A rendeletben az értelmező rendelkezések közé rögzítésre kerül az életvitelszerű ingatlan-használat fogalma az alábbiak szerint:

életvitelszerű ingatlan-használat: a természetes személy adózó az adóhatóság felé bejelentett ingatlanát használja otthonául, ebből az ingatlanból szervezi az életét, rendszeresen innen indul munkába vagy oktatási intézménybe, ide ér haza, nem létesített a lakóhelyétől eltérő tartózkodási helyet, kivéve ha a lakóhelyétől eltérő tartózkodási hely létesítését kizárólag nappali képzésen folytatott középiskolai és felsőoktatási tanulmányainak idejére jelentette be, ezen lakóingatlan vonatkozásában éven át közüzemi szolgáltatásokat vesz igénybe, ezen lakóingatlan ingatlan-nyilvántartási címe szerepel elsődleges elérési címeként a hatóságoknál, közműszolgáltatóknál, a magánszemély adózó nem rendelkezik más olyan ingatlannal, melyet életvitelszerűen használ és ezt a tényt, valamint az adótárgyként megadott ingatlan életvitelszerű használatának tényét az adóhatóság felé hitelt érdemlően igazolja.

Az adóalanynak a kedvezmény igénybevételéhez a lakóingatlan életvitelszerű használatát igazolnia kell, mely történhet különösen:

(1) Az ingatlan-nyilvántartásban nem lakásként (így különösen: hétvégi ház, üdülő, gazdasági épület) nyilvántartott épület esetében az életvitelszerű ingatlan-használó, tartózkodó magánszemélyt a tulajdonában lévő ingatlan után fizetendő adó mértéke a 5. § (1) bekezdésben foglalt alapján megállapított éves építményadó mérték helyett a 5. § (3) bekezdésben foglaltak szerinti adózik.

(2) Ugyanazon adótárgyon több adófizetési kötelezett közül a kedvezmény csak a követelményeknek megfelelő adóalanyt illetik meg, tulajdoni hányadának megfelelően, vagy a Htv. 12. § (2) bekezdése szerint megállapodást köthetnek az ingatlan tulajdonosai, mely esetében a kedvezmény számítása az egész ingatlan hasznos alapterülete után történik.

(3) Az adófizetésre kötelezett magánszemély az (1) bekezdésben meghatározott kedvezménnyel kapcsolatos változásokat, a változást követő év január 15-ig jelenti be az adóhatóságnál. A kedvezmény igénybevételéhez - építményadó adatbejelentés benyújtása mellett - az életvitelszerű ingatlan használatot a mentességet igénybe vevőnek kell igazolnia, illetve életvitelszerűségről történő nyilatkozata esetén köteles becsatolni az azt alátámasztó dokumentumokat.

(4) A (3) bekezdés szerinti adatbejelentést és nyilatkozatot minden évben meg kell ismételni adott év január 15-ig. Az év közben az adókötelezettségben bekövetkezett változást (pl. kedvezményre való jogosultság megszűnése) be kell jelenteni az adóhatósághoz.

(5) Az adóhatóság megvizsgálja az életvitelszerű ingatlan-használó által benyújtott nyilatkozat valóságtartalmát és szükség esetén bizonyítási eljárást folytat le, megvizsgálva a közüzemi számlákon szereplő fogyasztás és az életvitelszerű ingatlan-használat arányosságát összevetve, hogy:

a) dokumentumok, közműszolgáltatói igazolások, számlák, miként tartalmazzák az igénybe vevő nevét, lakóhelyét, a fogyasztás címét, a számlázási/levelezési címét és

b) a számlázási/levelezési cím, mely időponttól érvényes a kérelem benyújtását megelőző egy évről szóló számlákon (résszámlákon, elszámoló számlákon).

A Pest Vármegyei Kormányhivatal Törvényességi Felügyeleti Főosztálya levelében a jogszabálysértő gyakorlat miatt kéri a helyi adórendeletünk 20. § és 25. §-ának hatályon kívül helyezését, hiszen a Htv. 1/A. § (1) bekezdése értelmében a törvénynek nem lehet alanya vállalkozói minőségben cég, csak természetes személy.