Siófok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2024. (X. 10.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2024. 10. 10 13:20Siófok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2024. (X. 10.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Siófok Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Hivatalos megnevezések, adatok
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Siófok Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).
(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 8600 Siófok, Fő tér 1.
(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szerv: Siófok Város Önkormányzatának Képviselő-testülete.
(4) Az önkormányzat illetékességi területe: Siófok város közigazgatási területe.
(5) A képviselő-testület polgármesterből és 11 fő települési képviselőből áll. A képviselő-testület tagjainak, valamint a bizottságok tagjainak aktuális névjegyzékét a jegyző az önkormányzat hirdetőtáblájára függeszti ki, és az önkormányzat hivatalos honlapján, a www.siofok.hu oldalon teszi közzé.
(6) A képviselő-testület hivatali szervezetének megnevezése: Siófoki Közös Önkormányzati Hivatal.
(7) A Siófoki Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: hivatal) székhelye: 8600 Siófok Fő tér 1.
(8) A hivatal működési területe: Siófok város, Siójut község és Balatonvilágos község közigazgatási területe.
(9) A hivatal kirendeltségei:
a) Siófoki Közös Önkormányzati Hivatal Siójuti Kirendeltsége: 8652 Siójut, Kossuth Lajos utca 14.
b) Siófoki Közös Önkormányzati Hivatal Balatonvilágosi Kirendeltsége: 8171 Balatonvilágos, Csók István sétány 38.
(10) A hivatal működésének szabályairól a Siófoki Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata rendelkezik.
(11) Siófok Város Önkormányzatának intézményei:
a) Siófoki Közös Önkormányzati Hivatal
b) Kálmán Imre Művelődési Központ
c) Balatoni Regionális Történeti Kutatóintézet, Könyvtár és Kálmán Imre Emlékház
d) Siófoki Napsugár Óvoda
e) Siófok Város Csicsergő Bölcsődéje
f) Siófok Város Gondozási Központja
2. Az önkormányzat jelképei és kitüntetései
2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló, valamint a pecsét.
(2) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület önkormányzati rendeletben állapítja meg.
(3) Az önkormányzat és szervei, valamint annak tisztségviselői körbélyegzőin Magyarország címerét kell használni, a használó szerv vagy tisztségviselő feltüntetésével.
(4) Siófok Város Önkormányzatának Képviselő-testülete, valamint polgármestere a nemzetközi kapcsolatok és más ünnepi események írásos dokumentumain a város címerével ellátott pecsétet használják.
(5) A képviselő-testület a polgármester indítványára ünnepi ülést tart.
(6) A képviselő-testület ünnepi ülést tarthat különösen, de nem kizárólag a városnapi ünnepség keretében, testvérvárosi szerződéskötés alkalmával.
(7) Az önkormányzat által alapított kitüntetések és elismerő címek adományozásának rendjét a képviselő-testület önkormányzati rendeletben állapítja meg.
3. Siófok város nemzetközi és partnerkapcsolatai
3. § Siófok város hivatalos testvér-települési kapcsolatot tart fenn
a) a finnországi Oulu,
b) a romániai Gyergyószentmiklós,
c) az izraeli Netanya,
d) az amerikai egyesült államokbeli Walnut Creek,
e) a németországi Waldheim,
f) a horvátországi Porecs,
g) az észtországi Pärnu,
h) a franciaországi Saint Laurent du Var
városaival.
A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
4. Helyi közügyek, az önkormányzat döntése és az önkormányzati kapcsolatok
4. § (1) A helyi közügyek alapvetően a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, valamint a helyi önkormányzás és a lakossággal való együttműködés szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek megteremtéséhez kapcsolódnak.
(2) Az önkormányzat saját felelősségére vállalkozási tevékenységet folytathat.
(3) Az önkormányzat vállalkozási tevékenysége nem veszélyeztetheti az önkormányzat kötelező alapellátási feladatait, valamint az azokhoz szükséges eszközöket és tartalékokat.
(4) Az önkormányzat vagyongazdálkodási tevékenységének szabályait a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.
5. Az önkormányzat feladat- és hatáskörei, valamint azok gyakorlása
5. § (1) Siófok Város Önkormányzata ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, és saját hatáskörében dönt a feladatok ellátásának módjáról.
(2) Az önkormányzat önként vállalt feladatai különösen:
a) a területfejlesztés, a város társadalmi, gazdasági folyamatainak menedzselése, a gazdaság élénkítése, az ehhez szükséges információk és szakmai koordináció biztosítása,
b) a közösségi, kulturális hagyományok és értékek ápolásának, a művelődésre szerveződő közösségek tevékenységének támogatása,
c) önkormányzati ösztöndíj pályázatok működtetése,
d) a szociális és egészségügyi gondok mérséklését célzó tevékenységek támogatása,
e) a művészi alkotómunka feltételeinek támogatása, a művészeti értékek létrehozásának, megőrzésének segítése,
f) a nemzeti és etnikai kisebbségek életkörülményeinek figyelemmel kísérése, segítése,
g) regionális és nemzetközi kapcsolatok kialakítása, fenntartása,
h) társadalmi és civil szervezetekkel való együttműködés kialakítása és fejlesztése, működési feltételeik biztosításának segítése,
i) helyi médiák működésének elősegítése,
j) ifjúsági és sportfeladatok támogatása, ebben segítő, szervező tevékenység ellátása.
(3) Az önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendelet tartalmazza a tárgyévben ellátandó önként vállalt feladatok felsorolását, azok bevételi és kiadási előirányzatait.
(4) Az önkormányzat kormányzati funkció szerint besorolt alaptevékenységeinek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.
(5) Siófok Város Önkormányzat által fenntartott intézményekkel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló vezető beosztású személyek, az önkormányzati feladatok ellátására létrehozott gazdasági társaságok, valamint a könyvvizsgálói feladatokat ellátó személy vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségére és annak gyakoriságára vonatkozó előírásokat a 2. melléklet tartalmazza.
(6) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök felsorolását a 3. melléklet tartalmazza.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE
6. A képviselő-testület ülései
6. § (1) ) A képviselő-testület alakuló, rendes, szükség szerint rendkívüli és ünnepi ülést, valamint közmeghallgatást tart.
(2) A képviselő-testület havonta ülésezik az általa elfogadott féléves munkaterv alapján.
(3) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén a képviselő-testületi tag alpolgármester hívja össze és vezeti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén a Pénzügyi és Tulajdonosi Bizottság Elnöke jogosult a képviselő-testület ülésének összehívására és az ülés vezetésére.
(4) A nem határozatképes képviselő-testületi ülést 8 napon belül ugyanazon napirendi pontok megtárgyalására, össze kell hívni.
(5) A képviselő-testület ülését főszabályként az önkormányzat székhelyére kell összehívni.
(6) A (4) bekezdés szerint összehívott képviselő-testületi ülésen a határozatképtelen képviselő-testületi ülésen tárgyalásra tervezett napirendi pontokon kívül olyan napirendi pont is megtárgyalható, amely megtárgyalásának szükségessége a határozatképtelen képviselő-testületi ülés időpontját követően merült fel, és soron kívüli döntéshozatalt igényel.
7. Az alakuló ülés
7. § (1) A képviselő-testület alakuló ülését a Mötv. 43. §-ában meghatározott időn belül és módon tartja meg.
(2) A képviselő-testület tagjai esküt tesznek a Helyi Választási Bizottság elnöke előtt.
(3) Az alakuló ülés első napirendi pontjában a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatás ad a választások eredményéről.
(4) Az alakuló ülés összehívása során a polgármester eltérhet a rendeletnek a képviselő-testület összehívására szabályozó rendelkezéseitől, különösen a meghívó kiküldésre vonatkozó 8. § (6) bekezdésében meghatározott határidő, valamint a 8. § (10) bekezdésében az előterjesztés elkészítésére és benyújtására meghatározott határidő tekintetében. A szabályozástól való eltérés nem sértheti a nyilvánosság biztosítására vonatkozó előírások betartását.
8. A rendes ülés összehívása
8. § (1) A képviselő-testület ülésének szabályaira a Mötv. előírásai az irányadók.
(2) Siófok Város Önkormányzatának Képviselő-testülete havonta egyszer ülésezik, a képviselő-testület július 1-je és augusztus 20-a között munkaterv szerinti ülést nem tart.
(3) A rendes képviselő-testületi ülések a féléves munkatervben foglaltak alapján kerülnek összehívásra.
(4) A képviselő-testület üléseit a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze. A meghívó tartalma:
a) az ülés helye és időpontja,
b) javasolt napirendi pontok,
c) az előterjesztők neve és funkciója.
(5) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a jegyzőt,
b) a Somogy Vármegyei Kormányhivatal vezetőjét,
c) a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökét.
(6) A meghívót olyan időpontban kell kiküldeni - kivéve a rendkívüli ülés meghívóját -, hogy azt a testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők, illetve az egyéb érdekeltek az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.
(7) Rendkívül sürgős esetben a képviselő-testület ülése szóban (telefon útján) 24 órán belüli időpontra is összehívható. Ebben az esetben is pótlólag el kell készíteni az írásbeli meghívót, és az előterjesztést a határozati javaslattal.
(8) A meghívót a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindegyikük akadályoztatása esetén a Pénzügyi és Tulajdonosi Bizottság elnöke írja alá.
(9) A képviselő-testület ülésére szóló meghívót írásban kell elkészíteni, azt a képviselők és meghívottak részére elektronikus úton - technikai problémák felmerülése esetén -, papíralapon kell megküldeni.
(10) A meghívóhoz csatolni kell az írásos előterjesztéseket, melyeket a képviselők az e-mail címükre kapnak meg, kizárólag elektronikus formában. Az előterjesztések papír alapon nem kerülnek megküldésre.
9. A rendkívüli ülés összehívása
9. § (1) Rendkívüli ülést kell összehívni a Mötv. 44. §-ában meghatározott esetekben, valamint ha a polgármester megítélése szerint a képviselő-testület összehívására szükség van.
(2) A képviselő-testület összehívására irányuló kezdeményezést írásban a polgármesternél kell benyújtani.
(3) A rendkívüli ülésre szóló meghívót - kivéve a 8. § (7) bekezdésében foglaltakat - legalább 1 nappal az ülés időpontja előtt kézbesíteni kell a napirend írásos anyagaival együtt.
(4) A rendkívüli ülés napirendjére kerülő előterjesztés tárgyalásának - ha jogszabály másként nem rendelkezik - nem feltétele az előzetes bizottsági ülés összehívása. A rendkívüli ülés keretében csak a meghívóban szereplő napirendi pontok tárgyalhatók.
(5) Az önkormányzati rendeletek tervezetét, a képviselő-testület általi megalkotásukat megelőzően a tárgy szerinti feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottságnak előzetesen tárgyalnia kell úgy, hogy az nem minősülhet szóbeli előterjesztésnek.
10. A képviselő-testület munkaterve
10. § (1) A képviselő-testület előre tervezhető feladatainak megszervezése érdekében féléves munkatervet fogad el.
(2) A munkaterv tartalmazza:
a) az ülések várható helyét, időpontját, tervezett napirendjét, a napirendi pontok előterjesztőit,
b) az előterjesztésért felelős személy, az előterjesztés elkészítésében részt vevő szervek és személyek, vagy bizottságok megnevezését,
c) a közmeghallgatás várható napirendjét, időpontját és helyét.
(3) A munkaterv-tervezetet a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti elfogadásra a képviselő-testület elé. A munkaterv összeállításához javaslatot kérhet:
a) a települési képviselőktől,
b) a képviselő-testület bizottságaitól,
c) az önkormányzati intézmények vezetőitől.
11. Az ülések nyilvánossága
11. § (1) A képviselő-testület ülésének időpontjáról és napirendjéről a nyilvánosságot a meghívónak a hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével, és a város honlapján történő közzétételével kell értesíteni. A képviselő-testület rendes nyilvános üléseiről kép- és hangfelvétel készül, egyéb üléseiről kizárólag hangfelvétel készül.
(2) A képviselő-testület működésének nyilvánosságával kapcsolatos szabályok megtartásáért a polgármester a felelős. Az ülés rendjének megzavarása esetén a polgármester a rendzavarót rendreutasíthatja, ismételt rendzavarás esetén az ülésterem elhagyására kötelezheti.
(3) A napirendi pontokhoz kapcsolódóan a felszólalás vagy a kérdezés jogát a hallgatóság tagjainak a polgármester adja meg, legfeljebb 3 perc időtartamra.
(4) A képviselő-testület zárt ülést tart a Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott estekben.
(5) A zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülés vezetőjének kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.
(6) A képviselő-testület minősített többséggel hozott határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.
(7) Zárt ülésen a Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.
12. A képviselő-testület tanácskozási rendje
12. § (1) A képviselő-testület ülése a polgármester tájékoztatójából, a napirend előtti felszólalásokból, a napirend megszavazásából, a napirend megtárgyalásából, a napirend utáni felszólásból, interpellációból, kérdésből és az ezekre adott válaszból áll.
(2) A polgármester előterjeszti az ülés napirend-tervezetét, a napirend elfogadásáról a képviselő-testület dönt. Napirenden nem szereplő javaslatok megtárgyalásához, a jelen lévő képviselők többségének egybehangzó „igen” szavazata szükséges, kivéve a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint a minősített többségű szavazással elrendelhető zárt ülési napirendi javaslatot.
(3) A képviselő-testület első napirendi pontként dönt az előző ülésen benyújtott interpellációkra írásban adott válaszok elfogadásáról.
13. Előterjesztések
13. § (1) A képviselő-testületi ülésen tárgyalandó napirendi pontokhoz írásos előterjesztés készül.
(2) Kizárólag írásos előterjesztés alapján tárgyalható:
a) az önkormányzati rendelet-alkotással összefüggő napirendi pont,
b) a vagyongazdálkodást érintő napirendi pont,
c) a költségvetéssel kapcsolatos napirendi pont,
d) a személyi kérdésekkel kapcsolatos napirendi pont.
(3) A (2) bekezdésben nem szabályozott esetben lehetőség van szóbeli előterjesztés megtételére is.
(4) Szóbeli előterjesztésnek minősül a testületi ülés napján kiosztott, az előzetesen megküldött napirendi pontokhoz nem kapcsolódó előterjesztés. Szóbeli előterjesztés esetén a határozati javaslatot írásban kell elkészíteni, és az ülés helyszínén a képviselő-testület tagjai számára papír alapon átadni, ha ez nem lehetséges akkor a jegyző által a jegyzőkönyvben rögzítetten szó szerint ismertetni.
(5) A képviselő-testületi ülésre előterjesztést nyújthatnak be:
a) a képviselő-testület tagjai,
b) a polgármester,
c) az alpolgármester,
d) a bizottságok,
e) a jegyző,
f) önkormányzati intézmények, az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok vezetői,
g) a főépítész,
h) valamint a jogszabály alapján beszámolásra kötelezettek.
(6) A benyújtott előterjesztéseket a jegyző törvényességi szempontból megvizsgálja, ezt követően kerülhet sor az előterjesztések megküldésére a döntéshozó részére.
14. § (1) A tárgy szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottság bármely, a képviselő-testület napirendjén szereplő ügyben hozandó döntés előkészítésében, végrehajtásának ellenőrzésében részt vehet, előzetesen véleményt nyilváníthat, a testület más szerveitől és a jegyzőtől tájékoztatást kérhet.
(2) A képviselő-testület és a bizottság ülésére meg kell hívni az előterjesztőt.
(3) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseknek tartalmazniuk kell:
a) az előterjesztés pontos tárgyát, mindazon tényeket, körülményeket és adatokat, melyek a megalapozott döntés meghozatalához szükségesek,
b) a lehetséges döntési alternatívákat, változatokat és azok jogszabályi alapját,
c) a határozati javaslatot,
d) a határozat végrehajtásáért felelős személy megnevezését, a végrehajtás határidejének megjelölését,
e) a hatósági ügyekben az előterjesztéseket az ügyfél számára kiadható formában kell elkészíteni és a testület elé terjeszteni,
f) az előterjesztés alatti tárgy röviden és közérthetően tartalmazza az előterjesztés lényegét
g) az előterjesztő és az előterjesztés előkészítésében résztvevők megnevezését.
(4) Szerződéskötés esetén a szerződés tervezetet kell javaslatként a képviselő-testület elé terjeszteni, vagy a szerződés lényeges tartalmi elemeinek meghatározásával kell a határozati javaslatot elkészíteni, és folyamatos oldalszámozással kell ellátni.
15. § (1) Az előterjesztés elkészítéséért, valamint a munkaterv szerinti határidőben történő benyújtásáért a napirendi pont előterjesztője a felelős.
(2) A képviselő-testületi ülésekre készült meghívót és előterjesztéseket meg kell küldeni:
a) a képviselő-testület tagjainak,
b) a nemzetiségi önkormányzat elnökének,
c) az adott napirendi ponttal érintett személyeknek, költségvetési szervek és az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok vezetőinek,
d) a hivatal osztályvezetőinek,
e) a Balatoni Regionális Történeti Kutatóintézet, Könyvtár és Kálmán Imre Emlékháznak,
f) a Somogy Vármegyei Kormányhivatal Vezetőjének, a tárgy szerint érintett szervezetnek, személynek.
14. Az előterjesztések tárgyalása
16. § (1) A polgármester az egyes előterjesztések felett külön-külön vitát nyit, amelynek során:
a) Az írásbeli előterjesztést az előterjesztő szóban is megindokolhatja vagy kiegészítheti, ha az előterjesztés leadása és az ülés időpontja között bekövetkezett változások ezt szükségessé teszik.
b) A bizottsági elnökök ismertetik a bizottságok által tárgyalt előterjesztésekről a bizottsági véleményt, beleértve a kisebbségi véleményt is.
c) A napirendi pont előterjesztőjének a képviselő-testület tagjai és az ülésre tanácskozási joggal meghívottak kérdést tehetnek fel, amelyre a vita előtt választ kell adni.
(2) A vitában a szót a polgármester adja meg és ő határozza meg a hozzászólások rendjét.
(3) Az előkészítésben résztvevő bizottságok elnökei és a javaslatok előterjesztői határozathozatal előtt bármikor szót kérhetnek, illetve felszólalhatnak.
(4) A tárgyalt napirendi pontot érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő kérhet szót.
(5) A bizottsági elnökök hozzászólásának időtartama napirendi pontonként maximum 5 perc. A képviselő-testületi tagok hozzászólásának időtartama napirendi pontonként maximum 3 perc. A kérdés időtartama napirendi pontonként maximum 1 perc.
(6) Az előterjesztéshez fűzött módosító indítványt írásban kell benyújtani, vagy szóban szövegszerűen kell ismertetni. A módosító indítvány írásbeli elkészítése érdekében a polgármester a napirendi pont tárgyalását felfüggesztheti, és szünetet rendelhet el, vagy – a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel hozott határozata alapján – a napirendi pont tárgyalását a következő ülésére elnapolhatja.
(7) A polgármester összefoglalja a vitát és határozati javaslatot tesz.
(8) A vita lezárására vagy a hozzászólások időtartamának korlátozására bármelyik képviselő javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.
(9) Amennyiben a jegyző a szavazás előtt törvényességi észrevételt kíván tenni, részére a szót meg kell adni.
15. A tanácskozás rendjének fenntartása
17. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata.
(2) A polgármester a rendfenntartás során:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgytól vagy a tanácskozáshoz nem méltó módon nyilatkozik,
b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a képviselő-testületi tagsághoz méltatlan magatartást tanúsít.
(3) A polgármester javaslatára a képviselő-testület az ülést határozott időre félbeszakíthatja, ha a testületi ülésen olyan rendbontás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi. Amennyiben az ülés félbeszakad, az akadály elhárítása után az ülést a polgármester folytathatja tovább.
16. A szavazás rendje
18. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként szavazásra bocsátja úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító és kiegészítő javaslatokról, majd az eredeti javaslatról kell dönteni. Amennyiben a határozati javaslat több pontot tartalmaz, a határozati javaslat pontjairól külön-külön is lehet szavazni.
(2) A polgármester a jegyzőkönyv-hitelesítők személyét név szerint teszi fel szavazásra, melyről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz. Szavazásra feltenni csak a jelenlévő képviselők nevét lehet.
(3) A polgármester először a javaslatok mellett leadott szavazatokat, majd az ellenszavazatokat, végül a szavazástól tartózkodók számát állapítja meg.
(4) Az alternatívákat tartalmazó határozatok esetén a legkevesebb szavazatot kapott javaslatot a polgármester a következő szavazási körben már nem teszi fel szavazásra. Az eljárást addig kell folytatni, amíg egy határozati javaslat marad.
(5) A személyekre vonatkozó szavazást minden esetben külön-külön személyenként kell elvégezni.
(6) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó választási, kinevezési, megbízási és kitüntetési cím adományozása ügyében - ha a határozati javaslatban több személy szerepel -, a képviselő-testület lépcsőzetes szavazással dönt. Az egyes szavazási fordulókban a legkevesebb szavazatot kapott személy kiesik.
(7) Név szerinti szavazás elrendeléséről a képviselő-testület a képviselők negyedének javaslatára dönt.
(8) Név szerinti szavazás esetén a jegyző egyenként olvassa fel a települési képviselők nevét, akik a nevük felolvasásakor igennel, vagy nemmel szavaznak, vagy tartózkodnak a szavazástól.
17. A szavazás módja
19. § (1) A képviselő-testület tagjainak személyesen kell szavazniuk.
(2) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással, elektronikus eszköz használatával hozza. Amennyiben a szavazás elektronikus lebonyolítása nem megoldható, abban az esetben a nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.
(3) A képviselő-testület titkos szavazást rendel el a törvény által kötelezően előírt esetekben, titkos szavazást rendelhet el mindazon esetekben és ügyekben, amelyekben zárt ülést kell, vagy lehet tartani. Titkos szavazás elrendelését a képviselő-testület negyede indítványozhatja, amelyről a képviselő-testület minősített többséggel dönt.
(4) Titkos szavazásnál a képviselő-testület a tagjaiból megválasztja a szavazatszámláló bizottság elnökét és két tagját. A szavazatszámláló bizottság lebonyolítja a titkos szavazást.
(5) A titkos szavazás szavazólapon történik, urna igénybevételével. A szavazásról külön jegyzőkönyv készül, ennek alapján kerül ismertetésre a titkos szavazás eredménye.
(6) A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:
a) a szavazás helyét, idejét,
b) a szavazás kezdetét, végét,
c) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
d) a szavazás során felmerült körülményeket,
e) a szavazás során tett megállapításokat, érvényes vagy érvénytelen szavazólapról hozott határozatok számát,
f) a szavazás eredményét.
(7) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető írják alá és az ülés jegyzőkönyvének a mellékletét képezi.
18. A döntéshozatal szabályai
20. § (1) A képviselő-testület határozatot hoz, vagy rendeletet alkot.
(2) A határozatokat a jogszabályok kihirdetésére és jelölésére vonatkozó magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseiben foglaltak szerint kell megjelölni.
(3) Az egyebek napirendi pont tárgyalása során a képviselő-testület határozatot nem hoz.
19. Az önkormányzati rendelet-tervezetek speciális tartalmi követelményei és az előkészítés szabályai
21. § (1) A rendelet-tervezetet a jegyző irányításával a hivatal készíti elő. A testület megbízhatja az előkészítéssel a rendelet tárgya szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottságot vagy e célra ideiglenes bizottságot is alakíthat. A rendelet-tervezet elkészítéséhez szükség esetén szakértő is igénybe vehető.
(2) A rendelet-tervezetet a polgármester, vagy a jegyző terjeszti a képviselő-testület elé. A rendeletalkotás szükségességéről a képviselő-testület dönt.
(3) Az önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:
a) a képviselő-testület tagja,
b) a képviselő-testület bizottsága,
c) a polgármester,
d) a jegyző,
(4) A rendeletalkotásra irányuló kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani.
(5) A költségvetési rendelet-tervezetét, módosításainak tervezetét, a végrehajtásáról szóló beszámoló tervezetét a Pénzügyi és Tulajdonosi Bizottság véleményével kell a képviselő-testület elé terjeszteni.
(6) Az önkormányzat rendeletének végleges és hiteles szövegét a jegyző szerkeszti meg és a Mötv. 52. § (2) bekezdésében megjelölt tisztségviselők írják alá.
(7) Az önkormányzat rendeleteiről nyilvántartást kell vezetni, melyről a jegyző gondoskodik.
(8) Az önkormányzat rendeleteit a helyben szokásos módon, a hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel, valamint a honlapon történő közzététel útján kell kihirdetni, valamint közzé kell tenni a Nemzeti Jogszabálytárban. A kihirdetésről a jegyző gondoskodik. Az önkormányzat honlapján elérhetővé kell tenni a módosító és az egységes szerkezetbe foglalt rendeleteket is.
(9) A képviselő-testület hivatalos lapja a negyedévente megjelenő városi közlöny.
(10) A városi közlöny témakörönként, időrendi sorrendben tartalmazza az adott negyedévben meghozott képviselő-testületi határozatokat, valamint a megalkotott rendeleteket.
(11) A városi közlönyök a hivatalban tekinthetők meg.
20. Az interpelláció
22. § (1) A települési képviselő a képviselő-testületi ülés napirendjeinek lezárása után a
a) polgármesterhez,
b) alpolgármesterhez
c) bizottságok elnökeihez, tanácsnokokhoz,
d) jegyzőhöz
interpellációt terjeszthet elő.
(2) Interpellációt a képviselő-testület és szervei hatáskörébe tartozó valamely önkormányzati döntés végrehajtása tárgyában, vagy intézkedés elmulasztása esetén lehet előterjeszteni.
(3) Egy települési képviselő legfeljebb 3 ügyben kérhet interpellációs választ egy ülésen.
(4) Az interpelláló az interpellációt visszavonhatja. A képviselő-testület tagja ugyanazon ügyben,1 éven belül, interpellációt ismételten nem terjeszthet elő.
(5) Az interpellációt írásban legkésőbb az ülés előtti 4. nap 16 óráig lehet benyújtani a polgármesternél vagy a jegyzőnél. E határidő elmulasztása esetén a benyújtó képviselő választása szerint felszólalásként nyújtható be a felszólalásra vonatkozó határidő betartásával, vagy interpellációként olyan testületi ülésen adható be, amellyel kapcsolatosan a négy napos határidő teljesül. Az interpellálót az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli előterjesztés joga is megilleti, ami 2 percnél, több interpelláció esetén 5 percnél hosszabb időtartamú nem lehet.
(6) Amennyiben az interpelláló a képviselő-testület ülésén az interpelláció tervezett elhangzásának időpontjában nincs jelen, a polgármester új időpontot tűz ki az interpelláció elmondására.
(7) Az interpellációra az ülésen, vagy bonyolult, hosszabb kivizsgálást, előkészítést igénylő esetben legkésőbb 15 napon belül érdemi választ kell adni.
(8) A képviselő-testület részletesebb kivizsgálást is elrendelhet, ezzel megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestert, a bizottság elnökét.
(9) Az interpellációra adott válasz elhangzása után, - az írásban adott válasz esetén a következő testületi ülésen – az interpelláló képviselőnek 2 perces viszontválaszra van joga. Ennek keretében nyilatkozik arról, hogy a választ elfogadja-e. Amennyiben az interpelláló képviselő a választ nem fogadja el, annak elfogadásáról a testület vita nélkül dönt. Az interpelláló képviselő választ elfogadó nyilatkozata testületi döntést nem igényel.
(10) Ha a testület nem fogadja el a választ, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett bizottságra vagy tanácsnokra bízza. A bizottsági jelentés alapján a jelentést követő rendes ülésen az interpellációt benyújtó képviselő maximum 2 perces véleményének meghallgatása után a képviselő-testület vita nélkül dönt.
(11) A (9) bekezdés és a (10) bekezdés szerinti döntés egyszerű szótöbbséggel történik.
21. A kérdés
23. § (1) Kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési és előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás. A települési képviselő kérdést a 22. § (1) bekezdésében felsoroltakhoz intézhet.
(2) A kérdésre a megkérdezett a képviselő-testület ülésén, vagy bonyolult, hosszabb kivizsgálást, előkészítést igénylő felvetés esetén legkésőbb 15 napon belül köteles az érdemi választ megadni. A kérdésre is az interpellációra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kérdéseket az ülésnapot megelőző nap 9 óráig lehet írásban benyújtani a polgármesternél vagy a jegyzőnél, és a kérdés elfogadásáról a képviselő-testület nem hoz döntést, azonban írásos válasz esetén a polgármester a választ a képviselő-testület soron következő ülése elé terjeszti tájékoztatás céljából.
22. A felszólalás
24. § (1) A települési képviselő az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó, a napirenden nem szereplő városi jelentőségű, halaszthatatlan vagy rendkívüli ügyben felszólalással élhet.
(2) A települési képviselő a felszólalását, annak tartalmára egyértelműen utaló módon az ülésnapot megelőző nap 16 óráig a polgármesternél vagy a jegyzőnél írásban benyújthatja be.
(3) A 22. § (1) bekezdésében felsoroltak a felszólaláshoz 2-2 perces időtartamban észrevételt tehetnek. A felszólalást érintően vitának és szavazásnak helye nincs.
23. A képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyve
25. § (1) A Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv tartalmazza a képviselő-testület által, saját tagjai közül választott két fő jegyzőkönyv hitelesítő aláírását.
(2) A jegyzőkönyv-hitelesítők személyére a polgármester tesz javaslatot.
(3) A képviselő-testületi ülés szavazógépes szavazatairól a jegyző által hitelesített jegyzőkönyv is készül, amelyet a keletkezést követő 1 évig meg kell őrizni, a hivatal Jogi és Szervezési Osztályán.
(4) A Mötv. 52. § (1) bekezdése szerinti jegyzőkönyv 1 példányát a Balatoni Regionális Történeti Kutatóintézet, Könyvtár és Kálmán Imre Emlékház számára is rendelkezésre kell bocsátani.
(5) A képviselő-testületi nyilvános ülésről készített jegyzőkönyvek ügyfélfogadási időben a hivatalban és a Balatoni Regionális Történeti Kutatóintézet, Könyvtár és Kálmán Imre Emlékházban tekinthetők meg, a bizottságok nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvek a hivatalban tekinthetők meg.
(6) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe az ülés részvevőin túl a tárgyban közvetlenül érdekelt, vagy annak igazolt megbízottja, a jegyző és a Somogy Vármegyei Kormányhivatal vezetője tekinthet be.
(7) A testületi ülés jegyzőkönyve eredeti példányához mellékelni kell:
a) a meghívót,
b) az előterjesztéseket,
c) a jelenléti ívet,
d) rendeletek hiteles szövegét,
e) titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet,
f) a név szerinti szavazásról készült névsort,
g) képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását,
h) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó észrevételét.
26. § (1) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve nem szó szerint tartalmazza az ülésen elhangzottakat. A képviselő-testület bármely tagjának indítványára egyszerű szótöbbséggel az egyes napirendi pontok lezárása után elrendelheti, hogy a vitában elhangzottakról a hangfelvétel alapján szó szerinti jegyzőkönyv készüljön. A jegyzőkönyv elkészítéséért a jegyző a felelős.
(2) A jegyző gondoskodik a jegyzőkönyvek honlapon történő közzétételéről.
(3) A jegyzőkönyvből határozat kivonatot kell készíteni, amelyet a képviselő-testületi ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásban érdekelteknek, illetve a végrehajtásért felelősöknek.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott végrehajtási felelősöket tartalmazó listát a jegyző kiadmányozza.
(5) A végrehajtásért felelősök jelentéseiből a jegyző tájékoztató anyagot készít a képviselő-testület számára, amelyet legkésőbb négyhavonta beterjeszt a képviselő-testület aktuális havi rendes nyilvános ülésére.
24. A közmeghallgatás
27. § A közmeghallgatás napirendjét, időpontját és helyét a hivatal hirdetőtábláján, a város honlapján kell közzétenni az ülés előtt legalább 8 nappal. A közmeghallgatást olyan időpontra kell kitűzni, hogy az adott ügyben döntést hozó képviselő-testületi ülést megelőzze.
25. A települési képviselők jogállása
28. § (1) A települési képviselő jogait és kötelességeit a Mötv. 32. §-a tartalmazza.
(2) A képviselők a lakossággal történő kapcsolattartás érdekében fogadóórát tarthatnak, tájékoztathatják választóikat saját, illetve a képviselő-testület tevékenységéről. A fogadóóráról és a képviselői tájékoztatásról a lakosságot értesíteni kell az erről szóló hirdetmény város honlapján való közzétételével. A fogadóóra és a képviselői tájékoztató személyi és tárgyi feltételeit a közös önkormányzati hivatal biztosítja.
(3) A települési képviselőt az önkormányzati képviselők díjazásáról szóló önkormányzati rendelet szerinti díjazás illeti meg.
(4) A települési képviselő személyes érintettségére vonatkozóan a Mötv. 49. § (1) és (1a) bekezdése az irányadó.
(5) Amennyiben a települési képviselő, vagy a főállású alpolgármester a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja és az 6 hónapon belül a képviselő-testület tudomására jut, a képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját 12 hónapra legfeljebb 20%-kal csökkentheti.
(6) A (5) bekezdés szerinti csökkentésről a képviselő-testület határozatot hoz.
26. A képviselő-testület bizottságai
29. § (1) A képviselő-testülete a következő állandó bizottságokat hozza létre:
a) Pénzügyi és Tulajdonosi Bizottság
b) Idegenforgalmi és Rendészeti Bizottság
c) Humán és Sport Bizottság
d) Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság
e) Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottság.
(2) A Pénzügyi és Tulajdonosi Bizottság létszáma 8 fő. Elnökből és 7 tagból áll, akik közül az elnök és 4 tag települési képviselő, 3 tag nem települési képviselő.
(3) A Pénzügyi és Tulajdonosi Bizottság feladatai a 21. § (5) bekezdésében foglaltakon túl:
a) véleményezi a pénzügyi vonatkozású előterjesztéseket,
b) véleményezi a helyi adóra vonatkozó előterjesztéseket,
c) véleményezi az intézményalapítással, gazdasági társaságok alapításával, átalakításával kapcsolatos előterjesztéseket,
d) véleményezi a hitelfelvétellel, kötvény-kibocsájtással kapcsolatos előterjesztéseket,
e) véleményezi a bizottság feladatkörét érintő önkormányzati rendelet-tervezeteket,
f) negyedévente beszámol a képviselő-testületnek az önkormányzati vagyon hasznosításával összefüggésben saját hatáskörben jóváhagyott szerződésekről.
(4) Az Idegenforgalmi és Rendészeti Bizottság létszáma: 8 fő. Elnökből és 7 tagból áll, akik közül az elnök és 4 tag települési képviselő, 3 tag nem települési képviselő.
(5) Az Idegenforgalmi és Rendészeti Bizottság feladatai:
a) véleményezi az idegenforgalommal, a turizmussal, a település marketing stratégiájával kapcsolatos előterjesztéseket,
b) véleményezi az idegenforgalmi szezonra történő felkészüléssel, valamint szezonról készült beszámolókkal kapcsolatos előterjesztéseket,
c) véleményezi az idegenforgalmi, rendészeti tárgyú előterjesztéseket,
d) véleményezi a bizottság feladatkörét érintő önkormányzati rendelet-tervezeteket.
(6) A Humán és Sport Bizottság létszáma: 9 fő. Elnökből és 8 tagból áll, akik közül az elnök és 4 tag települési képviselő, 4 tag nem települési képviselő.
(7) A Humán és Sport Bizottság feladatai:
a) véleményezi az önkormányzati intézmények intézményvezetői pályázatait,
b) véleményezi az önkormányzati intézmények alapításával, átszervezésével, megszüntetésével kapcsolatos előterjesztéseket,
c) véleményezi a bizottság feladatkörét érintő, szociális, egészségügyi, köznevelési, sport, közművelődési tárgyú előterjesztéseket, önkormányzati rendelet-tervezeteket.
(8) A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság létszáma: 8 fő. Elnökből és 7 tagból áll, akik közül az elnök és 4 tag települési képviselő, 3 tag nem települési képviselő.
(9) A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság feladatai:
a) véleményezi az önkormányzati beruházásokról szóló előterjesztéseket,
b) véleményezi a Helyi Építési Szabályzattal és a Szabályozási Tervvel, valamint a településfejlesztési koncepcióval kapcsolatos előterjesztéseket,
c) véleményezi a közterületi rend kialakítására, átalakítására vonatkozó előterjesztéseket,
d) véleményezi a feladatkörét érintő közszolgáltatásokkal kapcsolatos előterjesztéseket.
e) véleményezi a bizottság feladatkörét érintő önkormányzati rendelet-tervezeteket.
(10) Az Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottság létszáma: 3 fő. Elnökből és 2 tagból áll, akik mindegyike csak települési képviselő lehet.
(11) Az Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottság feladatai:
a) ellátja a vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos feladatokat, lefolytatja a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésével kapcsolatos eljárást,
b) kivizsgálja az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezéseket és javaslatot tesz a tárgyban a képviselő-testületnek,
c) kivizsgálja a méltatlanság megállapítására irányuló kezdeményezéseket, a tárgyban javaslatot tesz a képviselő-testületnek
(12) A benyújtott előterjesztésekről történő bizottsági véleményezés elmaradása - kivéve a rendeletek tervezetének véleményezését, ideértve a 21. § (5) bekezdés szerinti állásfoglalást is - a képviselő-testületi döntést nem akadályozza.
(13) A bizottság ellátja mindazon eseti feladatokat is, melyeket a képviselő-testület a bizottság részére meghatároz.
(14) A bizottság jegyzőkönyvét a bizottság elnöke és egy jegyzőkönyv-hitelesítőnek megválasztott tagja írja alá.
(15) A bizottságok tagjait az önkormányzati képviselők díjazásáról szóló önkormányzati rendelet szerinti díjazás illeti meg.
(16) A bizottságokra átruházott hatáskörök felsorolását a 3. melléklet tartalmazza.
30. § (1) A képviselő-testület az általa meghatározott feladatok ellátására, kiemelt beruházások koordinálására, felügyeletére ideiglenes bizottságot hozhat létre. A bizottság létszámát, összetételét és feladatait az ideiglenes bizottság létrehozásakor a képviselő-testület határozza meg.
(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig és az erről szóló jelentés képviselő-testület általi elfogadásáig szól.
(3) Az ideiglenes bizottság első ülését a polgármester hívja össze, a további üléseit az ideiglenes bizottság elnöke.
(4) Az ideiglenes bizottság tagja ezen a jogcímen tiszteletdíjra nem jogosult.
(5) Az ideiglenes bizottság működésére egyebekben a szervezeti és működési szabályzat bizottságokra vonatkozó szabályai az irányadók.
27. A tanácsnok
31. § (1) A bizottsági elnökei egyidejűleg tanácsnoki tisztséget töltenek be. E tisztségüknél fogva képviselik a bizottságokat.
(2) A tanácsnokok ülését a polgármester hívja össze - szükség szerint - a tárgyalásra indítványozott témák egyidejű megjelölésével.
(3) A tanácsnokok ülésén a polgármester, a képviselő alpolgármester és a tanácsnokok szavazati joggal, a jegyző és a nem képviselő alpolgármester tanácskozási joggal vesz részt.
(4) A tanácsnokok ülése a polgármester és a képviselő-testület részére - egyes lényeges, kiemelkedően fontos döntések meghozatalához - fogalmaz meg javaslatot, állásfoglalást. A tanácsnoki ülés javaslatait, állásfoglalásait egyszerű szótöbbséggel hozza.
(5) A tanácsnokot az önkormányzati képviselők díjazásáról szóló önkormányzati rendelet szerinti díjazás illeti meg.
28. A polgármester
32. § (1) Siófok Város Polgármestere főállásban látja el a feladatait. A polgármester főbb feladatait a Mötv. 65. §-a és 67. §-a tartalmazza.
(2) A polgármester munkarendje megegyezik a Siófoki Közös Önkormányzati Hivatal munkarendjével.
(3) A polgármester fogadóórájának időpontja: minden hónap első szerdája.
(4) A polgármesterre a képviselő-testület által átruházott hatáskörök listáját a 3. melléklet tartalmazza.
(5) A polgármester negyedévenként tájékoztatja a képviselő-testületet az átruházott hatáskörben hozott döntésekről, a 29. § (3) bekezdés f) pontjában meghatározott beszámolóval egy előterjesztésben.
(6) A polgármester a Mötv. 67. § e) pontja szerint külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.
(7) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek. Ha az alpolgármesteri tisztség nincs betöltve, vagy az érintett tartósan akadályoztatva van, a Pénzügyi és Tulajdonosi Bizottság elnökének.
(8) A polgármester a Mötv. 68. § (3) bekezdése szerint eljárva dönt:
a) az önkormányzat vagy intézményei által vagy közreműködésével benyújtandó saját forrást nem igénylő pályázatokkal kapcsolatos valamennyi kérdésben,
b) a képviselő-testület által elfogadott beszerzési szabályzat alapján a hatáskörébe utalt beszerzésekről,
c) önkormányzati vélemény szomszédos önkormányzat helyi építési szabályzatáról szóló rendelete előkészítéséhez, megalkotásához, vélemény, egyetértési jog gyakorlása más önkormányzati rendelet alkotásához.
d) költségvetési kiadásokat nem érintő kérdésekben önkormányzati támogatási szerződések, együttműködési megállapodások megkötése,
e) támogatási nyilatkozatok, különböző akciókhoz, felhívásokhoz való csatlakozás, ha annak forrásai biztosítottak,
f) az önkormányzatnak nyújtott pénzbeli vagy természetbeni támogatások elfogadásáról
(9) a polgármester szervezi az önkormányzat és az állami szervek kapcsolatait és együttműködését, az önkormányzat és a külföldi partnertelepülések, szervezetek együttműködését.
(10) a polgármester kiadmányozza a pályázatokkal kapcsolatos önkormányzati nyilatkozatokat.
29. Az alpolgármester
33. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére két alpolgármestert választ. A képviselő-testület egy alpolgármestert saját tagjai közül választ meg.
(2) Az alpolgármester, akit nem a képviselő-testület tagjai közül választottak, tisztségét főállásban látja el. Az az alpolgármester, akit a képviselő-testület tagjai közül választottak, tisztségét társadalmi megbízatásban tölti be.
30. A jegyző, aljegyző
34. § (1) A hivatal székhelye szerinti település polgármestere pályázat útján határozatlan időre nevezi ki a jegyzőt és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. A pályázati felhívás tartalmát a székhelytelepülés polgármestere határozza meg és gondoskodik a közzétételről.
(2) A hivatalt létrehozó és fenntartó önkormányzatok megállapodása alapján a jegyzői feladatokat a székhelytelepülés jegyzője látja el. A jegyző vezeti a hivatalt.
(3) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a hivatal székhelye szerinti település polgármestere által megbízott hivatali köztisztviselő jogosult a jegyzői feladatokat - legfeljebb hat hónapra - a jegyzői tisztség betöltéséig, vagy a jegyző, aljegyző akadályoztatásának megszűnéséig ellátni.
(4) A hivatal székhelye szerinti település polgármestere pályázat útján, a jegyző javaslatára határozatlan időre nevezi ki az aljegyzőt a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására. A pályázati felhívás tartalmát a székhelytelepülés polgármestere határozza meg és gondoskodik a közzétételről.
(5) A hivatalt létrehozó és fenntartó önkormányzatok megállapodása alapján, a székhelytelepülés aljegyzője látja el az aljegyzői feladatokat.
31. A Siófoki Közös Önkormányzati Hivatal
35. § (1) Siófok Város Önkormányzata, Siójut Község Önkormányzata, és Balatonvilágos Község Önkormányzata létre hozták a Siófoki Közös Önkormányzati Hivatalt az alapító okiratában meghatározott feladatok ellátására. A hivatal jogi személy, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv és ellátja a Mötv. 84. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokat.
(2) A hivatal a közigazgatási feladatok hatékony és takarékos ellátását végzi, biztosítja az önkormányzatok működésével, valamint a polgármester és a jegyző feladat-és hatáskörébe tartozó ügyek döntésére való előkészítésével összefüggő feladatok ellátását, illetve végzi a végrehajtásukból eredő teendőket. A hivatal a vonatkozó szabályozásnak megfelelően közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában.
(3) A hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, valamint az ügyfélfogadás rendjét – a Mötv. 67. § d) pontja és a 85. § (6), (9) bekezdéseinek figyelembe vételével – a hivatalt fenntartó önkormányzatok képviselő-testületei határozattal fogadják el.
32. A nemzetiségi önkormányzat
36. § A hivatal részéről a nemzetiségi önkormányzatok munkáját a jegyző irányításával a hivatal köztisztviselői segítik.
A TÁRSULÁSOK
37. § (1) Az önkormányzat részvételével működő önkormányzati társulás a Dél-Balatoni Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás. A társulás székhelye: 8600 Siófok, Fő tér 1.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott társulás célja az ISPA projekt megvalósítása folytán létrejött Somi Hulladékkezelő Telep üzemeltetése, fejlesztése, az ömlesztetten gyűjtött települési szilárd hulladék jogszabályban és stratégiában előírt mennyiségének biostabilizálása, ennek révén a lerakótól eltérített szerves hulladék aránya a keletkező hulladékhoz képest a műszakilag elérhető legmagasabb legyen.
(3) Az önkormányzat részvételével működő önkormányzati társulás a Dél-Balatoni Szennyvízelvezetés és Tisztítás Megvalósítását Célzó Önkormányzati Társulás. A társulás székhelye: 8640 Fonyód, Fő u. 19.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott társulás célja és feladata a Balaton vízminőségének védelme, a térség fejlődésének elősegítése érdekében a települési önkormányzatok hiányzó szennyvízcsatorna-hálózatainak kiépítése, rekonstrukciója és új szennyvíztisztító telepek építése, illetve a térség szennyvíztisztító telepei terhelésének megfelelő technológia biztosítása.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
38. § Ez a rendelet 2024. október 10-én 13 óra 20 perckor lép hatályba.
39. § Hatályát veszti az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/2013.(III.4.) önkormányzati rendelet.
1. melléklet a 20/2024. (X. 10.) önkormányzati rendelethez
|
011130 |
Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége |
|
011220 |
Adó-, vám- és jövedéki igazgatás |
|
013210 |
Átfogó tervezési és statisztikai szolgáltatások |
|
013320 |
Köztemető-fenntartás és -működtetés |
|
013350 |
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
|
013360 |
Más szerv részére végzett pénzügyi-gazdálkodási, üzemeltetési, egyéb szolgáltatások |
|
016080 |
Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények |
|
022010 |
Polgári honvédelem ágazati feladatai, a lakosság felkészítése |
|
031030 |
Közterület rendjének fenntartása |
|
031060 |
Bűnmegelőzés |
|
032020 |
Tűz- és katasztrófavédelmi tevékenységek |
|
041232 |
Start-munka program - Téli közfoglalkoztatás |
|
041233 |
Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás |
|
041236 |
Országos közfoglalkoztatási program |
|
041237 |
Közfoglalkoztatási mintaprogram |
|
042180 |
Állat-egészségügy |
|
042220 |
Erdőgazdálkodás |
|
043510 |
Villamosenergia-ipar igazgatása és támogatása |
|
043610 |
Egyéb energiaipar igazgatása és támogatása |
|
045110 |
Közúti közlekedés igazgatása és támogatása |
|
045120 |
Út, autópálya építése |
|
045130 |
Híd, alagút építése |
|
045140 |
Városi és elővárosi közúti személyszállítás |
|
045160 |
Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása |
|
045161 |
Kerékpárutak üzemeltetése, fenntartása |
|
045170 |
Parkoló, garázs üzemeltetése, fenntartása |
|
045310 |
Vasúti közlekedés igazgatása és támogatása |
|
046010 |
Hírközlés és az információs társadalom fejlesztésének igazgatása és támogatása |
|
046030 |
Egyéb távközlés |
|
047320 |
Turizmusfejlesztési támogatások és tevékenységek |
|
049010 |
Máshova nem sorolt gazdasági ügyek |
|
051010 |
Hulladékgazdálkodás igazgatása |
|
051020 |
Nem veszélyes (települési) hulladék összetevőinek válogatása, elkülönített begyűjtése, szállítása, átrakása |
|
051040 |
Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása |
|
052020 |
Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése |
|
052080 |
Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése |
|
053010 |
Környezetszennyezés csökkentésének igazgatása |
|
053020 |
Szennyeződésmentesítési tevékenységek |
|
054020 |
Védett természeti területek és természeti értékek bemutatása, megőrzése és fenntartása |
|
056010 |
Komplex környezetvédelmi programok támogatása |
|
061020 |
Lakóépület építése |
|
062020 |
Településfejlesztési projektek és támogatásuk |
|
063020 |
Víztermelés, -kezelés, -ellátás |
|
063080 |
Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése |
|
064010 |
Közvilágítás |
|
066010 |
Zöldterület-kezelés |
|
066020 |
Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások |
|
072111 |
Háziorvosi alapellátás |
|
072312 |
Fogorvosi ügyeleti ellátás |
|
074031 |
Család és nővédelmi egészségügyi gondozás |
|
074040 |
Fertőző megbetegedések megelőzése, járványügyi ellátás |
|
074051 |
Nem fertőző megbetegedések megelőzése |
|
081021 |
Sportszövetségek és szabályozó testületek működésének támogatása |
|
081030 |
Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése |
|
081041 |
Versenysport- és utánpótlás-nevelési tevékenység és támogatása |
|
081043 |
Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása |
|
081045 |
Szabadidősport - (rekreációs sport) - tevékenység és támogatása |
|
081061 |
Szabadidős park, fürdő és strandszolgáltatás |
|
082030 |
Művészeti tevékenységek (kivéve: színház) |
|
082044 |
Könyvtári szolgáltatások |
|
082091 |
Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése |
|
082092 |
Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása |
|
082093 |
Közművelődés - egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek |
|
082094 |
Közművelődés - kulturális alapú gazdaságfejlesztés |
|
083020 |
Könyvkiadás |
|
083030 |
Egyéb kiadói tevékenység |
|
084031 |
Civil szervezetek működési támogatása |
|
084032 |
Civil szervezetek programtámogatása |
|
086020 |
Helyi, térségi közösségi tér biztosítása, működtetése |
|
086030 |
Nemzetközi kulturális együttműködés |
|
086090 |
Egyéb szabadidős szolgáltatás |
|
091140 |
Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai |
|
094260 |
Hallgatói és oktatói ösztöndíjak, egyéb juttatások |
|
096015 |
Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben |
|
096030 |
Köznevelési intézményben tanulók lakhatásának biztosítása |
|
102023 |
Időskorúak tartós bentlakásos ellátása |
|
103010 |
Elhunyt személyek hátramaradottainak pénzbeli ellátásai |
|
104030 |
Gyermekek napközbeni ellátása |
|
104031 |
Gyermekek bölcsődében és mini bölcsődében történő ellátása |
|
104035 |
Gyermekétkeztetés bölcsődében, fogyatékosok nappali intézményében |
|
104036 |
Munkahelyi étkezés gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben |
|
104043 |
Család és gyermekjóléti központ |
|
104051 |
Gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások |
|
105020 |
Foglalkoztatást elősegítő képzések és egyéb támogatások |
|
106020 |
Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások |
|
107013 |
Hajléktalanok átmeneti ellátása |
|
107060 |
Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások |
|
107080 |
Esélyegyenlőség elősegítését célzó tevékenységek és programok |
2. melléklet a 20/2024. (X. 10.) önkormányzati rendelethez
1. Évente:
a) Siófoki Napsugár Óvoda intézményvezetője,
b) Siófok Város Csicsergő Bölcsődéjének intézményvezetője,
c) Kálmán Imre Művelődési Központ intézményvezetője,
d) Balatoni Regionális Történeti Kutatóintézet, Könyvtár és Kálmán Imre Emlékház intézményvezetője,
e) Siófok Város Gondozási Központjának intézményvezetője,
f) Balaton-parti Kft. ügyvezetője,
g) SIÓKOM Nkft. ügyvezetője,
h) Siófoki Városüzemeltetési és Temetkezési Kft. ügyvezetője,
i) TERMOFOK-SIÓ Kft. ügyvezetője,
j) a könyvvizsgáló.
2. A gazdálkodó szervezetek esetében a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséget a gazdálkodó szervezet alapító okiratában kell előírni.
3. melléklet a 20/2024. (X. 10.) önkormányzati rendelethez
1. Alkalmazza a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 8. § (2) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott településkép-érvényesítési eszközöket, és a településkép védelméről szóló 1/2018. (I. 30.) önkormányzati rendelet XVI-XVIII. fejezetében foglaltak szerint gyakorolja az ezekkel kapcsolatos önkormányzati hatósági hatásköröket.
2. Gyakorolja az Önkormányzat költségvetésében meghatározott előirányzatból megvalósuló beszerzéseknél a beszerzési szabályzatban foglalt alábbi ajánlatkérői hatásköröket:
a) elfogadja az ajánlattételi felhívást;
b) jóváhagyja a beszerzési szabályzatban meghatározott, ajánlatok értékelést és eredményének; megállapítását végző személyekre vonatkozó javaslatot;
c) a beszerzési szabályzatban meghatározott okok fennállása esetén az ajánlatot érvénytelennek nyilvánítja, illetve nyilváníthatja;
d) a beszerzési szabályzatban meghatározott okok fennállása esetén a beszerzési eljárást eredménytelennek nyilvánítja, illetve nyilváníthatja;
e) jogosult az Önkormányzat költségvetésében meghatározott előirányzatból megvalósuló, a beszerzési szabályzat tárgyi hatálya alóli kivételi körbe tartozó beszerzések megrendelésére nettó 15 000 000 forint becsült beszerzési értékhatárig;
f) dönt nettó 15 000 000 forint becsült beszerzési értékhatárig a nyertes ajánlattevő kiválasztásáról;
g) a nettó 3 000 000 forint összeghatárig beszerzési eljárás alkalmazása nélküli beszerzést; valamint a beszerzési eljárás alkalmazása alóli kivételi körbe tartozó beszerzést nettó15 000 000 forint összeghatárig megrendeléssel teljesítheti;
h) A beszerzési eljárás eredményként, illetve amennyiben beszerzési eljárás lefolytatása nélkül szerződéskötésre kerül sor, megköti a beszerzésre vonatkozó szerződést.
3. Gyakorolja az önkormányzat tulajdonában, használatában lévő zöldfelületek tekintetében a zöldterületek és zöldfelületek megóvásáról, használatáról, fenntartásáról és létesítéséről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott tevékenységekhez szükséges hozzájárulással, megállapodás kötésével kapcsolatos hatáskört.
4. Engedélyezi a város címerének és zászlajának használatát.
5. Az intézményvezetők tekintetében engedélyezi a hivatalos külföldi kiutazást.
6. Kijelöli - a protokoll sorrend figyelembevételével – a hivatalos külföldi kiküldetésbe kiutazó küldöttség vezetőjét, amennyiben a küldöttséget nem ő vezeti.
7. Az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletéről szóló önkormányzati rendelet alapján:
a) megállapodik a bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetéséről, kivéve azon esetet, amikor pénzbeli térítés megállapítására kerül sor;
b) a garzonlakások fiatalok részére történő bérbeadása esetén a lakás bérlőjét kijelöli;
c) munkaerőpiac támogatása céljából, közérdekű célok megvalósítása érdekében történő bérbeadása esetén a lakás bérlőjét kijelöli;
d) a rendeletben meghatározott esetben felmondási jogot gyakorol;
e) dönt a bérbeadói hozzájárulásokról;
f) a rendeletben meghatározott esetekben megköti a bérleti szerződést;
g) ellátja mindazokat a bérbeadói feladatokat, amelyeket a rendelet nem utal más szerv feladatkörébe.
h) a nem lakás céljára szolgáló helyiség esetén a bérlő személyét kijelöli, illetve amennyiben a pályázati eljárás lefolytatása nem kötelező, a bérlő személyére a polgármester tesz javaslatot;
i) a bérlakás állományt növelő pályázati pénzeszközök igénybevételével épített garzonlakások fiatalok részére történő bérbeadása esetén, munkaerőpiac támogatása céljából, közérdekű célok megvalósítása érdekében és piaci alapon történő bérbeadás esetén kijelöli a bérlőt;
j) amennyiben a lakástörvényben meghatározott megállapodás megkötésére az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletéről szóló önkormányzati rendeletben kijelölt gazdasági társasága nem jogosult, meghatározza a megállapodás tartalmát az önkormányzati rendeletben foglaltak szerint;
k) a jogcím nélküli lakáshasználat esetén a lakás kiürítése iránt peres eljárás megindítása;
l) a lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésére vonatkozó megállapodás megkötése;
8. A parkolás és a várakozás rendjéről szóló önkormányzati rendelet alapján:
a) a városban történő eseti rendezvények idejére engedélyezheti a várakozási terület, vagy annak egy részének díjfizetési mentességét;
b) egyedi kérelem alapján, rendkívül indokolt esetben legfeljebb 24 óra időtartamra engedélyezheti meghatározott várakozási területek pontosan megjelölt részének az önkormányzati rendelet szerinti várakozási célból történő használatának díjmentességét;
c) települési képviselőknek és a képviselő-testület bizottságai tagjainak a képviselő-testületi és bizottsági ülések idejére, a Városház tér I. és a Városház tér II. díjköteles várakozási területen díjmentes parkolásra jogosító igazolványt ad ki;
d) eseti jelleggel, egyedi elbírálás alapján az Önkormányzat és a Hivatal által meghívott vendégek részére a rendelet hatálya alá tartozó, meghatározott díjköteles várakozási területen díjmentes parkolásra jogosító igazolványt adhat;
e) dönt a Siófokon székhellyel, vagy telephellyel rendelkező, legalább 50 főt foglalkoztató, gazdasági társaságok által igényelt kedvezményes éves bérlet (munkáltatói bérlet) kiadásáról;
f) dönt a szálláshely parkoló vendégkártya kedvezményének igénybevételére vonatkozó kérelem elbírálásáról;
g) az önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó várakozóhelyek esetében a városban történő rendezvények idejére engedélyezheti a várakozási területeknek nem a rendelet szerinti várakozási célból történő használatát az önkormányzati rendeletben foglaltaknak megfelelően;
h) a városban történő rendezvények idejére engedélyezheti az érintett várakozási területek, vagy azok egy részének várakozóhely rendeltetésétől eltérő célú használatának díjmentességét az önkormányzati rendeletben foglaltaknak megfelelően.
9. Dönt a kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzéssel érintett ingatlanokon az érdekeltek kérelmére történő lejegyzés esetén, a kiszolgáló és lakóút céljára szükséges terület átvételéről.
10. Engedélyezi a filmfogatási célú közterület-használatot az önkormányzati rendeletnek megfelelően.
11. Jogosult a díszsírhely adományozására, a díszsírhely feletti rendelkezési jog gyakorlására és a díszsírhellyel kapcsolatos rendelkezések végrehajtásának ellenőrzésére.
12. Elhunyt közköltségen való eltemettetésének elrendelése az önkormányzati rendeletben foglalt feltételek fennállta esetén.
13. Az önkormányzat tárgyévre vonatkozó költségvetése végrehajtása körében gyakorolja az önkormányzat tárgyévi költségvetéséről szóló rendeletében meghatározott átruházott hatásköröket.
14. Az önkormányzat vagyonáról szóló önkormányzati rendelet alapján:
a) A vagyonhasznosítás során dönt az önkormányzati üzleti vagyon körébe tartozó vagyonelem szerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről és gazdasági társaságba történő beviteléről, illetve bármely más tulajdonjog változásával járó hasznosításáról, az önkormányzati alapítású gazdasági társaságok hitelfelvételi kérelmével kapcsolatos hozzájárulásról nettó 8 millió forint egyedi forgalmi értékhatárig;
b) dönt az önkormányzat forgalomképes vagyona körébe tartozó, 1 millió forint forgalmi értékhatárt el nem érő ingóság tulajdonjogának ingyenes átruházásáról.
c) dönt a korlátozottan forgalomképes önkormányzati tulajdonban álló nemzeti vagyon körébe tartozó ingatlanok gazdasági társaságba, önkormányzati társulásba történő beviteléről, feladatátadással térítésmentes használatba adásáról, vagyonkezelésbe adásáról, azon haszonélvezeti jog alapításáról, bármilyen megterheléséről, elővásárlási jog gyakorlásáról nettó ötszázezer forint értékhatárig.
d) hozzájárulása szükséges az önkormányzati intézmény a feleslegessé váló eszközeinek értékesítéséhez vagy selejtezéséhez nettó ötszázezer forint egyedi könyv szerinti bruttó értékhatár felett;
e) dönt az önkormányzati vagyon hasznosítására vagy elidegenítésére vonatkozó versenyeztetés képviselő-testület vagy bizottság döntését megelőzően történő lefolytatásáról, amennyiben a gyors versenyeztetés alkalmazása az önkormányzat számára előnnyel jár.
15. Dönt az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanon közművek, valamint nyomvonalas jellegű létesítmények, építmények létesítéséhez, bővítéséhez vagy áthelyezéséhez valamint építési, létesítési, vagy egyéb hatósági engedélyezési eljáráshoz önkormányzati tulajdonú ingatlanokra az Önkormányzattól, mint ingatlantulajdonostól az építtetőnek (vagy közműszolgáltatónak) vagy az erre felhatalmazott tervezőnek a kérésére tulajdonosi hozzájárulás kiadásáról.
16. Az államháztartáson kívüli forrás forrásátadás és forrásátvétel szabályairól szóló önkormányzati rendelet alapján dönt az egymillió forintot el nem érő pénzeszköz, valamint az egymillió forintot el nem érő költséget, kötelezettséget keletkeztető ingó, ingatlan vagyon átvételéről.
17. Az üzletek éjszakai nyitvatartási rendjéről szóló önkormányzati rendelet alapján jogosult az engedélyezési eljárás lefolytatására és az éjszakai nyitvatartási engedély kiadására.
18. Gyakorolja az Önkormányzat költségvetésében meghatározott előirányzatból megvalósuló beszerzéseknél a beszerzési szabályzat szerinti ajánlatkérői hatáskört, dönt nettó 15 000 001 forint becsült beszerzési értékhatártól 25 000 000 forintig a nyertes ajánlattevő kiválasztásáról.
19. Az önkormányzat tulajdonában lévő területek tekintetében, a parkolóhelyek létesítésének helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelet alapján a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság véleményének figyelembe vételével dönt a parkolóhely megváltáshoz szükséges önkormányzati hozzájárulás megadásáról.
20. .Az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletéről szóló önkormányzati rendelet alapján:
a) a helyiség üressé válása esetén meghatározza a pályázati kiírás tartalmát;
b) dönt a lakáscsere szerződéshez történő hozzájárulásáról;
c) a helyiség üressé válása esetén dönt a pályázat kiírásáról;
d) kijelöli a pályázati eljárás nélkül bérbe adandó helyiség bérlőjét az önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek esetén;
21. Az önkormányzat tulajdonában álló lakások elidegenítésének feltételeiről szóló önkormányzati rendelet alapján kiválasztja a lakások elidegenítésének lebonyolításával megbízandó ingatlanközvetítésre jogosult szervezetet.
22. Az önkormányzat vagyonáról szóló önkormányzati rendelet alapján:
a) dönt az önkormányzat forgalomképes vagyona körébe tartozó, nettó 1 millió Ft forgalmi értékhatárt elérő, vagy azt meghaladó, de 5 millió Ft forgalmi értékhatárt el nem érő ingóság tulajdonjogának ingyenes átruházásáról;
b) dönt az önkormányzat tulajdonában álló korlátozottan forgalomképes nemzeti vagyon körébe tartozó ingatlanok gazdasági társaságba, önkormányzati társulásba történő beviteléről, feladatátadással térítésmentes használatba adásáról, vagyonkezelésbe adásáról, azon haszonélvezeti jog alapításáról, bármilyen megterheléséről, elővásárlási jog gyakorlásáról nettó ötszázezer forinttól hárommillió forint értékhatárig;
c) dönt az önkormányzat tulajdonában álló korlátozottan forgalomképes nemzeti vagyon körébe tartozó ingatlanok tekintetében, az önkormányzat vagyonáról szóló rendeletben fel nem sorolt egyéb tulajdonosi és társtulajdonosi nyilatkozatokról, elővásárlási jog gyakorlásáról, építési engedélyhez hozzájárulásról, társasház-alapításról, telekalakításról, telekhatár-rendezésről, telki szolgalom, vezetékjog alapításáról nettó ötszázezer forint értékhatárig;
d) dönt az önkormányzati költségvetési szervek valamint az önkormányzati vagyont kezelő gazdasági társaságok önkormányzat ingó vagyona körébe tartozó feleslegessé vált vagyontárgyainak értékesítéséhez vagy selejtezéséhez való hozzájárulásról nettó három millió forint egyedi könyv szerinti bruttó értékhatár felett;
e) dönt a vagyonhasznosítás során az önkormányzati üzleti vagyon körébe tartozó vagyonelem szerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről és gazdasági társaságba történő beviteléről, illetve bármely más tulajdonjog változásával járó hasznosításáról, az önkormányzati alapítású gazdasági társaságok hitelfelvételi kérelmével kapcsolatos hozzájárulásról nettó nyolcmillió forint értékhatártól nettó huszonöt millió forint értékhatárig;
f) dönt az önkormányzati forgalomképes vagyon tulajdonjog változásával nem járó, egyéb módon történő hasznosításáról;
g) dönt az önkormányzati alapítású gazdasági társaságok éves üzleti terveit, beszámolóit és az ügyvezetők éves tevékenységről szóló beszámolóinak jóváhagyásáról;
h) gyakorolja az önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaságokban az önkormányzati rendeletben nem szabályozott kérdésekben az önkormányzat részvételével összefüggő jogokat;
i) jogosult az önkormányzatot, illetve az önkormányzati intézményt illető, polgári jogviszonyokból származó behajthatatlan követelés elengedésére ötszázezer forint értékhatárig
23. Gyakorolja az önkormányzat tulajdonosi jogával összefüggő, az önkormányzat vagyonáról szóló önkormányzati rendeletben felsorolt alábbi ellenőrzési jogokat:
a) szükség szerint, de évente tájékoztatást kér a polgármester hatáskörébe tartozó ingatlanok hasznosításáról, a hasznosítás során keletkezett fizetési hátralékok nagyságáról és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről;
b) éves beszámolót kér az önkormányzati értékpapírok hasznosításáról;
c) legalább évente egyszer értékeli az önkormányzati lakások értékesítésének menetét és a lakbér-hátralékok mértékét;
d) a nem lakás céljára szolgáló helyiségek értékesítésének menetéről és az önkormányzati tulajdonban maradó üzlethelyiségekkel kapcsolatos beruházások, fejlesztések helyzetéről évi egyszeri alkalommal ismertetőt kér.
24. A parkolóhelyek létesítésének helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelet alapján a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság véleményének figyelembe vételével dönt a parkolóhely megváltáshoz szükséges önkormányzati hozzájárulás megadásáról.
25. A közterületek használatának szabályozásáról szóló önkormányzati rendelet alapján a hatósági szerződés megkötése az egymillió forintot meghaladó, de a legfeljebb ötmillió forint közterületi-használati díj fizetési kötelezettség esetén.
26. Az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletéről szóló önkormányzati rendeletnek megfelelően szociális helyzet alapján jelöli ki a lakás bérlőjét;
27. Az önkormányzat tulajdonában álló lakások elidegenítésének feltételeiről szóló önkormányzati rendelet alapján, a rendeletben meghatározott feltételek fennállta esetén a vételár tekintetében engedélyezheti a vevő javára az eltérést.
28. A közművelődésről szóló önkormányzati rendelet alapján jóváhagyja a közművelődési intézmények munkatervét.
29. Elbírálja a Siófok Város Ösztöndíja felhívásra érkezett pályázatokat.
30. Elbírálja a Bogdán László roma ösztöndíj felhívásra érkezett pályázatokat.
31. Dönt a Varga Imre művészeti ösztöndíj pályázatának kiírásáról; és az ösztöndíjpályázatra érkezett pályázatok elbírálásáról.
32. Dönt az országos és megyei tanulmányi versenyeken kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók és felkészítő tanáraik jutalmazásáról.
33. Dönt a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer éves fordulóira benyújtott pályázatok elbírálásáról.
34. Siófok Város Önkormányzata által biztosított szociális és gyermekvédelmi ellátásokról, és a bölcsődés korú gyermeket nevelő családok támogatásáról szóló önkormányzati rendelet alapján elbírálja a bölcsődei felvétel elutasításáról szóló intézményvezetői döntés ellen benyújtott jogorvoslati kérelmet.
35. Gyakorolja a zöldterületek és zöldfelületek megóvásáról, használatáról, fenntartásáról és létesítéséről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott önkormányzati hatósági hatásköröket.
36. Gyakorolja a közterületek elnevezésének, valamint az elnevezésük megváltoztatására irányuló kezdeményezés és a házszám-megállapítás szabályairól szóló önkormányzati rendeletben meghatározott közigazgatási hatósági eljárás lefolytatására és közigazgatási szankció kiszabására vonatkozó önkormányzati hatósági hatáskört.
37. A Siófok Város Önkormányzata által biztosítható települési támogatásokról szóló önkormányzati rendelet alapján:
a) az önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó ellátások megállapításáról, valamint az egyes ellátások iránti kérelmek tekintetében a méltányosság gyakorlásáról dönt;
b) kötelezi a köztemetés költségeinek megtérítésére az eltemettetésre köteles személyt;
c) kérelemre engedélyezheti a közköltségen történő eltemettetés költségeinek részben vagy egészben történő elengedését különös méltánylást érdemlő esetben;
d) kérelemre 12 havi részletfizetést engedélyezhet a közköltségen történő eltemettetés költségének megtérítésére;
38. A névadás és a házassági évforduló engedélyezésének szabályairól, továbbá továbbá a többletszolgáltatás ellentételezéseként az önkormányzat részére, valamint az anyakönyvvezető és közreműködője részére fizetendő díj mértékéről szóló önkormányzati rendelet alapján dönt a hivatali helyiségen kívüli vagy hivatali munkaidőn túl történő anyakönyvi események, és a névadás vagy házassági évforduló iránti kérelmekről.
39. Siófok Város Önkormányzata által biztosítható születési támogatásról szóló önkormányzati rendelete alapján adható születési támogatás megállapításáról dönt.
40. Az önkormányzati tulajdonú, behajtási tilalommal érintett közterületekre járművel történő behajtás engedélyezésének, valamint az úthasználati engedély kiadásának rendjéről szóló önkormányzati rendelet alapján:
a) jogosult az önkormányzat tulajdonában lévő útra ideiglenes forgalomkorlátozást, forgalmi rendváltozást elrendelni;
b) jogosult az önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó közterületre behajtási és úthasználati engedélyt önkormányzati érdekből és súlykorlátozás figyelembevétele nélkül kiadni;
c) dönt a behajtási és úthasználati engedély kiadásáról, illetve elutasításáról;
d) jogosult az engedély nélküli vagy az engedélyben meghatározottól eltérő útigénybevétellel összefüggő önkormányzati hatósági eljárás lefolytatására és a közigazgatási bírság kiszabására.
41. A közterületek használatának szabályozásáról szóló önkormányzati rendelet alapján:
a) az egy évet meg nem haladó időtartamú vagy az 1000 négyzetmétert meg nem haladó közterület-használati hozzájárulási kérelem elbírálása;
b) a jogellenes közterület használattal összefüggő önkormányzati hatósági eljárás lefolytatására és a közigazgatási szankció kiszabása.
42. A Siófok város közterületein az elektromos vagy más gépi meghajtású közlekedési, sport vagy szabadidős eszközök használatáról szóló önkormányzati rendelet alapján az önkormányzati rendeletben meghatározott közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos eljárás.
43. Az önkormányzati rendeletekben körülírt jogszabálysértések, közigazgatási szabályszegések esetén a közigazgatási hatósági eljárás lefolytatására és a közigazgatási bírság kiszabására a jegyző jogosult.
44. Az elhagyott hulladék felszámolásához szükséges helyi intézkedésekről szóló önkormányzati rendelet alapján az eljárás lefolytatása.
45. Hulladékgazdálkodási rendszer létrehozása és üzemeltetése, illetve arról való gondoskodás.
46. Hulladékgazdálkodási létesítmények létrehozása, közös működtetése a képviselő-testületek által elfogadott társulási megállapodásban, és a feladat ellátásához kapcsolódóan kötött megállapodásokban foglaltak szerint.
47. A KEOP-7.1.20-2008-0151 számú támogatási szerződésben meghatározott beruházások előkészítésével, a kivitelezéshez szükséges feltételek biztosításával összefüggő alábbi feladat- és hatáskörök:
a) beruházás terveztetése, költségvetés összeállítása, a támogatásokra pályázat benyújtása;
b) a megvalósulás és a kivitelezések folyamatos ellenőrzése;
c) a beruházások finanszírozása, az önkormányzati saját erők és támogatások összehangolt biztosítása a pénzügyi ütemezés szerinti kifizetések és teljesítések igazolása után;
d) Magyar Államkincstárral, központi alapokkal, pénzintézetekkel való kapcsolattartás, beszámolási kötelezettség teljesítése,- a megvalósult létesítmények, eszközök átvétele.