Siófok Város Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2018.(I.30.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2026. 01. 01Siófok Város Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2018.(I.30.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Siófok Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában, (2) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Somogy Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész; Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság; Kulturális örökség védelméért felelős miniszter; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, valamint a Partnerségi Egyeztetési Szabályzat szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Első rész
Bevezető rendelkezések
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja
1. § A rendelet célja Siófok város sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása
a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, illetve a védelem megszüntetés szabályozásával,
b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,
c) a településképi követelmények szabályozásával,
d) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
e) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
2. § A helyi védelem célja Siófok város településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti és természeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
3. A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja
3. § A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja az olyan területek kijelölése, amelyek az épített és természeti környezet összefüggő, vagy azonos építészeti karakterű részeire, valamint olyan térre, utcára, utcaszakaszra terjednek ki, amelyek a jellegzetes településszerkezet történelmi folyamatosságát dokumentálják, vagy ahol a település és a környék arculatát meghatározó építmények együttest alkotnak.
4. A rendelet hatálya
4. § (1) A rendelet területi hatálya Siófok város közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet tárgyi hatálya Siófok város településkép védelmére terjed ki.
(3) A rendelet személyi hatálya minden természetes személyre, jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetre terjed ki.
5. Értelmező rendelkezések
5. §1 E rendelet alkalmazásában:
1. áttört kerítés: olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya egy-egy kerítésszakaszon a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg, és az egybefüggő tömör felületek külön-külön nem érik el a kerítés teljes hosszának 10%-át, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg a 80 cm-t;
2. cégtábla: kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiség-együttes nevét és az ott folyó tevékenységet feltüntető tábla;
3. eredeti állapot: az eredeti építéskori állapot, vagy az a későbbi állapot, amelyet az értékvizsgálat a védelem elrendelésekor védendő értékként határozott meg;
4. helyi egyedi építészeti és természeti értékvédelemmel védett ingatlanok: e rendelet alapján védetté nyilvánított helyi jelentőséggel bíró épületek, épületegyüttesek és zöldterületek. A helyi egyedi építészeti és természeti védelem olyan épületre, építményre, az építmény egészére vagy részeire és annak földrészletére és növényállományára, továbbá az ingatlanon lévő műalkotásokra, szobrokra, emléktáblákra, domborművekre, és egyéb építészeti elemekre terjedhet ki, amelyeknek településtörténeti, településképi értékük van;
5. helyi védelemmel érintett műalkotások és egyedi tájértékek: a helyi egyedi védelemmel érintett műalkotások olyan képző, vagy iparművészeti művészeti alkotások, egyedi tájértékek, melyek hely- és kultúrtörténeti értékkel bíró műtárgyak;
6. helyi értékvédelmi területek: olyan területi védelemmel érintett ingatlanok együttese, amely az épített és természeti környezet egyes összefüggő részeire, valamint az ahhoz kapcsolódó térre, utcára, utcaszakaszra terjed ki, és a megjelenésével a településrész és a környezete arculatát meghatározó építmények együttest alkotnak, és melyeket a rendelet védetté nyilvánított. A helyi értékvédelmi területi védelem magába foglalja a településszerkezet, a településkép elemeit, formáit, a jellegzetes építési anyagokat, a terület meghatározó színvilágát, valamint kiterjed a városképi jelentőségű közterületek felületeire és zöldterületeire is. Magába foglalja továbbá az utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, a jellegzetes építési vonal védelmét is;
7. illeszkedés elve: a környező meglévő építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében környezetéhez alkalmazkodó tervezői metódus;
8. mobilházak és elemekre bontva szállítható épületek: késztermékként, vagy főbb határoló szerkezeti elemeire bontott állapotban a felhasználás helyszínére szállított és ott összeszerelt olyan jellemzően, de nem kizárólagosan közműre csatlakoztatható, falakkal határolt, a légtér megváltoztatásával, huzamosabb emberi tartózkodás vagy tárolás céljából a területen elhelyezett épület, mely az elhelyezést követően – kialakításából vagy építési-szerelési technológiájából adódóan jelentős szerkezeti károsodás nélkül – szétszerelhető, vagy egyben elmozdítható, szállítható, majd más helyszínen telepíthető, újra összeszerelhető, de rendeltetésszerű használata során helyhez kötött;
9. neutrális színhasználat: semleges, szürkéhez közeli pasztell színárnyalatok alkalmazása;
10. pasztelles földszínek: a vörös – narancs – sárga – barna színtartomány természetközeli meleg színeinek kis telítettségű vagy kevéssé telített árnyalatainak gyűjtőneve, melyeknek a szín mellett csak fehér tartalma van, fekete nincs;
11. szórakoztatási célú berendezés, létesítmény és ideiglenes szerkezet, valamint szórakozási célú sporteszköz: az egyes szórakoztatási célú berendezések, létesítmények és ideiglenes szerkezetek, valamint szórakozási célú sporteszközök biztonságosságáról szóló jogszabály szerinti berendezés, létesítmény és ideiglenes szerkezet, valamint sporteszköz;
12. tájba illesztés: a tájba illesztés célja a tájban bekövetkező embertől, vagy az emberi tevékenységtől függő, illetve ember, vagy emberi tevékenység által okozott változásoknak a természeti adottságokhoz való igazítása, közelítése, a meglévő természeti, táji értékekkel való összhang megteremtése, valamint az értékek károsodásainak mérséklése, kiküszöbölése;
13. településképi illeszkedés: illeszkedőnek tekinthető az épület, amennyiben a környezetéhez igazodik, a település építészeti karakterét megőrzi, a meglévő formakultúrát megtartja, léptékhelyes épülettömeget eredményez, és a környezetét figyelembe vevő építési anyagot és színezést alkalmaz;
14. településképi jelentőségű útvonalak, közterületek: a településképi jelentőségű útvonalak, közterületek utcakép-védelmi meghatározó területe az épített környezet olyan összefüggő részére, a város azon útvonalaira és közterületeire terjed ki, ahol az egyes épületek, építmények városképi megjelenéséhez a városi arculat szempontjából kiemelt városi érdek fűződik;
15. védett építmények, művészeti alkotások: azok az épületek, épületrészek, műtárgyak, berendezési tárgyak, közterületi létesítmények, közterületi műalkotások, amelyek történelmi, régészeti, művészeti, tudományos, társadalmi vagy műszaki-ipari, mérnöki szempontból a hagyományos településkép megőrzése szempontjából jelentős alkotások, ideértve a hozzájuk tartozó kiegészítő külső és belső díszítő elemeket, amelyeket a rendelet védetté nyilvánított;
16. védett érték károsodása: minden olyan beavatkozás, ami a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, építészeti karakterének részleges vagy teljes előnytelen megváltoztatását, általános értékcsökkenését eredményezi;
17. védőtető: erkélyek, nyílászárók szélességi méretét meg nem haladó, az épület homlokzati síkjából legfeljebb az erkélylemez széléig, vagy attól legfeljebb 30 cm-re kinyúló eső és nap elleni védelmet biztosító, helyszínen épített vagy késztermékként felszerelt szerkezet;
18. zászlótartó: egyes cégek arculati elemeit, márkanevét és az ahhoz tartozó arculati elemeket, cégjelzését tartalmazó részben reklámnak nem minősülő műtárgy;
19. zöldterületi intézmény: olyan összefüggő, önálló területtel rendelkező korlátozott közhasználatú zöldfelületek, melyek a zöldfelületi rendszerben betöltött szerepük mellett közösségi intézményi funkciókat is ellátnak.
Második rész
A helyi védelem
A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati és tulajdonosi kötelezettségek
6. A helyi védelem feladata
6. § (1) Siófok Város Önkormányzatának (továbbiakban: Önkormányzat) feladata a helyi védelem alá helyezhető építészeti és természeti örökség
a) felkutatása, számbavétele, forráskutatása, dokumentálása és a közvéleménnyel való megismertetése,
b) a védett értékek fennmaradásának, helyreállításának, karbantartásának és hasznosításának elősegítése, az értékek károsodásának megelőzéséhez, a károsodás csökkentéséhez és elhárításához, esetleges megsemmisülés esetén az újjáépítéshez történő segítségnyújtás,
c) a műemlék- és a helyi építészeti örökség védelme egymásra épülő kapcsolatának biztosítása,
d) az általános környezetkultúra, építészeti kultúra szemléletformáló terjesztésének és az erre való nevelésének támogatása,
e) a saját tulajdonú védett értékek károsodásának megelőzése, elhárítása, illetve helyreállítása, a bekövetkezett károsodás csökkentése vagy megszüntetése, újjáépítése.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtásának irányításáért a városi főépítész a felelős.
7. A helyi védelem alá helyezés általános szabályai
7. § (1) A helyi védetté nyilvánítással kapcsolatos eljárás hivatalból, vagy írásbeli kérelem alapján indulhat, melyet a polgármesterhez kell benyújtani.
(2) A kérelemhez mellékelni kell:
a) a védendő érték megnevezését és rendeltetését,
b) a védendő érték pontos helyét, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész pontos megjelölésével,
c) a védendő érték rövid leírását,
d) a kezdeményező nevét, személyes adatait, lakcímét, telefonos és elektronikus elérhetőségét.
(3) A helyi építészeti és zöldfelületi értékek egyedi védelme és az egyes területi védelem fajták védetté nyilvánításának kérelméhez - ha az nem áll rendelkezésre - az Önkormányzat elkészítteti az értékvizsgálatot, az alábbi tartalom szerint:
a) a védendő értékek megnevezése, szükség esetén körül határolása, térképi ábrázolással,
b) a pontos hely, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész megjelölése,
c) a védendő érték leírása, dokumentálása (irodalom, fotók), egyéb adatok, tervek,
d) a védendő érték fotódokumentációja,
e) a védetté nyilvánítás indokolása.
(4) A védettség elrendeléséről a Képviselő-testület dönt.
8. A helyi védettség megszüntetése
8. § (1) A helyi védettség megszüntetésével kapcsolatos eljárás hivatalból, vagy írásbeli kérelem alapján indulhat, melyet a polgármesterhez kell benyújtani.
(2) Helyi védettség megszüntetése akkor kezdeményezhető, ha a védettséget alátámasztó indokok már nem állnak fenn. Az értékvizsgálati eljárást a benyújtott dokumentumok alapján le kell folytatni.
(3) Helyi védettség megszüntetésére irányuló kérelmet lehet benyújtani, amennyiben
a) az műszakilag indokolható,
b) életveszély-elhárítása miatt szükséges, vagy
c) a védett elemet országos védelmi kategóriába emelték.
(4) A helyi védettség megszüntetésére irányuló kérelemhez mellékelni kell
a) a védett elem teljes körű műszaki felmérését, mely magában foglalja az alaprajzokat, metszeteket, homlokzatok dokumentációját, a védett elem minden irányú fényképes dokumentációját,
b) amennyiben szükséges, a történeti kutatás megtörténtét igazoló dokumentumot.
(5) A helyi védettség megszüntetése nem járhat a települési arculat kedvezőtlen irányú változásával.
(6) A helyi védettség megszüntetéséhez jelen rendelet módosítása szükséges, mely módosítás előfeltételeként a vonatkozó jogszabályokban előírt egyeztetési eljárásokat le kell folytatni.
(7) A védettség megszüntetéséről a Képviselő-testület dönt.
9. A képviselő-testület döntésével összefüggő feladatok
9. § (1) Az előzetes értékvizsgálat elkészíttetéséről az Önkormányzat gondoskodik.
(2) A védetté nyilvánítással kapcsolatos javaslatot a partnerségi rendeletben megfogalmazott előírások szerint partnerségi egyeztetésre kell bocsátani.
(3) A partnerségi egyeztetés időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését a településen biztosítani kell. A kezdeményezéssel kapcsolatosan a partnerségi rendelet szabályai szerint írásos észrevételt lehet tenni.
(4) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket az Önkormányzatnak értesítenie kell.
(5) A helyi egyedi védelemre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekeltnek írásban kézbesíteni kell. Amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, úgy az értesítésük a helyben szokásos módon is történhet.
(6) A helyi védettség alá helyezés, megszüntetés tényéről az érték használóját az érték tulajdonosa köteles értesíteni.
10. § (1) A helyi védettségre vonatkozó ingatlan-nyilvántartási bejegyzésnek tartalmaznia kell, hogy az ingatlan a rendelet alapján helyi védelem alá vont érték. Az ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzésről a jegyző gondoskodik.
(2) A késedelmes bejegyzés, vagy annak esetleges elmaradása a védettség fennállásának tényét nem érinti.
11. § (1) A helyi védettség alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni, mely a városi főépítész feladata.
(2) A helyi védettség alá helyezett értékek nyilvántartását a rendelet 3. és 4. melléklete tartalmazza.
(3) A helyi védettség alá helyezett értékek nyilvántartásának a védelem szakszerű, rövid indokolására és fotódokumentációjára vonatkozó elemeit a rendelet 1. és 2. függelékét képező adatlapok tartalmazzák.
(4) A nyilvántartást az Önkormányzat kiegészítheti külön jegyzékben rögzített módon az épületek alapterületével.
10. A védett értékek megjelölése
12. §2 (1) A helyi védettség alatt álló védett építészeti és természeti értéket táblával lehet megjelölni a tulajdonos költségére, melynek kialakítását, helyét a főépítésszel egyeztetni kell.
(2) A tábla fenntartása és karbantartása a tulajdonos feladata.
(3) A kihelyezett táblának tartalmaznia kell, hogy az adott védett értéket Siófok Város Önkormányzata védetté nyilvánította és a védetté nyilvánítás évének megjelölését.
11. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
13. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos alapvető kötelezettsége.
(2) A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotóelemére és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e vagy sem.
(3) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
(4) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy e használat a hatályos jogszabályok szerint korlátozható.
Harmadik rész
A településképi szempontból eltérő karakterű, meghatározó és kiemelt területek
A településképi szempontból meghatározó, eltérő karakterű területek és a helyi védelem egyes meghatározó elemei
14. § (1)3 Az épített környezet településképi szempontból meghatározó, eltérő karakterű területei, melyek felsorolását és térképvázlatát a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(2)4 A településképi szempontból meghatározó útvonalak és a mellettük fekvő, az úthoz csatlakozó telkek sora, melyek felsorolását és térképvázlatát a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
(3) A helyi védettség alatt álló műalkotások, melyek felsorolását és térképvázlatát a rendelet 3. melléklete, leírását a rendelet 1. függeléke tartalmazza
Az épített és természeti környezet településképvédelmi szempontból meghatározó és kiemelt területei
15. § (1) Településképvédelmi szempontból meghatározó és kiemelt területek:
a) a helyi értékvédelmi területek, melyek felsorolását és térképvázlatát a rendelet 4. melléklete tartalmazza,
b) a helyi egyedi építészei értékvédelemmel védett épületek, melyek felsorolását és térképvázlatát a rendelet 5. melléklete, leírását a rendelet 2. függeléke tartalmazza,
c) a külön jogszabályban megállapított műemlék épület, műemlék épület telke, műemléki környezet felsorolását és térképvázlatát, leírását a rendelet 3. függeléke tartalmazza,
d) a külön jogszabályban meghatározott régészeti lelőhelyek, melyek felsorolását és térképvázlatát, leírását a rendelet 4. függeléke tartalmazza,
e) a külön jogszabályban megállapított természetvédelemmel érintett területek, melyek felsorolását és térképvázlatát a rendelet 5. függeléke tartalmazza,
f) a külön jogszabályban megállapított helyi jelentőségű természetvédelmi terület és védett természeti érték, melyek felsorolását és térképvázlatát a rendelet 6. függeléke tartalmazza,
g) a helyi védett fa egyedek, fasorok és, fafajták, melyek felsorolását a rendelet 7. függeléke tartalmazza.
16. § (1) Az épített és természeti környezet településkép védelem szempontjából meghatározó területeinek összefoglaló ábrázolását a 6. melléklet tartalmazza.
(2) Az épített és természeti környezet településképi védelem szempontból kiemelt területeit a rendelet a 7. melléklete tartalmazza.
Negyedik rész
A településképi követelmények
Általános építészeti követelmények
12. Általános követelmények
17. § (1) A településképi illeszkedés érdekében új épület építése, vagy meglévő épület átalakítása, felújítása, bővítése esetén a kialakult városszerkezetet, a településre jellemző építészeti karaktert sértő építészeti megoldás nem alkalmazható.
(2)5 Építményeket fenntartani, bővíteni, átalakítani, illetve új építményeket építeni egymással összehangoltan, a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet megjelenését biztosító módon kell. E tekintetben az épületek fő tömeg- és tetőformája, külső homlokzata, az alkalmazott anyag, azok színe, felületképzése meghatározó jelentőségű.
(3) A város közigazgatási területén a romos, felhagyott épület felújítását, bontását az Önkormányzat kötelezési eljárás keretében elrendelheti
a) a településkép védelmének érdekében,
b) a közbiztonság védelmének érdekében,,
c) az életet, egészséget, vagyonbiztonságot veszélyeztető állapotok elhárításának érdekében,
d) az épület hatásterületéhez tartozók védelme érdekében, vagy
e) az egyes területek leromlásának megakadályozása céljából.
(4) Építmények elhelyezésénél a lehető legnagyobb összefüggő zöldfelület kialakítására kell törekedni, a zöldfelületek kialakításánál a táji – és termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajok telepíthetők. A telepítésre javasolt és telepítésre nem javasolt növényfajták felsorolását a 8. függelék tartalmazza.
(5) A településszerkezet és a településkép védelme érdekében a település bármely területén, ahol a településre jellemzőtől eltérő szintszámú épület vagy eltérő magasságú építmény megvalósítását tervezik, az építés csak településképi vizsgálat alapján végezhető.
(6) Konténert csak felvonulási épületként, valamint az ipari gazdasági területeken szabad elhelyezni.
(7) Felvonulási épület csak folyamatban lévő építési munka esetén tartható fenn.
(8) Sátorgarázsokat nem szabad elhelyezni közterületen, valamint építési telkek elő- és oldalkertjében.
17/A. §6 (1) A homlokzatok kialakítása során
a) a több önálló rendeltetési egységet magába foglaló épület esetében az egyes egységek homlokzatai csak akkor változtathatók meg részben vagy egészben, és az egyes egységek – különösen előtérrel, tárolóhellyel, garázzsal – akkor bővíthetők, ha
aa) az épület homlokzati képe formai szempontból alkalmas a homlokzaton megjelenő egyes egységek egymástól eltérő formai kialakítására,
ab) a változtatás – a másféle, illetőleg új homlokzati elemek megjelenése – az egész épület és a többi egység képével formai összhangban történik,
ac) a többi egység tulajdonosa hozzájárulását adja a változtatáshoz és vállalja, hogy a saját egysége külső megjelenésének megváltoztatása esetén ugyanezeket az építészeti elveket fogja alkalmazni,
ad) az egy telken lévő építmények tömegei és homlokzatai úgy legyenek kialakítva, hogy azok egymáshoz illeszkedjenek és formai szempontból egységes építményegyüttes hatását mutassák;.
b) az új lakó- és közösségi épületek földszinti, illetőleg bejárati padlómagasságát a közterület tervezett, vagy már kiépített magasságának figyelembevételével – az út kezelőjével előzetesen egyeztetve – úgy kell kialakítani, hogy az építmény megközelítése biztonságos, a külső képe pedig városképi szempontból elfogadható legyen;
c) az üzletportálokat, cégtáblákat, feliratokat, előtetőket, nyílászáró-rácsokat és az egyéb díszítéseket, berendezéseket az egész épület tömegformájához, homlokzati jellegéhez és részletmegoldásaihoz illeszkedő anyagokból, formai megoldásokkal és színezéssel kell megvalósítani;
d) a 30 m-nél szélesebb homlokzatokat építészeti elemekkel kell tagolni;
e) az átmenetileg takaratlan tűzfalakat vakolattal, színezéssel, indokolt esetben pedig díszítő tagozatokkal kell ellátni;
f) tilos a homlokzatok építészeti egységét részleges átalakítással vagy átfestéssel megbontani.
(2) A homlokzatok rekonstrukciója során feleslegessé vált közműveket környezetbarát módon kell felhagyni, és a terület helyreállítását el kell végezni.
17/B. §7 Az anyaghasználatnak
a) időtállónak,
b) minőséget képviselőnek,
c) természetesnek
kell lennie.
17/C. §8 A tömegformálásnak
a) építészeti minőséget tükrözőnek,
b) arányosnak,
c) funkciójával összhangot mutatónak
kell lennie.
17/D. §9 (1) A homlokzat kialakításnak
a) a homlokzattagolást arányosan alkalmazónak,
b) a tagozatokat visszafogottan használónak,
c) díszítésében egyszerűségre törekvőnek,
d) pasztell földszíneket alkalmazónak vagy fehér színűnek,
e) nem telítettnek és környezetétől nem elütő színűnek,
f) nyílásrendszerében rendezettnek,
g) természetes anyagokat alkalmazónak
kell lennie.
(2) A homlokzati nyílászárók cseréje esetén az épület homlokzatán alkalmazott nyílászárók színét és jellemző osztását meg kell tartani, kivéve, ha a homlokzaton minden nyílászárót egyidejűleg kicserélnek, azonban az illeszkedés és a történeti anyaghasználat ebben az esetben is megtartandó.
(3) Építmény utcai homlokzatán égéstermék kivezető kémény nem helyezhető el.
17/E. §10 (1) Az épületek homlokzatain elhelyezhető cégéreket, cégtáblákat és cégfeliratokat úgy kell kialakítani, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő, vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.
(2) Amennyiben az utólagos elhelyezésnél az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, akkor az utólagos elhelyezés nem engedhető meg.
(3) Az épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.
(4) Az egyes épületek közterületről látható egy-egy homlokzatának 10 %-ánál nagyobb felületén nem helyezhető el cégér, cégtábla- és címtábla, információs vagy más célú berendezés.
(5) Az egyes épületek közterületről látható egy-egy homlokzatának 10 %-ánál nagyobb felületén nem helyezhető el cégér, cégtábla- és címtábla, információs vagy más célú berendezés.
(6) Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett cégért, cég-, címtáblát, annak tulajdonosának, vagy amennyiben a tulajdonos nem állapítható meg, akkor az érintett ingatlan tulajdonosának a felszólítást követő 30 napon belül el kell távolítania. Felújítás után az e rendelet szerinti településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően helyezhető el.
13. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
18. § (1)11 Homlokzati felületképzés esetében nem alkalmazható harsány, földszínektől, a pasztell földszínektől vagy a neutrális színektől eltérő színű homlokzatképzés.
(2) Tetőfedés esetében új építmények építése, meglévő épületek héjazatának felújítása, cseréje során – a gazdasági területek kivételével - nem alkalmazható
a) harsány, a természetes fedési módoktól eltérő színű fémlemezfedés,
b) főépületeken, illetve utcai homlokzaton eternit hullámpala és műanyag hullámlemez fedés,
c) trapézlemez,
d) bitumenes hullám- és zsindelyfedés,
e) felületkezelés nélküli, fénylő, káprázatot okozó fém tető héjazat.
(3) A gazdasági területek kivételével közterület határán épülő kerítések esetén, a közterületek felőli oldalon nem alkalmazható
a) teljesen zárt, tömör fémlemez kerítés,
b) teljesen zárt, típus betonkerítés.
(3a)12 A közterületi telekhatáron lévő vagy létesítendő kerítés
a) építése során áttört kerítést kell létesíteni, kivéve
aa) forgalmi terhelés mérséklése,
ab) történeti hagyományok megtartása,
ac) utcaképi illeszkedés biztosítása,
ad) ideiglenes jelleggel legfeljebb egy évre épülő kerítés,
ae) az építkezés idejére épülő kerítés esetében.
b) magassága legfeljebb 2,0 méter lehet;
c) tömör lábazatának magassága legfeljebb 80 cm lehet;
d) kapuépítményének legmagasabb pontja legfeljebb 3,0 méter lehet;
e) építése és fenntartása során kötelező
ea) az időtálló, minőségi anyaghasználat,
eb) az élénk színek kerülése, a harmonikus, pasztell földszínek, vagy a neutrális és fehér szín alkalmazása,
ec) a természetes anyagok használata,
ed) a balesetmentes kialakítás,
ee) műszaki állapotának folyamatos karbantartása.
(4) Az ipari, gazdasági területeken lévő építmények és a felvonulási építmények kivételével függőleges homlokzatfelületeken nem alkalmazható a homlokzat felület 15 %-át meghaladó mértékben:
a) nád,
b) kezeletlen farost-, pozdorja-, faháncslemez, deszka,
c) kezeletlen fém,
d) műanyag lemez,
e)13 hagyományos bitumenes lemez, bitumenes zsindely.
19. § (1) A fényszennyezés megakadályozása céljából nem alkalmazható a hideg fehér fényű világítás, amely 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényt tartalmaz, kizárólag 3000K alatti érték alkalmazható a kültéri világítás színhőmérsékletére.
(2) Közterületen a fényt a szükséges helyre kell irányítani, a fény nem irányítható a gyalogosok, járművezetők szemébe, az épületek ablakai felé vagy az égbolt irányába. A közterületet egyenletesen és alacsony fényintenzitással kell megvilágítani.
14.14 Szórakoztatási célú berendezés, létesítmény és ideiglenes szerkezet, valamint szórakozási célú sporteszköz elhelyezése és üzemeltetése
20. § (1)15 A siófoki 6747 helyrajzi számú (Nagystrand) terület, a Balaton medre, valamint az önkormányzat által engedélyezett alkalmi rendezvények helyszíne kivételével szórakoztatási célú berendezés, létesítmény és ideiglenes szerkezet, valamint szórakozási célú sporteszköz (a továbbiakban: mutatványos berendezés) csak a vasútvonaltól délre lévő telkeken helyezhetők el, ahol
a) nem zavarják a gyalogos és a járműközlekedést,
b) megfelelő hely van az üzemeltetők és a látogatók járművének elhelyezésére,
c) nem károsítják a meglévő növényzetet,
d) 50 m-en belül biztosított az illemhely-használati lehetőség.
(2) Az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken csak a közterületek használatáról szóló önkormányzati rendelet szerinti további korlátozásokkal szabad mutatványos berendezést elhelyezni.
(3) A vízpart közelében úgy kell elhelyezni a berendezéseket, hogy a partvédőműtől mérve legalább 6,0 m széles parti sáv szabadon maradjon.
(4) A Balaton medrében csak az engedélyező hatóság által engedélyezett helyen és a kijelölt vizsgáló szervezet által vízi eszköznek minősített mutatványos berendezések helyezhetők el.
(5) A mutatványos berendezések működésével járó zajkibocsátás (a berendezések üzemi zaja, a hangszórók hangja, az üzemeltetők és a látogatók szokásos hangoskodása) ne haladja meg a jogszabályokban megállapított határértékeket. Amennyiben a zajhatárérték megállapító határozat beszerzése kötelező, abban az esetben a védendő terület meghatározása méréssel kell megtörténjen.
A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó általános és egyedi építészeti követelmények
15. Általános építészeti követelmények
21. § (1) Ikres beépítésű épület átalakítása, felújítása, bővítése esetén az ikres beépítés másik ingatlan részének beépítésekor a már bővített szomszédos építészeti megoldásokhoz illeszkedni kell.
(2) Főépület elé önálló melléképület nem építhető.
16. A terepadottságokhoz való alkalmazkodás
22. § Az épületek, lakótelkek és közterületek kapcsolatánál is az illeszkedés szabályait kell alkalmazni. A terepre ültetésénél meg kell őrizni a hagyományos alkalmazkodás példáit.
17. A táji környezetbe való illeszkedés
23. § Az esztétikus táji környezet kialakítása és megőrzése érdekében az igazgatási területen belül a külterületeken, a tervezett fejlesztési területeken függetlenül attól, hogy a terület természetvédelemmel érintett vagy nem, az épületek elhelyezésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy
a) épületek esetében, valamint telekalakításkor a természeti és művi elemek összhangjának megteremtése érdekében leginkább az adott tájban történelmileg kialakult hagyományokat kell figyelembe venni. Jellemző lehet a telek alakja, az építmények elhelyezkedése a telken belül, az anyag- és színhasználat, az építmény és részeinek szerkezete, magassága, szélessége, stílusa.
b) az anyaghasználatban általában előnyösnek mondható a tájegységben előforduló természetes alapanyagok alkalmazása. A méretek meghatározásánál a domborzati viszonyok függvényében legtöbb esetben a minél kisebb területfoglalásra és magasságra érdemes törekedni. A színválasztásnál domináns a létesítmény közvetlen környezetének színvilága, amelybe harmonikusan kell illeszkednie az új tájelemnek.
24. §16 A közterület-alakítási terv készítésénél figyelembe kell venni, hogy
a) a közterület-alakítási tervet a településkép szempontjából meghatározó területeken legalább utcaszakaszonként, annak két oldalát magába foglaló lehatárolásával kell készíteni a szükséges forgalomtechnikai és műszaki szempontok tekintetében a településképi szempontból meghatározó teljes terület figyelembevételével,
b) a közterület-alakítási tervben, legalább utcaszakaszonként egységes megjelenést biztosító fajösszetételű fasorokat kell használni,
c) csak a környezetbe illő, stílusban nem idegen elemek, és építmények helyezhetők el,
d) a burkolt felületek kialakításában kombinált burkolatfelületek is megjelenhetnek (aszfalt, beton, kis-elemes, nagy-elemes beton),
e) a mikroarchitektúra elemei és az utcabútorok egy területegységen belül egy tárgy-együttest alkossanak, vagy egyedi, vagy típus utcabútor család alkalmazásával,
f) nem engedélyezhető a stíluskeveredés, az épített környezethez és a terek, közterületek karakteréhez nem illő tárgyak elhelyezése,
g)17 a közterületekre elhelyezett tárgy önmagában is a tér, közterület karakteréhez illeszkedő legyen, összhangban legyen a mikroarchitektúra elemeivel és az elhelyezett többi tárggyal,
h)18 a közterületeken újonnan létesítendő elektromos közmű- és hírközlési építmények (műtárgyak és vezetékek) elhelyezése során – amennyiben a villamos energiáról, továbbá az elektronikus hírközlésről szóló jogszabályok eltérően nem rendelkeznek – földfelszín alatti kivitelezést kell megvalósítani, melynek során az érintett, meglévő koros növényállomány élet- és egészségvédelmének érdekében a vonatkozó szabványoknak megfelelő gyökérzóna és törzsvédelem biztosításáról is gondoskodni kell.
25. § Garázstelepek esetében
a) a már meglévő garázstelepek és esetlegesen újonnan kijelölt garázstelepek esetében garázsokat önállóan nem lehet elhelyezni,
b) a csoportos garázsépítés egységes szerkezetben, egységes megjelenéssel lehetséges,
c) rekonstrukciójuk során csak azonos építészeti megjelenés és színhasználat valósítható meg, akár csoportos, akár egyedi esetről van szó.
26. §19
27. §20
18. Egyedi építészeti követelmények
28. §21
29. §22
30. §23
31. §24 Az egyes épületek hőszigetelése során nem alkalmazható mozaikszerű homlokzati hőszigetelés.
32. § (1) Az előkertben elhelyezett tárgyakat növényzettel kell eltakarni.
(2) Antenna a védett, vagy településképi jelentőségű útvonal felőli homlokzatra nem rögzíthető.
(3)25 Kültéri klímaberendezést úgy lehet kihelyezni, hogy
a) az homlokzati tagozatot ne érintsen és takarjon,
b) a szomszédos lakások használatát ne zavarja,
c) erkéllyel rendelkező lakás esetében az erkély által takarásban legyen.
A zöldfelületekre vonatkozó általános és egyedi követelmények26
33. § (1) A közutak építési területén - amennyiben műszakilag lehetséges -
a) legalább egyoldali zöldsávot, út menti fasort kell telepíteni, melyek helyét a közművek és az útburkolatok tervezésekor biztosítani kell,
b) új közutak, utcák kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítéséhez területet kell biztosítani,
c) ahol a szabályozási szélességek és a közműadottságok lehetővé teszik, a meglévő utcákban is fasorokat kell telepíteni.
(2)27 Az előkertet zöldfelületként kell kialakítani azzal, hogy rajta a telek feltárásához szükséges közlekedő terület mellett a közszolgáltatást kiszolgáló eszközök elhelyezésére és parkolásra szolgáló terület is kijelölhető.
(3) A telek védő zöldsávként meghatározott, valamint a gazdasági területeken lévő telek más besorolású építési telkekkel határos, legalább 5,0 m széles sávját – kertépítészeti terv alapján – fásítani kell. A védőzöldsávban többszintes növényállomány telepítésével környezetvédelmi és látványvédelmi célú takaró fásítást kell kialakítani. A védőzöldsávban tilos épületet, – a közműépítmények kivételével – melléképítményt, és parkolót elhelyezni.
(4) Kertépítészeti tervet kell készíteni (1:200 méretarányban), ha az építési telek előírt legkisebb zöldfelülete legalább 300 m², kivéve az M7-es úttól D-re építendő lakó- vagy üdülőépületeket.
(5) Légvezeték alatt csak kisnövésű fák, cserjék ültethetők.
(6) Burkolatkészítésnél, vagy annak felújításakor a burkolat területébe eső fás növényzet csak úgy vehető körbe burkolattal, hogy annak töve körül legalább 2,5 m2 területű szabad, földes terület maradjon, melyet lehetőség szerint faverem-ráccsal vagy vízáteresztő kavicsozással kell ellátni.
(7) A közművesítés, vagy közmű bekötés munkálatainak során történő burkolat bontások esetén a burkolatot teljes szélességében kell helyreállítani, a közút, közterület kezelője által meghatározott határidőig.
34. §28 A járdák és a közút közötti zöldsávok és zöldfelületek jellegét meg kell őrizni.
35. § (1) A zöldfelület kialakítása során bármely
a) fás szárú, elsősorban nagy lombkoronát növesztő,
b) az épületek, vagy tartózkodási helyek árnyékolására alkalmas,
c) a művi értékekkel egységben kezelt,
d) a táji jellegzetességet, termőhelyi adottságokat visszatükröző,
e) nem allergén és nem invazív fajokat tartalmazó, és
f) közterületen, utcaszakaszonként egységes, minőségi megjelenést biztosító
növényzet telepíthető.
(2) A zöldfelületen kerti építmény úgy helyezhető el, és burkolat úgy alakítható ki, hogy
a) egységes arculatot teremtsen,
b) teremtse meg az építmény és a burkolat összhangját,
c) a burkolt felületeket a szükséges mértékre korlátozza,
d) utcaszakaszonként egységes megjelenést biztosítson.
A településképi szempontból meghatározó eltérő karakterű területekre vonatkozó építészeti követelmények
19. Városközpont
36. § (1) A homlokzatformálás egy épület, egy épületszekció esetében csak azonos formában valósítható meg.
(2) Az egyes nem védett, meglévő lakó,- és egyéb funkciójú épületeken az erkélyek, loggiák beépítése akkor engedélyezhető, ha
a) az egy épületen, vagy épületszekción belül egységes megjelenésű, és
b) megvalósítása egy időben történik, vagy teljes homlokzatrekonstrukció keretén belül valósul meg, tervezett, rendezett formában.
(3) A tetőfedés anyaghasználata során nem alkalmazható 18. § (2) bekezdésében foglalt általános előírásban tiltott anyaghasználaton túlmenően a cserepes lemez fedés sem.
(4) A városközpont terei és zöldfelületei csak közterület alakítási terv szerint valósíthatók meg, mely ütemezetten, illetve egy-egy térszakaszra is készülhet.
20. Ezüstpart, Vitorláskikötő, Aranypart
37. § (1) Az Ezüstpart és Aranypart melletti első telektömbök építési telkein lévő épületeket a part felöli meghatározó látványban különállóan, a partra merőleges kialakítással kell elhelyezni.
(2) Ezért - az épületek az építménymagasság számításánál figyelembe veendő 7,5 m-nél magasabb épületrészek
a) parttal párhuzamos szélessége nem lehet nagyobb 25,0 m-nél;
b) egymástól – a parttal párhuzamosan – mért távolsága pedig nem lehet kisebb 30,0 m-nél, melyből a telekhatár mentén a fele - 15,0 m - távolságot kell biztosítani, kivéve az ingatlan-nyilvántartásban 2013. június 30-ig bejegyzett (kialakult), 45 méternél kisebb telekszélességű telkeket.
(3) A meghatározó látvány, illetve a part irányát az Aranypart (a Petőfi Sándor sétány, Beszédes József sétány, Szent László utca, Balaton, Kinizsi Pál utca meghosszabbítása által határolt terület) mentén az adott telektömb előtti, az Ezüstpart (Liszt Ferenc sétány, Deák Ferenc sétány, Erkel Ferenc utca, Vitorlás utca, Balaton, Orgona utca meghosszabbítása által határolt terület) mentén az Ezüstpart nyugati, egyenes szakaszának jogi partvonala alapján kell meghatározni.
(4) A területen belül elhelyezkedő védett modern építészeti értékek, épületek felújítása során
a) a meglévő épület tömeg bővítése az épület építészeti karakteréhez igazodó legyen,
b) a bővítmény ne legyen tagoltabb, mint az eredeti épület tömege,
c) a kortárs építészetre jellemző formavilág használata, absztrahált geometrikus, plasztikus tömegformálás legyen a jellemző,
d) nem alkalmazhatók népies, vagy vidékies építészeti jegyek, történeti stílusokra jellemző díszítések (pl. ballusztrád, szabálytalan modorban rakott kőfal burkolat,
e) a homlokzatképzésnél korszerű anyaghasználat támogatott,
f) a meglévő épülethez igazodó illetve neutrális színhasználat támogatott.
(5) Az Ezüstpart Vitorláskikötő és Aranypart terei és zöldfelületei csak közterület alakítási terv szerint valósíthatók meg.
21. Hétvégi házas üdülőterületek
38. §29
39. §30
40. § Kismélységű telkek oldalkert felőli építési helyén belül melléképület csak a főépülettel egybeépítve az illeszkedési szabályok megtartása mellett valósítható meg.
22. Lakótelepek
41. § (1) A homlokzatformálás egy épület, egy épületszekció esetében csak azonos formában és egy időben valósítható meg, burkolással és színezéssel, valamint az erkélyek, loggiák korlátjainak cseréjével, előtetők, redőnyök és egyéb elemek építésével.
(2) Az épületek színezésénél a világos pasztell-földszíneket kell alkalmazni, egy-egy helyen a középszínek keveredésével, látványtervek alapján.
(3) Az épületek homlokzatán utólag el lehet helyezni egységes műszaki megoldással és egy időben
a) előtetőt,
b) védőtetőt.
(4) Erkélyeket, loggiákat érintő beavatkozásokat homlokzat szakaszonként egységesen kell elvégezni.
(5) Gépészeti berendezések elhelyezésére kizárólag az erkélyek korlátján belül, takartan kerülhet sor.
(6) Az erkéllyel nem rendelkező lakások esetében kizárólag a klímaberendezés kültéri egysége helyezhető el az épületen, az épület teljes magasságában ugyanazon homlokzati pozícióban saját ablak alatt, vagy mellett.
(7) Az egyes tömbtelkes területeken belüli úszó, vagy egyedi telkeket – az oktatási és egészségügyi létesítmények kivételével – nem lehet elkeríteni.
23. Kertvárosias lakóterületek
42. § Hagyományosan kialakult beépítésű kertvárosias lakóterületeken az épület fő tetőgerincét az utcával párhuzamosan kell kialakítani, ha
a) az oldalhatáron álló beépítési mód szerint elhelyezett új épület, vagy meglévő épület bővítése esetén a tervezett utcai homlokzatszélesség meghaladja az épület mélységi méretét,
b) zártsorú beépítési mód szerint elhelyezett új épület építésére, vagy meglévő épület bővítésére kerül sor,
c) ikres beépítési mód szerint elhelyezett új épület építésére, vagy meglévő épület bővítésére kerül sor, kivéve, ha a kialakult állapot ettől eltérő.
43. § Lapostető a kertvárosias lakóterületek épületeinek esetében megengedett, azonban törekedni kell az egyszerűbb, a csatlakozó ingatlanokkal összhangban lévő tömegformálásra.
44. § Kismélységű telkek oldalkert felőli építési helyén belül melléképület csak a főépülettel egybeépítve az illeszkedési szabályok megtartása mellett valósítható meg.
24. Gazdasági területek
45. § (1) A gazdasági területeken megjelenő nagytömegű ipari jellegű épületek és összefüggő, nagykiterjedésű burkolt felületek ellensúlyozására összefüggő tömbszerű zöldfelületeket, védőfásításokat kell létesíteni.
(2) Az újonnan kialakítandó gazdasági területeken a telken belül egybefüggő zöldsávot kell kialakítani, legalább az előírt zöldfelületi terület mértékének 50%-ában. Az előírt zöldfelületet 3 szintes növényállománnyal kell megvalósítani.
(3) Ahol a gazdasági terület közvetlenül lakóterülettel, vagy más beépítésre szánt területtel határos szomszédos, ott háromszintes növényállománnyal legalább 5 méter széles egybefüggő zöldsávot kell kialakítani.
A helyi területi védelemben részesülő területre és a műemléki környezetre vonatkozó területi követelmények
25. Általános építészeti követelmények
46. § A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó szabályokat e fejezet rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.
47. § (1) A helyi területi védelemmel érintett és a műemléki környezet védelme érdekében
a) meg kell őrizni a település jellegzetes szerkezetét, telekrendszerét, utcavonal vezetését, új telek kialakítása, vagy telekalakítás csak ezzel összhangban engedélyezhető,
b) a területen lévő építményeket, illetve új építményeket egymással összehangoltan, a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet összhangját biztosító módon kell építeni, illetve a meglévőt fenntartani, bővíteni, átalakítani.
(2) A területen az új épületek tömegarányait, fő méreteit, a környezetében lévő hagyományos épületekhez való harmonikus illeszkedését, ezen épületek homlokzatszélességét, gerinc- és párkánymagasságát, tetőformáját, anyaghasználatát figyelembe véve kell meghatározni.
(3) A területen meg kell tartani a hagyományos
a) kerítés- és kapuformákat,
b) építményfajtákat,
c) növényzetet.
(4) A védett területen lévő építmények homlokzatán égéstermék-kivezető nem helyezhető el.
(5)31 A területen a közterületek burkolatát, és berendezéseit különösen az utcabútorokat, a világítótesteket, a pavilonokat, az autóbuszvárókat az utcakép jellegzetességének megtartásával kell elhelyezni.
(6) A védett épület hangulatához illeszkedően kell a szükséges műtárgyakat megvalósítani, különösen az utakat, a hidakat, az átereszeket, a támfalakat. A közműveket föld alá kell helyezni.
48. § Az utcák, terek kialakításához minden esetben közterület alakítási tervet kell készíteni, mely tartalmazza
a) a burkolati terveket,
b) a mikroarchitektúra elemeket,
c) a zöldfelületi kiviteli terveket.
49. §32 A közterület-alakítási terv készítésénél figyelembe kell venni, hogy
a) a területen az utcai díszburkolatok anyaga kis-, közepes-, vagy nagyelemes burkolat legyen,
b) a kis-elemes beton anyagú burkolatok közül csak olyan alkalmazható, mely a kis-kocka kő vagy a nagy-kocka kő jellegéhez hasonlít,
c) a burkolókő színe szürke, antracit vagy homok szín lehet, azzal, hogy legfeljebb a burkolatok harmada esetében eltérő színek is alkalmazhatók,
d) a burkolt felületek kialakításában kombinált burkolatfelületek is megjelenhetnek, különösen aszfalt, beton, kis- és nagy-elemes beton burkolat.
50. § A közterületeken elhelyezhető utcabútorok és egyéb tárgyak kiválasztásánál vagy tervezésénél és színezési terveinek elkészítésénél figyelembe kell venni, hogy
a) a mikroarchitektúra elemei és az utcabútorok egy tárgyegyüttest alkossanak, lehetőleg egyedi tervezésű, vagy alkalmas típusú, illeszkedő, időtálló kivitelűek legyenek,
b) el kell kerülni a stíluskeveredést, az épített környezethez és a terek, közterületek karakteréhez nem illő tárgyak elhelyezését,
c) a tárgy önmagában is a tér, a közterület karakteréhez illeszkedő legyen, összhangban legyen a mikroarchitektúra elemeivel és a többi tárggyal,
d) a védett közterületre kihelyezett tárgyegyüttes, utcabútor család terveinek része lehet az egyes épületekre elhelyezett felirat, reklámhordozó arculatterve is.
51. § Helyi védettségű építészeti örökségen épületgépészeti berendezés kültéri egysége az építészeti értéket zavaró módon nem helyezhető el.
52. § (1) A nyílás és falfelületek aránya a meglévő arányrendszerrel és tagozati gazdagsággal jelenhet meg.
(2) A területen igazodni kell a meglévő épületek párkánymagasságához.
(3) A területen lévő épület rekonstrukciója során az eredeti homlokzat kialakítása rekonstruálandó legalább jellegében, anyaghasználatában, tetőfelépítményeiben.
A helyi védelemben részesülő értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
26. Általános építészeti követelmények
53. § Az egyedi védelemben részesített épületek esetében az általános építészeti követelményeket e fejezet rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.
54. § (1) Az egyedi védelemben részesített épületek közvetlen környezetében és területén minden változtatást, beavatkozást, a helyileg védett épület városképi, illetve tájképi megjelenésének és értékei érvényesülésének kell alárendelni.
(2) A nem védett környezetben lévő egyedileg védett érték telkén a IX. Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) Átalakítás során tilos megváltoztatni az épület
a) tömegét,
b) homlokzatát,
c) anyaghasználatát,
d) jellegzetes formai kialakítását,
e) a falfelületek és nyílászárók arányát.
(4) A homlokzati díszítőelemeket - különösen a műalkotásokat, a tagozatokat, a mozaikokat, a festett díszítéseket, a szobrokat -, az eredeti épület-kiegészítőket, korlátokat, belső nyílászárókat, kapukat meg kell őrizni.
27. A teljes épület vagy építmény és az építészeti részértékek védelme
55. § (1) A helyileg védett építészeti értékek megőrzése érdekében az eredeti vagy ahhoz közel álló rendeltetésnek megfelelő használatot fenn kell tartani, vagy a közcélú hasznosítást kell biztosítani.
(2) A védett épület, építmény
a) hagyományos építészeti értékeit, tömegét, tetőformáját és homlokzati jellegét meg kell tartani,
b) eredeti nyílásrendje, a nyílászárók osztása, a díszek, a homlokzati és kiegészítő tagozatok rendszere nem változtatható meg, szükség esetén helyreállítandó.
(3) A védett épület bővítése esetén
a) az eredeti tömegforma, homlokzati kialakítás, utcaképi és településszerkezeti szerep nem változhat,
b) a tervezett bővítés a meglévő épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
(4) A védett épület felújítása, bővítése esetén a védett részértékeket meg kell őrizni, esetleges bontás után az értékes részeket új épület létesítése esetén az épületbe vissza kell építeni.
(5) A védett épületek belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza. A védelem érdekében elő kell segíteni az ilyen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet, annak jellege és belső értékek megtartásával kell megoldani.
(6) Amennyiben az értéket csak az épület tömege képezi, az a bontás után a meglévővel azonos, párkány- és gerincmagasságú és tetőhajlásszögű épülettel pótolható.
28. A helyi építészeti örökség fenntartása
56. § (1) A helyi védettségű építészeti örökség használata és fenntartása nem veszélyeztetheti az épület építészeti értékeinek megőrzését.
(2) Helyi védettségű építészeti örökségen és a helyi egyedi védettségű építmény közvetlen környezetében csak olyan építési, átalakítási munka, illetve olyan állapot fennmaradása megengedett, amely a helyi védettségű építészeti örökség létét, állagát nem veszélyezteti, vagy azt esztétikai szempontból károsan nem befolyásolja és az a jellegzetes településkép karakteréhez igazodik.
(3) A helyi védettségű építészeti örökség korszerűsítését, átalakítását, bővítését vagy részleges bontását a védelem ténye nem zárja ki, amennyiben az építmény védelmére okot adó jellegzetességek nem változnak meg, azok eredeti helyükön megtarthatók.
(4) Helyi védettségű építészeti örökséghez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy annak telkén új építmény, építményrész építése nem sértheti a védett építészeti érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét.
(5) A védett építészeti értéket lehetőség szerint eredeti állapotban kell megőrizni. Előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az eredeti építőanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító, állagjavító, konzerváló eljárásokat, a restaurálást, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat.
(6) Amennyiben az eredeti állapot megőrzése nem lehetséges, a védett építészeti értéket anyagi és eszmei értékei összefüggéseire tekintettel hitelesen és meghatározó módon érvényre kell juttatni. Ennek során a tudományos és helyszíni kutatáson alapuló restaurátori módszerekkel történő konzerválást, esztétikai helyreállítást, restaurálást előnyben kell részesíteni.
(7) A műszaki, gazdaságossági és funkcionális szempontból egyenértékű beavatkozások közül előnyben kell részesíteni a védett építészeti értékek fennmaradását, érvényesülését szolgáló és visszafordítható megoldásokat.
(8) A helyi védettségű építészeti örökség jókarbantartása keretében nem végezhető olyan tevékenység, amely a védett építészeti érték fizikai sérülésével, roncsolásával, továbbá a védett építészeti érték megjelenésének megváltoztatásával jár. Az értékőrző helyreállítás során a jókarbantartási munkák elvégzését segítő szerkezeti megoldások alkalmazása és kiegészítő szerelvények rejtett elhelyezése szükséges.
29. A helyi védettségű építészeti örökség bonthatósága
57. § (1) Helyi védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet elbontani.
(2) Helyi egyedi védettségű építmény részlegesen akkor bontható, ha
a) a bontani kívánt építményrész építészeti értéket nem hordoz,
b) a bontás a helyi védelem alatt álló építmény használata érdekében, a védelem alá helyezését megalapozó építészeti értékek sérelme nélkül megvalósítható.
(3) A helyi egyedi védettségű épületegyüttesek területén és a helyi egyedi védettségű építmények közvetlen környezetében az adott környezetbe illeszkedő megoldások alkalmazása érdekében, építészeti értékkel nem rendelkező építmény bontható.
A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
30. Területi építészeti követelmények
58. § A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területeken
a) a beépítés telepítési módjának tekintetében a történetileg kialakult, egyedi jelleg megőrzését biztosító épület-elhelyezést kell alkalmazni,
b) a beépítés jellemző szintszámának tekintetében
ba) földszintes,
bb) pinceszintet opcionálisan tartalmazó
épületet kell kialakítani,
c) a kerti építményeket, műtárgyakat
ca) a táji látványt nem zavaró módon,
cb) növényzettel a tájba illesztve,
cc) természetes anyagokból készülően,
cd) a főépülettel összhangban álló építészeti kialakítással
kell elhelyezni,
d) kerítés építés során
da) áttört kerítést, vagy
db) növényzetből kialakított
kerítést kell létesíteni,
e) a kerítés kialakítása és fenntartása során kötelező
ea) az élénk színek kerülése, harmonikus, pasztell földszínek, vagy fehér alkalmazása,
eb) a természetes anyagok használata,
ec) a balesetmentes kialakítás,
ed) a műszaki állapot folyamatos karbantartása.
59. §33 A sajátos építményfajták elhelyezése során
a) a tájba történő beillesztését meg kell oldani,
b) antennák nem helyezhetők el,
c) a légkondicionáló kültéri egységei táji megjelenést zavaróan nem helyezhetők el.
A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
60. § (1) A település területén a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére
a) a gazdasági területek,
b) a különleges területek közül
ba) a megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló terület,
bb) a hulladékkezelő területe,
c) a közlekedési- és közműterületek,
d) különleges beépítésre nem szánt területek közül a megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló terület
alkalmas.
(2) A település területén a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére
a) a műemléki jelentőségű terület,
b) a műemléki környezet,
c) a helyi értékvédelmi terület,
d) a településképi jelentőségű meghatározó területek,
e) a településképi jelentőségű meghatározó útvonalak és a mellettük fekvő teleksor,
f) a településképi jelentőségű meghatározó védett zöldterületek,
g) a természetvédelemmel érintett területek, az országos ökológiai hálózat területei, a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek
nem alkalmasak.
(3) A település területén a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére területfelhasználás szerint
a) a lakó (nagyvárosias, kisvárosias, kertvárosias, falusias) területek,
b) vegyes (településközpont, intézményi) területek,
c) üdülő (hétvégi házas, üdülőházas) területek,
d) az (1) bekezdés b) pontjában nem szereplő különleges területek,
e) a zöldterületek,
f) az erdő (védelmi, gazdasági, közjóléti) területek,
g) a vízgazdálkodási területek,
h) a természetközeli területek,
i) az (1) bekezdés d) pontjában nem szereplő különleges beépítésre nem szánt területek
nem alkalmasak.
32.
61. §
33.
62. §
63. §
64. §
65. §
34.
66. §
35.
67. §
36.
68. §
Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
69. § Az egyéb műszaki berendezések esetén
a) a technikailag szükséges legkisebb tömeget közelítő,
b) arányos, esztétikus és
c) a funkcióját tükröző
kialakítás alkalmazható.
70. § Az egyéb műszaki berendezések anyaghasználata tekintetében
a) nem rozsdásodó,
b) minőséget képviselő,
c) könnyen karbantartható,
d) élénk színeket nem használó,
e) az épület vagy építmény megjelenését kedvezőtlenül nem befolyásoló
anyag használható.
71. § (1) Védett és településképi szempontból meghatározó területen a közműlétesítmények, különösen a nyomvonalas létesítmények, az elektromos transzformátor, a közvilágítási kapcsolószekrény, a távközlési elosztószekrény, a gáznyomásszabályzó elhelyezésénél figyelemmel kell lenni a városképi megjelenésre.
(2)35 A településkép védelme szempontjából meghatározó területek beépítésre szánt építési övezeteiben, a terület közterületein és a terület zöldterület övezeteiben
a) újonnan létesítendő elektromos közmű- és hírközlési építmények (műtárgyak és vezetékek) elhelyezése során – amennyiben a villamos energiáról, továbbá az elektronikus hírközlésről szóló jogszabályok eltérően nem rendelkeznek – földfelszín alatti kivitelezést kell megvalósítani. Kivétel ez alól a földfelszíni szolgáltatást nyújtó köztárgy (például közvilágítási oszlop, telefonfülke) és az egyéb jogszabályban kötelezően előírt műtárgy.
b) a felújítandó vagy korszerűsítendő elektromos közmű- és hírközlési vezetékek a meglévő szabadvezetékes hálózat oszlopsorán vezethetők, de új vezetéktartó oszlop létesítése ebben az esetben sem engedélyezhető. A meglévő szabadvezetékek felújítása, korszerűsítése során szükségessé váló lombkorona csonkolás, gallyazás csak kertészeti szaktudással és jogosultsággal rendelkező szakember irányításával és a jegyző előzetes jóváhagyásával végezhető. Amennyiben a meglévő oszlopsoron az ágazati jogszabályban megengedett típusú és számú vezeték már létesült, a további vezetékeket földfelszín alatti kivitelezéssel kell megvalósítani, új oszlopsor nem létesíthető.
c) a műtárgyak és vezetékek földfelszín alatti kivitelezési munkái az érintett, meglévő koros növényállomány élet- és egészségvédelmének érdekében a vonatkozó szabványoknak megfelelő gyökérzóna és törzsvédelem biztosításával végezhetők.
(3)36 A helyi értékvédelmi területen, a helyi egyedi építészeti értékvédelemmel érintett védett épületek és a műemlékvédelemmel érintett ingatlanok esetében a kiépített hálózatra történő csatlakozás kizárólag terepszint alatti bekötéssel valósítható meg. A műtárgyak és vezetékek földfelszín alatti kivitelezési munkái az érintett, meglévő koros növényállomány élet- és egészségvédelmének érdekében a vonatkozó szabványoknak megfelelő gyökérzóna és törzsvédelem biztosításával végezhetők.
(4)37 Az építési telkeken belül csak olyan közműépítményt (például trafóházat) szabad különállóan elhelyezni, amely formai, építészeti összhangban van a főrendeltetésű épülettel.
72. § Kisméretű mobilhálózati bázisállomás (mikrocella)
a) meglévő közműoszlopokon,
b) épületek tetőszerkezetén takart módon
helyezhető el.
73. § (1)38 Védett és településképi szempontból meghatározó területen táblás napelem vagy napkollektor nem helyezhető el közterületről látható módon.
(2) Napelemcserép a tető teljes felületén alkalmazható, kivéve védett épületen.
(3) Homlokzati napelem elhelyezésének igazodnia kell az épület nyílásméretéhez és kiosztásához.
(4) Védett épületen homlokzati napelem nem helyezhető el.
74. § (1) Műszaki berendezés homlokzaton történő elhelyezésének
a) illeszkednie kell a homlokzat képébe,
b) a középmagas, valamint a legalább öt önálló rendeltetési egységet magába foglaló többszintes épület esetében azonos rend szerint, az épület minden részén egységesnek kell lennie,
c) takart módon kell történnie.
(2) Helyi védelemmel érintett épületeken a településképi jelentőségű útvonal felőli oldalon közterület felől látható módon klíma berendezés kültéri egysége nem helyezhető el.
Ötödik rész
Településkép-érvényesítési eszközök
A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
75. §39 (1) Kötelező a településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció minden egyszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenység esetén.
(2) Igény esetén a városi főépítész bármely építési ügyben tájékoztatást és szakmai konzultációt biztosít.
76. §40 (1) A szakmai konzultációt a tulajdonos, a beruházó, vagy a tervező írásban kezdeményezi az alábbi tartalmi követelménnyel:
a) tervezett tevékenység területi beazonosítása,
b) tervezett tevékenység rövid leírása,
c) fotók, a közterület felőli arculati megjelenés bemutatása,
d) beépítési koncepció vázlatos bemutatása.
(2) A szakmai konzultációról készült jegyzőkönyvben a felvetett javaslatok mellett rögzítésre kerülnek a tervezett tevékenység helyszínét érintő – településképi rendeletben szereplő – településképi követelmények.
(3) A tervezés során ugyanazzal az építési munkával kapcsolatban az építtető, vagy az általa megbízott tervező több szakmai konzultációt is kezdeményezhet.
A településképi véleményezési eljárás
77. §41
77/A. §42 A képviselő-testület az e fejezetben meghatározott önkormányzati hatósági hatáskört a polgármesterre ruházza át.
78. § Az eljárás során a tervdokumentáció tartalmát a városi főépítész ellenőrzi.
79. §43 A polgármester a 9. mellékletben meghatározottak szerint ad véleményt a helyi építészeti-műszaki tervtanács álláspontja alapján.
80. §44
A településképi bejelentési eljárás
81. §45
81/A. §46 A képviselő-testület az e fejezetben meghatározott önkormányzati hatósági hatáskört a polgármesterre ruházza át.
82. §47 Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a rendelet 11. mellékletében meghatározott esetekben.
83. § (1) A bejelentést és a mellékletét képező dokumentációt a tevékenység megkezdése előtt legalább 15 nappal kell benyújtani a polgármesterhez.
(2) A településképi bejelentési eljárás során a polgármester a városi főépítész szakmai álláspontját megismerve hatósági határozatban dönt.
(3) A városi főépítész a bejelentéssel érintett építmény szabályossága tekintetében kikérheti az Képviselő-testület szerveinek álláspontját, azzal, hogy a kiadott hatósági határozat nem mentesít az egyéb vonatkozó jogszabályok betartása alól.
(4) A településképi megfelelőség körében a rendeletben foglalat településképi követelményeknek való megfelelőséget kell vizsgálni, különös tekintettel az alábbiakra:
a) a településképi megfelelőség körében elsősorban
aa) a telepítés (környezetbe illeszkedés, a beépítés vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelme) településképbe való illesztése, a helyi építészeti érték védelmének érvényre juttatása, azokra gyakorolt hatása,
ab) a településrendezési eszközöknek való megfelelést, a rálátás és kilátás követelményeinek való megfelelés,
ac) az épület homlokzatának és tetőzetének kialakítási módja,
ad) közterület mentén az épület kialakításának módja, feltételei,
ae) az építmény takaratlanul maradó és közterületről közvetlenül látható határfelületeinek kialakítási módja és feltételei, valamint
af)48 közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító-berendezések kialakítása.
b) a kialakult település-, illetve telekszerkezetnek való megfelelés,
c) a környezet kialakult illetve védendő építészeti valamint zöldfelületi adottságaihoz történő illeszkedés,
d) a tervezett jövőbeli beépítéshez történő illeszkedés,
e)49 a kialakult magassági adottságokhoz történő illeszkedés.
f)50
(5)51 A polgármester döntésében megtiltja a tervezett építési tevékenységet, ha a tervezett építési munka:
a) a helyi területi védettség esetén a meglévő utcaszerkezet, építési vonal, telekosztás, építmények tér- és tömegarányának, tetőformájának, párkány- és gerincmagasságának megváltoztatásával jár,
b) a helyi területi védettség esetén a településkép feltárulása szempontjából zavaró megjelenésű, színű, formájú, a település általános építészeti színvonalát rontja,
c) egyedi védettség esetén az épület, építmény tömegének, homlokzatának, tetőzetének, homlokzati tagozatainak, díszítőelemeinek, burkolatainak, tetőfelépítményeinek, kéményeinek, nyílászáró szerkezeteinek, valamint egyéb épülettartozékainak megváltoztatásával, eltávolításával vagy elbontásával jár,
d) bármely védettségi és településképi szempontból meghatározó kategória esetén a környezetbe nem illő építéstechnológia, homlokzatkiképzés, felületképzés és színezés alkalmazását tervezi, és a védett érték vagy településkép megőrzését veszélyeztetné, jellegét hátrányosan megváltoztatná, vagy értékcsökkenését eredményezné.
(6) A polgármester döntésében:
a) meghatározhatja az épület tetőfedésének anyagát,
b) előírhatja a homlokzat kialakításának módját és színezését,
c)52
d) megtilthatja az építmények közterületről látható megjelenését kedvezőtlenül befolyásoló gépészeti berendezések, antennák, légvezetékek, árnyékolók alkalmazását,
e)53 előírhatja az épületeken való elhelyezhetőségére a cégér, cég- és üzletjelzés, címfeliratok szélességi és hosszanti méretét, valamint színét és anyagát.
A településképi kötelezés, a településképi kötelezési eljárás a településképi bírság
84. §54 A településképi kötelezés alapja a rendeletben foglalt településképi követelmények és eljárási kötelezettségek megsértése.
84/A. §55 A képviselő-testület az e fejezetben meghatározott önkormányzati hatósági hatásköröket a polgármesterre ruházza át.
85. § (1) A polgármester településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész
a) felújítására,
b) átalakítására,
c) elbontására,
d)56 a több egységből álló építmények homlokzatainak, kirakatszekrényeinek, feliratainak összehangolt építészeti-műszaki tervezésére és kivitelezésére,
e)57 a városképet rontó építmények külső helyreállítására és színezésére,
f)58 a jogszabályok előírásaival ellentételesen – de 10 évnél nem régebben – elhelyezett, felszerelt pavilonok, sátrak, elmozdítható (térelemes vagy kerekes) építményjellegű szerkezetek, árusítás vagy szolgáltatás céljára használt, üzlethelyiségtől független védőtetők, szabadtéri pultok, asztalok és más szerkezetek eltávolítására,
g) az egységes utcakép biztosítása, a telek városképileg megfelelő állapotának megőrzése, vagy a közterület és a szomszédos ingatlanok – a telken folytatott tevékenység miatt szükségessé váló – védelme céljából a telek bekerítésére, vagy a telek kerítésének elbontására, bekerítésének elhagyására, és helyette a telekhatár kertészeti eszközökkel (sövénnyel, rézsűvel, kis támfallal) történő megjelölésére
kötelezheti.
(2)59 A polgármester az ingatlan tulajdonosát az (1) bekezdésben foglalt kötelezéssel egyidejűleg valamint a hatósági döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítés esetére jogszabályban meghatározott településkép-védelmi bírság megfizetésére kötelezheti.
(3) Az (1) bekezdés szerinti településképi kötelezéssel és a (2) bekezdés szerinti településkép-védelmi bírsággal kapcsolatos végrehajtás foganatosítója a Siófoki Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott szervezeti egység.
(4) Amennyiben a tulajdonos a helyi védelem alatt álló épületet vagy építményt jogsértő módon elbontja, a kiszabható legmagasabb településkép-védelmi bírsággal sújtandó.
(5) Amennyiben a visszaállítás nem lehetséges akkor csak az eredeti épület alapterületének 50%-a építhető be új épülettel. A korlátozást az ingatlan nyilvántartásban be kell jegyeztetni.
(6) A késedelmes bejegyzés, vagy annak elmaradása a korlátozás fennállásának tényét nem érinti.
86. § A településképi kötelezési eljárásban kiszabott bírságot a bírságról szóló határozatában szereplő bankszámlaszámára kell megfizetni.
A helyrehozatali kötelezettség
87. § A településkép javítása érdekében, az azt rontó állapotú építményekre helyrehozatali kötelezettség írható elő, a következő feltételek együttes teljesülésével:
a) helyrehozatali kötelezettséget a polgármester hatósági döntésében írhat elő,
b) helyrehozatali kötelezettség kizárólag a településképben megjelenő (közterületről látható, közterület felőli rálátással érintett) építmény(ek)re írható elő.
88. § A helyrehozatali kötelezettségnek tartalmaznia kell:
a) az építmény beazonosítására alkalmas adatait (cím, helyrajzi szám, alaptérképi elhelyezkedés),
b) a helyrehozatali kötelezettség címzettjét, aki az építménynek helyet adó ingatlan tulajdonosa,
c) a helyrehozatali kötelezettség által érintett szerkezet, arculati elem leírását, vagy a teljes építmény megnevezését,
d) a helyrehozatal teljesítésének végső határidejét,
e) a határidő meghosszabbításának lehetőségeit, indokait;
f) a helyrehozatal kivitelezéséhez nyújtható önkormányzati támogatás lehetőségét és feltételeit, valamint
g) a helyrehozatal nem teljesítésének szankcióit (pl. településképi kötelezés, településkép-védelmi bírság).
Hatodik rész
Záró rendelkezések
89. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
(2) A rendelet előírásait a hatálybalépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
(3) A rendelet hatálybalépésekor már folyamatban lévő ügyekben, kizárólag az építtető, vagy a tulajdonos kérésére, alkalmazhatók jelen rendelet előírásai.
90. § (1) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti „a helyi építészeti értékek védelméről” szóló 26/2016.(IX.23.) önkormányzati rendelet.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti „A településképi véleményezési eljárásról” szóló 8/2013.(III.04.) önkormányzati rendelet.
(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti ”a településképi bejelentési eljárásról és településképi kötelezésről” szóló 43/2013. (XII. 13.) önkormányzati rendelet.
(4) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a „Siófok város közigazgatási területén hirdető berendezések hirdetések és reklámok elhelyezésének rendjéről” szóló 28/2011.(IX.30.) önkormányzati rendelet.
(5) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti „a mutatványos berendezések elhelyezésének helyi szabályozásáról” szóló 34/2004.(XII.17.) önkormányzati rendelet.
(6) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti „Siófok Város zöldfelületeinek használatáról és védelméről” szóló 29/2003.(VIII.29.) önkormányzati rendeletének 4. § (4) bekezdése, 6. § (3) bekezdése, 8. § (3) bekezdése, 8. § (4) bekezdés b) pontja
(7) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Siófok Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 23/2005.(IV.29.) önkormányzati rendeletének 13. § (3) bekezdése, 14. § (4) bekezdése, 15. § (3) bekezdése, 18. § (2 bekezdése, 20. § (6) bekezdése, 23. § (6) bekezdése, 25. § (7) bekezdése, 26/A. § (2) bekezdése, 27. § (1) bekezdése, 28. § (1) bekezdése, 31. §-a, 32. §-a, 33. § (3) bekezdése, 44. § b) pontja, 45. § (3)-(4) bekezdése, 49. §-a, 54. §-a, 55. §-a, 56. §-a, 58. § -a, 59. §-a, 61. §-a, 63. §-a, 68. §.(1) bekezdése, 69. §.(3) bekezdése, 71. §-a, 72. §.(2)-(3) bekezdése, 74. §-a, 82. §.-a, 83. §.(1)-(2) és (4) bekezdése, 1. függeléke, a 2.sz. függelék 4) bekezdése.
1. melléklet
|
A |
B |
C |
D |
|---|---|---|---|
|
Jele |
Megnevezése |
Lehatárolása |
|
|
1 |
1 |
Ezüstpart |
Liszt Ferenc sétány, Deák Ferenc sétány, Erkel Ferenc utca, Vitorlás utca, Balaton |
|
2 |
2 |
Aranypart |
Petőfi Sándor sétány, Beszédes József sétány, Szent László utca, Balaton |
|
2 |
3 |
Szabadi-Sóstó Balatonpart |
Baross Gábor utca, Szent László utca, |
|
4 |
4 |
Sóstó és környezete |
Baross Gábor utca, Madarász Viktor utca, Pusztatorony tér, Rippl Rónai utca, Ifjúság útja, Ybl Miklós utca, Előd utca, Esze Tamás utca, Molnár Kapitány utca, Ortutay Gyula utca, Radnóti Miklós utca, Palóczy Horváth Ádám utca, |
|
5 |
5 |
Vitorláskikötő és környezete |
Vitorlás utca, Fenyves sor, Indóház utca, Krúdy Gyula sétány |
|
6 |
6 |
Városközpont |
Tanácsház utca, Sió csatorna, Kálmán Imre sétány, Kinizsi Pál utca, Fő utca, Dózsa György utca |
|
7 |
7 |
Lakótelepek |
|
|
8 |
7.1 Városközponti lakótelep |
Tanácsház utca, Dózsa György utca, Bajcsy-Zsilinszky utca, Széchenyi István utca, Sorház utca, Kele utca |
|
|
9 |
7.2 Tanácsház úti lakótelep |
Tanácsház utca, Bajcsy-Zsilinszky utca, Sió csatorna |
|
|
10 |
7.3 Fokhegyi lakótelep |
Bláthy Ottó utca, Berda József utca, Küszhegyi út, Reviczky Gyula utca, Korányi Sándor utca, Kandó Kálmán utca, Szépvölgyi utca |
|
B |
C |
D |
|
|---|---|---|---|
|
Jele |
Megnevezése |
Érintett elyrajzi számok |
|
|
1 |
1 |
Rózsakert és és környezete |
6756/1, 6756/2 |
|
2 |
2 |
Jókai park |
6714/2, 6727, 6728 |
|
3 |
3 |
Millenium park |
6584, 6587, 6588/3 |
|
4 |
4 |
Jubileumi tér |
7623/2 |
|
5 |
5 |
Béke park |
9674/3, 9674/8, 9675/1 |
|
6 |
6 |
Fenyves tér |
8073, 8074, 8184 |
|
7 |
7 |
Darnaiy Kálmán tér |
3784/1, 3784/2, 3785/3, 3785/4 |
|
8 |
8 |
Parti sáv |
0316/122, 0316/123, 0316/125, 0316/126, 0316/127, 0316/89, 2661/2, 2662/27, 2662/5, 3750/2, 3778/10, 3778/31, 3778/33, 4269, 4270, 7352/2, 7451/3, 7451/4, 7457, 7460/1, 7460/2, 7467, 7828, 7829, 7832/1, 7832/2, 7847, 7852, 7873/6, 7892, 7913/1, 7913/2, 7921/2 |
|
9 |
9 |
Újhelyi strand |
6975,6976 |
|
10 |
10 |
Nagy strand |
6747,6748,6749,6750/1,6750/2,6751 |
|
11 |
11 |
Szépvölgy utcai temető |
9154/4 |
|
12 |
12 |
Kele utcai temető |
046/1 |
2. melléklet
|
1. |
Asztalos utca |
2. |
Malom utca |
|
3. |
Vak Bottyán utca |
4. |
Vilma utca |
|
5. |
Vitorlás utca |
6. |
Erkel Ferenc utca |
|
7. |
Kandó Kálmán utca |
8. |
Főő utca |
|
9. |
Csongor utca |
10. |
Bimbó utca |
|
11. |
Deák Ferenc sétány |
12. |
Liszt Ferenc Sétány |
|
13. |
Kató utca |
14. |
Vasúti sor |
|
15. |
Baross híd |
16. |
Mártírok útja |
|
17. |
Sió utca |
18. |
Krúdy sétány |
|
19. |
Petőfi sétány |
20. |
Indóház utca |
|
21. |
Batthyány utca |
22. |
Tanácsház út |
|
23. |
Beszédes József sétány |
24. |
Kodály Zoltán utca |
|
25. |
Szent László utca |
26. |
Wesselényi utca |
|
27. |
Baross Gábor utca |
28. |
Ady Endre utca |
|
29. |
Zamárdi utca |
30. |
Kinizsi Pál utca |
|
31. |
Sió csatorna |
|
|
3. melléklet
|
A |
B |
C |
D |
E |
|
|---|---|---|---|---|---|
|
Sorszám |
Közterület neve |
Alkotó |
Alkotás |
Helyrajzi szám |
|
|
1. |
1. |
Fő tér |
Varga Imre |
Gróf Széchenyi István szobra |
6287 |
|
2. |
2. |
Fő tér |
Varga Imre |
La Charogne |
6302 |
|
3. |
3. |
Fő tér |
Varga Imre |
Várakozók |
6302 |
|
4. |
4. |
Fő tér |
Varga Imre |
Czóbel Béla |
6302 |
|
5. |
5. |
Fő tér |
Varga Imre |
Mementó a II. Magyar hadseregért |
6302 |
|
6. |
6. |
Fő tér |
Varga Imre |
Vénusz születése |
6302 |
|
7. |
7. |
Fő tér |
Varga Imre |
Hatvani István professzor |
6302 |
|
8. |
8. |
Fő tér |
Varga Imre |
II. Rákóczi Ferenc fejedelem |
6302 |
|
9. |
9. |
Fő tér |
Meszes Tóth Gyula |
Kálmán Imre mellszobra |
6302 |
|
10. |
10. |
Fő tér |
Vigh Tamás |
Beszédes József |
6302 |
|
11. |
11. |
Millenium park |
Varga Imre |
Kálmán Imre |
6587 |
|
12. |
12. |
Millenium park |
Martsa István |
Zuhanyozó nő |
6587 |
|
13. |
13. |
Millenium park |
Ligeti Erika |
Merengő kislány |
6587 |
|
14. |
14. |
Millenium park |
Napóra |
6587 |
|
|
15. |
15. |
Fő utca 81 |
Csíkvári Péter |
Kavicsot tartó fiú |
6577 |
|
16. |
16. |
Mártírok utca |
Fürtös György |
Bicikliző lány |
6587 |
|
17. |
17. |
Isztria sétány |
Virt Tibor |
Balatoni sellő |
6756/1 |
|
18. |
18. |
Isztria sétány |
Somogyi József |
Halászok |
6756/1 |
|
19. |
19. |
Petőfi sétány |
Barta Lajos |
Napóra |
6747 |
|
20. |
20. |
Vitorlás utca |
Borsos Miklós |
Balatoni napfény |
6779 |
|
21. |
21. |
Szent Miklós park |
Varga Imre |
Bartók Béla |
6633/2 |
|
22. |
22. |
Isztria sétány |
Bajnok Béla |
Szekrényessy Kálmán |
6756/1 |
|
23. |
23. |
Kikötő |
Kisfaludi Stobl Zsigmond |
Ad Astra |
6771 |
|
24. |
24. |
Vitorlás utca |
Sörös Rita |
Stefánia Főhercegnő |
6777 |
|
25. |
25. |
Deák Ferenc sétány |
Sóváry János |
Fekvő nő |
7468/2 |
|
26. |
26. |
Liszt Ferenc sétány |
Marton László |
Niké szobor |
7827 |
|
27. |
27. |
Petőfi sétány |
Bolgár Judit |
Vöcsök |
6747 |
|
28. |
28. |
Petőfi sétány |
Bolgár Judit |
Sirályok |
6747 |
|
29. |
29. |
Isztria sétány |
Varga Tamás |
Karinthy Frigyes |
6756/1 |
|
30. |
30. |
Petőfi sétány Jókai park |
Varga Imre |
Az öreg Krúdy |
6727 |
|
31. |
31. |
Kikötő |
Pjotr Tyimofejevics Sztronszkij |
Viharjelző oszlop |
6757 |
|
32. |
32. |
Koch Róbert u. 8 |
Varga Imre |
Krúdy Gyula |
9697/76 |
|
33. |
33. |
Fő út 81 |
Kling József |
Szűz Mária |
6593 |
|
34. |
34. |
Millenium park |
Varga Imre |
Mártírok szoborcsoport (töredék) |
6587 |
|
35. |
35. |
Végh Ignác tér |
Varga Imre |
Károlyi Mihály |
8522 |
|
36. |
36. |
Somlay Artúr utca 3 |
Varga Imre |
Szent Flórián |
3273/8 |
|
37. |
37. |
Szépvölgyi utca |
Varga Imre |
Golgota - Krisztus kereszthalála |
9154/4 |
|
38. |
38. |
Semmelweis utca 1 |
Varga Imre |
Tünt idő |
9675/15 |
|
39. |
39. |
Kele utcai temető |
Bors István |
Mártír sirató |
046/1 |
|
40. |
40. |
Semmelweis u 1 Kórház |
Péterfy László |
Haját fonó leány |
9675/15 |
|
41. |
41. |
Szépvölgyi út |
Marosits István |
Szélbolygó |
9039/2 |
|
42. |
42. |
Koch Róbert utca 8 |
Marosits István |
Ufo |
9698/11 |
|
43. |
43. |
Beszédes sétány 82 |
Lesenyei Márta |
Szélben állva |
3778/28 |
|
44. |
44. |
Deák Ferenc sétány 10. |
Alexa |
Álló nő |
7469 |
|
45. |
45. |
Karinthy Frigyes utca 5 |
Ceres istennő |
6737 |
|
|
46. |
46. |
Siófok-Balatonkiliti |
Varga Imre |
Sarlós Madonna |
10092 |
|
47. |
47. |
Siófok-Balatonkiliti |
Szent István |
10450/2 |
|
A |
B |
C |
D |
||
|---|---|---|---|---|---|
|
Sorszám |
Közterület neve |
Alkotó |
Megnevezés |
Helyrajzi szám |
|
|
1. |
1. |
Fő tér |
I. Világháborús Emlékmű |
6287 |
|
|
2. |
2. |
Béke park |
Trianoni emlékmű |
9674/6 |
|
|
3. |
3. |
Béke park |
Kettős kereszt |
9674/6 |
|
|
4. |
4. |
Fő utca 57 |
Kiss Sándor |
II. Világháborús emlékmű |
6593 |
|
5. |
5. |
Varga Tamás |
Könnyek kútja 1956-os emlékmű |
6587 |
|
|
6. |
6. |
Március 15 tér |
1848-as emlékmű |
6319 |
|
|
7. |
7. |
Feszület Mária szoborral |
6593 |
||
|
8. |
8. |
Fő utca |
Fő utca |
Baranyai Kereszt |
6593 |
|
9. |
9. |
Jókai park |
Soli Deo Glória |
6727 |
|
|
10. |
10. |
Darnay Kálmán tér |
Balesetben elhunytak emléktáblája |
3784/1-2 |
|
|
11. |
11. |
Kálmán Imre Sétány 4 |
Kálmán Imre emléktábla |
6602/4 |
|
|
12. |
12. |
Bajcsy-Zsilinszky utca |
Feszület Szűz Máriával |
8341/9 |
|
|
13. |
13. |
Tanácsház utca 7 |
A víz világnapja |
6307/2 |
|
|
14. |
14. |
Szent-Istvány Dezső emlékmű |
|||
|
15. |
15. |
Siófok-Balatonkiliti |
Golgota |
10092 |
|
|
16. |
16. |
Siófok-Balatonkiliti |
Kálávária |
10092 |
|
|
17. |
17. |
Siófok-Balatonkiliti |
Feszület |
10265 |
|
|
18. |
18. |
Siófok-Balatonkiliti |
Feszület |
20302/1 |
|
|
19. |
19. |
Siófok-Balatonkiliti |
Hősök emlékműve |
10427 |
4. melléklet
|
A |
B |
C |
D |
|---|---|---|---|
|
Jele |
Megnevezése |
Lehatárolása |
|
|
1 |
1 |
Üdülőközpont (Régi Fürdőtelep) |
Indóház utca, Kinizsi Pál utca, Petőfi Sándor sétány, Porecs tér, Isztria sétány, Krúdy Gyula sétány Balaton |
6. melléklet
7. melléklet
8. melléklet61
10. melléklet63
12. melléklet
a) az ingatlan tulajdoni lapjának 30 napnál nem régebbi hiteles másolata;
b) építési engedélyhez kötött munka esetén az építési engedélyezési tervdokumentáció és a jogerős építési engedély;
c) építési engedélyhez nem kötött munka esetén az építési engedélyezési tervdokumentációnak megfelelő tartalmú tervek, és az elvégzendő munka leírása;
d) A településképi vélemény, vagy a településképi bejelentés igazolása
e) fénykép dokumentáció az építmény állapotáról, és/vagy a felújítandó homlokzatokról.
f) a felújítás költségeit tartalmazó részletes költségvetés, elkülönítve azzal a többletköltség-igénnyel, mely a homlokzati díszek eredeti formában történő helyreállítása, (pl. díszesebb kapuzatok, oromzatok, lábazatok, stb.) miatt szükséges;
g) a megpályázott pénzösszeg megjelölése, felhasználásának tervezett módja és a munka elkészülésének határideje;
h) a pályázó költségvállalási nyilatkozata arról, hogy a támogatás elnyerése esetén a kapott összeget a pályázati feltételek szerint használja fel.
i) Társasház esetén a tulajdonostársak, illetőleg a közös képviselő hozzájáruló nyilatkozata.
|
Siófok, 20……. |
………………………………………….. |
|
városi főépítész |
13. melléklet
1. Pályázó (magánszemély, gazdasági szereplő, társasházkezelő) adatai:
|
Név: |
|
|
Cím: |
|
|
Levelezési cím: |
2. A megpályázott felújítandó épület/építmény/emlékmű adatai:
|
Cím: |
Siófok,………………...……..út/utca/tér,……...házszám,……emelet …………ajtó……..helyrajzi szám |
3. A támogatás megszerzésének célja:
|
Az elvégezni kívánt felújítási munkálatok rövid leírása |
|
Az épület / építmény / emlékmű jelen állapotának rövid építészeti bemutatása az és az elvégezni kívánt munka indoklása |
4. Megvalósítás
A kivitelezés kezdésének tervezett időpontja: ……………….év,………………………….hó,………………………….nap
A kivitelezés befejezésének tervezett időpontja: ……………….év,………………………….hó,………………………….nap
A tervezett munka megvalósításához szükséges teljes bruttó összeg: ………………………………………………Ft
Az igényelt támogatás bruttó összege: ………………………………………………Ft
Siófok, 201...,.hó,……nap
………………………………………..
Pályázó aláírása
1. függelék
3. függelék
4. függelék
5. függelék
6. függelék
7. függelék
8. függelék
Az 5. § a Siófok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § a Siófok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 14. § (1) bekezdése a Siófok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 14. § (2) bekezdése a Siófok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 18. § 1. pontja szerint módosított szöveg.
A 17. § (2) bekezdése a Siófok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 17/A. §-t a Siófok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 5. §-a iktatta be.
A 17/B. §-t a Siófok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 5. §-a iktatta be.
A 17/C. §-t a Siófok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 5. §-a iktatta be.
A 17/D. §-t a Siófok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 5. §-a iktatta be.
A 17/E. §-t a Siófok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 5. §-a iktatta be.
A 18. § (1) bekezdése a Siófok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 17. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 18. § (3a) bekezdését a Siófok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 6. §-a iktatta be.
A 18. § (4) bekezdés e) pontja a Siófok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 17. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 14. alcím címe a Siófok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a Siófok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 17. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 24. § nyitó szövegrésze a Siófok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 17. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 24. § g) pontja a Siófok Város Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2021. (VII. 26.) önkormányzati rendelete 4. §-a szerint módosított szöveg.
A 24. § h) pontját a Siófok Város Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2021. (VII. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 26. §-t a Siófok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 18. § 2. pontja hatályon kívül helyezte.
A 27. §-t a Siófok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 18. § 2. pontja hatályon kívül helyezte.
A 28. §-t a Siófok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 18. § 3. pontja hatályon kívül helyezte.
A 29. §-t a Siófok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 18. § 3. pontja hatályon kívül helyezte.
A 30. §-t a Siófok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 18. § 3. pontja hatályon kívül helyezte.
A 31. § a Siófok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 17. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 32. § (3) bekezdése a Siófok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
A VII. Fejezet címe a Siófok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 33. § (2) bekezdése a Siófok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.
A 34. § a Siófok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 18. § 4. pontja szerint módosított szöveg.
A 38. §-t a Siófok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 18. § 5. pontja hatályon kívül helyezte.
A 39. §-t a Siófok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 18. § 5. pontja hatályon kívül helyezte.
A 47. § (5) bekezdése a Siófok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 18. § 6. pontja szerint módosított szöveg.
A 49. § nyitó szövegrésze a Siófok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 17. § f) pontja szerint módosított szöveg.
Az 59. § a Siófok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.
A XIII. Fejezetet (61–68. §-t) a Siófok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 18. § 7. pontja hatályon kívül helyezte.
A 71. § (2) bekezdése a Siófok Város Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2021. (VII. 26.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 71. § (3) bekezdését a Siófok Város Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2021. (VII. 26.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
A 71. § (4) bekezdését a Siófok Város Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2021. (VII. 26.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
A 73. § (1) bekezdése a Siófok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 18. § 8. pontja szerint módosított szöveg.
A 75. § a Siófok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 12. §-ával megállapított szöveg.
A 76. § a Siófok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 12. §-ával megállapított szöveg.
A 77. §-t a Siófok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 18. § 9. pontja hatályon kívül helyezte.
A 77/A. §-t a Siófok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2021. (X. 29.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
A 79. § a Siófok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 18. § 10. pontja szerint módosított szöveg.
A 80. §-t a Siófok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 18. § 11. pontja hatályon kívül helyezte.
A 81. §-t a Siófok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 18. § 12. pontja hatályon kívül helyezte.
A 81/A. §-t a Siófok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2021. (X. 29.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.
A 82. § a Siófok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 13. §-ával megállapított szöveg.
A 83. § (4) bekezdés a) pont af) alpontja a Siófok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 17. § g) pontja szerint módosított szöveg.
A 83. § (4) bekezdés e) pontja a Siófok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 17. § h) pontja szerint módosított szöveg.
A 83. § (4) bekezdés f) pontját a Siófok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 18. § 13. pontja hatályon kívül helyezte.
A 83. § (5) bekezdés nyitó szövegrésze a Siófok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 18. § 14. pontja szerint módosított szöveg.
A 83. § (6) bekezdés c) pontját a Siófok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 18. § 15. pontja hatályon kívül helyezte.
A 83. § (6) bekezdés e) pontja a Siófok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 14. §-ával megállapított szöveg.
A 84. § a Siófok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 15. §-ával megállapított szöveg.
A 84/A. §-t a Siófok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2021. (X. 29.) önkormányzati rendelete 5. §-a iktatta be.
A 85. § (1) bekezdés d) pontja a Siófok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 18. § 16. pontja szerint módosított szöveg.
A 85. § (1) bekezdés e) pontja a Siófok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 18. § 17. pontja szerint módosított szöveg.
A 85. § (1) bekezdés f) pontja a Siófok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 18. § 18. pontja szerint módosított szöveg.
A 85. § (2) bekezdése a Siófok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 17. § i) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. melléklet a Siófok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 16. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. mellékletet a Siófok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 18. § 19. pontja hatályon kívül helyezte.
A 9. melléklet a Siófok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 16. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 10. mellékletet a Siófok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 18. § 20. pontja hatályon kívül helyezte.
A 11. melléklet a Siófok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 16. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 13. melléklet 2. függelék a Siófok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 16. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.