feladat- és hatásköre ellátáshoz szükséges, a települési önkormányzat tulajdonában lévő vagyont, a települési nemzetiségi önkormányzat használatába kell adni, azonban ez nem akadályozhatja az önkormányzat feladat- és hatáskörének ellátását.  

(4) A települési nemzetiségi önkormányzat elnöke jogait az Nek.tv.-ben meghatározottak szerint gyakorolja. Feladata ellátáshoz szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést a Hivatal biztosítja.

(5) A Hivatal gondoskodik a települési nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásról. Segítséget nyújt a települési nemzetiségi önkormányzat törzskönyvi nyilvántartással kapcsolatos feladataiban. A költségvetés előkészítése és a törzskönyvi nyilvántartás során a Hivatal részéről a kapcsolattartással megbízott személy a nemzetiségi koordinátor.

(6) Az Önkormányzat és a települési nemzetiségi önkormányzat közötti együttműködés részletes szabályait a közöttük létrejött együttműködési megállapodás rögzíti.

XIII. Fejezet

Társadalmi részvétel szabályairól

42. Rendeletalkotásban társadalmi részvétel

67. §

(1) Társadalmi egyeztetésre kell bocsátani a helyi önkormányzat rendelet-tervezetét.

(2) Nem kell véleményezésre bocsátani

1. a költségvetésről szóló rendelet-tervezetet,
2. a helyi adóról szóló rendelet-tervezetet,
3. a költségvetés végrehajtásáról szóló rendelet-tervezetet,
4. a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályait meghatározó rendelet-tervezete,
5. a közszolgálati jogviszonyban állók munkavégzésével és juttatásaival kapcsolatos rendelet-tervezetet,
6. a rendelet-tervezetet, ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik,
7. az önkormányzati rendeletet módosító rendelet-tervezetet, ha az csak magasabb szintű jogszabály módosítása miatt szükséges rendelkezéseket tartalmaz, valamint
8. a törvényességi ellenőrzésért felelős szerv felhívására törvénysértés megszüntetése érdekében előkészített rendelet-tervezetet.

(3) Kiemelkedő közérdek különösen az olyan körülmény, amelynek bekövetkezése esetén az önkormányzatot jelentős anyagi hátrány érné.

(4) A társadalmi egyeztetés az önkormányzat honlapján erre a célra kialakított oldalon megadott e-mail címen keresztül biztosított véleményezés (a továbbiakban: általános egyeztetés) útján, postai úton vagy szükség esetén közmeghallgatás keretében történik.

A rendelet-tervezet társadalmi egyeztetésének formái:

1. általános egyeztetés,
2. különös egyeztetés.

(5) Társadalmi egyeztetés keretében általános egyeztetés minden esetben kötelező.

68. §

(1) Általános egyeztetés keretében rendelet-tervezetet úgy kell az önkormányzat honlapján (www.csobanka.hu) közzétenni, hogy megfelelő idő álljon rendelkezésre a tervezet érdemi megvitatásához és a vélemények kifejtéséhez, továbbá a beérkezett vélemények, javaslatok érlegelésére. A véleményezésre minimum 7 napot kell biztosítani.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott elérhetőségen keresztül bárki véleményt nyilváníthat a társadalmi egyeztetésre bocsátás céljából közzétett tervezetről.

(3) Az általános egyeztetésre történő megjelentetésre a Hivatal hirdetőtábláján, valamint a község honlapján fel kell hívni a lakosság figyelmét.

(4) A névtelenül beérkezett véleményeket azok figyelembevétele nélkül törölni kell.

(5) A beérkezett véleményeknek, a véleményezők nevének, és e-mail címének kezelése a véleményezett rendelet hatálybalépéséig lehet kezelni.

(6) A véleményező adatainak kezeléséhez szüksége hozzájárulást a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben foglalt vélelem szerint megadottnak kell tekinteni. Erre a tényre a véleményező figyelmét a vélemény-nyilvánítás előtt fel kell hívni.

69. §

(1) A jegyző mérlegeli a beérkezett véleményeket, és azokról összefoglalót készít. A jogszabály előkészítése során nem áll fenn az egyedi válaszadási kötelezettség.

(2) Az elkészített összefoglalót az önkormányzati rendelet-tervezettel együtt kell a képviselő-testület elé terjeszteni, ezzel egy időpontban kell közzétenni.

(3) Az egyeztetésre bocsátott tervezetet a közzétételtől számított egy évig nem lehet a honlapról eltávolítani.

(4) Különös egyeztetés alatt az 55. § szerinti lakossági fórumot kell érteni.

XIV. Fejezet

Záró rendelkezések

70. §

(1) Ez a rendelet - a 33. § (4) bekezdése kivételével - 2014. december 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet 33. § (4) bekezdése 2015. január 1. napján lép hatályba.

(3) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Csobánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 7/2013. (II.19.) önkormányzati rendelet 1-32. §-ai, a 33. § (1)-(3) bekezdése és 34-69. §-ai.

(4) Csobánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 7/2013. (II.19.) önkormányzati rendelet 33. § (4) bekezdése 2015. január 1. napján veszti hatályát.

(5) E rendelet mellékletei:

1. A Képviselő-testület által átruházott hatáskörök és a gyakorlásukra jogosultak jegyzéke,

2. Vagyonnyilatkozat-tétel részletes szabályai,

 (6) E rendelet függelékei:

1. Csobánka község közigazgatási területe (és szavazóköri beosztása),

2. A Képviselő-testület tagjainak adatai,

3. Az önkormányzat költségvetési szerveinek felsorolása,

4. A képviselő-testület önként vállalt feladatai,

5. Tanácskozási joggal felruházottak személyek felsorolása,

6. Bizottság személyi összetétele,

7. Települési nemzetiségi önkormányzatok adatai,

8. Személyi pályázatok elbírásának egységes rendje,

9. Az önkormányzat hatályos szakfeladat-rendje,

10. Polgármester által meghatározott az alpolgármester részére szóló ellátandó feladatok jegyzéke.