1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat). Az Önkormányzat székhelye: 2030 Érd, Alsó u. 1-3.

(2) A Közgyűlés hivatalos megnevezése: Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés).

(3) A Közgyűlés hivatalának hivatalos megnevezése: Érd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala.

2. §¹ A Közgyűlésnek 18 tagja van.

3. § Az Önkormányzat hivatalos jelképei: a város címere, zászlója és pecsétje. A város címerének, zászlójának és pecsétjének leírását, valamint azok használatának rendjét az önkormányzat jelképeiről, a jelképek használatáról, valamint a közterületek és épületek fellobogózásáról szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.

4. § (1) A Közgyűlés hivatalos lapja Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Közlönye (a továbbiakban: Érdi Közlöny), melyet térítésmentesen, elektronikus úton meg kell küldeni:

(2) Az Érdi Közlönyt aláírás után fel kell tölteni az önkormányzat hivatalos honlapjára, ahonnan díjmentesen letölthető.

(3) Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának hivatalos honlapja a www.erd.hu címen érhető el.

5. § (1) Közfeladat önkéntes felvállalása előtt előkészítő eljárást kell folytatni, amelyben tisztázni kell a feladat ellátásához szükséges feltételeket.

(2) A közfeladat önkéntes felvállalására irányuló javaslat csak az érintett bizottság(ok) véleményével terjeszthető a Közgyűlés elé.

6. § A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (továbbiakban: Mötv.) felsoroltakon túlmenően - döntés

7. § (1)² Az önkormányzati rendeletekben átruházott feladat- és hatáskörök jegyzékének vezetéséről a jegyző gondoskodik.

(2) Az átruházott hatáskör gyakorlója az e hatáskörben hozott döntéseiről a Közgyűlésnek legalább évente beszámol.

8. § (1) A Közgyűlés alakuló, munkaterv szerinti és rendkívüli ülést tart.

(2) A Közgyűlés ülését a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze.

(3) A Közgyűlés határozatképtelensége esetén annak tényét a Polgármester a meghívóban szereplő kezdési időponttól számított harminc perc eltelte után köteles bejelenteni.

9. § (1) Az alakuló ülés napirendjére fel kell venni:

(2) Az alakuló vagy az azt követő ülés napirendjére fel kell venni:

(3)³ A képviselői és a polgármesteri eskü szövegét a Helyi Választási Bizottság elnöke olvassa elő.

(4)⁴ A bizottságok nem képviselő tagjaira vonatkozó eskü szövegét a legfiatalabb képviselő olvassa elő.

10. § A gazdasági program végrehajtásáról a Polgármester évente beszámol a Közgyűlésnek.

11. § (1)⁵ A Közgyűlés havonta, minden hónap utolsó csütörtökén tartja ülésnapját. A Polgármester ettől eltérő időpontra is összehívhatja az ülést.

(2) Az ülésnap a napirendre felvett napirendi pontok megtárgyalásának idejéig, de legfeljebb tíz órán át tart. Az ülésnapon napirendre felvett, és nem tárgyalt napirendi pontok tárgyalását a következő nap 16 órakor kezdődő ülésén a Közgyűlés folytatja.

12. §⁶ (1) A Polgármester a Közgyűlést a munkatervtől eltérő időpontra, rendkívüli ülésre is összehívhatja.

(2) A Közgyűlés ülését tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének (öt fő), a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Az indítvány alapján a testületi ülést a Polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.

(3) Amennyiben a rendkívüli ülés összehívására korábbi ülés napirendjén szereplő előterjesztés változatlan formában történő tárgyalása miatt kerül sor, az előterjesztést ismételten nem szükséges eljuttatni a képviselőknek.

13. § (1) A Közgyűlés tagjait az ülés helyének, idejének, és napirendjének megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.

(2) A munkaterv szerinti ülésre szóló meghívót legalább a Közgyűlés ülését megelőző három munkanappal, rendkívüli ülésre szóló meghívót pedig legalább huszonnégy órával előbb kézbesíteni kell. Ettől eltérni csak kivételesen, a Polgármester engedélyével lehet.

(3) Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a Közgyűlés távközlési eszköz igénybevételével vagy elektronikus levélben is összehívható. Az így összehívott ülés indokoltságáról a Közgyűlés a napirend elfogadása előtt egyszerű szótöbbséggel dönt.

(4) A Közgyűlés ülésének időpontjáról, helyszínéről és napirendjéről a nyilvánosságot a meghívónak az Önkormányzat hivatalos honlapján történő megjelentetéssel értesíteni kell. A honlap útján történő közzététel legkésőbbi időpontja a meghívónak a képviselők részére történő kiküldésének, kézbesítésének időpontja.

(5)⁷ A Polgármester a Közgyűlésre meghívja:

(6)⁹ A meghívóval együtt kell kézbesíteni az írásos előterjesztéseket is. Az (5) bekezdés 1-6. pontjában meghatározottakat az összes írásos előterjesztés megküldésével kell meghívni, a 4-6. pontokban felsoroltakat nyilatkozatuknak megfelelően elektronikus úton, illetve a MikroDat döntéstámogató és döntés előkészítő rendszeren (a továbbiakban: MikroDat-rendszer) keresztül; a 13-16. pontjában meghatározottak írásos előterjesztést csak ahhoz a napirendi ponthoz kapnak, amelyikhez meghívásuk kapcsolódik. A 7-12. és 17-19. pontjában meghatározottakat a meghívó megküldésével kell a Közgyűlés ülésére meghívni, elektronikus úton. A Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeinek vezetőit elektronikus úton kell az ülésre meghívni.

(7)¹⁰ Az írásos előterjesztések megküldése a képviselők részére a MikroDat rendszer útján történik. Az ülés előterjesztéseinek elérhetőségéről a képviselők sms-ben kapnak értesítést.

(8)¹¹

14. § (1) A Közgyűlés nyilvános üléséről hang-, film- vagy videofelvétel készíthető. A hallgatóság a nyilvános ülésen a részére kijelölt helyen foglalhat helyet.

(2) Az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában felsorolt esetekben a zárt ülés elrendelését indítványozhatja a Polgármester vagy bármely képviselő.

(3)¹² Az önkormányzati hatósági ügy eldöntésére irányuló zárt ülésen való részvételre és a zárt ülés anyagába történő betekintésre az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szabályait kell megfelelően alkalmazni.

15. § (1) A Közgyűlés ülését a Polgármester vezeti.

(2)¹³

(3) A Polgármester akadályoztatásának minősül az is, ha személyére vonatkozóan kizárási ok merül fel.

(4) A Polgármester, és az alpolgármesterek együttes akadályoztatása esetén az ülésvezetési feladatokat a korelnök látja el.

16. § (1) A Polgármester

(2) A Polgármester ülésvezetési feladatai, jogköre:

(3) A Polgármester vitavezetési feladatai:

(4) A Polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott, valamint írásban benyújtott módosító javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító javaslatokról dönt a Közgyűlés az elhangzás sorrendjében, majd a rendeletalkotási vagy határozati javaslatról.

17. § (1) A Közgyűlés ülésén tanácskozási joggal rendelkeznek:

(2) Az ülésen megjelent és szólásra jelentkezett személy részére a Polgármester a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján napirendenként egy alkalommal, legfeljebb három perces hozzászólásra engedélyt adhat, erre az időtartamra város díszpolgárainak meg kell adni a szót.

(3) Az egyes napirendek tárgyalása során az előterjesztő előadását követően az előterjesztésre vonatkozó bizottsági vélemények ismertetésére, a kérdésekre, majd azok megválaszolására kell lehetőséget biztosítani, s csak ezek után kerülhet sor a hozzászólásokra, felszólalásokra.

18. § (1) A napirend tárgyalása során az előterjesztő ismerteti az előterjesztés lényegét, annak indokait, és a megoldási lehetőségeket.

(2)¹⁷ A vita során az adott előterjesztéshez az előterjesztő után az érintett bizottság elnöke, illetve a településrészi önkormányzat elnöke korlátlan időtartamban, majd ezt követően bármelyik képviselő szót kaphat első ízben három perc, és legfeljebb két alkalommal további két-két perces időtartamban. A hozzászólás időtartamának lejártára a szavazógép először figyelmeztet, majd automatikusan kikapcsol.

(3) Az előterjesztő jogosult a vitában utolsóként három percre felszólalni, és összegezni az előterjesztéssel kapcsolatban elhangzottakat, továbbá ennek alapján esetleges módosító indítványát előadni.

(4) A hozzászólás joga a Polgármester által meghatározott rendben értelemszerűen megilleti a tanácskozási joggal résztvevőket is.

19. § (1) A képviselők az ülésen három alkalommal egy perc időtartamban ügyrendi javaslatot tehetnek. A hozzászólás időtartamának lejártára a szavazógép először figyelmeztet, majd automatikusan kikapcsol.

(2) Ügyrendi javaslat az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pont érdemét nem érintő - döntést igénylő - eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Ügyrendi javaslat esetében a Polgármester soron kívül ad szót, az ügyrendi javaslat elhangzása után közvetlenül a Közgyűlés a javaslatról vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

20. § (1) A napirenden nem szereplő rendkívüli ügyben a nyilvános ülés napirendi pontjainak tárgyalását követően bármely képviselő egy alkalommal legfeljebb öt perces felszólalásra jogosult.

(2) A felszólalás felett vitának és határozathozatalnak helye nincs.

(3) Amennyiben a felszólás választ igényel, a választ az ülésen szóban, vagy tizenöt napon belül írásban kell megadni.

21. § A napirendi pontok tárgyalása során a Polgármester saját hatáskörben, vagy bármelyik bizottság elnökének, vagy a képviselőcsoport vezetőjének kérésére tárgyalási szünetet rendelhet el. A szünet időtartama legfeljebb harminc perc lehet.

22. § (1) A Polgármester feladata az ülés rendjének fenntartása, melynek keretében:

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában foglalt intézkedés a Közgyűlés tagjával, és a jegyzővel szemben nem alkalmazható.

(3) Ha a Közgyűlés ülésén olyan rendzavarás, vagy esemény történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a Polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja, vagy bezárhatja.

23. § A napirendhez kapcsolódó vitát a Polgármester zárja le.

24. § (1) Ha a határozatképességhez szükséges számú képviselő a meghívóban meghirdetett időpontban és helyen nincs jelen, akkor az ülés a 8. § (3) bekezdésének figyelembevételével határozatképtelen, melynek tényét, és a következő ülés időpontját a Polgármester bejelenti.

(2) A Polgármester a határozatképességet számítógépes szavazatrögzítő berendezés segítségével állapítja meg. Jelenlévőnek azt a képviselőt kell tekinteni, aki az ülésteremben tartózkodik. Amennyiben kétség merül fel, a Polgármester döntéshozatal előtt a határozatképességről meggyőződik, melyet a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(3) Határozatképtelen ülés esetén a Polgármester a rendkívüli ülés összehívásának szabályai szerint köteles intézkedni.

25. § (1) A Közgyűlés éves munkaterv alapján végzi munkáját.

(2) A Közgyűlés a munkatervében ütemezettek alapján, azon túl szükség szerint tart ülést.

(3) A munkatervet legkésőbb tárgyév január 31-ig a Polgármester terjeszti elő, előkészítéséhez javaslatot kér:

(4) A munkatervnek tartalmaznia kell:

(5) A jóváhagyott munkatervet meg kell jelentetni az Önkormányzat hivatalos honlapján és az Érdi Közlönyben.

26. § (1) A Közgyűlés munkaterv szerinti ülésének napirendjére a meghívóban a Polgármester tesz javaslatot, melynek alapján a napirendet a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel állapítja meg.

(2) A Polgármester köteles a rendeletben meghatározott módon az ülés napirendjére felvenni:

(3)¹⁸ A napirendi pont előterjesztője lehet:

(4) A napirendi pontokat, és tárgyalásuk sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:

(5) A tájékoztató kivételesen szóbeli is lehet.

(6) Fenti sorrendtől indokolt esetben, a külön meghívottak jelenléte érdekében el lehet térni.

27. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, vagy a 26. § (3) bekezdésében felsorolt előterjesztők által előzetesen javasolt

(2) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

(3) Az előterjesztés csak az érintett bizottság véleményének ismeretében tűzhető napirendre. Bizottsági vélemény hiányában az előterjesztést csak sürgős, rendkívül indokolt esetben lehet az ülés napirendjére felvenni.

(4) Az írásos előterjesztések tartalmi, formai követelményeit az 1. melléklet tartalmazza.

(5) A költségvetést érintő kötelezettségvállalás fedezetét az előterjesztésben meg kell jelölni.

(6) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló tájékoztatást a Közgyűlés tudomásul veszi. Amennyiben a Közgyűlés nem ért egyet valamely intézkedéssel, a végrehajtás módjával, döntését határozatba foglalja.

(7)¹⁹ Az ülés napján csak rendkívüli esetben, a Polgármester indokolása mellett lehet bármilyen írásos anyagot a képviselőknek a MikroDat rendszerbe feltölteni. Amennyiben az előterjesztés, illetve a 28. § szerinti sürgős előterjesztés az ülés napján kerül kiosztásra, úgy annak vitáját megelőzően a Polgármester – a képviselőcsoport vezetőjének kérésére – köteles legalább tíz perces olvasási szünetet elrendelni.

(8) Az előterjesztő a vita 23. §-ban meghatározottak szerinti lezárásáig az előterjesztést bármikor visszavonhatja.

(9) A Polgármester vagy bármely képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását.

(10) Ha az elnapolással az előterjesztő nem ért egyet, akkor a napirendi pont elnapolásáról a Közgyűlés ügyrendi javaslatként határoz.

28. § (1) Sürgős előterjesztést a Polgármester, a települési képviselő, bizottság és a jegyző tehet.

(2) Sürgős előterjesztés kizárólag előre nem látható, gyors intézkedést igénylő ügyben, rendkívül indokolt esetben terjeszthető a Közgyűlés elé. A sürgősség megalapozottságát az előterjesztésben indokolni kell.

(3)²⁰ Sürgős előterjesztést legkésőbb a Közgyűlés ülését megelőző napon 12 óráig a Polgármesternél - írásban - lehet benyújtani. A sürgős előterjesztést legkésőbb az ülést megelőző nap 16 óráig rögzíteni kell a MikroDat rendszerben.

(4) A Sürgős előterjesztésnek általában meg kell felelnie a 27. § (2), (3) és (4) bekezdéseiben foglalt követelményeknek. Ettől sürgős és rendkívül indokolt esetben a Közgyűlés egyszerű többségű döntése alapján lehet eltérni.

(5) A sürgős előterjesztés napirendre vételéről a Közgyűlés a napirend előtt egyszerű szótöbbséggel határoz.

29. § (1)²¹ A felvilágosítás kérés a MikroDat rendszerben megtalálható űrlapon is bejelenthető.

(2) Az írásbeli felvilágosítás kérés tartalmazza:

(3) Amennyiben a képviselő a felvilágosítás kérést szóban is elő kívánja adni, erre három perc áll rendelkezésére.

(4) A felvilágosítás kérésre adott válasz elfogadásáról a képviselő nyilatkozik. Ennek során legfeljebb egy perc időtartamban indokolhatja, hogy a választ miért fogadta el vagy miért nem. A hozzászólás időtartamának lejártára a szavazógép először figyelmeztet, majd automatikusan kikapcsol. Amennyiben a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a Közgyűlés vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(5) A Közgyűlés a válasz elutasítása esetén vizsgálatot rendel el, melynek lefolytatásával megbízhatja a felvilágosítást kérő képviselő bevonásával a Polgármestert, vagy az illetékes bizottságot is, a Polgármesterhez intézett felvilágosítás kérés esetén az illetékes bizottságot.

(6) A (4) és (5) bekezdésben foglalt rendelkezések alapján az írásban megválaszolt felvilágosítás kérésre adott válasz elfogadásáról a Közgyűlés a soron következő ülésén határoz.

(7) Amennyiben a felvilágosítás kérés megtárgyalásánál annak benyújtója nincs jelen, a felvilágosítás kérés nem tárgyalható meg, azt a soron következő munkaterv szerinti ülésen napirendre kell tűzni.

(8) A felvilágosítás kérésre adott válasz Közgyűlés általi ismételt el nem fogadása esetén a Polgármester javaslatára a Közgyűlés dönt a felvilágosítást kérő által felvetett kérdés lezárásának módjáról.

30. § (1) A települési képviselő az ülésen a Polgármesterhez, az alpolgármesterekhez, a bizottságok elnökeihez, valamint a jegyzőhöz a feladatkörükhöz tartozó ügyben a napirendi pontok tárgyalását, és az esetleges felvilágosítás kéréseket követően kérdést tehet fel.

(2) A kérdés tárgyát címszerűen meg kell jelölni, és utalni kell arra, hogy a kérdező a választ a következő Közgyűlési ülésen szóban, vagy ülésen kívül írásban kéri. Írásban adott válasz esetén a Közgyűlés következő ülésén erről tájékoztatást lehet kérni.

31. § (1) A rendeletalkotási és a határozati javaslathoz a bizottság, a képviselők, az előterjesztő és a jegyző módosító javaslatot tehetnek.

(2) Rendeletalkotási javaslathoz módosító javaslat csak írásban nyújtható be.

32. § (1)²² A Közgyűlés bizottsága a rendeletalkotási, és a határozati javaslathoz az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő javaslatot tartalmazó állásfoglalást nyújthat be a Közgyűlésnek. Az állásfoglalás a MikroDat rendszer lezárásáig rögzíthető.

(2) Amennyiben a bizottság tagja kéri, az állásfoglaláshoz kapcsolódóan szerepeltetni kell a kisebbségi véleményt is.

33. § (1)²³

(2) A napirendi pont beterjesztéséről a Polgármester gondoskodik. A Polgármester, vagy az indítványozó egy képviselője a rendkívüli ülés összehívását és az indítvány napirendre tűzését megindokolja.

(3) A Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel dönt a napirendi javaslat elfogadásáról.

34. § (1) A Közgyűlés a döntéshozatal előtti felszólalások után rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.

(2) A módosító javaslat előterjesztője a szövegszerűen megfogalmazott módosító javaslatot ismerteti, mely a jegyzőkönyvben rögzítésre kerül. Ezt követően a Polgármester a javaslatokat az elhangzás sorrendjében szavazásra bocsátja úgy, hogy előbb a módosító javaslatokról, majd az előterjesztésben szereplő rendeletalkotási, vagy határozati javaslatról dönt a Közgyűlés.

(3) A szavazásra való felszólítást úgy kell megfogalmazni, hogy a határozati javaslat elfogadására igennel, annak elutasítására nemmel lehessen válaszolni. A határozati javaslatokat szavaztatás előtt a Polgármester egyenként, pontosan ismerteti.

35. § Az Mötv. 50. § -ában felsoroltakon kívül a megválasztott képviselők több mint felének igen szavazata (minősített többség) szükséges:

36. § Rendeletalkotás folyamán az egyes módosító indítványok elfogadásához minősített többség szükséges.

37. §²⁴ A szavazás technikai eszköz igénybevételével, mindenki által látható módon kivetítve, számítógépes eljárással történik. A számítógépes rendszer meghibásodása esetén a szavazás kézfeltartással történik.

38. § (1) A szavazás nyílt vagy titkos.

(2) Választás, kinevezés, vezetői megbízás esetén amennyiben több jelölt van a jelöltek sorrendjére a véleményezési joggal rendelkező bizottság tesz javaslatot.

(3) A szavazás eredményét a Polgármester állapítja meg.

39. § (1) Nyílt szavazás esetén a Polgármester, vagy bármelyik képviselő a szavazás megkezdése előtt név szerinti szavazást kezdeményezhet. Ez esetben név szerinti szavazást kell elrendelni.

(2) A név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak, melyet a számítógép-kezelő rögzít a gépben. A számítógépes szavazás kivonatát a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(3) Név szerinti szavazást kell tartani az önkormányzati tulajdon megterheléséről, a hitelfelvételről, a kötvénykibocsátásról, a kötvényértékesítésről.

40. § (1) A Közgyűlés titkos szavazást tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása és visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi, valamint összeférhetetlenségi, kitüntetési és vagyonnyilatkozattal, illetve méltatlansággal kapcsolatos ügy tárgyalásakor.

(2) A Közgyűlés a Polgármester vagy bármely települési képviselő kezdeményezésére titkos szavazást tarthat az Mötv. 46. § (2) c) pontja szerinti esetekben.

(3) A (2) bekezdés esetén a titkos szavazás elrendeléséről a Közgyűlés vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(4) A titkos szavazás szavazógéppel történik. A szavazógép meghibásodása esetén urnás szavazásra kerül sor, melyet a vagyonnyilatkozati összeférhetetlenségi és méltatlansági bizottság bonyolít le.

41. § (1) A Közgyűlés évente egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás időpontját a Közgyűlés határozza meg munkatervének elfogadásakor.

(3) A közmeghallgatásra általában az Önkormányzat székhelyén, de indokolt esetben a Közgyűlés döntése alapján, más helyszínen is sor kerülhet.

(4) A közmeghallgatás időpontját, helyét az esemény előtt az Érdi Újságban, és az Önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni.

(5) A Közgyűlés a lakosság és az önszerveződő közösségek közvetlen tájékoztatására, a választópolgárok fontosabb önkormányzati döntések előkészítésébe való bevonására lakossági fórumokat tart.

(6) A lakossági fórum időpontját, helyét és témáját az esemény előtt az Érdi Újságban és az Önkormányzat hivatalos honlapján meg kell jelentetni, illetve az érintett lakosságot szórólapon értesíteni kell.

(7)²⁵ A lakossági fórum levezető elnöke lehet

(8) A lakossági fórumon a levezető elnök a témával kapcsolatban tájékoztatást nyújt, majd a megjelenteknek megadja a szót. A megjelentek a hozzászólásukat nevük és lakcímük bemondásával kezdik.

(9) A felvetett kérdésekre, észrevételekre a fórumon vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban kell válaszolni.

(10) A lakossági fórumról jegyzőkönyv készül, mely a fórumon elhangzottak lényegét tartalmazza.

42. § (1) A Közgyűlés üléseiről digitális hangfelvétel készül. A hanganyagot az üléseket követően adathordozó lemezre rögzíteni kell.

(2) A Közgyűlés üléséről készült jegyzőkönyv napirendi pontonként tartalmazza a határozatképességre és a nyílt szavazás név szerinti eredményére vonatkozó adatokat is.

(3) A jegyzőkönyv mellékletei:

(4) A jegyzőkönyv egy eredeti példányát mellékleteivel együtt a Polgármesteri Hivatal kezeli, azt a megváltoztathatatlanság és közhitelesség biztosítása érdekében folyamatosan bekötteti és megőrzi, továbbá a jegyzőkönyv másolati példányát folyamatosan megküldi a Csuka Zoltán Városi Könyvtárnak.

(5) A Közgyűlés üléséről készült jegyzőkönyv megtekintésének, és a hanganyag meghallgatásának lehetőségét a jegyző biztosítja. A jegyzőkönyv teljes vagy részleges sokszorosításának, valamint a hanganyag másolásának költségeit meg kell téríteni.

(6) A térítési díj a jegyzőkönyv papíralapú másolása esetén a mindenkori bekerülési költséggel azonos összeg, az adatok pendrive-ra történő másolása ingyenes. A települési képviselő a jegyzőkönyv másolatát térítési díj megfizetése nélkül veheti át.

(7) A zárt ülés hanganyagát és írásos dokumentumait a döntés kivételével csak az Mötv. 46. § (3) bekezdésében felsorolt személyek ismerhetik meg. A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetősége zárt ülés tartása esetén, a vonatkozó dokumentum anonimizálása útján kerül biztosításra.

43. § (1) A Közgyűlés a véleménynyilvánítás, illetve a javaslattétel lehetőségének biztosítása érdekében az önkormányzat hivatalos honlapján a benyújtás időpontjától közzéteszi a nyilvános ülésre készült:

(2) A honlapon való közzétételről a jegyző gondoskodik.

(3) Az (1) bekezdés szerinti, valamint az ahhoz kapcsolódó egyéb dokumentumok az elfogadást követő egy évig nem távolíthatók el a honlapról.

(4) A közzétett dokumentumok elérhetőségét kereshető adatbázis segítségével kell biztosítani. A véleménynyilvánítás a város hivatalos honlapján megadott, erre a célra létrehozott elektronikus levélcímen keresztül biztosított.

(5) A Közgyűlés ülését megelőző nap 12 óráig beérkezett vélemények és javaslatok a Közgyűlés ülésén ismertethetők.

44. § (1)²⁶ Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

(2) A rendelet-tervezetet a jogalkotásról szóló törvényben foglalt követelmények figyelembevételével kell előkészíteni.

(3) A rendelet-tervezet tárgyalása egy fordulóban történik, kivéve, ha az előterjesztő a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalására tesz javaslatot. Erről a Közgyűlés egyszerű többséggel dönt.

(4) A rendelet-tervezetet a tárgy szerint érintett, illetékes bizottságok elé kell terjeszteni.

(5)²⁷ Rendelet-tervezettel kapcsolatos érdemi módosító indítványt írásban, szövegszerű javaslattal az ülést megelőző napon 12 óráig lehet a Polgármesterhez benyújtani. A módosító indítványt legkésőbb az ülést megelőző nap 16 óráig rögzíteni kell a MikroDat rendszerben.

(6) A rendelet kihirdetése az Érdi Közlönyben történik.

45. § (1) A rendeletek hatályosulásának vizsgálatára a jogalkotásról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A Közgyűlési döntések végrehajtásában érintett szerveket vagy személyeket a jegyző értesíti. A végrehajtásról a felelősként megjelölt szerv vagy személy köteles gondoskodni.

(3) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a Polgármester a Közgyűlést minden munkaterv szerinti ülésen tájékoztatja.

(4) A jegyző a Közgyűlés rendeleteiről és határozatairól naprakész nyilvántartást vezet, amely a következő adatokat tartalmazza:

(5) A határozatokat az Érdi Közlönyben közzé kell tenni.

46. § (1) A települési képviselő az Mötv. 32. § (2) bekezdésében felsorolt jogosítványain túlmenően részt vesz a Közgyűlés döntéseinek előkészítésében, végrehajtásának ellenőrzésében.

(2) A települési képviselő a törvényben foglaltaknak megfelelően köteles kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, akiknek évente legalább egy alkalommal tájékoztatást nyújt képviselői tevékenységéről. Az erről szóló tájékoztatót a képviselő írásban a Közgyűlésnek benyújtja.

(3) Amennyiben a képviselő személyes érintettsége esetén törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor - erre irányuló indítvány esetén - a Közgyűlés soron következő ülésén dönt a képviselő egy havi tiszteletdíjának 50 %-os csökkentéséről.

(4) A (3) bekezdésben foglaltakat a bizottsági ülések tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.

(5)²⁸

46/A. §²⁹ (1) A települési képviselő a megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított harminc napon belül az Mötv. 2. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni.

(2) A választópolgárok információs jogának egyszerűbb érvényesíthetősége érdekében a benyújtás időpontjától az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni a polgármester, az alpolgármesterek és a képviselők (1) bekezdés szerinti vagyonnyilatkozatát.

(3) ) A honlapon való közzétételről a jegyző gondoskodik.

(4) A honlapon közzétett vagyonnyilatkozat a közzététel napjától számított öt évig nem távolítható el a honlapról.

47. § (1) A képviselőket, a bizottság elnökét, a bizottság tagjait, a nem képviselő bizottsági tagokat, valamint a településrészi önkormányzatok nem képviselő tagjait – megválasztásuk időpontjától megbízatásuk megszűnéséig – e minőségben végzett munkájukért tiszteletdíj illeti meg.

(2) A képviselő havi bruttó tiszteletdíja (a továbbiakban: képviselői alapdíj) minden évben a tárgyév január 1. napján érvényes a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított legkisebb munkabér összegével (minimálbér) egyezik meg.

(3) A képviselő havi bruttó tiszteletdíja – legalább két bizottsági tagság esetén – a képviselői alapdíj és a képviselői alapdíj 55%-ának megfelelő összeg.

(4) A bizottság elnökének bruttó tiszteletdíja a (3) bekezdésben foglalt összegen túlmenően a képviselői alapdíj 35%-ának megfelelő összeg.

(5) A bizottság nem képviselő tagjainak bruttó tiszteletdíja a képviselői alapdíj 45%-a.

(6)³¹ A településrészi önkormányzat nem képviselő tagjának tiszteletdíja ülésenként bruttó 10.000 forint.

(7) Ha a képviselő, bizottsági tag megbízatása hó közben megszűnik, számára a megállapított tiszteletdíj időarányos része jár.

(8) A képviselők, valamint a bizottságok tagjai és a településrészi önkormányzatok nem képviselő tagjai tiszteletdíjának számfejtése, illetve kifizetése a tárgyhónapot követő hónap 10. napjától a 15. napjáig esedékes.

(9)³² A képviselő, illetve a bizottság nem képviselő tagja a feladatai ellátásához egy darab hordozható számítógép használatára jogosult, melyet az önkormányzat a megbízatásának idejére biztosít. A hordozható számítógép használatára vonatkozó szabályokat a 11. melléklet tartalmazza.

(10) A képviselő, illetve a bizottság nem képviselő tagja a számítógépet a megbízatásának megszűnését követő 30. napig köteles visszaszolgáltatni.

48. § (1) A képviselő köteles részt venni a Közgyűlés munkájában és döntéshozatali eljárásában, valamint annak a bizottságnak az ülésén megjelenni, amelynek tagja.

(2)³³ Ha a képviselő, illetve a bizottság tagja a Közgyűlés, vagy a bizottság ülésén nem tud megjelenni, köteles ennek tényét az ülés előtt elektronikus levélben, az erre a célra létrehozott (tavollet@erd.hu) e-mail címen, vagy kivételesen indokolt esetben SMS-ben bejelenteni a Polgármesternek. A bejelentés alapján indokolt esetben a Polgármester a távolmaradást igazoltnak tekintheti.

(3) Ha a képviselő a Közgyűlés üléséről történő távolmaradását nem jelenti be, vagy azt a Polgármester nem tekinti igazoltnak, vagy a képviselő a Közgyűlés ülésén a szavazások 51%-ában nem vesz részt, akkor a tárgyhavi tiszteletdíját ülésenként 25.000 forinttal csökkenteni kell.

(4) A bizottság nem képviselő tagja köteles megjelenni annak a bizottságnak az ülésén, amelynek tagja.

(5) A bizottság tagjának egy éven belüli harmadik, igazoltnak nem tekinthető távolmaradása esetén a Polgármester a bizottsági tag visszahívására tesz javaslatot a Közgyűlésnek.

49. § (1) A Közgyűlésben a mandátumot szerzett jelölő szervezetekhez tartozó, illetve független jelöltként mandátumot szerzett képviselők tevékenységük összehangolására képviselőcsoportot hozhatnak létre. A képviselőcsoport létszáma legalább három fő. A képviselőcsoportot a képviselőcsoport vezetője, akadályoztatása esetén a képviselőcsoport által erre felhatalmazott személy képviseli.

(2) Egy képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet tagja.

(3) A képviselőcsoport e rendeletben biztosított jogai megszűnnek, ha tagjainak száma tartósan három fő alá csökken.

(4) A képviselőcsoport megalakulását a megalakulástól számított tizenöt napon belül írásban kell bejelenteni a Polgármesternek, aki erről tájékoztatja a Közgyűlést.

(5) A (4) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza:

(6) A képviselőcsoport megszűnését, a kizárt, illetve belépett képviselő nevét a képviselőcsoport vezető, a kilépést a képviselő jelenti be a Polgármesternek, aki erről tájékoztatja a Közgyűlést.

(7) A képviselőcsoport vezetője a Közgyűlés ülésén tanácskozási szünetet kérhet. A javaslat alapján a Polgármester szünetet rendel el.

(8) A képviselőcsoport működéséhez erre irányuló igény esetén a Polgármesteri Hivatal által biztosított egyszeri alapellátás:

50. § Az összeférhetetlenségi és méltatlansági eljárás tekintetében az Mötv. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

51. § (1)³⁵ A Közgyűlés a munkatervében határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottságok terjesztenek elő, illetve amelyek csak előzetes bizottsági állásfoglalással nyújthatók be.

(2) A bizottságok működésére az e rendeletben a Közgyűlés működésére vonatkozóan meghatározott rendelkezések közül a 12. §-t, a 13. § (1), (3)-(4), (7) bekezdéseit, a 18-24. §-ait, a 27-28. §-ait, a 31. §-t, a 33. §-t, a 38. §-t, valamint a 40. §-t a 40. alcímben foglalt eltérésekkel megfelelően alkalmazni kell.

(3) Amennyiben a bizottság határozattal hoz döntést, akkor annak elfogadásához helyi önkormányzati rendeletben, valamint a jelen rendeletben meghatározott esetekben szükséges minősített többség.

52. § Átmeneti, ad-hoc feladatok megoldására a Közgyűlés munkacsoportot hozhat létre, melynek többsége képviselő. A munkacsoportra nem érvényesek a bizottságra vonatkozó rendelkezések. A munkacsoport elnöke alpolgármester. A munkacsoport a feladat elvégzéséről köteles a Közgyűlésnek beszámolni, mely beszámoló megtartásával automatikusan megszűnik.

53. § (1)³⁶ A Közgyűlés a következő állandó bizottságokat hozza létre:

(2)³⁷ A bizottságok megnevezését és feladatait az 5. melléklet tartalmazza.

(3) A vagyonnyilatkozatok nyilvántartási és ellenőrzési feladatainak ellátására valamint az összeférhetetlenséggel és a méltatlansággal kapcsolatos feladatok ellátására a Közgyűlés az (1) bekezdés c) pontja szerinti bizottságot jelöli ki. A bizottság működésének rendjét a 2. melléklet határozza meg.

54. § (1) A bizottságok munkaterv alapján végzik tevékenységüket.

(2) A bizottság az elnök helyettesítésére elnök-helyettest választ.

(3) Az elnök köteles összehívni a bizottságot

(4) A bizottsági meghívókat az Önkormányzat hivatalos honlapján meg kell jelentetni.

(5)³⁸ A bizottság ülését úgy kell összehívni, hogy a meghívót, és az előterjesztéseket a bizottság tagjai az ülést megelőzően legalább három nappal kézhez kapják. A bizottsági ülésekre készült előterjesztéseket a képviselők a MikroDat rendszeren keresztül, a nem képviselő bizottsági tagok nyilatkozatuk szerint a MikroDat rendszeren keresztül, elektronikus levélben vagy postai úton kapják meg.

(6) Bármely képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, melyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalásához a kezdeményező képviselőt meg kell hívni.

(7) Szükség esetén a bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő megtárgyalásáról. Döntéshozatalkor a bizottságok egyenként szavaznak.

(8) A bizottságok tervezett üléseiről és napirendjéről a képviselőket tájékoztatni kell.

(9) A jegyzőkönyv a kisebbségi véleményt, továbbá valamennyi nyílt szavazás név szerinti eredményét is tartalmazza.

(10) A bizottság átruházott hatáskörben hozott határozatairól a jegyző nyilvántartást vezet.

(11) Az átruházott önkormányzati hatósági ügyben hozott határozatot a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az elnök-helyettes írja alá.

(12) A bizottság elnöke a bizottság döntéseinek végrehajtásáról köteles beszámolni a bizottságnak. A bizottságok tevékenységükről évente számot adnak a Közgyűlésnek.

54/A. §³⁹ A diákpolgármester, a diák-alpolgármester, valamint a diákképviselő tanácskozási joggal részt vehet a bizottságok nyilvános ülésein.

54/B. §⁴⁰ (1)⁴¹ Településrészi önkormányzat létrehozására bármely képviselő javaslatot tehet.

(2) A létrehozásra vonatkozó kezdeményezést a Polgármester terjeszti a Közgyűlés elé.

(3) A településrészi önkormányzat létrehozáskor a Közgyűlés meghatározza:

(4) A településrészi önkormányzat létszáma legfeljebb öt fő, melyből három fő települési képviselő, kettő fő a településrészen lakó választópolgár. A településrészi önkormányzat tagjait a Közgyűlés választja meg.

(5) A településrészi önkormányzat működésére a bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(6) A településrészi önkormányzat tagjai tisztségének megszűnésére a települési képviselők megbízatásának megszűnésére vonatkozó szabályok az irányadóak. A településrészi önkormányzat minősített többségű döntésével elhatározhatja feloszlását. A Közgyűlés minősített többségű döntéssel határoz a településrészi önkormányzat feloszlatásáról.

(7)⁴² A településrészi önkormányzat tagjai a Közgyűlés előtt esküt tesznek. Az eskü szövegét a legfiatalabb képviselő olvassa elő.

55. § (1) A Polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A Polgármester feladatai:

(3)⁴³

(4) A Polgármesterre az e rendeletben átruházott feladat- és hatáskörök jegyzékét a 6. melléklet tartalmazza.

56. §⁴⁴ A Polgármester a Közgyűlés két ülése közötti időszakban felmerülő - az át nem ruházott hatásköröket kivéve -, a kötelező önkormányzati feladatokhoz, illetve előre nem látható önként vállalt önkormányzati feladatokhoz kapcsolódó önkormányzati ügyben döntést hozhat, amennyiben a költségvetési rendelet alapján arra a fedezet biztosított.

57. § (1) A Közgyűlés a Polgármester javaslatára, - az Mötv. 74. § (1) bekezdésében meghatározott módon - saját tagjai közül két alpolgármestert választ, akik tevékenységüket főállású alpolgármesterként végzik.

(2)⁴⁵

58. § A Polgármester a jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére a jegyzői feladatok ellátására, az akadály megszűnéséig, de legfeljebb hat hónap időtartamra a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő hivatali köztisztviselőt bíz meg.

59. § (1) Amennyiben a Közgyűlés vagy valamely szerve elé terjesztett döntési javaslat elfogadása jogszabálysértéshez vezetne, illetve a Közgyűlés vagy valamely szerve által meghozott döntés jogszabálysértő, a Jegyző a tudomásszerzést követően haladéktalanul írásbeli törvényességi észrevételt tesz.

(2) Testületi szerv esetén az ülésen benyújtott módosító indítvány vagy jogszabálysértő működés esetén a Jegyző szóban jelzi, ha a döntési javaslat, illetve a működés jogszabálysértő, mely tény a jegyzőkönyvben rögzítésre kerül.

(3) A törvényességi észrevétel tartalmazza a jogszabálysértés lényegét és a jogszerű állapot helyreállításához szükséges iránymutatást.

60. § (1)⁴⁶ A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét normatív határozattal a közgyűlés állapítja meg.

(2)⁴⁷ A Polgármesteri Hivatal működésére és feladataira vonatkozó részletes szabályokat a jegyző által készített, és a polgármester által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.

61. §⁴⁹ Helyi népszavazást kezdeményezhet a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 34. § (1) a)-b) pontjaiban felsoroltakon túlmenően a város választópolgárainak 10%-a.

62. § (1) Az Önkormányzat vagyonával és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos szabályokat az e fejezetben foglalt eltérésekkel az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló önkormányzati rendelet állapítja meg.

(2) Az önkormányzati tulajdoni hányaddal működő többszemélyes gazdasági társaságoknál a társaság legfőbb szervének ülésén az önkormányzatot a Polgármester képviseli, aki e képviseletet személyesen, vagy írásos meghatalmazása alapján megbízottja útján gyakorolja.

(3) A költségvetés tervezetének készítésére vonatkozó szabályokat a 8. melléklet tartalmazza.

63. § (1) Az Mötv. 41. § (9) bekezdése szerinti támogatások nyújtása a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a civil szervezetek önkormányzati támogatásáról, az egyházak, felekezetek és vallási közösségek önkormányzati támogatásáról, valamint a sportról és a helyi sporttevékenység támogatásáról szóló önkormányzati rendeletekben meghatározottak alapján történik.

(2) Egyedi önkormányzati támogatás nyújtásáról indoklással ellátott írásbeli kérelem alapján:

(3) A (2) bekezdés alapján nyújtott támogatásokkal kapcsolatos részletszabályok tekintetében az államháztartásról szóló törvény, az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló Korm. rendelet, valamint a vonatkozó jogszabályok az irányadóak.

63/A. §⁵⁰ (1) Az államháztartásról szóló törvény, valamint az annak végrehajtásáról szóló Korm. rendelet vonatkozó rendelkezéseire figyelemmel az önkormányzat a kötelező feladatai ellátása érdekében áthúzódó kötelezettséget vállalhat, amennyiben a beszerzés becsült értéke az áthúzódó kötelezettségvállalással érintett költségvetési év tekintetében nem haladja meg a hatályos szerződésben meghatározott összeget.

(2) Az önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szerv az alapító okiratában meghatározott közfeladat ellátása érdekében, az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével, a fenntartó írásbeli jóváhagyása mellett vállalhat áthúzódó kötelezettséget azzal, hogy annak fedezetét a kötelezettségvállalónak az adott költségvetés tervezésekor biztosítania kell.

64. § (1) Az Önkormányzat hetilapja az Érdi Újság, melynek megjelentetésével a Közgyűlés eleget tesz tájékoztatási kötelezettségének, illetve a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. évi törvény 76-77. §-aiban előírt kötelezettségeinek.

(2) A lap alapítója Érd Város Önkormányzata, kiadóját az alapító közbeszerzési eljárás útján választja ki.

(3) A lap a kiadások költségeinek csökkentése érdekében fizetett hirdetéseket is közölhet, a hirdetési tevékenység szervezése a szerkesztőség feladata.

(4)⁵¹ Az önkormányzati lap működését a felelős szerkesztő irányítja, akinek a személye megegyezik az Érdi Városi Televízió és Kulturális Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság ügyvezetőjének személyével.

65. § (1) Az önkormányzat feladatainak ellátása és hatáskörének gyakorlása során a kölcsönös érdekek alapján együttműködik más települési, a megyei, és a fővárosi önkormányzatokkal.

(2) Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának testvérvárosai: Lubaczów, Poynton, Szászrégen, Léva és Xuzhou, partnervárosa: Szabadka.

66. § (1) A nemzetiségek jogairól szóló törvényben (továbbiakban: Njtv.) előírtakon túlmenően a nemzetiségeket jelentősebb mértékben érintő helyi közügyek szabályozásának előkészítése során a nemzetiségi önkormányzatokat véleményezési jog illeti meg.

(2) Az Njtv-ben és az (1) bekezdésben meghatározott egyetértő nyilatkozat és vélemény kellő időben történő beszerzéséről a Polgármester gondoskodik.

(3)⁵² A Közgyűlés a városban működő nemzetiségi önkormányzatok részére biztosítja az önkormányzati működés alapvető feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos feladatok ellátásáról az Njtv. alapján, a törvényben foglaltaknak megfelelő tartalommal kötött együttműködési megállapodásban foglaltak szerint.

(4) Az Önkormányzat a nemzetiségi önkormányzatok működésének biztosítására a nemzetiségi önkormányzatok fennállásának időtartamára ingyenes helyiséghasználatot biztosít. A helyiséget terhelő valamennyi közüzemi költséget, valamint a vezetékes távbeszélő költségeit az Önkormányzat viseli.

(5) A nemzetiségi önkormányzatok közcélú rendezvényeinek – közmeghallgatás, lakossági fórum, közösségi napok, kulturális rendezvények – megtartásához e célokra alkalmas egyéb, helyiséget igényelhet.

(6) Az Önkormányzat biztosítja a nemzetiségi önkormányzatok testületi működésének személyi és egyéb feltételeit az Njtv.-ben felsoroltaknak megfelelően. A testületi működéshez kapcsolódó feladatok ellátásának költségeit az Önkormányzat viseli.

(7) Az Önkormányzat a Polgármesteri Hivatal útján gondoskodik a nemzetiségi önkormányzatok bevételeivel kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási, beszámolási és közzétételi feladatok ellátásáról.

67. § (1)⁵³ A rendelet mellékletei:

(2)⁵⁷

68. § (1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel 2014. december 1-jén lép hatályba.

(2) A rendelet 47. § (1)-(4) bekezdése és a 68. § (3) bekezdés 4. pontja 2015. január 1-jén lép hatályba.

(3)⁵⁸

69. §⁵⁹ A rendelet 47. §-ban rögzített – képviselők tiszteletdíjára vonatkozó – rendelkezéseket olyan módon kell alkalmazni, hogy 2024. évben a képviselői alapdíj összege a 2023. évi képviselői alapdíj összegével egyezik meg.

70. §⁶⁰ Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 31/2014. (XI. 26.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 38/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelettel megállapított közzétételi kötelezettséget a hatálybalépését követő naptól teljesíteni kell. A közzététel során a 46/A. § (3)-(4) bekezdéseit is alkalmazni kell.

71. §⁶¹ A rendelet 47. §-ban rögzített – képviselők tiszteletdíjára vonatkozó – rendelkezéseket olyan módon kell alkalmazni, hogy 2022. évben a képviselői alapdíj összege a 2021. évi képviselői alapdíj összegével egyezik meg.