Homokszentgyörgy Község Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján,  az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva,  az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a  településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A.§ (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek, és a partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

        Bevezető rendelkezések

1.      A rendelet célja, hatálya

1.§ A rendelet (továbbiakban: rendelet) célja a község sajátos településképének - társadalmi bevonás és konszenzus által történő - védelme és alakítása:

a) a helyi építészeti örökség egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;

b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;

c) a településképi követelmények meghatározásával;

d) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,

e) a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.

2.§ A helyi védelem célja a község településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

3.§ (1) A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja:

a) az eltérő karakterű kialakult területek településképi és arculati jellemzőinek –védelme, és

b) az átalakuló/újonnan beépítésre szánt területek esetében – az a) pont szerinti területek kialakult településképi és arculati jellemzőihez alkalmazkodó – illeszkedést szolgáló előírások megalkotása.

4.§ (1) A rendelet területi hatálya Homokszentgyörgy község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre.

5.§ E rendelet előírásait a településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.

2.Értelmező rendelkezések

6.§ A rendelet alkalmazásában használt fogalmak:

1. Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg, és az egybefüggő tömör felületek külön-külön nem érik el a kerítés teljes hosszának 10%-át, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg az 50 cm-t.

2. Cégér: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.08.) Korm. rendelet 2. § 1b. alpontjában meghatározott fogalom

3. Cégfelirat: Kereskedelmi és szolgáltató egység közterület felöli homlokzatán megjelenő, az adott rendeltetési egység funkcióját, megnevezését, jelképét, lógóját, címerét – vagy ezekkel egy tekintetbe eső jellemző ismertetőjegyét – tartalmazó tájékoztató szöveg és ábra.

4. Cégtábla: A cég nevét és székhelyét feltüntető tábla.

5. Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.

6. Eredeti állapot: az eredeti építéskori állapot, vagy az a későbbi állapot, amelyet az értékvizsgálat a védelem elrendelésekor védendő értékként határozott meg.

7. Építési reklámháló: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017 (IV. 28.) Korm. rendelet 1 § 19. pontja szerinti berendezés

8. Értékvizsgálat: az ingatlan alapadatait, illetve a védelem alapjául szolgáló, jelen rendelet 9. § (7) bekezdés szerinti adatokat tartalmazó dokumentáció, melynek célja a helyi védelem alá helyezés, megszüntetés megalapozása, indoklása, megindítása.

9. Főépület: az egyes építési övezetben kialakítható funkciók rendeltetésszerű használatának céljából létesítendő épület(ek).

10. Információs vagy más célú berendezés: a településkép védelméről szóló törvény reklámokközzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet 1. § 4. pontjában meghatározott olyan berendezés, amely a helyi közügyekkel, kulturális eseményekkel kapcsolatos információk közzétételére is szolgál.

11. Melléképület: az építmények azon csoportja, melyek az egyes építési övezetben kialakítható épületek rendeltetésszerű használatát kiegészítik, attól különállóan épülnek, de nem minősülnek melléképítménynek.

12. Településképi szempontból meghatározó terület: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.08.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott fogalom

13. Udvari épület: az utcai épület mögött, esetenként mellett álló, vagy oda tervezett, az adott területhasználat fő funkcióját kiegészítő, kiszolgáló funkciójú (gazdasági épület, garázs) épület.

14. Utcai épület: az építési telek előkerttel meghatározott utcafrontján álló, vagy oda tervezett, az adott területfelhasználási egységben az építési övezeti előírások szerinti fő funkciójú épület.

II. FEJEZET

A helyi védelemre vonatkozó szabályok

3.      A helyi védelem célja, feladata

7.§ (1) A helyi védelem célja a település szempontjából hagyományt őrző, a mindenkor itt élő emberek munkáját és kultúráját tükröző sajátos megjelenésű, a településképet meghatározó építészeti érték védelme.

(2) A helyi védelem – rendelettel ellátandó - feladata a védelmet igénylő építészeti örökség

a) meghatározása, dokumentálása,

b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása,

c) megőrzése, megőriztetése,

d) lakossággal történő megismertetése,

e) a helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.

(4) A védelemmel érintett ingatlanon csak olyan építési munka végezhető, illetve csak olyan állapot fenntartása engedélyezhető, amely nem érinti hátrányosan a védett érték karakterét, megjelenését, eszmei értékét.

(5) Jelen előírások nem vonatkoznak az országos építészeti örökség – a műemléki, termé-szetvédelmi és egyéb védettséget tartalmazó nyilvántartásba vett – kiemelkedő, nemzeti értékű elemeire. A műemlékek és a műemléki környezettel kapcsolatos eljárási szabályokról a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV sz. törvény rendelkezik.

4. Helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai

8.§ A helyi értékleltáron alapuló  vagy lehatárolt egyedi vagy területi helyi építészeti elemek védetté nyilvánítása e rendelet szabályai szerint történik.

9.§ (1) Helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése, valamint hivatalból indított eljárás alapján kerülhet sor.

(2) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell különösképpen:

a) a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével

b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot és

c) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását,

d) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

(3) A helyi védelem alá helyezés megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell különösképpen:

a) a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével

b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,

c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

(4) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és azt a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 15 napon belül a kezdeményező nem egészíti ki, a javaslatot a polgármester érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

(5) A helyi védelem alá helyezés vagy megszüntetés szakmai előkészítését szakértő bevonásával a jegyző végzi.

(6) A helyi védelem alá helyezéshez vagy annak megszüntetéséhez értékvizsgálat készítése szükséges.

(7) Az értékvizsgálati dokumentáció legalább a következő munkarészeket tartalmazza:

a) a védelemre javasolt érték, illetve a védett érték megnevezése,

b) a védelemre javasolt érték, illetve a védett érték pontos helyének (egyedi védelem esetén: utca, házszám, helyrajzi szám, épületrész, területi védelem esetén: terület, utcák) megjelölése, ábrázolása helyszínrajzon, területi védelem esetén szabályozási tervvel azonosítható lehatárolása,

c) a védelemre javasolt érték, illetve a védett érték részletes leírása, pontos körülhatárolása.

(8) A helyi védelem alá helyezés vagy annak megszüntetése iránti eljárás megindításáról a tárgyi érték tulajdonosát, a tulajdonosi jogok gyakorlóját, és a kezdeményezőt (a továbbiakban együtt: érdekeltek) írásban értesíteni kell.

(9) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítés átvételét követő 15 napon belül írásban észrevételt tehetnek.

(10) A helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről a Képviselő-testület kizárólag e rendelet módosításával dönthet

(11) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről írásban értesíteni kell az érdekelteket, az erről szóló testületi rendeletet az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni.

10.§ (1) A helyi védelem alatt álló értéket az önkormányzat az e célra rendszeresített egységes táblával megjelölheti.

(2) A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról - előzetes értesítés mellett – az önkormányzat gondoskodik. A tulajdonos és a használó a tábla elhelyezését és fenntartását tűrni köteles.

11.§ (1) A helyi védelem alatt álló értékekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás vezetéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A nyilvántartás tartalmazza a helyi védelem alatt álló érték

a) nyilvántartási számát,

b) területhatárát (utca, tér, közterület, vagy telek helyrajzi száma),

c) megnevezését vagy funkcióját,

d) védettség fokát,

e) leírását,

f) fényképét,

g) alaprajzi és homlokzati felmérési rajzot,

h) lehatárolását bemutató térképmásolatot,

i) a tulajdonos, a kezelő, a használó nevét, címét,

j) a helyi védelem alatt álló értéket érintő beavatkozások, hatósági intézkedések jegyzékét (iktatószámát).

12.§ A helyi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetése tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

5. A helyi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

13.§ (1) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos, illetve a használó kötelezettsége.

(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

(3) A helyi védelem alatt álló építmény korszerűsítését, átalakítását, bővítését vagy részleges bontását a védelem ténye nem zárja ki, amennyiben az építmény védelmére okot adó jellegzetességei nem változnak meg, azok eredeti helyükön megtarthatók.

(4) Helyi védelem alatt álló épülethez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy annak telkén új építmény, építményrész építése nem sértheti a védett építészeti érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét.

(5) Helyi védelem alatt álló érték teljes bontása csak a védelem megszüntetését követően vagy baleset- és életveszélyes állapot bekövetkezte miatt lehetséges.

III. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

6. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

14. §

Településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását Homokszentgyörgy Község Települési Arculati Kézikönyve tartalmazza.

IV. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

7. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények

15.§

(1)Az építmények felületképzése során a rikító, harsány színt és csillogó vagy fénylő felületet eredményező anyagok alkalmazása nem megengedett.

(2) Hullámpala, műanyag hullámlemez, palafedés és a nagy táblás fedések, valamint bitumenes hullámlemez tetőfedésként nem alkalmazható.

(3) Gazdasági, valamint általános mezőgazdasági területen álló épületek kivételével épület közterületről látszó homlokzati falának külső burkolataként, valamint 15°-nál meredekebb hajlásszögű tetőfedés anyagaként nem alkalmazható fém vagy műanyag sík-, hullám- vagy trapézlemez. 

8. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények

 16. §

(1)   Az új főépítményt a telken a szomszédos épületek közterület felőli homlokzati vonalához igazodóan kell elhelyezni. A meglévő épületek bővítésénél is a szomszédos épületek közterület felőli homlokzati vonalát kell figyelembe venni.

(2)   A telken a zöldfelület kialakítása során a 1. számú mellékletben található szabályok betartásával lehet növényeket telepíteni. A kerülendő, inváziós növényfajok jegyzéke a 2. számú mellékletben található.

(3)   Az egységes településkép érdekében a kapubejárók kiépítését azonos műszaki paraméterekkel kell megoldani.

(4)   Az egységes utcakép érdekében az utcákat egységes növényzettel kell telepíteni.

(5)  Az utcai kerítés magassága nem haladhatja meg a 2,0 métert, és nem lehet hullámpalából vagy nagytáblás fémlemezből.

9.A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

17. §

(1)Településképi szempontból meghatározó területen:

          a)az épületek közterület felől látható homlokzati falfelületének színezésénél harsány, rikító színek nem alkalmazhatók,

              b)a tetőfedés színét a natúr égetett cserép vörös-barna színárnyalatai közül kell kiválasztani,

              (c)főépítmény közterületről látható homlokzata csak építészetileg egységes megjelenéssel újítható fel.

10.A helyi védelemben részesülő elemekre vonatkozó építészeti követelmények

18.§

 (1) Helyi védett építményt kizárólag úgy lehet bővíteni, hogy a védelem tárgya megőrződjön, utcaképi szerepe ne változzon.  A bővítmény formaképzése, homlokzata, anyaghasználata harmonikusan illeszkedjen a védett építményrészhez.

(2) Helyi védett épület külső hőszigetelési munkái csak abban az esetben végezhetők, ha a védelem tárgyával azonos megjelenés biztosított lesz, az épület arányai és részletei nem változnak meg.

(3) Helyi védett köztéri szobor, emlék, képzőművészeti alkotás, utcabútor környezetét parkosítani kell. Burkolatként csak térkő vagy kavics használható.

11. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

19. §

(1) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: ÉTV) 2. § 18. pontjában meghatározott sajátos építmények, műtárgyak (a továbbiakban: sajátos építmények) elhelyezésére elsősorban alkalmas területek: A településképi szempontból meghatározó területeken kívüli külterületi településrészek.

(2) Új, vezeték nélküli elektronikus hírközlési és műsorszóró létesítményt és műtárgyat csak a lakott terület határától legalább 200 m távolságban lehet elhelyezni, elsősorban multifunkcionális kialakítással (pl.: vadles, kilátó, mezőgazdasági technológiai építmény, víztorony, stb.). Önálló szerkezettel is telepíthető kivételes esetben, amennyiben nem áll rendelkezésre erre alkalmas meglévő építmény.

(3)A belterület már beépített területén, ahol a villamosenergia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek, új villamosenergia elosztási, közvilágítási vezetékeket és az elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, vagy közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén új építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

12. A reklámhordozókra, cégtáblára, üzletfeliratra vonatkozó településképi követelmények

20.§ (1) Reklámhordozó a település közigazgatási területén a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben, valamint a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint létesíthető.

(2) Reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés, utcabútor a település közigazgatási területén belül kizárólag a meglévő környezethez illeszkedő, egységes kialakítású, azonos megjelenésű lehet.

(3) Plakát és reklám elhelyezése kizárólag az önkormányzat által telepített  utcabútoron helyezhető el.

(4) Tetőfelületen reklám- és hirdetőtábla nem helyezhető el.

(5) Hirdetési és reklámcélú építmény, reklámnak, hirdetménynek minősülő falfestés, felirat, plakát országos védettségű és helyi védelem alatt álló épületen nem helyezhető el.

(6) A település területén a reklámok közzétételének, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésének közterületekre és magánterületekre irányadó, magasabb szintű jogszabályban rögzített országos rendelkezésektől az alábbi estekben és időtartamra el lehet térni:

a) építési reklámháló kihelyezése kizárólag az építési tevékenység időtartamára a felújítás megkezdéséről szóló építésinapló-bejegyzés igazolásával, vagy ha az építési napló vezetésére nem áll fent kötelezettség, úgy az építési napló vezetését vállalják az érintettek, és ezzel igazolják a felújítás megkezdését;

b) a település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás érdekében szükséges reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés kihelyezése legfeljebb évente összesen tizenkét naptári hét időszakra;

c) a nyilvánosság biztosítására szolgáló önkormányzati információs felület időkorlát nélkül megengedett.

21. § (1) Épületen, építményen, kerítésen az adott épületben működő szervezettel, céggel, tevékenységgel, szolgáltatással kapcsolatban cégtábla, cégér, címtábla, saját vállalkozást vagy üzletszerű tevékenységet népszerűsítő tábla vagy felirat helyezhető el úgy, hogy annak mérete, aránya, alkalmazott anyaga és színezése illeszkedjen az adott épület, építmény építészeti karakteréhez.

(2) Saját vállalkozást vagy üzletszerű tevékenységet népszerűsítő tábla vagy felület karbantartásáról annak tulajdonosa köteles gondoskodni.

V. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉP ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK

13.  Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

22.§

(1)A településképi követelményekről való településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció (a továbbiakban: konzultáció) igénybe vétele a településen kötelező, amennyiben egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység előkészítése zajlik, vagy az építési tevékenység településképi szempontból meghatározó területen helyezkedik el és utcaképet vagy tájképet meghatározó építmény építési tevékenységére vagy növény telepítésére irányul.

(2) A konzultáción a településrendezési eszközöket is vizsgálni kell, a településképi arculati kézikönyv iránymutatásként használható fel.

(3)A közterületi növénytelepítés esetében a konzultáción mérlegelni kell a telepítés helyét, az utca összképét, a közlekedés biztonságát, a közművek helyét, a fenntartási, esztétikai és ökológiai szempontokat.

(4)A konzultáción a jelen rendeletben rögzített településképi követelményekről kell egyeztetést folytatni. A konzultációt egyezséggel kell lezárni.

(5)Konzultáció ugyanazon építési vagy növénytelepítési tevékenységgel kapcsolatban több alkalommal is tartható.

(6)A konzultációról készült emlékeztetőt a polgármester állítja össze, amit az építtető vagy az általa megbízott tervező ellenjegyezhet.

(7) A konzultáción írásban rögzített megállapodások betartása kötelező. Attól eltérni csak újabb konzultáció keretében lehet.

(8) A kiadott emlékeztető 1 évig történő megőrzéséről a polgármester gondoskodik.

(9) A konzultáció lefolytatható írásban és személyesen.

     a)Írásban történő szakmai konzultáció esetén a polgármester az írásban rögzített javaslatait és kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül emlékeztető formában megküldi kérelmező részére, amelynek melléklete a benyújtott tervdokumentáció.

      b)Személyesen történő konzultáció esetén a polgármester emlékeztetőben rögzíti javaslatait és nyilatkozatait, melyet a konzultáció időpontjától számított 8 napon belül megküld kérelmező részére, amelynek melléklete a benyújtott tervdokumentáció.

14.  Településképi véleményezési eljárás

23.§

(1) A polgármester – a magasabb szintű jogszabályok keretei között - településképi véleményezési eljárást folytat le a településképi szempontból meghatározó területen belül utcaképet vagy tájképet meghatározó építési tevékenységek esetében. A kérelmet jelen rendelet 3. számú melléklete szerint kell benyújtani.

(2) A polgármester véleményét az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapozza, ha az építési tevékenység:

     a) 300 m²-nél nagyobb nettó alapterületű épületet érint,

     b) a meglévő építmény legmagasabb pontjánál legalább 1 m-rel magasabb építmény létrehozására vonatkozik,

     c)   helyi védett értékre irányul, továbbá közterületet is érint, vagy

      d) növényzet, parkoló igénybevételére vagy létesítésére irányul.

(3) Amennyiben a benyújtott kérelem a külön jogszabály szerinti tartalomnak nem teljes körűen felel meg, a polgármester 8 napos határidővel hiánypótlásra szólítja fel a kérelmezőt.

(4) A polgármester véleményének kialakítása során - a településrendezési eszközök és jelen rendelet előírásait is figyelembe véve -az alábbi szempontokat veszi figyelembe:

     a) településrendezési eszközökhöz való illeszkedés,

     b) e rendeletben megállapított településképi követelmények,

     c)a megvalósuló építmény utcaképbe vagy tájképbe illeszthetősége,

     d) a szomszédok érdekei nem sérülhetnek,

     e) a közterület funkcionálisan és esztétikailag nem romolhat, és

     f) a helyi védett érték megőrzése.

15.  Településképi bejelentési eljárás

24.§

(1) A polgármester – a magasabb szintű jogszabályok keretei között - településképi bejelentési eljárást folytat le utcaképet vagy tájképet meghatározó építményen történő építési vagy rendeltetésmódosítási tevékenységek esetében, ha a tevékenység eredményeként:

    a) az építmény településképi szempontból meghatározó területen belül utcaképet vagy tájképet meghatározó homlokzata megváltozik        

     b) a helyi védett érték védettséget jelentő jellege megváltozik;

     c)  a meglévő, de módosított építmény anyaga, legmagasabb pontja megváltozik,

     d) utcai kerítés létesül vagy megváltozik,

     e) utcai homlokzatot érintően energiatermelő, épületgépészeti, közmű- vagy közműpótló berendezés jelenik meg,

     f )meglévőnél nagyobb ügyfél- vagy gépkocsiforgalom keletkezik, továbbá reklám és reklámhordozó elhelyezése esetén.

(2) Az eljárás lefolytatására vonatkozó eljárás kérelmét tevékenység végzésére jogosult papír alapon vagy elektronikusan nyújtja be a polgármesternek az erre a célra rendszeresített, jelen rendelet 4. számú melléklete szerinti formanyomtatványon 2 példányban legalább tevékenység megkezdése előtt 15 nappal.

A dokumentációnak – a bejelentés tárgyának megfelelően – legalább az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:

a) építési munkák esetében:

aa) műszaki leírást a telepítésről és az építészeti kialakításról,

ab) helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével, amennyiben  a változás érinti,

ac) alaprajzot, amennyiben a változás érinti,

ad) valamennyi érintett homlokzatot, valamint

ae) amennyiben a változás az utcaképben megjelenik, utcaképi vázlatot, és/vagy látványtervet,

af) színtervet.

b) információs vagy más célú berendezés és cégérek elhelyezése esetében

ba) formáját, mennyiségét, méretét és technológiáját,

bb) a műszaki berendezés által igénybe vett helyszínt és elhelyezésének módját.

(3) Amennyiben a benyújtott kérelem a külön jogszabály szerinti tartalomnak nem felel meg teljes körűen, a polgármester 8 napos határidővel hiánypótlásra szólítja fel a kérelmezőt.

(4) A polgármester az eljárás keretében a következő szempontokat vizsgálja:

     a) településrendezési eszközökhöz való illeszkedés,

     b) e rendeletben megállapított településképi követelmények,

     c) a megvalósuló építmény utcaképbe vagy tájképbe illeszthetősége,

     d) a szomszédok érdekei nem sérülhetnek,

     e) a közterület funkcionálisan és esztétikailag nem romolhat, és

      f) a helyi védett érték megőrzése.

(5) Az eljárás lefolytatásának igazolását postai úton kell közölni a kérelmezővel, az átvétel igazolásával. A hatósági döntés mellékletét képezi az eljárásra benyújtott tervdokumentáció egy, a polgármester által záradékolt példánya.

(6) A településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó döntés megőrzéséről - az iratkezelési szabályoknak megfelelően - a polgármester gondoskodik.

(7) A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység előírásoknak megfelelő végzését.

(8) A településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó döntés 6 hónapig érvényes.

(9) A polgármester hatósági döntésével szemben a képviselő-testülethez lehet fellebbezni.

VI. Fejezet

16. A településképi kötelezés, településkép-védelmi bírság

25.§ (1) Ha az ingatlan tulajdonosa

a) az e rendeletbe foglalt településképi követelményeket megsértette,

b) a településképi bejelentési kötelezettséget elmulasztotta,

c) a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltakat megszegte,

a polgármester felhívja az ingatlantulajdonos a figyelmét a jogszabálysértésre, és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén, a polgármester településképi kötelezés formájában a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi, egyidejűleg az ingatlantulajdonost településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi.

26.§ Reklám, reklámhordozó településképi bejelentési eljárás nélküli vagy a bejelentéstől eltérő elhelyezése esetén a polgármester 15 napon belül értesíti a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet 8.§ (1) bekezdésében meghatározott hatóságot.

27.§ (1) A településképi kötelezési eljárást a polgármester hivatalból vagy bejelentésre folytatja le.

(2) Az írásbeli bejelentés tartalmazza:

a) a bejelentő nevét, lakcímét és aláírását,

b) a bejelenteni kívánt szabálysértés helyét, rövid leírását,

c) fényképet.

28.§ (1) A polgármester a településképi követelmények hatósági döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetére az ingatlantulajdonossal szemben 1 000 000 forintig terjedő, közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírság kiszabását rendelheti el.

(2) A településkép-védelmi bírság az önkormányzat bevételét képezi.

(3) A településkép-védelmi bírság befizetési határideje a határozat közlésétől számított 30 nap.

(4) A kiszabott településkép-védelmi bírság határidőig történő meg nem fizetése esetén az önkormányzat a bírságot adók módjára hajtja be.

29.§ A polgármester településképi kötelezési eljárásban hozott, valamint településkép-védelmi bírságot kiszabó döntésével szemben a fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon belül a képviselő-testületnél lehet előterjeszteni.

VII. FEJEZET 

17. Önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer

30.§ A településképi követelmények alkalmazására az önkormányzat az alábbi ösztönzési rendszert alkalmazhatja:

a) a helyi védelem alatt álló érték megóvásának, fennmaradásának, megőrzésének elősegítésére anyagi és/vagy természetbeni önkormányzati támogatás (a továbbiakban: anyagi támogatás) nyújtása;

b) arculati verseny meghirdetése/lebonyolítása a településképi követelményeket teljesítő épületek tulajdonosai számára;

c) a Településképi Arculati Kézikönyv módosításánál, a megvalósult jó példák fejezetébe az érintett épület/épületrész beemelése.

31.§ (1) Önkormányzati támogatásban a helyi védelem alatt álló érték tulajdonosa részesíthető.

(2) Az önkormányzati támogatás iránti kérelmet (a továbbiakban: kérelem) a polgármesterhez kell benyújtani.

(3) A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) az építési engedélyezési tervdokumentációt és a jogerős építési engedélyt, amennyiben a tervezett építési tevékenység építési engedélyköteles;

b) amennyiben a tervezett építési tevékenység nem építési engedélyköteles:

    ba) a tervezett felújítás részletes rajzát,

    bb) helyszínrajzot,

    bc) az ingatlan tulajdoni lapját;

c) a megvalósítást szolgáló tételes költségvetést;

d) az igényelt támogatási összeg megjelölését;

e) az önrész rendelkezésre állására vonatkozó nyilatkozatot;

f) az építési tevékenység elkészítésének határidejét;

g) előzetes kötelezettségvállalást arra, hogy a támogatás elnyerése esetén a kapott összeget a döntésnek megfelelően használja fel.

(4) Az önkormányzati támogatás iránti kérelemről és annak formájáról a képviselő-testület dönt.

(5) Az önkormányzati támogatás keretösszegéről – a pénzügyi lehetőségek függvényében – a képviselő-testület a mindenkori éves költségvetési rendeletében dönt

VIII. FEJEZET

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

32.§ (1) E rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba. . A rendelet hatálybalépésekor helyi védelem alatt álló ingatlanokról, objektumokról mellékletet nem tartalmaz.

(2) E rendelet előírásait a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(3) Homokszentgyörgy Község Önkormányzat Képviselő-testületének Homokszentgyörgy község helyi építési szabályozásáról szóló 7/2002.(VIII.27.) önkormányzati rendeletében a településkép alakítására, a reklámok, reklámhordozók elhelyezésére vonatkozó szabályok hatályukat vesztik.

Homokszentgyörgy, 2017. december 29.

Czinke János sk.                                                                               dr. Sponga Margit sk.

polgármester                                                                                                 jegyző