1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Szigetmonostor Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat). Székhelye: 2015 Szigetmonostor, Fő u. 26. Az Önkormányzat hivatalos honlapja: www.szigetmonostor.hu

(2) Az Önkormányzat jogállására és képviseletére vonatkozóan az Mötv. 41. § (1) bekezdésében foglaltak irányadóak.

2. § Az Önkormányzat illetékessége Szigetmonostor község közigazgatási területére terjed ki.

3. § (1) Az Önkormányzat jelképe: a címer, pecsét és a zászló. Használatuk rendjét külön rendelet szabályozza [3/1998. (II.05.)]

4. § A Képviselő-testület tagjainak száma: 6 fő. A Képviselő-testület tagjainak névsorát az 1. sz. függelék tartalmazza.

5. § (1) Az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladataira az Mötv. 10. § (1) és (2) bekezdése irányadó. A Képviselő-testület önként vállalt önkormányzati feladatainak felsorolását e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület szerveit az Mötv. 41. § (2) bekezdése sorolja fel, melynek alapján az önkormányzati hatásköröket a Képviselő-testület és szervei: a Képviselő-testület bizottságai, a polgármester, a jegyző, valamint a Polgármesteri Hivatal látja el.

(3) A Képviselő-testület a hatásköreit az Mötv. 41. § (4) bekezdése szerinti szerveire ruházhatja át az Mötv. 41. § (4) bekezdése alapján, mely az Mötv. 41. § (5) bekezdése alapján tovább nem ruházható.

(4) A Képviselő-testülettől a bizottságokra és a polgármesterre átruházott hatáskört e rendelet 2. és 3. számú melléklete tartalmazza.

(5) Az átruházott hatáskör gyakorlója a Képviselő-testületnek félévente beszámol.

(6) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáért felelős a határidő lejártát követő első rendes ülésen beszámol a határozat végrehajtásáról.

(7) A Képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható hatásköröket az Mötv. 42. §-a tartalmazza.

6. § (1) A Képviselő-testület éves munkaterv alapján végzi tevékenységét.

(2) A Képviselő-testület az éves munkatervét – a polgármester előterjesztése alapján – a tárgyévet megelőző utolsó rendes ülésén fogadja el.

(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:

7. § (1) A munkaterv összeállításához javaslatot tehet:

(2) A jegyző a tárgyévet megelőző év október 31. napjáig írásban megkeresi a javaslattételre jogosult személyeket és szervezeteket azzal, hogy javaslataikat november 15. napjáig írásban tehetik meg a polgármesternél. A határidő eltelte után érkezett javaslatokat az előterjesztő a munkaterv összeállításakor nem köteles figyelembe venni.

(3) A munkaterv előterjesztésekor a Képviselő-testületet tájékoztatni kell a munkatervbe fel nem vett – határidőben, írásban előterjesztett – javaslatokról és azok mellőzésének indokairól.

(4) A Képviselő-testület ciklusprogramjára az Mötv. 116. §-ának szabályai irányadóak.

8. § (1a) A Képviselő-testület alakuló, rendes, és rendkívüli ülést tart. Az alakuló ülésre az Mötv. 43. § (1)-(3) bekezdései irányadóak.

(1b) A Képviselő-testület, illetve a bizottság első, az alakuló ülést követően tartott rendes ülésére a polgármester, illetve a bizottság elnöke köteles napirendre tűzni a „Képviselő-testületi munka átadása, átvétele”, illetve „A bizottsági munka átadása, átvétele” című napirendi pontot, valamint meghívni az előző polgármestert, illetve bizottsági elnököt.

9. § (1) A Képviselő-testület az általa elfogadott éves munkatervben meghatározott számú – de legalább évi hat – rendes ülést tart, az adott hónap utolsó csütörtökén.

(2) A Képviselő-testület ülését a polgármester 22.30 órakor bezárja, a meg nem tárgyalt napirendi pontokat elnapolja és azokat a Képviselő-testület a soron következő ülésen tárgyalja.

(3) A Képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze és vezeti.

(4) Rendkívüli ülést kell összehívni az Mötv. 44. §-ában szabályozott eseteken kívül, ha az ülés összehívását halaszthatatlan körülmény indokolja, vagy ha a Képviselő-testület döntésének hiányában az Önkormányzatot súlyos hátrány vagy kár érné.

(5) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén a Képviselő-testület összehívásával és vezetésével kapcsolatos polgármesteri feladatokat a legidősebb képviselő (korelnök), a korelnök akadályoztatása esetén a soron következő nem akadályoztatott legidősebb képviselő látja el.

(6) A képviselő-testületi ülés nyilvános és zárt ülésformájára és annak feltételeire az Mötv. 46. § (1) és (2) bekezdése irányadó.

10. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze. Írásbeli meghívónak tekintendő az elektronikus levélben továbbított meghívó is, amennyiben ahhoz az elektronikus rendszeren keresztül történő hozzáférés biztosított.

(2) A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze a Képviselő-testület ülését.

(3) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés időpontját, helyét, a kezdés időpontját, a tervezett napirendek címét, az előterjesztőt, továbbá utalást arra, hogy az rendes vagy rendkívüli ülés.

(4) A polgármester a meghívóval egyidejűleg köteles kézbesíteni azokat az egyéni képviselői előterjesztéseket, amelyeknek a napirendre vételét javasolja. Az egyéni képviselői előterjesztésekre a jegyző észrevételeket tehet.

(5) A meghívót a tervezett napirendek írásos anyagaival együtt úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők és az egyéb meghívottak az ülés előtt legalább 3 munkanappal – rendkívüli ülés esetén 1 munkanappal – korábban megkapják.

11. § A Képviselő-testület összehívásáról, annak időpontjáról és napirendjeiről a község lakosságát a meghívónak

12. § (1) A Képviselő-testület ülésére állandó tanácskozási joggal meg kell hívni:

(2) A Képviselő-testület ülésére esetenkénti tanácskozási joggal meghívhatók azok, akiknek jelenlétét a polgármester az adott napirendi pontnál indokoltnak tartja.

(3) Az állandó tanácskozási joggal kötelezően meghívottak közül:

(4) Az esetenkénti tanácskozási joggal meghívottak részére és az (1) bekezdés c) pontjában meghatározottak részére csak az őket érintő előterjesztéseket kell megküldeni.

13. § (1) A Képviselő-testület ülései – a zárt ülés kivételével – nyilvánosak, azokon bárki részt vehet, de az ülés menetét nem zavarhatja, és a napirend tárgyalásakor csak abban az esetben szólalhat fel, ha erre az ülésvezető engedélyt ad. Felszólalásra napirendi pontonként egyszer legfeljebb 5 perc időtartamban van lehetőség.

(2) A Képviselő-testület zárt ülést tart vagy zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint.

(3) Amennyiben jogszabály valamely ügy döntéshozatali eljárására speciális nyilvánossági (titoktartási, összeférhetetlenségi) szabályokat ír elő, úgy ezen szabályok betartását a meghívó kézbesítésénél és a Képviselő-testület ülésein is megfelelően – szükség esetén zárt ülés elrendelésével is – biztosítani kell.

(4) Zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében felsoroltak vehetnek részt.

(5) Kötelező az érintett meghívása törvényben meghatározott esetben.

14. § (1) A Képviselő-testület határozatképességére, szavazatszükségességére és a betöltetlen képviselői hely határozatképesség szempontjából történő értékelésére az Mötv. 47. § (1) és (2) bekezdése irányadó. A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a Képviselő-testület tagjainak több mint a fele – azaz legalább 4 fő – jelen van. Ha az ülés kezdetekor az ülés elnöke megállapítja a határozatképtelenséget, akkor az ülést nem nyitja meg; ha az ülés folyamán bármikor, vagy a szünet után az elnök határozatképtelenséget állapít meg, akkor az ülést bezárja vagy elnapolja. A határozatképtelenség megállapítása névsorolvasás és a jelenlévők nevének rögzítése útján történik.

(2) A nyílt szavazásra és a szavazás eredményének megállapítására az Mötv. 48. § (1) és (5) bekezdései irányadóak.

(3) A döntéshozatalban történő összeférhetetlenség szabályaira az Mötv. 49. § (1) bekezdése irányadó. A képviselő köteles a szavazást megelőzően jelezni, ha vele szemben jogszabályban meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn. Közbeszerzési eljárást érintő döntés meghozatalában nem vehet részt, akivel szemben a közbeszerezésekre vonatkozó jogszabályok szerinti összeférhetetlenségi ok áll fenn.

(4) Amennyiben a képviselő a személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettségét elmulasztja, egy havi képviselői tiszteletdíját a Képviselő-testület megvonhatja. [Mötv. 49. § (2)]

(5) A képviselő-testület döntéshozatalából történő kizárásra vonatkozó szabályokat

az Mötv. 49. §-a határozza meg.

(6) Határozatképtelenség esetén ugyanazon napirendi pont tárgyalására a Képviselő-testület ülését 5 munkanapon belüli időpontra ismételten össze kell hívni.

15. § (1) A Képviselő-testületet a polgármester vagy az általa felkért alpolgármester, mint az ülés elnöke vezeti, akinek a munkáját a jegyző segíti.

(2) Az ülést az ülés elnöke nyitja meg, megállapítja a jelen lévő képviselők számát, nevét, a hiányzók nevét illetve távolmaradásuk okát, valamint az ülés határozatképességét. Az ülés időtartama alatt a jelenlévők száma szempontjából az „igen”, „nem”, „tartózkodom” szavazatok összesített száma irányadó.

(3) A Képviselő-testület ülésén részt vevő képviselők, továbbá minden jelen lévő személy köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.

(4) Az ülés elnöke gondoskodik a Képviselő-testület ülése rendjének fenntartásáról.

(5) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében az ülés elnöke:

(6) Az ülés elnökének a rendfenntartás érdekében tett – e rendeletben szabályozott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

(7) Az ülés elnöke szünetet rendelhet el, a szünet elrendelésével egyidejűleg meghatározza az ülés folytatásának időpontját.

16. § (1) A Képviselő-testület nyilvános ülésén megjelenő hallgatóság a részükre kijelölt helyen foglalhat helyet.

(2) A megjelent hallgatóságot a tanácskozás rendjének bármilyen módon, így különösen a 15. § (3) bekezdésében foglaltak szerinti magatartás tanúsításával történő megzavarása esetén az ülés elnöke rendreutasíthatja, ismétlődő rendzavarás esetén felszólíthatja a rendzavarókat az ülésterem elhagyására, indokolt esetben a rendzavarókat kivezettetheti.

17. § (1) Az ülés napirendjéről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2) A napirend sorrendje

(3) A „Tájékoztató” jellegű napirendi pontokat e rendelet 2. számú melléklete szerinti bizottságok tárgyalják.

18. § (1) A napirendi pont tárgyalása egy alkalommal elnapolható. A javaslatról a képviselő-testület határoz.

(2) A napirendi pont előterjesztője polgármester, alpolgármester, képviselő, jegyző, illetve a képviselő-testület által felkért személy lehet.

19. § (1) A képviselő-testületi előterjesztés a polgármesternél írásban nyújtható be, legkésőbb az ülést megelőző 8 napon belül. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását is.

(2) A Képviselő-testület elé előterjesztést tehet:

(3) Előterjesztésnek minősül a Munkatervbe felvett, a Képviselő-testület vagy a Képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelettervezet és határozati javaslat, beszámoló és tájékoztató.

(4) A Képviselő-testület elé terjesztett írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

20. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában az előterjesztések között nem szerepel.

(2) A Képviselő-testület a napirend tárgyalása során dönt a sürgősségi indítvány napirendre vételéről. Ha nem ismeri el a sürgősséget, a sürgősségi indítványt a következő ülés napirendi javaslataként kell kezelni.

(3) A sürgősségi indítványt írásban a polgármesternél kell benyújtani a napirend megállapítását megelőzően, a sürgősség tényének indokolásával.

(4) Sürgősségi indítványt nyújthat be

21. § (1) Kérdésnek minősül az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű tudakozódás.

(2) A képviselő napirendi pontonként két-két alkalommal, az érdemi vitát megelőzően a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez, a tanácsnokhoz önkormányzati ügyekben kérdést intézhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni. Az összes kérdés elhangzása után azokra – az érdemi vita megnyitása előtt – a napirendi pont előterjesztője válaszol. Az előterjesztő a válaszok megadásánál igénybe veheti a tanácskozási joggal nem rendelkező szakértők segítségét is. A válaszra észrevételeket tenni csak az érdemi vita során, a napirendhez kapcsolódó felszólalások során lehet.

(3) A kérdéseket a Képviselő-testület ülésének kezdetéig a polgármesternél írásban kell benyújtani. A képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem szavaz.

(4) A képviselő-testületi ülés levezető elnöke minden ülés elején a képviselő-testületnek bejelenti a beterjesztett kérdéseket.

(5) A kérdezőt az írásbeli bejelentés mellett a kérdés szóbeli előterjesztésének joga is megilleti.

22. § (1) Az ülés elnöke minden napirendi pont felett vitát nyit. Nem nyithat vitát a tájékoztató jellegű napirendek esetében.

(2) A Képviselő-testület ülésén napirendenként, a következő sorrendben

(3) A napirend előadóját a vita lezárását követően a zárszó joga is megilleti.

23. § Az ülés elnöke felszólalási jogot adhat a nem tanácskozási joggal meghívottnak is.

24. § (1) A képviselők és a tanácskozási joggal megjelentek a napirendi ponthoz való hozzászólási szándékukat az ülés elnökének jelzik. A felszólalásra a jelentkezés sorrendjében az elnök adja meg a szót. Felszólalásra legfeljebb 10 perc időtartamban van lehetőség.

(2) A napirendi pont előadója, a polgármester és az alpolgármester, valamint törvényességi észrevétel esetén a jegyző a vitában soron kívül több alkalommal is felszólalhatnak.

(3) Amennyiben a felszólalás az előterjesztést érintő módosításra, kiegészítésre, pontosításra irányul (módosító indítvány), az erre vonatkozó javaslatot a vita lezárásáig az elnöknél és – sokszorosítás igényének felmerülése esetén írásban a jegyzőnél kell benyújtani. Módosító indítványt kizárólag a képviselő, a bizottság, a jegyző nyújthat be.

25. § (1) Az írásbeli előterjesztést és az önálló indítványt az előterjesztő vita előtt szóban kiegészítheti, módosíthatja.

(2) A vita megkezdése előtt az illetékes bizottság elnöke – távollétében képviselő tagja – nyilatkozik az előterjesztésről.

(3) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.

(4) Az előterjesztőhöz a Képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előterjesztő válaszol.

(5) Felszólalásra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

(6) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

26. § (1) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a Képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. Erről a Képviselő-testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előterjesztője a hozzászólásokkal összefüggésben ismerteti álláspontját.

(2) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(3) Bármelyik képviselő a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét, a döntéshozatal elhalasztását. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

27. § Módosító javaslatot az ülés előtt írásban, illetve az ülésen szóban lehet előterjeszteni. Az előterjesztő nyilatkozik, hogy a módosító javaslatot befogadja-e. A szavazás elrendelése előtt az ülés elnöke, a jegyző a módosító javaslat írásba foglalását kérheti. Amennyiben az előterjesztő a módosító javaslatot befogadja, a módosítással együtt kell szavazásra bocsátani a rendelettervezetet vagy határozati javaslatot, amennyiben nem fogadja be, az eredeti előterjesztésben szereplő rendelettervezetet vagy határozati javaslatot kell szavazásra bocsátani.

28. § (1) A Képviselő-testület a napirendi pont vitáját követően a döntést igénylő kérdésben rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

(2) Az ülés elnöke az előterjesztett javaslatokat külön-külön bocsátja szavazásra. A módosító javaslatról való szavazás megelőzi az előterjesztett javaslatról való szavazást. Ha az egymást kizáró javaslatok közül a Képviselő-testület az egyik javaslatot elfogadja, a többiről nem kell szavazást elrendelni.

(3) Ha a Képviselő-testület két vagy több előterjesztést együtt vitatott meg a határozati javaslatokról akkor is külön-külön kell szavazást elrendelni.

29. § (1) A Képviselő-testület a döntéseit kézfelemeléssel hozza.

(2) Szavazategyenlőség esetén a vita tovább folytatható és a javaslat ismét szavazásra bocsátható. Ismételt szavazategyenlőség esetén az előterjesztő javaslatát a következő rendes ülésre terjesztheti elő.

(3) A Képviselő-testület a döntéseit egyszerű többséggel hozza. Az egyszerű többséggel elfogadható javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselő-testületi tagok több mint felének „igen” szavazata szükséges.

(4) A minősített többséggel elfogadható javaslat elfogadásához a megválasztott képviselők több mint felének „igen” szavazata szükséges. A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően az Mötv 50. §-ában foglaltakon túl minősített többség szükséges az alábbi döntések meghozatalához:

(5) A (4) bekezdés szerinti minősített többséghez kötött aktusok visszavonásához, megszüntetéséhez szintén minősített többséggel történő döntés szükséges.

30. § (1) A nyílt szavazás a levezető elnök által elrendeltek szerint kézfelemeléssel vagy név szerint történik.

(2) Ha a szavazás kézfelemeléssel történt, az elnök köteles a szavazatokat megszámláltatni.

(3) A szavazatok összeszámlálása után az elnök megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.

(4) Amennyiben jogszabály valamely ügy döntéshozatali eljárására a szavazások eredményének személyenkénti (név szerinti) beazonosíthatóságát írja elő, úgy ilyen ügyekben a név szerint szereplő eredményt a jegyzőkönyvben név szerint kell rögzíteni.

31. § (1) A titkos szavazás lebonyolítására a Képviselő-testület 3 fős szavazatszámláló bizottságot választ.

(2) A titkos szavazás szavazólappal történik.

(3) A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a Polgármesteri Hivatal biztosítja.

(4) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, összesíti a szavazás eredményét, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.

(5) A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:

(6) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyv vezetője írják alá.

(7) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a Képviselő-testületnek jelentést tesz.

32. § (1) Az Mötv. 48. § (3) bekezdésében szabályozottakon kívül, bármely képviselő javaslatot tehet név szerinti szavazásra.

(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa képviselők nevét, akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és az eredményről az ülés elnökét tájékoztatja. A szavazás eredményét az ülés elnöke állapítja meg.

(3) Személyi és ügyrendi kérdésben név szerinti szavazás nem tartható.

(4) A név szerinti szavazás tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a szavazás eredményét.

(5) Név szerinti szavazást kell tartani:

(6) A név szerinti szavazásra vonatkozóan az Mötv. 48. § (3) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

33. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyv készül.

(2) A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében előírtakon túl tartalmazza:

34. § (1) A Képviselő-testület ülésén elhangzottakat hangfelvételen is rögzíteni kell.

(2) Az ülésről rögzített hangfelvétel jegyzőkönyvnek minősül, azt az általános szabályok szerint kell tárolni és megőrizni.

(3) A jegyzőkönyv, valamint az ülésről készült hangfelvétel egy példányát a Polgármesteri Hivatal irattárában kell elhelyezni. A választópolgárok, illetve más természetes és jogi személyek – zárt ülés kivételével – betekinthetnek a Képviselő-testület előterjesztéseibe és üléseinek jegyzőkönyveibe, valamint a hivatalos hangfelvételről másolatot kérhetnek. A hozzáférésről a Jegyző gondoskodik oly módon, hogy a testületi ülések dokumentumainak tanulmányozását, kijegyzetelését, kép-, és hangfelvétel és írásos anyag másolatát csak hivatali dolgozó végezheti ellenérték fejében önköltségi áron.

35. § A választópolgárok részére az Mötv. 52. § (3) bekezdésében biztosított jegyzőkönyvbe való betekintés feltételeit a Polgármesteri Hivatalban kell biztosítani.

36. § (1) A Képviselő-testület a törvényben meghatározott esetben határozatot hoz, rendeletet alkot.

(2) A Képviselő-testület határozata tartalmazza

(3) A döntést a jegyzőkönyv aláírását követően haladéktalanul el kell elküldeni a végrehajtásért felelős személynek és szervnek.

37. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti

(2) A rendelet-tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület elveket, szempontokat állapíthat meg.

(3) A rendelet-tervezet előkészítését a jegyző végzi. Esetenként megbízható az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes bizottság, ideiglenes bizottság, illetve külső szakértő.

38. § (1) Az önkormányzati rendelet előkészítése során elemezni kell a jogszabályi környezetet, a szabályozandó tárgy szerint érintett szervezetek, szakemberek véleményét, álláspontját, társadalmi egyeztetés eredményét.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott elemzés eredményét a rendelet előterjesztésében az előterjesztő ismerteti.

39. § (1) A rendelet-tervezetet a polgármester vagy a jegyző terjeszti képviselő-testület elé.

(2) A rendelet-tervezet általános és részletes indokolással terjeszthető elő. Az előterjesztő tájékoztatja a képviselő-testületet az előkészítés és a véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.

(3) A rendelet hiteles, kihirdetésre kerülő szövegét a jegyző állapítja meg.

(4) A jegyző a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezeti.

(5) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek évente, a munkatervben meghatározott időpontban tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a végrehajtás legfontosabb tapasztalatairól.

40. § (1) A képviselő-testület rendeleteit, határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatosan kell számozni. A rendelet megjelölése tartalmazza a számát, a kihirdetés dátumát, a határozat megjelölése tartalmazza számát és meghozatalának időpontját.

(2) A rendelet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel és az önkormányzat honlapján történő megjelentetéssel kerül kihirdetésre. Az önkormányzat honlapján a rendeletek mellékleteit és egységes szövegét is meg kell jeleníteni. A rendelet és a határozat a Polgármesteri Hivatal épületében tekinthető meg személyesen.

(3) A rendeletek aláírására, kihirdetésére és helyesbítésére az Mötv. 51. §-a irányadó.

41. § (1) A képviselőt törvényben és önkormányzati rendeletben meghatározott jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.

(2) A képviselő eskütételére vonatkozó szabályokat törvény határozza meg.

(3) A képviselő

(4) A képviselők és a nem képviselő bizottsági tagok, tanácsnokok tiszteletdíja és költségtérítése külön rendeletben kerül szabályozásra.

(5) Ha a bizottság tagja a bizottság üléséről indokolatlanul, sorozatosan távol marad, úgy a bizottság javaslatára a Képviselő-testület dönthet a bizottsági tagság megszüntetéséről. E pontban foglalt rendelkezések irányadók a bizottság nem képviselő tagjaira is.

42. § (1) A Képviselő-testület a képviselők közül meghatározott önkormányzati feladatkörök felügyeletének ellátására – a feladatkör egyidejű megjelölésével - tanácsnokot választhat.

(2) A tanácsnok megválasztása határozott időre vagy meghatározott feladat ellátására is szólhat.

(3) A tanácsnok megbízatása megszűnik:

(4) A tanácsnok köteles:

43. § (1) A Képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére, valamint az átruházott hatáskörben való döntéshozatalra állandó bizottságokat választ, ideiglenes bizottságot választhat.

44. § (1) A Képviselő-testület meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása a tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáig tart.

(2) Az ideiglenes bizottság feladatát és működésének időtartamát a Képviselő-testület a bizottság megválasztásakor állapítja meg.

(3) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

45. § (1) A bizottság feladatkörébe tartozó ügyekben

(2) A bizottságok létrehozására az Mötv. 57. § (1) és (3) bekezdései, az elnök és tagjainak megbízatására, választására, összetételére, megbízatásról történő lemondásra az Mötv. 58. § (1) és (3) bekezdései, képviselő-testületi átruházott hatáskörökre az Mötv. 59. § (1) és (3) bekezdései, ügyrendjére az Mötv. 60. §-a, a bizottság összehívására, döntéseinek végrehajtására és felfüggesztésére az Mötv. 61. § rendelkezési irányadóak.

46. § (1) A bizottság üléseit az elnök, akadályoztatása esetén elnökhelyettes hívja össze és vezeti. Az elnök és az elnökhelyettes egyidejű akadályoztatása vagy a pozíciók egyidejű betöltetlensége esetén az akadályoztatás vagy betöltetlenség 14. napját követően a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester összehívhatja és ülését vezetheti az akadályoztatás vagy betöltetlenség befejeződéséig tartó időszakban.

(2) A bizottság elnök-helyettesét az elnök javaslatára a Képviselő-testület választja meg.

(3) A bizottságot az Mötv. 61. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl a képviselő-testület határozatára a határozatban foglalt határidőn belül össze kell hívni.

(4) A bizottság ülésének meghívóját az ülést megelőzően ki kell függeszteni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és a községi hirdetőtáblákon, valamint az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni. A bizottság tanácskozási jog megadásáról dönthet. A tanácskozási joggal bíró résztvevőnek az elnök szót ad. A képviselő tanácskozási joggal vehet részt a bizottság ülésén.

(5) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a tervezett napirend tárgyának a megjelölését is, továbbá azt, hogy az rendes vagy rendkívüli ülés.

(6) A bizottság ülésére az írásos anyagok megküldésével egyidejűleg meg kell hívni a polgármestert és a jegyzőt.

(7) A bizottságok működésére – amennyiben jelen rendelet eltérően nem rendelkezik – a Képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

47. § (1) A bizottság elé előterjesztést tehet

(2) Indokolt esetben a bizottság a helyszínen is felvehet saját napirendjére előterjesztéseket, amely döntéshez minősített többség szükséges.

48. § (1) A bizottság ülései – a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – nyilvánosak.

(2) A bizottság zárt ülést tart vagy zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint.

(3) Amennyiben jogszabály valamely ügy döntéshozatali eljárására különös nyilvánossági (titoktartási, összeférhetetlenségi) szabályokat ír elő, úgy e szabályok betartását a meghívó kézbesítésénél és a bizottság ülésein is megfelelően – szükség esetén zárt ülés elrendelésével is – biztosítani kell.

(4) Zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében felsoroltak vehetnek részt.

(5) Kötelező az érintett meghívása törvényben meghatározott esetben.

49. § (1) Az ülésen részt vevő bizottsági tag, és minden jelenlévő személy köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.

(2) Az ülést az ülés elnöke nyitja meg, megállapítja a jelen lévő bizottsági tagok számát, nevét, a hiányzók nevét, illetve távolmaradásuk okát, valamint az ülés határozatképességét. Határozatképtelenség esetén az ülés nem nyitható meg. Az elnök az ülés folyamán bármikor megállapíthatja a határozatképtelenséget, és az ülést bezárhatja vagy elnapolhatja. A határozatképtelenség megállapítása névsorolvasás, és a jelenlévők nevének rögzítése útján, jelenléti ív aláírásával történik. Az ülés tartama alatt a jelenlévők száma szempontjából az „igen”, „nem”, „tartózkodom” szavazatok összesített száma az irányadó.

(3) A bizottság ülésének napirendjére az elnök tesz javaslatot, amelynek alapján a napirendet a bizottság állapítja meg.

(4) A bizottság a napirend kérdésében egyszerű többséggel határoz. A napirend változtatására csak a bizottság egyszerű többséggel hozott döntése alapján van lehetőség. Minősített többséggel vehető napirendre a meghívóban nem szereplő napirendi javaslat. Az előterjesztő a határozat meghozataláig jogosult az előterjesztés visszavonására.

(5) A napirendi pont tárgyalásának elnapolására napirendi pontonként egyetlen alkalommal lehet javaslatot tenni. A javaslatról a bizottság vita nélkül határoz, és annak elfogadását követően az elnök javaslatára meghatározza a napirend tárgyalásának új időpontját is.

(6) Az ülés elnöke szünetet rendelhet el. A szünet elrendelésével egyidejűleg meghatározza az ülés folytatásának időpontját.

50. § (1) Az ülés elnöke a napirendi pontok felett – kivéve a tájékoztató jellegű napirendet – vitát nyit.

(2) A bizottság ülésén napirendi pontonként elsőként az adott napirendi pont előterjesztőjét illeti meg a szó. A napirendi pont előterjesztőjét a vita lezárását követően a zárszó joga is megilleti.

(3) Bármelyik bizottsági tag napirendi pontonként a vitát megelőzően az előterjesztőhöz a témához kapcsolódó kérdéseket intézhet. A kérdések elhangzása után – a vita megnyitása előtt – a napirendi pont előterjesztője válaszol, amelyhez a tanácskozási joggal nem rendelkező szakértő véleményét is igénybe veheti.

(4) A bizottság felszólalási jogot adhat a nem tanácskozási joggal meghívottaknak.

(5) A bizottsági tagok és a tanácskozási joggal megjelentek a napirendi ponthoz való hozzászólási szándékukat az ülés elnökének jelzik. Felszólalásra a bizottsági tagoknak a jelentkezés sorrendjében, a tanácskozási joggal megjelenteknek az elnök az általa megállapított sorrendben adja meg a szót.

(6) A napirendi pont előadója és törvényességi észrevétel esetén a jegyző a vitában soron kívül felszólalhatnak több alkalommal is.

(7) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az elnök a vitát lezárja.

51. § (1) A bizottsági tag érvényesen kizárólag személyesen szavazhat. A bizottság a döntéseit fő szabályként nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás a levezető elnök által elrendelt döntés szerint kézfelemeléssel vagy név szerint történik. A név szerinti szavazás szóbeli nyilatkozat formában történik.

(2) A szavazatok összeszámlálása után az elnök megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.

(3) Az Mötv. 48. § (3) bekezdésében szabályozottakon kívül, bármelyik bizottsági tag javaslatot tehet név szerinti szavazásra. A kérdésben a bizottság vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt. Ha a jelen lévő bizottsági tagok legalább fele írásban kéri, név szerinti szavazást kell tartani.

(4) Amennyiben jogszabály valamely ügy döntéshozatali eljárására a szavazások eredményének személyenkénti (név szerinti) beazonosíthatóságát írja elő, úgy ilyen ügyekben a név szerint szereplő eredményt a jegyzőkönyvben név szerint kell rögzíteni.

(5) A név szerinti szavazás esetén a bizottsági tagok névsorát ABC sorrendben kell felolvasni. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

52. § (1) A Bizottság döntéshozatalából történő kizárásra vonatkozó szabályokat az Mötv. 49. §-a határozza meg.

(2) A bizottság elnöke vagy tagja az adott ügyben bejelentheti elfogultságát, ilyen esetben a vitában és a döntéshozatalban nem vehet részt.

(3) A bizottság tagja köteles a szavazást megelőzően jelezni, ha vele szemben jogszabályban meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn. Közbeszerzési eljárást érintő döntés meghozatalában nem vehet részt, akivel szemben a közbeszerezésekre vonatkozó jogszabályok szerinti összeférhetetlenségi ok áll fenn.

53. § (1) A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében előírtakon túl tartalmazza:

(2) Ha a bizottsági tag kéri, akkor felszólalását szó szerint kell a jegyzőkönyvbe felvenni.

(3) Az Mötv. 60. §-ában meghatározottak szerint aláírt jegyzőkönyv egy példányát 8 napon belül meg kell küldeni a polgármesternek.

54. § A választópolgárok részére az Mötv. 52. § (3) bekezdésében biztosított, a jegyzőkönyvbe történő betekintés feltételeit a Polgármesteri Hivatalban, valamint az Önkormányzat honlapján is biztosítani kell.

55. § (1) A Képviselő-testület gyakorolja a polgármester tekintetében a munkáltatói jogokat, és állapítja meg a jogszabályoknak megfelelően az illetményét. A polgármester eskütételére az Mötv. 63. §-a, az ülések összehívására az Mötv. 65. §-a, polgármester képviselő-testületi tagságára az Mötv. 66. §-a irányadó. A polgármester jogait és kötelezettségeit az Mötv. 67. §-a szabályozza.

(2) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(3) A Képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a polgármesterre ruházza. A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(4) A Képviselő-testület a polgármesterre átruházott hatáskört minősített többséggel hozott döntésével esetileg magához vonhatja.

(5) A polgármester két képviselő-testületi ülés közötti időpontban felmerülő halaszthatatlan esetben, a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, az Mötv. 68. § (4) bekezdésében és az önkormányzat éves költségvetési rendeletében meghatározott keretek között dönthet:

56. § (1) A polgármesternek a Képviselő-testület működésével összefüggő feladatai az Mötv. 65. §-ában felsoroltakon kívül:

(2) A polgármester, tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét – új polgármester, alpolgármester hiányában – a legidősebb képviselőnek (korelnöknek), a korelnök akadályoztatása esetén a soron következő nem akadályozott legidősebb képviselőnek.

57. § (1) Az alpolgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el tiszteletdíj ellenében.

(2) Az alpolgármester feladatait a polgármester egyetértése mellett a Képviselő-testület határozza meg és vonhatja el.

58. § (1) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ennek keretében az Mötv. 81. §-ában felsoroltakon kívül:

(2) A jegyző:

(3) A Képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a jegyzőre átruházhatja. A képviselő-testület által a Szervezeti és Működési Szabályzatban a jegyzőre átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(4) A Képviselő-testület a jegyzőre átruházott hatáskört minősített többséggel hozott döntésével esetileg magához vonhatja.

(4a) Az aljegyző kinevezésére és feladataira az Mötv-ben foglalt rendelkezések az irányadók.

(4b) A jegyzőt távolléte esetén az aljegyző teljes jogkörrel helyettesíti.

(5) Amennyiben a jegyző és az aljegyző egyidejűleg tartósan akadályoztatva van, vagy a jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejűleg betöltetlen, a jegyzői feladatokat képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő hivatali köztisztviselő látja el legfeljebb hat hónap időtartamban, aki személyi kérdésekben csak halaszthatatlan ügyben, a legszükségesebb mértékig és a polgármester egyetértése mellett hozhat döntést, továbbá aki köteles a megtett intézkedésekről a jegyzőt távolléte megszűnését követően haladéktalanul tájékoztatni.

59. § (1) A Polgármesteri Hivatal megnevezése: Szigetmonostori Polgármesteri Hivatal. A Polgármesteri Hivatal székhelye: 2015 Szigetmonostor, Fő u. 26.

(2) A Polgármesteri Hivatal feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése határozza meg.

(3) A Polgármesteri Hivatal munkarendjét valamint az ügyfélfogadás rendjét e rendelet 5. melléklete tartalmazza.

60. § (1) A Képviselő-testület évente legalább egyszer – a munkaterv szerint – előre meghirdetett közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás időpontját legalább 15 nappal korábban a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, a községi hirdetőkön, valamint az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

(3) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell.

(4) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat az ülésen nem válaszolható meg vagy nem dönthető el, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a polgármesternek a jegyző közreműködésével meg kell vizsgálnia.

(5) A kérdést a polgármester vagy (a polgármester egyidejű tájékoztatása mellett) a jegyző 15 napon belül megválaszolja a kérdezőnek. A válaszról a Képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatni kell.

(6) A kivizsgált közérdekű javaslatot a polgármester a soron következő Képviselő-testület elé terjeszti. A javaslatról a Képviselő-testület szavaz. A Képviselő-testület döntéséről a javaslattevőt 15 napon belül tájékoztatni kell.

(7) A közmeghallgatás összehívására, a meghívottak körére a Képviselő-testület ülésére vonatkozó általános szabályok az irányadóak, azzal, hogy a közmeghallgatásra az alábbi személyeket is meg kell hívni:

61. § (1) A polgármester vagy a Képviselő-testület előre meghatározott közérdekű kérdésben, továbbá a jelentősebb önkormányzati döntések előkészítésére, a választópolgárok és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, véleményének kikérése céljából lakossági fórumot hívhat össze.

(2) A lakossági fórum meghirdetésére, lebonyolítására, valamint a meghívottak körére a közmeghallgatás szabályai alkalmazandók.

62. § (1) E rendelet mellékletei:

(2) E rendelet függelékei:

63. § (1) Ez a rendelet 2015. július 1-jén lép hatályba.

(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszíti Szigetmonostor Község Önkormányzat Képviselő-testülete és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2007. (IV.01.) rendelete, valamint a 3/2008. (I.21.), 12/2010. (X.14.), 15/2012. (V.31.), 4/2013. (II.15.), 12/2014. (V.23.), 16/2014. (VI.26.), 7/2015. (IV.24.) számú rendeletek.