1. § (1) Nagymaros Város Önkormányzat Képviselő-testülete illetékességi területén az alábbi helyi adókat vezeti be:

7. § Az adó alanya az, aki az év első napján a telek tulajdonosa. Ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog, illetőleg több tulajdonos esetén a 3. §-ban foglaltak az irányadók.

8. § (1) Adómentes a Htv. 19. §-ában foglalt eseteken túlmenően az a telek is, amely az építési szabályok alapján nem beépíthető.

(2) Mentes az adó alól a telek ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett teljes területe és az épület, épületrész hasznos alapterülete különbözeteként fennmaradó telekrész.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott mentesség a vállalkozó (Htv. 52. § 26. pont) üzleti célt szolgáló telkére nem alkalmazható.

9. § Az adó alapja a telek négyzetméterben számított területe

10. § Az adó mértéke 30 Ft/m²/év.

11. § Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt.

12. § Adómentes a Htv. 31. §-ában foglalt esetekben.

13. § Az adó alapja a megkezdett vendégéjszakák száma.

14. § Az adó mértéke: 500,- Ft/fő/vendégéjszaka.

16. § Az adó alanya a vállalkozó.

17. § Az adó alapját a Htv. 39. §.-a; 39/A. §.-a valamint a 39/B. §.-a határozza meg.

18. § Az adó évi mértéke az adóalap 2 %-a.

19. § Adóköteles a hatósági nyilvántartásban szereplő vízi járműnek az önkormányzat közigazgatási területén történő tárolása.

20. § Az adó alanya az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a naptári év első napján a vízi jármű tulajdonosa. Adó alanya továbbá az önkormányzat közigazgatási területén fekvő kikötő üzemeltetője. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok.

21. § (1) Az adókötelezettség a vízi jármű tárolása megkezdése napjával keletkezik. Minden megkezdett hónap egész hónapnak számít.

(2) Az adókötelezettség a vízi jármű önkormányzat közigazgatási területén történő tárolása megszüntetésének hónapja utolsó napjával szűnik meg.

22. § Az adó alapja a vízi jármű főgépének, több főgép esetén főgépeinek összegzett, hatósági nyilvántartásban, külföldön nyilvántartott vízi jármű esetén a külföldi hatóság nyilvántartásában, ezek hiányában a vízi jármű bizonyítványában feltüntetett kilowattban kifejezett teljesítménye.

23. § Az adó évi mértéke kilowattonként:

(1) 50 kilowatt teljesítményig 25 Ft/hó;

(2) 50-100 kilowatt teljesítmény között 35 Ft/hó;

(3) 100 kilowatt teljesítmény felett 45 Ft/hó.

24. § Mentes az adó alól:

(1) a sportról szóló törvény szerinti sportszövetség, valamint az azzal tagsági jogviszonyban álló sportegyesület tulajdonában lévő vízi jármű,

(2) az illetékes vízirendészeti rendőrkapitányságon vízimentési tevékenység ellátására nyilvántartásba vett és vízimentés céljára a hajózási hatóság által alkalmasnak minősített, és ténylegesen annak is használt vízi jármű,

(3) az a vízi jármű, amellyel legfeljebb 3 naptári nap időtartamra kötnek ki az önkormányzat közigazgatási területén lévő kikötőben.

25. § 50 %-os mértékű adókedvezmény illeti meg azt a nyugdíjas vízi jármű tulajdonost, aki az önkormányzat közigazgatási területén álló ingatlana után építményadó fizetésére köteles, és lejárt adótartozással nem rendelkezik. A nyugdíjas státuszt az első bevallás benyújtásával egyidejűleg nyugdíjszelvénnyel vagy a nyugdíjfolyósító szerv más okiratával igazolni kell.

26. § (1) A vízi járművek adóját az adóév június 1-től szeptember 30-ig tartó időszakára az adó alanya, az önkormányzat közigazgatási területén fekvő kikötőben tárolt vízi jármű esetén a kikötő üzemeltetője havonta, a tárolást követő hónap tízedik napjáig köteles az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bevallani.

(2) Az adót havonta, az (1) bekezdésben meghatározott időpontig köteles az adó alanya megfizetni.

27. § E rendelet alkalmazásában:

(1) vízi jármű: a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény szerinti úszó létesítmények közül az a belvízi hajó, a motoros vízi sporteszköz, amelynek főgépének motorteljesítménye a 10 kilowattot meghaladja;

(2) a vízi jármű tulajdonosa: hatósági nyilvántartásban szereplő vízi-, légi jármű esetén az a személy, aki vagy amely a nyilvántartásban tulajdonosként szerepel, egyéb esetben a Polgári Törvénykönyv szerinti tulajdonos;

(3) hatósági nyilvántartás: a hajózási hatóság által vezetett úszólétesítmények lajstroma.

(4) kikötő üzemeltetője: a hajózási hatóság által kikötő üzemeltetésére kiadott engedélyben szereplő természetes, vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet;

(5) tárolás: a vízi járműnek kikötő területén a vízen, a parti szakaszon, az ahhoz csatlakozó, az üzemeltető által kezelt ingatlanon történő időszakos vagy rendszeres tárolása, valamint a vízi jármű tulajdonosa tulajdonában, használatában álló ingatlanon történő időszakos vagy rendszeres tárolása.