1. § (1) Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Szentendre Város Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat). Székhelye: 2000 Szentendre, Városház tér 3.

(2) A Képviselő-testület által létrehozott közös önkormányzati hivatal hivatalos elnevezése: Szentendrei Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal). Székhelye: 2000 Szentendre, Városház tér 3.

(3) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.szentendre.hu.

2. § (1) Az Önkormányzat jelképei: a címer és a zászló.

(2) Az Önkormányzat címere: ovális alakú címerpajzsban, zöld dombon kék háttér előtt fehér, balra hátrafelé tekintő bárány áll. Jobb mellső lábával kereszt végződésű zászlónyelet tart, melyen vörös színű lobogó függ, középen fehér színű, egyenlő szárú kereszttel. A bárány fejét arany (sárga) színű glória övezi, dicsfénykör látható. Ugyancsak arany (sárga) színű a címerpajzsot körülvevő barokk keretdísz, melynek tetején leveles korona áll.

(3) A város zászlaja: 1:2 oldalarányú arany (sárga) kék színű, amelyen az arany (sárga) szín felül (elöl) látható. A zászló középtengelyében a város címere látható, alatta „Szentendre” felirat arany (sárga) színnel. A zászló vége arannyal (sárga) rojtozott.

3. § (1) A polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző és a Hivatal hivatalos kör alakú bélyegzőjén középen Magyarország címere van, a körívén pedig az alábbi felirat olvasható:

(2) A Hivatal által használt bélyegzőket sorszámmal kell ellátni.

4. § (1) A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti ünnepeket és a hagyományos városi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse. A nemzeti ünnepeken kívül ezek az ünnepek a következők:

(2) Az Önkormányzat hivatalos (testvérvárosi) kapcsolatot tart fenn a rendelet 1. mellékletében felsorolt településekkel.

5. § (1) Az Önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező közfeladatait. Az Önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén önként vállalhatja helyi közügyek önálló megoldását (a továbbiakban: önként vállalt feladat).

(2) Az önként vállalt feladat vállalásáról, vagy annak megszüntetéséről szóló javaslatról az érintett bizottság előzetesen állást foglal.

(3) Az önként vállalt feladat vállalását tartalmazó javaslatnak részletesen tartalmaznia kell a javasolt feladatellátás tartalmát, ellátásának számításokkal alátámasztott költségeit és ennek költségvetési fedezetét.

(4) Az Önkormányzat által ellátott feladatok kormányzati funkciók szerinti besorolását a 2. melléklet tartalmazza.

(5) Az Önkormányzat önként vállalt feladatait a 3. melléklet tartalmazza.

(6) Az önkormányzati intézmények vezetőinek kinevezésére vonatkozó döntési javaslatot az érintett bizottság véleményezi.

6. § A Képviselő-testület tagjai a polgármester és a képviselők. A Képviselő-testület tagjainak száma 15 fő. A képviselő-testület ülésrendjét az 1. függelék tartalmazza.

7. § (1) Képviselőcsoport (a továbbiakban: frakció) alakítására a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek előző általános választásán induló és mandátumot szerző, ugyanazon jelölő szervezet(ek)hez vagy azok jogutódjához tartozó képviselők jogosultak. A frakció megalakításához legalább kettő képviselő szükséges.

(2) Az ugyanazon jelölő szervezet(ek)hez tartozó képviselők csak egy frakciót alakíthatnak.

(3) E szakasz alkalmazásában azt a képviselőt kell jelölő szervezethez tartozónak tekinteni, aki

(4) A frakció frakcióvezetőt választ. A megalakult frakciót a frakcióvezető köteles 15 napon belül bejelenteni a polgármesternek. Hasonlóan köteles bejelenteni a frakcióhoz történő csatlakozást, kiválást és a frakció megszűnését. A polgármester ezekről a Képviselő-testületet tájékoztatja.

(5) A megalakulásra vonatkozó bejelentésnek tartalmaznia kell:

(6) A frakciók vezetőit a polgármester egyeztető tárgyalásra összehívhatja. Ezt a frakciók is kezdeményezhetik.

(7) A képviselő csak egy frakciónak lehet tagja.

8. § (1) A Képviselő-testület ülésein való jelenlét igazolására a jelenléti ív szolgál.

(2) A képviselő a képviselők, a bizottsági elnökök, bizottsági tagok és tanácsnokok tiszteletdíjáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott tiszteletdíj 25%-kal csökkentett összegére jogosult, ha a Képviselő-testület ülésén nem vesz részt, feltéve, hogy az azt közvetlenül megelőző ülésen sem vett részt. A tiszteletdíj abban a hónapban csökken, amelyben az ismételt mulasztás megtörtént.

(3) Igazolt távollét esetén a (2) bekezdésben foglalt szabályok nem alkalmazhatóak a képviselőre.

(4) Igazolt távollétnek minősül különösen:

(5) A távollétet a Képviselő-testületi ülés megkezdéséig, az indok megjelölésével, írásban kell a polgármesternek bejelenteni.

(6) Amennyiben a képviselő akadályoztatása miatt nem tudja távollétét az ülés megkezdéséig bejelenteni, akkor az akadályoztatás megszűnését követően haladéktalanul köteles eleget tenni a jelen rendelet szerinti bejelentési kötelezettségének.

(7) A képviselő testületi ülésről való távolmaradását, ha az a 8. § (4) bekezdésének c) pontja szerinti okból történt, kérelmére a polgármester igazolja. Ez esetben az tiszteletdíj összegének megállapítása szempontjából jelenlévőként kell figyelembe venni.

(8) A Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság dönt abban az esetben, ha a távollét minősítése tekintetében vita merül fel.

9. § (1) A képviselő a jelen rendeletben meghatározottak szerint önálló előterjesztés alapján kérheti javaslatának napirendre vételét.

(2) A képviselő jogosult az ülésről készült hangfelvételt meghallgatni.

(3) A képviselő önkormányzati ügyben a jegyző útján szóbeli vagy írásbeli tájékoztatást igényelhet a Hivataltól.

(4) A képviselő a jegyzőnél előzetesen előterjesztett kérelmére az iratok tárolásának színhelyén betekinthet a Képviselő-testület és a bizottságok hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek irataiba.

10. § (1) A képviselők kötelesek olyan magatartást tanúsítani, amely méltó a közéleti tevékenységhez, a választók bizalmára.

(2) A képviselő a Képviselő-testület erre irányuló döntése alapján, az abban meghatározottak szerint köteles részt venni valamely döntés előkészítésében, különböző vizsgálatok, ellenőrzések lefolytatásában.

(3) A képviselő a maga vagy más képviselőnek a Képviselő-testület napirenden szereplő döntésében való személyes érintettségére való hivatkozással legkésőbb a határozathozatal előtt két percben felszólalhat annak a bejelentésére, hogy döntéshozatalból való kizárásnak van helye. Ha a képviselő kizárására másik képviselő tett javaslatot, az érintett képviselőnek két percben viszontválaszra van joga. A döntéshozatalból való kizárásról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(4) Amennyiben a Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság – bizonyítottság esetén – megállapítja, hogy a képviselő valamely döntéshozatal során az Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglalt kötelezettségét megszegve nem tett eleget a személyes érintettség bejelentésére irányuló kötelezettségének, akkor a Képviselő-testületnél kezdeményezi, hogy a Képviselő-testület a képviselő kötelezettség-szegésének tényét állapítsa meg, és vonja meg a képviselő egy havi tiszteletdíját. A Képviselő-testület a kérdésben minősített többséggel dönt.

(5) A képviselő egy havi tiszteletdíjának megvonása esetén a döntést a képviselők tiszteletdíjának soron következő számfejtése során kell végrehajtani.

(6) A képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével kapcsolatos részletes szabályokat a 4. melléklet szabályozza.

11. § (1) A tanácsnok

(2) A tanácsnoki megbízás megszűnik

(3) A Képviselő-testület Közösségi részvételért és városfejlesztésért felelős tanácsnokot választ. A Közösségi részvételért és városfejlesztésért felelős tanácsnok feladatkörét az 5. melléklet tartalmazza.

12. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülést, továbbá évente legalább hat rendes ülést, indokolt esetben rendkívüli ülést tart.

(2) Az alakuló ülésen a polgármester felkérésére a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők és a polgármester választásának eredményéről.

(3) Az alakuló ülésen az eskü szövegét a jegyző, ennek hiányában vagy akadályoztatása esetén a polgármester által erre felkért személy olvassa elő.

(4) A Képviselő-testület ülése rendes ülés, amennyiben a meghívó kézbesítésére a 15. § (4) bekezdésében meghatározott határidőben kerül sor.

(5) A Képviselő-testület ülése rendkívüli ülés, amennyiben a meghívó kézbesítésére a 15. § (4) bekezdésében meghatározott határidőn túl kerül sor

13. § (1) A Képviselő-testület üléseit tárgyévre készült munkaterv szerint tartja. A munkaterv-javaslatot a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé jóváhagyás céljából a Képviselő-testület tárgyévet megelőző év decemberi rendes ülésére.

(2) A polgármester biztosítja a Képviselő-testület és a bizottságok munkatervei közötti összhang megteremtését.

(3) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:

(4) A munkaterv tartalmazza:

14. § A Képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. A polgármester akadályoztatása esetén a helyettesítésével megbízott alpolgármester, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság elnöke hívja össze a Képviselő-testület ülését.

15. § (1) A Képviselő-testület tagjait a Képviselő-testületi ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, továbbá a javasolt napirendi pontok tárgyának, típusának, a napirendi pontok előterjesztőinek és előkészítőinek megnevezését tartalmazó meghívóval kell összehívni. Indokolt esetben a Képviselő-testületi ülés folytatólagosan több napra is összehívható.

(2) Az ülés összehívója indokolt esetben mellőzheti az arra jogosult által benyújtott előterjesztés meghívóba történő felvételét. A meghívóval együtt meg kell küldeni azon előterjesztések címét is, amelyek napirendre vételét az ülés összehívója mellőzte és a mellőzés indokairól is tájékoztatást kell adni.

(3) A képviselő kérésére a meghívóval együtt meg kell küldeni az Önkormányzat működésével kapcsolatban a képviselő által megfogalmazott tájékoztatásra irányuló kérdést, levelet, javaslatot is.

(4) A meghívót, az előterjesztéseket és mellékleteiket legkésőbb a rendes ülést megelőző kilencedik napon (amennyiben ez a nap szabadnapra vagy munkaszüneti napra esik, akkor az azt megelőző munkanapon) kell megküldeni a Képviselő-testület tagjainak (a továbbiakban: postázás).

(5) Negyedévente a rendes ülés meghívójával, előterjesztéseivel és azok mellékleteivel egyidejűleg az önkormányzat, az önkormányzat költségvetési szervei és gazdasági társaságai peres ügyeiről szóló tájékoztatót is meg kell küldeni a Képviselő-testület tagjai részére (a meghívó, az előterjesztések, azok mellékletei és a peres jelentés együtt: az ülés anyaga). A peres ügyekről szóló tájékoztató elkészítéséért és az adott peres ügy vitelével megbízott ügyvéd által kiadott teljességi nyilatkozat beszerzéséért az adott szerv, vagy gazdasági társaság vezetője a felelős.

(6) Az előterjesztések rendjére vonatkozó határidők betartásáért a jegyző a felelős.

(7) Amennyiben egy előterjesztés postázására nem a meghívóval egyidejűleg kerül sor, azt olyan időpontban kell kézbesíteni, hogy a bizottságok által a Képviselő-testületi ülést megelőzően tárgyalható legyen.

16. § (1) A rendkívüli ülésre szóló meghívót legkésőbb a Képviselő-testületi ülés napját megelőző napon kézbesíteni kell. A polgármester a rendkívüli ülést bármikor összehívhatja.

(2) Halaszthatatlan esetben a rendkívüli ülés elektronikus úton vagy kivételes esetben egyéb rövid úton is összehívható az értesítés kézbesítését követő napra, a napirend megjelölésével.

17. § (1) A Képviselő-testület tagjai az ülés anyagát a meghívó elektronikus úton történő kiküldésével egyidejűleg zárt intranetes hálózaton keresztül kapják meg.

(2) A Képviselő-testület tagjai az ülés anyagának saját tulajdonú elektronikus tárolóeszközre történő feltöltését a postázás napját követő munkanaptól munkaidőben a jegyzőtől kérhetik.

(3) Amennyiben az ülés anyagának megküldését követően, de a Képviselő-testület ülésének napját megelőzően további dokumentumok kerülnek feltöltésre a zárt, intranetes hálózatra, arról a Képviselő-testület valamennyi tagja elektronikus üzenetet (SMS vagy e-mail) kap.

(4) Azon további dokumentumokat, amelyek a Képviselő-testület ülésének napján kerülnek átadásra, papír alapon, a Képviselő-testület ülésének kezdetét megelőzően, vagy a Képviselő-testület ülése során, de még az érintett napirendi pont tárgyalását megelőzően kell átadni a Képviselő-testület tagjai részére.

(5) A Képviselő-testület tagjai amennyiben az ülést megelőző napig jelzik, az ülés anyagát papír alapon megkaphatják a jegyzőtől.

(6) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és tervezett napirendjéről a jegyző a postázás napján, az Önkormányzat honlapján értesíti a lakosságot. Az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni valamennyi előterjesztést és azok mellékleteit, kivéve azokat, amelyek zárt ülésen tárgyalandók, vagy amelyek esetében zárt ülés rendelhető el.

18. § (1) A Képviselő-testület ülésére a Képviselő-testület tagjain, a jegyzőn, aljegyzőn kívül – ahhoz a napirendi ponthoz, amely érinti – tanácskozási joggal meg kell hívni:

(2) Az (1) bekezdés szerinti tanácskozási joggal meghívott a napirendi ponthoz a vita során két alkalommal szólhat hozzá, melynek időtartama mindösszesen három perc. Határozati javaslatot nem tehet.

(3) A Képviselő-testület ülésére tanácskozási jog nélkül meghívást kapnak:

19. § (1) A Képviselő-testülethez az előterjesztés kizárólag írásban nyújthatók be.

(2) Előterjesztésnek minősül:

(3) A képviselő által benyújtott írásos előterjesztést a Képviselő-testület rendes ülését megelőző 17 nappal törvényességi véleményezés céljából a jegyzőnek elektronikus úton kell megküldeni.

(4) A Képviselő-testület bizottsága a feladatkörét érintő, Képviselő-testületi hatáskörbe tartozó döntés esetében a Képviselő-testület rendes ülésére beterjesztett előterjesztést véleményezi, melynek elmaradása azonban nem zárja ki az előterjesztés Képviselő-testület általi tárgyalását.

(5) A Képviselő-testület ülésének kezdetét megelőzően minden képviselőnek ki kell osztani papír alapon a bizottságok napirendi pontokkal kapcsolatos véleményét tartalmazó bizottsági határozatokat.

(6) A Képviselő-testület által elfogadott határozatok végrehajtásáról a jegyző gondoskodik úgy, hogy a határozat végrehajtásáért felelős és a végrehajtásért közvetlenül felelős részére is megküldi a határozat kivonatát. A végrehajtásért felelős gondoskodik arról, hogy a határozat végrehajtási határideje lejártának napjáig tájékoztatást adjon a jegyzőnek a határozat végrehajtása érdekében tett intézkedéséről, annak eredményéről. Amennyiben a határozat nem került végrehajtásra, köteles ennek okát indokolni és megfelelő intézkedést kezdeményezni, szükség esetén határidő-hosszabbítást vagy a határozat visszavonását indítványozni. A lejárt határidejű határozatokról a határozat végrehajtásáért felelős személyek jelentései alapján a polgármester a Képviselő-testület minden rendes ülésére jelentést készít, melynek elfogadásáról a Képviselő-testület határozattal dönt.

20. § (1) Sürgősségi indítványt a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző, a bizottság, legalább négy képviselő együttesen írásban terjeszthet elő.

(2) A sürgősségi indítványt a sürgősség tényének és rövid indoklásának ismertetése mellett, törvényességi véleményezéssel ellátva, legkésőbb – az (5)-(6) bekezdésben foglalt kivétellel – a Képviselő-testületi ülést megelőző harmadik napon 12.00 óráig írásban kell benyújtani a polgármesternél.

(3) A sürgősségi indítványként benyújtott előterjesztéseket a Képviselő-testület tagjainak legkésőbb a Képviselő-testület ülésén, a napirendi pont elfogadásáig kell rövid úton kézbesíteni.

(4) A sürgősségi indítványt a bizottságoknak nem kell tárgyalniuk.

(5) A (2) bekezdésben foglaltaktól abban az esetben lehet eltérni, ha az előterjesztő polgármester, alpolgármester, jegyző, vagy aljegyző és az előterjesztést az önkormányzat érdeke indokolja. Erre figyelemmel a határidőn túli sürgősségi előterjesztést az önkormányzat érdekeire hivatkozással az előterjesztés keretében az előterjesztőnek indokolnia kell.

(6) A polgármester jogosult arra, hogy sürgősségi indítványt határidőn túl, indokolási kötelezettség nélkül is előterjesszen.

(7) A polgármester igény esetén alkalmat adhat az előterjesztőnek vagy az általa felkért személynek a sürgősség tényének rövid indokolására.

21. § (1) Módosító javaslattal polgármester, alpolgármester, bizottság, bármely képviselő, valamint a jegyző élhet. A módosító javaslatot indokolni kell.

(2) A módosító javaslat az alábbiak szerint terjeszthetők elő a polgármesternél:

(3) A (2) bekezdéstől eltérően a bizottság a Képviselő-testületi ülés megkezdéséig terjeszthet elő módosító javaslatot.

(4) A (2) bekezdésben foglaltaktól abban az esetben lehet eltérni, ha az előterjesztő polgármester, alpolgármester, jegyző.

(5) A módosító indítványt a bizottságoknak nem kell tárgyalniuk.

22. § (1) A Képviselő-testület ülésére benyújtott önkormányzati rendelettervezetet és annak indoklását (továbbiakban: rendelettervezet) a szentendrei lakcímmel rendelkező természetes személy, a Szentendrén vállalkozási tevékenységet folytató vállalkozó, valamint a Szentendrén tevékenységet folytató egyéb civil szervezet véleményezheti (a továbbiakban: társadalmi egyeztetés).

(2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani:

(3) A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezetet legkésőbb az azt tárgyaló Képviselő-testületi ülés összehívásával egyidejűleg közzé kell tenni az Önkormányzat honlapján.

(4) A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezetről az (1) bekezdésben meghatározott személy és szervezet az Önkormányzat honlapján megadott elektronikus levélcímen keresztül nyilváníthat véleményt. A vélemény elküldésére a Képviselő-testületi ülést megelőző harmadik nap 12.00 óráig van lehetőség.

(5) Nem kell figyelembe venni az elkésett, közerkölcsöt sértő, névtelenül, vagy nyilvánvalóan álnéven beérkezett véleményt, valamint azt, ami nem kapcsolódik a rendelettervezet szabályozási tárgykörébe.

(6) A beérkezett véleményekről az előterjesztő összefoglaló tájékoztatást ad a rendelettervezet Képviselő-testületi tárgyalása során. Az összefoglaló tájékoztatásnak ki kell térnie a véleményekben szereplő indoklásokra is. A beérkezett véleményekkel kapcsolatban az előterjesztőnek válaszadási kötelezettsége nincs.

(7) Az Önkormányzat a beérkezett véleményeket, a véleményező nevét és elektronikus levélcímét e rendelet végrehajtása érdekében kezelheti. A véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást az adatkezelés tekintetében megadottnak kell tekinteni. E tényre és a véleményező adatait érintő adatkezelés szabályaira a vélemény megadása előtt a véleményező figyelmét fel kell hívni. A beérkezett véleményeket, valamint a véleményező nevét és elektronikus levélcímét legkésőbb a rendelet hatályba lépésétől számított – amennyiben a rendelet ezen időn belül nem lépett hatályba, úgy a vélemény beérkezését követő – három hónapon belül törölni kell.

(8) Az önkormányzati honlapnak a Képviselő-testületi ülések dokumentumainak közzétételére szolgáló felületén közérthető módon általános tájékoztatást kell adni az önkormányzati rendeletek társadalmi egyeztetésének menetéről, valamint meg kell jelölni a vélemények eljuttatására szolgáló elektronikus címet.

23. § (1) A Képviselő-testület ülésének napirendjére és a napirendi pontok tárgyalásának sorrendjére a polgármester tesz javaslatot. A Képviselő-testület a napirend megállapításakor dönthet arról is, hogy a munkáját a zárt ülésen tárgyalandó napirendi pontokkal kezdi.

(2) A napirendet és a napirendi pontok tárgyalásának sorrendjét a Képviselő-testület állapítja meg, amelyről egyszerű szótöbbséggel határoz.

(3) A Képviselő-testület az ülésének napirendjére felveheti:

(4) Az előterjesztések főszabály szerinti tárgyalásának sorrendje:

24. § (1) A rendkívüli ülésen kizárólag az a napirendi pont tárgyalható, amelyre a rendkívüli ülés tartására irányuló indítvány vonatkozott. Sürgősségi indítvány benyújtására – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a rendkívüli ülésen lehetőség nincs.

(2) A polgármester jogosult arra, hogy indokolt esetben a rendkívüli ülésen sürgősségi indítványt terjesszen elő.

(3) A rendkívüli ülés napirendjére benyújtott előterjesztést a bizottságoknak nem kell tárgyalniuk.

(4) Amennyiben a rendkívüli ülés megtartására előírt időtartamon belül rendes ülés összehívására is sor kerülne, a rendkívüli ülés napirendje a rendes ülés napirendjébe beolvad, kivéve, ha a rendkívüli ülést a polgármester kezdeményezi.

25. § (1) A polgármester vagy bármelyik képviselő indokolási kötelezettséggel – legfeljebb két perces időtartamban – javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását, erről a Képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül dönt.

(2) A Képviselő-testület az (1) bekezdés szerinti döntéssel egyidejűleg meghatározhatja a napirendi pont tárgyalásának időpontját. Amennyiben a Képviselő-testület a napirendre tűzésről nem határoz, úgy a javaslatot a soron következő rendes Képviselő-testületi ülésen tárgyalni kell.

26. § (1) Az ülés megnyitásakor a polgármester számszerűen megállapítja a határozatképességet.

(2) Ha az ülés kezdetekor a polgármester megállapítja a határozatképtelenséget, az ülést nem nyitja meg. Ha a Képviselő-testület az ülés megnyitását követően válik – bármilyen oknál fogva – határozatképtelenné, az ülést be kell rekeszteni.

(3) Az ülés határozatképtelensége miatt meg nem tárgyalt napirendi pontokat a következő ülés napirendjére fel kell venni.

(4) Az ülés megnyitását követően a sürgősségi indítványokat kell számba venni és a napirendre vételükről külön-külön szavazni.

(5) A sürgősségi indítványok napirendre vételéről szóló szavazást követően a polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére, melyről a Képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül határoz.

(6) Az ülés napirendi pontjainak sorrendjére bármelyik képviselő javaslatot tehet. A napirend elfogadása előtt a napirendi pont előterjesztője az előzetesen jelzett napirendi pontot indokolás nélkül visszavonhatja.

(7) Zárt ülés esetén gondoskodni kell a zárt ülés feltételeinek megteremtéséről. A zárt ülésen tárgyalandó napirendi pontokat lehetőség szerint az ülés végén kell megtárgyalni.

(8) A Képviselő-testület éves munkaterve szerinti rendes ülésén külön napirendi pontként szerepel a polgármester írásbeli tájékoztatója a két ülés között történt fontosabb városi eseményekről, valamint a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentés.

(9) A Képviselő-testület éves munkaterve szerinti rendes ülésén „Egyebek” címmel olyan napirendi pontot tart, amelynek során megtehető minden olyan képviselői, bizottsági, hivatali bejelentés, közlés, amely nem igényel határozati formában hozott döntést, mely a város működésével kapcsolatos, továbbá minden olyan egyéb jellegű tájékoztató, mely a következő időszak munkáját érinti és amely nem minősül jelen rendelet szerinti interpellációnak, vagy kérdésnek. „Egyebek” címszó alatt önálló előterjesztést tárgyalni nem lehet. Az Egyebek napirendi pont alatt egy alkalommal, négy percben, újabb hozzászólási és hosszabbítási lehetőség nélkül lehet a fentiekben meghatározott bejelentést, közlést, tájékoztatást megtenni.

(10) A polgármester az egyes előterjesztések felett az elfogadott napirend sorrendjében nyitja meg a vitát, de javasolhatja egyes napirendi pontok összevont tárgyalását is, melyről a Képviselő-testület ügyrendi javaslatként dönt.

(11) A vita során az előterjesztést az előterjesztő, vagy az általa felkért személy szóban indokolhatja, majd az érintett bizottság elnöke vagy a bizottság meghatalmazott tagja a bizottság véleményét ismerteti.

(12) Indokolt esetben, így különösen a szükséges egyeztetések megtartására, vagy valamely előterjesztés részletesebb megismerése érdekében a polgármester a saját vagy a Képviselő-testület bármely más tagja kezdeményezésére legfeljebb tizenöt perc időtartamra szünetet rendelhet el. Abban az esetben, ha a szünet tartására irányuló kezdeményezés ellenére a polgármester nem rendeli el a szünetet, akkor a kezdeményezésről ügyrendi javaslatként a Képviselő-testület dönt. A tizenöt percnél hosszabb időtartamú szünet elrendelésére irányuló ügyrendi javaslatról a Képviselő-testület dönt.

27. § (1) Az írásbeli előterjesztést a napirendi pont előterjesztője a vita előtt szóban kiegészítheti. Ezt követően a bizottsági elnök – egy alkalommal legfeljebb tíz perc időtartamban – tájékoztatást adhat a bizottságnak az adott előterjesztéshez kapcsolódó állásfoglalásáról, a bizottságnak az adott előterjesztés határozati javaslatához, illetve az előterjesztett rendelettervezethez tett módosító javaslatáról. A bizottság elnökeként az jogosult hozzászólni, aki az adott bizottsági ülést elnökként levezette, és a hozzászólás csak a bizottság állásfoglalásának, módosító javaslatának tartalmáról és annak indokairól szólhat.

(2) A napirendi pont vitája során a Képviselő-testület tagjai összesen két alkalommal tehetnek fel kérdést vagy hozzászólást (a továbbiakban együttesen: hozzászólás), melyek időtartama mindösszesen öt perc. A polgármester, mint az ülés vezetője, valamint az előterjesztő, a vita során időbeli és számbeli korlátozás nélkül jogosult kérdést feltenni, hozzászólni, vagy a felmerült kérdésekre válaszolni. A képviselő legfeljebb további 2 perc időtartamban kérheti a hozzászólási időkerete bővítését, melyről a polgármester javaslata alapján a Képiviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3) Több előterjesztésre jogosult együttes előterjesztése esetén, az előterjesztők által az előterjesztésben megjelölt előterjesztőt illeti meg a korlátozás nélküli hozzászólás lehetősége. Az előterjesztésben megjelölt előterjesztő – a Képviselő-testület ülésén való részvételének akadályoztatása esetén – a távollétéről szóló tájékoztatással egyidejűleg tájékoztatja a polgármestert a helyébe lépő, a korlátozás nélküli hozzászólásra jogosult előterjesztő-társa személyéről is.

(4) A napirendi pont előterjesztőjének (többes előterjesztés esetén a kijelölt előterjesztőjének) joga van a bizottsági javaslatot, illetve a vitában elhangzott módosító, kiegészítő határozati javaslatot befogadni. A befogadott módosító indítványról külön nem kell szavazni, az az előterjesztés részévé válik.

(5) A jegyző az ülés folyamán az előterjesztés vitájában törvényességi észrevételt tesz, amennyiben a szavazás eredményeként jogszabálysértő döntés születhet, továbbá jelzi, amennyiben a Képviselő-testület döntése, illetve annak működése tekintetében jogszabálysértést tapasztal.

(6) Miután több hozzászóló már nincs, illetve a Képviselő-testület ügyrendi döntésével a vitát lezárta, a polgármester összefoglalja a vitában elhangzott javaslatokat. Az összefoglaló után kerül sor a napirendi pontról történő szavazásra.

(7) A Képviselő-testület bármely tagja és az előterjesztő a szavazás megkezdéséig javasolhatja a napirendi pont napirendről történő levételét. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(8) A két ülés közötti tájékoztatóhoz a Képviselő-testület tagjai egy alkalommal egy percben kérdést tehetnek fel, amelyre a polgármester megadja a választ. Ha a kérdést feltevő nem elégedett a polgármester által megadott válasszal, jogában áll még egyszer ismételten – legfeljebb egy alkalommal egy percben – kérdést feltenni.

(9) A Képviselő-testület tagjai a lejárt határidejű határozatokról szóló jelentésben foglaltakhoz egy alkalommal két percben kérdést tehetnek fel, amelyre a polgármester megadja a választ.

(10) A Képviselő-testület a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásáról vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(11) A Képviselő-testület tagjai az átruházott hatáskör gyakorlóinak tájékoztatójában foglaltakkal kapcsolatban az előterjesztőnek egy alkalommal, egy percben kérdést tehetnek fel, amelyre az előterjesztő megadja a választ.

28. § (1) Ügyrendi javaslatnak tekintendő minden olyan észrevétel, megjegyzés, közlés, vagy egyéb javaslat, amely a Képviselő-testületi ülés – jelen rendelettől meghatározottaktól eltérő vagy azzal ellentétes – vezetésére, rendjére és a szavazás módjára vonatkozik, ebbe beleértve különösen a vita lezárására vonatkozó javaslat megtételét is.

(2) Ügyrendi hozzászólás keretében a napirendi ponthoz érdemi észrevétel, javaslat nem tehető.

(3) Az ügyrendi javaslatról a Képviselő-testület az ügyrendi javaslat megtételét követően, vita nélkül, azonnal, egyszerű többséggel dönt.

(4) A vita lezárásáról szóló ügyrendi döntést követően még valamennyi, hozzászólási szándékát az ügyrendi döntésig jelző és az ügyrendi döntésig az adott napirendi ponthoz kapcsolódó hozzászólási jogát még ki nem merítő jelentkező elmondhatja a hozzászólását, ezt követően a Képviselő-testület érdemi döntést hoz.

29. § (1) A Képviselő-testület tagja a Képviselő-testület rendes ülésére önkormányzati ügyben a polgármesternek, az alpolgármesternek és a jegyzőnek címezve interpellációt nyújthat be.

(2) Amennyiben a benyújtott interpelláció a címzett részéről a Képviselő-testületi ülésen nem válaszolható meg, akkor a címzett az ülést követő tizenöt napon belül írásban köteles választ adni az interpellálónak.

(3) A polgármester gondoskodik az interpelláció és az arra adott írásbeli válasz Képviselő-testület tagjai részére való eljuttatásáról, amely az ülésen kerül kiosztásra. Az ülést követően az interpelláció és az arra adott válasz a város honlapján is közzétételre kerül. Az interpellációt a benyújtását követő tizenötödik nap után a következő első rendes ülésen tárgyalni kell. Abban az esetben, ha az interpelláló nincs jelen és magát nem mentette ki, a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt a válasz elfogadásáról. Ha az interpelláló képviselő az ülésről igazoltan van távol, az interpellációt el kell napolni arra a következő rendes ülésre, amelyen az interpelláló jelen van.

(4) Az interpelláló az interpellációt az azt tárgyaló Képviselő-testületi ülésen – választásától függően – szóban ismertetheti, de a benyújtott interpellációtól eltérni nem lehet. Az interpelláló nem kötelezhető az interpellációra adott válasz egyidejű ismertetésére, azonban az interpelláció címzettje – választásától függően – a választ teljes körűen ismertetheti az ülésen. Amennyiben az interpelláló az ülést vezető kérdésére úgy nyilatkozik, hogy nem él az ismertetés jogával, úgy az interpelláció címzettjének joga van az interpelláció és az arra adott válasz ismertetésére.

(5) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik. Amennyiben az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

(6) Amennyiben a Képviselő-testület nem fogadja el az interpellációra adott választ, akkor azt – az interpelláló javaslata alapján egyszerű többséggel hozott döntéssel – további vizsgálat céljából az interpelláció tárgya szerinti hatáskörrel rendelkező bizottság elé utalja. A vizsgálatban az interpelláló képviselő részt vehet. A Képviselő-testület az interpelláció tárgyalását a bizottság vizsgálatának eredményéről szóló bizottsági határozat elfogadását követő ülésén napirendre tűzi. A bizottsági jelentés alapján az interpellációra adott válasz elfogadásáról a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt. Amennyiben a Képviselő-testület megerősíti korábbi elutasító döntését, a bizottságot intézkedési javaslat kidolgozására kéri fel.

30. § (1) A Képviselő-testület tagjai a Képviselő-testület rendes ülésére önkormányzati ügyben a polgármesternek, az alpolgármesternek, a bizottsági elnöknek, a jegyzőnek címezve kérdést tehetnek fel.

(2) A kérdező – amennyiben igényli – azt szóban ismertetheti az ülésen, de a benyújtott kérdéstől szóban eltérni nem lehet. Amennyiben a kérdező az ülést vezető kérdésére úgy nyilatkozik, hogy nem él az ismertetés jogával, akkor a kérdés címzettjének joga van a kérdés és az arra adott válasz ismertetésére. Kérdés és válasz ismertetésére azon a testületi ülésen van lehetőség, amelyre a képviselő azt benyújtotta.

(3) Amennyiben a kérdés a címzett részéről a Képviselő-testületi ülésen nem válaszolható meg, akkor a címzett az ülést követő tizenöt napon belül írásban köteles választ adni a kérdezőnek.

(4) A kérdést az arra adott írásbeli válasszal együtt a Képviselő-testület minden tagja megkapja, amely az ülésen kerül kiosztásra. Az ülést követően a kérdés és az arra adott válasz a város honlapján is közzétételre kerül.

(5) A Képviselő-testület a képviselői kérdésre adott válasz elfogadásáról nem szavaz.

31. § (1) Az interpellációt és a kérdést legkésőbb a Képviselő-testület rendes ülését megelőző harmadik napon (amennyiben ez a nap szabadnapra vagy munkaszüneti napra esik, akkor az azt megelőző munkanapon) 12.00 óráig lehet benyújtani a polgármesterhez. Az interpellációnak és kérdésnek tartalmaznia kell a vele kapcsolatos tények és körülmények közlését.

(2) Az interpelláció és kérdés tárgyalására az ülés végén, az Egyebek napirendi pont tárgyalása előtt kerül sor.

32. § (1) A Képviselő-testület ülésén szavazni személyesen „igen”-nel, „nem”-mel vagy „tartózkodom”-mal lehet.

(2) A döntéshozatal főszabályként gépi úton nyílt szavazással történik. A nyílt szavazás szavazatszámláló rendszer alkalmazásával, vagy – amennyiben a szavazatszámláló rendszer meghibásodott – kézfelemeléssel történik.

(3) A polgármesteri összefoglaló után a polgármester a javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra, előbb a módosító indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő döntési javaslatokról kell szavazni.

(4) A módosító javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata, rendelet esetében minősített többségű igen szavazata szükséges.

(5) Egyszerű többséget igénylő szavazásnál szavazategyenlőség áll fenn, ha az „igen” szavazatok száma megegyezik a „nem” és a „tartózkodó” szavazatok együttes összegével. Ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy a javaslatot elutasító döntés született.

(6) Az egymást kizáró határozati javaslatok esetében a szavazás során legtöbb – az előterjesztésben megjelölt minősítésnek megfelelő számú – támogató szavazatot kapó javaslatot kell a Képviselő-testület által elfogadottnak tekinteni. Amennyiben a fentiek szerinti szavazáskor kettő, vagy ennél több javaslat is egyenlő számú támogató szavazatot kap, úgy ezen javaslatok esetében a szavazást meg kell ismételni és ebben az esetben a megismételt szavazás során legtöbb – az előterjesztésben megjelölt minősítésnek megfelelő számú – támogató szavazatot kapó javaslatot kell a Képviselő-testület által elfogadottnak tekinteni.

(7) A szavazatszámlálást, a szavazatok arányának (igen, nem, tartózkodás) megjelölésével a szavazatszámláló rendszer végzi és megjeleníti az elektronikus kijelzőn.

(8) A Képviselő-testület tagja a szavazás eredményének kihirdetése előtt jelezni köteles, ha a szavazatát a gép nem vette figyelembe. A műszaki hiba miatt vagy a Képviselő-testület tagja által kifejezetten jelzett téves szavazás esetében a polgármester a szavazást egy alkalommal megismételtetheti.

(9) A szavazatszámláló rendszer működésének meghibásodása esetén a kézfeltartással történő nyílt szavazás eredményét, a szavazatok arányát (igen, nem, tartózkodás) a polgármester állapítja meg.

(10) Személyi kérdés, így különösen választás, kinevezés, intézményvezetői megbízás, kitüntető díj adományozása esetén a nyílt vagy a titkos szavazás az alábbiak szerint történik:

(11) Amennyiben az előterjesztés több határozati javaslatot tartalmaz, azokat a polgármester külön-külön vagy egyben is szavazásra bocsáthatja. Bármely képviselő kezdeményezheti a határozati javaslatokról vagy azok egyes pontjairól való külön szavazást. A polgármester a kezdeményezésnek megfelelően köteles a döntési javaslatokat szavazásra bocsátani.

33. § (1) A törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén a titkos szavazás elrendelését bármely képviselő indítványozhatja, melyről a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(2) Nem gépi úton történő titkos szavazás lebonyolításához a Képviselő-testület három tagú szavazatszámláló bizottságot (elnök és két tag) hoz létre.

(3) A nem gépi úton történő titkos szavazás lebonyolításához szavazólapokat, borítékokat és urnát kell biztosítani.

(4) A titkos szavazás szavazólapját a szavazatszámláló bizottság állítja össze, amely tartalmazza:

(5) A képviselők a szavazólapot a szavazatszámláló bizottság elnökétől kapják meg, és kitöltés után saját kezűleg helyezik az urnába.

(6) A titkos szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvet készít. A szavazás eredményét a szavazási arány ismertetésével a szavazatszámláló bizottság elnöke hirdeti ki.

34. § (1) Nyílt szavazás esetén a szavazás megkezdése előtt, a Képviselő-testület legalább négy tagjának erre irányuló indítványára, név szerinti szavazást kell tartani. Név szerinti szavazást kell tartani a Képviselő-testület – megbízatásának lejárta előtti – feloszlatásának kimondásáról is.

(2) Név szerinti szavazásnál a jegyző abc sorrendben szólítja fel a testület tagjait, hogy nyilvánosan mondják be szavazatukat. A megszólított képviselő „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaz. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – névsorral együtt – átadja a polgármesternek. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.

35. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben és egyéb jogszabályokban meghatározottakon kívül a következő ügyek eldöntéséhez szükséges minősített többség:

36. § (1) A Képviselő-testületi ülés vezetőjének feladatai, jogköre:

(2) A Képviselő-testületi ülés vezetője vagy az általa felkért személy az ülésen felszólalhat a Képviselő-testület tájékoztatása érdekében. A Képviselő-testületi ülés vezetője a tájékoztatáshoz audiovizuális eszközt igénybe vehet.

(3) A Képviselő-testületi ülés vezetőjének vitavezetési feladatai:

37. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartása a Képviselő-testületi ülés vezetőjének a feladata.

(2) A Képviselő-testületi ülés vezetője figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő fogalmazást használ. Ismételt esetben a Képviselő-testületi ülés vezetője rendreutasítja azt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít.

(3) A rendreutasított képviselő jogosult tiltakozását bejelenteni a rendreutasítással szemben a Képviselő-testülethez. A rendreutasítás fenntartása vagy elvetése kérdésében a Képviselő-testület minősített többségű szavazással dönt.

(4) A Képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal részt vevő egyéb rendreutasított személy ismételt rendzavarása esetén a Képviselő-testületi ülés vezetője a rendzavarót a Képviselő-testület ülésének elhagyására kötelezheti.

(5) A nyilvános Képviselő-testületi ülésen megjelent állampolgár kizárólag a karzaton foglalhat helyet. Az adott napirendi ponthoz meghívott vendég csak a napirend tárgyalása során tartózkodhat a Képviselő-testület ülésének képviselők számára kijelölt helyen, egyéb napirendi pontoknál – nyílt ülés esetén – a többi megjelenthez hasonlóan csak a karzaton foglalhat helyet.

(6) A tanácskozás rendjének a hallgatóság részéről történő megzavarása esetén a Képviselő-testületi ülés vezetője rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén az érintettet a Képviselő-testület ülésének elhagyására is kötelezheti. A Képviselő-testületi ülés vezetőjének a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

(7) A Képviselő-testületi ülés vezetője az ülést határozott időre félbeszakíthatja, amennyiben

(8) Amennyiben az ülés a rendzavarás miatt nem folytatható, a Képviselő-testületi ülés vezetője az ülést elnapolhatja.

(9) A Képviselő-testület tagjai, valamint a Képviselő-testületi ülésen megjelent valamennyi résztvevője, beleértve a karzaton helyet foglalókat is, az ülés ideje alatt az ülésteremben telefonbeszélgetést nem folytathatnak, ezért kötelesek mobiltelefonjaikat az ülés teljes időtartama alatt kikapcsolt állapotban tartani, vagy elnémítani.

38. § (1) Széksértést követ el az a képviselő, aki

(2) A széksértést a Képviselő-testület bármely tagjának indítványa alapján a Képviselő-testület vita nélkül állapítja meg.

(3) Amennyiben a Képviselő-testület megállapítja a széksértés elkövetését, az elkövető képviselőt harmincezer forint bírsággal sújtja.

(4) Amennyiben a széksértést elkövető képviselő a Képviselő-testület ülésén a bántó kijelentését rögtön visszavonja, illetve az (1) bekezdésben foglalt magatartását megszünteti, továbbá a sértettet, vagy a Képviselő-testületet megköveti, a Képviselő-testület eltekinthet a bírság kiszabásától.

(5) A bírság összegét nyolc napon belül kell befizetni az Önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára.

(6) A bírság befizetésének elmaradása esetén a képviselő tiszteletdíját a következő esedékesség után automatikusan a bírság összegével csökkentve kell folyósítani.

39. § (1) A Képviselő-testület az előterjesztés tárgyában rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

(2) A Képviselő-testület a beszámoló elfogadásáról határozattal dönt.

40. § (1) A rendelet kihirdetése és a normatív határozatok közzététele a Hivatal székhelyének hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik.

(2) A rendeletek naprakész nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

41. § (1) A Képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől külön-külön megjelöléssel kell ellátni.

(2) Határozatban a határozat felelőseként a polgármester, alpolgármester, jegyző, bizottsági elnök, végrehajtásáért felelősként a Hivatalnak az a szervezeti egysége jelölhető meg, amelynek a határozatban megjelölt téma a feladatkörébe tartozik.

(3) Végrehajtásért felelősként – amennyiben a határozat tárgya indokolja – a határozatban megjelölhető közvetlenül vagy közvetve többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság, valamint önkormányzati alapítású költségvetési szerv is.

(4) A végrehajtásért felelős szervezet, vagy szervezeti egység felel a végrehajtás koordinációjáért, a végrehajtásban részt vevők munkájának összehangolásáért.

(5) A határozat végrehajtásáról a végrehajtásért felelős szervezet, vagy szervezeti egység tartozik beszámolási kötelezettséggel. Amennyiben a végrehajtásban további szervezeti egység, bizottság, közvetlenül vagy közvetve többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság, önkormányzati alapítású költségvetési szerv működik közre, úgy a végrehajtásért felelős szervezeti egység jogosult a végrehajtás állásáról információt kérni. A végrehajtásban közreműködő a kért információkat köteles megadni.

(6) A Képviselő-testület felhatalmazást ad, hogy a polgármester és a jegyző külön utasításban határozza meg a Képviselő-testület és bizottságai ülésének előkészítésére, az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztések elkészítésére, azok tartalmi és formai elemeire, az előzetes szakmai és törvényességi szempontból történő egyeztetésére, nyilvántartására és a testületi döntések végrehajtásának módjára vonatkozó részletes szabályokat. Az utasítás hatálya kiterjed a közvetlenül vagy közvetve többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságra, valamint az önkormányzati alapítású költségvetési szervre is.

42. § (1) A Képviselő-testület üléseiről hangfelvétel útján – ha ennek valamilyen akadálya van, gyorsírással – rögzített és a tanácskozás lényegét, valamint a hozott döntéseket tartalmazó – szerkesztett – írásos jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott tartalmi elemeken túlmenően az írásos jegyzőkönyv mellékletét képezik:

(3) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül, melyre az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

43. § (1) A Képviselő-testület a nyilvános ülésén biztosítja az ülésteremben való részvétel lehetőségét.

(2) A Képviselő-testület kivételesen – egyszerű többséggel hozott döntésével – a tanácskozási jog nélkül meghívott, vagy megjelent, és a hozzászólást indokoltan igénylő állampolgárnak is megengedheti, hogy a tárgyalt témával kapcsolatban három percben kifejtse véleményét. A Képviselő-testület működését a hallgatóság a hozzászólásával, megjegyzésével, kérdésével, véleménynyilvánításával nem zavarhatja.

(3) A Képviselő-testület nyilvános ülésén a lakossági véleménynyilvánítás érdekében a karzat korlátjára kihelyezett plakátok, molinók hosszúsága legfeljebb kettőszáz cm lehet.

(4) A Képviselő-testület nyilvános ülésén a sajtó képviselője kizárólag a karzaton elhelyezkedve készíthet hang- és képfelvételt az ülésről.

(5) Az önkormányzat által igazolható módon előzetesen, eseti vagy állandó megbízással szerződtetett személy a Képviselő-testület nyilvános ülésén az ülésteremben a képviselők számára fenntartott helyen és a karzaton elhelyezkedve is készíthet hang- és képfelvételt.

44. § A zárt ülés tartásának szükségességét az előterjesztő köteles jelezni.

45. § (1) A Képviselő-testület évente legalább kétszer, előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselője a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehet.

(2) A közmeghallgatás időtartama legfeljebb három óra.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti és adja meg a szót a kérdések, javaslatok elmondására, valamint a válaszadásra.

(4) A közmeghallgatás a Képviselő-testület ülése keretében történik, megtartásához a Képviselő-testület tagjai több mint a felének részvétele szükséges. A közmeghallgatáson köteles részt venni a jegyző, az aljegyző, a Hivatal jegyző által kijelölt vezető beosztású köztisztviselője, a polgármester által kijelölt önkormányzati intézmény és gazdasági társaság vezetője. A közmeghallgatáson a Képviselő-testület nem hoz határozatot és nem fogad el önkormányzati rendeletet.

(5) A közmeghallgatás időpontját a Képviselő-testület ülése előtt legalább tizenöt nappal közzé kell tenni a Hivatal hirdetőtábláján, az Önkormányzat honlapján. A felhívásnak tartalmaznia kell, hogy a közmeghallgatás napját megelőző harmadik munkanapig írásbeli kérdés tehető fel.

(6) A közmeghallgatásra írásban érkezett kérdésre a válaszadás a közmeghallgatás napját követő tizenöt napon belül írásban történik.

(7) A közmeghallgatáson minden megjelent egy alkalommal, legfeljebb öt percben jogosult felszólalni.

(8) Amennyiben a szóban felvetett közérdekű kérdésre, vagy javaslatra a közmeghallgatáson közvetlenül válaszolni nem lehet, úgy arra tizenöt napon belül írásban köteles válaszolni a polgármester. A lakosság szélesebb körét érintő kérdésről a helyi sajtóban is tájékoztatást kell adni.

(9) A közmeghallgatáson a rendfenntartásra vonatkozóan a Képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok az irányadók.

46. § A Képviselő-testület tagjai a lakosság, a társadalmi és civil szervezetek közvetlen tájékoztatása, valamint fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása érdekében személyes részvétellel vagy online módon megtartott lakossági fórumot szervezhetnek.

47. § A képviselő rendszeres időközönként az általa meghirdetett helyen és időben fogadóórát tart, vagy elérhetőségei megadásával biztosítja a lakossággal történő kapcsolattartást.

48. § (1) A Képviselő-testület vagy a Polgármester határozatában kezdeményezheti, hogy Szentendre Város közigazgatási területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, tizennegyedik életévüket betöltött személyek, továbbá a civil szervezetek és egyházak Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben vagy más jogszabályban nevesített helyi közügy, valamint a helyben biztosítható közfeladat körében ellátandó helyi önkormányzati feladatot érintő kérdésben szóban vagy írásban véleményt nyilvánítsanak.

(2) Az (1) bekezdés szerinti véleménynyilvánítás (a továbbiakban: társadalmi egyeztetés) előkészítését és lebonyolítását az Önkormányzat a Hivatal útján – szükség esetén a társadalmi egyeztetés lefolytatására kötött megállapodással más személy bevonásával – végzi.

(3) A társadalmi egyeztetés eredményét az Önkormányzat az (1) bekezdés szerinti feladatának ellátása során, a döntés előkészítéséhez használja fel.

49. § (1) A Hivatal a 48. § (2) bekezdésben foglalt feladatának ellátása érdekében a szentendrei lakosságot reprezentatívan leképező, Szentendre Város közigazgatási területén lakcímmel rendelkező természetes személyekből álló rétegzett mintát képeztethet, ennek érdekében a mintát alkotó természetes személyek vonatkozásában a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerinti nyilvántartásban szereplő adatot igényelhet.

(2) A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározottak szerint átvett adatokat a társadalmi egyeztetés lebonyolítását követő hatvanadik napig kezelheti.

(3) A Hivatal az (1) bekezdésen alapuló adatkezelésére a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvény 5-6. és 10. §-ában, valamint 13-15. §-ában foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(4) A társadalmi egyeztetés megállapodás alapján más személy bevonásával történő lebonyolítása esetén az Önkormányzat köteles gondoskodni az (1) bekezdés szerinti adatok vonatkozásában az adatkezelői megállapodás megkötéséről.

50. § Ha a Képviselő-testület, mint egyszemélyes gazdasági társaság tagja a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) alapján legfőbb szervként jár el, akkor a napirend tárgyalására és az eljárásra a Ptk. gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

51. § (1) A Képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat (a továbbiakban: bizottság) hozza létre:

(2) A bizottságok elnökeinek és tagjainak névsorát a 12. melléklet tartalmazza.

(3) Egy képviselő egy időben legfeljebb két bizottságnak lehet tagja, de csak egynek lehet az elnöke, az ideiglenes bizottság kivételével.

52. § (1) A Képviselő-testület a Kulturális, Jóléti és Közösségi ügyek Bizottság munkájának segítése érdekében állandó jelleggel Családvédelmi Munkacsoportot hoz létre. A Családvédelmi Munkacsoport tagjainak névsorát a 13. melléklet tartalmazza.

(2) A Családvédelmi Munkacsoport tagjait a Képviselő-testület választja, a munkacsoport munkáját a Képviselő-testület által választott elnök vezeti. A Munkacsoport üléséről a Hivatal jegyzőkönyvet készít.

(3) A Családvédelmi Munkacsoport tagjai szakértőként segítik a bizottság munkáját.

(4) A Családvédelmi Munkacsoport tagjának, elnökének visszahívását az érintett bizottság kezdeményezheti.

(5) A Családvédelmi Munkacsoport tagjai a Képviselő-testület által meghatározott megbízási díjra jogosultak.

53. § (1) A Képviselő-testület által egyes önkormányzati feladatok ellátásának időtartamára a Képviselő-testület tagjai közül létrehozott ideiglenes bizottság feladata elvégzésével automatikusan megszűnik.

(2) Az ideiglenes bizottság feladatát a Képviselő-testület állapítja meg.

(3) Az ideiglenes bizottság tagjai részére a bizottsági tagságért külön díjazás nem jár.

(4) Az ideiglenes bizottság – a Képviselő-testület által erre a célra biztosított költségvetési előirányzat erejéig – szakértőt alkalmazhat.

54. § (1) A bizottság feladatkörében

(2) A bizottság feladat- és hatáskörét a 6., 7. és 8. melléklet tartalmazza.

(3) A bizottság esetenként – a Képviselő-testület által erre a célra biztosított költségvetési előirányzat erejéig – szakértőt alkalmazhat.

(4) A bizottság szakmai kerekasztal összehívásáról dönthet egy adott, a bizottság feladatkörébe tartozó szakmai kérdés megvitatására, vagy a bizottság szakmai munkájának folyamatos segítésére. A szakmai kerekasztal összehívását az elnök kezdeményezi egyidejűleg javaslatot téve a résztvevők személyére. A szakmai kerekasztal üléséről a Hivatal jegyzőkönyvet készít. A zárt ülések anyagainak kivételével a szakmai kerekasztal tagjai jogosultak a bizottsági előterjesztések és azok előkészítő anyagainak megismerésére. A szakmai kerekasztal tagjai tanácskozási joggal jogosultak részt venni a bizottság ülésén. A szakmai kerekasztal résztvevői a feladat ellátásáért külön díjazásra nem jogosultak.

55. § (1) A bizottságok a munkájukat összehangolják. A bizottsági üléseket úgy kell szervezni, hogy azokon az érintett képviselők részt tudjanak venni.

(2) A bizottságok a tevékenységük során egymástól véleményt, javaslatot kérhetnek, vagy adhatnak.

(3) A bizottság az átruházott hatáskörébe tartozó ügyben hozott döntését, valamint a Képviselő-testület döntésének kezdeményezésével, előkészítésével, véleményezésével kapcsolatban elfogadott javaslatáról, állásfoglalásáról határozatot hoz, melyeket a bizottság elnöke kiadmányoz.

(4) A bizottságok közötti hatásköri összeütközés esetén a Képviselő-testület dönt.

(5) A bizottság évente köteles beszámolni a Képviselő-testületnek a végzett munkájáról.

56. § (1) A bizottság a Képviselő-testület éves munkatervéhez igazodóan saját munkaterve szerint tartja ülését.

(2) A bizottság ülését az elnök hívja össze. Össze kell hívni a bizottságot a bizottság két tagja, a polgármester, az alpolgármester napirendet is megjelölő indítványára.

(3) A bizottságot az elnök akadályoztatása esetén a polgármester hívja össze, az egyéb elnöki feladatokat pedig a bizottsági ülés kezdetén a bizottság jelenlévő tagjai által egyszerű többséggel megválasztott, képviselő bizottsági tag látja el.

(4) Összevont, több bizottság együttes ülése esetén a bizottságok tagjai tesznek javaslatot a levezető elnök személyére, melyről a bizottságok együttesen döntenek.

(5) A bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet bármely képviselő, a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző, az adott ügyben felelős hivatali dolgozó, valamint akit a bizottság elnöke valamely napirendi ponthoz kapcsolódóan megjelöl.

(6) Minősített többségű döntés szükséges azon ügyben, amely a bizottság átruházott hatáskörébe tartozik és az adott ügyben jogszabály vagy a Képviselő-testület döntéshozatalával kapcsolatban jelen rendelet minősített többségű szavazást ír elő.

(7) A bizottság határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a bizottság megnevezésével kell jelölni.

(8) Amennyiben a polgármester a határozat végrehajtását felfüggeszti, az erre vonatkozó döntéséről a bizottság elnökét haladéktalanul értesíti.

(9) Ha a polgármester a bizottság döntésének végrehajtását felfüggeszti, akkor az a Képviselő-testület döntéséig nem hajtható végre.

(10) A bizottság elnöke a jegyző útján a bizottság feladatkörébe tartozó beszámoló, bizottsági előterjesztés előkészítéséhez jogosult a hivatal dolgozóinak közreműködését kérni.

(11) A bizottság munkáját a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó, a bizottsági ügyintéző segíti. A bizottság munkáját az illetékes szakiroda a döntések szakmai előkészítésével és a végrehajtás megszervezésével segíti. Amennyiben a bizottság elnöke igényt tart a részvételre, az ülésre meg kell hívni a szakiroda munkatársát.

(12) A bizottság meghívóját, napirendjét, határozatait és jegyzőkönyvét közzé kell tenni az Önkormányzat honlapján.

57. § (1) A polgármester biztosítja az Önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát, együttműködik a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel, ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott feladatokat.

(2) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

(3) A polgármester az önkormányzati tevékenységét a Képviselő-testület irányítása és ellenőrzése mellett látja el.

(4) A Képviselő-testület irányítási jogköre nem terjed ki a polgármester azon tevékenységére, amikor saját államigazgatási feladatkörében, illetve magasabb szintű jogszabályban meghatározott hatáskörében jár el.

(5) A polgármester az önkormányzati érdekek képviselete érdekében kapcsolatot tart az állami szervekkel, a városi, nem önkormányzati szervezetek vezetőivel, valamint egyéb önkormányzatok polgármestereivel.

(6) A polgármester minden hónap első csütörtökén 13.00-16.00 óráig fogadóórát tart.

(7) A polgármester gyakorolja a Képviselő-testület által rá átruházott hatásköröket. A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket a 9. melléklet tartalmazza.

58. § A polgármester a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett döntést hozhat az alábbi ügyben, amennyiben az Mötv. 68. § (2) bekezdésében meghatározott feltétel fennáll:

59. § (1) A Képviselő-testület két főállású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester általános és egyedi ügyekre kiterjedő feladatait a polgármester határozza meg. Az alpolgármester feladatairól a polgármester tájékoztatja a Képviselő-testületet és a jegyzőt.

60. § (1) A jegyző az Mötv.-ben meghatározottakon kívül az Önkormányzat és a Hivatal működésével kapcsolatban ellátja különösen az alábbi feladatokat:

(2) A jegyző felelős a Hivatal jogszerű és szakszerű működéséért. A jegyző alapvető feladata az állampolgárok államigazgatási ügyei szakszerű intézésének biztosítása, megszervezése.

(3) A hatósági munka irányításában a jegyző kiemelt figyelmet fordít a lakosság ügyeinek határidőben történő hatékony intézésére, az ügyintézés színvonalának emelésére, törvényességére.

(4) A jegyző kiemelt figyelmet fordít a hivatali apparátus ügyfélfogadási munkájára, az ügyfélbarát ügyintézés követelményeinek betartására.

(5) A jegyző meghatározza a munkavégzéssel kapcsolatos elvárásokat, folyamatosan ellenőrzi a munkaköri leírások, a köztisztviselőkkel szemben támasztott etikai normák betartását.

(6) A jegyző minden hónap 3. szerdáján 13.00-16.00 óráig fogadóórát tart.

(7) A jegyző a Hivatal tevékenységéről szóló éves beszámolójában tájékoztatást ad a Képviselő-testületnek a hivatali ügyintézés, a törvényesség helyzetéről, az ügyfélfogadás tapasztalatairól.

(8) A jegyző gyakorolja a Képviselő-testület által rá átruházott hatásköröket. A Képviselő-testület által a jegyzőre átruházott hatásköröket a 10. melléklet tartalmazza.

61. § (1) A jegyzőt a távolléte esetén az aljegyző helyettesíti. A helyettesítés tartalmát, valamint az aljegyző számára megállapított önálló feladatokat a jegyző a Hivatal szervezeti és működési szabályzatában, valamint az aljegyző munkaköri leírásában határozza meg.

(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatok ellátására a polgármester ideiglenes hatállyal a Hivatal vezető beosztású, a jegyzőre vonatkozó képesítési előírásoknak megfelelő köztisztviselőjét bízza meg. A jegyzői feladatok ellátására szóló megbízás a jegyző kinevezéséig tart.

62. § (1) A Hivatal egységes, de az Önkormányzat feladataihoz igazodó szervezeti tagozódással működik.

(2) A Hivatal szervezetének tagozódása: iroda, kabinet.

(3) A Hivatal a jegyző által elkészített és a polgármester által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat szerint működik, amely a Hivatal jogállását, részletes feladatait, működésének részletszabályait tartalmazza.

(4) A Hivatal munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét a 11. melléklet tartalmazza.

63. § Az Önkormányzatot az érdekképviseleti szövetségekben a polgármester képviseli.

64. § (1) A nemzetiségi önkormányzat részére az Önkormányzat által támogatásként rendelkezésre bocsátott pénzügyi forrás mértékét a mindenkori költségvetési rendelet határozza meg.

(2) Az önkormányzat a nemzetiségi egyéni és közösségi jogok érvényesülése, a nemzetiséghez tartozók érdekeinek kifejezésre juttatása, különösen az anyanyelv ápolása, őrzése és gyarapítása, továbbá a nemzetiségek kulturális autonómiájának a települési nemzetiségi önkormányzatok által történő megvalósítása és megőrzése érdekében együttműködik a nemzetiségi önkormányzatokkal.

(3) A települési nemzetiségi önkormányzat elnökét tanácskozási joggal kell meghívni a Képviselő-testület, illetve az állandó bizottságok testületi ülésének azon meghatározott napirendi pontjához, mely tárgya szerint a nemzetiség helyzetét érintő kérdésre vonatkozik.

(4) A települési önkormányzat a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben (a továbbiakban: Njtv.) meghatározott kezdeményezését, javaslatát, tájékoztatáskérését – elnöke útján – a polgármesterhez nyújthatja be.

(5) A települési nemzetiségi önkormányzat képviselője a Hivataltól igényelheti a nemzetiségi önkormányzati feladatkörének ellátásához szükséges tájékoztatást, szakmai közreműködést.

(6) Az Njtv. 81. §-a szerinti tárgykörbe tartozó előterjesztés tárgyalása esetén a véleményezésre, egyetértésre jogosultak nyilatkozatának tartalmáról, a nyilatkozattétel elmaradásáról a Képviselő-testület az előterjesztő tájékoztatja.

(7) A (6) bekezdés szerinti véleményezési, egyetértési jog gyakorlására a véleményezési, egyetértési jog jogosultjának az erre irányuló kezdeményezés kézhezvételét követő 30 napos jogvesztő határidő áll rendelkezésére. A véleményezésre, egyetértésre jogosultak nyilatkozatának tartalmáról, a nyilatkozattétel elmaradásáról a Képviselő-testület az előterjesztőt tájékoztatja.

65. § Hatályát veszti a Szentendre Város Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 22/2016. (IX.13.) önkormányzati rendelet.

66. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.