1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése:

2. § (1) A Képviselő-testület tagjainak száma 9 fő, melyből a képviselők száma 8 fő. A Képviselő-testület tagja a polgármester, aki a testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából képviselőnek tekintendő. A települési képviselők névsorát a 9. melléklet tartalmazza.

(2) Az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület és szervei látják el. A Képviselő-testület szerveit az Mötv. 41. § (2) bekezdése határozza meg.

(3) Nagymaros Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a jogszabályokban biztosított jogait és kötelezettségeit ezen szabályzatba foglalt részletező szabályokkal együttesen gyakorolja.

(4) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli. A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságokra ruházza.

(5) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik az Mötv. 42. §-ban foglaltakon túl:

(6) A Képviselő-testület által a polgármesterre ruházott hatáskörök felsorolását a 7. számú melléklet tartalmazza.

(7) A Képviselő-testület által a bizottságokra ruházott hatáskörök felsorolását a 8. számú melléklet tartalmazza.

3. § (1) A Képviselő-testület alakuló-, rendes és rendkívüli üléseken látja el feladatát.

(2) A Képviselő-testület rendes üléseit június, július, augusztus hónap kivételével minden hónap utolsó keddjén tartja. A rendes ülések száma legalább kilenc ülés évente.

(3) A bizottsági és a képviselő-testületi ülések időpontját úgy kell kitűzni és az üléseket összehívni, hogy azon valamennyi képviselő a munkaidején kívül, szabadidejében részt tudjon venni.

(4) A rendes ülés időpontját, helyét, a napirendi pontok megjelölését az önkormányzat honlapján közzé kell tenni, egyidejűleg a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára ki kell függeszteni.

(5) A Képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni:

(6) Az ülés egyes napirendi pontjaihoz meg kell hívni a tárgykör szerint érintett:

4. § (1) Rendkívüli ülés az év bármely napjára összehívható.

(2) A rendes ülés összehívására vonatkozó, a 7. § (3) bekezdésében meghatározott határidőtől rendkívüli ülés esetében el lehet térni, és telefon, e-mail üzenet, ill. futár útján a testület tagjait az ülésről értesíteni lehet, a napirend megjelölésével.

(3) A rendkívüli ülés összehívásáról a polgármester gondoskodik.

(5) A polgármester a kezdeményezéstől számított 15 napon belül köteles összehívni a rendkívüli ülést.

(6) A rendkívüli ülés napirendjére csak az összehívás alapjául szolgáló napirendi ponto(ka)t lehet felvenni.

5. § (1) A képviselő-testület ülései a (2) bekezdésben foglaltak kivételével nyilvánosak.

(2) A Képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben.

(3) A (2) bekezdésbe foglalt személyi ügy tárgyalásakor az érintettet a polgármester nyilatkozattételre kéri fel, hogy a nyilvános tárgyalásba beleegyezik-e. A nyilatkozatát a jegyzőkönyvbe bele kell foglalni.

(4) Az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában szabályozott esetekben a zárt ülés megtartását:

(5) A zárt ülésen hozott döntésről a polgármester tájékoztathatja a közvéleményt, a zárt ülés elrendelésének alapjául szolgáló érdekek megsértése nélkül.

6. § (1) A Képviselő-testület éves munkaterv alapján végzi munkáját.

(2) A munkatervet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző állítja össze, és minden év december 31-ig a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.

(3) A munkaterv tartalmazza:

7. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti.

(2) A Polgármestert akadályoztatása esetén az alpolgármester helyettesíti. A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a Képviselő-testület ülését a legidősebb települési képviselő (korelnök) hívja össze és vezeti.

(3) A Képviselő-testület tagjait meghívóban kell értesíteni úgy, hogy azt a testület tagjai legalább 4 nappal az ülést megelőzően kézhez vehessék.

(4) A meghívónak tartalmaznia kell:

(5) A meghívót és mellékleteit elektronikus levélben kell megküldeni a képviselőknek és a bizottsági tagoknak, egyidejűleg az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni a zárt ülések előterjesztései kivételével.

8. § (1) A polgármester az ülés megnyitását követően a jelenlévő képviselők száma alapján megállapítja a határozatképességet, ill. határozatképtelenséget.

(2) A Képviselő-testület határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van.

(3) A határozatképességet a jegyző az ülés folyamán végig vizsgálni köteles.

(4) A képviselő-testület határozatképtelensége esetén a polgármester legfeljebb l óra időtartamra rendkívüli szünetet rendelhet el.

(5) Amennyiben a rendkívüli szünet eredménytelenül eltelik, a polgármester az ülés későbbi időpontra történő elhalasztására tesz javaslatot.

9. § (1) Az ülés napirendjére és azok sorrendjére a polgármester tesz javaslatot.

(2) Az előterjesztett javaslatról a Képviselő-testület képviselőnként legfeljebb egy ügyrendi hozzászólást követően egyszerű többséggel dönt.

10. § (1) A sürgősségi indítványt (a kiküldött meghívóban nem szereplő napirendi javaslat) legkésőbb az ülést megelőző munkanap 10 óráig kell a jegyzőnél írásban benyújtani.

(2) A sürgősségi indítvány tárgyában a javaslattevő a napirend vitája során legfeljebb kettő percben tájékoztatást ad. A tájékoztatást követően a Képviselő-testület dönt a sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről.

(3) A sürgősségi indítványnak meg kell felelnie az előterjesztésre a 11. §-ban előírt tartalmi és formai követelményeknek.

(4) Sürgősségi indítványként rendelet-tervezet, átfogó beszámoló, koncepció, ötmillió forintot meghaladó vagyonügylet, a költségvetésben nem szereplő, kettőmillió forintot meghaladó vagyonügylet, valamint a város életére jelentős hatást gyakorló döntési javaslat nem terjeszthető elő.

11. § (1) Előterjesztés a Képviselő-testület elé csak írásban nyújtható be.

(2) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

(3) Előterjesztés csak a jegyző ellenjegyzése után kerülhet a Képviselő-testület, ill. annak bizottságai elé.

12. § (1) A napirendi javaslat elfogadása után, sürgősségi indítvány hiányában, ill. annak elutasítása vagy utolsó napirendi pontként történő tárgyalása esetén a polgármester először a lejárt határidejű határozatok teljesítéséről, az előző rendes testületi ülés óta folytatott tárgyalásairól, valamint a folyamatban lévő beruházásokról és pályázatokról számol be. A Képviselő-testület határozatban dönt a beszámoló elfogadásáról.

(2) Az l. napirendi pont tárgyalása előtt az polgármester egy-egy személy részére egyszeri, legfeljebb 2 perc időtartamú felszólalást engedélyez nem indítvány jellegű és nem ügyrendi közlendők céljára.

13. § (1) Ügyrendi kérdésben a Képviselő-testület minden tagját az ülés alatt folyamatosan megilleti a felszólalás joga, alkalmanként legfeljebb 2 percben.

(2) A polgármester azonnal megvonhatja a szót, ha a felszólaló mondanivalója nem ügyrendi jellegű. A felszólalás minősége vonatkozásában – kétség esetén – a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz.

(3) Az ügyrendi kérdés tárgyában a testület vita nélkül, egyszerű többséggel, nyílt szavazás útján határoz.

14. § (1) A jegyző köteles jelezni a Képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel. Ilyen észrevételét a Képviselő-testület jegyzőkönyvének felterjesztésekor a jegyzőkönyvhöz csatolja.

(2) A jegyző ilyen esetben az polgármestertől soron kívül kap felszólalási lehetőséget.

15. § (1) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló polgármesteri beszámoló tárgyában való döntést követően a Képviselő-testület az elfogadott napirend szerint tárgyalja az egyes napirendi pontokat. A képviselői kérdésekre a nyílt ülés utolsó, egyebek napirendi pontja keretében kerül sor.

(2) A felszólaláshoz a szót a polgármester adja meg.

(3) Az első felszólalás a napirend előadóját illeti meg. A napirend előadója után az illetékes bizottság(ok) elnöke(i) ismerteti(k) a bizottság álláspontját, és ha van, a kisebbségi véleményt.

(4) A napirend előadóját követő felszólalások tekintetében soron kívüli felszólalásra – igény szerint – az állandó bizottságok elnökei jogosultak, jelentkezési sorrendben.

(5) A napirendi előadó felszólalását követő vitában egy-egy felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc lehet. Ezt az időt a testület egy alkalommal, a felszólaló kérésére meghosszabbíthatja, a hosszabbítás időtartamának meghatározásával, mely maximum további 5 perc lehet.

16. § (1) Az egyes napirendi pontokat egymástól függetlenül kell megtárgyalni. Korábban megtárgyalt napirendi pontra csak különösen indokolt esetben lehet – a Képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül, nyílt szavazással hozott döntése alapján – visszatérni.

(2) A napirendi pontok tárgyalása során a tárgytól eltérni, illetőleg a korábban elhangzottakat ismételni nem lehet.

(3) A polgármester megállapíthatja, hogy a hozzászólás tartalma eltér a tárgytól. A tárgytól eltérő hozzászólást félbeszakíthatja, a szót megvonhatja.

17. § (1) Bármely bizottsági elnök, a vita során jogosult a bizottság álláspontjának kialakítása érdekében rövid, maximum 15 perces szünetet kérni vitára tűzött napirendi pontonként egy alkalommal.

(2) Egy bizottsági elnök által kért szünetek összessége azonban egy ülésnap alkalmával nem lehet több 30 percnél.

(3) A polgármester óránként 10 perc szünetet rendelhet el. Vita esetén a Képviselő-testület e kérdésben egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt.

18. § (1) A napirend tárgyalása során amennyiben több hozzászólást nem jeleztek, a polgármester a vitát lezárja.

(2) A vita lezárását javasolhatja:

(3) A vita lezárása után, határozathozatal előtt bármely bizottság elnöke jogosult a bizottság álláspontját összefoglalni legfeljebb 3 percben.

(4) A bizottsági összefoglalókkal kapcsolatban új vitát nyitni nem lehet.

19. § (1) A vita lezárását követően a polgármester vagy a napirendi pont előadója megfogalmazza a határozati javaslatot.

(2) A napirendi pont előadója határozati javaslatát főszabályként írásban, előterjesztése részeként fogalmazza meg.

(3) A napirendi pont tárgyalása során a felmerülő határozati javaslatot, illetve módosítást a jegyző bevonásával a polgármester fogalmazza meg, majd felolvassa és szavazásra bocsátja.

(4) A határozati javaslatot úgy kell megfogalmazni, hogy arra a képviselők egyértelműen „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom” szavazattal tudjanak dönteni.

(5) A határozati javaslat részekre is bontható, ez esetben részenként kell szavazni. A részekre bontást csak a tárgy előadója, a polgármester és a jegyző javasolhatja.

20. § (1) A határozati javaslattal kapcsolatban módosító javaslatokat tehetnek a Képviselő-testület tagjai, pontosan megfogalmazott szöveggel, az ülést megelőzően legalább 48 órával, rendkívüli ülés esetén 30 perccel korábban a polgármesterhez írásban benyújtva.

(2) A módosító javaslatokról külön-külön kell szavazni.

(3) A határozat teljes szövegéről szavazni az elfogadott módosító javaslatoknak a határozat-tervezet szövegébe történt beillesztése után lehet.

(4) A határozati javaslatot annak végrehajtására megadott határidő kitűzésével, a végrehajtásért felelős és a végrehajtását végző megjelölésével kell megfogalmazni.

21. § (1) A határozati javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges (egyszerű többség).

(2) A megválasztott települési képviselők több mint felének (minősített többség) igen szavazata szükséges az Mötv.-ben meghatározott eseteken túl hitelfelvételhez, gazdasági társaságba való belépéshez.

22. § (1) A döntéshozatalból kizárható az a képviselő, akit vagy akinek közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.

(2) A szavazásból való kizárásról a Képviselő-testület bármely képviselő javaslatára vita nélkül, minősített többséggel, nyílt szavazással határoz.

(3) A polgármester kizárása esetén a napirendi pont döntéshozatala vonatkozásában az ülésvezetői teendőket az alpolgármester, ill. a korelnök látja el.

(4) Amennyiben a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentést elmulasztja, és ez a döntés után válik ismertté, akkor az adott képviselő szavazatát figyelmen kívül kell hagyni. Amennyiben a bejelentés elmulasztása két egymást követő ülésen előfordul, akkor az érintett képviselő tiszteletdíja 50 %-ának megfelelő összegű megvonásban részesül.

23. § (1) A Képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza.

(2) A nyílt szavazás kézfelemelés formájában történik.

(3) Szavazásnál „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” szavazat adható.

24. § (1) A Képviselő-testület titkos szavazást tarthat az Mötv. 46. § (2) bekezdésben foglalt ügyekben.

(2) A titkos szavazás lebonyolítását a Humán, Szociális, Kulturális, Ügyrendi Összeférhetetlenségi és Szavazatszámláló Bizottság látja el.

(3) A titkos szavazáshoz szavazólapot kell készíteni, amelynek az eldöntendő kérdést egyértelműen, valamint a kérdésre adható igen, nem vagy tartózkodom szavazati lehetőséget kell tartalmaznia.

25. § (1) A Képviselő-testület bármely képviselő javaslatára, egyszerű többséggel, nyílt szavazással név szerinti szavazást rendelhet el.

(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, a képviselők pedig nevük elhangzása után „igen, „nem” vagy „tartózkodom” válasszal szavazhatnak.

(3) A név szerinti szavazás eredményét a polgármester állapítja meg és hirdeti ki.

26. § Az ismételt tárgyalás előkészítése során a témában illetékes bizottságot és szükség esetén szakértőket is be kell vonni.

27. § (1) A tanácskozás rendjének, méltóságának biztosítása a polgármester feladata.

(2) A polgármester ebben a jogkörében a (3) bekezdésben meghatározott jogosítványokkal élhet a rendzavaró képviselővel, meghívottakkal és a hallgatóság tagjaival szemben.

(3) A polgármester azt a képviselőt, meghívottat

(4) A (3) bekezdés c) pontjában szabályozott jegyzőkönyvi megrovás tárgyában a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt.

(5) A polgármester a hallgatóság sorából azt, aki

(6) Amennyiben a Képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülés meghatározott idejű félbeszakítására tesz javaslatot. A félbeszakításról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt.

28. § (1) A polgármester kezdeményezheti az ülés félbeszakítását, ill. elnapolását, ha annak alapjául fontos indok szolgál.

(2) Az ülés félbeszakítása határozott időre történhet, amelynek letelte után – amennyiben lehetséges – az ülést folytatni kell.

(3) A polgármester javaslatot tehet az ülés elnapolására, ha

(4) Az ülés félbeszakításáról, ill. elnapolásáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt.

29. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően tartalmazza:

(2) A jegyzőkönyvet a tanácskozásról készített hangfelvétel alapján kell elkészíteni, melyről a jegyző gondoskodik.

(3) A zárt ülésről, ill. napirendi pont zárt ülésen való tárgyalásáról külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(4) A jegyzőkönyv – a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével – egy példányát a Polgármesteri Hivatalban minden érdeklődő számára hozzáférhető helyen, betekinthetőséget biztosítva kell tartani, továbbá az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.

(5) A jegyzőkönyv egy példányát – kérésükre – a képviselőknek meg kell küldeni. Az ülésről készült hangfelvételt a képviselő kérésére elektronikusan (pendrive-on, vagy CD lemezen) át kell adni.

(6) A jegyzőkönyvek egy példányát mint nem selejtezhetőt kell irattárazni, egy példányt pedig évenként be kell köttetni és a Polgármesteri Hivatalban tárolni.

(7) A jegyzőkönyvet aláírásával a polgármester és a jegyző hitelesíti.

30. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

(2) A rendeletalkotásra irányuló kezdeményezést a polgármesternél lehet benyújtani.

(3) A polgármester a rendelet tárgya szerint illetékes bizottság elnöke és a jegyző bevonásával – az adott eset összes körülményét mérlegelve – megvizsgálja, hogy

(4) Amennyiben a kezdeményezés megfelel a (3) bekezdésben meghatározott feltételeknek, akkor a polgármester a tárgyban illetékes bizottság, a jegyző és a kezdeményező bevonásával elkészíti a rendelet tervezetét, és azt a Képviselő-testület elé terjeszti.

(5) Kétség esetén a rendeletalkotás szükségességéről a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt.

(6) A tervezet elkészítésének koordinációs, szakmai, adminisztrációs, testület elé történő terjesztésének feladatait a jegyző látja el, szükség esetén szakértők felkérésével.

(7) Az új szabályozást, illetve az átfogó módosítást tartalmazó önkormányzati rendeletek tervezetét indokolással együtt kell a Képviselő-testület elé terjeszteni.

(8) A polgármester ill. a jegyző a tárgyalás során tájékoztatást ad az előkészítés során felmerült, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról.

(9) A szavazás előtt a jegyzőnek nyilatkoznia kell a tervezet törvényességéről.

31. § (1) Az önkormányzat rendeletét az elfogadását követő napon a hivatal hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel kell kihirdetni.

(2) Az elfogadott rendelet teljes szövegét az egyúttal az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

(3) A rendeletek a – jegyzőkönyvekkel együtt – a Polgármesteri Hivatalban is megtekinthetők.

(4) A rendeletek, határozatok megjelölését tekintve a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet előírásai az irányadók.

32. § A Képviselő-testület a helyi népszavazás részletes szabályait külön rendeletben szabályozza.

33. § (1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás rendkívüli képviselő-testületi ülésnek minősül, a határozatképességre, a napirend elfogadására és a tárgyalásra a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) A képviselő-testület az éves rendes közmeghallgatást november vagy december hónapokban, az éves munkatervében meghatározott időpontban tartja.

(4) A közmeghallgatást a polgármester hívja össze. A közmeghallgatás időpontját az önkormányzat lapjában, a meghívót az önkormányzat honlapján, a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján és a közterületi hirdetőtáblákon a közmeghallgatás időpontját legalább 8 nappal megelőzően közzé kell tenni.

(5) A közmeghallgatáson a napirend elfogadása után a polgármester beszámol az önkormányzat tárgyévi gazdálkodásáról, a beszedett helyi adó- és egyéb saját bevételekről és a folyamatban lévő fejlesztésekről, pályázatokról.

(6) A polgármester beszámolóját követően a megjelentek kérdéseket, észrevételeket tehetnek fel. A kérdésekre, észrevételekre a közmeghallgatáson, vagy amennyiben az a helyszínen nem lehetséges 15 napon belül írásban választ kell adni.

34. § (1) A közmeghallgatáson túlmenően lakossági fórumot lehet tartani a település lakosságának egészét, vagy jelentős részét érintő döntések meghozatala előtt a lakosság véleményének megismerése érdekében.

(2) A lakossági fórum megtartását indítványozhatja:

(3) A Képviselő-testület az indítvány elfogadásáról egyszerű többséggel dönt.

(4) A lakossági fórum időpontját, témáját a fórum előtt legalább 5 nappal, a 33. § (4) bekezdésben meghatározott módon közzé kell tenni.

35. § (1) Az önkormányzat – feladatai hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb megoldása érdekében – együttműködhet más önkormányzatokkal, valamint más gazdasági és szolgáltató szervezetekkel, illetve társulásokat hozhatnak létre.

(2) A társuláshoz való csatlakozásról – a bizottságok, a hivatal és szükség szerint szakértők bevonásával – a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.

36. § (l) A Képviselő-testület az Mötv. által kötelezően létrehozandó bizottságokon túlmenően további bizottságokat alakíthat, minden bizottsága tekintetében meghatározza annak szervezetét.

(2) A Képviselő-testület állandó és eseti bizottságokat hoz létre.

(3) Az állandó bizottságok felsorolását, feladatkörét, tisztségviselői és tagjai nevét a 3. sz. melléklet tartalmazza.

(4) A bizottság elnökét és tagjait a Képviselő-testület választja. A polgármester és az alpolgármesterek nem lehetnek bizottság elnökei, tagjai.

(5) A bizottság tagjainak számát, ezen belül a települési képviselői mandátummal nem rendelkező tagok számát – bizottságonként a Képviselő-testület határozza meg. Egy bizottságnak legfeljebb 5 képviselő tagja lehet.

(6) A bizottság tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani.

(7) Egy képviselő egyidejűleg legfeljebb 2 bizottság tagja lehet.

37. § (1) A bizottságok egyes kiemelt, folyamatos feladataik ellátására albizottságot hozhatnak létre. Az albizottság elnöke csak a bizottság képviselő tagja lehet. Az albizottság elnökét, tagjait a bizottság választja meg, minősített többséggel, nyílt szavazással. Az albizottság megalakításáról, feladatairól a bizottság elnöke a soron következő ülésen köteles tájékoztatni a képviselő-testületet.

(2) Az albizottság a bizottság feladatkörébe tartozó döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő, konzultatív feladatot lát el, döntési hatáskört nem gyakorolhat. Az albizottság által tárgyalandó kérdéseket és a javaslattétel határidejét a bizottság határozza meg.

(3) Az albizottságot az elnök, akadályoztatása esetén az általa megbízott képviselő tag képviseli.

(4) Az albizottságot az elnök, vagy a bizottság bármely tagja javaslatára, illetve az albizottság kéthavi működésképtelenségét követően a bizottság szüntetheti meg, minősített többséggel, nyílt szavazással.

(5) Az albizottságokra egyebekben a bizottságra vonatkozó szabályok az irányadók.

38. § (l) Átruházott hatósági és döntési hatáskört – a bizottságok részére – a Képviselő-testület külön rendeletben is megállapíthat.

(2) A bizottság jog- és hatáskörét csak a Képviselő-testület módosíthatja, vonhatja meg. A bizottság jog- és hatáskörében a polgármester, más bizottságok nem járhatnak el.

39. § (1) A bizottság munkáját az elnök irányítja.

(2) A bizottságot az elnök képviseli. A Képviselő-testület az elnök helyettesítésére egyszerű többséggel elnökhelyettest választ. Az elnökhelyettes teljeskörűen jogosult helyettesíteni az elnököt, annak akadályoztatása esetén.

(3) A tagok a bizottság ülésein hozott döntések alapján látják el feladataikat.

40. § A Képviselő-testület az állandó bizottságok működéséhez – költségvetésében – bizottságonként elkülönítetten működési költséget (bizottsági költségkeret) határozhat meg.

41. § (l) A bizottság a jegyzőn ill. a polgármesteren keresztül a polgármesteri hivataltól munkaanyagok, írásos előterjesztések elkészítését, feladatuk ellátásához szükséges adatok szolgáltatását, javaslatok megtételét, a hozott döntések végrehajtását kérheti.

(2) A bizottság működésének ügyviteli feladatait, az ülések technikai előkészítését a hivatal látja el – a jegyzővel, és a polgármesterrel folytatott – előzetes egyeztetés alapján.

(3) A bizottságok üléséről a hangfelvétel mellett írásos jegyzőkönyv készül, melyhez csatolni kell a jelenléti ívet, a meghívót és az írásos előterjesztéseket. A bizottságok üléséről készült hangfelvételt elektronikus hordozón kell tárolni.

(4) A bizottság határozatait a bizottság elnöke aláírásával hitelesíti. A bizottság határozatait a jegyző köteles az érintettek részére az ülést követő 48 órán belül eljuttatni.

42. § (1) A bizottság legalább fél évre meghatározza rendes üléseinek számát és időpontját. A rendes ülések időpontjáról a bizottság köteles a Képviselő-testületet írásban tájékoztatni.

(2) A bizottságot az elnök hívja össze, mind rendes, mind rendkívüli ülésre.

(3) Rendkívüli ülést kell összehívni, ha azt legalább 3 tag kezdeményezi az elnöknél.

(4) A polgármester – az elnökhöz intézett – indítványára a bizottságot össze kell hívni.

(5) A bizottság döntéseit egyszerű többséggel hozza meg.

(6) Az önkormányzat minden intézményét tekintve pénzügyi ellenőrzési tevékenységre jogosult a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság. Az önkormányzat költségvetéséről szóló rendelet, a költségvetés zárszámadásáról szóló rendelet tervezetei, valamint az éves ellenőrzési jelentés a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a Képviselő-testület elé.

(7) A (6) bekezdésben szabályozott kérdésen túlmenően a bizottságok a tárgykörükhöz tartozó intézmények működésének ellenőrzésére jogosultak, a hatályos jogszabályok keretei között.

43. § (1) Amennyiben a bizottság által tárgyalt ügy más bizottság feladatkörét is érinti, úgy a bizottság elnöke összevont tárgyalást kezdeményez. A bizottságok együttes ülésén a határozatképességet, és a szavazásnál a többséget a bizottságok együttes taglétszámához viszonyítottan kell vizsgálni. Az együttes ülés vezetésére bármelyik bizottság elnöke jogosult.

(2) A bizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén a bizottság által megbízott bizottsági tag hívja össze és vezeti.

(3) A bizottság ülése nyilvános, azon tanácskozási joggal részt vehet a polgármester, bármelyik települési képviselő és a jegyző, ill. az általuk megbízott személy. Zárt ülés a Képviselő-testületre vonatkozó szabályok szerint tartható.

(4) A bizottság a települési képviselő javaslatára a feladatkörébe tartozó ügyet köteles legkésőbb a következő ülésén megtárgyalni.

(5) A bizottság határozatképességére, döntéshozatalára, a szavazás módjára, a döntéshozatalból való kizárásra a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(6) A bizottság elnöke az ülés elején köteles beszámolni a bizottság lejárt határidejű határozatainak teljesítéséről. Ennek érdekében táblázatos formában a hivatal elkészíti, a bizottságok elnökeinek átadja, és elektronikus formában is hozzáférhetővé teszi a bizottság lejárt határidejű határozatai végrehajtásáról szóló beszámolót.

(7) A bizottság ülésére a polgármestert, a jegyzőt és a Polgármesteri Hivatal tárgykör szerint illetékes osztályvezetőjét meg kell hívni.

44. § (1) A bizottság napirendjére – kötött határidővel – fel kell venni a Képviselő-testület és a polgármester által javasolt témaköröket.

(2) A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a Képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit.

(3) A felfüggesztett döntésről a Képviselő-testület a következő ülésén határoz egyszerű többséggel, nyílt szavazással, a polgármester rövid indokolása után.

45. § (1) Minden állandó bizottság a bizottság tagjai és a hivatal köztisztviselői körében hiányzó speciális szakismeretet igénylő kérdés eldöntéséhez eseti szakértőt kérhet fel, amennyiben a Képviselő-testület a költségvetési rendeletben e célra biztosított előirányzatot.

(2) A bizottsági költségkerettel való rendelkezés, ezen belül szakértő foglalkoztatása tekintetében az elnököt a bizottságon belül vétójog illeti meg.

46. § (1) A Képviselő-testület egyes nem állandó feladatok végrehajtására ideiglenes bizottságot is létrehozhat.

(2) Ideiglenes bizottság megalakítását javasolhatja:

(3) A Képviselő-testület meghatározza az ideiglenes bizottság feladatkörét, működésének idejét, tagjainak számát, megválasztja elnökét és tagjait.

(4) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok az irányadók, a (3) bekezdés alapján meghatározott eltérésekkel.

(5) Ideiglenes bizottság elnöke csak képviselő lehet. A bizottság nem képviselő tagjává az adott területen kellő jártassággal, szakismerettel rendelkező személyeket kell választani.

47. § (1) A Képviselő-testület egyes önkormányzati feladatainak eredményesebb ellátására tanácsnokot vagy tanácsnokokat választhat.

(2) A tanácsnok vagy tanácsnokok nevét, feladatát és hatáskörét a 6. melléklet tartalmazza.

48. § (1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak érdekeit.

(2) A képviselő részt vehet a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében.

(3) A képviselők jogai és kötelezettségei tekintetében különbség nincs.

(4) A képviselők joga különösen:

(5) A (4) bekezdés f) pontjában említett megbízásról a Képviselő-testület egyszerű többséggel, nyílt szavazással, határozatában dönt. A megbízást írásba kell foglalni és a képviselőnek átadni.

49. § (1) Bármely képviselőnek joga van határozati javaslat előterjesztésére. Az előterjesztő az önálló indítványt kizárólag rendes ülés elé terjesztheti.

(2) Ha a polgármester az önálló indítvány napirendre tűzését mellőzte, de az indítványozó azt fenntartja, a testület a következő ülésén az indítvány napirendre tűzéséről vita nélkül, egyszerű többséggel, nyílt szavazással határoz.

(3) Önálló képviselői indítvány sürgős tárgyalásra és sürgős határozat meghozatala céljából is előterjeszthető. Ebben az esetben a sürgősségi indítványra vonatkozó szabályok az irányadók.

50. § (1) A képviselő az ülésen a polgármestertől, a jegyzőtől, bármely bizottság elnökétől a feladatkörükbe tartozó ügyekben felvilágosítást kérhet. Erre a kérdezett az ülésen, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ köteles adni. Képviselői kérdésekre ülésenként a nyílt ülésen tárgyalt napirendek után kerülhet sor.

(2) Képviselői kérdéssel a testület bármely ülésen, de ülésenként legfeljebb 1 óra időtartamban foglalkozik. A képviselői kérdések napirendre tűzéséről a polgármester a beérkezés sorrendjének figyelembevételével dönt.

(4) A képviselői kérdés szóban történő előadására lehetőséget kell adni az ülésen.

(5) A szabályszerűen előterjesztett képviselői kérdés a napirend része.

(6) Képviselői kérdést feltenni csak képviselőnek van joga.

(7) Azon képviselői kérdésekre, melyekre az ülésen idő hiányában nem volt mód, a kérdezett írásban, az ülést követő 15 napon belül köteles válaszolni.

(8) Visszavontnak kell tekinteni azt a képviselői kérdést, amelynek megtárgyalásánál a kérdést feltevő képviselő nincs jelen és a megtárgyalás elnapolását nem kérte.

51. § (1) A Képviselő-testület elnöke a polgármester, aki e minőségében képviseli a testületet a hatóságok, hivatalok, gazdasági szervezetek és a lakosság előtt.

(2) A polgármester tevékenységét főállásban látja el, akadályoztatása esetén az alpolgármester helyettesíti.

(3) A polgármester illetményét a Képviselő-testület állapítja meg az Mötv.-ben meghatározott összegben.

52. § (1) A polgármester az önkormányzat működésével kapcsolatban:

(2) A polgármester gondoskodik a nyilvánosság érvényesüléséről. Ezen belül gondoskodik:

(3) A polgármester a lakosság széles rétegeit érintő ügyekben lakossági fórumot hívhat össze, amelyen egyúttal beszámol az önkormányzat működéséről. A fórumon elhangzott javaslatokat, panaszokat azok jellege szerint a Képviselő-testület, ill. az illetékes bizottság soron következő ülése elé terjeszti vagy a polgármesteri hivatal intézkedését kezdeményezi. A testületi, bizottsági ill. hivatali intézkedésről, döntésről a javaslattevőket, panaszosokat írásban értesíti.

(4) A polgármester kapcsolatot tart a helyi társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, önkormányzati és más intézményekkel, gazdálkodó szervezetekkel, sportegyesületekkel és a lakosság önszerveződő közösségeivel.

(5) A polgármester állítja össze és terjeszti elő a testületi ülés napirendi javaslatát a már folyamatban lévő, a munkatervben szereplő, a bizottsági elnökök által javasolt, a Képviselő-testület tagjainak egynegyede által javasolt, a saját kezdeményezésére javasolt, a jegyző által javasolt, a testületi ülést megelőzően benyújtott kérdések alapján.

(6) A polgármester rendeletalkotást kezdeményezhet, a rendelet tervezetét a jegyző és szükség szerint az illetékes bizottság bevonásával elkészíti.

(7) A polgármester hivatali működése során szükség szerint olyan programot dolgoz ki, amely a településfejlesztés és a helyi közszolgáltatások bővítésének céljait, feladatait, eszközrendszerét tartalmazza.

(8) A hivatal, a jegyző és az illetékes bizottság bevonásával a polgármester elkészítteti az önkormányzat éves költségvetésének és zárszámadásának tervezetét és azt a Képviselő-testület elé terjeszti. A költségvetési rendeletben év közben felmerülő szükséges módosításra vonatkozóan javaslatot dolgoz ki.

53. § (1) A polgármester a Képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a polgármesteri hivatalt.

(2) A polgármester államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.

(3) A polgármester munka- és pihenőidejére, javadalmazására, fegyelmi felelősségére vonatkozóan az Mötv., és az abban foglaltaknak megfelelően a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény az irányadók.

(4) A polgármester a hivatal ügyfélfogadási rendjén belül, az általa megállapított időpontban heti egy alkalommal ügyfélfogadást tart.

54. § (1) A Képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére saját tagjai közül egy alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatát.

(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát. A polgármester határozza meg az alpolgármester jogkörét.

55. § (1) A jegyző vezeti a Képviselő-testület hivatalát. A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésében felsorolt feladatokon túlmenően:

(2) A bizottságok ülésére a jegyzőt az ülés napirendjének és időpontjának közlésével a bizottság elnöke meghívja.

(3) A jegyző gondoskodik a Képviselő-testület, a bizottságok jegyzőkönyvének elkészítéséről és a polgármesterrel történő aláírás után – az ülést követő 15 napon belül – a kormányhivatalnak való megküldéséről.

(4) A jegyző biztosítja a Képviselő-testület, a bizottságok munkájához szükséges tárgyi és adminisztrációs feltételeket.

(5) A rendeletek kihirdetéséről az SZMSZ 31. §-ában foglaltak szerint a jegyző gondoskodik. Az ő feladata a rendeletek karbantartása, hatályosításának előkészítése, egységes szerkezetbe foglalása.

(6) A jegyző helyettesítését a Polgármesteri Hivatal felsőfokú végzettséggel rendelkező anyakönyvvezetője látja el a jegyző akadályoztatása esetén legfeljebb hat hónap időtartamban.

56. § (1) Az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján létrehozott polgármesteri hivatal hivatalos elnevezése Nagymarosi Polgármesteri Hivatal.

(2) A polgármesteri hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, ügyfélfogadási rendjét az SZMSZ 4. számú melléklete tartalmazza.

(3) A polgármesteri hivatal a vonatkozó jogszabályok és az önkormányzatok között létrejött megállapodásban foglaltak szerint ellátja a nemzetiségi önkormányzatok működésével kapcsolatos adminisztratív, számviteli-költségvetési gazdálkodási és jogi tanácsadási feladatokat.

57. § Az önkormányzat vagyonáról és a vagyonhasznosításról külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

58. § (1) Az önkormányzat évente meghatározza a gazdasági programját és költségvetését az irányadó jogszabályok figyelembevételével.

(2) A Képviselő-testület az önkormányzat költségvetését rendeletben állapítja meg az államháztartásról szóló törvény előírásai szerint.

(3) A polgármester az önkormányzat gazdálkodásának első félévi helyzetéről legkésőbb augusztus 15-ig tájékoztatja a Képviselő-testületet.

59. § (1) Az önkormányzat teljes gazdálkodási területére kiterjed a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság ellenőrző tevékenysége.

(2) A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság vizsgálatának megállapításait haladéktalanul közli a Képviselő-testülettel.

60. § Az önkormányzat intézményeinek felsorolását az 5. sz. melléklet tartalmazza.

61. § (1) A jegyző köteles a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékleteit folyamatosan figyelemmel kísérni, és változás esetén a módosítását a Képviselő-testület elé terjeszteni.

(2) A Szervezeti és Működési Szabályzatot a Képviselő-testület évenként áttekinti, és szükség esetén módosítja.

(3) Ezen Szervezeti és Működési Szabályzat kihirdetése napján lép hatályba, kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.

(4) Jelen rendelet hatálybalépésével a 3/2007.(IV.3.) számú önkormányzati rendelete hatályát veszti.