1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatára és annak szerveire, tisztségviselőire.

(2) A rendelet hatálya kiterjed az (1) bekezdésben említett szervek és személyek feladat- és hatáskörére, továbbá Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése és szervei – bizottságok, polgármester, polgármesteri hivatal, településrészi önkormányzat testülete, jegyző – működési rendjére.

2. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat). Az Önkormányzat székhelye: 2030 Érd, Alsó utca 1-3.

(2) A Közgyűlés hivatalos megnevezése: Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés).

(3) A Közgyűlés hivatalának hivatalos megnevezése: Érd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal).

3. § A Közgyűlésnek 18 tagja van.

4. § Az Önkormányzat hivatalos jelképei: a város címere, zászlaja és pecsétje. A város címerének, zászlajának és pecsétjének leírását, valamint azok használatának rendjét külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

5. § A Közgyűlés alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

6. § (1) Az alakuló ülés napirendjére fel kell venni:

(2) Az alakuló vagy az azt követő ülés napirendjére fel kell venni:

(3) Ha az alpolgármester vagy a bizottságok megválasztásánál nincs meg a szükséges többség, a soron következő ülésen újabb szavazást kell tartani.

(4) A képviselői, a polgármesteri és az alpolgármesteri eskü szövegét a Helyi Választási Bizottság elnöke olvassa elő.

(5) A bizottságok nem képviselő tagjaira vonatkozó eskü szövegét a legfiatalabb képviselő olvassa elő.

7. § (1) Rendes ülést a Közgyűlés évente legalább nyolc alkalommal, főszabály szerint csütörtöki munkanapokon, délelőtt 10:00 órai kezdettel tart. A polgármester a soron következő ülés előzetesen tervezett időpontjáról legkésőbb az ülést megelőző 10. napon elektronikus úton értesíti a Közgyűlés, valamint a bizottságok tagjait a megadott e-mail címeiken.

(2) Az ülésnap a napirendre felvett napirendi pontok megtárgyalásának idejéig, de legfeljebb tíz órán át tart. Az ülésnapon napirendre felvett, de nem tárgyalt napirendi pontok megvitatását a Közgyűlés a következő nap 16.00 órakor kezdődő ülésén folytatja.

8. § (1) A polgármester – az általa meghatározott napirendekkel – a Közgyűlés ülését rendkívüli ülésre is összehívhatja.

(2) A napirend előterjesztéséről – az előterjesztésben megindokolva a napirend soron kívüli előterjesztésének okát és célját – a polgármester gondoskodik. Az, aki az ülés összehívását a polgármesternél indítványozza, a rendkívüli ülés összehívásának és az indítvány napirendre tűzésének okát és célját az előterjesztésben köteles megindokolni.

(3) A Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel dönt a napirend elfogadásáról.

(4) A rendkívüli ülésen csak a meghívó szerinti napirendben szereplő vagy az 9. § (6) bekezdése szerinti módon előre közölt témák tárgyalhatók.

9. § (1) A Közgyűlés ülését a polgármester – akadályoztatása vagy a polgármesteri tisztség betöltetlensége esetén az általa általános helyetteseként kijelölt alpolgármester, mindkettejük akadályoztatása vagy a két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a Közgyűlés tagjai közül választott másik alpolgármester hívja össze, írásban kiküldött meghívó útján.

(2) A Közgyűlés ülését a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége vagy egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze.

(3) A meghívónak tartalmaznia kell:

(4) A meghívóhoz csatolni kell:

(5) A rendes ülésre szóló meghívót a Közgyűlés ülését megelőzően legalább három munkanappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót a Közgyűlés ülését megelőzően legalább huszonnégy órával kézbesíteni kell. Ettől eltérni kivételesen, a polgármester engedélyével lehet.

(6) Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a Közgyűlés telefonon vagy elektronikus levélben – e-mail útján – is összehívható. Az így összehívott ülés indokoltságáról a Közgyűlés a napirend elfogadása előtt egyszerű szótöbbséggel dönt.

(7) A polgármester a Közgyűlés nyílt ülésére – elektronikus úton – meghívja:

(8) A tevékenységüket érintő napirendi pont tárgyalására tanácskozási joggal meg kell hívni:

(9) A meghívó és az írásos előterjesztések megküldése a képviselők és nem képviselő bizottsági tagok részére a MikroDat-rendszer útján történik, amelyről a képviselők és nem képviselő bizottsági tagok SMS útján kapnak értesítést.

(10) A Közgyűlés további meghívottai és a sajtó képviselői a nyilvános ülésen tárgyalandó előterjesztéseket Érd Megyei Jogú Város hivatalos honlapjáról tölthetik le.

10. § (1) Előterjesztésnek minősül a 19. § (3) bekezdésében felsorolt előterjesztők által előzetesen javasolt

(2) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

(3) Az előterjesztés a (2) bekezdés g) pontja szerinti esetben csak az adott feladatkörrel érintett bizottság állásfoglalásának ismeretében tűzhető napirendre. Bizottsági állásfoglalás hiányában az előterjesztést csak sürgős, rendkívül indokolt esetben lehet az ülés napirendjére felvenni, melyről a polgármester dönt.

(4) A költségvetést érintő kötelezettségvállalás fedezetét, a szükséges pénzügyi előirányzat összegét és forrását az előterjesztésben meg kell jelölni.

(5) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló tájékoztatót a Közgyűlés határozattal tudomásul veszi. Amennyiben a Közgyűlés nem ért egyet valamely intézkedéssel, a végrehajtás módjával, e döntését külön határozatba foglalja.

(6) Az ülés napján csak rendkívüli esetben, polgármesteri indokolással lehet bármilyen írásos anyagot a képviselőknek a MikroDat-rendszerbe feltölteni. Amennyiben az előterjesztés vagy a 11. § szerinti sürgős előterjesztés az ülés napján kerül kiosztásra, annak vitáját megelőzően a polgármester – bármelyik képviselő kérésére – köteles legalább tíz perces olvasási szünetet elrendelni.

(7) Előterjesztést legkésőbb a Közgyűlés rendes ülését megelőző 8. nap 12.00 óráig lehet a polgármesterhez benyújtani.

(8) A határidőn túl benyújtott előterjesztés csak a Közgyűlés legközelebbi rendes ülésén tárgyalható.

(9) Az előterjesztő a vita 27. §-ban meghatározottak szerinti lezárásáig az előterjesztést bármikor visszavonhatja. A visszavont előterjesztés véglegesen visszavontnak tekintendő, az másik ülésen is csak akkor tárgyalható, ha az előterjesztő azt újra benyújtja, mely esetben azt a feladatköre szerint érintett bizottságnak is ismételten véleményeznie kell.

(10) A polgármester vagy bármely képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Ha az elnapolással az előterjesztő nem ért egyet, akkor a napirendi pont elnapolásáról a Közgyűlés dönt. Az elnapolt előterjesztést arra az ülésre, amelyre elnapolásra került, újra – szükség esetén aktualizálva – elő kell terjeszteni, mely esetben azt a feladatköre szerint érintett bizottságnak is ismételten véleményeznie kell.

11. § (1) Sürgős előterjesztés benyújtására a polgármester, az alpolgármesterek, a képviselők egynegyede, a képviselőcsoportok vezetői, a bizottságok és a jegyző jogosultak.

(2) Sürgős előterjesztés kizárólag előre nem látható, soron kívüli intézkedést igénylő ügyben, rendkívül indokolt esetben terjeszthető a Közgyűlés rendes ülése elé olyan ügyben, amelyben a Közgyűlés rendkívüli ülésének összehívása is indokolt lenne. A sürgősség megalapozottságát az előterjesztésben indokolni kell.

(3) Sürgős előterjesztést írásban, legkésőbb a Közgyűlés rendes ülését megelőző napon 12.00 óráig a polgármesternél lehet benyújtani. A sürgős előterjesztést legkésőbb az ülést megelőző nap 16.00 óráig rögzíteni kell a MikroDat-rendszerben.

(4) A sürgős előterjesztésnek is meg kell felelnie az előterjesztés tartalmi követelményeinek. Ettől sürgős és rendkívül indokolt esetben, a Közgyűlés egyszerű többségű döntése alapján lehet eltérni.

(5) A sürgős előterjesztés napirendre vételéről a Közgyűlés a napirend előtt egyszerű szótöbbséggel határoz.

12. § (1) A Közgyűlés ülése – a zárt ülések kivételével – nyilvános, azon bárki részt vehet és – e rendeletben és az ülésvezető által engedélyezett felszólalási rendben – szót kaphat.

(2) A Közgyűlés üléseire készült előterjesztések és az ülések jegyzőkönyvei, továbbá a zárt ülések anyagainak közérdekű és közérdekből nyilvános adatai és a zárt üléseken hozott döntések nyilvánosságát a polgármester vagy a jegyző biztosítani köteles.

(3) A Közgyűlés ülésének időpontjáról, helyszínéről és napirendjéről a nyilvánosságot a meghívónak az Önkormányzat hivatalos honlapján történő megjelentetésével tájékoztatni kell. A honlap útján történő közzététel napja a meghívónak a képviselők részére történő kiküldésének, kézbesítésének napja.

13. § (1) A Közgyűlés nyilvános üléséről hang-, film- vagy videofelvétel készíthető.

(2) A hallgatóság a nyilvános ülésen a részére kijelölt helyen foglalhat helyet.

(3) Az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában felsorolt esetekben zárt ülés elrendelését indítványozhatja a polgármester vagy bármely képviselő.

(4) Az önkormányzati hatósági ügy eldöntésére irányuló zárt ülésen való részvételre és a zárt ülés anyagába történő betekintésre az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szabályait kell megfelelően alkalmazni.

14. § (1) A Közgyűlés ülését a polgármester vezeti.

(2) A polgármester akadályoztatása esetén a Közgyűlés ülését a polgármester által az általános helyettesítésére kijelölt alpolgármester, mindkettejük akadályoztatása esetén a Közgyűlés tagjai közül választott másik alpolgármester vezeti.

(3) A polgármester akadályoztatásának minősül az is, ha személyére vonatkozóan kizárási ok merül fel.

(4) A polgármester és az alpolgármesterek együttes akadályoztatása esetén az ülésvezetési feladatokat a korelnök látja el.

15. § (1) A polgármester

(2) Ha a határozatképességhez szükséges számú képviselő a meghívóban meghirdetett időpontban és helyen nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen, melynek tényét és a következő ülés időpontját a polgármester a meghívóban szereplő kezdési időponttól számított harminc perc elteltével bejelenti.

(3) A polgármester a határozatképességet főszabály szerint számítógépes szavazatrögzítő berendezés segítségével állapítja meg. Jelenlévőnek azt a képviselőt kell tekinteni, aki az ülésteremben tartózkodik. Amennyiben kétség merül fel, a polgármester a döntéshozatal előtt a határozatképességről meggyőződik, melyet a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

16. § (1) Határozatképtelen ülés esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívásának szabályai szerint köteles intézkedni.

(2) A polgármester ülésvezetési feladatai, jogköre:

(3) A polgármester vitavezetési feladatai:

17. § (1) A polgármester feladata a tanácskozás rendjének fenntartása, melynek keretében:

(2) Az (1) bekezdés d), e) pontjában foglalt intézkedések a Közgyűlés tagjával és a jegyzővel szemben nem alkalmazhatók, ilyen esetben a polgármester – szükség esetén – az ülést felfüggeszti vagy lezárja.

(3) Ha a Közgyűlés ülésén olyan rendzavarás vagy esemény történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre felfüggesztheti vagy bezárhatja.

18. § (1) A Közgyűlés nyílt ülésén tanácskozási joggal rendelkeznek:

(2) Az ülésen megjelent és szólásra jelentkezett, tanácskozási joggal nem rendelkező személy részére a polgármester – a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján – napirendenként egy alkalommal, legfeljebb három perces hozzászólásra engedélyt adhat.

(3) Az egyes napirendek tárgyalása során az előterjesztő szóbeli kiegészítését követően az előterjesztésre vonatkozó bizottsági vélemények ismertetésére, a napirendhez kapcsolódó kérdésekre, majd azok megválaszolására kell lehetőséget biztosítani; ezek után kerülhet sor a hozzászólásokra, felszólalásokra.

19. § (1) A Közgyűlés rendes ülésének napirendjére a meghívóban a polgármester tesz javaslatot, melynek alapján a napirendet a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel állapítja meg.

(2) A polgármester köteles az ülés napirendjére felvenni:

(3) A napirendi pont előterjesztője lehet:

(4) A napirendi pontokat és tárgyalásuk sorrendjét lehetőség szerint az alábbiak szerint kell meghatározni:

(5) A határidőhöz kötött beszámolókat úgy kell előkészíteni, hogy elfogadásukra a határidő lejártát megelőző rendes ülésen kerüljön sor.

(6) A tájékoztató kivételesen szóbeli is lehet.

(7) A meghívóban szereplő sorrendtől indokolt esetben, a külön meghívottak érdekében el lehet térni.

20. § A felszólalás lehet:

21. § (1) A napirend tárgyalása során az előterjesztő – amennyiben azt szükségesnek látja – legfeljebb öt percben ismerteti az előterjesztés lényegét, annak indokait és a megoldási javaslatokat.

(2) Az adott előterjesztéshez az előterjesztő után a feladatköre szerint érintett bizottság elnöke, illetve az érintett településrészi önkormányzat elnöke legfeljebb három percben szót kaphat annak érdekében, hogy ismertesse a bizottság, illetve a településrészi önkormányzat véleményét. Ezt követően bármelyik képviselő – első ízben legfeljebb három perc, s további két alkalommal két-két perc időtartamban – szót kaphat. A további két-két perces hozzászólás lehetősége az érintett bizottság és településrészi önkormányzat elnökét is megilleti. A hozzászólás időtartamának lejártára a szavazógép először figyelmeztet, majd automatikusan kikapcsol.

(3) A bizottsági ülésen elhangzott kisebbségi vélemény a felszólalás során ismertethető, erre az jogosult, aki a bizottsági ülésen részt vett és a javaslatot nem támogatta.

(4) Az előterjesztő jogosult a vita végén legfeljebb három percre felszólalni és összegezni az előterjesztéssel kapcsolatban elhangzottakat, továbbá ennek alapján esetleges módosító indítványát előadni, az elhangzott módosító indítványok befogadásáról vagy elutasításáról nyilatkozni.

(5) A hozzászólás joga a polgármester által meghatározott rendben megilleti a tanácskozási joggal résztvevőket is.

(6) A polgármestert a napirendek során nem kötik az (1)–(4) bekezdésben meghatározott hozzászólási időkorlátok.

(7) A napirendi pontok tárgyalása során az alpolgármesterek – alpolgármesteri minőségében – a vita keretében napirendenként összesen legfeljebb 10 perc időtartamban jogosultak felszólalni.

22. § (1) Az előterjesztésben szereplő javaslathoz – a törvényben meghatározottak kivételével – a Közgyűlés ülésén módosító vagy kiegészítő javaslat tehető. Rendelet-tervezethez módosító javaslat – a 39. § (5) bekezdésében szabályozott módon – csak írásban nyújtható be.

(2) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a vita során elhangzott módosító, kiegészítő, majd – azok elfogadásának hiányában – az előterjesztésben szereplő javaslat felett kell dönteni.

23. § (1) A képviselők az ülésen három alkalommal, legfeljebb egy-egy perc időtartamban ügyrendi javaslatot – az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pont érdemét nem érintő eljárási kérdésre vonatkozó javaslatot – tehetnek. A hozzászólás időtartamának lejártára a szavazógép először figyelmeztet, majd automatikusan kikapcsol.

(2) Ügyrendi javaslat esetén a polgármester soron kívül ad szót, s közvetlenül az ügyrendi javaslat elhangzása után a Közgyűlés a javaslatról vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

24. § (1) A képviselő a rendes ülés napirendi pontjainak tárgyalását követően a napirenden nem szereplő önkormányzati ügyben egy alkalommal legfeljebb öt perces felszólalásra jogosult.

(2) A felszólalás felett vitának és határozathozatalnak helye nincs.

(3) Amennyiben a felszólaló jelzi, hogy a felszólalás választ igényel, a választ az ülésen szóban, vagy harminc napon belül írásban kell megadni.

25. § A napirendi pontok tárgyalása során a polgármester saját hatáskörben, vagy bármelyik bizottság elnökének, képviselőcsoport vezetőjének vagy bármelyik képviselőnek a kérésére tárgyalási szünetet rendelhet el. A szünet időtartama legfeljebb harminc perc lehet.

26. § (1) A képviselő a polgármestertől, az alpolgármesterektől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől, a tanácsnoktól önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet.

(2) A felvilágosításkérés tárgya olyan önkormányzati ügy lehet, amely a Közgyűlés vagy annak Mötv. szerinti szervei feladat- és hatáskörébe tartozik.

(3) A felvilágosításkérés a MikroDat-rendszerben megtalálható formanyomtatványon, vagy más írásos formában a formanyomtatványnak megfelelő tartalommal nyújtható be a Közgyűlés rendes ülésének napját megelőző harmadik munkanap 16 óra 00 percig a jegyzo@erd.hu e-mail címre.

(4) A felvilágosítás-kérésnek tartalmaznia kell:

(5) A nem megfelelő tartalommal, a határidőn túl, továbbá a nem önkormányzati ügyre vonatkozóan benyújtott felvilágosításkérés nem kerül a Közgyűlés napirendjére. A napirendre nem kerülő felvilágosításkérés kizárólag annak újbóli, a (3) bekezdésben meghatározottak szerinti benyújtása esetén kerülhet a Közgyűlés elé.

(6) Ha a képviselő a felvilágosításkérést a Közgyűlés ülésén szóban is ismertetni kívánja, e szándékát a felvilágosításkérés benyújtásával egyidejűleg jeleznie kell. A szóban is ismertetett felvilágosításkérés időtartama legfeljebb három perc lehet. Ha a válaszadásra szóban kerül sor, arra a felvilágosítást kérő legfeljebb egy perc időtartamban reagálhat, melyre a felvilágosításkérés címzettje viszontválaszt adhat. Ezt követően a felvilágosításkérés tekintetében további hozzászólásnak helye nincs.

(7) Amennyiben a felvilágosításkérés megtárgyalásánál annak benyújtója nincs jelen, a felvilágosításkérés nem tárgyalható, azt a soron következő rendes ülésen kell napirendre tűzni.

27. § A napirendhez kapcsolódó vitát az ülésvezető zárja le.

28. § (1) A Közgyűlés a döntéshozatal előtti felszólalások után rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.

(2) Módosító javaslat esetén a módosító javaslat előterjesztője a szövegszerűen megfogalmazott módosító javaslatot ismerteti, mely a jegyzőkönyvben rögzítésre kerül. Ezt követően a polgármester a javaslatokat az elhangzásuk sorrendjében szavazásra bocsátja úgy, hogy előbb a módosító javaslatokról, majd – amennyiben a módosító javaslat elfogadásával nem születik végleges döntés – az előterjesztésben szereplő rendelet-tervezetről vagy határozati javaslatról dönt a Közgyűlés.

(3) A szavazásra való felhívást úgy kell megfogalmazni, hogy a döntési javaslatra igennel, nemmel vagy tartózkodással lehessen szavazni. A határozati javaslatokat a szavazás előtt a polgármester egyenként, pontosan ismerteti.

29. § Az Mötv-ben felsoroltakon kívül a megválasztott képviselők több, mint felének „igen” szavazata – minősített többség – szükséges:

30. § Rendeletalkotás esetén az egyes módosító indítványok elfogadásához is minősített többség szükséges.

31. § A szavazás technikai eszköz igénybevételével, mindenki által látható módon kivetítve, számítógépes eljárással történik. Az informatikai rendszer működésének hiánya esetén a szavazás kézfelemeléssel történik.

32. § (1) A szavazás nyílt vagy titkos.

(2) Választás, kinevezés, vezetői megbízás esetén – amennyiben több jelölt van – a jelöltek sorrendjére a véleményezési joggal rendelkező bizottság tesz javaslatot.

(3) A szavazás eredményét a polgármester állapítja meg.

33. § (1) Nyílt szavazás esetén a polgármester vagy bármelyik képviselő a szavazás megkezdése előtt név szerinti szavazást kezdeményezhet. Ez esetben név szerinti szavazást kell elrendelni.

(2) Név szerinti szavazás esetén a polgármester olvassa a képviselők nevét, akik „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak, melyet a számítógép rögzít. A számítógépes szavazás kivonatát a jegyzőkönyv tartalmazza.

(3) Név szerinti szavazást kell tartani önkormányzati tulajdon megterheléséről, hitelfelvételről, kötvénykibocsátásról, kötvényértékesítésről.

34. § (1) A Közgyűlés titkos szavazást tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása és visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint kitüntetési, összeférhetetlenségi, vagyonnyilatkozattal vagy méltatlansággal kapcsolatos ügy tárgyalásakor.

(2) A Közgyűlés a polgármester vagy bármely települési képviselő kezdeményezésére titkos szavazást tarthat az Mötv. 46. § (2) bekezdése szerinti esetekben.

(3) A (2) bekezdés esetén a titkos szavazás elrendeléséről a Közgyűlés vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(4) A titkos szavazás szavazógép igénybevételével történik. A szavazógép meghibásodása esetén urnás szavazásra kerül sor, melyet képviselőkből álló, e célra megválasztott háromtagú ideiglenes bizottság bonyolít le.

35. § (1) A Közgyűlés évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás időpontját a Közgyűlés határozza meg.

(3) A közmeghallgatásra az Önkormányzat székhelyén, indokolt esetben más helyszínen, továbbá az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint személyes megjelenés nélküli módon is sor kerülhet.

(4) A közmeghallgatás időpontját, helyét az esemény előtt legalább nyolc nappal az Önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni.

(5) A felvetett kérdésekre, észrevételekre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban kell válaszolni.

36. § (1) A Közgyűlés a lakosság és a helyi önszerveződő közösségek közvetlen tájékoztatására, a választópolgárok fontosabb önkormányzati döntések előkészítésébe való bevonására lakossági fórumot tarthat.

(2) A lakossági fórum időpontját, helyét és témáját az esemény előtt az Önkormányzat hivatalos honlapján meg kell jelentetni.

(3) A lakossági fórum levezető elnöke lehet:

(4) A lakossági fórumon a levezető elnök a témával kapcsolatban tájékoztatást nyújt, majd a megjelenteknek megadja a szót. A megjelentek a hozzászólásukat nevük közlésével kezdik.

(5) A felvetett kérdésekre, észrevételekre a fórumon vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban kell válaszolni.

(6) A lakossági fórumról jegyzőkönyv készül, mely a fórumon elhangzottak lényegét tartalmazza.

37. § (1) A Közgyűlés üléseiről írásbeli jegyzőkönyv és digitális hangfelvétel készül.

(2) A Közgyűlés üléséről készült jegyzőkönyv napirendi pontonként tartalmazza a határozatképességre és a nyílt szavazás név szerinti eredményére vonatkozó adatokat is.

(3) A jegyzőkönyv mellékletei:

(4) A jegyzőkönyv egy eredeti példányát a mellékleteivel együtt a Polgármesteri Hivatal kezeli, azt a megváltoztathatatlanság és közhitelesség biztosítása érdekében folyamatosan bekötteti és megőrzi, továbbá a jegyzőkönyvet elektronikusan megküldi a városi könyvtárnak.

(5) A Közgyűlés üléséről készült jegyzőkönyv megtekintésének és a hanganyag meghallgatásának lehetőségét a jegyző biztosítja.

(6) A jegyzőkönyv teljes vagy részleges sokszorosításának, valamint a hanganyag másolásának költségeit a kérelmezőnek meg kell térítenie. Ennek díja a jegyzőkönyv papíralapú másolása esetén a mindenkori bekerülési költséggel azonos összeg, a kérelmező által hozott pendrive-ra történő másolása ingyenes. A települési képviselő a jegyzőkönyv másolatát térítési díj megfizetése nélkül veheti át.

(7) A zárt ülés hanganyagát és írásos dokumentumait – a döntés kivételével – csak az Mötv. 46. § (3) bekezdésében felsorolt személyek ismerhetik meg. A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetősége zárt ülés tartása esetén csak a vonatkozó dokumentum anonimizálása útján kerülhet biztosításra.

38. § (1) A Közgyűlés a nyilvánosság biztosítása érdekében az Önkormányzat hivatalos honlapján közzéteszi a nyilvános ülésre készült:

(2) A honlapon való közzétételről a jegyző gondoskodik.

(3) Az (1) bekezdés szerinti, valamint az ahhoz kapcsolódó egyéb dokumentumok közzétételét követően az önkormányzati ciklus időtartamának végéig, de legalább egy évig nem távolíthatók el a honlapról.

(4) A Közgyűlés ülését megelőző nap 12.00 óráig beérkezett vélemények és javaslatok a Közgyűlés ülésén ismertethetők.

39. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

(2) A rendelet-tervezetet a jogalkotásról szóló törvényben foglalt követelmények figyelembevételével kell elkészíteni.

(3) A rendelet-tervezet tárgyalása egy fordulóban történik. Ez alól kivétel, ha az előterjesztő a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalására tesz javaslatot, amelyről a Közgyűlés egyszerű többséggel dönt.

(4) A rendelet-tervezetet annak tárgya szerint érintett bizottság elé kell terjeszteni véleményezésre.

(5) A rendelet-tervezettel kapcsolatos érdemi módosító indítványt csak írásban, szövegszerű javaslattal, az ülést megelőző napon 12.00 óráig lehet a polgármesterhez benyújtani. A módosító indítványt legkésőbb az ülést megelőző nap 16.00 óráig rögzíteni kell a MikroDat-rendszerben.

40. § Az elfogadott rendelet kihirdetése az Önkormányzat hivatalos honlapján történik.

41. § (1) A Közgyűlés határozatait naptári évenként külön-külön, folyamatos, 1-től kezdődő sorszámmal és évszámmal kell ellátni, megjelölve az elfogadás hónapját és napját a következők szerint: Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének …./20… (hó, nap) határozata.

(2) A határozat száma után – a határozat címében – szerepeltetni kell a döntés tárgyát.

(3) A határozatokat az ülést követő három munkanapon belül meg kell küldeni az érintetteknek, illetve a végrehajtásért felelős személyeknek, szerveknek.

(4) A jegyző – a Polgármesteri Hivatal közreműködésével – gondoskodik a határozatok elektronikus rögzítéséről és nyilvántartásáról.

42. § (1) A rendeletek hatályosulásának vizsgálatára a jogalkotásról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A közgyűlési döntések végrehajtásában érintett szerveket vagy személyeket a jegyző értesíti. A végrehajtásról a felelősként megjelölt szerv vagy személy köteles gondoskodni.

(3) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a polgármester a Közgyűlést minden rendes ülésen tájékoztatja.

(4) A jegyző a Közgyűlés rendeleteiről és határozatairól naprakész nyilvántartást vezet, amely a következő adatokat tartalmazza:

(5) A határozatokat az Önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni.

43. § (1) A Közgyűlés – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – bizottságokat hoz létre.

(2) A Közgyűlés által létrehozott állandó bizottságok felsorolását és a bizottságok tagjainak számát e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3) A Közgyűlés az általa meghatározott egyes önkormányzati feladatoknak az erről rendelkező döntésében megállapított ideig történő intézésére ideiglenes (ad hoc) bizottságot alakíthat.

(4) Átmeneti, ad-hoc feladatok megoldására a Közgyűlés munkacsoportot is létrehozhat, melynek többsége képviselő. A munkacsoportra nem érvényesek a bizottságra vonatkozó rendelkezések. A munkacsoport elnöke alpolgármester is lehet. A munkacsoport a feladata elvégzéséről köteles a Közgyűlésnek beszámolni, mely beszámoló megtartásával automatikusan megszűnik.

(5) Az állandó bizottságok feladat- és hatásköreit – benne a Közgyűlés által a bizottságokra átruházott feladat- és hatáskörök felsorolását, továbbá azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújthat be, vagy amelyek bizottsági állásfoglalással nyújthatók be a Közgyűlés részére – e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(6) A vagyonnyilatkozatok nyilvántartási és ellenőrzési feladatainak ellátására, valamint az összeférhetetlenséggel és a méltatlansággal kapcsolatos feladatok ellátására a Közgyűlés a Közbiztonsági és Sport Bizottságot jelöli ki.

44. § (1) A bizottságok elnökeit, elnökhelyetteseit, tagjait a Közgyűlés választja meg. A bizottsági tagság megszűnése esetén a kiesett tag helyére a legközelebbi rendes ülésen új tagot kell választani.

(2) Az elnök köteles összehívni a bizottságot

(3) A bizottsági meghívókat az Önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni.

(4) A bizottság ülését úgy kell összehívni, hogy a meghívót és az előterjesztéseket a bizottság tagjai az ülést megelőzően legalább két nappal kézhez kapják. A bizottsági ülésekre készült előterjesztéseket a bizottságok tagjai a MikroDat-rendszeren keresztül kapják meg.

(5) Szükség esetén a bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő megtárgyalásáról. Döntéshozatalkor a bizottságok ilyen esetben is külön-külön szavaznak.

(6) A bizottságok tervezett üléseiről és napirendjéről a képviselőket tájékoztatni kell.

(7) A bizottság üléséről készült jegyzőkönyv a kisebbségi véleményt, továbbá valamennyi nyílt szavazás név szerinti eredményét is tartalmazza.

(8) A bizottság átruházott hatáskörben hozott határozatairól a jegyző nyilvántartást vezet.

(9) A bizottság átruházott önkormányzati hatósági ügyben hozott határozatát a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az elnök-helyettes írja alá.

(10) A bizottságok tevékenységükről évente beszámolnak a Közgyűlésnek.

45. § A diákpolgármester, a diák-alpolgármester, valamint a diákképviselő tanácskozási joggal részt vehet a bizottságok nyilvános ülésein.

46. § (1) A Közgyűlés e rendelet 2. mellékletében meghatározott feladatkörrel érintett bizottsága a rendelet-tervezethez és a határozati javaslathoz az azokhoz benyújtott módosító indítványt is értékelő, javaslatot tartalmazó állásfoglalást nyújthat be a Közgyűlés részére.

(2) Amennyiben a bizottság tagja kéri, az állásfoglaláshoz kapcsolódóan szerepeltetni kell a kisebbségi véleményt is.

47. § (1) Településrészi önkormányzat létrehozására bármely képviselő javaslatot tehet.

(2) A településrészi önkormányzat létrehozására vonatkozó kezdeményezést a polgármester terjeszti a Közgyűlés elé.

(3) A településrészi önkormányzat létrehozásakor a Közgyűlés:

(4) A településrészi önkormányzat testületének létszáma legfeljebb öt fő, amelyből legalább három fő települési képviselő, legfeljebb kettő fő a településrészen lakó – nem képviselő – választópolgár.

(5) A településrészi önkormányzat testületének működésére a bizottságok működésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(6) A településrészi önkormányzat minősített többségű döntésével javaslatot tehet a megszűntetésére. A Közgyűlés minősített többségű döntéssel határoz a településrészi önkormányzat megszűntetéséről.

(7) A településrészi önkormányzat tagjai a Közgyűlés előtt esküt tesznek. Az eskü szövegét a legfiatalabb képviselő olvassa elő.

48. § A települési képviselőt az Mötv. 32. § (2) bekezdésében meghatározott jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.

49. § (1) Az önkormányzati képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.

(2) A képviselő a törvényben meghatározott kötelezettségein túl köteles:

(3) Amennyiben a képviselő a (2) bekezdés d) pontjában említett bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor – erre irányuló indítvány esetén – a Közgyűlés a soron következő ülésén dönthet a képviselő egy havi tiszteletdíjának 50%-os csökkentéséről.

(4) A (3) bekezdésben foglaltakat a bizottsági ülések tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.

(5) A települési képviselő a törvényben foglaltaknak megfelelően köteles kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, amelynek részeként évente legalább egy alkalommal írásban tájékoztatást nyújt a képviselői tevékenységéről. A képviselő e tájékoztatóját minden év március 31. napjáig a jegyző számára megküldi.

50. § (1) A települési képviselő a megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított harminc napon belül az Mötv. 2. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni.

(2) A választópolgárok tájékoztatása érdekében – a benyújtás időpontjától – az Önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni a polgármester, az alpolgármesterek és a képviselők (1) bekezdés szerinti vagyonnyilatkozatát. A honlapon való közzétételről a jegyző gondoskodik.

(3) A honlapon közzétett vagyonnyilatkozatokat a közzétételük napjától a képviselői megbízatás megszűnéséig folyamatosan elérhetővé kell tenni.

51. § (1) A képviselőket, a bizottság elnökét, elnökhelyettesét, a bizottság tagjait, a nem képviselő bizottsági tagokat megválasztásuk időpontjától megbízatásuk megszűnéséig az e minőségükben végzett munkájukért tiszteletdíj illeti meg.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt személyek tiszteletdíjának megállapításakor (a továbbiakban: tiszteletdíj) minden évben a tárgyév január 1. napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított garantált bérminimum (a továbbiakban: garantált bérminimum) összegét kell figyelembe venni.

(3) A képviselő havi bruttó tiszteletdíja a garantált bérminimum 80%-ának megfelelő összeg.

(4) A képviselő havi bruttó tiszteletdíja legalább egy bizottsági tagság esetén a garantált bérminimum 130%-ának megfelelő összeg.

(5) A bizottsági elnök és a tanácsnok havi bruttó tiszteletdíja a garantált bérminimum 180%-ának megfelelő összeg.

(6) A bizottság elnökhelyettesének havi bruttó tiszteletdíja a garantált bérminimum 175%-ának megfelelő összeg.

(7) A bizottság nem képviselő tagjának havi bruttó tiszteletdíja 130.000 forint.

(8) Ha a képviselő, bizottsági tag megbízatása hó közben megszűnik, számára a megállapított tiszteletdíj időarányos része jár.

(9) A képviselők, valamint a bizottsági tagok tiszteletdíjának számfejtése, illetve kifizetése a tárgyhónapot követő hónap 10. napjától a 15. napjáig esedékes.

52. § (1) A képviselő köteles részt venni a Közgyűlés munkájában és döntéshozatali eljárásában, valamint annak a bizottságnak az ülésén megjelenni, amelynek tagja.

(2) A bizottság nem képviselő tagja köteles megjelenni annak a bizottságnak az ülésén, amelynek tagja.

(3) Ha a képviselő a Közgyűlés vagy a bizottság tagja a bizottság ülésén nem tud megjelenni, köteles ennek tényét az ülés előtt elektronikus levélben, az erre a célra létrehozott e-mail címen (tavollet@erd.hu), vagy kivételesen indokolt esetben sms-ben bejelenteni a polgármesternek. A bejelentés alapján indokolt esetben a polgármester a távolmaradást igazoltnak tekinti. A távollét akkor minősül igazoltnak, ha annak okát az érintett előzetesen, vagy a bejelentésben való akadályoztatása esetén utólag, nyolc napon belül okirattal, vagy egyéb hitelt érdemlő módon igazolja.

(4) Ha a képviselő a Közgyűlés vagy a bizottság tagja a bizottság üléséről történő távolmaradását nem jelenti be, vagy azt a (3) bekezdés szerint nem igazolja, vagy a képviselő a Közgyűlés ülésén a döntéshozatalok több, mint felében nem vesz részt, a tárgyhavi tiszteletdíját ülésenként 25.000 forinttal csökkenteni kell.

(5) Annak a bizottsági tagnak, aki egymást követő hat hónap alatt legalább három alkalommal nem vesz részt olyan bizottsági ülésen, melynek a tagja, a tiszteletdíját háromhavi időtartamra 50%-kal csökkenteni kell.

(6) Annak a bizottsági tagnak, aki egy naptári év alatt egyetlen olyan bizottsági ülésen sem vesz részt, amelynek a tagja – amennyiben a bizottsági tag visszahívására a (8) bekezdés szerint nem kerül sor – a tiszteletdíját hat havi időtartamra 90%-kal csökkenteni kell.

(7) Az (5)–(6) bekezdésben foglaltakat a képviselő és a nem képviselő bizottsági tagra egyaránt alkalmazni kell.

(8) A távollét szankcionálására vonatkozó előírásokat a bizottsági rendkívüli ülések tekintetében nem kell alkalmazni.

(9) A polgármester javaslatot tesz a Közgyűlésnek a bizottsági tag visszahívására abban az esetben, ha a bizottság tagja – annak az ülésnek az időpontjától, amelyről első ízben távol maradt – egy éven át nem vesz részt annak a bizottságnak az ülésén, amelynek a tagja. A polgármester a bizottsági tag visszahívására egyéb esetben is javaslatot tehet.

53. § (1) A Közgyűlésben a mandátumot szerzett jelölő szervezetekhez tartozó, továbbá a független jelöltként mandátumot szerzett képviselők a tevékenységük összehangolására képviselőcsoportot hozhatnak létre. A képviselőcsoport létszáma legalább három fő. A képviselőcsoportot a képviselőcsoport vezetője, akadályoztatása esetén a képviselőcsoport által erre felhatalmazott személy képviseli.

(2) Egy képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet tagja.

(3) A képviselőcsoport e rendeletben biztosított jogai megszűnnek, ha tagjainak száma egymást követő két rendes ülésen három fő alá csökken.

(4) A képviselőcsoport megalakulását annak létrejöttétől számított tizenöt napon belül írásban kell bejelenteni a polgármesternek, aki erről tájékoztatja a Közgyűlést.

(5) A (4) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza:

(6) A képviselőcsoport megszűnését, a kizárt vagy belépett képviselő nevét a képviselőcsoport vezetője, a kilépést a képviselő jelenti be a polgármesternek, aki erről tájékoztatja a Közgyűlést.

(7) A képviselőcsoport vezetője a Közgyűlés ülésén tanácskozási szünetet kérhet. A javaslat alapján a polgármester szünetet rendel el.

(8) A képviselőcsoport működéséhez – erre irányuló igény esetén – a Polgármesteri Hivatal a következő műkődési feltételeket biztosítja:

(9) A városvezetés és a képviselőcsoport vezetője a folyamatos együttműködés biztosítása érdekében félévente legalább egy alkalommal egyeztető megbeszélést tart.

54. § (1) A polgármester a tisztségét főállásban tölti be.

(2) A polgármester feladatai különösen:

(3) A polgármester feladat- és hatáskörét – benne a Közgyűlés által a polgármesterre átruházott feladat- és hatásköröket – e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

55. § A polgármester a Közgyűlés két ülése közötti időszakban – az át nem ruházható hatáskörök kivételével – a Közgyűlés hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben döntést hozhat, amennyiben a költségvetési rendelet alapján arra a fedezet biztosított, vagy amennyiben a döntés elmaradása elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna, továbbá, ha a Közgyűlés – határozatképtelenség, vagy a határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést.

56. § A Közgyűlés a polgármester javaslatára, saját tagjai közül két alpolgármestert választ, akik tevékenységüket főállású alpolgármesterként látják el.

57. § (1) A Közgyűlés a települési képviselők közül – meghatározott önkormányzati feladatok ellátásának felügyelete érdekében – tanácsnokot választhat.

(2) A tanácsnok választására és visszahívására a bizottsági tagok választására és visszahívására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(3) A tanácsnok által ellátott, felügyelt feladatkörről a Közgyűlés a tanácsnok megválasztásakor dönt.

58. § (1) A polgármester – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő és közigazgatási gyakorlattal rendelkező jegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időre szól.

(2) A jegyző főbb feladatai:

(3) A jegyző részletes feladat- és hatásköreit a jogszabályok, a polgármester és a Közgyűlés döntései határozzák meg.

(4) A Közgyűlés által a jegyzőre átruházott feladat- és hatáskörök felsorolását e rendelet 4. melléklete tartalmazza.

59. § A polgármester – a jegyzői állás betöltésére vonatkozó pályázati feltételek szerint – a jegyző javaslatára legalább egy aljegyzőt nevez ki a jegyző távolléte vagy akadályoztatása, továbbá a jegyzői állás betöltetlensége esetén annak helyettesítésére és a jegyző által meghatározott feladatok ellátására.

60. § A polgármester a jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy egyidejű tartós akadályoztatásuk esetére – az akadály megszűnéséig, de legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzőre előírt képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő hivatali köztisztviselőt bíz meg a jegyzői feladatok ellátására.

61. § (1) Amennyiben a Közgyűlés vagy valamely szerve elé terjesztett döntési javaslat elfogadása jogszabálysértéshez vezetne, vagy a Közgyűlés vagy valamely szerve által meghozott döntés jogszabálysértő, a jegyző az arról történt tudomásszerzést követően haladéktalanul írásbeli törvényességi észrevételt tesz.

(2) Testületi szerv esetén az ülésen benyújtott módosító indítvány vagy jogszabálysértő működés esetén a jegyző szóban jelzi, ha a döntési javaslat, vagy a működés jogszabálysértő, amely tény a jegyzőkönyvben rögzítésre kerül.

(3) A törvényességi észrevétel tartalmazza a jogszabálysértés lényegét és a jogszerű állapot helyreállításához szükséges iránymutatást.

62. § (1) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét normatív határozattal a Közgyűlés állapítja meg.

(2) A Polgármesteri Hivatal működésére és feladataira vonatkozó részletes szabályokat a jegyző által készített és a polgármester által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzat tartalmazza.

63. § Helyi népszavazást kezdeményezhet a törvényben meghatározottak mellett a város választópolgárai legalább 10%-ának megfelelő számú választópolgár.

64. § (1) A Közgyűlés a költségvetését rendelettel állapítja meg

(2) A Közgyűlés a költségvetési rendeletben dönt az ellátandó feladatok bevételi és kiadási előirányzatairól és arról, hogy az adott költségvetési évben a kötelező feladatain túl milyen önként vállalt feladatot és azt milyen mértékben és módon lát el.

65. § (1) A költségvetési rendeletet a jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően kell előkészíteni és megalkotni.

(2) A költségvetési rendelet és módosításának tervezetét a polgármester terjeszti a Közgyűlés elé elfogadásra, amelyhez csatolja legalább a pénzügyi bizottság írásos véleményét.

66. § A költségvetési előirányzatok, a költségvetési létszámkeretek közötti átcsoportosítás és a tartalékkal való rendelkezés átruházásának jogát és annak kereteit a mindenkori költségvetési rendelet tartalmazza.

67. § Az Önkormányzat vagyonával és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos szabályokat – az e fejezetben foglalt eltérésekkel – külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

68. § Az önkormányzati tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaságoknál a társaság legfőbb szervének ülésén az Önkormányzatot a polgármester képviseli, aki e képviseletet személyesen, vagy írásbeli meghatalmazása alapján megbízottja útján gyakorolja.

69. § (1) Az Mötv. 41. § (9) bekezdése szerinti támogatások nyújtása – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – külön önkormányzati rendeletben meghatározottak alapján történik.

(2) Egyedi önkormányzati támogatás nyújtásáról indokolással ellátott írásbeli kérelem alapján:

(3) A (2) bekezdés alapján nyújtott támogatásokkal kapcsolatos részletszabályok tekintetében az államháztartásról szóló törvény és az annak végrehajtásáról szóló kormányrendelet, valamint a vonatkozó egyéb jogszabályok az irányadóak.

70. § (1) Az államháztartásról szóló törvény, valamint az annak végrehajtásáról szóló kormányrendelet vonatkozó rendelkezéseire figyelemmel az Önkormányzat a kötelezően ellátandó feladatai biztosítása érdekében áthúzódó kötelezettséget vállalhat, amennyiben a beszerzés becsült értéke az áthúzódó kötelezettségvállalással érintett költségvetési év tekintetében nem haladja meg a vonatkozó, hatályos szerződésben meghatározott összeget.

(2) Az Önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szerv az alapító okiratában meghatározott közfeladat ellátása érdekében – az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a fenntartó írásbeli jóváhagyása mellett vállalhat áthúzódó kötelezettséget azzal, hogy annak fedezetét a kötelezettségvállalónak az adott költségvetés tervezésekor biztosítania kell.

71. § (1) Az Önkormányzat kötelező vagy önként vállalt feladatot elláthat más szervekkel, személyekkel kötött megállapodás alapján is, valamint a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátása céljából önkormányzati intézményt, gazdálkodó szervezetet (továbbiakban: intézmény) alapíthat, önkormányzati társulást hozhat létre, illetve ahhoz csatlakozhat Ezekben az esetekben a konkrét feladatot, a feladat ellátásának mértékét és módját a felek között kötött megállapodás vagy az intézmény alapító okirata tartalmazza.

(2) Közfeladat önkéntes felvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelyben tisztázni kell a feladat ellátásához szükséges feltételeket.

(3) A közfeladat önkéntes felvállalására irányuló javaslat csak az adott feladatkör szerint érintett bizottságok véleményével terjeszthető a Közgyűlés elé.

(4) Az Önkormányzat önként vállalt feladatainak felsorolását e rendelet 5. melléklete tartalmazza.

72. § (1) Az Önkormányzat feladatainak ellátása és hatáskörének gyakorlása során a kölcsönös érdekek alapján együttműködik más települési önkormányzatokkal, illetve a vármegyei és a fővárosi önkormányzattal.

(2) Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata a hazai önkormányzatok mellett együttműködik külföldi önkormányzatokkal is. Az Önkormányzat testvérvárosai: Kolín, Léva, Lubaczów, Poynton, Szászrégen, Xuzhou; partnervárosa: Szabadka.

(3) A polgármester a testvérvárosokkal és partnervárossal való kapcsolattartás során gondoskodik arról, hogy a Közgyűlés minden képviselőcsoportja és a képviselőcsoporthoz nem tartozó valamennyi képviselő meghívást kapjon az Önkormányzattal közösen tartott eseményekre. Képviselőcsoport részvétele esetén az eseményen részt vevő személyek kijelölésére a képviselőcsoport vezetője jogosult.

73. § (1) A nemzetiségek jogairól szóló törvényben (a továbbiakban: Njtv.) előírtakon túlmenően a nemzetiségeket jelentősebb mértékben érintő helyi közügyek szabályozásának előkészítése során a nemzetiségi önkormányzatokat véleményezési jog illeti meg.

(2) Az Njtv.-ben és az (1) bekezdésben meghatározott egyetértő nyilatkozat és vélemény kellő időben történő beszerzéséről a polgármester gondoskodik.

(3) A települési nemzetiségi önkormányzat kezdeményezését, javaslatát, véleményét, a Közgyűléssel a kapcsolódó előterjesztés tárgyalásakor vagy önálló előterjesztésben ismertetni kell.

(4) Az Önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzatok egymással együttműködnek. Az együttműködésre vonatkozó részletes szabályokat, köztük az Önkormányzat által a nemzetiségi önkormányzatok részére biztosított alapvető személyi, tárgyi és egyéb feltételeket az Njtv-ben foglaltaknak megfelelő tartalommal kötött közigazgatási szerződésben rögzítik.

(5) Az Önkormányzat a nemzetiségi önkormányzatok működésének biztosítására, a nemzetiségi önkormányzatok fennállásának időtartamára ingyenes helyiséghasználatot biztosít. A helyiséget terhelő valamennyi közüzemi költséget, valamint a vezetékes távbeszélő költségeit az Önkormányzat viseli.

(6) A nemzetiségi önkormányzatok a közcélú rendezvényeik – különösen közmeghallgatás, lakossági fórumok, közösségi napok, kulturális rendezvények – megtartásához az e célokra alkalmas egyéb helyiséget is igényelhetnek.

(7) Az Önkormányzat a Polgármesteri Hivatal útján gondoskodik a nemzetiségi önkormányzatok bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási, beszámolási és közzétételi feladatok ellátásáról.

74. § Hatályát veszti az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 31/2014. (XI.26.) önkormányzati rendelet.

75. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.