Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 9/2016. (III. 31.) önkormányzati rendelete
Érd Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2018. 09. 29- 2018. 11. 30Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 9/2016. (III. 31.) önkormányzati rendelete
Érd Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról
Általános rendelkezések
A rendelet hatálya és alkalmazása
1. § (1) A Helyi Építési Szabályzat (a továbbiakban: rendelet) hatálya Érd Megyei Jogú Város közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területeken az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásait, és a vonatkozó hatályos jogszabályokat az e rendeletben foglaltakkal együtt kell alkalmazni.
(3) A rendelet mellékletei:
a) 1. melléklet: SZT-1 jelű M=1:4000 méretarányú Szabályozási terv (a továbbiakban: SZT) és jelmagyarázata;
b) 2. melléklet: Közutak besorolása a Szerkezeti Terven szereplő úthálózati hierarchiának megfelelően: felsorolás és térképmelléklet;
c)1
d) 4. melléklet: Az ökológiai hálózat övezetei tervlap;
e) 5. melléklet: A Vt jelű építési övezetek lakásszám korlátozás alá nem eső területei tervlap;
f)2
g) 7. melléklet: A közérdek és a jogos magánérdek összehangolása szempontjából érzékeny területek tervlap.
(4) A rendelet függelékei:
a) 1. függelék: Országos és helyi természeti védelem alatt álló értékek listája és tervlapja;
b)3
c) 3. függelék: Országos védelem alatt álló épített örökség listája;
d) 4. függelék: Országos régészeti védelem alatt álló értékek;
e) 5. függelék: Jelen rendelettel hatályon kívül helyezett szabályozási tervek azonosítószáma és a rendeletek;
f) 6. függelék: Helyi egyedi védelem alatt álló építmények;
g)4
h) 8. függelék: Nagy létszámú állattartó telep leírása;
i)5
j) 10. függelék: Fokozottan védett zajvédelmi területek tervlapja;
k) 11. függelék: Mintakeresztszelvények.
Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
A Szabályozási Terv elemei és előírásainak alkalmazása
3. § (1) Az SZT kötelező szabályozási elemei az alábbiak:
1. Szabályozási vonal (tervezett közterületi telekhatár),
2. szabályozási szélesség, szabályozási elemekre vonatkozó méretek,
3. építési övezet, övezet határa,
4. építési övezet, övezet jele,
5. kötelező megszüntető jel,
6. építési vonal,
7. építési hely és határa,
8. terepszint alatti építési hely és határa,
9. előkert határa,
10. megtartandó zöldfelület és faállomány,
11. telepítendő, kiegészítendő fásítás,
12. telken belül megtartandó erdő,
13. telek be nem építhető területe,
14. kialakítandó zöldfelület,
15. vegyeshasználatú út,
16. tervezett gyalogút, sétány,
17. átközlekedés (aluljáró, felüljáró) területe biztosítandó,
18. épület alatti gépkocsi átközlekedés biztosítandó,
19. épület alatti gyalogos átközlekedés biztosítandó,
20. telekcsoport újraosztási kötelezettséggel (továbbiakban: „Tak”) érintett terület,
21.7
22.8
23.9
24.10
25.11
(2) Javasolt szabályozási elemek:
1. Magánút kialakítási javaslat,
2. javasolt (irányadó) telekhatár,
3. telekhatár javasolt megszüntetése,
4. közhasználat céljára gyalogos átközlekedési javaslat,
5. közhasználat céljára átadandó terület,
6. jelentősebb közhasználatú parkoló (ideértve a P+R parkolókat is) és minimális kapacitása,
7. mélygarázs minimális kapacitása,
8. új épület létesítési feltételeként bontandó épület,
9. bontás esetén vissza nem építhető építmény,
10. megtartandó fa,
11. megtartandó fasor,
12.12 beültetési kötelezettségű terület határa.
(3) Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek:
A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények
1. Helyrehozatali kötelezettség
4. § (1)17 A polgármester jelen rendeletben meghatározott esetekben és módon a helyi védett területeken és helyi egyedi védett építmények területén kívül a 2. mellékletben rögzített utak mentén, valamint az 5. számú mellékletben lehatárolt városközponti és parkvárosi alközponti területeken elhelyezkedő ingatlanokra a településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építmények meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettségét írhatja elő önkormányzati hatósági döntésében.
(2) Helyrehozatali kötelezettség arra az építményre írható elő, amely a városképet rontja, vagy a szomszédos területek használatát zavarja, veszélyezteti, illetve a közérdeket sérti.
(3) A (2) bekezdés szerinti feltételek fennállásáról a főépítész ad ki állásfoglalást.
(4) A helyrehozatali kötelezettség keretében az alábbiak elvégzését lehet előírni:
a) építmények felújítása,
b) az építmények egységes és környezetbe illeszkedő megjelenését zavaró épületrészek, oda nem illő elemek eltávolítása, bontása, átalakítása,
c) kerítés, falkerítés létesítése, javítása, egyes elemek szükség szerinti cseréje,
d)18
(5)19 Az előírt kötelezettséget a hatósági döntésben foglaltak szerint legkésőbb egy éven belül meg kell kezdeni, és legkésőbb két éven belül végre kell hajtani. Az előírt kötelezettség önkéntes teljesítésének elmaradása esetén a végrehajtás elrendelését és foganatosítását a döntést hozó hatóság végzi.
(6) A helyrehozatali kötelezettség építési engedély-köteles munka esetében a felújított épület használatbavételi engedélyének kiadásával, használatbavételének tudomásulvételével, egyéb esetben az elrendelt munkának a főépítész által kiadott igazoló jelentésének kibocsátásával teljesül.
(7) A helyrehozatali kötelezettség teljesítéséhez az önkormányzat rendeletében szabályozott módon és feltételek szerint támogatást nyújthat.
(8) A helyrehozatali kötelezettség ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének, illetve törlésének kezdeményezésével kapcsolatosan a polgármester jár el.
2. Beültetési kötelezettség
5. § Beültetési kötelezettség terheli az SZT-n jelölt ingatlanokat, melyeken a 13. § (4) bekezdés szerinti zöldfelület kialakításáról, valamint a megvalósítás idejéről a polgármester önkormányzati hatósági határozatban rendelkezik.
3. Településrendezési szerződés
6. § A 7. mellékletben meghatározott területek esetében amennyiben az ott megvalósítani kívánt fejlesztésekkel kapcsolatban kötelező önkormányzati feladat keletkezik, akkor az önkormányzat és a fejlesztő/ingatlantulajdonos - cél megvalósítója - településrendezési szerződésben tisztázhatja az építés különös - közérdek és a jogos magánérdek összehangolásával és egyensúlyba hozásával - összefüggő feltételeit.
4.20
7. §
5. Telekalakításra vonatkozó előírások
8. § (1) Az építési övezetekben, illetve övezetekben közműlétesítmény telke, illetve az SZT-n meghatározott közterület szabályozás végrehajtása érdekében, telek az övezet előírásaitól eltérő nagyságban is kialakítható.
(2) Telekosztás során az övezeti minimumnál kisebb telek az (1) bekezdés esetében, továbbá csak akkor alakítható ki, ha az eltérést előzetes geodéziai felméréssel bizonyíthatóan a földhivatali mérési hibahatár okozza.
(3) A beépítésre nem szánt területeken 3000 m2-nél kisebb telket - közlekedési, közmű-elhelyezési és hírközlési terület, valamint közhasználatú zöldterület, védőerdő, kertes mezőgazdasági, illetve a közlekedési, közmű-elhelyezési és hírközlési területek kialakítása után visszamaradó mezőgazdasági és erdőterület kivételével - kialakítani nem szabad.
(4) Telekosztás, telekhatár-rendezés során az érintett telektömb struktúráját megbontó, például hegyesszöget, tompaszöget bezáró telekhatár nem alakítható ki.
(5) A település építési övezeteiben nyúlványos (nyeles) telek nem alakítható.
(6) Amennyiben az építési övezeti előírások másképpen nem szabályozzák, az új építési telkek minimális telekszélessége
a) oldalhatáron álló beépítés esetén: 16 m
b) szabadon álló beépítés esetén: 18 m.
(7) A „Tak” jellel megjelölt telektömbökben telekegyesítés és telekhatár-rendezés végezhető, de új beépítés, meglévő épület bővítésének feltételeként a közterülettel vagy magánúttal határos tömbre végre kell hajtani a telekcsoport újraosztást, az építési övezetre meghatározott paraméterek szerint.
(8)21 Az SZT-n feltüntetett helyi védett területen lakóterületen telekhatár korrekció csak ott lehetséges, ahol az a tömb kialakult telekszerkezetét jelentősen nem befolyásolja, a telek és a szomszédos telkek kontúrját javítja és legfeljebb a telek területének 15%-át érinti.
Az építésre és létesítésre vonatkozó előírások
6. Az építés és létesítés általános feltételei
9. § (1) A település beépítésre nem szánt területén kialakított övezetekben új épület elhelyezése, meglevő épület bővítése, illetve rendeltetésváltoztatás csak akkor lehetséges, ha közegészségügyi szempontból egészséges ivóvízellátás biztosítható és a villamos energia ellátás, valamint a 21. § szennyvízelvezetésre, és a 22. § felszíni vízrendezésre vonatkozó előírásai teljesíthetők.
(2) Építeni csak olyan telken vagy építési telken lehet, melynek gépjárművel történő megközelítése a szabályozási szélességnek, illetve a javasolt szélességnek megfelelően kialakított olyan útról, vagy magánútról biztosítható mely kapcsolódik a település úthálózatához.
(3)22
(4) Tereprendezés csak úgy végezhető, hogy a szomszédos telekhatártól számított 1 méteres területsávban az eredeti terepszint nem változtatható, kivéve, ha a szomszéd telek már eltért az eredeti terepszinttől, mely esetben a tereprendezést ahhoz igazodóan kell kialakítani.
Az épített környezet és a településkép alakítása
7. Beépítésre, építmény-elhelyezésre vonatkozó előírások
10. § (1) Az övezeti előírásokban szereplő legkisebb kialakítható teleknél kisebb méretű - a „Tak” jellel nem érintett telektömbben lévő - meglévő építési telek is beépíthető, ha az összes telepítési távolságra vonatkozó előírás betartható és a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.
(2) A város teljes területén lakókocsi, utánfutó és egyéb közlekedési eszköz helyhez kötött műszaki létesítményként nem helyezhető el, és ilyen jelleggel elárusítóhelyként sem működtethető. E rendelkezést nem kell figyelembe venni a mozgó járműből történő árusításnál, valamint az év bármely napján a város teljes területén az alkalmi rendezvények esetén, továbbá a Széles utcai piac területén.
(3) Konténer építmény és mobilház állandó jelleggel csak gazdasági területen helyezhető el. Egyéb területeken mobilház, konténer, felvonulási építmény csak ideiglenes jelleggel, legfeljebb két év időtartamra helyezhető el kizárólag felvonulási létesítmények céljára.
(4)23 Az előkert mérete:
a) a Balatoni út, Bajcsy-Zsilinszky, Riminyáki, Iparos és Diósdi utak mentén 8,5 méter,
b) az a) ponton kívüli egyéb, már beépült területeken az adott utcában, az érintett ingatlan környezetében lévő, legalább kettő – a mindenkori hatályos szabályoknak megfelelően épült és a földhivatali ingatlan nyilvántartásban feltüntetett – főépülethez igazodó (kialakult állapot) méretű előkertet kell tartani.
c) ahol nem lehet egyértelműen megállapítani a b) pontban leírtak szerint az előkert illeszkedő méretét, ott a 6,0 méter előkerttel kialakított építési helyen belül bárhol el lehet helyezni az épületet;
d) a még beépítetlen területeken 6,0 méter, ha az egyes övezeti előírások, vagy a SZT ettől eltérően nem rendelkeznek,
e) az előkert 6 m-es méretét nem kell tartani azoknál a 20 m-nél keskenyebb saroktelkeknél, ahol a telek hosszanti oldala a kedvezőtlenebb égtájú – pl. északi, keleti - tájolású és a beépítési mód oldalhatáron álló;
f) amennyiben az előkertben értékes fa, kút illetve egyéb megőrzésre érdemes építmény áll, az előkert méretétől el lehet térni.
(5) Az előkert és oldalkert méretén belül fedett gépjárműtároló nem létesíthető. Ha a terepadottságok miatt másképp nem lehetséges, kerítéssel egybeépített támfalgarázs az előkertben legfeljebb 6,0 méteres szélességgel, és legfeljebb 3,0 méteres homlokzatmagassággal kialakítható. A magasságot az út kiemelt szegélyéhez (rendezett terepszint) kell viszonyítani. Kiemelt szegély nélküli útnál +15 cm magasság, azaz 3,15 méter építhető. Támfalgarázs létesítésekor a szomszédos telekhatártól számított 1 méteres sávra vonatkozóan a 9. § (4) bekezdése az irányadó.
(6)24 Az építési vonal - ha az egyes építési övezetek másként nem szabályozzák - az építési hely közterület felé eső határvonala. Új főépületek utca felőli homlokzata hosszának legalább 40%-a kötelezően az építési vonalra kell, hogy kerüljön. Amennyiben a meglévő épület átalakítása nem jár együtt területi bővítéssel, a szabályozási terven jelölt kötelező építési vonalat nem kell figyelembe venni.
(7)25 Saroktelkek esetében legalább az egyik utcafronti telekhatárral párhuzamos homlokzattal az építési helyen belül helyezhető el épület.
(8) Az építési helyen belül több épület is elhelyezhető, azonban legalább egy, fő rendeltetésű épületnek az utca felőli építési vonalon kell állnia. Átmenő telek esetén, ha több fő rendeltetésű épület létesül, mindkét utca építési vonala kötelezően tartandó.
(9) Melléképület elhelyezésére vonatkozó szabályok:
a)26
b) Már beépített telken melléképületet az adott építési övezetre vonatkozó elő- oldal- illetve hátsókert előírásainak megfelelően lehet elhelyezni.
c) Ahol a hátsókertben meglévő, ingatlan-nyilvántartási térképen feltüntetett melléképület áll, a közvetlenül határos telken a hátsókertben is építhető melléképület a meglévővel azonos szélességben, annak takarásával.
(10) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén 18 méter telekszélességig az épületet a telekhatártól 1 méterre kell elhelyezni. 18 métert meghaladó telekszélesség esetén az épületet a telekhatártól legalább 1 méterre kell elhelyezni. Oldalhatáros építési övezetekben a meglévő oldalhatáron álló épület esetében az építési hely határa az épület külső oldalfala.
(11) A hátsókert minimális mérete – az övezeti előírások eltérő rendelkezése hiányában – a tényleges homlokzatmagasság, de minimum 6 méter, kivéve, ha a hátsó telekszomszédnak a hátsó telekhatáron meglévő épülete van, vagy a hátsó telekszomszédok együtt tervezett és megvalósuló épületeiről van szó. Ebben az esetben a meglévő, vagy megvalósuló épület hátsó falához illeszkedve (a hátsókert mérete: 0 m) megengedhető melléképület építése.
(12) Azoknál az építési telkeknél, melyeknek hátsó telekhatára a vasutak területével (Kök), illetve a gyorsforgalmi utak (M6, M7 autópályák) területével határos, teljes telekszélességében a hátsó telekhatárra illesztett (oldalkert és hátsókert mérete 0 m) fő rendeltetést kiszolgáló melléképület elhelyezhető.
(13) Ha egy oldalhatáron álló beépítési módba sorolt telektömböt határoló utcaszakaszon belül egyetlen olyan közbenső telek van, amely mellett mindkét oldalon ugyanabba az építési övezetbe sorolt olyan saroktelkek találhatók, amelyeken a közbenső telek hátsókerti telekhatára vonalában lévő oldalsó telekhatártól 3,0 méternél kisebb távolsággal elhelyezett (oldalhatáron álló) épületek vannak, akkor a közbenső telek hátsókertjének legkisebb mérete 3,0 méter lehet.
(14) Az építési hely mélysége a hátsókert vonaláig tart, átmenő telek esetében pedig a másik előkert vonaláig. Amennyiben új út szabályozása nyomán jön létre átmenő telek, az építési hely mélysége a kialakított úttól számított előkert vonaláig tart (tervezett út kapcsán kialakuló tervezett telekhatár 6,0 m előkert figyelembevételével). Zártsorú beépítési mód esetén az építési hely mélysége az építési hely határától számított 15 m, ha a szomszédos zártsorú épület ennél mélyebben épült be, akkor legfeljebb abban a mélységben takarhatja le a beépítés a meglévő épületet.
(15)27 Ha az építési övezetekben meghatározott beépítési mód nem felel meg a meglévő állapotnak, akkor a meglévő, földhivatali nyilvántartásban feltüntetett, illetve engedéllyel készült beépítés megtartható, átalakítható, felújítható, korszerűsíthető, homlokzata megváltoztatható; azonban beépítettséget növelő bővítése - a 10. § (4) bekezdés a) pontjában jelölt utak mentén egyszer, legfeljebb 50m2 mértékben, egyéb területeken mérethatár nélkül -, valamint új épület elhelyezése csak az előírt beépítési módnak megfelelően történhet.
(16) A zártsorú beépítési mód előírása esetén:
a) ha a szomszédos telkek nem beépítettek, a tervezett épület az előkert, építési vonal és egyéb előírások figyelembevételével az építési helyen bárhol elhelyezhető,
b) ha a szomszédos épületek zártsorúan, tűzfallal épültek be, a tervezett épületet is így kell elhelyezni.
(17) Önálló terepszint alatti építményként csak közműaknák, mélygarázsok, támfalgarázs, és a földdel borított pincék létesíthetők.
(18)28
(19)29 Kertvárosias lakóterület telkein megvalósuló lakó rendeltetés esetén előkertben gépkocsi beállót nem, csak az épületkörüli járdát, a bejárathoz és a gépjárműtárolóhoz vezető felületet szabad leburkolni. Amennyiben a lakásokhoz tartozó gépkocsi beálló a domborzati adottság (a lejtés>15%) miatt nem kerülhet az épület mellé vagy mögé, a burkolt beállót előkertben is ki lehet alakítani, de fedett gépkocsitároló előkertben ez esetben sem alakítható ki.
(20)30 A közterületek kialakítása során az egyenlő hozzáférés megteremtésével kapcsolatos elvárások a burkolatok, felületek és biztonsági berendezések a településképi követelményekkel összhangban valósítandók meg.
(21)31 Az új épületek megvalósításakor az akadálymentesítés és az egyenlő hozzáférés megteremtését a projekttel arányos mértékben biztosítani kell.
8. A gépjármű-elhelyezésre, és az építési telken belüli parkoló kialakítására vonatkozó előírások
11. § (1) Lakás céljára szolgáló rendeltetési egységek esetén az építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához az OTÉK szerint előírt mennyiségű gépjármű elhelyezési lehetőség másfélszeresét, egyéb esetekben az OTÉK szerinti darabszámot kell biztosítani a létesítmény építési telkén belül, melyeket a (7) bekezdés szerint kell kialakítani. Amennyiben a biztosítandó parkolószám nem egész szám, a kerekítés szabályait kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott parkolóhelyek telken belül történő biztosításától kizárólag az alábbi esetekben lehet eltekintetni:
a) A telken a 3. és 6. függelékekben szereplő magasabb szintű jogszabályban, illetve helyi rendeletben rögzített országos, vagy helyi egyedi védelem alatt álló épület van, és az a parkolók teljes körű kialakítását nem teszi lehetővé, vagy
b) a telek az 1. függelékben szereplő helyi természeti védelem által érintett, ezért a meglévő értékes növényzet (pl.: védett fa) miatt a telken belül az épületen kívüli parkoló, vagy mélygarázs építése jelentős növénykárral járna, vagy
c) a telek geometriai méretei, vagy domborzati adottságai (keskeny telekszélesség, vagy kis telekmélység) a telken belüli parkolást műszakilag nem teszik lehetővé, vagy
d) a szükséges parkolószám kialakítása az építtetőre aránytalan többletköltséget róna, vagy
e) az építtető az 5. mellékletben jelzett, városközpont területén elhelyezkedő építési telek tömbjében, vagy azzal határos tömbben, de legfeljebb 500 m távolságban, kizárólagosan gépjármű parkolás céljára épült létesítményben (parkolóház, parkoló lemez, mélygarázs) gépjármű elhelyezési lehetőséget biztosító tulajdonjoggal rendelkezik. Ez a lehetőség azonban csak az OTÉK 42. §-ban, illetőleg 4. mellékletében előírt gépjármű elhelyezési lehetőség felett, az (1) bekezdés szerint biztosítandó parkolószám (+50%) mértékében vehető igénybe. A parkolási létesítményben történő gépjármű elhelyezés igénybevétele esetén, a fennmaradó parkolókat az építési telken belül az (1) bekezdés alapján számított összes parkolószám figyelembevételével a (7) bekezdésben meghatározott módon kell kialakítani.
(3) A (2) bekezdés a)-d) pontjai esetében a parkolóhelyek telken kívüli megépítéséről, és a megváltás szabályairól szóló külön önkormányzati rendelet előírásai az irányadóak.
(4) Önkormányzati tulajdonú, illetve közhasználatú építmények esetén az épület főbejáratától gyalogúton számított 500 méteren belül a parkolóhely közterületen kiépíthető, illetve meglévő közterületi parkolóban, közhasználatú építmény parkolójában, parkolóházban, vagy parkoló lemezen is elhelyezhető.
(5) A (4) bekezdés szerinti építmények esetében a már kialakított közterületi parkoló, vagy közhasználatú építmények parkolója csak akkor vehető figyelembe a tervezett építmény parkolóhely számának biztosításánál, ha az érintett közterületi parkolónál, vagy közhasználatú építmény parkolójánál a 2. § 10. pontja szerinti különidejűség igazolható.
(6) A (4) bekezdés szerinti építmények esetében a különidejűség csak akkor vehető figyelembe, ha a már kialakított parkolóban a tervezett építmény használatának időszakában (napközbeni vagy esti) a kihasználatlan parkolóhelyek száma eléri a tervezett építmény parkolási igényeinek biztosításához szükséges mértéket.
(7) A Gksz, Gisz és Gip területeket kivéve, amennyiben a lakásokhoz vagy rendeltetési egységekhez előírt gépjárműtárolók száma meghaladja a 20-at, vagy kereskedelmi rendeltetési egységnél a nettó 500 m2szintterületet, 150 darabszámig az előírt gépjárműtárolók 50%-át az épület földszintjén, terepszint alatt, vagy önálló parkolóházban kell elhelyezni. Amennyiben az elhelyezendő gépjárműtárolók száma meghaladja a 150 db-ot, az előzőkön túl a 150 db-ot meghaladó darabszám 20 %-át kell az épület földszintjén, terepszint alatt, vagy önálló parkolóházban elhelyezni. A városközponti területen az elhelyezésre az 59. § (9) bekezdés szabálya vonatkozik.
(8) A vegyes és lakóterület építési övezeteiben az (1) bekezdésnek, illetve az OTÉK által kötelezően kialakítandó darabszámnak megfelelő parkolóhelyek épületen belüli, illetve terepszint alatti kialakítása esetében a szintterületi mutató számítását a 2. § 16. pontja alapján kell elvégezni.
(9) A 10 gépjárműnél nagyobb kialakítású felszíni parkolóhelyet fásítani kell. A fásítást a fa életben maradásához szükséges, de legalább 1 m2 termőhely biztosításával, minden megkezdett 4 db parkolóhely után 1 db, lehetőség szerint nagy lombkoronát növelő, az élőhely adottságainak megfelelő igényű, legalább kétszer iskolázott fa telepítésével kell megvalósítani. A fásítás 1m2 alatti területei a telek zöldterületébe nem számíthatók be.
(10) Amennyiben új létesítmény létrehozása, vagy bővítése, illetve rendeltetésmód váltás következtében a meglévő parkolóhely, illetve rakodóhely megszűnik, úgy annak azonos számú és típusú pótlásáról vagy megváltásáról az építtető köteles gondoskodni.
9. Általános építészeti előírások
12. § (1)32
(2) A meglévő főépületek felújításánál, tetőtér-beépítésnél, illetve olyan bővítésnél, melynél az utcai homlokzat magassága nem változik, az övezeti előírásokban meghatározott minimális homlokzatmagasságot nem kell figyelembe venni.
(3) Az építési övezeteknél meghatározott legnagyobb homlokzatmagasság átlagánál a hitéleti rendeltetésű épületek (templom, kápolna) tornya figyelmen kívül hagyható.
(4)33
(5)34
(6)35
(7)36
(8)37
(9) Lakóterületen többszintes tetőterű épület nem alakítható ki.
(10) A lakó- és vegyes építési övezetekben az építési telken, a telek beépített területébe be nem számítóan elhelyezhető melléképítmények
a) a közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 méteres belmagassággal),
c) kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 méteres mélységgel),
d) kerti építmény.
(11) Beépítésre szánt területen melléképület csak a főépülettel egyidejűleg, vagy annak megépülését követően helyezhető el.
(12) Zártsorú és oldalhatáron álló beépítésnél az oldalhatárra kerülő épületrészek homlokzatmagassága nem haladhatja meg az övezetre előírt homlokzatmagasság átlagos értékét.
10. Zöldfelületek kialakítása
13. § (1) A telekre előírt zöldfelületnek – ha az övezeti előírások másként nem rendelkeznek – legalább kétszintűnek kell lennie.
(2) Lakóterületen a gyep vagy talajtakaró növényzetet konyhakerti haszonnövények termesztése is pótolhatja.
(3) Telepítendő fasor szabályozással érintett telkeken az épületek használatbavételi engedélyezési, vagy a használatbavétel tudomásulvételi eljárás megindításáig a fasort el kell telepíteni.
(4) A beültetési kötelezettség 10 m szélességig két sor 6×6 méteres kötésben telepített előnevelt fákból álló fasort és egy cserjesort jelent. Minden további 10 m szélesség esetén további egy fasort és cserjesort kell ültetni.
(5)38
(6)39
(7)40
(8) Új közutak, utcák kialakításánál
a) 12-16 m szabályozási szélesség esetén legalább egyoldali fasor,
b) legalább 16 m szabályozási szélességtől kétoldali fasor
telepítéséhez kell területet biztosítani.
(9)41
(10)42
(11)43
(12)44
(13)45
11. Közterületen elhelyezhető építmények előírásai
14. §46 Közterületen pavilon csak ideiglenes jelleggel, az adott rendezvény időtartamára, illetőleg a 22081/2 helyrajzi számú Európa sétányon a közlekedésbiztonsági előírások figyelembevételével, valamint a közterület kezelhetőségének, tisztán tarthatóságának, és a pavilonban dolgozók számára megfelelő illemhely használati lehetőség biztosításával létesíthető.
Művi és természeti értékek védelme
12.47
15. §
13. Táji és természeti értékek védelme
16. § (1)48
(2)49
(3) Külterületen levő, a tájkaraktert meghatározó fasorok, mezsgyék, és védőerdősávok megőrzendők.
(4)50
(5)51 Külterületi fásítás, erdősítés esetén törekedni kell a helyi településképi rendelet 10. melléklete szerinti honos fafajok telepítésére, és a honos erdőállományok kialakítására.
(6) A Duna árterén az árvédelmi, az ökológiai és természetvédelmi, továbbá a tájképvédelmi érdekekkel összhangban gondoskodni kell a természetszerű erdőállományok megőrzéséről, a tájidegen erdőállományoknak honos erdőtársulásokra való fokozatos cseréjéről.
14. Környezetvédelmi követelmények
17. § (1) A levegő védelme szempontjából védelmi övezetet igénylő építmények (légszennyező források) csak úgy alakíthatók ki, hogy a szomszédos telkek, övezetek, építési övezetek beépítési lehetőségét, terület felhasználását ne korlátozzák.
(2) A zaj és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó, vagy rezgést okozó létesítmény csak akkor működtethető, vagy építhető, illetve ilyen tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj vagy rezgés mértéke a környezetében a vonatkozó zajterhelési határértékeket nem haladja meg. A zaj és rezgésvédelmi határértékeket külön jogszabályok tartalmazzák.
(3) Zajvédelmi szempontból érzékeny területek
a) a különleges területek közül a rekreációs terület,
b) a védett természeti területek,
c) a közjóléti rendeltetésű erdők területe,
d) az egészségügyi, szociális intézmény, óvoda területe, valamint
e) az üdülőépületek.
(4) Zajvédelmi szempontból fokozottan védett területek a 10. függelékben lehatárolt területek.
(5) A zajvédelmi szempontból fokozottan védett területen az üzemi vagy szabadidős zajforrástól vagy közlekedési létesítménytől származó zaj zajterhelési határértékeit külön önkormányzati rendelet szabályozza.
(6) A település teljes területén állattartás céljára szolgáló épületek építése a jelen rendelet előírásai szerint lehetséges.
(7) Technológiai eredetű szennyvíz, illetve az üzemek területén összegyűjtött csapadékvíz közcsatornába a 21. § és 22. § (4) bekezdés előírásainak betartásával, és csak akkor vezethető, ha előtisztítása a vonatkozó jogszabályokban és hatósági előírásokban meghatározott mértékben az üzem területén megtörtént.
(8) A szabályozási tervlapokon vízgazdálkodási területként szabályozott vízfolyások medrének felső rézsű élétől számított 50-50 méteres védőtávolságon belül mezőgazdasági területen új épület nem létesíthető.
(9) A város területén tisztítatlan, vagy házi kisberendezéssel tisztított szennyvíz nem szikkasztható el.
(10) A közcsatornával ellátatlan külterületen a keletkező szennyvizet
a) a naponta keletkező legfeljebb 5 m3 szennyvíz-mennyiségig lehet szivárgásmentes, zárt tárolóban összegyűjteni, ha az érintett telek megfelelő útkapcsolattal rendelkezik, vagy
b) amennyiben a naponta keletkező szennyvízmennyiség meghaladja az 5 m3-t, egyedi szennyvíztisztítóban lehet megtisztítani, ha a tisztított víz számára a vízjogi hatóságok által elfogadott felszíni vízbefogadó rendelkezésre áll.
(11) Külterületen egyedi szennyvíztisztító létesítése a 21. § figyelembe vételével csak akkor lehetséges, ha az övezeti előírások megengedik, és az illetékes hatóságok a tisztított szennyvíz vízfolyásba vezetéséhez, megfelelő vízfelületen vagy növénytelepítéssel való elpárologtatásához, illetve mezőgazdasági, vagy erdőterületre történő kiöntözéséhez hozzájárulnak, és a szennyvíztisztító előírt védőtávolsága a szomszédos telkekre nem fed rá.
(12) Talajmozgatással járó tevékenység során, továbbá a beépítendő területeken a termőréteg védelmét, elkülönített tárolását és újrahasznosítását biztosítani kell. A talajmozgatással járó tevékenység során biztosítani kell a kitermelt talaj ártalommentes elhelyezését, kiporzás elleni védelmét. Az építési övezetekben az építési telkeken kitermelt, vagy odahordott föld csak átmeneti jelleggel tárolható, legfeljebb az engedélyhez kötött felhasználásra vonatkozó hatósági engedélyben meghatározott ideig. Az engedélyhez nem kötött célú felhasználás esetén a föld-deponálást hat hónapon belül meg kell szüntetni, és gondoskodni kell az újrahasznosításáról vagy elhelyezéséről.
(13) Veszélyes hulladékok állandó tárolására szolgáló telephely, kommunális hulladéklerakó telep, továbbá hígtrágyás állattartó telep a város területén nem létesíthető.
(14) Mezőgazdasági területen
a) autópálya tengelyvonalától számított 100 méteren belül gazdasági épületet, 250 méteren belül lakóépületet,
b) a 6-os és 7-es főút tengelyvonalától számított 50 méteren belül gazdasági épületet, 100 méteren belül lakóépületet, valamint
c) egyéb országos közút tengelyétől számított 25 méteren belül gazdasági épületet, 50 méteren belül lakóépületet
nem lehet létesíteni.
(15) A rendelet 8. függeléke szerinti nagy létszámú állattartó telep a belterülettől, illetve a belterülethez kapcsolódó beépítésre szánt területtől 500 méter védőtávolságon belül nem létesíthető.
15. Védelmek és korlátozások
18. § (1) Az SZT-1 Szabályozási tervlapon jelölt potenciálisan felszínmozgás-veszélyes területen építési tevékenység csak geotechnikai jelentés alapján végezhető.
(2) A Szabályozási Tervlapon jelölt ágazati jogszabályok, műszaki szabványok által megállapított
a) védőterületek, védőövezetek,
b) biztonsági sávok, valamint
c) folyóvizek, és árvízvédelmi karbantartási sávok
figyelembe vétele kötelező, azok kiterjedése és határa, valamint az azok területén folytatható építési tevékenység szabályai a mindenkor hatályos jogszabályok, illetve az egyes hatósági eljárásokban elrendeltek szerint alkalmazandók a 3. § (7) bekezdésének figyelembe vételével.
Közműellátás és elektronikus hírközlés előírásai
16. Közművekre vonatkozó általános rendelkezések
19. § (1) A meglévő és a tervezett közüzemű
a) vízellátás,
b) vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz),
c) energiaellátás (villamosenergia-ellátás, földgáz- és távhőellátás), és
d) elektronikus hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei)
számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi, vezeték jogi bejegyzéssel kell fenntartani.
(2) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni.
(3)52 A közművek műtárgyainak és építményeinek elhelyezésekor a környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag), valamint a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre figyelemmel kell lenni.
(4) Új út építése, út rekonstrukciója esetén gondoskodni kell
a) a tervezett közművek egyidejű megépítéséről,
b) a meglevő közművek szükséges felújításáról,
c) a csapadékvizek elvezetéséről, valamint
d) belterületen a közvilágítás, külterületi beépítésre szánt területen és magánúttal feltárt területen a térvilágítás megépítéséről.
(5) Magánút alatti közműépítést a közutakra vonatkozó előírások szerint kell megvalósítani.
(6) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani, az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani, új közműrendszer szakaszos kiépítése esetén pedig a meglevő (felszámolásra tervezett) és új rendszer kapcsolatát az átépítés ideje alatt biztosítani kell.
(7) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor az ésszerű területgazdálkodás érdekében
a) az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani,
b) a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy
ba) 12-16 m szabályozási szélesség esetén legalább egyoldali,
bb) legalább 16 m szabályozási szélességtől pedig kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg.
(8) Vízgazdálkodási területet (árok, vízfolyás, vízmosás, víztároló, vízállásos terület, vízelöntéses terület, stb.) egyéb célra hasznosítani csak az illetékes Vízügyi Igazgatóság által kiadott vízjogi létesítési engedély alapján szabad.
17. Vízellátás
20. § (1) Beépítésre szánt területen új vízhálózat csak a szennyvíz közcsatorna hálózattal együtt építhető. A fogyasztói csatlakozás nem helyezhető üzembe a szennyvíz közcsatorna hálózatra való csatlakozás üzembe helyezését megelőzően.
(2) Közterületen, új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál
a) Dn 100-as átmérőnél kisebb keresztmetszetű vezetéket építeni nem szabad,
b) a hálózatot körvezetékes rendszerként kell építeni,
c) azbesztcement anyagú csővezeték nem építhető.
(3) Ha a közhálózatról a tüzivíz igény nem biztosítható, akkor helyi tüzivíz tározó létesítése, vagy a tüzivíz igény csökkentése szükséges.
18. Szennyvízelvezetés, szennyvízkezelés
21. § (1) Új szennyvízelvezető hálózatot a csapadékvíz hálózattól elválasztott rendszerrel kell építeni.
(2) A település talajmechanikai adottsága miatt, valamint a talaj, talajvíz és a felszíni vizek védelme érdekében a szennyvíz és a tisztított szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása, talajvízbe, állóvízbe való bevezetése a település teljes területén tilos.
(3) Beépítésre szánt területen építeni csak a meglévő közcsatorna hálózatra való rácsatlakozással lehet. Ettől eltérni csak a már beépített, még csatornázatlan területen, illetve a telkek jelenlegi beépítésének bővítésénél, átépítési igényénél lehet, ahol átmenetileg a közcsatorna hálózat kiépítéséig közműpótló is alkalmazható. Közműpótlóként kizárólag átmenetileg, és legfeljebb napi keletkező 5 m3 szennyvízmennyiségig, vízzáró szennyvízgyűjtő medence létesíthető. 5 m3 szennyvízmennyiség felett a közhálózatra való csatlakozás kiépítése kötelező.
(4) Beépítésre nem szánt területen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha:
19. Felszíni vízrendezés, csapadékvíz elvezetés
22. § (1) A csapadékvíz elvezetésére elválasztott rendszerű vízelvezetést kell kiépíteni.
(2) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell
a) minden 0,5 ha-t meghaladó telekterületű beruházás,
b) új telekosztású terület beépítése esetén,
melyek csak akkor valósíthatók meg, ha a (4) bekezdés előírásait is figyelembe véve a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.
(3) Amennyiben a felszíni vizek (folyó, patakok, árkok) mederkarbantartó parti sávját, közterületként nem lehet lejegyezni, úgy szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a karbantartás lehetőségét biztosítani.
(4) Az ingatlanon összegyűlt csapadékvíz idegen ingatlanra nem vezethető át, annak tárolásában, kezelésében új beépítés, valamint a tetőfelület, vagy burkolt felület növekedésével járó egyéb építési tevékenység esetén az (5)-(8) bekezdésekben foglaltak szerint kell eljárni.
(5) A csapadékvizet a tetőfelület vízszintes vetületének és a vízzáró burkolatok összes felületének minden megkezdett 25 m2-re után legalább 1 m3 űrtartalmú, zárt, földfelszín alatti tárolóban – ciszternában – kell összegyűjteni, és azt szürkevízként, illetve kertészeti célra felhasználni. Ahol a talajszerkezet szikkasztási képessége megengedi, túlfolyóként szikkasztóakna is létesíthető az épületektől és a telekhatártól minimum 2 méter távolságban. A csapadékvíz tárolására a használaton kívüli, megfelelő módon tisztított, fertőtlenített egykori szennyvíztároló akna is használható.
(6) Amennyiben a csapadékvíz helyben való gyűjtése, szikkasztása, az (5) bekezdés szerint nem lehetséges, az a közterületen lévő, illetőleg közcélú csapadékvíz csatornába, nyílt vízelvezető, vagy szikkasztó árokba, csak befogadói nyilatkozat, és az út kezelőjének hozzájárulása birtokában vezethető ki. Ez esetben legkésőbb a használatbavételig a telken keletkező csapadékvíz visszatartása érdekében, műszaki előírásokon alapuló, méretezéssel igazolt mennyiség befogadására alkalmas telken belüli átmeneti tároló kialakítása szükséges. A közterületi vízgyűjtőbe való kivezetés csak a járda burkolata alatt valósítható meg.
(7) Közterületen szikkasztó árok közterület alakítási terv, illetőleg meglévő vízelvezető vagy szikkasztó árok hiányában – kizárólag a közműnyilatkozatok és a közútkezelő meghatározása és hozzájárulása alapján – az ingatlan közút felé eső határvonalával párhuzamosan, a 11. függelékben található mintakeresztszelvények figyelembevételével, az ingatlanhatártól 1-2 méter távolságra építendő. A szikkasztó árok elsősorban az ingatlan (9) bekezdés szerint kialakított burkolt közútkapcsolatának vízelvezetését szolgálja. A rézsűs, füvesített árok legkisebb mélységének mérete 40 cm, talpszélessége pedig 30 cm.
(8) Csapadékvizet a szennyvíz-elvezető csatornába belevezetni tilos.
(9) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti gépkocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az áteresz méretét a helyi közútkezelővel egyeztetve úgy kell meghatározni, hogy az víz-visszaduzzasztást ne okozzon, és a vízszállítás akadálymentes legyen.
(10)53 A város csapadékvíz elvezetésének fejlesztése érdekében a Gisz-1 és az Má-2 övezetek területén a Benta patak mentén, a vasút és az M6 autópálya között árvízcsúcs csökkentő tározó tó kialakítható (085/34, 083/6, 083/10, 082/3, 081/33,081/40, 081/43, 081/46, 081/49, 081/50, 081/53 hrsz-ú földrészletek teljes vagy részterületeinek igénybevételével).
20.54
23. §
21. Földgáz és távhőellátás
24. § Földgázvezetéket és távhőhálózatot közterületen és telken belül is csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.
22. Megújuló energiatermelő és egyéb technológiai létesítmények
25. § (1) Klímaberendezés, szellőző, szerelt kémény, égéstermék elvezetés (kivéve a parapet konvektor) az épület utcai homlokzatán látható helyre csak kivételesen, műszakilag indokolható esetben helyezhető el, és az csak az épület alárendeltebb homlokfalára telepíthető. Parapet konvektor utcai homlokfalra akkor telepíthető, ha az épület előtt előkert van.
(2) Háztartási méretű napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) magastetős épületnél a tetősíkba, vagy attól legfeljebb 20o-kal eltérően telepíthető, lapostetős épületnél a tetősíktól legfeljebb 45o-kal eltérően telepíthető.
(3) Külterületen háztartási méretű kiserőmű (szélkerék, szélerőmű) telepítésének feltétele hogy a magassága a telepítés telkére vonatkozó előírásokban rögzített építménymagasságot legfeljebb 3 méteren túl nem haladhatja meg, és a dőléstávolsága minden irányban saját telken belülre essen.
(4) A (3) bekezdés teljesítésével sem telepíthető háztartási méretű kiserőmű (szélkerék, szélerőmű)
a) műemléki környezetben,
b) helyi védelemre kijelölt területen belül,
c) egyéb védelem alatt álló területeken,
d) tájképvédelmi területen, vagy
e) ahol azt magasabb rendű területrendezési terv tiltja.
(5) Szélerőmű, szélkerék belterületen nem telepíthető.
Az egyes területekre vonatkozó részletes előírások
A beépítésre szánt területek
23. Beépítésre szánt területekre vonatkozó általános előírások
26. § A beépítésre szánt területek használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következő terület-felhasználási egységekbe sorolandók:
Terület-felhasználási egységek |
||
|---|---|---|
Általános használat szerint |
Sajátos használat szerint |
|
Megnevezés |
Jel |
|
Lakóterületek |
Nagyvárosias lakóterületek |
(Ln) |
Kisvárosias lakóterület |
(Lk) |
|
Kertvárosias lakóterület |
(Lke) |
|
Falusias lakóterület |
(Lf) |
|
Vegyes területek |
Településközpont terület |
(Vt) |
Intézmény terület |
(Vi) |
|
Gazdasági területek |
Kereskedelmi, szolgáltató terület |
(Gksz) |
Ipari, szolgáltató terület |
(Gisz) |
|
Ipari terület |
(Gip) |
|
Üdülőterület |
Üdülőházas terület |
(Üü) |
Különleges területek |
Temető terület |
(Kt) |
Szabadtéri sportpályák, sportterület |
(KSp) |
|
Rendezvény és sportközpont |
(K-Rsk) |
|
Rekreációs terület |
(Kr) |
|
Honvédségi terület |
(Khv) |
|
Mezőgazdasági üzemi terület |
(Km) |
|
Hulladékkezelő, városüzemeltetési terület |
(Kh) |
|
Meglévő pincesorok területe |
(Kp) |
|
Közműterület |
(Kk) |
|
Lakóterületek
24. Nagyvárosias lakóterület (Ln)
27. § (1) Nagyvárosias lakóterület az SZT-n Ln jellel szabályozott terület-felhasználási egység, mely sűrű beépítettségű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál.
(2) A nagyvárosias lakóterület övezetében elhelyezhető épület a lakó rendeltetésen kívül
a) kereskedelmi, szolgáltató – kivéve ipari szolgáltató,
b) szállás jellegű, vendéglátó,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
d) kulturális
e) igazgatási, iroda,
f) sport
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) A nagyvárosias lakóterület övezetében a lakó rendeltetésű épületen belül kézműipari rendeltetés is elhelyezhető.
(4) Az építési övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paraméterei a következők:
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
AZ ÉPÜLETEK |
|||||
Övezeti |
beépítés |
legkisebb |
legnagyobb |
legkisebb |
legnagyobb |
Legnagyobb |
Ln-1 |
SZ |
480 |
80 |
0* |
- |
18,0 |
25. Kisvárosias lakóterület (Lk)
28. § (1) Kisvárosias lakóterület az SZT-n Lk jellel szabályozott terület-felhasználási egység, mely sűrű beépítettségű, egy vagy több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál.
(2) A kisvárosias lakóterület övezetében elhelyezhető épület- a lakó rendeltetésen kívül
a) kereskedelmi, szolgáltató – kivéve ipari szolgáltató,
b) szállás jellegű,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
d) kulturális,
e) igazgatási, iroda,
f) sport
rendeltetést is tartalmazhat a megengedett négy lakó rendeltetési egységen kívül.
(3) A kisvárosias lakóterület övezetében a lakó rendeltetésű épületen belül kézműipari rendeltetés is elhelyezhető.
(4) Az övezetekben haszonállattartást szolgáló építmények nem létesíthetők.
(5) Az építési övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paraméterei a következők:
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
AZ ÉPÜLETEK |
|||||
Övezeti jele |
beépítés |
legkisebb |
legnagyobb |
legkisebb |
legnagyobb |
legnagyobb |
Lk-1 |
SZ |
500 |
50 |
30 |
0,8 |
6,5 |
Lk-1/g |
SZ |
1000 |
60 |
20 |
0,4 |
4,0 |
26. Kertvárosias lakóterületek (Lke)
29. § (1) Kertvárosias lakóterület az SZT-n Lke jellel szabályozott terület-felhasználási egység, mely laza beépítésű, összefüggő kertes, legfeljebb két rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál.
(2) A kertvárosias lakóterület övezetében elhelyezhető épület- a lakó rendeltetésen kívül
a) hitéleti,
b) nevelési, oktatási,
c) egészségügyi, szociális
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) A már meglévő, a (2) bekezdésben említetteken kívüli, nem lakó-rendeltetésű épület fenntartható, de nem bővíthető.
(4) A kertvárosias lakóterület övezetében a lakó rendeltetésű épületen belül kézműipari rendeltetés is elhelyezhető.
(5)55 Kertvárosias lakóterületen 1000 m2 telekterületig legfeljebb 1 lakásos lakóépület; 1000 m2 felett legfeljebb 2 lakó rendeltetési egység építhető. Akkor is építhető 2 lakó rendeltetési egység, ha az adott telek területe közterület-szabályozás miatt csökken 1000 m2 alá. Az 1000 és 1500 m2 közötti nagyságú telken azonban csak egy épületben, vagy ikresen egybeépített épületben létesíthető a két lakó rendeltetési egység. Egy épületnek csak a legalább egy szinten minimum 12 négyzetméteres felületen összeépített rendeltetési egységek számítanak. Az átmenő telkek beépítésére a 10. § (8) bekezdés előírása vonatkozik.
(6) A (2) bekezdés rendelkezéseitől eltérően az ott felsoroltakon felül
a)56 a 2. mellékletben felsorolt gyorsforgalmi utak, főutak, mellékutak, gyűjtő- és feltáró utak, valamint az Alsó utca menti kertvárosias lakóövezetekben a lakosság ellátását szolgáló, nem zavaró hatású, jelentős forgalmat nem vonzó kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, iroda, illetve ilyen rendeltetésű helyiség (legfeljebb 1 rendeltetési egység), is elhelyezhető, illetve a meglévő helyiségek rendeltetése ilyen célra megváltoztatható, de ilyen rendeltetés létesítése mellett legfeljebb 1 lakás helyezhető el,
b) az Lke-7 építési övezetben a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari rendeltetésű építmény, illetve egyéb gazdasági rendeltetésű épület is elhelyezhető, a 2000 m2-nél nagyobb területű, és a közép, és nagyfeszültségű légvezetékek alatti ingatlanokon,
c) a városi köztemető körüli, 100 méteren belüli kertvárosias lakóterületeken nem zavaró, jelentős forgalmat nem vonzó, a temetkezéssel összefüggő kereskedelmi, szolgáltató rendeltetés (virág- és kegytárgybolt, temetkezési iroda –legfeljebb egy rendeltetési egység) elhelyezhető, illetve meglévő helyiségek rendeltetése ilyen célra megváltoztatható, de ilyen rendeltetés létesítése mellett legfeljebb 1 lakás helyezhető el.
(7) Az építési övezetekben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paraméterei a következők:
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
AZ ÉPÜLETEK |
|||||
Övezeti |
beépítés |
legkisebb |
legnagyobb |
legkisebb |
legnagyobb |
legnagyobb |
Lke-1 |
SZ |
700 |
25 |
50 |
0,38 |
6,0 |
Lke-1/h |
SZ |
1000 |
25 |
50 |
0,38 |
6,0 |
Lke-2 |
O |
600 |
30 |
50 |
0,45 |
4,5 |
Lke-3 |
SZ |
900 |
20 |
50 |
0,4 |
6,0 |
Lke-3/o |
O |
900 |
20 |
50 |
0,4 |
6,0 |
Lke-3/tk |
O |
800 |
15 |
50 |
0,25 |
4,5 |
Lke-4 |
Z |
550 |
30 |
50 |
0,45 |
4,5 |
Lke-5 |
SZ |
800 |
30 |
50 |
0,6 |
6,0 |
Lke-6 |
SZ |
3000 |
15 |
50 |
0,3 |
6,0 |
Lke-7 |
O |
600 |
30 |
50 |
0,45 |
4,5 |
Lke-8 |
O |
800 |
20 |
50 |
0,3 |
4,5 |
Lke-9 |
O |
600 |
30 |
50 |
0,6 |
6,0 |
27. Falusias lakóterületek (Lf)
30. § (1) Falusias lakóterület az SZT-n Lf jellel szabályozott terület-felhasználási egység, mely laza beépítésű, összefüggő kertes, jellemzően egy vagy két rendeltetési egységet magában foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál.
(2) A falusias lakóterület övezetében elhelyezhető épület a lakó rendeltetésen kívül
a) mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú,
b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) A falusias lakóterület övezetében a lakó rendeltetésű épületen belül kézműipari rendeltetés is elhelyezhető.
(4) A falusias lakóterületen a teljes közműellátás biztosítása szükséges.
(5)57 Falusias lakóterületen 1000 m2 telekterületig legfeljebb 1 lakásos lakóépület; 1000 m2 felett legfeljebb 2 lakó rendeltetési egység építhető. Akkor is építhető 2 lakó rendeltetési egység, ha az adott telek területe közterület-szabályozás miatt csökken 1000 m2 alá. Az 1000 és 1500 m2 közötti nagyságú telken azonban csak egy épületben, vagy ikresen egybeépített épületben létesíthető a két lakó rendeltetési egység. Egy épületnek csak a legalább egy szinten minimum 12 négyzetméteres felületen összeépített rendeltetési egységek számítanak. Az átmenő telkek beépítésére a 10. § (8) bekezdés előírása vonatkozik.
(6) Az építési övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paraméterei a következők:
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
AZ ÉPÜLETEK |
|||||
Övezeti |
beépítés |
legkisebb |
legnagyobb |
legkisebb |
legnagyobb |
legnagyobb |
Lf |
O |
800 |
20 |
50 |
0,3 |
4,5 |
Vegyes területek
28. A vegyes területekre vonatkozó általános előírások
31. § (1) A vegyes területek telkeinél a teljes közműellátás biztosítása szükséges.
(2) Az övezetekben fűrészáru gyártó, fémmegmunkáló, autóbontó, színesfém-felvásárló, hulladékgyűjtő és kezelő, kamion, illetve teherautó parkoló, tüzelő- és építőanyag telep, valamint vegyi feldolgozó műhely, üzem nem létesíthető, a meglévő nem bővíthető. Építőanyag-kereskedelem vonatkozásában bemutató terem (pl. szaniteráru, nyílászárók, stb.) létesíthető, azonban önálló raktárépület a Vt-7 jelű építési övezet kivételével nem helyezhető el (az értékesítés csak raktárról történő szállítással valósítható meg).
(3)58 A településközpont területen építhető lakó, illetve egyéb rendeltetési egységek maximális száma az egyes övezetenként meghatározott szintterületi mutatóból és a telek nagyságából számított maximálisan építhető bruttó szintterület 130-al történő osztásából a kerekítés szabályai szerint számolt érték. A lakó illetve egyéb rendeltetési egység számának kiszámításnál nem vehető figyelembe a 2. § 16. pontban a terepszint alatti gépkocsi elhelyezés esetén meghatározott szintterület növekmény.
(4) A (3) bekezdés szerinti számítás mellett az alábbi építési övezetekben a megengedett legnagyobb lakásszám a következő:
29. Településközpont terület (Vt)
32. § (1) A településközpont terület az SZT-n Vt jellel szabályozott terület-felhasználási egység, mely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A településközpont terület övezetében elhelyezhető épület- a lakó rendeltetésen kívül
a) igazgatási, iroda,
b) kereskedelmi, szolgáltató – a 31. § (5) a)-c) területek kivételével ipari szolgáltató is,
c) vendéglátó, szállás jellegű,
d) kézműipari,
e) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
f) kulturális, közösségi szórakoztató,
g) sport
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) A lakó rendeltetésen kívüli rendeltetési egységek lakóépületben is elhelyezhetők.
(4) Az építési övezetekben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paraméterei a következők:
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
AZ ÉPÜLETEK |
|||||
Övezeti |
beépítés |
legkisebb |
Legkisebb*- legnagyobb |
legkisebb |
legnagyobb |
Legkisebb* – legnagyobb |
Vt-1 |
Z |
600 |
-50 |
30 |
1,25 |
-7,5 |
Vt-1/ó |
O |
400 |
-60 |
20 |
1,0 |
-7,5 |
Vt-1/l |
SZ |
600 |
-50 |
30 |
1,25 |
-7,5 |
Vt-m |
SZ |
1000 |
-50 |
30 |
1,25 |
-6,0 |
Vt-t |
SZ |
1000 |
-50 |
40 |
1,75 |
-10,5 |
Vt-2 |
SZ |
900 |
-60 |
20 / 10I |
1,8 |
-12 |
Vt-2/z |
Z |
900 |
-60 |
10 |
1,8 |
-15 |
Vt-2/int |
Z |
600 |
-50 |
30 |
1,25 |
-6,0 |
Vt-2/l |
O |
600 |
-40 |
30 |
1,25 |
-6,0 |
Vt-2/ó |
SZ |
1000 |
-40 |
30 |
1,25 |
-9,0 |
Vt-2B1 |
SZ |
2500 |
-50 |
30 |
3,0 |
-21 |
Vt-2B2 |
SZ |
2500 |
-50 |
30 |
1,25 |
-9,0 |
Vt-3 |
SZ |
1000 |
-65 |
30 |
1,8 |
-9,0 |
Vt-4 |
Z |
1000 |
60-80 |
10 |
3,5 |
7,5-18 |
Vt-4/a |
Z |
500 |
40-80 |
10 |
1,8 |
4,5-7,5 |
Vt-4/ó |
Z |
180 |
80 |
10 |
- |
-4,5 |
Vt-5 |
Z |
700 |
40-60 |
25 |
3,0 |
6,5-12,0 |
Vt-6 |
SZ |
20000 |
-50 |
30 |
2,0 |
6,0-10,5 |
Vt-7 |
SZ |
1000 |
-50 |
30 |
1,25 |
6,0-9,0 |
Vt-m/M |
SZ |
250 |
40 |
10 |
- |
6,0-23,0 |
Vt-8 |
SZ |
900 |
50 |
30 |
1,75 |
-10,5 |
30. Intézmény terület (Vi)
33. § (1) Az intézmény terület az SZT-n Vi jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A Vi-1 jelű intézmény területen elhelyezhető épület:
a) igazgatási,
b) nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális
c) iroda,
d) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szállás jellegű,
e) kulturális, közösségi szórakoztató,
f) sport
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) A Vi-2 jelű intézmény területen elhelyezhető épület
a) iroda,
b) nevelési, oktatási,
c) egészségügyi, szociális,
d) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szállás jellegű,
e) sport
rendeltetést is tartalmazhat.
(4) Az övezetek telkein önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el, de az épület szintterületének legfeljebb 50 százalékát lakások, szolgálati lakások létesítésére is fel lehet használni.
(5) Az építési övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paraméterei a következők:
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
AZ ÉPÜLETEK |
|||||
Övezeti j |
beépítés |
legkisebb |
Legkisebb- legnagyobb |
legkisebb |
legnagyobb |
Legkisebb – legnagyobb |
Vi-1 |
Z |
1200 |
30-80 |
10 |
- |
10,5-50,0 |
Vi-2 |
SZ |
5000 |
60 |
20 |
1,75 |
maximum 75 |
31. Kereskedelmi szolgáltató területek (Gksz)
34. § (1) A kereskedelmi-szolgáltató terület az SZT-n Gksz jellel szabályozott terület-felhasználási egység, mely elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi szolgáltató és ipari tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Kereskedelmi szolgáltató területen a kereskedelmi szolgáltató rendeltetésen kívül elhelyezhető épület
a) ipari,
b) raktározási, logisztikai, településgazdálkodási, iroda,
c) kereskedelem, vendéglátás, szállás jellegű,
d) szolgáltatás,
e) parkolóház, üzemanyagtöltő,
f) nem gyermekelhelyezésre és betegápolásra szolgáló egészségügyi, oktatási, szociális,
g) közösségi szórakoztató
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) Az építési övezetekben csak olyan ipari rendeltetésű épület létesíthető, amelyben folytatott tevékenység:
a) nem tartozik a külön jogszabály szerint meghatározott egységes környezethasználati engedélyezési eljárás alapján környezeti hatásvizsgálati és/vagy egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek közé,
b) védőtávolság, védőövezet igénye saját telkén belül biztosítható, és
c) a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatát nem korlátozza.
(4) A kereskedelmi szolgáltató területen teljes közműellátás biztosítása szükséges. A belterülettől elkülönülő gazdasági területen, ahol a telkeken a villamosenergia-ellátás, az ivóvízellátás, a nyílt árkos vagy szikkasztó árkos csapadékvíz-elvezetés szükséges, a szennyvíz közcsatornás elvezetésének megvalósulásáig telkenként a követelményeknek megfelelő zárt szennyvíztároló alkalmazható.
(5) Az üzemanyagtöltő rendetetésű telken belül a zöldfelület háromszintűként, vagy a védőterület legalább 60%-ában zöldfelületként alakítandó ki.
(6) Az övezetekben önálló lakóépület nem helyezhető el, kivételesen elhelyezhetők a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló 1 db lakás, hitéleti, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetésű építmények.
(7) Az építési övezetekben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paraméterei a következők:
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
AZ ÉPÜLETEK |
|||||
Övezeti jele |
beépítés |
legkisebb |
Legnagyobb |
legkisebb |
legnagyobb |
Legkisebb – legnagyobb |
Gksz-1 |
SZ |
2000 |
50 |
30 |
1,5 |
4,5-14 |
Gksz-1k |
SZ |
2000 |
50 |
30 |
1,5 |
4,5-14 |
Gksz-2 |
SZ |
1000 |
50 |
30 |
1,0 |
3,5-11 |
Gksz-3 |
SZ |
10000 |
55 |
30 |
0,45 |
3,5-7,5 |
Gksz-4 |
SZ |
5000 |
50 |
30 |
1,0 |
3,5-9,0 |
Gksz-5 |
SZ |
8000 |
40 |
30 |
1,0 |
4,0-14 |
Gksz-6 |
SZ |
3000 |
50 |
25 |
1,5 |
4,5-14 59 |
Ipari területek
32. Ipari szolgáltató terület (Gisz)
35. § (1) Az ipari szolgáltató terület az SZT-n Gisz jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely viszonylag nagy területigényű és jelentős forgalmú ipari tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Az ipari szolgáltató területen elhelyezhető épület az ipari rendeltetésen kívül
a) ipari kereskedelmi,
b) szolgáltató,
c) raktározási,
d) parkolóház, üzemanyagtöltő
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) Az építési övezetekben csak olyan ipari rendeltetésű épület létesíthető, amelyben folytatott tevékenység:
a) védőtávolság, védőövezet igénye saját telkén belül biztosítható, és
b) a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatát nem korlátozza.
(4) Az ipari szolgáltató területen építmények részleges közművesítés esetén is elhelyezhetők. Ha a szennyvizek közcsatornába nem vezethetők, akkor a kommunális szennyvíz zárt tárolóban elhelyezhető. Technológiai eredetű szennyvíz tisztításáról vagy ártalommentes elhelyezéséről az üzemeltetőnek gondoskodnia kell.
(5) A területen kivételesen elhelyezhetők a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló 1 db lakás, hitéleti, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetésű építmények.
(6)60 Az építési övezetekben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paraméterei a következők:
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
AZ ÉPÜLETEK |
|||||
Övezeti |
beépítés |
legkisebb |
Legnagyobb |
legkisebb |
legnagyobb |
Legkisebb – legnagyobb |
Gisz-1 |
SZ |
5000 |
50 |
25 |
1,0 |
4,5-15 |
33. Ipari terület (Gip)
36. § (1) Az ipari terület az SZT-n Gip jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely elsősorban gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az ipari területen elhelyezhető épület az ipari rendeltetésen kívül
a) ipari szolgáltatás,
b) raktározási, logisztikai, kereskedelmi,
c) energiaszolgáltatási,
d) településgazdálkodási,
e) parkolóház, üzemanyagtöltő,
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
AZ ÉPÜLETEK |
|||||
Övezeti |
beépítés |
legkisebb |
Legnagyobb |
legkisebb |
legnagyobb |
Legkisebb – legnagyobb |
Gip-1 |
SZ |
3000 |
40 |
30 |
1,5 |
4,5-12 |
Gip-2 |
SZ |
1500 |
50 |
25 |
0,7 |
-10 |
Gip-3 |
SZ |
3000 |
50 |
25 |
1,5 |
624,5-14 |
34. Üdülőházas terület (Üü)
37. § (1) Az üdülőházas területen kettőnél több üdülőegységet magába foglaló üdülő rendeltetésű épület helyezhető el, amely túlnyomóan változó üdülői kör többnapos tartózkodására szolgál.
(2) Az üdülőházas terület övezetében elhelyezhető épületek az üdülő rendeltetésen kívül
a) sport, rekreációs,
b) szállásadó, és kapcsolódó szolgáltatások,
c) vendéglátó
rendeltetést tartalmazhatnak.
(3) Az üdülőházas terület csak teljes közművesítettség esetén építhető be.
(4) Az építési övezetekben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paraméterei a következők:
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
AZ ÉPÜLETEK |
|||||
Övezeti |
beépítés |
legkisebb |
Legnagyobb |
legkisebb |
legnagyobb |
legnagyobb |
Üü-1 |
SZ |
10 000 |
18 |
40 |
0,6 |
24,0 |
35. Különleges terület – Temető területe (Kt)
38. § (1) A temető területén csak a temető funkciójával összhangban lévő építmény helyezhető el.
(2) Az építési övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paraméterei a következők:
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
AZ ÉPÜLETEK |
|||||
Övezeti |
beépítés |
legkisebb |
Legnagyobb |
legkisebb |
legnagyobb |
legnagyobb |
Kt |
SZ |
3000 |
10 |
40 |
- |
4,5 |
36. Különleges terület – Sportolási célú területek (KSp)
39. § (1) Az építési övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paraméterei a következők:
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
AZ ÉPÜLETEK |
|||||
Övezeti |
beépítés |
legkisebb |
Legnagyobb |
legkisebb |
legnagyobb |
legnagyobb |
KSp |
SZ |
3000 |
20 |
40 |
0,3 |
12 |
37. Különleges terület – Rendezvény és sport központ (K-Rsk)
40. § (1) Az építési övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paraméterei a következők:
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
AZ ÉPÜLETEK |
|||||
Övezeti |
beépítés |
legkisebb |
Legnagyobb |
legkisebb |
legnagyobb |
Legkisebb – legnagyobb |
K-Rsk |
SZ |
3000 |
40 |
40 |
0,8 |
4,5-12 |
38. Különleges terület – Rekreációs terület (Kr)
41. § (1) A különleges rekreációs terület övezete a rekreációs létesítmények funkciójával összhangban lévő építmények, zöld- és vízfelületek elhelyezésére szolgál. Lakó rendeltetési egység csak a tulajdonos, a használó és a személyzet számára alakítható ki.
(2) A különleges rekreációs terület övezetében elhelyezhető épületek:
a) sport, rekreációs,
b) szállásadó, és kapcsolódó szolgáltatások,
c) vendéglátó
rendeltetést tartalmazhatnak.
(3) Az építési övezetekben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paraméterei a következők:
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
AZ ÉPÜLETEK |
|||||
Övezeti |
beépítés |
legkisebb |
Legnagyobb |
legkisebb |
legnagyobb |
Legkisebb – legnagyobb |
Kr-1 |
SZ |
3000 |
15 |
70 |
0,3 |
3,5-6,0 |
Kr-2 |
SZ |
3000 |
15 |
70 |
0,3 |
3,5-6,0 |
Kr-3 |
SZ |
5000 |
25 |
50 |
0,3 |
-10,5 |
Kr-4 |
SZ |
1 ha |
15 |
70 |
0,3 |
3,5-6,0 |
39. Különleges mezőgazdasági üzemi terület (Km) (mezőgazdasági majorok)
42. § (1) A különleges mezőgazdasági üzemi terület a mezőgazdasági üzemi építmények, mezőgazdasági termeléssel összefüggő kutatási, kereskedelmi, szolgáltató és agrárturisztikai (pl. lovasturisztikai) rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgáló Km jelű építési övezet.
(2) Mezőgazdasági üzemi terület építési övezeteiben kialakíthatók a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások is.
(3) A területen belül csak olyan kereskedelmi, szolgáltató és gazdasági tevékenységi célú épületek létesíthetők, amelyek közegészségügyi és környezetvédelmi szempontból az állattartással összeegyeztethetők.
(4) Különleges mezőgazdasági üzemi terület övezeteiben az építmény elhelyezés feltételei a következők:
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
AZ ÉPÜLETEK |
|||||
Övezeti jele |
beépítés |
legkisebb |
legnagyobb |
legkisebb |
legnagyobb |
legnagyobb |
Km |
SZ |
5000 |
40 |
40 |
0,7 |
7,5 |
40. Különleges terület – Hulladékkezelő, városüzemeltetési terület (Kh)
43. §63 (1) Az építési övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paraméterei a következők:
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
AZ ÉPÜLETEK |
|||||
Övezeti jele |
beépítés |
legkisebb |
legnagyobb |
legkisebb |
legnagyobb |
legnagyobb |
Kh |
SZ |
2000 |
40 |
40 |
0,25 |
15,0 |
41. Különleges terület –meglévő pincesorok területe (Kp)
44. § (1)64 Az építési övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paraméterei a következők:
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
AZ ÉPÜLETEK |
|||||
Övezeti jele |
beépítés |
legkisebb |
legnagyobb |
legkisebb |
legnagyobb |
legnagyobb |
Kp |
Z |
50 |
80%* |
10% |
1,5 |
3,5 |
42. Különleges közműterület (Kk)
45. § (1) A Kk jelű építési övezet a jelentős területigénnyel nem rendelkező közműterületek (szennyvízátemelő, alállomás, gázfogadó, vízmű, hírközlés, stb.) elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési övezet telkein csak a rendeltetéssel összefüggő építmények helyezhetők el.
(3) Az építési övezetben az építmény elhelyezés feltételei a következők:
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
AZ ÉPÜLETEK |
|||||
övezeti jele |
beépítési |
legkisebb |
legnagyobb |
legkisebb |
legnagyobb |
legnagyobb |
Kk |
SZ |
200 |
40 |
40 |
- |
6,0 |
43. Különleges terület – honvédelmi terület (Khv)
46. § (1) A különleges – honvédelmi terület Khv jelű övezete a honvédelemmel összefüggő építmények elhelyezésére szolgáló övezet.
(2) A honvédelmi területen kizárólag honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági építmények helyezhetők el, a környezet védelméről és természet védelméről rendelkező jogszabályok követelményeinek megfelelően.
(3) Az építési övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paraméterei a következők:
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
AZ ÉPÜLETEK |
|||||
övezeti |
beépítési |
legkisebb |
legnagyobb |
legkisebb |
legnagyobb |
legnagyobb homlokzatmagasság átlaga |
Khv |
SZ |
3000 |
20 |
60 |
0,5 |
7,5 |
Beépítésre nem szánt területek
44. Beépítésre nem szánt területekre vonatkozó általános előírások
47. §65 A beépítésre nem szánt területek használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következő terület-felhasználási egységek közé sorolandók:
Terület-felhasználási egységek |
||
|---|---|---|
Általános használat szerint |
Sajátos használat szerint |
|
Megnevezés |
Jel |
|
Közlekedési terület |
Közúti közlekedési terület |
KÖu |
Vasúti közlekedési terület |
KÖk |
|
Zöldterület |
Közkert, közpark |
Z |
Erdőterület |
Erdőterület |
E |
Mezőgazdasági terület |
Általános mezőgazdasági terület |
Má |
Kertes mezőgazdasági terület |
Mk |
|
Korlátozott használatú mezőgazdasági terület |
Mko |
|
Vízgazdálkodási terület |
Vízmedrek területe |
V |
Árvízvédelmi töltések területe |
V-t |
|
Vízmű terület |
Vv |
|
Különleges terület |
Fásított köztér, sétány |
Kb-kt |
Burkolt köztér |
Kb-kö |
|
Rekreációs terület |
Kb-re |
|
Városüzemeltetési terület |
Kb-vü |
|
45. Közlekedési területek
48. § (1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkoló) - közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével -, a tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények, a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményeik, továbbá a közművek és hírközlési, és reklám építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A közlekedési övezetbe tartoznak a meglévő és tervezett közutak (Köu), a vasúti területek (Kök) a hozzájuk tartozó közlekedésüzemi létesítmények területével és tartozékaival együtt.
46. Zöldterületek (Z)
49. § (1) Zöldterület a Szabályozási Terven Z jellel szabályozott jellemzően növényzettel fedett közterület.
(2) A Z-0 jellel szabályozott zöldterület (közkert) területén épület nem létesíthető. Az övezetben elhelyezhetők a szabadidő eltöltését szolgáló épületnek nem minősülő pihenési, sportolási, játszótéri létesítmények, sétautak, kerékpárút és köztárgyak.
(3)66 A Z-1 jellel szabályozott zöldterület (közpark) területén, a (2) bekezdés szerinti építmények, és a közpark funkciójához illeszkedő, a szabadidő eltöltését, a játékot, a sportolást szolgáló épületek helyezhetők el. A Z-1a övezet területén elhelyezhető továbbá többfunkciós víztározó, vízi sportot szolgáló épületek, rendezvényterem, vendéglátó és szálláshely szolgáltató épület, maximum 10 m magas kilátó is.
(4) A Z-2 jelű városi szintű közpark területén a (2) és a (3) bekezdés szerinti építmények, továbbá kulturális, közösségi szórakoztató, sport, szállás, vendéglátó rendeltetést tartalmazó épület (rendezvényközpont), illetve a terület fenntartását biztosító épület létesíthető.
(5)67 A Z-1, Z-2 jelű övezet területének legfeljebb 3%-a építhető be. Az épületek szabadonállóan, a Z-1 övezetben legfeljebb 4,5 m homlokzatmagassággal, a Z-2 övezetben legfeljebb 7,5 méter homlokzatmagassággal alakíthatók ki. A Z-1a övezetben szálláshely és rendezvényterem esetében 6,5 m homlokzatmagasság is kialakítható.
(6)68 A Z-0 jelű közkert legalább 60%-át, a Z-1, Z-1a és Z-2 jelű közpark legalább 70%-át biológiailag aktív növényzettel fedetten kell fenntartani illetve kialakítani. Kivételt képez ez alól a Z-1a övezeten belül a vízfelület telke, amennyiben a tó területe külön telken kerül kialakításra.
(7) Közpark létesítése, és teljes felújítása kertépítészeti terv alapján történhet.
(8) A Zke jelű kegyeleti park övezetében a kegyeleti park funkciójához illeszkedő műtárgyak alakíthatók ki.
(9)69 A Fundoklia-völgy Z-0 jelű övezet területén a természetes és természetközeli élőhelyeket (gyeptársulásokat) meg kell őrizni.
(10) A Z-vk jelű övezet (városközponti fásított sétány, köztér) előírásai:
a)70 Az övezet telkén a pihenést szolgáló berendezések-építmények (pad, pergola, szökőkút, szobor, térplasztika, kerékpártároló, stb.) helyezhetők el.
b) Az Alsó és Felső utcában terepszint alatt mélygarázs létesíthető. A mélygarázs felett a kialakítandó fás zöldfelületek számára legalább 0,4 méter földtakarás kötelező.
c)71 Az övezet területén épület nem helyezhető el (a mélygarázsok kijáratainak kivételével). Az övezetben meglévő épület (Helytörténeti Gyűjtemény, 22908 és 22909 hrsz-ú ingatlanon található utcával párhuzamos főépület) felújítható, de bővítése nem lehetséges.
d)72
(11) A Z jelű övezetek területén vízfelületek is kialakíthatók.
(12)73 A Z-1a övezeten belül megkülönböztetetten jelölt vízfelület kialakítására alkalmas területen belül jelölhető ki vízfelület, amely a beépítési százalék számításánál figyelembe vehető.
47. Erdőterület (E)
50. § (1) Erdőterület a Szabályozási Terven “E” jellel szabályozott erdők és a rendezési terv szerinti tervezett erdők területe.
(2) Az erdőterület az építmények elhelyezése szempontjából
a) védelmi (Ev),
b) elsődlegesen védelmi, másodlagosan közjóléti (Ev (k))
övezetekre tagolódik.
(3) Védelmi erdőövezetben (Ev), (Ev(k)) épületet elhelyezni nem lehet. Az OTÉK 32. §-a szerinti építmények akkor helyezhetők el, ha azok az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják.
(4) Csúszásveszélyes területen lévő védelmi erdőövezetben csak a csúszásveszély elhárítását szolgáló építmények létesíthetők az illetékes természetvédelmi hatósággal egyeztetve.
(5) Az elsődlegesen védelmi, másodlagosan közjóléti (hullámtéri) erdőövezetben (Ev(k)) elhelyezhetők a vízgazdálkodás, vízkárelhárítás építményei, továbbá sétaút, tanösvény, pihenőhely, erdei tornapálya
48. Mezőgazdasági területek
51. § (1) A mezőgazdasági terület a hagyományos mezőgazdasági használat megtartása, a termőföldvédelem, a természeti és kulturális örökségi értékek védelme, a felszíni vizek védelme, és a városfejlesztés érdekeinek érvényesítése céljából, a következő terület-felhasználási egységekre tagolódik:
a) általános mezőgazdasági terület,
b) kertes mezőgazdasági terület,
c) korlátozott használatú mezőgazdasági terület.
(2) Mezőgazdasági területen erdő létesíthető, de az erdőterületre vonatkozó szabályozás csak akkor alkalmazható, ha a rendezési terv módosításával az erdő erdőterület övezetébe kerül.
(3) A terepszint alatti építmény alapterülete, ha az övezeti előírások másként nem rendelkeznek, nem haladhatja meg a telek területének 1%-át, de nem lehet több 300 m²-nél.
(4) A mezőgazdasági terület övezeteiben a közművesítettség mértéke részleges. Ha a szennyvíz a közcsatornába nem vezethető, akkor zárt szennyvíztárolót kell kialakítani, vagy a 21. § (4) bekezdés feltételeinek fennállása esetén egyedi szennyvíztisztítót kell létesíteni.
(5) Kertes mezőgazdasági terület övezeteiben, továbbá korlátozott használatú mezőgazdasági területen birtokközpont nem létesíthető.
(6)74
(7) A rendelet hatálybalépése előtt a földhivatali nyilvántartás szerint már meglévő lakóépületek felújíthatók.
49. Általános mezőgazdasági terület (Má-1, Má-2)
52. § (1) Általános mezőgazdasági terület az árutermelő gazdálkodásra alkalmas Má-1, Má-2 jellel szabályozott mezőgazdasági terület.
(2) Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben a növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos lakófunkció, szolgáltatás, termékfeldolgozás, tárolás és agrárturizmus építményei létesíthetők, de az Má-2 övezetben nagy létszámú állattartótelep nem létesíthető.
(3) A telekosztással kialakítható legkisebb telek területe 5000 m2.
(4) Általános mezőgazdasági terület övezeteiben az építmény elhelyezés területi feltételei a következők:
a) 1500 m2-nél kisebb telken épület nem létesíthető,
b) az 1500-5000 m2 közötti területű telken csak a növénytermesztés célját szolgáló legfeljebb 4,5 m gerincmagasságú fóliasátor, üvegház, és az azok üzemeltetéséhez szükséges épület, továbbá földdel borított pince létesíthető,
c) a legalább 5000 m2 területű telken elhelyezhetők a lakófunkció kivételével a (2) bekezdés szerinti gazdasági épületek;
d) a legalább 50.000 m2 (5 ha) területű telek területén elhelyezhetők a (2) bekezdés szerinti épületek;
(5) Az épületeket a telek határától legalább 10 m előkert, oldalkert és hátsókert biztosításával lehet elhelyezni
(6) Az építmények a telek legfeljebb 3%-os beépítésével szabadonállóan alakíthatók ki.
(7) A gazdasági épületek homlokzatmagasság átlaga legfeljebb 7,5 méter különálló lakóépület homlokzatmagasság átlaga legfeljebb 4,5 méter lehet.
(8) Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben, ha az építtető tulajdonában álló telkek (termőföldterületek) összes területe a város vagy a szomszédos települések közigazgatási területén eléri az 5 ha-t, akkor az egyik legalább 1 ha területű telken birtokközpont létesíthető, ahol a (2) bekezdés szerinti építmények a következő feltételekkel is elhelyezhetők:
a) a beépíthető telek területe 10000 m2 ,de legfeljebb 30.000m2;
b) a beépítettség mértéke a beszámított telkek összterületének 3%-a, de nem lehet több a birtokközpont területének 30%-ánál;
c) a zöldfelület mértéke legalább 40%.
(9) A birtokközpont telkén a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó szállás jellegű épület, vendéglátó épület is elhelyezhető.
(10) Mezőgazdasági területen új lakás, lakóépület csak akkor létesíthető, ha:
a) Az árutermelő mezőgazdasági üzemi tevékenység épületei megépültek,
b) a lakás vagy lakóépület rendeltetésszerű használatához szükséges ivóvizet, villamos energia ellátást, a keletkező hulladék és szennyvíz elszállítását vagy ártalommentes elhelyezését, továbbá a gépjárművel történő állandó megközelítést a tulajdonos vagy használó biztosítani tudja.
(11) Az övezet azon telkein, ahol a szabályozási terv halomsírt (kunhalmot) jelöl, építmények elhelyezéséhez a természetvédelmi és kulturális örökségvédelmi követelményeket tisztázni kell.
50. Kertes mezőgazdasági terület (Mk)
53. § (1) Kertes mezőgazdasági terület a vegyes kert-, szőlő-, gyümölcsgazdálkodást és a pihenést szolgáló Mk jellel szabályozott mezőgazdasági terület.
(2) Kertes mezőgazdasági terület Mk-1 jelű övezeteiben elhelyezhető egy gazdasági épület, amely ideiglenes tartózkodásra is alkalmas présház és tárolás célját szolgáló épület lehet. Elhelyezhető továbbá legfeljebb 60 m2 terepszint alatti önálló építmény. Új lakóépület és állattartást szolgáló építmény nem létesíthető, de a rendelet hatályba lépésekor már meglévő lakóépület új, önálló lakást nem eredményező átalakítása, legfeljebb 1 alkalommal, 25 m2-rel történő bővítése és felújítása lehetséges, azonban az ingatlan beépítettsége a bővítéssel együtt sem haladhatja meg a 3%-ot.
(3) Az Mk-2 jelű övezet területén épület nem létesíthető.
(4) Az Mk-1 övezetben az építmény elhelyezés feltételei a következők:
a) a beépíthető telek területe legalább 1500 m2, átlagos szélessége legalább 9 méter,
b) telekosztással kialakítható telek területe legalább 1500 m2, szélessége legalább 14 méter,
c) a beépítési mód: szabadonálló,
d) a beépítettség mértéke a telek területének 3%,-a, de legfeljebb 60 m2 lehet,
e)75 legfeljebb 3,5 m homlokzatmagasságú épületek létesíthetők,
f) az épületek legalább 8 méter előkert és legalább 3 méter oldalkert biztosításával építhetők,
g) az övezet szabályozási terven jelölt csúszásveszélyes területén épület nem létesíthető,
h)76
(5) Kertes mezőgazdasági területen vízvezeték csak a csatornahálózat kiépítésével egyidejűleg létesíthető.
(6) Az övezet azon telkein, ahol a szabályozási terv halomsírt (kunhalmot) jelöl, építmények elhelyezéséhez a természetvédelmi és kulturális örökségvédelmi követelményeket tisztázni kell.
51. Korlátozott használatú mezőgazdasági terület (Mko)
54. § (1) Korlátozott használatú mezőgazdasági területek a táj- és természetvédelmi, ökológiai, tájkarakter-védelmi, vízminőség-védelmi szempontból érzékeny Mko jellel szabályozott mezőgazdasági területek.
(2) A területen telekosztással kialakítható telek (földrészlet) területe 10 000 m2-nél kisebb nem lehet.
(3) Az Mko-0 jelű övezetek területén épületek nem létesíthetők.
(4) Az Mko-1 jelű övezet területén a gyepfelületek fenntartását szolgáló legeltetéses állattartás, a fenntartási célú, továbbá génmegőrzést szolgáló állattartás építményei létesíthetők.
(5) Az Mko-2 jelű övezetben a (4) bekezdés építményei, továbbá a lovas turizmus építményei és a gyógynövénytermesztés, gyógynövény feldolgozás építményei létesíthetők.
(6) Az Mko-1 és Mko-2 jelű övezetben az épületek elhelyezésének feltételei:
a) a beépíthető telek területe legalább 10 ha,
b) beépítési mód: szabadonálló,
c) a beépítettség mértéke a telek területének a 3%-a,
d) a homlokzatmagasság átlaga legfeljebb 4,5 méter,
e) az előkert legalább 8 méter, az oldalkert legalább 4,5 méter lehet.
(7) Az Mko-1 és Mko-2 jelű övezetben, ha az építtető tulajdonában álló telkek (termőföld területek) összes területe eléri a 10 ha-t, akkor az egyik legalább 1 ha területű telken birtokközpont létesíthető.
(8) A birtokközpont területén az Mko-1 övezetben a (4) bekezdés szerinti épületek, az Mko-2 övezetben az (5) bekezdés szerinti épületek helyezhetők el.
(9) A birtokközpont területén az épületek létesítésének feltételei:
a) a beépíthető telek területe legalább 10 000 m2 lehet,
b) a beépítettség mértéke a birtokközpont területébe beszámított telkek összterületének legfeljebb 3%-a, és a birtokközpont területének legfeljebb 30%-a,
c) a beépítési mód: szabadonálló,
d) a homlokzatmagasság átlaga legfeljebb 4,5 méter,
e) az előkert legalább 8 méter, az oldalkert legalább 3 méter lehet.
(10) A birtokközpont telkén a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó szállás jellegű épület, vendéglátó épület is elhelyezhető.
(11)77
(12)78
52. Vízgazdálkodási terület
55. § (1) Vízgazdálkodási terület:
a) a vízmedrek területe,
b) az árvízvédelmi töltések területe,
c) a vízmű területek.
(2) A vízmederként (V) szabályozott övezeteken:
a) A patakok területén csak a vízgazdálkodással összefüggő műtárgyak,
b) a Duna szabályozott területén a vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, a vízi közlekedés, a vízi sportolás, a horgászat műtárgyai,
c) a Papi-földek területén tervezett víztározó területén, a vízgazdálkodás, a záportározás, a csónakázás és a horgászat műtárgyai
helyezhetők el.
(3) Az árvédelmi töltések szabályozott övezetében (V-t) csak az árvíz elleni védelem műtárgyai alakíthatók ki.
(4) Vízművek övezetében (V-v) csak a rendeltetésüknek megfelelő építmények létesíthetők.
53. Különleges terület – fásított köztér, sétány (Kb-kt)
56. § (1) Különleges terület – fásított köztér, sétány az SZT szerint Kb-kt jellel szabályozott beépítésre nem szánt terület-felhasználási egység.
(2) A fásított köztér, sétány területén elhelyezhető sétaút, kerékpárút, köztárgy, parkoló és kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó rendeltetésű épület.
(3) A különleges terület – fásított köztér, sétány területén építmény, épület 5%-os beépítéssel helyezhető el. Az épületek szabadonállóan, legfeljebb 4,5 méter átlag-homlokzatmagassággal alakíthatók ki.
(4) Az övezetben a legkisebb zöldfelület mértéke 20%.
54. Különleges terület – burkolt köztér (Kb-kö)
57. § (1) Különleges terület – burkolt köztér az SZT szerint Kb-kö jellel szabályozott beépítésre nem szánt terület-felhasználási egység, mely lehet magánterület is.
(2) A burkolt köztér területén elhelyezhető magánút, parkoló, kerékpárút, köztárgy, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó rendeltetésű épület.
(3) A különleges terület – burkolt köztér területén építmény, épület 5%-os beépítéssel helyezhető el. Az épületek szabadonállóan, legfeljebb 4,5 méter átlag-homlokzatmagassággal alakíthatók ki.
(4) Az övezetben a legkisebb zöldfelület mértéke 10%.
55. Különleges terület – rekreációs terület (Kb-re)
58. § (1) Különleges rekreációs terület az SZT szerint Kb-re jellel szabályozott beépítésre nem szánt terület-felhasználási egység.
(2) A rekreációs területen elhelyezhető parkoló, kerékpárút, köztárgy, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó rendeltetésű épület.
(3) A különleges rekreációs területen építmény, épület 5%-os beépítéssel helyezhető el. Az épületek szabadonállóan, legfeljebb 4,5 méter átlag-homlokzatmagassággal alakíthatók ki.
(4) Az övezetben a legkisebb zöldfelület mértéke 80%.
(5) Az övezet területén csak a termőhelynek megfelelő, a tájra jellemző fa- és cserjefajok ültethetők, és a tájképi értékeket képviselő levendulás ültetvény megőrzését biztosítani kell.
55/A.79 Különleges terület- városüzemeltetési terület (Kb-vü)
58/A. § (1) Különleges városüzemeltetési terület az SZT szerint Kb-vü jellel szabályozott beépítésre nem szánt terület-felhasználási egység.
(2) A városüzemeltetési területen elhelyezhető komposztáló, válogató csarnok, hulladékudvar, és egyéb városüzemeltetési építmények.
(3) A különleges városüzemeltetési területen építmény, épület 10%-os beépítéssel helyezhető el. Az épületek szabadonállóan, legfeljebb 15 méter átlag-homlokzatmagassággal alakíthatók ki.
(4) A telekhatárok mentén a szabályozási tervben jelölt szélességben beültetési kötelezettség szerinti zöldfelületet kell kialakítani. A 18 m széles beültetési kötelezettség területén belül belső úthálózat is kialakítható, ebben az esetben a kerítés mentén fasor kialakítása kötelező.
Egyedi területek sajátos előírásai
56. A Városközpontra vonatkozó előírások
59. § (1) A Városközponti terület lehatárolása a 31. § (5) bekezdés c) pontjában, valamint az 5. mellékletben található.
(2)80 A Vt-2, Vt-4, Vt-5 és Vi-1 építési övezet területén a tömbön átmenő gyalogos átjárás biztosítása érdekében a gyalogos sétány vagy magánút kialakítását a terület - az önkormányzat és a tulajdonos közötti szerződés alapján - közforgalom céljára történő megnyitásával lehet biztosítani. Településrendezési szerződés megkötése esetén a magánút/sétány biztosítására alapított telki szolgalom bejegyzése ellenében az adott telek +0,2 m2/m2 szintterületi mutató növekményre jogosult.
(3)81
(4) Az Alsó utca - Budai út - 22552/13. helyrajzi szám által bezárt (jelenleg városháza) tömbben kialakított „gyalogos sétány” felett híd átvezetése, vagy épületrész átnyúlása megengedett. A közterület (sétány) számára minimálisan 4,5 méter magas űrszelvényt kell biztosítani.
(5) A Vt-4, Vt-5, Vt-4/a és Vi-1 építési övezetben terepszint alatt az építési hely az egész telek.
(6)82 Az Alsó és Felső utca menti ingatlanok esetében, ahol a szabályozási terv építési vonalat nem rögzít, ott a közterületi telekhatárt kell új épület esetén építési vonalnak tekinteni. Ahol a szabályozási terv rögzíti, ott az új épület határfalát az építési vonalnak megfelelően kell elhelyezni, figyelembe véve a 10. § (7)-(9) bekezdéseit.
(7)83
(8) Az Alsó és Felső utcai közterület alatti mélygarázsból az azzal szomszédos telkek mélygarázsainak megközelítése is kialakítható.
(9) Az ingatlanokon létesülő rendeltetési egységekhez szükséges parkolókat 150 darabszámig legalább 50%-ban épületben vagy terepszint alatti gépkocsi tárolóban kell biztosítani. Amennyiben az elhelyezendő gépjárműtárolók száma meghaladja a 150 db-ot, az előzőkön túl a 150 db-ot meghaladó darabszám 20 %-át kell az épület földszintjén, terepszint alatt, vagy önálló parkolóházban elhelyezni. Az intézmények létesítése esetén a parkolóigény számításnál a különidejűséget figyelembe lehet venni.
(10) A terület közlekedési célú területein a felszíni közterületi gépkocsi parkolók csak korlátozottan alakíthatók ki, kizárólag mozgássérült parkolás és rövididejű megállások érdekében. A 20 méternél kisebb szabályozási szélességű közterületen a közterület hossz méretére vetítve maximálisan 1 db/10 fm, a 20 méter felettiek esetén 1 db/5 fm.
(11)84
(12)85
(13)86
(14) A területen szabályozott terepszint alatti építési helyen felépítmények elhelyezhetők, melyek bruttó alapterülete egyenként 60 m2, homlokzatmagassága legfeljebb 4,0 méter lehet.
(15) A városközpont területén önálló antennatartó torony nem helyezhető el.
(16) A 22081/5 és a 19286/4 helyrajzi számú telkek SZT szerinti telekhatárai mentén legalább egysoros fatelepítés szükséges.
57. Ófalu területére vonatkozó előírások (M6 autópálya és Duna közötti belterület)
60. § Oldalhatáron álló épület a kialakult állapot figyelembevételével, úgy is elhelyezhető, hogy az utcai telekhatártól 9 méter széles területsávban nem kell oldalkertet tartani, így az épület elhelyezése, kialakítása a telepítési távolságokra vonatkozó szabályok szerint lehetséges.
58. A „Pára” és környéke területére vonatkozó előírások
61. § (1) A „Pára” és környéke terület lehatárolása a 31. § (5) bekezdés b) pontjában, valamint az 5. mellékletben található.
(2) Pincerendszerek, valamint azok hatásterületein elhelyezhető épületek kialakítására vonatkozó előírások:
a) Legfeljebb 6 lakást tartalmazó, legfeljebb F+1+tetőteres épületek helyezhetők el, melyek egyszerű alaprajzzal, legfeljebb 12,0x12,0 méter befoglaló mérettel építhetők. Építés előtt a pincerendszerekről olyan felmérés készítendő, mely bányamérési, illetve geodéziai módszerekkel a térszín alatti és fölötti viszonyokat együtt ábrázolja. Az épületek szerkezeti kialakításának megtervezésére alápincézett területeken jártas építési szakértő bevonása javasolt.
b) A létesítendő épületek alapozását lemezalappal, vagy gerendaráccsal javasolt megtervezni.
c) A megépült épületek falán szintezési falicsap létesítendő, hogy az esetleges mozgások regisztrálhatók legyenek.
(3) Pincerendszerekre, volt bányaterületre vonatkozó előírások:
a) A pincék szabad légcseréjét biztosító szellőző aknákat szabadon kell hagyni, karban kell tartani és a lakások építésénél a kiszellőző helyzetét figyelembe kell venni. A pincelejáratok szintén fenntartandók.
b) A pincék hasznosítása előtt azok állékonyságának megnöveléséről gondoskodni kell. Épületek kivitelezése csak a földalatti biztosítási munkák elkészülte után kezdhető meg;
c) A felszín feletti építmény tulajdonosának 5 évenként javasolt elvégeztetni a föld alatti üregek szakértő általi ellenőrzését.
d) A felszín feletti, illetve a felszín alatti beépítéseknél a területről olyan térkép készítése szükséges, amely bányamérési, illetve geodéziai módszerekkel térszín alatti, a föld feletti és külszíni viszonyokat együtt ábrázolva mutatja be, majd ennek megfelelően a hatásterület és a beépítést tiltó sáv aktualizálható, illetve pontosítható.
Záró rendelkezések
62. § Jelen rendelet 2016. május 1-jén lép hatályba.
63. §87
64. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.
1. melléklet a 9/2016. (III.31.) önkormányzati rendelethez888990
2. melléklet a 9/2016. (III.31.) önkormányzati rendelethez
3. melléklet a 9/2016. (III.31.) önkormányzati rendelethez91
6. melléklet a 9/2016. (III.31.) önkormányzati rendelethez92
1. függelék a 9/2016. (III.31.) önkormányzati rendelethez
2. függelék a 9/2016. (III.31.) önkormányzati rendelethez93
7. függelék a 9/2016. (III.31.) önkormányzati rendelethez94
9. függelék a 9/2016. (III.31.) önkormányzati rendelethez95
Hatályon kívül helyezte a 6/2018. (II. 21.) önkormányzati rendelet.
Hatályon kívül helyezte a 6/2018. (II. 21.) önkormányzati rendelet.
Hatályon kívül helyezte a 6/2018. (II. 21.) önkormányzati rendelet.
Hatályon kívül helyezte a 6/2018. (II. 21.) önkormányzati rendelet.
Hatályon kívül helyezte a 6/2018. (II. 21.) önkormányzati rendelet.
Hatályon kívül helyezte a 6/2018. (II. 21.) önkormányzati rendelet.
Hatályon kívül helyezte a 6/2018. (II. 21.) önkormányzati rendelet.
Hatályon kívül helyezte a 6/2018. (II. 21.) önkormányzati rendelet.
Hatályon kívül helyezte a 6/2018. (II. 21.) önkormányzati rendelet.
Hatályon kívül helyezte a 6/2018. (II. 21.) önkormányzati rendelet.
Hatályon kívül helyezte a 6/2018. (II. 21.) önkormányzati rendelet.
Megállapította a 21/2017. (V. 31.) önkormányzati rendelet.
Megállapította a 6/2018. (II. 21.) önkormányzati rendelet.
Megállapította a 6/2018. (II. 21.) önkormányzati rendelet.
Megállapította a 6/2018. (II. 21.) önkormányzati rendelet.
Megállapította a 6/2018. (II. 21.) önkormányzati rendelet.
Módosította a 6/2018. (II. 21.) önkormányzati rendelet.
Hatályon kívül helyezte a 6/2018. (II. 21.) önkormányzati rendelet.
Módosította a 6/2018. (II. 21.) önkormányzati rendelet.
Hatályon kívül helyezte a 6/2018. (II. 21.) önkormányzati rendelet.
Megállapította a 6/2018. (II. 21.) önkormányzati rendelet.
Hatályon kívül helyezte a 6/2018. (II. 21.) önkormányzati rendelet.
Módosította a 21/2017. (V. 31.) önkormányzati rendelet.
Módosította a 21/2017. (V. 31.) önkormányzati rendelet.
Módosította a 21/2017. (V. 31.) önkormányzati rendelet.
Hatályon kívül helyezte a 6/2018. (II. 21.) önkormányzati rendelet.
Módosította a 6/2018. (II. 21.) önkormányzati rendelet.
Hatályon kívül helyezte a 6/2018. (II. 21.) önkormányzati rendelet.
Módosította a 6/2018. (II. 21.) önkormányzati rendelet.
Megállapította a 6/2018. (II. 21.) önkormányzati rendelet.
Megállapította a 6/2018. (II. 21.) önkormányzati rendelet.
Hatályon kívül helyezte a 6/2018. (II. 21.) önkormányzati rendelet.
Hatályon kívül helyezte a 6/2018. (II. 21.) önkormányzati rendelet.
Hatályon kívül helyezte a 6/2018. (II. 21.) önkormányzati rendelet.
Hatályon kívül helyezte a 6/2018. (II. 21.) önkormányzati rendelet.
Hatályon kívül helyezte a 6/2018. (II. 21.) önkormányzati rendelet.
Hatályon kívül helyezte a 6/2018. (II. 21.) önkormányzati rendelet.
Hatályon kívül helyezte a 6/2018. (II. 21.) önkormányzati rendelet.
Hatályon kívül helyezte a 6/2018. (II. 21.) önkormányzati rendelet.
Hatályon kívül helyezte a 6/2018. (II. 21.) önkormányzati rendelet.
Hatályon kívül helyezte a 6/2018. (II. 21.) önkormányzati rendelet.
Hatályon kívül helyezte a 6/2018. (II. 21.) önkormányzati rendelet.
Hatályon kívül helyezte a 6/2018. (II. 21.) önkormányzati rendelet.
Hatályon kívül helyezte a 6/2018. (II. 21.) önkormányzati rendelet.
Hatályon kívül helyezte a 6/2018. (II. 21.) önkormányzati rendelet.
A "városképbe illően" szövegrészt hatályon kívül helyezte a 6/2018. (II. 21.) önkormányzati rendelet.
Hatályon kívül helyezte a 6/2018. (II. 21.) önkormányzati rendelet.
Hatályon kívül helyezte a 6/2018. (II. 21.) önkormányzati rendelet.
Hatályon kívül helyezte a 6/2018. (II. 21.) önkormányzati rendelet.
Hatályon kívül helyezte a 6/2018. (II. 21.) önkormányzati rendelet.
Módosította a 6/2018. (II. 21.) önkormányzati rendelet.
A "településképi megjelenésre" szövegrészt hatályon kívül helyezte a 6/2018. (II. 21.) önkormányzati rendelet.
Megállapította a 21/2017. (V. 31.) önkormányzati rendelet.
Hatályon kívül helyezte a 6/2018. (II. 21.) önkormányzati rendelet.
Módosította a 21/2017. (V. 31.) önkormányzati rendelet.
Módosította a 21/2017. (V. 31.) önkormányzati rendelet.
Módosította a 21/2017. (V. 31.) önkormányzati rendelet.
Módosította a 21/2017. (V. 31.) önkormányzati rendelet.
Módosította a 25/2018. (IX. 28.) önkormányzati rendelet.
Módosította a 21/2017. (V. 31.) önkormányzati rendelet.
Megállapította a 25/2018. (IX. 28.) önkormányzati rendelet.
Módosította a 25/2018. (IX. 28.) önkormányzati rendelet.
Módosította a 21/2017. (V. 31.) önkormányzati rendelet.
Módosította a 21/2017. (V. 31.) önkormányzati rendelet.
Módosította a 21/2017. (V. 31.) önkormányzati rendelet.
Módosította a 21/2017. (V. 31.) önkormányzati rendelet.
Módosította a 21/2017. (V. 31.) önkormányzati rendelet.
Módosította a 21/2017. (V. 31.) önkormányzati rendelet.
Módosította a 6/2018. (II. 21.) önkormányzati rendelet.
Módosította a 6/2018. (II. 21.) önkormányzati rendelet.
Módosította a 21/2017. (V. 31.) önkormányzati rendelet.
Hatályon kívül helyezte a 6/2018. (II. 21.) önkormányzati rendelet.
Megállapította a 21/2017. (V. 31.) önkormányzati rendelet.
Hatályon kívül helyezte a 6/2018. (II. 21.) önkormányzati rendelet.
A "40-45º hajlásszögű, nyeregtetős" szövegrészt hatályon kívül helyezte a 6/2018. (II.21.) önkormányzati rendelet alapján.
Hatályon kívül helyezte a 6/2018. (II. 21.) önkormányzati rendelet.
Hatályon kívül helyezte a 6/2018. (II. 21.) önkormányzati rendelet.
Hatályon kívül helyezte a 6/2018. (II. 21.) önkormányzati rendelet.
Megállapította a 21/2017. (V. 31.) önkormányzati rendelet.
Módosította a 6/2018. (II. 21.) önkormányzati rendelet.
Hatályon kívül helyezte a 6/2018. (II. 21.) önkormányzati rendelet.
Módosította a 6/2018. (II. 21.) önkormányzati rendelet.
Hatályon kívül helyezte a 6/2018. (II. 21.) önkormányzati rendelet.
Hatályon kívül helyezte a 6/2018. (II. 21.) önkormányzati rendelet.
Hatályon kívül helyezte a 6/2018. (II. 21.) önkormányzati rendelet.
Hatályon kívül helyezte a 6/2018. (II. 21.) önkormányzati rendelet.
Hatályát vesztette a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján.
Módosította a 21/2017. (V. 31.) önkormányzati rendelet.
Módosította a 6/2018. (II. 21.) önkormányzati rendelet.
Módosította a 25/2018. (IX. 28.) önkormányzati rendelet.
Hatályon kívül helyezte a 6/2018. (II. 21.) önkormányzati rendelet.
Hatályon kívül helyezte a 6/2018. (II. 21.) önkormányzati rendelet.
Hatályon kívül helyezte a 6/2018. (II. 21.) önkormányzati rendelet.
Hatályon kívül helyezte a 6/2018. (II. 21.) önkormányzati rendelet.
Hatályon kívül helyezte a 6/2018. (II. 21.) önkormányzati rendelet.