Siófok Város Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2018.(I.30.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2021. 10. 30Siófok Város Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2018.(I.30.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Siófok Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában, (2) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Somogy Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész; Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság; Kulturális örökség védelméért felelős miniszter; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, valamint a Partnerségi Egyeztetési Szabályzat szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Első rész
Bevezető rendelkezések
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja
1. § A rendelet célja Siófok város sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása
a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, illetve a védelem megszüntetés szabályozásával,
b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,
c) a településképi követelmények szabályozásával,
d) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
e) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
2. § A helyi védelem célja Siófok város településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti és természeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
3. A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja
3. § A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja az olyan területek kijelölése, amelyek az épített és természeti környezet összefüggő, vagy azonos építészeti karakterű részeire, valamint olyan térre, utcára, utcaszakaszra terjednek ki, amelyek a jellegzetes településszerkezet történelmi folyamatosságát dokumentálják, vagy ahol a település és a környék arculatát meghatározó építmények együttest alkotnak.
4. A rendelet hatálya
4. § (1) A rendelet területi hatálya Siófok város közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet tárgyi hatálya Siófok város településkép védelmére terjed ki.
(3) A rendelet személyi hatálya minden természetes személyre, jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetre terjed ki.
5. Értelmező rendelkezések
5. § A rendelet alkalmazásában:
1. Áttört kerítés:
Második rész
A helyi védelem
A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati és tulajdonosi kötelezettségek
6. A helyi védelem feladata
6. § (1) Siófok Város Önkormányzatának (továbbiakban: Önkormányzat) feladata a helyi védelem alá helyezhető építészeti és természeti örökség
a) felkutatása, számbavétele, forráskutatása, dokumentálása és a közvéleménnyel való megismertetése,
b) a védett értékek fennmaradásának, helyreállításának, karbantartásának és hasznosításának elősegítése, az értékek károsodásának megelőzéséhez, a károsodás csökkentéséhez és elhárításához, esetleges megsemmisülés esetén az újjáépítéshez történő segítségnyújtás,
c) a műemlék- és a helyi építészeti örökség védelme egymásra épülő kapcsolatának biztosítása,
d) az általános környezetkultúra, építészeti kultúra szemléletformáló terjesztésének és az erre való nevelésének támogatása,
e) a saját tulajdonú védett értékek károsodásának megelőzése, elhárítása, illetve helyreállítása, a bekövetkezett károsodás csökkentése vagy megszüntetése, újjáépítése.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtásának irányításáért a városi főépítész a felelős.
7. A helyi védelem alá helyezés általános szabályai
7. § (1) A helyi védetté nyilvánítással kapcsolatos eljárás hivatalból, vagy írásbeli kérelem alapján indulhat, melyet a polgármesterhez kell benyújtani.
(2) A kérelemhez mellékelni kell:
a) a védendő érték megnevezését és rendeltetését,
b) a védendő érték pontos helyét, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész pontos megjelölésével,
c) a védendő érték rövid leírását,
d) a kezdeményező nevét, személyes adatait, lakcímét, telefonos és elektronikus elérhetőségét.
(3) A helyi építészeti és zöldfelületi értékek egyedi védelme és az egyes területi védelem fajták védetté nyilvánításának kérelméhez - ha az nem áll rendelkezésre - az Önkormányzat elkészítteti az értékvizsgálatot, az alábbi tartalom szerint:
a) a védendő értékek megnevezése, szükség esetén körül határolása, térképi ábrázolással,
b) a pontos hely, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész megjelölése,
c) a védendő érték leírása, dokumentálása (irodalom, fotók), egyéb adatok, tervek,
d) a védendő érték fotódokumentációja,
e) a védetté nyilvánítás indokolása.
(4) A védettség elrendeléséről a Képviselő-testület dönt.
8. A helyi védettség megszüntetése
8. § (1) A helyi védettség megszüntetésével kapcsolatos eljárás hivatalból, vagy írásbeli kérelem alapján indulhat, melyet a polgármesterhez kell benyújtani.
(2) Helyi védettség megszüntetése akkor kezdeményezhető, ha a védettséget alátámasztó indokok már nem állnak fenn. Az értékvizsgálati eljárást a benyújtott dokumentumok alapján le kell folytatni.
(3) Helyi védettség megszüntetésére irányuló kérelmet lehet benyújtani, amennyiben
a) az műszakilag indokolható,
b) életveszély-elhárítása miatt szükséges, vagy
c) a védett elemet országos védelmi kategóriába emelték.
(4) A helyi védettség megszüntetésére irányuló kérelemhez mellékelni kell
a) a védett elem teljes körű műszaki felmérését, mely magában foglalja az alaprajzokat, metszeteket, homlokzatok dokumentációját, a védett elem minden irányú fényképes dokumentációját,
b) amennyiben szükséges, a történeti kutatás megtörténtét igazoló dokumentumot.
(5) A helyi védettség megszüntetése nem járhat a települési arculat kedvezőtlen irányú változásával.
(6) A helyi védettség megszüntetéséhez jelen rendelet módosítása szükséges, mely módosítás előfeltételeként a vonatkozó jogszabályokban előírt egyeztetési eljárásokat le kell folytatni.
(7) A védettség megszüntetéséről a Képviselő-testület dönt.
9. A képviselő-testület döntésével összefüggő feladatok
9. § (1) Az előzetes értékvizsgálat elkészíttetéséről az Önkormányzat gondoskodik.
(2) A védetté nyilvánítással kapcsolatos javaslatot a partnerségi rendeletben megfogalmazott előírások szerint partnerségi egyeztetésre kell bocsátani.
(3) A partnerségi egyeztetés időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését a településen biztosítani kell. A kezdeményezéssel kapcsolatosan a partnerségi rendelet szabályai szerint írásos észrevételt lehet tenni.
(4) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket az Önkormányzatnak értesítenie kell.
(5) A helyi egyedi védelemre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekeltnek írásban kézbesíteni kell. Amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, úgy az értesítésük a helyben szokásos módon is történhet.
(6) A helyi védettség alá helyezés, megszüntetés tényéről az érték használóját az érték tulajdonosa köteles értesíteni.
10. § (1) A helyi védettségre vonatkozó ingatlan-nyilvántartási bejegyzésnek tartalmaznia kell, hogy az ingatlan a rendelet alapján helyi védelem alá vont érték. Az ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzésről a jegyző gondoskodik.
(2) A késedelmes bejegyzés, vagy annak esetleges elmaradása a védettség fennállásának tényét nem érinti.
11. § (1) A helyi védettség alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni, mely a városi főépítész feladata.
(2) A helyi védettség alá helyezett értékek nyilvántartását a rendelet 3. és 4. melléklete tartalmazza.
(3) A helyi védettség alá helyezett értékek nyilvántartásának a védelem szakszerű, rövid indokolására és fotódokumentációjára vonatkozó elemeit a rendelet 1. és 2. függelékét képező adatlapok tartalmazzák.
(4) A nyilvántartást az Önkormányzat kiegészítheti külön jegyzékben rögzített módon az épületek alapterületével.
10. A védett értékek megjelölése
12. § (1) A helyi védettség alatt álló védett építészeti és természeti értéket táblával kell megjelölni.
(2) Az egységesen kialakított tábla tartalmazza, hogy az adott védett értéket Siófok Város Önkormányzata védetté nyilvánította, és tartalmazza a védetté nyilvánítás évének megjelölését.
(3) A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles.
(4) A tábla elkészíttetéséről az Önkormányzat, az elhelyezéséről és eltávolításáról a városi főépítész gondoskodik.
(5) A tábla fenntartása és karbantartása a tulajdonos feladata.
11. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
13. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos alapvető kötelezettsége.
(2) A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotóelemére és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e vagy sem.
(3) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
(4) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy e használat a hatályos jogszabályok szerint korlátozható.
Harmadik rész
A településképi szempontból eltérő karakterű, meghatározó és kiemelt területek
A településképi szempontból meghatározó, eltérő karakterű területek és a helyi védelem egyes meghatározó elemei
14. § (1) Az épített környezet településképi szempontból meghatározó, eltérő karakterű területei, melyek felsorolását és térképvázlatát a rendelet 1. melléklete tartalmazza,
a) Városközpont
b) Ezüstpart, Vitorláskikötő, Aranypart
c) Hétvégi házas üdülőterületek
d) Lakótelepek
e) Kertvárosias lakóterületek
f) Gazdasági területek
g) Településképi jelentőségű meghatározó zöldterületek és zöldterületi intézmények.
(2) A településképi szempontból jelentős, meghatározó útvonalak és a mellettük fekvő, az úthoz csatlakozó telkek sora, melyek felsorolását és térképvázlatát a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
(3) A helyi védettség alatt álló műalkotások, melyek felsorolását és térképvázlatát a rendelet 3. melléklete, leírását a rendelet 1. függeléke tartalmazza
Az épített és természeti környezet településképvédelmi szempontból meghatározó és kiemelt területei
15. § (1) Településképvédelmi szempontból meghatározó és kiemelt területek:
a) a helyi értékvédelmi területek, melyek felsorolását és térképvázlatát a rendelet 4. melléklete tartalmazza,
b) a helyi egyedi építészei értékvédelemmel védett épületek, melyek felsorolását és térképvázlatát a rendelet 5. melléklete, leírását a rendelet 2. függeléke tartalmazza,
c) a külön jogszabályban megállapított műemlék épület, műemlék épület telke, műemléki környezet felsorolását és térképvázlatát, leírását a rendelet 3. függeléke tartalmazza,
d) a külön jogszabályban meghatározott régészeti lelőhelyek, melyek felsorolását és térképvázlatát, leírását a rendelet 4. függeléke tartalmazza,
e) a külön jogszabályban megállapított természetvédelemmel érintett területek, melyek felsorolását és térképvázlatát a rendelet 5. függeléke tartalmazza,
f) a külön jogszabályban megállapított helyi jelentőségű természetvédelmi terület és védett természeti érték, melyek felsorolását és térképvázlatát a rendelet 6. függeléke tartalmazza,
g) a helyi védett fa egyedek, fasorok és, fafajták, melyek felsorolását a rendelet 7. függeléke tartalmazza.
16. § (1) Az épített és természeti környezet településkép védelem szempontjából meghatározó területeinek összefoglaló ábrázolását a 6. melléklet tartalmazza.
(2) Az épített és természeti környezet településképi védelem szempontból kiemelt területeit a rendelet a 7. melléklete tartalmazza.
Negyedik rész
A településképi követelmények
Általános építészeti követelmények
12. Általános követelmények
17. § (1) A településképi illeszkedés érdekében új épület építése, vagy meglévő épület átalakítása, felújítása, bővítése esetén a kialakult városszerkezetet, a településre jellemző építészeti karaktert sértő építészeti megoldás nem alkalmazható.
(2) A településképi szempontból meghatározó és a településképvédelmi szempontból kiemelt területen lévő építményeket fenntartani, bővíteni, átalakítani, illetve új építményeket építeni egymással összehangoltan, a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet megjelenését biztosító módon kell. E tekintetben az épületek fő tömeg- és tetőformája, külső homlokzata, az alkalmazott anyag, azok színe, felületképzése meghatározó jelentőségű.
(3) A város közigazgatási területén a romos, felhagyott épület felújítását, bontását az Önkormányzat kötelezési eljárás keretében elrendelheti
a) a településkép védelmének érdekében,
b) a közbiztonság védelmének érdekében,,
c) az életet, egészséget, vagyonbiztonságot veszélyeztető állapotok elhárításának érdekében,
d) az épület hatásterületéhez tartozók védelme érdekében, vagy
e) az egyes területek leromlásának megakadályozása céljából.
(4) Építmények elhelyezésénél a lehető legnagyobb összefüggő zöldfelület kialakítására kell törekedni, a zöldfelületek kialakításánál a táji – és termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajok telepíthetők. A telepítésre javasolt és telepítésre nem javasolt növényfajták felsorolását a 8. függelék tartalmazza.
(5) A településszerkezet és a településkép védelme érdekében a település bármely területén, ahol a településre jellemzőtől eltérő szintszámú épület vagy eltérő magasságú építmény megvalósítását tervezik, az építés csak településképi vizsgálat alapján végezhető.
(6) Konténert csak felvonulási épületként, valamint az ipari gazdasági területeken szabad elhelyezni.
(7) Felvonulási épület csak folyamatban lévő építési munka esetén tartható fenn.
(8) Sátorgarázsokat nem szabad elhelyezni közterületen, valamint építési telkek elő- és oldalkertjében.
13. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
18. § (1) Homlokzati felületképzés esetében nem alkalmazható harsány, földszínektől, a pasztell földszínektől vagy a neutrális színektől eltérő színű homlokzatfestés.
(2) Tetőfedés esetében új építmények építése, meglévő épületek héjazatának felújítása, cseréje során – a gazdasági területek kivételével - nem alkalmazható
a) harsány, a természetes fedési módoktól eltérő színű fémlemezfedés,
b) főépületeken, illetve utcai homlokzaton eternit hullámpala és műanyag hullámlemez fedés,
c) trapézlemez,
d) bitumenes hullám- és zsindelyfedés,
e) felületkezelés nélküli, fénylő, káprázatot okozó fém tető héjazat.
(3) A gazdasági területek kivételével közterület határán épülő kerítések esetén, a közterületek felőli oldalon nem alkalmazható
a) teljesen zárt, tömör fémlemez kerítés,
b) teljesen zárt, típus betonkerítés.
(4) Az ipari, gazdasági területeken lévő építmények és a felvonulási építmények kivételével függőleges homlokzatfelületeken nem alkalmazható a homlokzat felület 15 %-át meghaladó mértékben:
a) nád,
b) kezeletlen farost-, pozdorja-, faháncslemez, deszka,
c) kezeletlen fém,
d) műanyag lemez,
e) hagyományos bitumenes lemez.
19. § (1) A fényszennyezés megakadályozása céljából nem alkalmazható a hideg fehér fényű világítás, amely 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényt tartalmaz, kizárólag 3000K alatti érték alkalmazható a kültéri világítás színhőmérsékletére.
(2) Közterületen a fényt a szükséges helyre kell irányítani, a fény nem irányítható a gyalogosok, járművezetők szemébe, az épületek ablakai felé vagy az égbolt irányába. A közterületet egyenletesen és alacsony fényintenzitással kell megvilágítani.
14. Mutatványos berendezés elhelyezése és üzemeltetése
20. § (1) A siófoki 6747 helyrajzi számú (Nagystrand) terület, a Balaton medre, valamint az önkormányzat által engedélyezett alkalmi rendezvények helyszíne kivételével mutatványos berendezések csak a vasútvonaltól délre lévő telkeken helyezhetők el, ahol
a) nem zavarják a gyalogos és a járműközlekedést,
b) megfelelő hely van az üzemeltetők és a látogatók járművének elhelyezésére,
c) nem károsítják a meglévő növényzetet,
d) 50 m-en belül biztosított az illemhely-használati lehetőség.
(2) Az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken csak a közterületek használatáról szóló önkormányzati rendelet szerinti további korlátozásokkal szabad mutatványos berendezést elhelyezni.
(3) A vízpart közelében úgy kell elhelyezni a berendezéseket, hogy a partvédőműtől mérve legalább 6,0 m széles parti sáv szabadon maradjon.
(4) A Balaton medrében csak az engedélyező hatóság által engedélyezett helyen és a kijelölt vizsgáló szervezet által vízi eszköznek minősített mutatványos berendezések helyezhetők el.
(5) A mutatványos berendezések működésével járó zajkibocsátás (a berendezések üzemi zaja, a hangszórók hangja, az üzemeltetők és a látogatók szokásos hangoskodása) ne haladja meg a jogszabályokban megállapított határértékeket. Amennyiben a zajhatárérték megállapító határozat beszerzése kötelező, abban az esetben a védendő terület meghatározása méréssel kell megtörténjen.
A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó általános és egyedi építészeti követelmények
15. Általános építészeti követelmények
21. § (1) Ikres beépítésű épület átalakítása, felújítása, bővítése esetén az ikres beépítés másik ingatlan részének beépítésekor a már bővített szomszédos építészeti megoldásokhoz illeszkedni kell.
(2) Főépület elé önálló melléképület nem építhető.
16. A terepadottságokhoz való alkalmazkodás
22. § Az épületek, lakótelkek és közterületek kapcsolatánál is az illeszkedés szabályait kell alkalmazni. A terepre ültetésénél meg kell őrizni a hagyományos alkalmazkodás példáit.
17. A táji környezetbe való illeszkedés
23. § Az esztétikus táji környezet kialakítása és megőrzése érdekében az igazgatási területen belül a külterületeken, a tervezett fejlesztési területeken függetlenül attól, hogy a terület természetvédelemmel érintett vagy nem, az épületek elhelyezésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy
a) épületek esetében, valamint telekalakításkor a természeti és művi elemek összhangjának megteremtése érdekében leginkább az adott tájban történelmileg kialakult hagyományokat kell figyelembe venni. Jellemző lehet a telek alakja, az építmények elhelyezkedése a telken belül, az anyag- és színhasználat, az építmény és részeinek szerkezete, magassága, szélessége, stílusa.
b) az anyaghasználatban általában előnyösnek mondható a tájegységben előforduló természetes alapanyagok alkalmazása. A méretek meghatározásánál a domborzati viszonyok függvényében legtöbb esetben a minél kisebb területfoglalásra és magasságra érdemes törekedni. A színválasztásnál domináns a létesítmény közvetlen környezetének színvilága, amelybe harmonikusan kell illeszkednie az új tájelemnek.
24. § A közterületi terv készítésénél figyelembe kell venni, hogy
a) a közterület-alakítási tervet a településkép szempontjából meghatározó területeken legalább utcaszakaszonként, annak két oldalát magába foglaló lehatárolásával kell készíteni a szükséges forgalomtechnikai és műszaki szempontok tekintetében a településképi szempontból meghatározó teljes terület figyelembevételével,
b) a közterület-alakítási tervben, legalább utcaszakaszonként egységes megjelenést biztosító fajösszetételű fasorokat kell használni,
c) csak a környezetbe illő, stílusban nem idegen elemek, és építmények helyezhetők el,
d) a burkolt felületek kialakításában kombinált burkolatfelületek is megjelenhetnek (aszfalt, beton, kis-elemes, nagy-elemes beton),
e) a mikroarchitektúra elemei és az utcabútorok egy területegységen belül egy tárgy-együttest alkossanak, vagy egyedi, vagy típus utcabútor család alkalmazásával,
f) nem engedélyezhető a stíluskeveredés, az épített környezethez és a terek, közterületek karakteréhez nem illő tárgyak elhelyezése,
g)1 a közterületekre elhelyezett tárgy önmagában is a tér, közterület karakteréhez illeszkedő legyen, összhangban legyen a mikroarchitektúra elemeivel és az elhelyezett többi tárggyal,
h)2 a közterületeken újonnan létesítendő elektromos közmű- és hírközlési építmények (műtárgyak és vezetékek) elhelyezése során – amennyiben a villamos energiáról, továbbá az elektronikus hírközlésről szóló jogszabályok eltérően nem rendelkeznek – földfelszín alatti kivitelezést kell megvalósítani, melynek során az érintett, meglévő koros növényállomány élet- és egészségvédelmének érdekében a vonatkozó szabványoknak megfelelő gyökérzóna és törzsvédelem biztosításáról is gondoskodni kell.
25. § Garázstelepek esetében
a) a már meglévő garázstelepek és esetlegesen újonnan kijelölt garázstelepek esetében garázsokat önállóan nem lehet elhelyezni,
b) a csoportos garázsépítés egységes szerkezetben, egységes megjelenéssel lehetséges,
c) rekonstrukciójuk során csak azonos építészeti megjelenés és színhasználat valósítható meg, akár csoportos, akár egyedi esetről van szó.
26. § A kerítés
a) építése során áttört kerítést kell létesíteni, kivéve
aa) forgalmi terhelés mérséklése,
ab) történeti hagyományok megtartása,
ac) utcaképi illeszkedés biztosítása,
ad) ideiglenes jelleggel legfeljebb egy évre épülő kerítés,
ae) az építkezés idejére épülő kerítés esetében.
b) magassága legfeljebb 2,0 méter lehet,
c) tömör lábazatának magassága legfeljebb 80 cm lehet,
d) kapuépítményének legmagasabb pontja legfeljebb 3,0 méter lehet.
e) építése és fenntartása során kötelező
ea) az időtálló, minőségi anyaghasználat,
eb) az élénk színek kerülése, a harmonikus, pasztell földszínek, vagy a neutrális és fehér szín alkalmazása,
ec) a természetes anyagok használata,
ed) a balesetmentes kialakítás,
ef) műszaki állapotának folyamatos karbantartása.
27. § (1) A homlokzatok kialakítása során
a) a több önálló rendeltetési egységet magába foglaló épület esetében az egyes egységek homlokzatai csak akkor változtathatók meg részben vagy egészben, és az egyes egységek - különösen előtérrel, tárolóhellyel, garázzsal – akkor bővíthetők, ha
18. Egyedi építészeti követelmények
28. § Az anyaghasználatnak
a) időtállónak,
b) minőséget képviselőnek,
c) természetesnek
kell lennie.
29. § A tömegformálásnak
a) építészeti minőséget tükrözőnek,
b) arányosnak,
c) funkciójával összhangot mutatónak
kell lennie.
30. § (1) A homlokzat kialakításnak
a) a homlokzattagolást arányosan alkalmazónak,
b) a tagozatokat visszafogottan használónak,
c) díszítésében egyszerűségre törekvőnek,
d) pasztell földszíneket alkalmazónak vagy fehér színűnek,
e) nem telítettnek és környezetétől nem elütő színűnek,
f) nyílásrendszerében rendezettnek,
g) természetes anyagokat alkalmazónak
kell lennie.
(2) A homlokzati nyílászárók cseréje esetén az épület homlokzatán alkalmazott nyílászárók színét és jellemző osztását meg kell tartani, kivéve, ha a homlokzaton minden nyílászárót egyidejűleg kicserélnek, azonban az illeszkedés és a történeti anyaghasználat ebben az esetben is megtartandó.
(3) Építmény utcai homlokzatán égéstermék kivezető kémény nem helyezhető el.
31. § Az egyes épületek rekonstrukciója során az energetikai korszerűsítésekkel kapcsolatosan nem alkalmazható mozaikszerű homlokzati hőszigetelés.
32. § (1) Az előkertben elhelyezett tárgyakat növényzettel kell eltakarni.
(2) Antenna a védett, vagy településképi jelentőségű útvonal felőli homlokzatra nem rögzíthető.
(3) Kültéri klímaberendezést erkéllyel rendelkező lakás esetében csak erkélyre lehet kihelyezni úgy, hogy
a) az homlokzati tagozatot ne érintsen és takarjon,
b) a szomszédos lakások használatát ne zavarja,
c) és az erkély által takarásban legyen.
A településképi szempontból meghatározó zöldfelületekre vonatkozó általános és egyedi követelmények
33. § (1) A közutak építési területén - amennyiben műszakilag lehetséges -
a) legalább egyoldali zöldsávot, út menti fasort kell telepíteni, melyek helyét a közművek és az útburkolatok tervezésekor biztosítani kell,
b) új közutak, utcák kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítéséhez területet kell biztosítani,
c) ahol a szabályozási szélességek és a közműadottságok lehetővé teszik, a meglévő utcákban is fasorokat kell telepíteni.
(2) A telek előkertként meghatározott részét zöldfelületként kell kialakítani, mely a közterülettől legfeljebb 2,0 m magas áttört kerítéssel, vagy legfeljebb 2,0 m magas élősövénnyel választható el.
(3) A telek védő zöldsávként meghatározott, valamint a gazdasági területeken lévő telek más besorolású építési telkekkel határos, legalább 5,0 m széles sávját – kertépítészeti terv alapján – fásítani kell. A védőzöldsávban többszintes növényállomány telepítésével környezetvédelmi és látványvédelmi célú takaró fásítást kell kialakítani. A védőzöldsávban tilos épületet, – a közműépítmények kivételével – melléképítményt, és parkolót elhelyezni.
(4) Kertépítészeti tervet kell készíteni (1:200 méretarányban), ha az építési telek előírt legkisebb zöldfelülete legalább 300 m², kivéve az M7-es úttól D-re építendő lakó- vagy üdülőépületeket.
(5) Légvezeték alatt csak kisnövésű fák, cserjék ültethetők.
(6) Burkolatkészítésnél, vagy annak felújításakor a burkolat területébe eső fás növényzet csak úgy vehető körbe burkolattal, hogy annak töve körül legalább 2,5 m2 területű szabad, földes terület maradjon, melyet lehetőség szerint faverem-ráccsal vagy vízáteresztő kavicsozással kell ellátni.
(7) A közművesítés, vagy közmű bekötés munkálatainak során történő burkolat bontások esetén a burkolatot teljes szélességében kell helyreállítani, a közút, közterület kezelője által meghatározott határidőig.
34. § A járdák és a közút közötti utcakertek, zöldsávok és zöldfelületek jellegét meg kell őrizni.
35. § (1) A zöldfelület kialakítása során bármely
a) fás szárú, elsősorban nagy lombkoronát növesztő,
b) az épületek, vagy tartózkodási helyek árnyékolására alkalmas,
c) a művi értékekkel egységben kezelt,
d) a táji jellegzetességet, termőhelyi adottságokat visszatükröző,
e) nem allergén és nem invazív fajokat tartalmazó, és
f) közterületen, utcaszakaszonként egységes, minőségi megjelenést biztosító
növényzet telepíthető.
(2) A zöldfelületen kerti építmény úgy helyezhető el, és burkolat úgy alakítható ki, hogy
a) egységes arculatot teremtsen,
b) teremtse meg az építmény és a burkolat összhangját,
c) a burkolt felületeket a szükséges mértékre korlátozza,
d) utcaszakaszonként egységes megjelenést biztosítson.
A településképi szempontból meghatározó eltérő karakterű területekre vonatkozó építészeti követelmények
19. Városközpont
36. § (1) A homlokzatformálás egy épület, egy épületszekció esetében csak azonos formában valósítható meg.
(2) Az egyes nem védett, meglévő lakó,- és egyéb funkciójú épületeken az erkélyek, loggiák beépítése akkor engedélyezhető, ha
a) az egy épületen, vagy épületszekción belül egységes megjelenésű, és
b) megvalósítása egy időben történik, vagy teljes homlokzatrekonstrukció keretén belül valósul meg, tervezett, rendezett formában.
(3) A tetőfedés anyaghasználata során nem alkalmazható 18. § (2) bekezdésében foglalt általános előírásban tiltott anyaghasználaton túlmenően a cserepes lemez fedés sem.
(4) A városközpont terei és zöldfelületei csak közterület alakítási terv szerint valósíthatók meg, mely ütemezetten, illetve egy-egy térszakaszra is készülhet.
20. Ezüstpart, Vitorláskikötő, Aranypart
37. § (1) Az Ezüstpart és Aranypart melletti első telektömbök építési telkein lévő épületeket a part felöli meghatározó látványban különállóan, a partra merőleges kialakítással kell elhelyezni.
(2) Ezért - az épületek az építménymagasság számításánál figyelembe veendő 7,5 m-nél magasabb épületrészek
a) parttal párhuzamos szélessége nem lehet nagyobb 25,0 m-nél;
b) egymástól – a parttal párhuzamosan – mért távolsága pedig nem lehet kisebb 30,0 m-nél, melyből a telekhatár mentén a fele - 15,0 m - távolságot kell biztosítani, kivéve az ingatlan-nyilvántartásban 2013. június 30-ig bejegyzett (kialakult), 45 méternél kisebb telekszélességű telkeket.
(3) A meghatározó látvány, illetve a part irányát az Aranypart (a Petőfi Sándor sétány, Beszédes József sétány, Szent László utca, Balaton, Kinizsi Pál utca meghosszabbítása által határolt terület) mentén az adott telektömb előtti, az Ezüstpart (Liszt Ferenc sétány, Deák Ferenc sétány, Erkel Ferenc utca, Vitorlás utca, Balaton, Orgona utca meghosszabbítása által határolt terület) mentén az Ezüstpart nyugati, egyenes szakaszának jogi partvonala alapján kell meghatározni.
(4) A területen belül elhelyezkedő védett modern építészeti értékek, épületek felújítása során
a) a meglévő épület tömeg bővítése az épület építészeti karakteréhez igazodó legyen,
b) a bővítmény ne legyen tagoltabb, mint az eredeti épület tömege,
c) a kortárs építészetre jellemző formavilág használata, absztrahált geometrikus, plasztikus tömegformálás legyen a jellemző,
d) nem alkalmazhatók népies, vagy vidékies építészeti jegyek, történeti stílusokra jellemző díszítések (pl. ballusztrád, szabálytalan modorban rakott kőfal burkolat,
e) a homlokzatképzésnél korszerű anyaghasználat támogatott,
f) a meglévő épülethez igazodó illetve neutrális színhasználat támogatott.
(5) Az Ezüstpart Vitorláskikötő és Aranypart terei és zöldfelületei csak közterület alakítási terv szerint valósíthatók meg.
21. Hétvégi házas üdülőterületek
38. § Hagyományosan kialakult beépítésű hétvégi házas üdülőterületen az épület fő tetőgerincét az utcával párhuzamosan kell kialakítani, ha
a) az oldalhatáron álló beépítési mód szerint elhelyezett új épület, vagy meglévő épület bővítése esetén, a tervezett utcai homlokzatszélesség meghaladja az épület mélységi méretét,
b) zártsorú beépítési mód szerint elhelyezett új épület építésére, vagy meglévő épület bővítése esetén,
c) ikres beépítési mód szerint elhelyezett új épület építésére, vagy meglévő épület bővítésére kerül sor, kivéve, ha a kialakult állapot ettől eltérő.
39. § A hétvégi házas üdülőterületen lapostető építése megengedett, azonban törekedni kell az egyszerűbb, a csatlakozó ingatlanokkal összhangban lévő tömegformálásra.
40. § Kismélységű telkek oldalkert felőli építési helyén belül melléképület csak a főépülettel egybeépítve az illeszkedési szabályok megtartása mellett valósítható meg.
22. Lakótelepek
41. § (1) A homlokzatformálás egy épület, egy épületszekció esetében csak azonos formában és egy időben valósítható meg, burkolással és színezéssel, valamint az erkélyek, loggiák korlátjainak cseréjével, előtetők, redőnyök és egyéb elemek építésével.
(2) Az épületek színezésénél a világos pasztell-földszíneket kell alkalmazni, egy-egy helyen a középszínek keveredésével, látványtervek alapján.
(3) Az épületek homlokzatán utólag el lehet helyezni egységes műszaki megoldással és egy időben
a) előtetőt,
b) védőtetőt.
(4) Erkélyeket, loggiákat érintő beavatkozásokat homlokzat szakaszonként egységesen kell elvégezni.
(5) Gépészeti berendezések elhelyezésére kizárólag az erkélyek korlátján belül, takartan kerülhet sor.
(6) Az erkéllyel nem rendelkező lakások esetében kizárólag a klímaberendezés kültéri egysége helyezhető el az épületen, az épület teljes magasságában ugyanazon homlokzati pozícióban saját ablak alatt, vagy mellett.
(7) Az egyes tömbtelkes területeken belüli úszó, vagy egyedi telkeket – az oktatási és egészségügyi létesítmények kivételével – nem lehet elkeríteni.
23. Kertvárosias lakóterületek
42. § Hagyományosan kialakult beépítésű kertvárosias lakóterületeken az épület fő tetőgerincét az utcával párhuzamosan kell kialakítani, ha
a) az oldalhatáron álló beépítési mód szerint elhelyezett új épület, vagy meglévő épület bővítése esetén a tervezett utcai homlokzatszélesség meghaladja az épület mélységi méretét,
b) zártsorú beépítési mód szerint elhelyezett új épület építésére, vagy meglévő épület bővítésére kerül sor,
c) ikres beépítési mód szerint elhelyezett új épület építésére, vagy meglévő épület bővítésére kerül sor, kivéve, ha a kialakult állapot ettől eltérő.
43. § Lapostető a kertvárosias lakóterületek épületeinek esetében megengedett, azonban törekedni kell az egyszerűbb, a csatlakozó ingatlanokkal összhangban lévő tömegformálásra.
44. § Kismélységű telkek oldalkert felőli építési helyén belül melléképület csak a főépülettel egybeépítve az illeszkedési szabályok megtartása mellett valósítható meg.
24. Gazdasági területek
45. § (1) A gazdasági területeken megjelenő nagytömegű ipari jellegű épületek és összefüggő, nagykiterjedésű burkolt felületek ellensúlyozására összefüggő tömbszerű zöldfelületeket, védőfásításokat kell létesíteni.
(2) Az újonnan kialakítandó gazdasági területeken a telken belül egybefüggő zöldsávot kell kialakítani, legalább az előírt zöldfelületi terület mértékének 50%-ában. Az előírt zöldfelületet 3 szintes növényállománnyal kell megvalósítani.
(3) Ahol a gazdasági terület közvetlenül lakóterülettel, vagy más beépítésre szánt területtel határos szomszédos, ott háromszintes növényállománnyal legalább 5 méter széles egybefüggő zöldsávot kell kialakítani.
A helyi területi védelemben részesülő területre és a műemléki környezetre vonatkozó területi követelmények
25. Általános építészeti követelmények
46. § A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó szabályokat e fejezet rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.
47. § (1) A helyi területi védelemmel érintett és a műemléki környezet védelme érdekében
a) meg kell őrizni a település jellegzetes szerkezetét, telekrendszerét, utcavonal vezetését, új telek kialakítása, vagy telekalakítás csak ezzel összhangban engedélyezhető,
b) a területen lévő építményeket, illetve új építményeket egymással összehangoltan, a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet összhangját biztosító módon kell építeni, illetve a meglévőt fenntartani, bővíteni, átalakítani.
(2) A területen az új épületek tömegarányait, fő méreteit, a környezetében lévő hagyományos épületekhez való harmonikus illeszkedését, ezen épületek homlokzatszélességét, gerinc- és párkánymagasságát, tetőformáját, anyaghasználatát figyelembe véve kell meghatározni.
(3) A területen meg kell tartani a hagyományos
a) kerítés- és kapuformákat,
b) építményfajtákat,
c) növényzetet.
(4) A védett területen lévő építmények homlokzatán égéstermék-kivezető nem helyezhető el.
(5) A területen a közterületek burkolatát, és berendezéseit különösen az utcabútorokat, a hirdető berendezéseket, a világítótesteket, a pavilonokat, az autóbuszvárókat az utcakép jellegzetességének megtartásával kell elhelyezni.
(6) A védett épület hangulatához illeszkedően kell a szükséges műtárgyakat megvalósítani, különösen az utakat, a hidakat, az átereszeket, a támfalakat. A közműveket föld alá kell helyezni.
48. § Az utcák, terek kialakításához minden esetben közterület alakítási tervet kell készíteni, mely tartalmazza
a) a burkolati terveket,
b) a mikroarchitektúra elemeket,
c) a zöldfelületi kiviteli terveket.
49. § A közterületi terv készítésénél figyelembe kell venni, hogy
a) a területen az utcai díszburkolatok anyaga kis-, közepes-, vagy nagyelemes burkolat legyen,
b) a kis-elemes beton anyagú burkolatok közül csak olyan alkalmazható, mely a kis-kocka kő vagy a nagy-kocka kő jellegéhez hasonlít,
c) a burkolókő színe szürke, antracit vagy homok szín lehet, azzal, hogy legfeljebb a burkolatok harmada esetében eltérő színek is alkalmazhatók,
d) a burkolt felületek kialakításában kombinált burkolatfelületek is megjelenhetnek, különösen aszfalt, beton, kis- és nagy-elemes beton burkolat.
50. § A közterületeken elhelyezhető utcabútorok és egyéb tárgyak kiválasztásánál vagy tervezésénél és színezési terveinek elkészítésénél figyelembe kell venni, hogy
a) a mikroarchitektúra elemei és az utcabútorok egy tárgyegyüttest alkossanak, lehetőleg egyedi tervezésű, vagy alkalmas típusú, illeszkedő, időtálló kivitelűek legyenek,
b) el kell kerülni a stíluskeveredést, az épített környezethez és a terek, közterületek karakteréhez nem illő tárgyak elhelyezését,
c) a tárgy önmagában is a tér, a közterület karakteréhez illeszkedő legyen, összhangban legyen a mikroarchitektúra elemeivel és a többi tárggyal,
d) a védett közterületre kihelyezett tárgyegyüttes, utcabútor család terveinek része lehet az egyes épületekre elhelyezett felirat, reklámhordozó arculatterve is.
51. § Helyi védettségű építészeti örökségen épületgépészeti berendezés kültéri egysége az építészeti értéket zavaró módon nem helyezhető el.
52. § (1) A nyílás és falfelületek aránya a meglévő arányrendszerrel és tagozati gazdagsággal jelenhet meg.
(2) A területen igazodni kell a meglévő épületek párkánymagasságához.
(3) A területen lévő épület rekonstrukciója során az eredeti homlokzat kialakítása rekonstruálandó legalább jellegében, anyaghasználatában, tetőfelépítményeiben.
A helyi védelemben részesülő értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
26. Általános építészeti követelmények
53. § Az egyedi védelemben részesített épületek esetében az általános építészeti követelményeket e fejezet rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.
54. § (1) Az egyedi védelemben részesített épületek közvetlen környezetében és területén minden változtatást, beavatkozást, a helyileg védett épület városképi, illetve tájképi megjelenésének és értékei érvényesülésének kell alárendelni.
(2) A nem védett környezetben lévő egyedileg védett érték telkén a IX. Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) Átalakítás során tilos megváltoztatni az épület
a) tömegét,
b) homlokzatát,
c) anyaghasználatát,
d) jellegzetes formai kialakítását,
e) a falfelületek és nyílászárók arányát.
(4) A homlokzati díszítőelemeket - különösen a műalkotásokat, a tagozatokat, a mozaikokat, a festett díszítéseket, a szobrokat -, az eredeti épület-kiegészítőket, korlátokat, belső nyílászárókat, kapukat meg kell őrizni.
27. A teljes épület vagy építmény és az építészeti részértékek védelme
55. § (1) A helyileg védett építészeti értékek megőrzése érdekében az eredeti vagy ahhoz közel álló rendeltetésnek megfelelő használatot fenn kell tartani, vagy a közcélú hasznosítást kell biztosítani.
(2) A védett épület, építmény
a) hagyományos építészeti értékeit, tömegét, tetőformáját és homlokzati jellegét meg kell tartani,
b) eredeti nyílásrendje, a nyílászárók osztása, a díszek, a homlokzati és kiegészítő tagozatok rendszere nem változtatható meg, szükség esetén helyreállítandó.
(3) A védett épület bővítése esetén
a) az eredeti tömegforma, homlokzati kialakítás, utcaképi és településszerkezeti szerep nem változhat,
b) a tervezett bővítés a meglévő épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
(4) A védett épület felújítása, bővítése esetén a védett részértékeket meg kell őrizni, esetleges bontás után az értékes részeket új épület létesítése esetén az épületbe vissza kell építeni.
(5) A védett épületek belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza. A védelem érdekében elő kell segíteni az ilyen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet, annak jellege és belső értékek megtartásával kell megoldani.
(6) Amennyiben az értéket csak az épület tömege képezi, az a bontás után a meglévővel azonos, párkány- és gerincmagasságú és tetőhajlásszögű épülettel pótolható.
28. A helyi építészeti örökség fenntartása
56. § (1) A helyi védettségű építészeti örökség használata és fenntartása nem veszélyeztetheti az épület építészeti értékeinek megőrzését.
(2) Helyi védettségű építészeti örökségen és a helyi egyedi védettségű építmény közvetlen környezetében csak olyan építési, átalakítási munka, illetve olyan állapot fennmaradása megengedett, amely a helyi védettségű építészeti örökség létét, állagát nem veszélyezteti, vagy azt esztétikai szempontból károsan nem befolyásolja és az a jellegzetes településkép karakteréhez igazodik.
(3) A helyi védettségű építészeti örökség korszerűsítését, átalakítását, bővítését vagy részleges bontását a védelem ténye nem zárja ki, amennyiben az építmény védelmére okot adó jellegzetességek nem változnak meg, azok eredeti helyükön megtarthatók.
(4) Helyi védettségű építészeti örökséghez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy annak telkén új építmény, építményrész építése nem sértheti a védett építészeti érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét.
(5) A védett építészeti értéket lehetőség szerint eredeti állapotban kell megőrizni. Előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az eredeti építőanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító, állagjavító, konzerváló eljárásokat, a restaurálást, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat.
(6) Amennyiben az eredeti állapot megőrzése nem lehetséges, a védett építészeti értéket anyagi és eszmei értékei összefüggéseire tekintettel hitelesen és meghatározó módon érvényre kell juttatni. Ennek során a tudományos és helyszíni kutatáson alapuló restaurátori módszerekkel történő konzerválást, esztétikai helyreállítást, restaurálást előnyben kell részesíteni.
(7) A műszaki, gazdaságossági és funkcionális szempontból egyenértékű beavatkozások közül előnyben kell részesíteni a védett építészeti értékek fennmaradását, érvényesülését szolgáló és visszafordítható megoldásokat.
(8) A helyi védettségű építészeti örökség jókarbantartása keretében nem végezhető olyan tevékenység, amely a védett építészeti érték fizikai sérülésével, roncsolásával, továbbá a védett építészeti érték megjelenésének megváltoztatásával jár. Az értékőrző helyreállítás során a jókarbantartási munkák elvégzését segítő szerkezeti megoldások alkalmazása és kiegészítő szerelvények rejtett elhelyezése szükséges.
29. A helyi védettségű építészeti örökség bonthatósága
57. § (1) Helyi védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet elbontani.
(2) Helyi egyedi védettségű építmény részlegesen akkor bontható, ha
a) a bontani kívánt építményrész építészeti értéket nem hordoz,
b) a bontás a helyi védelem alatt álló építmény használata érdekében, a védelem alá helyezését megalapozó építészeti értékek sérelme nélkül megvalósítható.
(3) A helyi egyedi védettségű épületegyüttesek területén és a helyi egyedi védettségű építmények közvetlen környezetében az adott környezetbe illeszkedő megoldások alkalmazása érdekében, építészeti értékkel nem rendelkező építmény bontható.
A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
30. Területi építészeti követelmények
58. § A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területeken
a) a beépítés telepítési módjának tekintetében a történetileg kialakult, egyedi jelleg megőrzését biztosító épület-elhelyezést kell alkalmazni,
b) a beépítés jellemző szintszámának tekintetében
ba) földszintes,
bb) pinceszintet opcionálisan tartalmazó
épületet kell kialakítani,
c) a kerti építményeket, műtárgyakat
ca) a táji látványt nem zavaró módon,
cb) növényzettel a tájba illesztve,
cc) természetes anyagokból készülően,
cd) a főépülettel összhangban álló építészeti kialakítással
kell elhelyezni,
d) kerítés építés során
da) áttört kerítést, vagy
db) növényzetből kialakított
kerítést kell létesíteni,
e) a kerítés kialakítása és fenntartása során kötelező
ea) az élénk színek kerülése, harmonikus, pasztell földszínek, vagy fehér alkalmazása,
eb) a természetes anyagok használata,
ec) a balesetmentes kialakítás,
ed) a műszaki állapot folyamatos karbantartása.
59. § (1) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területekre vonatkozóan
a) az anyaghasználat vonatkozásában a 28. § rendelkezéseit,
b) a tömegformálás tekintetében a 29. § rendelkezéseit,
c) a homlokzatkialakítás során a 30. § rendelkezéseit,
d) a zöldfelületek kialakítása során a 35. § (1) bekezdésének rendelkezéseit,
e) a zöldfelületen elhelyezhető kerti építmények és burkolatok kialakítása során a 35. § (2) bekezdésének rendelkezéseit
kell alkalmazni.
(2) A sajátos építményfajták elhelyezése során
a) a tájba történő beillesztését meg kell oldani,
b) antennák nem helyezhetők el,
c) a légkondicionáló kültéri egységei táji megjelenést zavaróan nem helyezhetők el.
(3) Az (2) bekezdésben meghatározott, sajátos építményfajtákra jellemző előírásokat honvédelmi, katonai, és nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmény esetén nem kell alkalmazni.
A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
60. § (1) A település területén a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére
a) a gazdasági területek,
b) a különleges területek közül
ba) a megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló terület,
bb) a hulladékkezelő területe,
c) a közlekedési- és közműterületek,
d) különleges beépítésre nem szánt területek közül a megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló terület
alkalmas.
(2) A település területén a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére
a) a műemléki jelentőségű terület,
b) a műemléki környezet,
c) a helyi értékvédelmi terület,
d) a településképi jelentőségű meghatározó területek,
e) a településképi jelentőségű meghatározó útvonalak és a mellettük fekvő teleksor,
f) a településképi jelentőségű meghatározó védett zöldterületek,
g) a természetvédelemmel érintett területek, az országos ökológiai hálózat területei, a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek
nem alkalmasak.
(3) A település területén a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére területfelhasználás szerint
a) a lakó (nagyvárosias, kisvárosias, kertvárosias, falusias) területek,
b) vegyes (településközpont, intézményi) területek,
c) üdülő (hétvégi házas, üdülőházas) területek,
d) az (1) bekezdés b) pontjában nem szereplő különleges területek,
e) a zöldterületek,
f) az erdő (védelmi, gazdasági, közjóléti) területek,
g) a vízgazdálkodási területek,
h) a természetközeli területek,
i) az (1) bekezdés d) pontjában nem szereplő különleges beépítésre nem szánt területek
nem alkalmasak.
A reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
32. A reklámok elhelyezésére vonatkozó szabályok
61. § (1) A reklámok elhelyezésével kapcsolatos területi besorolások esetében a város mindenkor hatályos Településrendezési Tervében és a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben foglaltak figyelembe vételével kell eljárni.
(2) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.
(3) Kizárólag olyan reklámhordozó helyezhető el, amely
a) a kihelyezés időtartama alatt az időjárásnak ellenálló technológiával készült,
b) nem korrodálódik,
c) állékony,
d) karbantartása könnyű,
e) nem használ élénk színeket,
f) a reklám megjelenését nem befolyásolja,
g) másik reklámhordozót nem takar el.
(4) A reklám, reklámhordozó folyamatos karban-, és megfelelő esztétikai állapotban tartásáról a tulajdonos köteles gondoskodni. Ennek elmaradása esetén - előzetes írásbeli felszólítás és teljesítési határidő biztosítás után – a közterület kezelője a reklámot, reklámhordozót a tulajdonosa költségére eltávolíthatja.
(5) Reklámhordozó 5 méteres körzetében újabb reklámhordozó nem helyezhető el, azonban minden üzlet számára biztosítani kell legalább egy reklámhordozó kihelyezését, amennyiben az jogszabállyal nem ellentétes.
(6) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.
33. A reklámhordozók kialakítására vonatkozó szabályok
62. § Reklámhordozó
a) megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrás használható,
b) analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzé tehető.
63. § (1) Az épületek homlokzatain elhelyezhető hirdető berendezéseket (cégéreket, cégtáblákat és cégfeliratokat) úgy kell kialakítani, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő, vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.
(2) Amennyiben cégérek és hirdetőtáblák utólagos elhelyezésénél az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, akkor az utólagos elhelyezés nem engedhető meg.
(3) Az épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.
(4) Az egyes épületek közterületről látható egy-egy homlokzatának 10 %- nagyobb felületén nem helyezhető el hirdető berendezés.
64. § Közvilágítási, hírközlési berendezésen, oszlopon, egyéb közmű berendezésen kizárólag tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz helyezhető el, melynek száma oszloponként, berendezésenként legfeljebb 2 darab, mérete legfeljebb 2,0 m2 lehet.
65. § (1) Megállítótábla
a) kizárólag
aa) akciós termékek hirdetése,
ab) rendezvények, programok népszerűsítése, hirdetése,
ac) standolás, szervezés
céljából megengedett,
b) legfeljebb A0-ás méretű,
c) a településképi védettségekhez és karakterekhez igazodó, a védettségi szintnek megfelelő, ahhoz illeszkedő lehet.
(2) Megállító tábla csak ott helyezhető el, ahol a balesetmentes közlekedés biztosítva van, és az elhelyezés a gyalogos forgalmat nem akadályozza.
(3) Reklámhordozóként utánfutó közterületen, vagy közterületről látható módon nem helyezhető el.
(4) Totemoszlop és zászlótartó csak üzemanyagtöltő állomások és 300 m2-nél nagyobb kereskedelmi, szolgálató egységek közvetlen környezetében helyezhető el.
34. Az utcabútorokra vonatkozó szabályok
66. § (1) A helyi értékvédelmi területen és műemléki környezetben kizárólag olyan funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el, amelynek kialakítása a településképi megjelenést hátrányosan nem befolyásolja.
(2) A helyi értékvédelmi területen és műemléki környezetben létesített funkcionális célú utcabútor esetén kizárólag az utcabútor felülete vehető igénybe reklámközzététel céljából.
(3) A funkcionális célú utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés – az utasváróban és a kioszkon elhelyezett City Light és City Board formátumú eszközök kivételével – nem helyezhető el.
(4) A funkcionális célokat szolgáló utcabútorként létesített információs célú berendezés reklámközzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám.
(5) Más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezést, amelyen 60 cm szélességben helyezhető el felirat..
35. Egyes utcabútorok elhelyezésére vonatkozó különleges szabályok
67. § (1) Közterületen közművelődési célú hirdetőoszlop egymástól legalább 100 méteres távolságra létesíthető, kivéve, ha az intézmény telekszélessége meghaladja az 50 métert, akkor a telekhez kapcsolódó közterületen több közművelődési célú hirdetőoszlop is elhelyezhető.
(2) Információs célú berendezés, transzparens az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:
a) az önkormányzat működés körébe tartozó információk,
b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk,
c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása,
d) idegenforgalmi és közlekedési információk,
e) a társadalom egészét vagy széles rétegét érintő, elsősorban állami információk,
f) gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információk.
(3) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére.
36. A reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó követelményektől való eltérés szabályai
68. § (1) A település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás érdekében szükséges reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés kihelyezése évente összesen 12 naptári hét időszakra, bármely települési területen megengedett.
(2) Építési reklámháló kihelyezésére az építési tevékenység időtartamára akkor van lehetőség, ha
a) a felújítás megkezdésének időpontja az építésinaplóba történt bejegyzéssel igazolható,
b) építési napló vezetési kötelezettség nem áll fenn, azonban az érintettek vállalják azt, és ezzel igazolják a felújítás megkezdését.
Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
69. § Az egyéb műszaki berendezések esetén
a) a technikailag szükséges legkisebb tömeget közelítő,
b) arányos, esztétikus és
c) a funkcióját tükröző
kialakítás alkalmazható.
70. § Az egyéb műszaki berendezések anyaghasználata tekintetében
a) nem rozsdásodó,
b) minőséget képviselő,
c) könnyen karbantartható,
d) élénk színeket nem használó,
e) az épület vagy építmény megjelenését kedvezőtlenül nem befolyásoló
anyag használható.
71. § (1) Védett és településképi szempontból meghatározó területen a közműlétesítmények, különösen a nyomvonalas létesítmények, az elektromos transzformátor, a közvilágítási kapcsolószekrény, a távközlési elosztószekrény, a gáznyomásszabályzó elhelyezésénél figyelemmel kell lenni a városképi megjelenésre.
(2)3 A településkép védelme szempontjából meghatározó területek beépítésre szánt építési övezeteiben, a terület közterületein és a terület zöldterület övezeteiben
a) újonnan létesítendő elektromos közmű- és hírközlési építmények (műtárgyak és vezetékek) elhelyezése során – amennyiben a villamos energiáról, továbbá az elektronikus hírközlésről szóló jogszabályok eltérően nem rendelkeznek – földfelszín alatti kivitelezést kell megvalósítani. Kivétel ez alól a földfelszíni szolgáltatást nyújtó köztárgy (például közvilágítási oszlop, telefonfülke) és az egyéb jogszabályban kötelezően előírt műtárgy.
b) a felújítandó vagy korszerűsítendő elektromos közmű- és hírközlési vezetékek a meglévő szabadvezetékes hálózat oszlopsorán vezethetők, de új vezetéktartó oszlop létesítése ebben az esetben sem engedélyezhető. A meglévő szabadvezetékek felújítása, korszerűsítése során szükségessé váló lombkorona csonkolás, gallyazás csak kertészeti szaktudással és jogosultsággal rendelkező szakember irányításával és a jegyző előzetes jóváhagyásával végezhető. Amennyiben a meglévő oszlopsoron az ágazati jogszabályban megengedett típusú és számú vezeték már létesült, a további vezetékeket földfelszín alatti kivitelezéssel kell megvalósítani, új oszlopsor nem létesíthető.
c) a műtárgyak és vezetékek földfelszín alatti kivitelezési munkái az érintett, meglévő koros növényállomány élet- és egészségvédelmének érdekében a vonatkozó szabványoknak megfelelő gyökérzóna és törzsvédelem biztosításával végezhetők.
(3)4 A helyi értékvédelmi területen, a helyi egyedi építészeti értékvédelemmel érintett védett épületek és a műemlékvédelemmel érintett ingatlanok esetében a kiépített hálózatra történő csatlakozás kizárólag terepszint alatti bekötéssel valósítható meg. A műtárgyak és vezetékek földfelszín alatti kivitelezési munkái az érintett, meglévő koros növényállomány élet- és egészségvédelmének érdekében a vonatkozó szabványoknak megfelelő gyökérzóna és törzsvédelem biztosításával végezhetők.
(4)5 Az építési telkeken belül csak olyan közműépítményt (például trafóházat) szabad különállóan elhelyezni, amely formai, építészeti összhangban van a főrendeltetésű épülettel.
72. § Kisméretű mobilhálózati bázisállomás (mikrocella)
a) meglévő közműoszlopokon,
b) épületek tetőszerkezetén takart módon
helyezhető el.
73. § (1) Védett és településképi szempontból meghatározó területen magas tetős épület esetén, táblás napelem vagy napkollektor nem helyezhető el közterületről látható módon.
(2) Napelemcserép a tető teljes felületén alkalmazható, kivéve védett épületen.
(3) Homlokzati napelem elhelyezésének igazodnia kell az épület nyílásméretéhez és kiosztásához.
(4) Védett épületen homlokzati napelem nem helyezhető el.
74. § (1) Műszaki berendezés homlokzaton történő elhelyezésének
a) illeszkednie kell a homlokzat képébe,
b) a középmagas, valamint a legalább öt önálló rendeltetési egységet magába foglaló többszintes épület esetében azonos rend szerint, az épület minden részén egységesnek kell lennie,
c) takart módon kell történnie.
(2) Helyi védelemmel érintett épületeken a településképi jelentőségű útvonal felőli oldalon közterület felől látható módon klíma berendezés kültéri egysége nem helyezhető el.
Ötödik rész
Településkép-érvényesítési eszközök
A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
75. § (1) Kötelező a településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció minden egyszerűsített bejelentés alapján végezhető építési tevékenység, valamint a településképi értelemben meghatározó és kiemelt jelentőségű területeken végzett településképet érintő építési tevékenység megkezdése előtt, legyen az építési engedély köteles, egyszerű bejelentés köteles, vagy építési engedély és egyszerű bejelentés nélkül végezhető építési tevékenység.
76. § (1) A szakmai konzultáció lefolytatása a városi főépítész feladata.
(2) A településkép védelme érdekében a városi főépítész tájékoztatást ad és a szakmai konzultációt biztosít legfőképpen az alábbi tevékenységekkel kapcsolatos településképi követelményről:
a) építési helyen belüli építmény elhelyezése,
b) építési helyen belüli melléképület elhelyezése,
c) az illeszkedés szabályainak megállapítása,
d) egy építési telken több épület elhelyezése,
e) tetőidomok, tetőhajlásszögek, és tetőablakok kialakítása,
f) védelem alatt álló területen lévő épület felújítása, átalakítása során, reklámok, feliratok, közművek homlokzaton való elhelyezése,
g) az épületek homlokzati színezésének, tetőformájának és tetőhéjazatának kialakításánál, változtatásánál, anyagának és színezésének meghatározása,
h) közterületen elhelyezkedő, és újonnan elhelyezendő mikroarchitektúra elemek, utcabútorok, képzőművészeti alkotások, térburkolatok, jelző és irányító táblák, és minden egyéb közterületi tárgy elhelyezése,
i) közterületről látható változást eredményező tevékenység végzése,
j) a kivitelezési időszakra, ideiglenesen felállított állvány, felvonulási épület, mobil wc, mobil mosdó-zuhanyozó építmény elhelyezése,
k) vízfelület létesítése.
esetében.
(3) A szakmai konzultációt a tulajdonos, a beruházó, vagy a tervező írásban kezdeményezi az alábbi tartalmi követelménnyel:
a) tervezett tevékenység területi beazonosítása,
b) tervezett tevékenység rövid leírása;
c) fotók, a közterület felőli arculati megjelenés bemutatása,
d) beépítési koncepció vázlatos bemutatása.
(4) A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben az alábbiak kerülnek rögzítésre:
a) a tervezett tevékenység helyszínét érintő – településképi rendeletben szereplő – településképi követelmények,
b) felvetett javaslatok.
(5) A szakmai konzultáció során a városi főépítész javaslatot tehet a településképi követelmények érvényesítésének módjára.
(6) A tervezés során ugyanazzal az építési munkával kapcsolatban az építtető, illetve az általa megbízott tervező több szakmai konzultációt is kezdeményezhet.
A településképi véleményezési eljárás
77. § A településképi véleményezési eljárás lefolytatásának megindításához szükséges kérelmet a rendelet 8. melléklete tartalmazza.
77/A. §6 A képviselő-testület az e fejezetben meghatározott önkormányzati hatósági hatáskört a polgármesterre ruházza át.
78. § Az eljárás során a tervdokumentáció tartalmát a városi főépítész ellenőrzi.
79. § A polgármester a 9. mellékletben meghatározottak szerint ad véleményt a városi főépítész vagy a helyi építészeti-műszaki tervtanács álláspontja alapján.
80. § (1) A településképi véleményezési eljárás során
a) településrendezési eszköznek való megfelelés tekintetében vizsgálni kell, hogy a tervezett építési tevékenység megfelel-e a jelen rendeletben foglalt településképi követelményeknek és illeszkedési szabályoknak,
b) az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
ba) a földszinti alaprajz, a tervezett rendeltetés, illetve az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően, nem korlátozza, akadályozza vagy nem zavarja-e a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát,
bb) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének és homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését,
c) a határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy a tervezett építési tevékenység vagy építmény
ca) korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát,
cb) korlátozza-, illetve zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,
cc) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, a meglévő, vagy telepítendő növényzetét,
cd) szükségessé tesz-e közterületet érintő beavatkozást és a terv tartalmaz-e erre vonatkozó javaslatot,
ce) a közterület fölé benyúló építmény-része, szerkezete és berendezése befolyásolja-e a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő növényzetre,
d) vizsgálni kell, hogy
da) – amennyiben sor került rá – figyelembe veszi-e az előzetes tájékoztatás, illetve szakmai konzultáció során készült emlékeztetőben foglaltakat,
db) amennyiben da) pontban foglalt emlékeztetőben foglaltak mellőzésre kerülnek, az eltérő megoldás azzal egyenértékű vagy kedvezőbb-e,
e) vizsgálni kell, hogy a kérelem tárgya megfelel-e a rendeletben foglalt településképi követelményeknek.
(2) Az (1) bekezdés a)-e) pontjaiban szereplő szempontokat a tervtanács, illetve a városi főépítész véleményének kikérésekor is figyelembe kell venni.
A településképi bejelentési eljárás
81. § A településképi bejelentési eljárás lefolytatásának megindításához szükséges kérelmet a rendelet 10. melléklete tartalmazza.
81/A. §7 A képviselő-testület az e fejezetben meghatározott önkormányzati hatósági hatáskört a polgármesterre ruházza át.
82. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a rendelet 11. mellékletében meghatározott esetekben,
a) az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenységek esetében, az építési tevékenységet megelőzően,
b) a reklámok, reklámhordozók elhelyezése tekintetében, az elhelyezést megelőzően,
c) az építmények rendeltetésének megváltoztatása tekintetében, a rendeltetés-változtatást megelőzően.
83. § (1) A bejelentést és a mellékletét képező dokumentációt a tevékenység megkezdése előtt legalább 15 nappal kell benyújtani a polgármesterhez.
(2) A településképi bejelentési eljárás során a polgármester a városi főépítész szakmai álláspontját megismerve hatósági határozatban dönt.
(3) A városi főépítész a bejelentéssel érintett építmény szabályossága tekintetében kikérheti az Képviselő-testület szerveinek álláspontját, azzal, hogy a kiadott hatósági határozat nem mentesít az egyéb vonatkozó jogszabályok betartása alól.
(4) A településképi megfelelőség körében a rendeletben foglalat településképi követelményeknek való megfelelőséget kell vizsgálni, különös tekintettel az alábbiakra:
a) a településképi megfelelőség körében elsősorban
aa) a telepítés (környezetbe illeszkedés, a beépítés vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelme) településképbe való illesztése, a helyi építészeti érték védelmének érvényre juttatása, azokra gyakorolt hatása,
ab) a településrendezési eszközöknek való megfelelést, a rálátás és kilátás követelményeinek való megfelelés,
ac) az épület homlokzatának és tetőzetének kialakítási módja,
ad) közterület mentén az épület kialakításának módja, feltételei,
ae) az építmény takaratlanul maradó és közterületről közvetlenül látható határfelületeinek kialakítási módja és feltételei, valamint
af) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító és hirdető-berendezések kialakítása.
b) a kialakult település-, illetve telekszerkezetnek való megfelelés,
c) a környezet kialakult illetve védendő építészeti valamint zöldfelületi adottságaihoz történő illeszkedés,
d) a tervezett jövőbeli beépítéshez történő illeszkedés,
e) a kialakult magassági adottságokhoz történő illeszkedés,
f) a reklám-, illetve reklámhordozó kialakításával és elhelyezésével kapcsolatos szabályoknak és követelményeknek való megfelelés.
(5) A polgármester döntésében nem javasolja, illetve megtiltja a tervezett építési tevékenységet, ha a tervezett építési munka:
a) a helyi területi védettség esetén a meglévő utcaszerkezet, építési vonal, telekosztás, építmények tér- és tömegarányának, tetőformájának, párkány- és gerincmagasságának megváltoztatásával jár,
b) a helyi területi védettség esetén a településkép feltárulása szempontjából zavaró megjelenésű, színű, formájú, a település általános építészeti színvonalát rontja,
c) egyedi védettség esetén az épület, építmény tömegének, homlokzatának, tetőzetének, homlokzati tagozatainak, díszítőelemeinek, burkolatainak, tetőfelépítményeinek, kéményeinek, nyílászáró szerkezeteinek, valamint egyéb épülettartozékainak megváltoztatásával, eltávolításával vagy elbontásával jár,
d) bármely védettségi és településképi szempontból meghatározó kategória esetén a környezetbe nem illő építéstechnológia, homlokzatkiképzés, felületképzés és színezés alkalmazását tervezi, és a védett érték vagy településkép megőrzését veszélyeztetné, jellegét hátrányosan megváltoztatná, vagy értékcsökkenését eredményezné.
(6) A polgármester döntésében:
a) meghatározhatja az épület tetőfedésének anyagát,
b) előírhatja a homlokzat kialakításának módját és színezését,
c) korlátozhatja az építmények falán reklám felfestését vagy reklámhordozó elhelyezését, a portálokon és nyílászárókon elhelyezett reklámgrafikák megjelenését,
d) megtilthatja az építmények közterületről látható megjelenését kedvezőtlenül befolyásoló gépészeti berendezések, antennák, légvezetékek, árnyékolók alkalmazását,
e) előírhatja és korlátozhatja reklámhordozók, hirdetőfelületek, hirdető berendezések, cégérek, cégtáblák, címfeliratok elhelyezésének módját és formáját.
A településképi kötelezés, a településképi kötelezési eljárás a településképi bírság
84. § (1) A településképi kötelezés alapja a rendeletben foglalt településképi követelmények és eljárási kötelezettségek megsértése, így különösen:
a) szakmai konzultáció elmulasztása,
b) települési véleményezési eljárás elmulasztása,
c) településképi bejelentési eljárásban megtiltott tevékenység folytatása,
d) településképi bejelentési eljárásban tudomásul vett tevékenység eltérő végrehajtása,
e) településképi rendeletben meghatározott követelmények nem teljesítése.
(2) Településképi rendeletben meghatározott követelmények nem teljesítésének minősül különösen:
a) helyi védett területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása,
b) településképi szempontból meghatározó területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása,
c) építmény, építményrész vonatkozásában, ha annak:
ca) műszaki állapota nem megfelelő, balesetveszélyes, homlokzati elemei hiányosak, töredezettek, színezése kopott,
cb) nem a rendeltetésnek megfelelő funkcióra használják,
cc) megjelenése, színezése az egységes és harmonikus városképet rontja,
cd) az építési övezetre előírt zöldfelületi kialakítás, parkoló-fásítás, növényzettelepítés nem valósult meg, hiányos, vagy az elpusztult növényzet pótlása nem történt meg,
ce) a telek szabad területét nem a terület-felhasználási előírásoknak megfelelően használják,
cf) az építkezéssel érintett telek és környezete az építés ideje alatt nincs a vonatkozó előírásoknak megfelelően rendben tartva, bekerítve,
84/A. §8 A képviselő-testület az e fejezetben meghatározott önkormányzati hatósági hatásköröket a polgármesterre ruházza át.
85. § (1) A polgármester településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész
a) felújítására,
b) átalakítására,
c) elbontására,
d) a több egységből álló építmények homlokzatainak, kirakatszekrényeinek, feliratainak, reklámberendezéseinek összehangolt építészeti-műszaki tervezésére és kivitelezésére,
e) a rossz műszaki állapotban lévő, a városképet rontó építmények külső helyreállítására és színezésére,
f) a jogszabályok előírásaival ellentételesen – de 10 évnél nem régebben – elhelyezett, felszerelt pavilonok, sátrak, elmozdítható (térelemes vagy kerekes) építményjellegű szerkezetek, árusítás vagy szolgáltatás céljára használt, üzlethelyiségtől független védőtetők, szabadtéri pultok, asztalok, hirdető- vagy reklámberendezések és más szerkezetek eltávolítására,
g) az egységes utcakép biztosítása, a telek városképileg megfelelő állapotának megőrzése, vagy a közterület és a szomszédos ingatlanok – a telken folytatott tevékenység miatt szükségessé váló – védelme céljából a telek bekerítésére, vagy a telek kerítésének elbontására, bekerítésének elhagyására, és helyette a telekhatár kertészeti eszközökkel (sövénnyel, rézsűvel, kis támfallal) történő megjelölésére
kötelezheti.
(2) A polgármester az ingatlan tulajdonosát az (1) bekezdésben foglalt kötelezéssel egyidejűleg valamint a hatósági döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítés esetére Településkép védelméről szóló Törvényben foglaltaknak megfelelően 1.000.000,-Ft-ig terjedő, közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírság megfizetésére kötelezheti.
(3) Az (1) bekezdés szerinti településképi kötelezéssel és a (2) bekezdés szerinti településkép-védelmi bírsággal kapcsolatos végrehajtás foganatosítója a Siófoki Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott szervezeti egység.
(4) Amennyiben a tulajdonos a helyi védelem alatt álló épületet vagy építményt jogsértő módon elbontja, a kiszabható legmagasabb településkép-védelmi bírsággal sújtandó.
(5) Amennyiben a visszaállítás nem lehetséges akkor csak az eredeti épület alapterületének 50%-a építhető be új épülettel. A korlátozást az ingatlan nyilvántartásban be kell jegyeztetni.
(6) A késedelmes bejegyzés, vagy annak elmaradása a korlátozás fennállásának tényét nem érinti.
86. § A településképi kötelezési eljárásban kiszabott bírságot a bírságról szóló határozatában szereplő bankszámlaszámára kell megfizetni.
A helyrehozatali kötelezettség
87. § A településkép javítása érdekében, az azt rontó állapotú építményekre helyrehozatali kötelezettség írható elő, a következő feltételek együttes teljesülésével:
a) helyrehozatali kötelezettséget a polgármester hatósági döntésében írhat elő,
b) helyrehozatali kötelezettség kizárólag a településképben megjelenő (közterületről látható, közterület felőli rálátással érintett) építmény(ek)re írható elő.
88. § A helyrehozatali kötelezettségnek tartalmaznia kell:
a) az építmény beazonosítására alkalmas adatait (cím, helyrajzi szám, alaptérképi elhelyezkedés),
b) a helyrehozatali kötelezettség címzettjét, aki az építménynek helyet adó ingatlan tulajdonosa,
c) a helyrehozatali kötelezettség által érintett szerkezet, arculati elem leírását, vagy a teljes építmény megnevezését,
d) a helyrehozatal teljesítésének végső határidejét,
e) a határidő meghosszabbításának lehetőségeit, indokait;
f) a helyrehozatal kivitelezéséhez nyújtható önkormányzati támogatás lehetőségét és feltételeit, valamint
g) a helyrehozatal nem teljesítésének szankcióit (pl. településképi kötelezés, településkép-védelmi bírság).
Hatodik rész
Záró rendelkezések
89. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
(2) A rendelet előírásait a hatálybalépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
(3) A rendelet hatálybalépésekor már folyamatban lévő ügyekben, kizárólag az építtető, vagy a tulajdonos kérésére, alkalmazhatók jelen rendelet előírásai.
90. § (1) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti „a helyi építészeti értékek védelméről” szóló 26/2016.(IX.23.) önkormányzati rendelet.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti „A településképi véleményezési eljárásról” szóló 8/2013.(III.04.) önkormányzati rendelet.
(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti ”a településképi bejelentési eljárásról és településképi kötelezésről” szóló 43/2013. (XII. 13.) önkormányzati rendelet.
(4) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a „Siófok város közigazgatási területén hirdető berendezések hirdetések és reklámok elhelyezésének rendjéről” szóló 28/2011.(IX.30.) önkormányzati rendelet.
(5) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti „a mutatványos berendezések elhelyezésének helyi szabályozásáról” szóló 34/2004.(XII.17.) önkormányzati rendelet.
(6) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti „Siófok Város zöldfelületeinek használatáról és védelméről” szóló 29/2003.(VIII.29.) önkormányzati rendeletének 4. § (4) bekezdése, 6. § (3) bekezdése, 8. § (3) bekezdése, 8. § (4) bekezdés b) pontja
(7) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Siófok Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 23/2005.(IV.29.) önkormányzati rendeletének 13. § (3) bekezdése, 14. § (4) bekezdése, 15. § (3) bekezdése, 18. § (2 bekezdése, 20. § (6) bekezdése, 23. § (6) bekezdése, 25. § (7) bekezdése, 26/A. § (2) bekezdése, 27. § (1) bekezdése, 28. § (1) bekezdése, 31. §-a, 32. §-a, 33. § (3) bekezdése, 44. § b) pontja, 45. § (3)-(4) bekezdése, 49. §-a, 54. §-a, 55. §-a, 56. §-a, 58. § -a, 59. §-a, 61. §-a, 63. §-a, 68. §.(1) bekezdése, 69. §.(3) bekezdése, 71. §-a, 72. §.(2)-(3) bekezdése, 74. §-a, 82. §.-a, 83. §.(1)-(2) és (4) bekezdése, 1. függeléke, a 2.sz. függelék 4) bekezdése.
1. melléklet
A |
B |
C |
D |
---|---|---|---|
Jele |
Megnevezése |
Lehatárolása |
|
1 |
1 |
Ezüstpart |
Liszt Ferenc sétány, Deák Ferenc sétány, Erkel Ferenc utca, Vitorlás utca, Balaton |
2 |
2 |
Aranypart |
Petőfi Sándor sétány, Beszédes József sétány, Szent László utca, Balaton |
2 |
3 |
Szabadi-Sóstó Balatonpart |
Baross Gábor utca, Szent László utca, |
4 |
4 |
Sóstó és környezete |
Baross Gábor utca, Madarász Viktor utca, Pusztatorony tér, Rippl Rónai utca, Ifjúság útja, Ybl Miklós utca, Előd utca, Esze Tamás utca, Molnár Kapitány utca, Ortutay Gyula utca, Radnóti Miklós utca, Palóczy Horváth Ádám utca, |
5 |
5 |
Vitorláskikötő és környezete |
Vitorlás utca, Fenyves sor, Indóház utca, Krúdy Gyula sétány |
6 |
6 |
Városközpont |
Tanácsház utca, Sió csatorna, Kálmán Imre sétány, Kinizsi Pál utca, Fő utca, Dózsa György utca |
7 |
7 |
Lakótelepek |
|
8 |
7.1 Városközponti lakótelep |
Tanácsház utca, Dózsa György utca, Bajcsy-Zsilinszky utca, Széchenyi István utca, Sorház utca, Kele utca |
|
9 |
7.2 Tanácsház úti lakótelep |
Tanácsház utca, Bajcsy-Zsilinszky utca, Sió csatorna |
|
10 |
7.3 Fokhegyi lakótelep |
Bláthy Ottó utca, Berda József utca, Küszhegyi út, Reviczky Gyula utca, Korányi Sándor utca, Kandó Kálmán utca, Szépvölgyi utca |
B |
C |
D |
|
---|---|---|---|
Jele |
Megnevezése |
Érintett elyrajzi számok |
|
1 |
1 |
Rózsakert és és környezete |
6756/1, 6756/2 |
2 |
2 |
Jókai park |
6714/2, 6727, 6728 |
3 |
3 |
Millenium park |
6584, 6587, 6588/3 |
4 |
4 |
Jubileumi tér |
7623/2 |
5 |
5 |
Béke park |
9674/3, 9674/8, 9675/1 |
6 |
6 |
Fenyves tér |
8073, 8074, 8184 |
7 |
7 |
Darnaiy Kálmán tér |
3784/1, 3784/2, 3785/3, 3785/4 |
8 |
8 |
Parti sáv |
0316/122, 0316/123, 0316/125, 0316/126, 0316/127, 0316/89, 2661/2, 2662/27, 2662/5, 3750/2, 3778/10, 3778/31, 3778/33, 4269, 4270, 7352/2, 7451/3, 7451/4, 7457, 7460/1, 7460/2, 7467, 7828, 7829, 7832/1, 7832/2, 7847, 7852, 7873/6, 7892, 7913/1, 7913/2, 7921/2 |
9 |
9 |
Újhelyi strand |
6975,6976 |
10 |
10 |
Nagy strand |
6747,6748,6749,6750/1,6750/2,6751 |
11 |
11 |
Szépvölgy utcai temető |
9154/4 |
12 |
12 |
Kele utcai temető |
046/1 |
2. melléklet
1. |
Asztalos utca |
2. |
Malom utca |
3. |
Vak Bottyán utca |
4. |
Vilma utca |
5. |
Vitorlás utca |
6. |
Erkel Ferenc utca |
7. |
Kandó Kálmán utca |
8. |
Főő utca |
9. |
Csongor utca |
10. |
Bimbó utca |
11. |
Deák Ferenc sétány |
12. |
Liszt Ferenc Sétány |
13. |
Kató utca |
14. |
Vasúti sor |
15. |
Baross híd |
16. |
Mártírok útja |
17. |
Sió utca |
18. |
Krúdy sétány |
19. |
Petőfi sétány |
20. |
Indóház utca |
21. |
Batthyány utca |
22. |
Tanácsház út |
23. |
Beszédes József sétány |
24. |
Kodály Zoltán utca |
25. |
Szent László utca |
26. |
Wesselényi utca |
27. |
Baross Gábor utca |
28. |
Ady Endre utca |
29. |
Zamárdi utca |
30. |
Kinizsi Pál utca |
31. |
Sió csatorna |
|
3. melléklet
A |
B |
C |
D |
E |
|
---|---|---|---|---|---|
Sorszám |
Közterület neve |
Alkotó |
Alkotás |
Helyrajzi szám |
|
1. |
1. |
Fő tér |
Varga Imre |
Gróf Széchenyi István szobra |
6287 |
2. |
2. |
Fő tér |
Varga Imre |
La Charogne |
6302 |
3. |
3. |
Fő tér |
Varga Imre |
Várakozók |
6302 |
4. |
4. |
Fő tér |
Varga Imre |
Czóbel Béla |
6302 |
5. |
5. |
Fő tér |
Varga Imre |
Mementó a II. Magyar hadseregért |
6302 |
6. |
6. |
Fő tér |
Varga Imre |
Vénusz születése |
6302 |
7. |
7. |
Fő tér |
Varga Imre |
Hatvani István professzor |
6302 |
8. |
8. |
Fő tér |
Varga Imre |
II. Rákóczi Ferenc fejedelem |
6302 |
9. |
9. |
Fő tér |
Meszes Tóth Gyula |
Kálmán Imre mellszobra |
6302 |
10. |
10. |
Fő tér |
Vigh Tamás |
Beszédes József |
6302 |
11. |
11. |
Millenium park |
Varga Imre |
Kálmán Imre |
6587 |
12. |
12. |
Millenium park |
Martsa István |
Zuhanyozó nő |
6587 |
13. |
13. |
Millenium park |
Ligeti Erika |
Merengő kislány |
6587 |
14. |
14. |
Millenium park |
Napóra |
6587 |
|
15. |
15. |
Fő utca 81 |
Csíkvári Péter |
Kavicsot tartó fiú |
6577 |
16. |
16. |
Mártírok utca |
Fürtös György |
Bicikliző lány |
6587 |
17. |
17. |
Isztria sétány |
Virt Tibor |
Balatoni sellő |
6756/1 |
18. |
18. |
Isztria sétány |
Somogyi József |
Halászok |
6756/1 |
19. |
19. |
Petőfi sétány |
Barta Lajos |
Napóra |
6747 |
20. |
20. |
Vitorlás utca |
Borsos Miklós |
Balatoni napfény |
6779 |
21. |
21. |
Szent Miklós park |
Varga Imre |
Bartók Béla |
6633/2 |
22. |
22. |
Isztria sétány |
Bajnok Béla |
Szekrényessy Kálmán |
6756/1 |
23. |
23. |
Kikötő |
Kisfaludi Stobl Zsigmond |
Ad Astra |
6771 |
24. |
24. |
Vitorlás utca |
Sörös Rita |
Stefánia Főhercegnő |
6777 |
25. |
25. |
Deák Ferenc sétány |
Sóváry János |
Fekvő nő |
7468/2 |
26. |
26. |
Liszt Ferenc sétány |
Marton László |
Niké szobor |
7827 |
27. |
27. |
Petőfi sétány |
Bolgár Judit |
Vöcsök |
6747 |
28. |
28. |
Petőfi sétány |
Bolgár Judit |
Sirályok |
6747 |
29. |
29. |
Isztria sétány |
Varga Tamás |
Karinthy Frigyes |
6756/1 |
30. |
30. |
Petőfi sétány Jókai park |
Varga Imre |
Az öreg Krúdy |
6727 |
31. |
31. |
Kikötő |
Pjotr Tyimofejevics Sztronszkij |
Viharjelző oszlop |
6757 |
32. |
32. |
Koch Róbert u. 8 |
Varga Imre |
Krúdy Gyula |
9697/76 |
33. |
33. |
Fő út 81 |
Kling József |
Szűz Mária |
6593 |
34. |
34. |
Millenium park |
Varga Imre |
Mártírok szoborcsoport (töredék) |
6587 |
35. |
35. |
Végh Ignác tér |
Varga Imre |
Károlyi Mihály |
8522 |
36. |
36. |
Somlay Artúr utca 3 |
Varga Imre |
Szent Flórián |
3273/8 |
37. |
37. |
Szépvölgyi utca |
Varga Imre |
Golgota - Krisztus kereszthalála |
9154/4 |
38. |
38. |
Semmelweis utca 1 |
Varga Imre |
Tünt idő |
9675/15 |
39. |
39. |
Kele utcai temető |
Bors István |
Mártír sirató |
046/1 |
40. |
40. |
Semmelweis u 1 Kórház |
Péterfy László |
Haját fonó leány |
9675/15 |
41. |
41. |
Szépvölgyi út |
Marosits István |
Szélbolygó |
9039/2 |
42. |
42. |
Koch Róbert utca 8 |
Marosits István |
Ufo |
9698/11 |
43. |
43. |
Beszédes sétány 82 |
Lesenyei Márta |
Szélben állva |
3778/28 |
44. |
44. |
Deák Ferenc sétány 10. |
Alexa |
Álló nő |
7469 |
45. |
45. |
Karinthy Frigyes utca 5 |
Ceres istennő |
6737 |
|
46. |
46. |
Siófok-Balatonkiliti |
Varga Imre |
Sarlós Madonna |
10092 |
47. |
47. |
Siófok-Balatonkiliti |
Szent István |
10450/2 |
A |
B |
C |
D |
||
---|---|---|---|---|---|
Sorszám |
Közterület neve |
Alkotó |
Megnevezés |
Helyrajzi szám |
|
1. |
1. |
Fő tér |
I. Világháborús Emlékmű |
6287 |
|
2. |
2. |
Béke park |
Trianoni emlékmű |
9674/6 |
|
3. |
3. |
Béke park |
Kettős kereszt |
9674/6 |
|
4. |
4. |
Fő utca 57 |
Kiss Sándor |
II. Világháborús emlékmű |
6593 |
5. |
5. |
Varga Tamás |
Könnyek kútja 1956-os emlékmű |
6587 |
|
6. |
6. |
Március 15 tér |
1848-as emlékmű |
6319 |
|
7. |
7. |
Feszület Mária szoborral |
6593 |
||
8. |
8. |
Fő utca |
Fő utca |
Baranyai Kereszt |
6593 |
9. |
9. |
Jókai park |
Soli Deo Glória |
6727 |
|
10. |
10. |
Darnay Kálmán tér |
Balesetben elhunytak emléktáblája |
3784/1-2 |
|
11. |
11. |
Kálmán Imre Sétány 4 |
Kálmán Imre emléktábla |
6602/4 |
|
12. |
12. |
Bajcsy-Zsilinszky utca |
Feszület Szűz Máriával |
8341/9 |
|
13. |
13. |
Tanácsház utca 7 |
A víz világnapja |
6307/2 |
|
14. |
14. |
Szent-Istvány Dezső emlékmű |
|||
15. |
15. |
Siófok-Balatonkiliti |
Golgota |
10092 |
|
16. |
16. |
Siófok-Balatonkiliti |
Kálávária |
10092 |
|
17. |
17. |
Siófok-Balatonkiliti |
Feszület |
10265 |
|
18. |
18. |
Siófok-Balatonkiliti |
Feszület |
20302/1 |
|
19. |
19. |
Siófok-Balatonkiliti |
Hősök emlékműve |
10427 |
4. melléklet
A |
B |
C |
D |
---|---|---|---|
Jele |
Megnevezése |
Lehatárolása |
|
1 |
1 |
Üdülőközpont (Régi Fürdőtelep) |
Indóház utca, Kinizsi Pál utca, Petőfi Sándor sétány, Porecs tér, Isztria sétány, Krúdy Gyula sétány Balaton |
5. melléklet
B |
C |
D |
E |
|
---|---|---|---|---|
Sorszám |
Közterület neve |
Megjegyzés |
Helyrajzi szám |
|
1. |
1. |
Vécsey Károly utca 5. |
Lakóház és üzlet |
8535 |
2. |
2. |
Cinege utca 1. |
Római Katolikus Templom |
8445/3 |
3. |
3. |
Batthyány Lajos utca 36. |
Lakóház, korábban üdülőépület |
6662 |
4. |
4. |
Batthyány Lajos utca 31. |
Lakóház, korábban üdülőépület |
6687 |
5. |
5. |
Batthyány Lajos utca 27. |
Lakóház, korábban üdülőépület |
6690 |
6. |
6. |
Batthyány Lajos utca 19. |
Lakóház, korábban üdülőépület |
6696 |
7. |
7. |
Batthyány Lajos utca 17 |
Lakóház, korábban üdülőépület |
6697/1 |
8. |
8. |
Batthyány Lajos utca 18. |
Márton villa (az udvaron fa szobor) |
6652 |
9. |
9. |
Batthyány Lajos u. 14-16. |
Üdülőépület |
6650 |
10. |
10. |
Batthyány Lajos utca 10. |
Üdülőépület |
6646 |
11. |
11. |
Batthyány Lajos utca 9. |
Üdülőépület |
6709 |
12. |
12. |
Batthyány Lajos utca 4/B |
Üdülőépület |
6643 |
13. |
13. |
Batthyány Lajos utca 7. |
Üdülőépület és vendéglő |
6712 |
14. |
14. |
Batthyány tér 1. |
Lakóház, korábban üdülőépület |
6710 |
15. |
15. |
Batthyány Lajos utca 3. |
Üdülőépület |
6714/6 |
16. |
16/1 |
Mártírok útja 4. |
Panzió (Ellinger villa) |
6714/9 |
17. |
17. |
Batthyány Lajos utca 13. |
Panzió épület |
6706 |
18. |
18. |
Karinthy Frigyes utca 5/A |
Üdülőépületek (két önálló épület) |
6739 (egyik ház azonos telken ) L. 104. |
19. |
19. |
Jókai park 1. |
Lakóház |
6738 |
20. |
20. |
Jókai park 3/A |
Lakóház |
6732 |
21. |
21. |
Jókai park 4. |
Lakóház |
6731 |
22. |
22. |
Petőfi sétány 4. |
Lakóház, üdülőépület (Thanhoffer villa) |
6741 XXXXX |
23. |
23. |
Petőfi sétány 6/1. |
Lakóház, üdülőépület |
6742/7 |
24. |
24. |
Petőfi sétány 6/2. |
Lakóház, üdülőépület |
6742/7 |
25. |
25. |
Kikötői sziget |
Kikötői volt Kultúrház |
6772 |
26. |
26. |
Petőfi sétány 8/C |
Üdülőépület |
6742/3 |
27. |
27. |
Ady Endre utca 14. |
Lakóépület |
4440 |
28. |
28. |
Mártírok útja 11-13. |
Hajóállomás épületet – néhai Hotel Balaton, Hotel Palace |
6721 |
29. |
29. |
Mártírok útja 15. |
Matróz Restaurant, volt hajóállomás épülete |
6724 |
30. |
30. |
Mártírok útja 5. |
Vízirendészet épülete |
6718 |
31. |
31. |
Petőfi sétány 1. |
Gábor Dénes Főiskola (korábban Hullám és Sió Szálloda) |
6752 XXXXX |
32. |
32. |
Darnay Kálmán tér |
Római Katolikus Templom |
3784/1; 3784/2 |
33. |
33. |
Köztársaság utca 1. |
Lakóház |
6742/9 |
34. |
34. |
Köztársaság utca 3. |
Üdülőépület |
6742/10 XXXXX |
35. |
35. |
Köztársaság utca 8. |
Pedagógus ház |
6688 |
36. |
36. |
Ady Endre utca 50. |
Nyaraló |
3913 |
37. |
37. |
Mártírok útja 2. |
Braun főbérlőségi ház |
6637/2 |
38. |
38. |
Batthyány Lajos utca 2. |
Jókai Villa (Braun Dávid Villája) |
6638 |
39. |
39. |
Horgony utca |
Halászati Irodaház |
6812 XXXXX |
40. |
40. |
Erkel Ferenc utca 46. |
Üdülő, lakópark (erősen átépült) |
7365/1 |
41. |
41. |
Vitorlás utca |
Meteorológiai obszervatórium |
6779 XXXXX |
42. |
42. |
Petőfi sétány 34. |
Villaépület |
4295 |
43. |
43. |
Petőfi sétány 36 A-B |
Ikerház |
4296; 4297 |
44. |
44. |
Petőfi sétány 9. |
Balaton Szálló |
4274 |
45. |
45. |
Petőfi sétány 11. |
Hotel Lidó |
4273/1 |
46. |
46. |
Petőfi sétány 13. |
Hotel Hungária |
4273/2 |
47. |
47. |
Petőfi sétány 15. |
Hotel Európa és Étterem |
4271 |
48. |
48. |
Liszt Ferenc sétány 4. |
Hotel Ezüstpart |
7831/7 |
49. |
49. |
Kinizsi Pál utca 3. |
Vénusz Szálló |
6680/1 |
50. |
50. |
Deák Ferenc sétány 41. |
„Glass house” |
7435 |
51. |
51. |
Deák Ferenc sétány 4. |
Üdülőépület |
7459/1 |
52. |
52. |
Fenyves sor 12. |
Villaépület |
6865 |
53. |
53. |
Rigó utca 2. |
Villaépület |
7054 |
54. |
54. |
Kiss János at. utca 18. |
Villaépület |
6950 |
55. |
55. |
Ady Endre utca 120. |
Villaépület |
3460/3 |
56. |
56. |
Fenyves sor 9. |
Villaépület |
6860 |
57. |
57. |
Ady Endre utca 87. |
Villaépület |
3587 |
58. |
58. |
Diófás út 33. |
Pince |
12160/4 |
59. |
59. |
Mártírok útja 8. |
Napfény szálló |
6726 |
60. |
60. |
Babits Mihály utca 77/A |
Villaépület |
8425/6 |
61. |
61. |
Csillaghegyi út |
Pince épület |
20339 |
62. |
62. |
Egressy Gábor utca 11. |
Nyaraló |
7803 |
63. |
63. |
Deák Ferenc sétány 47. |
Nyaraló |
7490 |
64. |
64. |
Fő tér |
Víztorony |
6286 XXXXX |
65. |
65. |
Fő utca 55. |
Római Katolikus Templom és kertje |
6593 XXXXX |
66. |
66. |
Bajcsy Zsilinszky út 46. |
Csülök étterem |
6204 XXXXX |
67. |
67. |
Fő tér 2. |
Kálmán Imre Kulturális Központ |
6304 |
68. |
68. |
Kálmán Imre sétány 5. |
Kálmán Imre múzeum |
6602/4 XXXXX |
69. |
69. |
Kálmán Imre sétány 7. |
Lakóépület |
6606 |
70. |
70. |
Kálmán Imre sétány 13. |
Régi Mozi épülete |
6620 |
71. |
71. |
Hock János köz 1. |
Üzlet |
6591 |
72. |
72. |
Fő utca 186. |
Régi postaépület |
6464/3 |
73. |
73. |
Fő utca 105. |
Csárdás étterem |
6564 |
74. |
74. |
Kálmán Imre sétány |
Volt Balaton Étterem |
6603 |
75. |
75. |
Fő utca 107. |
Üzletház |
4455 |
76. |
76. |
Fő utca 254/a |
Vízmű épületei |
4497/13 XXXXX |
77. |
77. |
Fő utca 102. |
Villaépület – Nusika lak |
9540 |
78. |
78. |
Fő tér 2/A |
Balatoni Regionális Történeti Kutatóintézet Könyvtár |
6305 |
79. |
79. |
Fő utca 93-95. |
Hotel Janus |
6569 |
80. |
80. |
Fő tér 4. |
Bella Italia étterem |
6595 |
81. |
81. |
Kele utca 13. |
Református templom |
6420 |
82. |
82. |
Somogyi utca 18/B |
volt Granárium (magtár) |
9947/2 XXXXX |
83. |
83. |
Március 15. park 2. |
Vak Bottyán Általános Iskola |
6320 |
84. |
84. |
Március 15. park 1. |
Perczel Mór Gimnázium |
6312/1 |
85. |
85. |
Szépvölgyi utca |
Római Katolikus Templom |
9230/3 |
86. |
86. |
Millennium park |
Vasútállomás épülete |
4454/5 XXXXX |
87. |
87. |
Aradi utca 5. |
Kétszintes nyaraló |
2675/1 XXXXX |
88. |
88. |
Babits Mihály utca 22. |
Kétszintes nyaraló |
8507 |
89. |
89. |
Bajcsy-Zsilinszky utca 41. |
Lakóépület |
6387 XXXXX |
90. |
90. |
Bajcsy-Zsilinszky utca 43. |
Lakóépület |
6388. XXXXX |
91. |
91. |
Baross Gábor utca 26. |
Búzavirág nyaraló |
2624 |
92. |
92. |
Baross Gábor utca 35. |
Nyaraló |
2614 |
93. |
93. |
Baross Gábor utca 9. |
Üdülő |
2645 |
94. |
94. |
Batthyány Lajos utca 32. |
Lakóépület és kerítés, kapukkal |
6660 |
95. |
95. |
Batthyány Lajos utca 40. |
Lakóépület és kerítés |
6665 |
96. |
96. |
Batthyány Lajos utca 42. |
Lakóépület és kerítés |
6666 |
97. |
97. |
Bethlen Gábor utca |
Viola Ifjúsági Szálló |
7037 |
98. |
98. |
Damjanich utca 17. |
Üdülő |
6885 |
99. |
99. |
Erkel Ferenc utca 2/C-E |
Kerítés, kapu, közmű építmények |
6792/8; 6794/7; 6794/8; 6972; 6973 XXXXX |
100. |
100. |
Fő utca 47-53. |
Lakóépület és üzletsor |
6608/1 |
101. |
101. |
Hungária utca 137 |
Nyaraló |
8117 |
102. |
102. |
Jókai park 7. |
Lakóépület |
6703 |
103. |
103. |
Karinthy Frigyes utca 5. |
Panzió |
6737 |
104. |
104. |
Karinthy Frigyes utca 5/b |
Panzió |
6739 (második épület azonos telken) L. 18. |
105. |
105. |
Kenesei utca 23/A-B |
Iker nyaraló |
2845; 2846 |
106. |
106. |
Lóczy Lajos utca 3. |
Nyaraló |
3992 XXXXX |
107. |
107. |
Mészöly Géza utca 1. |
Napsugár villa |
4014 XXXXX |
108. |
108. |
Móra Ferenc utca 3. |
Iker nyaraló |
3614/1; 3614/2 |
109. |
109. |
Október 23. utca 19. |
Nyaraló |
8505 |
110. |
110. |
Fő tér 1. |
Polgármesteri Hivatal |
6301 |
111. |
111. |
Baross Gábor utca 54/B |
Vasútállomás |
1989/3 |
112. |
112. |
Szigliget utca 1. |
Nyaraló |
6994 |
113. |
113. |
Vámház utca 7. |
Lakóépület |
9576 XXXXX |
114. |
114. |
Zúgó utca 2. |
Lakóépület |
9611 XXXXX |
115. |
115. |
Béke tér 2. |
Gondviselés Háza Idősek Otthona |
10180 XXXXX |
116. |
116. |
Asztalos utca |
Református Templom |
10388 XXXXX |
117. |
117. |
Asztalos utca 77. |
Parókia épület |
10390/4 |
118. |
118. |
Asztalos utca 21. |
Lakóház |
10437 XXXXX |
119. |
119. |
Asztalos utca 3. |
Régi katolikus iskola |
10450/2 |
120. |
120. |
Diófás út 27. |
Pince |
12160/2 |
A rendelet kihirdetése előtt is védett építmények |
XXXXX |
6. melléklet
7. melléklet
8. melléklet
Kérelmező tölti ki |
Kérelem - Településképi véleményezési eljárás lefolytatásához |
||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|
A Kérelem az 1/2018. (I.30.) 9. mellékletének ..................pontja alapján kerül benyújtásra |
|||||||
I. Építtető adatai (kötelező) |
Tervező adatai |
||||||
Név: |
Tervező: |
||||||
Lakcím vagy székhely: |
|||||||
Levelezési cím: |
Levelezési cím: |
||||||
Kapcsolattartó: |
Tervezői jogosultság sz.: |
||||||
Tel./e-mail: |
Tel./e-mail: |
||||||
Kérelmező: |
Építtető; Ingatlan tulajdonosa |
||||||
II. Építési helyszín adatai - az ingatlan adatai |
|||||||
Ingatlan címe: |
Hrsz.: |
||||||
Igen |
Nem |
Igen |
Nem |
||||
Területi védelem |
Közterület |
||||||
Helyi egyedi védelem |
Önk. tul. v. kezelés |
||||||
III. Építési tevékenység |
|||||||
a) rövid leírása: |
|||||||
b)a tervezett épület(ek) részletes adatai: |
|||||||
ba) telken létesítendő épületek száma: |
db |
be) tervezett építménymagasság: |
m |
||||
bb) telek területe: |
m2 |
bf) tervezett szintterületi mutató: |
m2/m2 |
||||
bc) telek tervezett beépítettsége: |
% |
bg) parkolóhelyek, garázsok száma: |
db |
||||
bd) zöldfelület tervezett mértéke: |
% |
bh) közművesítettség: |
|||||
bi) az épület(ek) rendeltetése (több rendeltetési egység esetén az egyes rendeltetési egységek elnevezései /lakások, üdülő, szállás, stb./ és darabszámuk felsorolása): |
|||||||
IV. Az ÉTDR tárhelyre feltöltött építészeti-műszaki tervdokumentáció |
|||||||
ÉTDR azonosítója: |
Az ÉTDR tárhelyre feltöltött építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma |
||||||
a) helyszínrajzi elrendezés ábrázolása, a szomszédos beépítés bemutatása, védettség lehatárolása, terepviszonyok megjelenítése szintvonalakkal |
|||||||
b) településképet befolyásoló tömegformálás, homlokzatkialakítás, utcakép, illeszkedés ábrázolása (lehet makett, fotómontázs, digitális megjelenítés is) |
|||||||
c) reklámelhelyezés ábrázolása |
|||||||
d) rendeltetés meghatározása |
|||||||
e) rövid műszaki leírás a különböző védettségek bemutatásával, a telepítésről és az építészeti kialakításról |
|||||||
f) egyéb (nem kötelező): |
Siófok, 201.... ...................... hónap ...... nap |
…………………………………… |
9. melléklet
Településképi véleményezési eljárás |
|||||
---|---|---|---|---|---|
ESETEI - építmény építésére, bővítésére irányuló építési, összevont, fennmaradási engedélyezési eljárásokat megelőzően, amennyiben az építési tevékenység településképet érint - |
A polgármesteri vélemény megalapozásának |
||||
terület |
létesítmény |
MÓDJA: |
|||
I. |
II. |
III. |
|||
A |
A város egyes- alábbiakban felsorolt - területeihez kötődő településképi véleményezési eljárás |
||||
1. |
Védett helyi művi értékkel érintett vagy azzal szomszédos ingatlan esetén, helyi értékvédelemmel érintett területen, műemléki környezetben |
építmények |
- 300 m² szerinti szintterületig önkormányzati főépítész közreműködésével. |
||
2 |
A településképi szempontból jelentős útvonalak és a mellettük fekvő, az úthoz csatlakozó teleksor területén. |
||||
3. |
Településképi jelentőségű meghatározó területek esetében |
||||
4. |
A SZT szerinti településközpont vegyes területen |
||||
5. |
Az országos közutak mentén elhelyezkedő - SZT -ben - közlekedési, közműépítési területnek jelölt telkeken és a vele szomszédos telkeken/építési telkeken |
||||
6. |
A vízpart-rehabilitációs követelményekkel érintett ingatlanokon, valamint a – vízpart-rehabilitációs követelmények szerint - beépítetlenül megőrzendő parti területsávval érintett ingatlanokon |
||||
7. |
A SZT szerinti különleges területen |
||||
8 |
A SZT szerinti gazdasági területen településképi szempontból jelentős utak melletti, ahhoz csatlakozó teleksor területén |
- 1000 m² területig önkormányzati főépítész közreműködésével. |
|||
B |
Az egész város területén egyes - alábbiakban felsorolt - építményekhez kötődő településképi eljárás |
||||
a./ |
mobilházak és elemekre bontva szállítható épületek |
- 300 m² szerinti szintterületig önkormányzati főépítész közreműködésével. |
|||
b./ |
kettő vagy annál több rendeltetési egységet magába foglaló épület, továbbá ikerház, csoportház (sorház, láncház, átriumház) - településképet érintő - homlokzatának megváltoztatása |
||||
c./ |
az OTÉK vagy a HÉSz szerint csak kivételesen engedélyezhető építmények |
||||
d./ |
csarnok jellegű épületek |
||||
e./ |
szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel ha annak a talapzatával együtt mért magassága meghaladja a 6,0 m-t. |
helyi építészeti - műszaki tervtanács, annak hiányában önkormányzati főépítész közreműködésével. |
|||
f./ |
Emlékfal építése, amelynek talapzatával együtt mért magassága meghaladja a 3,0 m-t. |
||||
g./ |
10 méternél nagyobb teljes magasságú, önálló antennatartó szerkezet és csatlakozó műtárgy |
||||
C |
A város egyes területein, egyes építményekhez kötődő településképi véleményezési eljárás |
||||
1. |
Kiliti-szőlőhegy területén a kertes mezőgazdasági jelű övezetek területén |
a./ |
- 90 m² szintterület fölötti építmények és |
- 300 m² - HÉSz szerinti - telki szintterületig önkormányzati főépítész közreműködésével. |
|
b./ |
a lakó funkciót is magukba foglaló épületek |
||||
2. |
A város látványvédelemmel érintett kiemelt térségi övezeteiben |
a./ |
90 m² szintterület fölötti építmények és |
||
b./ |
a lakó funkciót is magukba foglaló épületek |
||||
3. |
A város beépítésre nem szánt területein |
a./ |
10 méternél nagyobb beépítési magasságú építmények |
helyi építészeti - műszaki tervtanács, annak hiányában önkormányzati főépítész közreműködésével. |
|
b./ |
250 m2-nél nagyobb beépített alapterületű építmények |
||||
4. |
A vasútvonal mentén |
a./ |
zajgátló építmények |
10. melléklet
Kérelmező tölti ki |
Kérelem - Településképi bejelentési eljárás lefolytatásához |
|||||
---|---|---|---|---|---|---|
A Kérelem az 1/2018. (I.30.) 11. mellékletének ..................pontja alapján kerül benyújtásra |
||||||
1. Bejelentő adatai (kötelező) |
Tervevező adatai (értelem szerűen) |
|||||
Név: |
Tervező: |
|||||
Lakcím vagy székhely: |
Tervező szervezet: |
|||||
Levelezési cím: |
Levelezési cím: |
|||||
Kapcsolattartó: |
Tervezői jogosultság sz.: |
|||||
Tel./e-mail: |
Tel./e-mail: |
|||||
2. A bejelentés tárgyának helye - az ingatlan adatai |
||||||
Ingatlan címe: |
Hrsz.: |
|||||
Igen |
Nem |
Igen |
Nem |
|||
Területi védelem |
Közterület |
|||||
Helyi egyedi védelem |
Önk. tul. v. kezelés |
|||||
3. A bejelentés tárgya |
4. A bejelentéssel kérelmezett időtartam |
|||||
Építési tevékenység |
Építési tevékenység |
|||||
Reklámelhelyezés |
Hirdető berendezés |
|||||
Rendeltetés változás |
Rendeltetés változás |
|||||
Rövid leírása: |
||||||
5. A bejelentéshez mellékelt dokumentáció tartalma |
2 pld-ban |
|||||
Műszaki leírás (telepítésről, építészeti kialakításról) |
||||||
Helyszínrajz szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével: |
||||||
Alaprajzok: |
||||||
Homlokzatok: |
||||||
Utcaképi vázlat, színterv, látványterv (Fotó dokumentáció): |
||||||
Egyéb (nem kötelező) |
11. melléklet
Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni |
|||||
---|---|---|---|---|---|
I. |
II. |
||||
A |
bontási tevékenységek esetében |
||||
1. |
építményt, építményrészt érintő |
a./ |
védett helyi művi értékkel érintett ingatlanon minden esetben, |
||
b./ |
helyi értékvédelemmel érintett területen, |
||||
B |
az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló jogszabályban meghatározott alábbi építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek esetén |
||||
1. |
Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik |
a./ |
védett helyi művi értékkel érintett ingatlanon, helyi értékvédelemmel érintett területen és műemléki környezetben, |
||
b./ |
településképi jelentőségű meghatározó útvonalak és területek esetében |
||||
c./ |
kettő vagy annál több rendeltetési egységet magába foglaló épület, továbbá ikerház, csoportház (sorház, láncház, átriumház) - közterület felőli homlokzata - esetében az egész város területén |
||||
2./ |
Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása |
a./ |
védett helyi művi értékkel érintett ingatlanon, helyi értékvédelemmel érintett területen és műemléki környezetben, |
||
b./ |
településképi jelentőségű meghatározó útvonalak és területek esetében, |
||||
c./ |
kettő vagy annál több rendeltetési egységet magába foglaló épület, továbbá ikerház, csoportház (sorház, láncház, átriumház) - közterület felőli homlokzata - esetében az egész város területén |
||||
3 |
Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása |
a./ |
védett helyi művi értékkel érintett ingatlanon, helyi értékvédelemmel érintett területen és műemléki környezetben |
||
b./ |
településképi jelentőségű meghatározó útvonalak és területek esetében, |
||||
c./ |
kettő vagy annál több rendeltetési egységet magába foglaló épület, továbbá ikerház, csoportház (sorház, láncház, átriumház) - közterület felőli homlokzata - esetében az egész város területén |
||||
4. |
Kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2alapterületet |
a./ |
védett helyi művi értékkel érintett ingatlanon, helyi értékvédelemmel érintett területen és műemléki környezetben |
||
b./ |
településképi jelentőségű meghatározó útvonalak és területek esetében,, |
||||
c./ |
az országos közutak mentén elhelyezkedő - a SZT-ben - közlekedési, közműépítési területnek jelölt telkeken és a vele szomszédos telkeken/építési telkeken |
||||
5. |
Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot. |
a./ |
védett helyi művi értékkel érintett ingatlanon, helyi értékvédelemmel érintett területen és műemléki környezetben |
||
b./ |
településképi jelentőségű meghatározó útvonalak és területek esetében |
6. |
Önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása |
a./ |
a város egész közigazgatási területén |
7. |
Kerítés, kerti építmény, tereplépcső, járda és lejtő, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, valamint zöldségverem építése, építménynek minősülő növénytámasz, növényt felfuttató rács építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése |
a./ |
védett helyi művi értékkel érintett ingatlanon, helyi értékvédelemmel érintett területen és műemléki környezetben |
b./ |
településképi jelentőségű meghatározó útvonalak és területek esetében |
||
8. |
Napenergia-kollektor, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó (továbbá egyéb műszaki berendezés, mint pl.: parabolaantenna, légkondicionáló egység, napelem) építményen vagy építményben való elhelyezése |
a./ |
védett helyi művi értékkel érintett ingatlanon, helyi értékvédelemmel érintett területen és műemléki környezetben, |
b./ |
településképi jelentőségű meghatározó útvonalak és területek esetében |
||
c./ |
kettő vagy annál több rendeltetési egységet magába foglaló épület, továbbá ikerház, csoportház (sorház, láncház, átriumház) - közterület felőli homlokzata - esetében az egész város területén |
||
9. |
Építménynek minősülő, háztartási hulladék elhelyezésére szolgáló hulladékgyűjtő és -tároló, sorompó, árnyékoló elhelyezése. |
a./ |
védett helyi művi értékkel érintett ingatlanon, helyi értékvédelemmel érintett területen és műemléki környezetben |
10. |
Épületben az önálló rendeltetési egységek számának változása |
a./ |
a város egész közigazgatási területén. |
11. |
Megfelelőség-igazolással – vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal – rendelkező építményszerkezetű és legfeljebb 180 napig fennálló |
a./ |
védett helyi művi értékkel érintett ingatlanon, helyi értékvédelemmel érintett területen és műemléki környezetben |
b./ |
településképi jelentőségű meghatározó útvonalak és területek esetében |
||
C |
Építési engedélyezési eljáráshoz nem kötött, építési tevékenységnek minősülő egyéb tevékenység |
||
1 |
Közterületen bérleti szerződés keretében végzett, építési tevékenységnek minősülő vendéglátó ipari üzleti előkert létesítése |
a./ |
fokozott védelmet élvező közterületeken. |
2 |
Zajgátló építmények |
a./ |
a vasút- és a főútvonalak mentén. |
3. |
Építési engedélyezési eljáráshoz nem kötött mobilházak és elemekre bontva szállítható épületek építése |
a./ |
védett helyi művi értékkel érintett ingatlanon, helyi értékvédelemmel érintett területen és műemléki környezetben, |
b./ |
településképi jelentőségű meghatározó útvonalak és területek esetében |
||
4 |
Utasváró fülke építése. |
a./ |
a város egész közigazgatási területén. |
D |
- az építési engedélyhez nem kötött - reklámok elhelyezése tekintetében: |
||||
1. |
hirdető-berendezések elhelyezése reklámhordozó berendezés, reklámfelület létesítése (kivéve a címtáblák, megállító táblák, reklámhordozó berendezésre kihelyezett cserélhető hirdetmények, a reklámberendezéshez nem kötött reklámozási tevékenységek és a kirakat-belső berendezések létesítése) esetében; |
a./ |
a város egész közigazgatási területén |
||
E |
Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni |
||||
1. |
Építési engedélyhez nem kötött tevékenységgel megvalósuló, meglévő építmények rendeltetésének (rendeltetés módjának) megváltoztatása esetében |
a./ |
a város egész közigazgatási területén. |
12. melléklet
a) az ingatlan tulajdoni lapjának 30 napnál nem régebbi hiteles másolata;
b) építési engedélyhez kötött munka esetén az építési engedélyezési tervdokumentáció és a jogerős építési engedély;
c) építési engedélyhez nem kötött munka esetén az építési engedélyezési tervdokumentációnak megfelelő tartalmú tervek, és az elvégzendő munka leírása;
d) A településképi vélemény, vagy a településképi bejelentés igazolása
e) fénykép dokumentáció az építmény állapotáról, és/vagy a felújítandó homlokzatokról.
f) a felújítás költségeit tartalmazó részletes költségvetés, elkülönítve azzal a többletköltség-igénnyel, mely a homlokzati díszek eredeti formában történő helyreállítása, (pl. díszesebb kapuzatok, oromzatok, lábazatok, stb.) miatt szükséges;
g) a megpályázott pénzösszeg megjelölése, felhasználásának tervezett módja és a munka elkészülésének határideje;
h) a pályázó költségvállalási nyilatkozata arról, hogy a támogatás elnyerése esetén a kapott összeget a pályázati feltételek szerint használja fel.
i) Társasház esetén a tulajdonostársak, illetőleg a közös képviselő hozzájáruló nyilatkozata.
Siófok, 20……. |
………………………………………….. |
városi főépítész |
13. melléklet
1. Pályázó (magánszemély, gazdasági szereplő, társasházkezelő) adatai:
Név: |
|
Cím: |
|
Levelezési cím: |
2. A megpályázott felújítandó épület/építmény/emlékmű adatai:
Cím: |
Siófok,………………...……..út/utca/tér,……...házszám,……emelet …………ajtó……..helyrajzi szám |
3. A támogatás megszerzésének célja:
Az elvégezni kívánt felújítási munkálatok rövid leírása |
Az épület / építmény / emlékmű jelen állapotának rövid építészeti bemutatása az és az elvégezni kívánt munka indoklása |
4. Megvalósítás
A kivitelezés kezdésének tervezett időpontja: ……………….év,………………………….hó,………………………….nap
A kivitelezés befejezésének tervezett időpontja: ……………….év,………………………….hó,………………………….nap
A tervezett munka megvalósításához szükséges teljes bruttó összeg: ………………………………………………Ft
Az igényelt támogatás bruttó összege: ………………………………………………Ft
Siófok, 201...,.hó,……nap
………………………………………..
Pályázó aláírása
1. függelék
2. függelék
3. függelék
4. függelék
5. függelék
6. függelék
7. függelék
8. függelék
A 24. § g) pontja a Siófok Város Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2021. (VII. 26.) önkormányzati rendelete 4. §-a szerint módosított szöveg.
A 24. § h) pontját a Siófok Város Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2021. (VII. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 71. § (2) bekezdése a Siófok Város Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2021. (VII. 26.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 71. § (3) bekezdését a Siófok Város Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2021. (VII. 26.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
A 71. § (4) bekezdését a Siófok Város Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2021. (VII. 26.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
A 77/A. §-t a Siófok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2021. (X. 29.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
A 81/A. §-t a Siófok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2021. (X. 29.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.
A 84/A. §-t a Siófok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2021. (X. 29.) önkormányzati rendelete 5. §-a iktatta be.
Módosította a 17/2018. (VI. 01.) önkormányzati rendelet, hatályos 2018. június 2-ától.