Dunakeszi Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. §. (1) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, a 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 13.§ (1) bekezdésének 1. pontjában, valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településfejlesztési eszközökről, valamint az egyes sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tr.) 45.§ (2) ba) pontjában, a 32.§ (1) bekezdés b) pontjában és 32.§ (4) bekezdésben foglaltakra figyelemmel, a Tr. 9. számú mellékletben megjelölt véleményezési jogkörben eljáró szervek, illetve a partnerségi egyeztetés szabályai szerint a partnerek véleményének kikérésével Dunakeszi Város Helyi Építési Szabályzatról szóló 64/2012.(XII.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Rendelet) módosításáról a következőket rendeli el:

2. §.

(1) A Rendelet 2.§ (2) f.) pontja hatályát veszti és a Rendelet 1.§ (2) a.) pontja szerinti M=1:1000 térmértékű szabályozási tervlap jelkulcsában feltüntetett, javasolt elemek közé kerül a kötelezően megtartandó zöldfelület.

(2) A Rendelet 8.§-a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Elkeskenyedő telek megosztása esetén amennyiben a számszerűen meghatározott minimum telekszélesség nem biztosítható a telek teljes mélységében és a minimum telekmélység a telek teljes hosszában, az esetben a számszerűen meghatározott minimális értékek által kiadott téglalap magába kell, hogy foglalja a telekosztással kialakuló telekrészt.”

(3) A Rendelet 9.§-ának bevezető rendelkezése, illetve (1) és (2) bekezdései a következők szerint módosulnak:

„Amennyiben az építési övezet/övezet előírásai másképp nem rendelkeznek az egyes beépítési módokhoz tartozó elő-, oldal-, hátsókert méretek meghatározásakor a beépítésre szánt területeken – a gazdasági, különleges területek kivételével - az alábbi bekezdésekben foglalt általános szabályok szerint kell eljárni.

1.  Új épület építése esetén

1. a számszerűsített (konkrétan meghatározott) előkert méretek egyben kötelező építési vonalnak is tekintendők (építési hely utcafronti határvonala), melynek minimum 50%-ára telepítetten kell elhelyezni az új építmény utcafronti homlokfalát.
2. Minimum értékként meghatározott elő-, oldal-, hátsókert méretek kizárólag az építési hely építési határvonalaként értelmezendők.

2. Új épület építése esetén

1. Szabadonálló beépítési mód esetén:

aa.)    előkert mérete: 5,0 méter, kivétel ha a kétoldali szomszédos telkek előkerti méretei ettől eltérnek. Ez esetben az előkert méretét a szomszédos telkekkel összhangban, az illeszkedés szabályai szerint kell megállapítani településképi véleményezési eljárás keretében

ab.)    oldalkert mérete: a megengedett legnagyobb épületmagasság értékének fele, de legalább 3 méter,

ac.)    hátsókert mérete: 9.§ (3) bekezdése szerint.

2. Ikres beépítési mód esetén:

ba.)    előkert mérete: 5,0 méter, kivétel ha a kétoldali szomszédos telkek előkerti méretei ettől eltérnek. Ez esetben az előkert méretét a szomszédos telkekkel összhangban, az illeszkedés szabályai szerint kell megállapítani településképi véleményezési eljárás keretében,

bb.)   oldalkert mérete: a megengedett legnagyobb épületmagasság értékének fele,

bc.)    hátsókert mérete: 9.§ (3) bekezdése szerint.

3. Oldalhatáron álló beépítési mód esetén:

ca.)    előkert mérete: 5,0 méter, kivétel ha a kétoldali szomszédos telkek előkerti méretei ettől eltérnek. Ez esetben az előkert méretét a szomszédos telkekkel összhangban, az illeszkedés szabályai szerint kell megállapítani településképi véleményezési eljárás keretében,

cb.)    oldalkert mérete: a megengedett legnagyobb épületmagasság értéke,

cc.)    hátsókert mérete: 9.§ (3) bekezdése szerint,

cd.)    Oldalhatáron álló beépítés esetén, amennyiben a kialakult telek méretéből adódóan az utcafronti épülethomlokzat hossza (az épület szélessége) nem éri el a 6,5 métert, úgy az egyéb előírások betartása mellett ikres beépítési mód is megengedett.

ce.)    Oldalhatáron álló beépítési mód esetén a nem oldalkerti telekhatártól az épületet 1 méterre kell elhelyezni, 12 méternél keskenyebb telek esetén 1 méternél kisebb csurgó-távolságra is elhelyezhető.

d)  Átmenő telkek esetén az előkert a szabályozási tervlapi jelölés hiányában a szembe szomszédos telkeken meglévő beépítéshez közelebbi utca felől értendő,

da)     a Kis utcából nyíló ingatlanok esetében a Fő út, illetve a Szent István utca menti utcafronton,

db)    a Fő út menti ingatlanok esetében a Fő út menti utcafronton,

dc)     a 18. sz. lehatárolásban a fenti pontokon kívüli területeken a telkek mindkét utcafronti telekhatára mentén,

kell az előkerti előírásokat kell figyelembe venni.”

(5) A Rendelet 10.§ (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(5) A kiegészítő rendeltetésű építményt és melléképítményt a lakó-, vegyes-, és üdülő területeken:

a) oldalhatáron álló beépítés esetén, a főépítménnyel azonos oldalhatárra,

2. szabadonálló beépítés esetén, az utca felöl a főépület takarásában,ellenkező esetben azzal egy tömegben és egy építészeti egységet alkotva

 kell elhelyezni, kivétel az átmenő telkek-, fekvő telkek és saroktelkek beépítése esetén, ahol ezen építmények elhelyezését településképi véleményezési eljárás keretében kell tisztázni.”

(6) A Rendelet 17.§ (1) bekezdés a) ac) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„ac)  Az építési övezetben meghatározott beépítési módtól eltérő beépítés esetén az építmény a meglévő beépítési mód által meghatározott építési helyen belül bővíthető.”

(7) A Rendelet 12.§ (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(2) Főrendeltetésű épületek eltérő építési övezeti előírás hiányában

a)      elsődlegesen magastetős kialakításúak lehetnek, ahol a tető hajlásszöge 15-45° közötti kell legyen a tető vízszintes vetületének több mint 70%-án, az utcában kialakult állapothoz igazodó tetőgerince,

b)      közcélú rendeltetésű épület elhelyezése esetén a lapos és íves tetőszerkezetek alkalmazása is megengedett településképi véleményezési eljárásban tisztázva annak környezeti illeszkedését.”

(8) A Rendelet 58.§ (2) bekezdése az alábbi c.) ponttal egészül ki:

„c) Közintézmény létesítése, bővítése esetén a számított parkoló maximum 20%-al csökkenthető és maximum 50%-a a telek 200 méteres körzetében lévő önálló parkolóterületen és közterületen biztosítható.”

(9) A Rendelet 2. számú mellékletének 4/A. számú táblázata az alábbi alapintézményi építési övezettel egészül ki:

4/A. számú táblázat

(10) A Rendelet 3. számú mellékletének 5/B. és 6/B. számú táblázatai az alábbi előírásokkal egészülnek ki:

5/B. számú táblázat

6/B. számú táblázat

(11) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a Rendelet 1. sz. mellékletét képező SZ 01 és SZ 03, valamint SZ 06 jelű szabályozási tervlap szelvények hatályukat vesztik, és helyükbe az 1 § (1) bekezdésben meghatározott SZT1-SZT5 jelű szabályozási tervlap és SZTJ jelű jelmagyarázat szerinti tartalommal az SZ 01M1 és SZ 03M1, SZ 06M2 jelű szabályozási tervlap szelvények-, és SZ JM1 jelű jelmagyarázatai lépnek.

3. §

Záró rendelkezések

Jelen rendelet a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba, a hatályba lépést követő 15. napon hatályát veszti. A rendelet előírásait a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell érvényesíteni.