A Barcs Város Önkormányzata tulajdonában lévő és a rendelkezése alatt álló lakások bérletével összefüggő részletszabályokat az önkormányzat rendelkezése alatt álló lakások bérletéről szóló 17/2011. (VIII.05.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) tartalmazza.

A Barcs Város Önkormányzata tulajdonában lévő és a rendelkezése alatt álló lakások bérleti díjára vonatkozó szabályokat az önkormányzati lakások lakbéréről és a helyi támogatásokról szóló 24/2003.(XI.28.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Lakbér rendelet) tartalmazza.

Az önkormányzat számára kiemelt cél, hogy megőrizze ingatlanvagyonának értékét, és a mai kor követelményeinek megfelelő lakhatási feltételeket biztosítson. A lakbéremelés az egyik szükséges lépés annak érdekében, hogy az ingatlanok állagmegóvásának anyagi háttere biztosított legyen.

Barcs Város Önkormányzata tulajdonában álló önkormányzati bérlakások bérleti díjai még mindig messze elmaradnak a Barcson magántulajdonban álló lakások bérleti díjaitól. A piaci alapon bérbeadott önkormányzati bérlakások lakbérének összege mára rendkívül alacsony értéket mutat, különösen figyelembe véve a magántulajdonban álló albérletek díjainak emelkedését és a bérbeadó költségeinek emelkedését. Az utóbbi közel egy évben megnövekedett az érdeklődés az önkormányzati piaci bérlakások iránt, mivel a városban nagyon kevés kiadó ingatlan található, azonkívül rövid időn belül drasztikusan megemelkedtek azok bérleti díjai.

Az önkormányzat fontos szempontnak tartja a rendelkezésre álló lakásvagyon állagának megőrzését. A Városgazdálkodási Igazgatóság részben a lakbérbevételekből gazdálkodik, a lakásingatlanok fenntartását csak csökkentett ráfordítással, a munkák csökkentett műszaki tartalmával vagy elhagyásával tudja teljesíteni. A lakásállomány egy része olyan műszaki állapotú, amely folyamatos ráfordítással megfelelő szinten tartható, ehhez azonban arra is szükség van, hogy a bérbeadó megfelelő bérleti díj bevétellel rendelkezzen.

A célok megvalósítása érdekében a lakások bérbeadásából befolyt bevételeknek fedeznie kell a bérlakások karbantartásának, felújításának kiadásait és olyan megtakarítást kell képezni, melyből a vagyongazdálkodási feladatok finanszírozhatóvá válnak, ezért szükséges a bérleti díjak emelése.

A szociális bérlakások bérleti díjainak felülvizsgálata során megállapítást nyert, hogy a szociális alapon lakást bérlők szinte mindegyike mindennapi megélhetési problémákkal küzd. A bérleti díjak emelése eredményeként vélhetően a bérleti díjat fizetni nem tudó bérlők száma is emelkedne, illetve ennek következményeként a lakbérhátralékok mértéke és a kilakoltatások száma is növekedésnek indulna. Ezen indokok alapján nem javasolt a szociális bérlakások bérleti díjainak emelése.

Tehát figyelembe véve az elmúlt években az önkormányzati bérlakások bérlőinek szociális helyzetét, a rendelet-tervezet alapján 2025. november 1-jétől kizárólag a piaci alapon bérbe adott lakások lakbérének díjai emelkednének.

Az alábbi táblázat szemlélteti a piaci alapon bérbeadott önkormányzati bérlakások jelenlegi és a tervezett emelés utáni induló licit mértékét kategóriánként.

A 64 piaci alapon bérbeadott bérlakások bérlőinek - a magánbérbeadással összehasonlítva - alacsony összegű bérleti díjat kell fizetnie.

A magánlakások albérleti díjainak mértéke a tervezetben szereplő lakbéremelést követően is lényegesen magasabbak.

A Rendeletben meghatározott licitlépcső jelenleg nagyon alacsony mértékű 50 Ft/m2/hó, mely a licit során elhúzódóvá teszi a folyamatot a sok licitlépcső miatt. Megemelése indokolt 100 Ft/m2/hó nagyságra.

A Rendelet 42. § (6) bekezdésében a Városgazdálkodási Igazgatóság feladataként került meghatározásra, hogy gondoskodjon a bérlőt terhelő vízdíj megállapításáról. Ezen szövegrész hatályok kívül helyezése szükséges, mivel a DRV egyedi szerződéseket kötött a bérlőkkel.

A benyújtott bérlakás igénylések folyamata is felülvizsgálatra került. A mindennapi gyakorlatban problémaként merült fel, hogy az e célra rendszeresített kérelem nyomtatvány vagyonnyilatkozati része nem tér ki minden tényezőre, különösen arra, hogy a kérelmező rendelkezik-e pénzforgalmi számlával. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. § (1) bekezdés b) pontja alapján a pénzforgalmi számla meglétéről és az azon nyilvántartott összegről is szükséges nyilatkozni. Előfordulhat olyan eset, amikor ingatlan és gépjármű tulajdona nincs a kérelmezőnek, viszont bankszámláján a Rendeletben meghatározott pénzösszegnél nagyobb érték szerepel – az Szt. szerint ez a mindenkori szociális vetítési alap nyolcvanszorosát meghaladó összeg, ami jelenleg 2 280 000 forint.

Javaslom a fentiek szerinti kibővített „Bérleti ajánlat szociális bérlakás igényléséhez” és a „Bérbeadói hozzájárulás igénylése beköltöző személyek esetében” elnevezésű nyomtatványok használatát a kérelmek benyújtásakor.

Az általános indokolásban szereplő táblázat alapján meghatározott piaci alapon bérbeadott bérlakások lakbér díjainak módosítását tartalmazza.

Az (1) bekezdés tartalmazza az általános indokolás szerinti magyarázat alapján a licitlépcső módosítását.

A (2) bekezdésben az általános indokolás szerinti magyarázat alapján törlésre kerül az alábbi szövegrész:

Az (3) bekezdés tartalmazza az általános indokolás szerinti magyarázat alapján a 3. és az 5. melléklet módosítását.

A (2) bekezdésben az általános indokolás szerinti magyarázat alapján törlésre kerül az alábbi szövegrész:

Az (3) bekezdés tartalmazza az általános indokolás szerinti magyarázat alapján a 3. és az 5. melléklet módosítását.

A rendelet hatálybalépéséről rendelkezik. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 7. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „A jogszabályban meg kell határozni a hatálybalépésének napját, amely a jogszabály kihirdetését követő valamely nap lehet.”