Szerkesztés...Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

 Építményadó

 1. Az adó alapja

1. § Az adó alapja: az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete.

2.  Az adó mértéke

2. § (1) Az adó évi mértéke:

a) Bel- és külterületen lévő lakás céljára szolgáló építmény után 440 Ft/m²;

b) Egyéb, nem lakás céljára szolgáló építmény után 880 Ft/m², kivéve a c) d) e) és f) pontokban foglaltakat;

c) Hitelintézeti, pénzügyi vállalkozási, biztosítási, egyéb pénzügyi tevékenység, valamint távközlési, energiaellátó vállalkozási tevékenység céljára szolgáló építmény után 1700 Ft/m2;

d) Kereskedelmi tevékenység céljára szolgáló c) pont hatálya alá nem tartozó építmény után:

da) 1 - 300 m² adóalap esetén 880 Ft/m²

db) 301 - 900 m² adóalap esetén, a 301 m² feletti rész után 1100 Ft/m²

dc) 901 - 1200 m² adóalap esetén, a 901 m² feletti rész után 1300 Ft/m²

dd) 1201 - 2000 m² adóalap esetén, az 1201 m² feletti rész után 1500 Ft/m²

de) 2001 vagy attól nagyobb adóalap esetén a 2001 m² feletti rész után 1700 Ft/m².

e) A c) és d) pont hatálya alá nem tartozó gazdasági tevékenység céljára szolgáló építmény után:

ea) 1 - 300 m² adóalap esetén 880 Ft/m²

eb) 301 - 900 m² adóalap esetén, a 301 m² feletti rész után 1000 Ft/m²

ec) 901 - 1200 m² adóalap esetén, a 901 m² feletti rész után 1100 Ft/m²

ed) 1201 - 2000 m² adóalap esetén, az 1201 m² feletti rész után 1200 Ft/m²

ee) 2001 vagy attól nagyobb adóalap esetén, a 2001 m² feletti rész után 1300 Ft/m².

f) Verseny- élsport, utánpótlás nevelés, valamint a tömegsport céljára szolgáló, és az ingatlan-nyilvántartásban is ilyen funkcióval megjelölt sportlétesítmények céljára szolgáló építmények után 0 Ft/m².

(2) Az (1) bekezdés c) d) és e) pontja tekintetében az emelt mértékű adóztatást nem befolyásolja, hogy az ingatlan-nyilvántartásban a tényleges rendeltetésszerű használat bejegyzésre került, vagy feltüntetésre vár, illetve az sem, hogy a rendeltetésszerű használó a tulajdonos vagy nem. Amennyiben az építmény az ott meghatározottaknak megfelel, úgy a magasabb mértékkel kell az adót megállapítani.

(3) Az építményadó vonatkozásában magánszemély tulajdonosnak minősül a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 52.§ 7.) pontja alapján természetes személyként bejegyzett tulajdonos. Nem minősül magánszemély tulajdonosnak az a személy, akinek a tulajdonában lévő építmény az (1) bekezdés c) d) e) és f) pontjában meghatározott célra szolgál.

3.  Adómentesség

3. § Mentes az adó alól:

a) magánszemély tulajdonában lévő garázs,

b) társas (terem) garázsban a magánszemély tulajdonostárs használatában lévő garázsegység.

c) a magánszemély adóalany - nem vállalkozási célt szolgáló - helyi egyedi védelem alatt álló épülete, épület része.

4. Adókedvezmény

4. § (1) Az adó alapját képező magánszemély tulajdonában lévő lakás céljára szolgáló épületben, az év első napján az ingatlant lakóhelyként tényszerűen, életvitelszerűen használó személyek után személyenként 10% de legfeljebb 50 % kedvezmény illeti meg az adóalanyt.

(2) Az a vállalkozónak nem minősülő magánszemély, aki az adóévet megelőző évben az önkormányzat és a lakosság együttműködésében megvalósuló utak építése tárgyában alkotott külön önkormányzati rendelet alapján útépítésben vett részt, 1 évre a fizetendő évi adó összegéből 50 %-os mértékű kedvezményben részesül.

5. Mentesítés az adó megfizetése alól

5. § Kérelemre, tárgyévre mentesíthető az építmény után fizetendő adó megfizetése alól az a magánszemély adózó, aki a tulajdonában lévő lakás céljára szolgáló épületben, az év első napján az ingatlant lakóhelyként tényszerűen, életvitelszerűen használja, ha legfeljebb egy ingatlan tulajdonjogával vagy legfeljebb egy ingatlanon fennálló haszonélvezeti joggal rendelkezik és az alábbi három feltétel bármelyike fennáll:

1. 70 éven felüli, egyedül élő és a havi nettó jövedelme nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum 300%-át;

2. 70 éven felüli és akinek - kétszemélyes háztartás esetén - a vele közös háztartásban élő 70 éven felüli házastársával vagy élettársával együtt számított egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum 200%-át;
   

3. az adózó vagy a vele közös háztartásban élők egyike rokkantsági ellátásban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, és a háztartásban az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum 150%-át.
   

6. Az adó megállapítása és megfizetése

6. § (1) Az adót az önkormányzati adóhatóság kivetéssel állapítja meg. Kivetés esetén az adózót az adókötelezettség keletkezéséről, az adóalap, az adómentesség, az adókedvezmény, az adó megállapításához szükséges adatokról, körülményről bevallási, illetőleg bejelentési kötelezettség terheli.

(2) Az adót négy egyenlő részletben a tárgyév március 15-ig, június 15-ig, szeptember 15-ig illetve december 15-ig kell megfizetni.

II. Fejezet

TELEKADÓ

7.  Az adó alapja

7. § (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő beépíthető telek.

(2) Az adó alapja: a telek négyzetméterben számított alapterülete.

8. Az adó mértéke

8. § Az adó évi mértéke 55 Ft/m².

9. Adómentesség

9. § (1) Mentes az adó alól a magánszemély tulajdonában lévő beépített telek, a telek teljes területével.

(2) Mentes az adó alól a magánszemély tulajdonában lévő, a Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv szerint TAK – telekcsoport újraelosztási kötelezettséggel érintett – telek, a teljes területével.

10. Adókedvezmény

10. § Az a vállalkozónak nem minősülő magánszemély, aki az adóévet megelőző évben az önkormányzat és a lakosság együttműködésében megvalósuló utak építése tárgyában alkotott külön önkormányzati rendelet alapján útépítésben vett részt, 1 évre a fizetendő évi adó összegéből 50 %-os mértékű kedvezményben részesül.

11. Az adó megállapítása és megfizetése

11. § (1) Az adót az önkormányzati adóhatóság kivetéssel állapítja meg. Kivetés esetén az adózót az adókötelezettség keletkezéséről, az adóalap, az adómentesség, az adókedvezmény, az adó megállapításához szükséges adatokról, körülményről bevallási, illetőleg bejelentési kötelezettség terheli.

(2) Az adót négy egyenlő részletben a tárgyév március 15-ig, június 15-ig, szeptember 15-ig,  illetve december 15-ig kell megfizetni.

III. Fejezet

 IDEGENFORGALMI ADÓ

12. Az adó alapja

12. § Az adó alapja a megkezdett vendégéjszakák száma.

                                                             13.  Az adó mértéke

13. § Az adó mértéke személyenként és vendégéjszakánként 300 Ft.

IV. Fejezet

HELYI IPARŰZÉSI ADÓ

14.  Az adó mértéke

14. § Az adó mértéke:

a.) állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén 2%.

b.) ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység esetén 5000 Ft/nap.

15. Adómentesség

15. § (1) A 2012. adóév elszámolásától kezdődően mentes a helyi iparűzési adó megfizetése alól az a Htv. 37. § (1) bekezdése szerinti állandó jellegű iparűzési tevékenységet végző vállalkozó, akinek/amelynek a vállalkozási szintű adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió Ft-ot.

(2) Mentes a helyi iparűzési adó megfizetése alól a háziorvos, védőnő vállalkozó, amennyiben annak vállalkozási szintű iparűzési adóalapja az adóévben a 20 millió forintot nem haladja meg. Az ilyen címen igénybe vett adómentesség mellett az (1) bekezdésben foglalt általános adómentesség nem érvényesíthető.

16. A csekély összegű támogatás

15/A. § (1) A 15 § (1)-(2) bekezdésben meghatározott adómentesség formájában nyújtott támogatás csekély összegű támogatásnak minősül, amelyet kizárólag az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352, 2013. 12.24. 1.o) (a továbbiakban 1407/2013/EU bizottsági rendelet) szabályai alapján lehet nyújtani.

(2) A kedvezményezett az adómentesség következtében megszerzett előnyt – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikke (2) bekezdésének kivételével –  nem használhatja az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerinti célokra, továbbá – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően – közúti kereskedelmi árufuvarozás ellenszolgáltatás fejében történő végzése céljából teherszállító jármű vásárlására.

(3) A kedvezményezettnek az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikkének (1) bekezdése figyelembevételével – az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.

(4) A kedvezményezett és az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti, egy és ugyanazon vállalkozás részére a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalma tagállamonként nem haladhatja meg a 200.000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások esetében a 100.000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (8) és (9) bekezdését is. [Az átváltásnál az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 35. §-a alapján kell eljárni.]Az e bekezdésben foglaltak fennállását a támogatottnak az 1. melléklet szerinti nyilatkozattal kell igazolnia.

(5) Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendeletnek  (HL L 114., 2012.4.26., 8. o.) megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással a 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott felső határig halmozható.

(6) A csekély összegű támogatás nem halmozható azonos támogatható költségek vonatkozásában vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a támogatások halmozása túllépi bármely csoportmentességi rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített maximális intenzitást vagy összeget.

(7) A kedvezményezettnek a támogatáshoz kapcsolódó iratokat az odaítélést követő 10 évig meg kell őriznie, és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén a támogatott köteles azokat bemutatni. A csekély összegű támogatási jogcímen nyújtott támogatásokról az Európai Bizottság kérésére 20 munkanapon belül információt kell szolgáltatni.

(8) A csekély összegű támogatás támogatástartalmáról a támogatást nyújtó képviselője a 2. melléklet szerinti igazolást állítja ki.

IV/A. Fejezet

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

15/B. § E rendelet alkalmazásában:

1. Hitelintézeti, pénzügyi vállalkozási, biztosítási, egyéb pénzügyi tevékenység: Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékokról szóló 2006. évi LIX. törvény 7. § 3-4. és 7. pontjában meghatározott szervezet által végzett tevékenység, valamint a biztosítókról és biztosítási tevékenységről szóló törvény 4. §-a szerinti tevékenység.

2. Távközlési tevékenység: Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény szerinti elektronikus hírközlési szolgáltatás keretében végzett tevékenység.

3. Energiaellátó vállalkozási tevékenység: a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény 10. § 1. pontja szerinti energiaellátó által végzett tevékenység.

4. Kereskedelmi tevékenység: A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerinti kereskedelmi egységben végzett tevékenység.

5. Állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 2. § 1. pontja szerinti támogatás,

6. Egy és ugyanazon vállalkozás: az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti vállalkozás.

IV/B. Fejezet

ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK

15/C. § Az adózó az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon teljesíti bevallási kötelezettségét, melynek elektronikus úton is eleget tehet.

V. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

16. §  (1) Jelen rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a helyi adókról szóló 44/2010. (XI.26.) számú önkormányzati rendelet.

(3) Hatályát vesztette a Jat. 12. § (1)-(2) bekezdése alapján.

17. § E rendeletnek a helyi adókról szóló 42/2011. (VI.29.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 15/2016. (V.31.) önkormányzati rendelet 1. §-ával megállapított 7. §-át 2016. január 1-jétől kell alkalmazni.

A Közgyűlés elfogadta a 2011. június 23-ai ülésén.