Igal Város Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2014. (XII.15.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2014. 12. 15- 2015. 12. 14Igal Város Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2014. (XII.15.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
2014-12-15-tól 2015-12-15-ig
Igal Város Önkormányzat képviselő-testületének
13/2014 (XII.15.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Igal Város Önkormányzat képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1. §
(1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése:
Igal Város Önkormányzata ( a továbbiakban: Önkormányzat )
(2) Az Önkormányzat székhelye, pontos címe: 7275. Igal, Szent István utca 107.
(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet:
Igal Város Önkormányzatának képviselő-testülete.
(4) Az Önkormányzat illetékességi területe: Igal Város közigazgatási területe.
(5) Az Önkormányzat hivatalának megnevezése, székhelye: Igali közös Önkormányzati Hivatal 7275 Igal, Szent István utca 107. ( a továbbiakban: Hivatal )
2. §
Az Önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a 3/1992. (VII.27.) önkormányzati rendelet állapítja meg.
II. Fejezet
Az Önkormányzat feladata, hatásköre
4. §
(1) Az Önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.
(2) Az önkormányzat által ellátott alaptevékenységek megnevezését és kormányzati funkciók szerinti besorolását a rendelet 5. számú függeléke tartalmazza.
5.§
A képviselő-testület a feladatait a Mötv. 41.§. (1)–(3) bekezdése szerint látja el.
6. §
Az Mötv. 42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik
a) a helyi közügy megoldásának önként vállalása ( önként vállalt feladat ) , vagy az arról történő lemondás,
b) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése,
c) hitelfelvétel értékhatár nélkül,
d) önkormányzati ingatlan értékesítése, megterhelése.
7. §
(1) A képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét, az átruházás alapvető szabályait az Mötv. 41. § (4)–(5) bekezdése tartalmazza.
(2) A képviselő-testület állampolgárok jogait és kötelezettségeit érintő hatósági hatásköreit kizárólag rendeletben illetve más esetben határozatban is a polgármesterre , a bizottságra, társulásra és a jegyzőre átruházhatja.
(3) A képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását a szociális rendelete ,a vagyonrendelete és a közterületek elnevezéséről és a házszám –megállapítás szabályairól szóló rendelete tartalmazza.
(4) A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának – hatósági ügyet kivéve - utasításokat adhat, döntését megsemmisítheti és megváltoztathatja, illetőleg a gyakorló szervet beszámoltathatja.
III. Fejezet
A képviselő-testület működése
1.A képviselő-testület ülései
8.§
(1)A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést valamint közmeghallgatást tart. A képviselő-testület évente legalább hat ülést tart.
(2) Az alakuló ülésre a Mötv. 43. §-ában foglaltakat kell alkalmazni. Az alakuló ülésen kerül sor a bizottság, az alpolgármester megválasztására, a polgármester, alpolgármester és képviselők eskütételére, a tiszteletdíjak megállapítására. Az eskü szövegét a jegyző mondja el.
(3) Rendes ülés az, amelyet írásbeli meghívóval a 12.§ -ban meghatározottak szerint hívtak össze.
(4) Rendkívüli ülés az, amelyet szóban vagy telefonon , illetve internetes levélben, formális meghívó nélkül, sürgősséggel hívtak össze.
(5) A közmeghallgatás részletes szabályait a 41 – 45 §-ok tartalmazzák.
9.§
(1) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.
(2) A zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46.§ (2) bekezdésének a) és b) pontjai szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.
(3) A Mötv. 46. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett felhívás ellenére nem nyilatkozik, vagy nyilatkozata nem beszerezhető, akkor személyi ügye tárgyalásakor zárt ülést kell tartani.
(4) A Mötv. 46. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintettek eltérően nyilatkoznak (vagyis van legalább egy olyan személy, aki zárt ülés tartását kéri), akkor –a (5) bekezdésben foglalt kivétellel - zárt ülést kell elrendelni valamennyi érintett vonatkozásában.
(5) Amennyiben azonban a személyi ügyek egymástól különválaszthatóak, a képviselő-testület az egyes személyekre vonatkozó ügyeket külön napirend keretében, az érintettek nyilatkozatának megfelelően tárgyalja.
(6) A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46.§ (2) bekezdésének c) pontja szerint meghatározott esetekben.
(7) A zárt ülésen a Mötv. 46.§ (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.
2. A nyilvánosság biztosítása
10.§
(1) A képviselő-testület nyilvános ülésén bármely állampolgár szabadon részt vehet és az e rendeletben szabályozott módon kérdezhet vagy hozzászólhat.
(2) A nyilvános ülésen külön hozzájárulás nélkül bárki kép- vagy hangfelvételt, vagy mindkettőt egyszerre készíthet és azt bármilyen, nem jogellenes célra felhasználhatja.
3. A képviselő-testület összehívása
11.§
(1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, annak tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze az Önkormányzat székhelyére.
(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő - testület ülését az ügyrendi bizottság elnöke e rendeletben meghatározott módon hívja össze és vezeti.
(3) A képviselő-testület összehívását a Kormányhivatal , valamint népi kezdeményezés is indítványozhatja.
(4) Az (1) illetve a (2) bekezdés alkalmazása esetén a polgármester vagy az alpolgármester tartós akadályoztatásának minősül az érintett
a) ágyhoz kötött betegsége, vagy kórházi ,intézeti gyógykezelése, ha az folyamatosan a 30 napot meghaladja,
b) korlátozott vagy teljes cselekvőképtelensége, ha azt jogerős bírósági ítélet megállapította,
c) külföldi vagy belföldi távolléte, ha az folyamatosan a 30 napot meghaladja,
d) ilyen tartalmú köz-vagy magánokiratban tett írásbeli nyilatkozata.
12.§
(1) Az alakuló és rendes testületi ülést írásbeli meghívóval kell összehívni.
(2) A meghívó tartalmazza
a) az ülés helyét,
b) az ülés időpontját,
c) a tervezett napirendeket,
d) a napirendek előadóit,
e) az ülés vagy napirend(ek) nyilvános vagy zárt jellegét,
f) a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.
(3) A meghívóhoz mellékelni kell a jegyző által jogszerűségi szempontból megvizsgált előterjesztéseket.
(4) Az előterjesztésben szereplő rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a Hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit (ügyintézőit), valamint külső szakértőt.
(5) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 5 nappal ki kell küldeni. A jegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, érintettekhez való eljuttatásáról.
(6) A meghívóhoz a tanácskozási joggal rendelkezők részére mellékelni kell a tanácskozási jogukkal érintett napirendekhez kapcsolódó előterjesztéseket.
(7) A képviselő -testület alakuló és rendes ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről - a meghívó kiküldésével egy időben - a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás a város hirdetőtábláján kifüggesztett meghívó útján történik.
(8) A polgármester halasztást nem tűrő, indokolt esetben, szóban, telefonon vagy internetes levélben , bármely tárgyalásra alkalmas időpontra rendkívüli testületi ülést hívhat össze.
13.§
A képviselő-testület az ülését a polgármester irodájában tartja. Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja ( pl.: együttes ülés tartása ) , a képviselő-testület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható.
4.A képviselő-testület ülésére meghívandók köre
14.§
A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
a) teljes körű tanácskozási joggal:
aa ) a képviselőket,
ab) a jegyzőt,
b) az adott napirendre vonatkozó tanácskozási joggal azt a személyt, intézmény, szervezet, egyesület vagy társadalmi önszerveződő közösség vezetőjét, képviselőjét, akinek jelenléte a napirend tárgyalásához szükséges, valamint a város ügyeivel munkaköre alapján foglalkozó ügyintézőt
c) tanácskozási joggal vagy anélkül, akit a polgármester meghívott.
5.A képviselő-testület ülésének vezetése
15.§
A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az őt helyettesítő alpolgármester, utóbbi távollétében az ügyrendi bizottság elnöke vezeti.
16.§
§ (1) A képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező ülésvezetői feladatok
a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása, folyamatos figyelemmel kísérése
b) a napirend előterjesztése, elfogadtatása,
c) az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése;
d) napirendenként
da) a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,
db) a vita összefoglalása,
dc) az indítványok szavazásra való feltevése,
dd) a határozati javaslatok szavaztatása,
de) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,
df) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése;
e) a rend fenntartása,
f) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,
g) az időszerű kérdésekről tájékoztatás,
h) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,
i) az ülés bezárása.
17.§
(1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 4 fő jelen van.
(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell mellékelni.
18. §
(1) Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előterjesztett egyes napirendi pontok törlésére.
(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület határozattal dönt.
6. Előterjesztések
19.§
(1) Előterjesztés nélkül napirendi pontot nem lehet tárgyalni. Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni a rendeletalkotással összefüggő napirendet.
(2) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet és a határozati javaslat .
(3) A képviselő-testület ülésére elsősorban írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.
(4) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, ha azt a képviselő-testület a napirendek elfogadásával egyidőben, egyszerű szótöbbséggel elfogadta. Az ülés napján vagy az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.
(5) Az ügyrendi bizottság nyújtja be az előterjesztést az 59. § -ban meghatározott feladatai közül
a) előterjesztést a polgármester tiszteletdíjáról és költségtérítéséről,
b) a polgármester és alpolgármester jutalmazására vonatkozó javaslat kidolgozása és benyújtása a képviselő-testület elé,
c) a polgármesteri tisztség betöltési módjának megváltoztatásáról szóló javaslat előterjesztése,
d) a Mötv. 37. §-ban meghatározott a képviselő vagy a polgármester összeférhetetlenségére irányuló kezdeményezés kivizsgálása,
e) a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményének a képviselő-testület soron következő ülésen való tájékoztatás.
7. A vita és a döntéshozatal módja
20.§
(1) A napirendi pont tárgyalását maximum tíz perces szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő jogosult.
(2) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.
21.§
(1) Az előterjesztést követően a szólásra jelentkezés sorrendjében a napirendekkel kapcsolatos hozzászólások következnek. A hozzászólás során az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek és elmondhatják véleményüket, javaslataikat.
(2) A hozzászólás időtartama egy napirendhez legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében egyszer lehet ismételten hozzászólni. Az ismételt felszólalás a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.
22.§
A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre és a vitát lezárja.
23.§
A vita lezárása után elsőként a módosító indítványokról dönt a testület - az elhangzás sorrendjében - majd az ülésvezető az elfogadott módosításokkal az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra
24.§
Személyes megjegyzést tehet - maximum 2 perces időtartamban - a vita lezárása után, de még a szavazás előtt az a képviselő, akit a vita során az őt ért – megítélése szerint - méltatlan kritikát kívánja kivédeni, illetve az álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértést szeretne tisztázni.
25.§
(1) A szavazás előtt jogszabálysértő döntés jelzésére a jegyző törvényességi észrevételt köteles tenni.
(2) Ugyanilyen kötelezettsége van jogszabálysértő működés észlelése esetén is.
26.§
(1) A javaslat elfogadásához egyszerű többség, azaz a jelen lévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges .Amennyiben a javaslat nem kapta meg a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazatát, a javaslat elutasításra került.
(2) A megválasztott képviselők több mint felének, legalább három képviselőnek egybehangzó szavazata - minősített többség - szükséges a Mötv. 50.§ -ában meghatározottakon túl
a) a hatáskör gyakorlás átruházása és visszavonása estén ,
b) helyi közügy önálló megoldásának vállalásához, illetőleg arról történő lemondáshoz,
c) hitel felvételéről értékhatártól függetlenül.
27.§
(1) A képviselő a Mötv. 49.§ (1) bekezdésében meghatározottak szerint köteles a személyes érintettségét bejelenteni . A képviselő személyes érintettsége bejelentésével egyidejűleg kijelentheti, hogy tartózkodik a szavazástól, ebben az esetben a kizárásáról nem dönt a testület.
(2) Amennyiben a képviselő az (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját 1-6 hónapra 50 %-kal csökkentheti.
(3) A személyes érintettség megállapításának eljárását a képviselő-testület folytatja le és a
(2) bekezdés szerinti csökkentésről határozatot hoz.
28. §
(1) A képviselőnek joga van az Mötv. 32. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott felvilágosítás-kérési joggal írásban élni.
(2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés- és problémafelvetés minősül, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.
(3) A felvilágosítás-kérést a polgármesternél az ülés előtt 5 nappal írásban kell benyújtani.
(4) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a képviselő-testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.
(5) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a képviselő-testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.
29.§
A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza. Először az ülésvezető az igen szerinti válaszra kér szavazást, majd a nem szavazatokra, végül a tartózkodásra. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevők
30.§
(1) A jelenlévő képviselők egynegyedének indítványozására név szerinti szavazást kell tartani.
(2) Az önkormányzat saját hatáskörben további, név szerinti szavazást igénylő ügyeket nem határoz meg.
(3) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A nyilatkozaton szerepeltetni kell az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, valamint azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott.
31.§
(1) A képviselő-testület a jelen lévő képviselők egynegyedének indítványára titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani illetve zárt ülést tarthat. Az alpolgármester választásánál a titkos szavazás kötelező.
(2) A titkos szavazásra feltett kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni. A szavazólapra felkerülő kérdésről a képviselő –testület egyszerű többséggel határoz.
(3) A titkos szavazás eljárása: borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiség és urna igénybevételével történik. Szavazáskor a jelölt neve vagy a feltett kérdés melletti „igen” , „nem” vagy „ tartózkodom „ megnevezésű körbe x vagy + jelet kell tenni.
(4) Személyi ügy eldöntésekor ,több jelölt esetén a szavazólapra a jelöltek neve az ABC sorrend szerint kerül fel.
(5) Érvényes a szavazás, ha azon a képviselők több mint a fele részt vesz. Eredményes a szavazás, ha a jelölt, több jelölt esetén egy jelölt, vagy a szavazásra feltett kérdés a szükséges egyszerű vagy minősített többséget megkapta.
(6) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza;
a) a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét,
b) a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét, tisztségét,
c) a szavazás során felmerült körülményeket,
d) a szavazás eredményét.
32. §
(1) A testületi ülésen az elfogadott napirendi pontokon belül önálló napirendi pontként tájékoztatást kell adni a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről.
(2) A testületi ülésen önálló napirendi ponton kívül is tájékoztatást kell adni az időszerű kérdésekről. A tájékoztatást végezheti az ülés vezetője, illetve az egyébként előterjesztésre jogosult személy.
.
33. §
Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, vagy az ülés annak levezetése közben határozatképtelenné vált, továbbá a jelenlévő, tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést bezárja.
8. A képviselő-testületi ülés rendjének biztosítása
34. §
(1) Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.
(2) Az ülés tanácskozási joggal résztvevő tagjai az ülésen a hozzászólási szándékukat kézfelemeléssel jelzik.
(3) A tanácskozási joggal rendelkezők részére a hozzászólási jogot az ülés vezetője adja meg, így egy időben csak egy személy rendelkezik hozzászólási joggal.
(4) A hozzászólást a 21.§ (2) bekezdésében és a 23. §-ban meghatározott időtartamban lehet megtenni.
(5) Amennyiben a képviselő nem tartja be a (2)-(3) bekezdés szerinti hozzászólási rendet, és hozzászólási jog nélkül szól hozzá, az ülés vezetője a képviselőt felhívja az érintett szabályok betartására. A hozzászólási jog ismételt megsértése esetén az ülés vezetője javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselőnek - az ülés rendjének betartására való kötelezettségének megszegése miatt 1-6 hónapra 50 %-kal csökkentsék a tiszteletdíját. A képviselő-testület az ügyben határozatot hoz.
35. §
(1) A képviselő-testület nyilvános ülésén az állampolgár(ok) az ülést vezető engedélye alapján kérdezhet vagy hozzászólhat. A hozzászólás időtartamát az ülésvezető esetenként állapítja meg.
(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el . A tanácskozás rendjének megzavarása esetén az ülést vezető rendre utasíthatja a rendzavarót.
(3) Ismételt rendzavarás esetén az ülés vezetője javasolhatja a képviselő-testületnek, hogy határozat nélkül döntsön 15 perc ülésezési szünet elrendeléséről.
(4) A (3) bekezdés szerinti szünetet egy testületi ülés alkalmával maximum 2 alkalommal lehet elrendelni. A harmadik rendzavarást követően az ülés vezetője javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselő-testület az ülésen eddig tárgyalt napirendekre módosítsa az ülés napirendjét. Ha a testület a napirendi pontokra tett javaslatát elfogadta, az ülést az általános szabályok betartása szerint bezárja.
9. A képviselőtestület döntései
36.§
(1) A képviselő-testület határozatot hoz és rendeletet alkot.
(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt az ügyrendi kérdésekről, az átruházott hatáskörben hozott polgármesteri döntésekről és a lejárt határidejű határozatokról szóló tájékoztatásról, valamint az egyéb, csak tájékoztatást szolgáló kérdésről.
(3) Határozat hozatalt a képviselő, a bizottságok elnökei, a polgármester, az alpolgármester és a jegyző kezdeményezheti.
37.§
(1) Rendelet alkotását a képviselő, a bizottságok elnökei, a polgármester, az alpolgármester és a jegyző kezdeményezheti.
(2) A rendelettervezet szakszerű előkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(3) Az előterjesztő indítványára a rendelettervezetet lehet összességében, vagy a rendelet szerkezeti egységei (rész, fejezet, alcím, szakasz, bekezdés) szerint tárgyalni. A szerkezeti egységenként történő tárgyalás során szükség szerint közbenső döntést, határozatot kell hozni a szerkezeti egység elfogadásáról, majd dönteni kell a rendelet-tervezet egészéről.
(4) A képviselő-testület által megalkotott önkormányzati rendeletet ki kell hirdetni, a számozott határozatokat, pedig az azokban meghatározott határidő lejárta előtt, de legfeljebb 20 napon belül jegyzőkönyvi kivonat formájában kell a végrehajtásért felelős személynek megküldeni.
(5) Az önkormányzati rendelet kihirdetése a szabályszerűen megalkotott és aláírt rendelet teljes szövegének Igal Város hirdetőtábláján legalább 15 napig történő közszemlére tétele útján történik. A kihirdetés napja a közszemlére tétel napja. A rendeletek irattári példányára a közszemlére tétel és levétel napját fel kell jegyezni.
(6) A megalkotott rendeletek kihirdetéséről, egyes határozatok közzétételéről illetve közléséről, valamint a rendeletek, határozatok nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról a jegyző gondoskodik. Szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását, hatályon kívül helyezését.
38.§
A képviselő-testület határozatait és rendeleteit külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni az alábbiak szerint:
a) Az Önkormányzat határozatainak jelzése: Igal Város Önkormányzat Képviselő-testületének../2O..(..hó..nap) határozata. A zárójelben feltüntetett dátum a határozat meghozatalának időpontja.
b) A határozat végén fel kell tüntetni a határozat végrehajtásért felelős nevét , a végrehajtásban közreműködő nevét, a határozat végrehajtásának a határidejét.
c) Az önkormányzati rendeletek jelzése: Igal Város Önkormányzata Képviselő-testületének .../2O..(..hó..nap) önkormányzati rendelete. A zárójelben feltüntetett dátum a rendelet kihirdetésének napja .
10. A jegyzőkönyv
39. §
(1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.
(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket.
A képviselő-testület további tartalmi elemeket nem állapít meg.
40.§
(1) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni az Mötv. 52. § (1) bekezdés f-m) pontokat.
(2) A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdés g) pontjaként a jegyző a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe foglalja. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.
(3) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.
(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, a rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékletként elhelyezett rendelet szöveggel fogadja el. A rendelet szövegét ez esetben a jegyzőkönyvhöz mellékletként kell csatolni.
(5) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.
(6) A jegyzőkönyvet 3 példányban kell készíteni
a) egy példányt a jegyző kezel (ez az irattári példány),
b) egy példányt fel kell tölteni a Nemzeti Jogszabálytárba,
c) egy példány a képviselő-testületi példány, mely a polgármester részére kerül átadásra.
(7) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell
a) a meghívót,
b) a jelenléti ívet,
c) az írásos előterjesztéseket,
d) a rendeletet, és
e) a képviselők kérése alapján
ea) a képviselői indítványokat,
eb) a képviselői hozzászólásokat,
ec) a képviselői felvilágosítás kérést.
(8) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.
(9) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.
IV. Fejezet
A közmeghallgatás, a helyi fórumok és az önszerveződő közösségek
41. §
(1) Általános közmeghallgatást kell tartani az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.
(4) A közmeghallgatáson részt vesz a képviselő-testület tagja, a jegyző, valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó.
(5) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.
(6) A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. azzal, hogy a közmeghallgatás meghívójáról a lakosság jobb tájékoztatása érdekében több plakát vagy szórólap készíthető.
42. §
A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
43. §
(1) A képviselő-testület közmeghallgatásán az ülés vezetője először ismerteti a napirendi pontokat.
(2) A közmeghallgatás napirendi pontonként történik. Adott napirendi pontokhoz kapcsolódva először a képviselő-testületi ülésen előterjesztésre jogosultak tájékoztatást adnak.
(3) A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a hozzászólási szándékukat.
(4) A hozzászólási jog megadása a képviselő-testületi ülésen történő hozzászólási jog megadásával egyezik meg.
44. §
Az ülés vezetője az előre meghirdetett napirendi pontok ismertetését követően lehetőséget ad a megjelentek részére egyéb javaslatok és kérdések feltevésére.
45. §
A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.
46. §
A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi és politikai szervezetek közvetlen tájékoztatása érdekében évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást, az üdülőtulajdonosok közvetlen tájékoztatása érdekében évente egy alkalommal üdülőhelyi fórumot tart. A közmeghallgatásról, az üdülőhelyi fórumról a település lakosságát az önkormányzati hirdetőtáblákon és a honlapon, a közmeghallgatást, üdülőhelyi fórumot 5 nappal megelőzően közzétett meghívóval kell tájékoztatni. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv, az üdülőhelyi fórumról feljegyzés készül.
V. Fejezet
A települési képviselő
48. §
A települési képviselő eskü letételének megszervezése a jegyző feladata. Az esküt lehetőség szerint az alakuló ülésen kell letenni.
49. §
(1) A képviselő az Mötv-ben foglaltakon túl jogosult:
a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület és bizottságai döntéseinek előkészítésében, végrehajtásában, végrehajtásának szervezésében, ellenőrzésében,
b) a döntés előtt a döntést megalapozó előzetes információt igényelni a közös önkormányzati hivataltól,
c) jelzéssel élni, ha a végrehajtásban hiányosságot tapasztal, vagy a döntéstől eltérést észlel,
d) a képviselő-testület és bizottságai irataiba, jegyzőkönyveibe titoktartás mellett betekinteni,
e) interpellációt és kérdést feltenni a testület ülésén,
f) sürgősségi indítványt előterjeszteni,
g) a képviselő-testület ülésének összehívását, zárt ülés elrendelését, titkos szavazást, név szerinti szavazást, vita lezárását kezdeményezni.
(2) A képviselő az Mötv-ben foglaltakon túl köteles:
a) ellátni a testület által meghatározott feladatokat,
b) írásban vagy szóban előzetesen bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy a bizottság ülésén nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van,
c) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti, magántitkot megőrizni, titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll,
d) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.
(3) A képviselő, aki a kiküldött meghívóban megjelölt időpontban a képviselő-testület
üléséről előzetes bejelentés nélkül távol marad, és távolmaradását alapos indokkal nem
menti ki, igazolatlanul távollévőnek minősül.
(4) A képviselő-testület tagjainak névjegyzékét e rendelet függelékeként kell nyilvántartani.
50. §
(1) A települési képviselők járandóságairól az önkormányzat képviselő-testülete az Mötv. 35. § (1) bekezdése szerint külön rendeletben dönt.
(2) Az önkormányzati képviselő megbízatása az Mötv. 29-31/A. §-ban meghatározottak szerint szűnik meg.
(3) A képviselő összeférhetetlenségével, illetve az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos szabályokat az Mötv. 36-37. §-a tartalmazza.
(4) Az Mötv.-ben, illetve e rendeletben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület határozattal 1-6 havi időtartamra csökkentheti vagy megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy megvonás újra alkalmazható.
VI. Fejezet
Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai
51. §
A képviselő-testület szervei:
a) a polgármester (alpolgármester),
b) a képviselő-testület bizottsága,
c) a jegyző,
d) a közös önkormányzati hivatal,
e) a társulás
11. A polgármester és az alpolgármester
52. §
(1) A polgármester megbízatását főállásban látja el. A polgármester fogadóideje megegyezik az Igali Közös Önkormányzati Hivatal ügyfélfogadásával.
(2) A polgármester az önkormányzat vezetője, felelős az önkormányzat egészének működéséért. Fő feladatai különösen:
a) a település fejlődésének elősegítése,
b) az önkormányzat vagyonának megőrzése és gyarapítása,
c) az önkormányzat gazdálkodási feltételeinek megteremtése,
d) a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülésének biztosítása,
e) a nyilvánosság megteremtése, a helyi fórumok szervezése,
f) a lakosság önszerveződő közösségeinek a támogatása, a szükséges együttműködés
kialakítása,
g) kapcsolattartás a helyi pártok vezetőivel,
h) a képviselő-testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának segítése,
i) a képviselők, a bizottsági elnök munkájának segítése,
j) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának
megszervezése, ellenőrzése.
(3) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester – az Mötv. 42.§-ában meghatározott ügyek kivételével – döntést hozhat, melyről a következő ülésen tájékoztatást köteles adni.
(4) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – az Mötv. 42.§-ában
meghatározott ügyek kivételével – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan önkormányzati ügyekben.
(5) A (4) bekezdés alkalmazásában halaszthatatlan önkormányzati ügynek minősül az az ügy, melynek tárgyában a döntés elmaradása a kötelező önkormányzati feladatok ellátását, vagy a képviselőtestület határozatának végrehajtását veszélyeztetné.
53. §
A polgármester lemondására az Mötv.-ben meghatározottakat kell alkalmazni.
54. §
(1) A polgármester Mötv. 65. és 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai:
a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,
c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
d) fogadóórát tart,
e) nyilatkozik a sajtónak.
(2) A polgármester hatáskörébe tartozó ügyek kiadmányozási rendje:
a) A polgármester a saját illetve az átruházott feladat és-hatáskörébe tartozó ügyekben saját maga kiadmányoz.
b) A polgármester tartós távolléte, akadályoztatása esetén az alpolgármester kiadmányoz.
55. §
(1) Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal nem hozott döntést, a polgármester határozatot hozhat az alábbi ügyekben:
a) szociális ügyek,
b) gyermekvédelmi ügyek.
(2) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerül, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:
a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,
b) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.
56. §
Az alpolgármester a feladatait a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával, valamint a polgármester által meghatározott kiadmányozási rend szerint látja el.
12. A képviselő-testület bizottságai
57.§
(1) A képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó - a képviselő-testület által önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel is felruházott -, egymással mellérendeltségi viszonyban álló, választott testületi szervek.
(2)A képviselő-testület állandó bizottságot vagy bizottságokat hoz létre, vagy ideiglenes bizottságot hozhat létre.
(3) A képviselő-testület az ideiglenes bizottságot meghatározott időre vagy feladat elvégzésére hozza létre, amely ezt követően automatikusan megszűnik. Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
58.§
(1) A képviselő-testület állandó bizottsága: az Ügyrendi Bizottság. Szociális Bizottság, Kulturális, Oktatási és Sport Bizottság,
(2) Az Ügyrendi Bizottság tagjai kizárólag képviselők , számuk : 3 fő
(3) A Szociális Bizottság tagjai képviselők, számuk: 4 fő, külső bizottsági tagok száma 3 fő
(4) Kulturális, Oktatási és Sport Bizottság tagjai képviselők, számuk 5 fő, külső bizottsági tagok száma: 4 fő
(5) A bizottságok részletes feladatkörét 2, 3, 4-es számú melléklet tartalmazza.
(6) A bizottságok tagjainak névjegyzékét e rendelet 3. számú függelékeként kell nyilvántartani.
59.§
(1) A bizottságot az elnök hívja össze és vezeti.
(2) A bizottság működésére a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.
(4) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, amelyet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.
(5) A jegyzőkönyv egy-egy példányát 8 napon belül meg kell küldeni a polgármesternek illetőleg a jegyzőnek, és 15 napon belül a Kormányhivatalnak is.
60. §
Az e rendeletben meghatározott kötelezettségeit megszegő bizottsági elnök, illetve tag megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület határozattal 1 hónap időtartamra csökkentheti vagy megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy megvonás újra alkalmazható. Az eljárást a testület folytatja le és határozatot hoz.
13. A jegyző
61. §
(1) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését és a Közös Önkormányzati Hivatal alapítására és fenntartására kötött megállapodásban foglaltakat kell alkalmazni.
(2) A jegyző (1) bekezdésben és a Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai
a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,
d) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését.
e) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,
f) a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,
g) rendszeresen áttekinti a képviselő-testületi rendeletek felsőbbrendű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert,
h) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról,
i) a Mötv. 113. §-ában foglaltakat a költségvetési, az azt módosító és a költségvetés végrehajtási rendeletének a helyben szokásos módon történő közzétételével teljesíti.
62. §
(1) A 61. § (2) bekezdés d) pontja alapján a jegyző gondoskodik a rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetéséről.
Az alkalmazható kihirdetési módok:
a) kötelező jelleggel az önkormányzat hirdetőtáblájára történő kihelyezés,
b) nem kötelező jelleggel
ba) könyvtárban történő kihelyezés,
bb) honlapon való közzététel,
(2) A 61. § (2) bekezdés e)-f) pontokban meghatározott határozat-nyilvántartás formái
a) a határozatok nyilvántartása sorszám szerint,
b) a határozat-kivonatok nyilvántartása sorszám szerint növekvő sorrendben,
c) a határozatok betűrendes nyilvántartása,
d) a határozatok határidő nyilvántartása.
(3) A 61. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott rendelet-nyilvántartás formái
a) rendelet-nyilvántartás sorszám szerint, a rendelet tárgyának megjelölésével, valamint a rendeletet módosító rendeletekre való hivatkozással,
b) rendeletek sorszám szerint, növekvő sorrendben,
c) rendeletek betűrendes nyilvántartása.
63.§
(1) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a Hivatal székhelyének polgármestere a Hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel.
(2) A jegyző tartós akadályoztatásának meghatározására a 11.§ (4) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
64. §
Az aljegyzőre vonatkozó szabályokat az Mötv. 82. § (5) bekezdése határozza meg.
14. A Közös Önkormányzati Hivatal
65. §
(1) A képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján az 1.§ (5) bekezdésében nevesített Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre.
(2) A Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, a Hivatal létrehozásáról és fenntartásáról kötött megállapodás tartalmazza .
(3) A (2) bekezdés szerinti megállapodásban legalább az alábbiakról kell rendelkezni:
a) a Hivatal elnevezése, székhelye,
b) a Hivatalt létrehozó önkormányzatok megnevezése, székhelye,
c) a megállapodás megkötésének ,módosításának, megszüntetésének módja.
d) a Hivatal felépítése, létszáma , működésének alapkérdései ,
f) a Hivatal irányítása vezetése, a jegyző, aljegyző
g) a Hivatal költségvetéséhez való hozzájárulás ,
h/ a Hivatal vagyona, a működés feltételeinek ,költségeinek biztosítása .
15. A társulások
66.§
(1) Az Önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.
(2) A képviselő-testület a társulási szerződések megkötése során a Mötv. IV. fejezetének rendelkezéseiben foglaltak szerint jár el.
(3) Társulásokban az Önkormányzatot a képviselő-testület által delegált polgármester, alpolgármester vagy képviselő képviseli illetve helyettesíti. A képviseleti jogosultság kiterjed az üléseken történő megjelenésre és a napirendekben történő szavazásra
(5) A társulások évente írásban beszámolnak a képviselő-testületnek, erről a társulási megállapodásban rendelkezni kell.
VII. Fejezet
A képviselő-testület gazdasági programja
67. §
(1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.
(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.
VIII. Fejezet
Vagyonnyilatkozat
68.§
A Mötv. 39. §-a alapján a képviselő-testület tagjai vagyonnyilatkozat-tételre kötelesek.
IX. Fejezet
Záró rendelkezések
69.§
(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a képviselő- testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 3/2011. (III.31.) és a 14/2011. (XI.02.) és a 12/2014. (X.27.) önkormányzati rendeletek.
Obbás Gyula Fülöp László
polgármester jegyző
Ez a rendelet Igal Város hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kihirdetésre került.
A kifüggesztés napja: 2014. december 15.
Fülöp László
jegyző