Pomáz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2024. (XI. 25.) önkormányzati rendeletének indokolása
Pomáz Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2015. (IV. 8.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2024. 11. 28Pomáz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2024. (XI. 25.) önkormányzati rendeletének indokolása
2024.11.28.
Pomáz Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2015. (IV. 8.) önkormányzati rendelet módosításáról
Általános indokolás
A képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen e törvény szabályai szerint megalkotja vagy felülvizsgálja szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét, a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a bizottság vagy bizottságok tagjait, az alpolgármestert, alpolgármestereket, dönt illetményükről, tiszteletdíjukról.
A polgármester a képviselő-testület alakuló ülésére terjeszti be a szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatos felülvizsgálati javaslatát.
A módosítási javaslatok egyrészt pontosításokat, jogszabályoknak való megfeleltetéseket tartalmaznak a szervezeti és működési szabályzat szövegével kapcsolatban.
A felülvizsgálat másrészt a képviselő-testület korábbi működési rendjével kapcsolatban tesz fajsúlyos javaslatokat. Egyre csökkentené a bizottságok számát, az alpolgármesteri tisztéget pedig társadalmi megbízatásban javasolja ellátni és egyes közbeszerzéssel kapcsolatos döntést-bíráló bizottság összetétele- a polgármesterre delegálná. A módosítások másik hányada leköveti a bizottságok számának csökkentéséből, valamint az alpolgármester státusának megváltozása miatti változásokat.
A javaslatok egyszerűsítenék a képviselő-testület működését és több felelősséget róna az egyszemélyi döntéshozókra ugyanakkor költségmegtakarítást eredményezne. A képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen e törvény szabályai szerint megalkotja vagy felülvizsgálja szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét, a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a bizottság vagy bizottságok tagjait, az alpolgármestert, alpolgármestereket, dönt illetményükről, tiszteletdíjukról. A képviselő-testület alakuló ülésére terjesztem be a szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatos felülvizsgálati javaslatomat.
A módosítási javaslatok egyrészt pontosításokat, jogszabályoknak való megfeleltetéseket tartalmaznak a szervezeti és működési szabályzat szövegével kapcsolatban. A felülvizsgálat másrészt a képviselő-testület korábbi működési rendjével kapcsolatban tesz fajsúlyos javaslatokat: Egyre – a kötelező Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottságra - csökkentené a bizottságok számát, az alpolgármesteri tisztséget társadalmi megbízatásban javasolja ellátni és egyes közbeszerzéssel kapcsolatos döntést - bíráló bizottság összetétele - a polgármesterre delegálná. A módosítások másik hányada leköveti a bizottságok számának csökkentéséből valamint az alpolgármester státusának megváltozása miatti változásokat. A javaslatok egyszerűsítenék a képviselő-testület működését és nagyobb lehetőséget és több egyszemélyi felelősséget, számonkérhetőséget róna az egyszemélyi döntéshozókra, a tanácsnokokra, ugyanakkor költségmegtakarítást eredményezne.
A 2019-24-es önkormányzati ciklusra készített gazdasági program megfogalmazta Pomáz város rövid, közép és sok esetben hosszú távú fejlesztési elképzeléseit. A program végrehajtásának garanciáiról így fogalmaz:
„A képviselő testületi programok (fejlesztési projektek) határozzák meg a vezetői és működési (munkamódszer) struktúrát és nem fordítva. Ezzel javulhat a döntés-előkészítés, eredményesebbé válhat a végrehajtás, és hatékonyabb lehet az ellenőrzés. Sikeresebb lehet a településfejlesztés és gazdálkodás feltételeinek, illetve pénzügyi alapjának biztosítása.
A képviselő testület a döntéshozatal legfelsőbb szintje, ezért ide kell telepíteni valamennyi alapfunkciót, például:
− DÖNTÉSI ÉS SZABÁLYOZÁSI FUNKCIÓK (testületi rendeletalkotás, határozathozatal stb.)
− STRATÉGIAI ÉS TERVEZÉSI FUNKCIÓK (általános önkormányzati stratégiák kidolgozása, gazdasági – fejlesztési program kidolgozása stb.)
− ELLENŐRZÉSI ÉS FELÜGYELETI FUNKCIÓK (vezetői feladat meghatározás és követelés rendszerének kiépítése, hivatali és intézményi beszámoltatás és ellenőrzés kialakítása stb.)
− GAZDÁLKODÁSI FELTÉTELEK ÉS PÉNZÜGYI (ERŐFORRÁS) FUNKCIÓK (költségvetés és zárszámadás megalkotása, vagyongazdálkodás és vagyonkezelés meghatározása, helyi adógazdálkodás és egyéb forrásteremtés stb.)
Kabinetvezetés
A képviselőtestület legfőbb döntés-előkészítő és végrehajtást koordináló informatív szerve, ezért ide kell telepíteni, például:
MENEDZSMENT FUNKCIÓK (a hatékony testületi működés biztosítása, operatív jellegű döntés-előkészítés, feladat végrehajtás szervezése, koordinálása stb.)
MARKETING ÉS KOMMUNIKÁCIÓS FUNKCIÓK (lakossági tájékoztatás, közösségkapcsolatok, sajtófigyelés és elemzés, arculatgondozás stb.)
A módszer előnye:
Új, a valós problémákhoz igazodó témafelelősöket lehet megnevezni.
Rugalmas, eltérő összetételű teameket enged felállítani vezetői szinten.
Felértékelődik a képviselői munka, mivel az végigkíséri a konkrét programot: részese a döntésnek, részt vesz a menedzselés (kabinet munka) folyamatában, ellenőrzi a végrehajtást.
Megnő a képviselői felelősség, számon kérhető módon gazdája lesz valamelyik kiemelt feladatnak.
A képviselő vállalásával arányos munkát lát el, nem vész el az operativitásban.
A képviselő eredményesebb „politikai” munkát fejthet ki fontos ügyek kapcsán, jobban pozícionálhatja vállalt feladatát, önmagát és ezzel a település egészét.
Nem okoz adminisztratív terhelést, nincsenek kötelező elemek.”
A gazdasági programot a képviselőtestület elfogadta. 2019-ben az új képviselőtestület alakulásakor a kabinetvezetés bevezetésének még nem álltak rendelkezésre a feltételei.
A 11 fős képviselőtestületből a polgármester és alpolgármester nem lehet bizottság elnöke vagy tagja, ebből következik, hogy a 18 képviselői bizottsági helyen 9 fő képviselő osztozott. A bizottságokat egységesen 3 képviselő és 2 fő nem képviselő jogállású bizottsági tagokból hoztuk létre. Négy képviselő egy-egy bizottságban kapott helyet, egy képviselő két bizottságban dolgozott és négy képviselő három-három bizottságban vállalt elnöki, vagy tagsági feladatokat. Sikerült létrehozni egy hagyományos, operatív működésű lineáris bizottsági struktúrát.
A bizottsági struktúra átalakítást a gazdasági program szerint 2020. III. negyedévében szabályozási koncepció szinten, még megvalósítás szinten 2021. I. negyedévében terveztük és fogadtuk el. Ennek megvalósítását a COVID19 korlátozásai felülírták.
A kabinetvezetés nem más, mint a stratégiai működés és menedzsmentszerű szervezési és vezetési struktúra, szemben az operatív működéssel.
A stratégiai menedzsment olyan vezetést jelent, amikor a szervezet minden erejét és képességét a stratégiai célok megvalósítására mozgósítja. Így jelenti a stratégiai tervezési, ellenőrzési, ösztönzési és szervezetfejlesztési folyamatokat, kapcsolatot teremt az operatív és stratégiai
döntéshozatali folyamatok,
működési folyamatok (végrehajtás),
feltételek (erőforrások) és
rendszerek (információáramlás, struktúra, szabályozás) között.
Ez a folyamat zajlott le 2022-24 között, amely az infrastruktúra területén látványos fejlődést eredményezett, amelynek a 2024-es választás megnyerése lett a hozadéka.
Az önkormányzat kétarcú szervezet, mert egyszerre kell érvényesítenie a helyi politikai érdekeket és a szakmai kivitelezést.
Az önkormányzati működés rendszere funkciókból és az azokba tarozó feladatokból épül fel. Minden feladathoz egy megvalósító folyamat rendelhető, amely tevékenységekből épül fel. Az egyes tevékenységfajták a jogszabályok alapján bizonyos szervekhez, szervezeti pozíciókhoz köthetők, ezek a hatáskörök. Mindezek együttesen biztosítják az önkormányzat működését.
A stratégiai vezetés (menedzsment) alapproblémája a változó környezethez való sikeres és hosszú távú alkalmazkodás
a szervezet rendelkezésére álló erőforrások segítségével,
a szervezet alapfeladataira, hosszú távú jövőjére összpontosítva,
a szervezeti folyamatok, a szervezeti viselkedés kereteit kijelölve,
tudatos változást megvalósítva az erőforrásokban, a szervezeti felépítésben és a vállalati kultúrában.
A stratégiai vezetés az a folyamat, amelynek során a szervezet célokat tűz ki és olyan akciókat határoz meg, amelyek segítségével adott időtartamon belül a célok elérhetők. Majd végrehajtja az akciókat és folyamatosan értékeli az eredményeket:
Az Mötv. 34. §-a szerint: A képviselő-testület a polgármesternek vagy bármely önkormányzati képviselőnek a javaslatára az önkormányzati képviselők közül tanácsnokokat választhat. A tanácsnok felügyeli a képviselő-testület által meghatározott önkormányzati feladatkörök ellátását.
A hivatkozott szakaszhoz fűzött kommentár szerint:
A tanácsnok olyan képviselő, akit a képviselő-testület - a feladat- és hatásköréhez kapcsolódó - speciális feladattal, önkormányzati feladatkör ellátásának felügyeletével bíz meg. Tanácsnokot nem kötelező választani, a tanácsnok nem hoz, nem hozhat döntéseket a képviselő-testület helyett, a tanácsnokra a képviselő-testület nem ruházhat át feladat- és hatásköröket sem, nem járhat el államigazgatási ügyekben.
A tanácsnok - amennyiben a szervezeti és működési szabályzat erre lehetőséget ad - a polgármester megbízása alapján (feladatkörében eljárva) képviselheti az önkormányzatot; neve mellett használhatja a feladatkörének megfelelő tanácsnok elnevezést; a polgármester útján a hivatal szervezeti egységeinek vezetőitől feladatkörébe tartozó ügyben felvilágosítást és közreműködést kérhet; véleményezheti a feladatkörébe tartozó képviselő-testületi előterjesztéseket; figyelemmel kísérheti a feladatkörével összefüggő képviselő-testületi döntések végrehajtását stb.
A képviselők által egy-egy érdeklődésüknek, szakértelmüknek és vállalásunknak megfelelő ügy tanácsnokként történő vitelét jelenti. Az alábbi struktúra felállítására teszek javaslatot az SZSZM módosítása során:
Az önkormányzat egy bizottságot hoz létre:
Pénzügyi, Ellenőrzési Bizottság
Továbbá tanácsnokokat nevez ki az önkormányzati érdekből fontos ügyek vitelére:
Városfejlesztésért és forrásteremtésért felelős tanácsnok
Városüzemeltetési feladatokért felelős tanácsnok
Sport- ifjúság- és közbiztonsági ügyekért felelős tanácsnok
Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízgazdálkodási ügyekért felelős tanácsnok
Vagyongazdálkodási ügyekért felelős tanácsnok
Zöld és kerékpáros város, valamint nemzetközi ügyekért felelős tanácsnok
Kulturális és köznevelési feladatokért felelős tanácsnok
Szociális gondoskodásért és egészségügyi feladatokért felelős tanácsnok
Turisztikai és idegenforgalmi ügyekért felelős tanácsnok
Nemzetiségi, egyházügyi és civil kapcsolatokért felelős tanácsnok
A bizottság és a tanácsnokok hatáskörei az SZMSZ 2. mellékletében jól definiáltak.
Minden tanácsnok felkér(het) maga mellé külsős és belsős segítőket, tanácsadókat, kialakítja a maga szakértői stábját.
A belső tanácsadókat a képviselő-testület tagjai sorából kérheti fel a tanácsnok. A tanácsnoknak ugyanakkor lehetősége lenne személyenként két fő külső tanácsadó bevonására, akik feladataikat megbízási szerződés alapján látnák el. A külső szakértői feladatokra lehetne szerződést kötni egy-egy projektre, feladatra, vagy hosszabb időre. E szakértők biztosíthatnák – jóval rugalmasabb keretek közt - azt a külső szakmai támogatást, amely jelenleg a külső bizottsági tagok feladata.
Az Mötv. 58. § (2) bekezdése értelmében: „A képviselő-testület a bizottság személyi összetételét, létszámát a polgármester előterjesztésére bármikor megváltoztathatja, a kötelezően létrehozandó bizottság kivételével a bizottságot megszüntetheti.”
A Pest Vármegyei Kormányhivatal szakmai segítségnyújtás keretében megfogalmazott szakmai álláspontja szerint: „Az Mötv. 58. § (2) bekezdése .. a képviselő-testület indítványtételi jogát korlátozza. E szerint a bizottsági rendszer struktúráját és személyi összetételét csak a polgármester kezdeményezésére alakíthatja a testület. A vizsgált esetben nem így történt [ugyanis a polgármesteri előterjesztéshez módosító indítvány került benyújtásra, amely a polgármester által előterjesztett rendelettervezetben foglaltnál több és ebből adódóan eltérő megnevezésű bizottságról döntött a testület] ezért e döntéshozatal közjogi érvénytelenséget eredményezett.”
A hivatkozott szakmai álláspont tükrében a polgármesteri javaslathoz módosító indítvány nem tehető, a képviselő-testület a polgármester által tett javaslatról dönthet jogszerűen.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A bevezető rész kiegészült a rendeletalkotásra okot adó feladatkört kijelölő jogszabályi rendelkezés merev hivatkozásával.
A 2. §-hoz
Nevesítésre kerül az önkormányzat hivatalos honlapja, amely a - egyebek közt - a „helyben szokásos közzététel” eszköze.
A 3. §-hoz
Az Önkormányzat szerveinek felsorolása és nevesítését tartalmazza.
A 4. §-hoz
Az SzMSz-ben rögzített alapvető rendelkezéseket kibontó rendeletekre utal.
Az 5. §-hoz
Az Mötv. 33. §-a értelmében: „Az e törvényben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület – a szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak alapján – legfeljebb tizenkét havi időtartamra csökkentheti, megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy a megvonás újra megállapítható.”
Önkormányzatunk, a kötelezettségeit megszegő képviselő szankcionálásával kapcsolatos szabályokat - az idézett jogszabályhellyel ellentétes módon - az időközben hatályon kívül helyezett a képviselői tiszteletdíjakról szól rendeletében állapította meg.
A javaslat a korábbi szabályok SZMSZ-be történő tartalmi átemelését tartalmazza.
A 7. §-hoz
A javaslat tartalmi módosítást nem tartalmaz, a szöveg áttekinthetőségét javítja.
A 8. §-hoz
A javaslat azon szituációt kezeli, amikor a képviselő-testület többsége szerint a tárgyban való döntés mindenképpen szükséges, csak annak tartalmában nem sikerült egyetértésre jutni.
A 9. §-hoz
A név szerinti szavazás lebonyolításának új, a szavazórendszer igénybevételével történő lebonyolításának lehetőségét teremti meg.
A 10. §-hoz
A felsorolás elemei közötti logikai kapcsolatot rögzíti.
A 11. §-hoz
A bizottságok működésére vonatkozó részletszabályok pontosítását, illetve a képviselők mulasztásával kapcsolatos tiszteletdíj-csökkentés bizottságok esetében történő alkalmazásának szabályait rögzíti.
A 12. §-hoz
Tollhiba javítását tartalmazza.
A 13. §-hoz
A javaslat a gyakorlatnak megfelelően pontosítja a polgármesteri hivatal képviseletére vonatkozó rendelkezéseket.
A 14. §-hoz
A 2024. évi nemzetiségi önkormányzati választásokat követően a Roma Nemzetiségi Önkormányzat megszűnt, ugyanakkor megalakult a Pomázi Román Nemzetiségi önkormányzat. A javaslat e változás, valamint a települési nemzetiségi önkormányzatokkal kötött, illetve felülvizsgált közigazgatási szerződések beemelését tartalmazza.
A 15. §-hoz és a 16. §-hoz
A belső ellenőrzésre vonatkozó jogi szabályozás és annak helyi gyakorlata mentén a javaslat a belső ellenőrzésre vonatkozó rendelkezések pontosítását tartalmazza.
A 17. §-hoz
Az újonnan alakult Nemzetiségi Önkormányzattal kötött közigazgatási szerződés beemelését tartalmazza.
A 18. §-hoz
A javaslat a bizottságok és tanácsnokok feladatait, a polgármester feladatait rögzítő mellékletek módosítása mellett, az önkormányzat önként vállalt feladatainak jegyzékét is módosítani javasolja.
A 19. §-hoz
A javaslat a képviselő-testület létszámának változásából fakadó módosítások mellett stilisztikai módosításokat tartalmaz. A legfontosabb érdemi módosítási javaslat, az alpolgármesteri pozíció betöltésének módjára vonatkozik.
A 20. §-hoz
Érdemi módosítást nem jelent, a rendelkezések a jogszabály bevezető részébe kerültek átemelésre.
A 21. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaz.
Az 1. melléklethez
A képviselő-testület által választott tanácsnokok a testületi előterjesztések kimunkálásában való részvételével kapcsolatos szabályokkal egészül ki a melléklet.
A 2. melléklethez
A polgármesteri feladatkörök pontosítását tartalmazza.
A 3. melléklethez
A Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság és a tanácsnokok feladatköreit rögzíti.
A 4. melléklethez
Az önkormányzat önként vállalt feladatköreinek jegyzékét rögzíti.