Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2018 (XI.16.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről szóló 27/2017. (XII. 15.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2018. 12. 01- 2018. 12. 01Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2018 (XI.16.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről szóló 27/2017. (XII. 15.) önkormányzati rendelet módosításáról
Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jogalkotási hatáskörében, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva - a Pest Megyei Kormányhivatal véleményének kikérésével - a településkép védelme érdekében Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 27/2017.(XII.15.) önkormányzati rendeletét az alábbiak szerint módosítja:
1. § Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 27/2017.((XII.15.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 17. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
(2) Lakó, településközponti és gazdasági területen konténer jellegű építmények elhelyezése elsősorban határozott időre lehetséges, amit a településképi bejelentés, vagy vélemény keretében pontosan meg kell határozni.
2. § A Rendelet 21. § (3), (4), (5) bekezdése helyébe a következő (3), (4) bekezdés lép, módosítva ezzel a Rendelet (6), (7) bekezdésének számozását, amely (5), (6) bekezdésre módosul:
(3) A település már beépített, illetve beépítésre szánt területén új (nagy-, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) elosztó hálózatot építeni, a szabadvezetékes hálózati felújítást , 3-nál több egymást mellett lévő oszlopot érintő rekonstrukciót megvalósítani csak földalatti hálózat építéssel lehet (az egyes szabadvezetékes csatlakozó kábeles csatlakozókra való átépítés fogadásának biztosításával).
(4) Külterületen, beépítésre nem szánt területen, ahol a villamos energia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek:
3. § A Rendelet 22. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(1) A beépítésre szánt területeken új vezetékes hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.
(2) Új elektronikus hírközlési hálózatokat, beépítésre nem szánt területen területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők. Föld feletti villamosenergia hálózat hiányában az új elektronikus hírközlési hálózatot is föld alatt kell kiépíteni.
(3) A villamosenergia hálózat föld alá helyezésével egy időben a vezetékes elektronikus hírközlési hálózatot is föld alá kell telepíteni.
4. § A Rendelet 23. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(1) Vezeték nélküli szolgáltatás antennáinak telepítése tilos:
a) országos jelentőségű védett természeti területen,
b) ökológiai hálózat részét képező magánterületen,
c) ökológiai hálózat részét képező ökológiai folyosón,
d) ökológiai hálózat részét képező puffer területen,
e) tájképvédelmi területen,
f) Natura 2000 területen,
g) helyi jelentőségű védett természeti területen,
h) a területi védelemmel érintett területeken,
i) lakóterületi építési övezetbe sorolt telkeken, kivétel a telepszerű többszintes beépítésű lakótelepen a 30 m-t meghaladó épületmagasságú épületeket, amelyeken már hasonló műszaki berendezések elhelyezésre kerültek.
(2) Új antennát telepíteni, ha az nem lakóterületi övezetben fekszik, elsősorban már meglevő antennákkal ellátott építményrészeken lehet.
(3) Vezeték nélküli szolgáltatás létesítményeit az (1) figyelembe vételével, (2)-ben szereplőkön túl is el lehet helyezni már meglévő építményeken / építményekben (ilyenek híján önálló antennatartó torony építésével) amennyiben az az ellátás színvonala szempontjából indokolt. Az indokoltságot a szolgáltatónak kell igazolnia. Az új létesítmény elhelyezhetőségéről Dunakeszi Város Önkormányzat Képviselő-testülete határozatban dönt.
(4) A (3)-ban szereplő indokoltság alátámasztására szolgáló és a szolgáltató által benyújtott dokumentációhoz a főépítész csatolja szakmai véleményét a létesítmény környezetbe illeszkedéséről és az együttes dokumentációt előterjeszti a Képviselő-testület ülésére. Az döntésről a főépítész tájékoztatja a kérelmezőt.
43/A. § (1) Illeszkedési vizsgálat lefolytatására van lehetőség a Dunakeszi Város Helyi Építési Szabályzatában nevesített esetekben, a megjelölt paraméterek tisztázása érdekében.
(2) Az illeszkedési vizsgálatot az ügyfél kérelmére a főépítész végzi el.
(3) Az illeszkedési vizsgálatot e rendelet 4/A. számú mellékletében szereplő kérelem kitöltésével és benyújtásával lehet kezdeményezni.
(4) A kérelemhez mellékelni kell az építészeti- műszaki tervdokumentációt oly módon megválasztott tartalommal, hogy az áttekinthetően, egyértelműen legyen alkalmas a tisztázni kívánt kérdés szükséges részleteinek megismerésére. Ebbe az érintett ingatlanon felül annak környezetét is ábrázolni kell.
(5) Az illeszkedési vizsgálat során a tervezett beépítés, vagy építmény környezethez való viszonya, amennyiben van jellemzően kialakult állapot, az ahhoz való illeszkedés kérdése kiemelten fontos.
(6) Az eljárás eredményeként egy indoklással ellátott összefoglaló készül, amelyben javaslatok, feltételek fogalmazhatók meg. Az indoklásban az eljárás során figyelembe vett tényeket rögzíteni kell.
(7) A főépítész a kérelmezőt az illeszkedési vizsgálat eredményéről az összefoglaló kiküldésével tájékoztatja, amelynek melléklete egy példány záradékolt terv.
(8) Amennyiben a benyújtott dokumentáció nem felel meg a tisztázni kívánt kérdés részleteinek megismerésére, a főépítész a kérelmezőt erről a tényről tájékoztatja azzal a kiegészítéssel, hogy az illeszkedési vizsgálat nem került lefolytatásra.
6. § A Rendelet 48. § címében a „településképi bírság” fogalom helyesen „településkép-védelmi bírság”, a (3) bekezdés helyébe a következő bekezdés lép:
(3) A polgármester a településképi rendeletben a (2) bekezdés szerinti településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása esetére e magatartás elkövetőjével szemben 1 000 000 forintig terjedő bírság kiszabását rendelheti el (településkép-védelmi bírság).
7. § A Rendelet kiegészül ezen rendelet 1.sz. mellékletével.
8. § E rendelet a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba és az azt követő napon hatályát veszti.
1. melléklet a 15/2018. (XI. 16.) önkormányzati rendelethez
1. beépítési mód meghatározása,
2. elő-, oldal-, hátsókert meghatározása,
3. templomtorony, technológiai építmények magassága, siló, önálló üzemi kémény, egyéb sajátos építmények magassági méretének meghatározása,
4. fa szerkezetű lábakon álló fedett nyitott szgk. beálló oldalkerti beépítésének vizsgálata.
Kelt:………………………………….