Igal Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (VI. 26.) önkormányzati rendelete
Önkormányzat tulajdonában levő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről és elidegenítéséről
Hatályos: 2023. 07. 01- 2023. 07. 01Igal Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (VI. 26.) önkormányzati rendelete
Önkormányzat tulajdonában levő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről és elidegenítéséről
Igal Város Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló, 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1) –(2) bekezdésében, 12. § (5) bekezdésében, 13. § (1) – (2) bekezdésében, 15. § (1) bekezdésében, 19. § (1) bekezdésében, 20. § (3) bekezdésében, 21. § (6) bekezdésében, 23. § (3) bekezdésében, 31. § (2) bekezdésében, 33. § (3) bekezdésében,34. § (1) – (2) bekezdésében, 35. § (2) bekezdésében, 36. § (2) bekezdésében, 42. § (1) – (2) bekezdésében, 52. § (1) – (2) bekezdésében, 58. § (1) – (2) bekezdésében, 80. § (1) – (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a.) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat tulajdonában lévő valamennyi
a) lakásra, - ideértve a szociális, az egyes önkormányzati illetve állami feladat vagy tevékenység ellátásához kitett munkakörökhöz kapcsolódó lakásokat (a továbbiakban: szolgálati lakások), az e rendelet 9. §-ában foglalt esetekre biztosított lakásokra (a továbbiakban: szükséglakás) - és
b) a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre.
(2) E rendelet szabályait kell alkalmazni a 3. és 4. mellékletekben felsorolt, az önkormányzat törzsvagyonába és vállalkozói vagyonába tartozó lakásoknak és helyiségeknek a bérbe adására és elidegenítésére.
(3) A rendelet hatálya alá tartozó lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség hasznosításával kapcsolatos tulajdonosi jogok a képviselő-testületet illetik meg, amely a szolgálati lakások, illetve a helyiségek esetében a bérlő személyének kiválasztására a polgármestert hatalmazza fel.
(4) Az önkormányzati lakást szociális alapon bérlők kijelölése, a helyiségek esetében a hasznosítás módjának meghatározása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
(5) A lakás és helyiségbérlettel, illetve az elidegenítéssel kapcsolatos feladatokat - így különösen a lakások és helyiségek üzemeltetését, értékének megőrzését, rendeltetésszerű használatának biztosítását - a polgármester végzi.
(6) A képviselő-testület hatáskörébe utalt ügyek előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat az Igali Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) látja el, amely az önkormányzat tulajdonában álló helyiségekről és lakásokról nyilvántartást vezet.
(7) A rendeletben szereplő fogalmakat az Ltv. 91/A. § értelmező rendelkezései szerinti tartalommal kell alkalmazni.
A lakásbérlet szabályai
1. A lakások bérbeadásának szabályai
2. § (1) A lakásbérleti jogviszony – figyelemmel a 3. § (1) bekezdésében foglaltakra – a bérleti szerződés megkötésével jön létre, melyet az önkormányzat nevében - mint bérbeadó – a polgármester ír alá (a továbbiakban: bérbeadó).
(2) Önkormányzati lakás határozott időre, - legfeljebb 5 évre - adható bérbe kivéve a szolgálati és a szükséglakásokat.
(3) Egy háztartásban életvitelszerűen együtt lakó közeli hozzátartozók csak egy önkormányzati lakásra köthetnek bérleti szerződést.
(4) Önkormányzati lakás nem lakás céljára nem adható bérbe.
(5) A család lakásigényének méltányolható mértéke - az együtt lakó, fiatal házaspár esetében a legfeljebb két vállalt gyermekkel együtt számításba vett személyek számától függően - a következő:
a) két személyig: egy-két lakószoba,
b) három személy esetében: másfél-két és fél lakószoba,
c) négy személy esetében: kettő-három lakószoba.
d) Minden további személy esetében fél szobával nő a lakásigény mértékének felső határa. Három vagy több gyermeket nevelő család esetében a lakásigény mértékének felső határa minden további személy esetében egy szobával nő.
(6) Az (5) bekezdésben foglalt szabály nem alkalmazható a szükséglakásokra.
(7) Bérlőtársi szerződés közös kérelemre a bérlő és házastársával, vagy élettársával köthető.
(8) Az önkormányzat a lakás bérlője részére a lakás albérletbe adásához – figyelemmel az Ltv. 33. § (3) bekezdésére - nem járul hozzá.
2. A lakásbérleti jogviszony létrejötte
3. § (1) Lakásbérleti jogviszony pályázat útján vagy bérlőkijelöléssel, bérlőkiválasztással jöhet létre.
(2) Pályázati rendszeren kívül kell bérbe adni:
a) a szolgálati lakásokat a polgármester döntése alapján,
b) a szükséglakásokat.
Lakások bérbeadása pályázati rendszeren kívül
3. A szolgálati lakáshoz juttatás rendje
4. § (1) Szolgálati lakások azok az önkormányzati lakások, amelyeket az önkormányzat költségvetési szervének épületével egybe építettek, vagy az adott szerv ingatlanán találhatók, valamint azok, amelyeket a képviselő-testület e célra kijelöl. Ezek a lakások csak az önkormányzati, - az önkormányzat illetékességi területén működő - állami költségvetési szervek, gazdálkodó szervezetek feladatai ellátásához szükséges szakemberek elhelyezésére szolgálhatnak.
(2) A szolgálati lakás iránti kérelmet az igénylőnek - munkahelyi vezetőjének véleményével - a polgármesternek címezve kell benyújtania. A polgármester 30 napon belül hoz döntést. A szolgálati lakások lakbérének mértékét e rendelet 2.melléklete szabályozza.
(3) A bérbeadásnál előnyben kell részesíteni azt az igénylőt, aki:
a) kettő vagy ennél több gyermeket nevel,
b) gyermekét egyedül neveli,
c) munkahelyén öt éves, vagy ennél hosszabb munkaviszonnyal rendelkezik.
(4) A szolgálati lakásban történő elhelyezés csak határozott időre, de legfeljebb a szolgálati jogviszony időtartamáig szólhat.
4. A szükséglakás bérbeadásának esetei
5. § (1) A polgármester pályázati rendszeren kívül dönthet a szükséglakás bérbeadásáról az életveszély miatt lebontani rendelt önkormányzati tulajdonú lakások jogszerű használói, vagy ha a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint a lakáshasználók végleges elhelyezéséről az önkormányzat köteles gondoskodni.
(2) Az (1) bekezdés esetén a bérbeadás feltételei nem változnak, kivéve a bérleti díj összegét. Utóbbi is csak abban az esetben, ha azt a lakás méretében, komfortfokozatában vagy övezeti besorolásában bekövetkezett változás indokolttá teszi.
(3) A polgármester az (1) bekezdés alapján hozott döntéseiről a képviselő- testület legközelebbi ülésén köteles tájékoztatást adni.
5. A lakások bérbeadása szociális alapú lakbérrel
6. § (1) Önkormányzati tulajdonban lévő üresen álló bérlakásokat pályázat útján kell bérbe adni az arra rászoruló személynek. Pályázni e rendelet 1. mellékletébenmeghatározottkérelemmel lehet.
(2) Jövedelem alatt a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 4. § (1) bekezdés a) pontjában, míg vagyon alatt az Sztv. 4. § (1) bekezdésének b) pontja szerint meghatározott összeg 10 szeresét kell érteni, azzal az eltéréssel, hogy a vagyon meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni a munkavégzésre szolgáló gépjárművet.
(3) A jövedelmet a kérelmező és vele együtt költöző családtagjai
a) SZJA munkáltatói elszámolással, adóbevallással, vagy munkáltatói kereseti igazolással,
b) társadalombiztosítási, vagy önkormányzati szerv és a Munkaügyi Központ ellátás folyósítását megállapító határozatával vagy igazolásával (nyugdíjszelvény) bizonyítani köteles.
(4) A fent megjelölt jövedelemigazolásokat a benyújtott kérelemhez és pályázathoz mellékelni kell.
(5) A jövedelemszámítás szempontjából a kérelmező és a ténylegesen vele együtt költözni kívánó családtagok létszámát lehet csak figyelembe venni. A kérelmező és a vele együtt költözni kívánó család alatt az Sztv. 4. § (1) bekezdésének c) pontjában, míg közeli hozzátartozó alatt az Sztv. 4. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott személyeket kell érteni.
(6) Az egy főre jutó jövedelem számításának szabályai:
a) a jövedelemszámítás időszaka a kérelem benyújtását megelőző egy év, illetve vállalkozó esetén a kérelem benyújtását megelőző adóév,
b) GYES-en, GYED-en lévőnél a GYED-et, GYES-t, megelőző 1 év jövedelmét,
c) főiskolai, egyetemi tanulmányokat nappali tagozaton folytatóknál tanulmányaik befejezését követő első munkába álláskor megállapított jövedelmük.
(7) A szociális körülményei alapján az a személy tekinthető rászorulónak, akinek a vele együtt költözőkre tekintettel is meghatározott:
a) egy főre jutó havi nettó jövedelme az szociális vetítési alapnak a 100 %-át nem haladja meg,
b) a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott és foglalás alól mentes ingó vagyontárgyak körét meghaladó ingó vagyona nincs, és
c) forgalomképes ingatlantulajdonnal nem rendelkezik.
(8) A benyújtott pályázatokat a pályázati határidő lejártát követő 30 napon belül kell elbírálni. A pályázatokat a Képviselő-testület bírálja el.
(9) Amennyiben a pályázat elnyerésére több, azonos sorrendben lévő pályázó vár, a bérlő személyének kiválasztása a képviselő-testület hatásköre. A sorrendet a (10) bekezdésben meghatározottak szerint bírálja el.
(10) A pályázatok elbírálásánál a következő szempontok figyelembevételével kell a pályázók sorolását elvégezni:
a) 35 év alatti házas, több gyermeket nevelő családok,
b) többgyermekes családok,
c) gyermekét, vagy gyermekeit egyedül nevelő, de élettársi kapcsolatban nem álló szülő,
d) kizárólag nyugdíjból, vagy rendszeres pénzellátásból élők.
(11) A pályázatok elbírálása során a (10) bekezdés a)–d) pontjaiban felsorolt azonos kategóriákba tartozó pályázók helyzetének megítélése során előnyben kell részesíteni az alábbi körülményeket:
a) egészségre ártalmas körülmények között élők,
b) 3 és annál több gyermeket nevelő, 2. § 5 (bekezdés) szerinti lakásnagyságnál kisebb területen élő,
c) 2. § 5 (bekezdés) szerinti lakásnagyságnál kisebb területen élő,
d) önmaga ellátására képtelen személy családban történő gondozása, ápolása.
(12) A bérbeadó a lakásbérleti szerződést a pályázatot elnyert személlyel köti meg.
(13) A határozott idő lejártát megelőzően 60 nappal felül kell vizsgálni a bérlő és a vele együtt lakók jövedelmi, vagyoni és szociális helyzetét.
(14) Amennyiben a bérlő továbbra is rászoruló személynek számít, úgy kérelmére a képviselő-testületnek bérleti jogviszony meghosszabbítására vonatkozó döntése alapján a bérbeadó a lakásbérleti szerződést annak lejárata napján, de legkésőbb 15 napon belül újabb 5 éves időtartamra meghosszabbíthatja.
6. A bérleti szerződés tartalmi elemei
7. § A bérleti szerződés tartalmazza:
1. a bérlemény tulajdonjogát, a bérlemény jellegét, pontos megjelölését, helyiségeinek számát, azt az alapterületet, amely után a bérleti díjat fizetni kell, a lakás komfortfokozatát, a szerződés határozott időtartamát,
2. a bérlő személyes adatait, házastársak közös kérelme esetén bérlőtársi minőségüket,
3. a velük együtt költözők nevét, személyi adatait és rokonsági fokukat,
4. a lakás szerződéskötéskori önkormányzati rendeletben meghatározott bérleti díját, a fizetés feltételeit, és azt a kikötést, hogy a bérleti díj az önkormányzat lakbér megállapító rendeletével módosulhat,
5. azokat a külön szolgáltatásokat, amelyeket a bérbe adó a lakbérbe el nem számolt külön szolgáltatásként biztosít, konkrét díjakkal és azok emelési feltételeivel együtt,
6. a bérbe adó jogait és kötelezettségeit,
7. a bérlő jogait és kötelezettségeit, különös tekintettel a karbantartási és felújítási kötelezettségekre,
8. a lakás felújítására és karbantartására vonatkozó jogszabálytól eltérő külön megállapodásokat,
9. a lakásbérleti jogviszony megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket, a felmondási okok felsorolását, továbbá azt a kikötést, hogy a bérlő a bérleti jogviszony megszűnése után másik lakásra nem tarthat igényt,
10. a lakásba történő befogadás feltételeit,
11. a felek együttműködési kötelezettségeire történő utalást,
12. a lakás esetleges korszerűsítése esetén követendő eljárás szabályait,
13. azt a kikötést, hogy a bérlő a lakásban köteles bent lakni, ellenkező esetben a szerződés felmondható, és ekkor a bérlő elhelyezéséről maga köteles gondoskodni,
14. hivatkozást arra, hogy a szerződésben nem szabályozott kérdésekben a lakástörvény, jelen rendelet, és a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni,
15. azt a kikötést, hogy vitás esetekben a felek a Kaposvári Járásbíróság illetékességét kötik ki,
16. az e rendelet 7. § szerinti feltétellel meghirdetett lakás esetében a lakásbérleti szerződésnek tartalmaznia kell:
17. a lakás helyreállításának költségeit,
18. a költségek bérlő részére történő megtérítésének módját, valamint
19. a munkálatok elvégzésének határidejét.
20. a szerződés melléklete a lakás átadáskori állapotfelmérő jegyzőkönyve.
7. A bérbeadó és a bérlő jogai és kötelességei
8. § A bérlő e rendelet 2. mellékletében meghatározott lakbért és - a bérleti szerződésben kifejezetten megjelölt - külön szolgáltatások díját a szerződésben meghatározott összegben és időpontban köteles a bérbeadó részére megfizetni.
9. § (1) A szolgálati lakások és a szociális alapon bérbe adott lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával, pótlásával és cseréjével kapcsolatos költségek a bérlőt terhelik.
(2) A bérlő és a vele együtt lakó személyek a lakást rendeltetésszerűen, a szerződésnek megfelelően használhatják.
10. § (1) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti. Az erre vonatkozó döntést a bérbeadó hozza meg. A bérbeadó akkor adhatja hozzájárulását, ha az átalakítás a lakás rendeltetésszerű használatát elősegíti, illetve a lakás értékét növeli.
(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell az elvégzendő munkák:
a) konkrét megjelölését,
b) befejezésének határidejét,
c) költségeit és azok megfizetésének feltételeit, valamint azt, hogy
(3) A munkálatok megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyt a bérlő köteles megkérni.
(4) A bérbeadó - a bérlő kérésére - csak a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételéhez szükséges mértéket meg nem haladó költségek megfizetését vállalhatja.
(5) A lakás átalakítását, korszerűsítését követően a lakásbérleti szerződést a lakbér összegére is kiterjedően módosítani kell, ha a lakás komfortfokozata megváltozott és a munkák költségeit a bérbeadó viseli.
11. § (1) A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a lakás jellegétől függetlenül a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. A bérlő a két hónapot meghaladó távollétét köteles a bérbeadónál előzetesen írásban bejelenteni, és a bejelentésben megjelölni a távollét alatti elérhetőségét, a kapcsolattartás módját, illetve a lakásba távolléte alatt való bejutás lehetőségét, az azonnali károk elhárítása miatt.
(2) A bérlő (1) bekezdésben szabályozott előzetes bejelentési kötelezettsége nem áll fenn, ha egészségügyi okok indokolttá teszik.
(3) A bérbeadó a bérlő kötelezettségei teljesítését - különösen a bentlakási és rendeltetésszerű használatra vonatkozókat - köteles legalább évente egyszer ellenőrizni. Az ellenőrzéseket a bérlő szükségtelen háborítása nélkül kell végezni, arra alkalmas időben.
(4) A bérbeadó bejelentésre, vagy arra okot adó körülmény tudomására jutása esetén további ellenőrzést végezhet, különösen,ha a bejelentés vagy körülmény a lakás, vagy az épület, vagy azok részeinek rendeltetésellenes használatával függ össze, vagy a bérlő szerződésszegő vagy a többi bérlő bérleti jogviszonnyal kapcsolatos jogainak gyakorlását akadályozó magatartására vonatkozik.
8. A lakáshasználati díj
12. § (1) Az a személy, aki a lakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetétől a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles a bérbeadó részére fizetni.
(2) A jogcím nélküli lakáshasználó - az ilyen lakáshasználat kezdetétől számított 2 hónap elteltét követő naptól a lakásból való kiköltözésig - emelt használati díjat akkor köteles fizetni, ha a bérbeadónak e rendelet alapján tett nyilatkozata, illetőleg az Ltv. 75. és 94. §-ai értelmében elhelyezésre nem tarthat igényt.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak alapján az emelt lakáshasználati díj mértéke a lakás e rendelet 2. mellékletében meghatározott bérének a lakáshasználat kezdetét követő 2-4 hónap között a 2-szeres, az 5-6 hónapban a 3-szoros, míg ezt követően a 4-szeres összege.
(4) A bérbeadó a (2) bekezdésben meghatározott esetben a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 30 napon belül köteles a lakás kiürítése iránti peres eljárást megindítani.
9. A befogadás és az elhelyezési kötelezettség vállalásának szabályai
13. § (1) A bérlő a lakásba más személyt - házastársa, gyermeke (örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermeket is), befogadott gyermekének a gyermeke, valamint szülője kivételével - a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.
(2) Kizárólag a bérbeadó írásbeli hozzájárulása alapján fogadható be a lakásba:
a) az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó unoka,
b) az élettárs,
c) a testvér,
d) az eltartó.
(3) A (2) bekezdés alapján befogadott személyek a bérleti jogviszony megszűnése esetén elhelyezésre nem tarthatnak igényt.
(4) Az önkormányzati lakásba történő befogadáshoz a hozzájárulást meg kell tagadni, ha a bérlőnek a lakással kapcsolatos lakbér- illetve közüzemi tartozása van. A bérbeadó a befogadáshoz kért hozzájárulást megtagadhatja, ha
a) a bérlő határozott időre szóló bérleti szerződéssel rendelkezik,
b) a bérleti jogviszony fennállása vitás,
c) a befogadással a lakásban lakók létszáma meghaladná a jogos lakásigény mértékét.
(5) A bérbeadónak a hozzájárulásban ki kell kötnie, hogy a jogcím nélkül visszamaradó személyek a lakásbérleti szerződés megszűnését követő 8 napon belül kötelesek a lakásból kiköltözni.
(6) A hozzájárulás iránti kérelemhez csatolni kell a befogadott személy írásbeli nyilatkozatát arról, hogy a lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén az önkormányzati lakásból 8 napon belül a vele együtt lakó valamennyi személlyel együtt kiköltözik.
10. Hozzájárulás lakások cseréjéhez
14. § A bérlő a lakás bérleti jogát csak a bérbeadó hozzájárulásával és csupán az Ltv. 29. §-ában foglaltak szerint cserélheti el. A kérelmet a bérbeadóhoz kell benyújtani az előírt mellékletekkel együtt.
11. A jogcím nélkül visszamaradt személyek elhelyezése
15. § (1) A bérbeadó a lakásbérleti szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó azzal a jogcím nélküli személlyel köthet lakásbérleti szerződést, akinek az elhelyezéséről az Ltv. 75. és 94. §-a alapján köteles gondoskodni,
(2) Az (1) bekezdésben nem említett jogcím nélkül visszamaradó személyekkel bérleti szerződést a bérbeadó nem köthet.
12. A szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése és a pénzbeli térítés
16. § (1) A bérbeadó és a bérlő a lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntetheti, hogy a bérbeadó a bérlő részére másik lakást ad bérbe.
(2) Amennyiben a bérleti szerződés megszüntetését a bérbeadó kezdeményezi, úgy a lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel úgy is megszüntethető, hogy a bérbeadó a bérlő részére:
a) a másik lakás bérbeadása mellett pénzbeli térítést fizet, vagy
b) a másik lakás bérbeadása helyett pénzbeli térítést fizet.
(3) Nem illeti meg a bérlőt térítés, ha határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig bérbe adott önkormányzati bérlakást ad le vagy a bérleti szerződés megszüntetését a bérlő kezdeményezi.
17. § (1) A 16. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján a bérlő a pénzbeli térítésre akkor jogosult, ha a másik lakás kevesebb szobaszámú, vagy kisebb alapterületű, vagy alacsonyabb komfortfokozatú.
(2) A pénzbeli térítés összegét a képviselő-testület egyedi döntéssel határozza meg.
(3) A 16. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján csak azt a bérlőt illeti meg pénzbeli térítés, aki határozatlan idejű bérleti jogviszonyát úgy szünteti meg, hogy sem a bérleti jogviszony folytatására, sem bérlőkijelölésre jogosult nincs.
(4) A pénzbeli térítés mértéke a bérlő által fizetett havi lakáshasználati díjjal megegyező összeg.
13. A bérleti jogviszony meghosszabbítása, illetve a felmondás esetei
18. § (1) A határozott idő lejártát - a szolgálati lakások esetében a foglalkoztatási jogviszonymegszűnését - követő 30 napon belül a bérlő köteles a lakást beköltözhető, kiürített állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátani, kivéve, ha a bérleti jogviszonya meghosszabbításra került. A volt bérlő elhelyezésre nem tarthat igényt.
(2) A bérlő kiválasztására vagy kijelölésére jogosult a bérlő kérelmére a bérleti jogviszonyt újabb 5 évre meghosszabbíthatja. A meghosszabbításra irányuló kérelmet legkésőbb a határozott idő lejárta előtt legkésőbb 30 nappal adhatja be a kérelmező. A határidő elmulasztása esetén a bérleti idő lejártáig igazolásnak van helye.
(3) A meghosszabbításra abban az esetben kerülhet sor:
a) szociális alapon bérbe adott lakás esetén, ha a kérelmező jogosult szociális jellegű önkormányzati bérlakásra, továbbá lakhatását saját erőből megoldani nem képes úgy, hogy szociális helyzete ne romoljon oly mértékben, hogy jogosult legyen önkormányzati bérlakásra,
b) szolgálati lakás esetében, ha a foglalkoztatási jogviszony továbbra is fennáll és önhibáján kívüli okok miatt nem tud elhelyezéséről gondoskodni.
(4) A lakásbérleti szerződést a bérbeadó írásban felmondhatja, ha:
a) a bérlő a lakbért, vagy a külön szolgáltatás díját a fizetésre megállapított időpontig nem fizeti meg,
b) a bérlő a szerződésben vagy más jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti,
c) a bérlő, vagy a vele együtt lakó személyek a lakást rendeltetésükkel ellentétesen használják,
d) a bérlő, vagy a vele együtt lakó személy a bérbe adóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsít, tanúsítanak,
e) a bérbeadó a bérlő részére megfelelő és beköltözhető lakást ajánl fel.
(5) Lényeges kötelezettségszegésnek minősül:
a) a tilalom ellenére, vagy hozzájárulás nélküli lakásba történő befogadás,
b) a lakás vagy annak egy részének hozzájárulás nélküli albérletbe adása,
c) a hozzájárulás nélküli tartási szerződés megkötése,
d) a hozzájárulás nélküli csereszerződés,
e) a lakásban építési engedéllyel végezhető munka engedély nélküli végzése,
f) a bérlő által vállalt lakáskorszerűsítésre vonatkozó előírások be nem tartása,
g) szándékosan vagy gondatlanul tett vagyoni nyilatkozat, vagy valótlan adat, bizonyíték szolgáltatása,
h) bármely adat, bizonyíték, szolgáltatási kötelezettség bérlői oldalról történő elmulasztása,
i) a bérlő a lakását folyamatosan 2 hónapot meghaladó időn túl nem használja, kivéve e rendelet 11. § (2) bekezdésében foglalt eseteket.
A helyiségbérlet szabályai
14. A helyiségek bérbeadásának általános szabályai
19. § (1) Az önkormányzat a rendelet 3. mellékletében felsorolt önkormányzati tulajdonban lévő helyiségeket bérbeadás útján hasznosítja.
(2) A bérbeadói jogok gyakorlásával és a bérbeadói kötelezettségek teljesítésével, az erre vonatkozó szerződések megkötésével, hozzájárulások megadásával a képviselő-testület a polgármestert (a továbbiakban: bérbeadó) meghatalmazza.
(3) A képviselő-testület egyetértése szükséges a bérbeadói nyilatkozat megtételéhez, ha az önkormányzat helyiség bérbeadása összefügg a település helytörténeti múltjában, az adott lakó- és településkörnyezetben kialakult normákkal (szokásokkal), továbbá, ha a bérbeadás időtartama az 5 évet meghaladja.
(4) A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell:
a) a bérlemény tulajdonjogát, a bérlemény jellegét, pontos megjelölését, helyiségeinek számát, felszereltségi állapotát, azt az alapterületet, amely után a bérleti díjat fizetni kell, a szerződés határozott időtartamát,
b) a bérlő személyes adatait, közös kérelme esetén bérlőtársi minőségüket,
c) a helyiség szerződéskötés kori bérleti díját, a fizetés, és a bérleti díj emelésének feltételeit,
d) a bérbe adó és a bérlő jogait és kötelezettségeit,
e) a felújítására, karbantartására és átalakításra vonatkozó külön megállapodásokat,
f) a lakásbérleti jogviszony megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket, a felmondási okok felsorolását,
g) azt a kikötést, hogy a helyiséget albérletbe adni tilos,
h) a bérlő által végezni kívánt tevékenység konkrét megjelölését, az ahhoz szükséges engedélyek pontos felsorolását,
i) a helyiség korszerűsítése esetén követendő eljárás szabályait,
j) hivatkozást arra, hogy a szerződésben nem szabályozott kérdésekben a lakástörvény, jelen rendelet, és a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni,
k) azt a kikötést, hogy vitás esetekben a felek a Kaposvári Járásbíróság illetékességét kötik ki,
l) a szerződés melléklete a helyiség átadás-kori állapotfelmérő jegyzőkönyve.
15. Helyiségek bérbeadása pályázat útján
20. § (1) A bérbeadó az üres, nem lakás céljára szolgáló helyiséget az e rendelet 22. §-ában szabályozott kivételtől eltekintve csak pályázati eljárás lefolytatása után adhatja bérbe.
(2) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:
a) a bérbeadásra meghirdetett helyiség fekvési helyét, (település, utca, házszám) alapterületét, rendeltetését, felszereltségi állapotát, hogy a helyiségre bérlőtársi szerződés nem köthető, illetve, hogy a helyiség albérletbe nem adható,
b) a helyiség felhasználásának célját (üzlet, műhely, stb.) és az abban folytatható tevékenység megjelölését,
c) a bérleti szerződés - határozatlan, határozott vagy feltétel bekövetkezéséig tartó - időtartamát,
d) a helyiség használatra alkalmassá tételéhez szükséges, a leendő bérlő által saját költségen elvégzendő építési munkákat és azok elvégzésének határidejét, továbbá az esetleges eredeti állapot helyreállítási kötelezettséget,
e) a pályázni jogosultak körét (egyéni vállalkozó, gazdasági társaság, stb.),
f) a fizetendő bérleti díj legkisebb mértékét, az emelés módját,
g) a pályázati ajánlat benyújtásának módját, helyét és határidejét, továbbá a tárgyalás megtartásának helyét és időpontját.
(3) A pályázati hirdetményt Igal Város Honlapján meg kell jelentetni és a Hivatal hirdetőtábláján 15 napra ki kell függeszteni. A kifüggesztés és levétel napját a hirdetmény eredeti példányánzáradékolással rögzíteni kell.
(4) A pályázati ajánlatot írásban kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell:
a) a pályázó nevét és címét, a tevékenység folytatására feljogosító működési engedély másolatát,
b) a pályázó nyilatkozatát arról, hogy a pályázati feltételeket elfogadja.
(5) Az ajánlatok bontásáról jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell:
a) a jegyzőkönyvvezető nevét,
b) a bérbeadó részéről jelenlévő személy nevét, beosztását, (esetleges meghatalmazását mellékelni kell),
c) az ajánlattevők nevét és címét, (esetleges meghatalmazást csatolni kell),
d) az időpontot és helyszínt,
e) a bérbe adni kívánt helyiség megnevezését,
f) a minimális bérleti díj összegét,
g) a benyújtott ajánlatok számát,
h) az ajánlattevők felsorolását (név, cím és székhely vagy telephely megjelöléssel),
i) az érvényes ajánlatot tevők mekkora összeget ajánlottak,
j) a három legmagasabb érvényes ajánlatot, és azt, hogy amennyiben a bérleti szerződés nem jön létre a legmagasabb ajánlatot tevővel az ő hibájából, akkor a bérbeadó a sorrendben következővel köt szerződést.
(6) Egyenlő feltételek esetén a bérbeadó lehetőséget ad a három legmagasabb érvényes ajánlatot tevő pályázóknak a benyújtott ajánlat egy alkalommal felfelé történő módosítására. Ha így sincs különbség a pályázók ajánlata között, akkor a bérbeadó a legkorábban benyújtott pályázat mellett dönt.
(7) Ha az előírt időben csak egy pályázati ajánlat érkezik, a pályázati kiírást meg kell ismételni. Amennyiben az ismételt pályázati kiírásra is csak egy ajánlat érkezik, a pályázatot eredménytelennek lehet nyilvánítani, vagy el lehet fogadni. Ha a pályázatot eredménytelennek nyilvánították, akkor a képviselő-testület dönthet a pályázaton kívüli bérbeadásról.
21. § (1) A bérbeadó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel, leltár alapján köteles a bérlőnek átadni és az átadáskori állapotban és felszereltséggel - leltár szerint - köteles visszaadni.
(2) A bérlő feladata, hogy a helyiséget a pályázatban megjelölt használatnak (tevékenységnek) megfelelő módon kialakítsa, felszerelje, illetőleg berendezze.
(3) A bérlő köteles gondoskodni:
a) a helyiség burkolatainak felújításáról, pótlásáról, esetleges cseréjéről,
b) a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat berendezések karbantartásairól,
c) a helyiségben folytatott tevékenység körében felmerülő felújításról, pótlásról, illetőleg cseréről,
d) az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ, illetőleg tart üzemben,
e) az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztításáról és megvilágításáról, a nem háztartási szemét elszállításáról, amely a bérlő tevékenységével függ össze.
f) amennyiben a bérlő olyan munkát végez el engedéllyel, ami kihat az egész ingatlan állapotára (beruház, felújít), úgy lehetőség van igazolt költségeinek a bérleti díjba történő beszámítására.
(4) A bérbeadó az (3) bekezdés a)–d) pontjaiban meghatározott munkálatok elvégzését átvállalhatja, ha bérlő a munkák értékével emelt bér megfizetését vállalja.
16. Helyiségek bérbeadása a pályázati rendszeren kívül
22. § A bérbeadó a helyiséget pályázati rendszeren kívül akkor adhatja bérbe, ha:
a) a helyiség bérbeadására irányuló pályázat eredménytelen volt és erről a képviselő-testület egyedi döntést hozott,
b) a határozott időre szóló bérleti szerződéssel hasznosított helyiséget ismét a korábbi bérlő részére adja bérbe a polgármester, ha a bérlő az újabb bérbeadás feltételeit vállalja és a bérleti jogviszonnyal összefüggő tartozása nincs.
17. A bérbeadói hozzájárulás szabályai
23. § (1) A bérlő az önkormányzati helyiség határozatlan időre szóló bérleti jogviszonyát másnak csak írásbeli megállapodás alapján, a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával adhatja át. Amennyiben a bérlő a folytatott tevékenységét módosítani kívánja, akkor új bérleti szerződést kell kötnie a bérbeadóval. Azúj szerződés megkötését a bérbeadó megtagadhatja, amennyiben a végezni tervezett tevékenységre nem kívánja a helyiséget biztosítani.
(2) A bérlő a helyiség átruházásáról szóló megállapodást, annak megkötésétől számított 15 napon belül köteles a bérbeadónak a hozzájárulás megadása érdekében megküldeni.
(3) A megállapodásnak tartalmaznia kell:
a) a helyiség pontos címét,
b) a helyiség alapterületét és az eddig fizetett bérleti díj összegét,
c) az átvevő által folytatni kívánt tevékenység meghatározását,
d) az átvevő nyilatkozatát arról, hogy a bérbeadó által a helyiség használati értékéhez igazodó újonnan közölt bér megfizetését.
(4) A bérlő a helyiségbe más személyt nem fogadhat be.
(5) A bérbeadó a helyiségre bérlőtársi szerződést nem köthet.
24. § (1) A bérbeadó a kért hozzájárulást köteles megtagadni, ha az új bérletbe vevő:
a) az általa gyakorolni kívánt tevékenységhez szükséges engedéllyel nem rendelkezik,
b) tevékenysége külön jogszabály rendelkezéseibe ütközik.
(2) A bérbeadó a kért hozzájárulást megtagadhatja, ha az új bérletbe vevőnek:
a) bérleti díj hátraléka van,
b) az újonnan közölt bérleti díj megfizetését nem vállalja,
c) a bérbeadóval a helyiséggel kapcsolatos jogvitája van.
18. A bérleti szerződés megkötése és a bérleti jogviszony megszűnése
25. § (1) A helyiség bérletére vonatkozó szerződést azzal kell megkötni,
a) aki a bérleti jogot pályázati úton nyerte el,
b) aki számára a polgármester az újbóli bérbevételt lehetővé teszi,
c) akit pályázat nélkül a képviselő-testület a helyiség bérlőjéül kiválaszt,
d) aki részére a helyiség bérleti jogának átadásához a bérbeadó hozzájárul,
e) akit az Ltv. 40. § és 45. §-ai alapján a bérlő jogutódjának kell tekinteni.
(2) A nem lakás célú helyiségekre vonatkozó bérleti jog - pályázati eljárás mellőzésével - a bérlő kérésére a bérlet lejárta előtt írásban benyújtott kérelem alapján meghosszabbítható. Az erre vonatkozó döntést a polgármester hozza meg, a kérelem benyújtását követő 30 napon belül.
(3) A bérleti jogviszony megszűnik, ha:
a) a felek a bérleti szerződést közösen megszüntetik;
b) a szerződésben meghatározott idő lejártával;
c) a helyiség megsemmisülésével;
d) az arra jogosult felmondásával;
e) a bérlő természetes személy meghal, és a helyiségre vonatkozó bérleti jog folytatására jogosult a bérlő halálát követő legalább 15 napon belül nem jelenti be igényét a bérleti jog folytatására;
f) gazdasági társaság, illetőleg a nem gazdasági társaság formájában működő jogi személy bérlő jogutód nélkül megszűnik,
g) a bérleti jog cseréjével, átruházásával,
h) a bérlőnek a helyiségben végzett tevékenységéhez szükséges engedélyét visszavonták, vagy azt a bérlő visszaadta,
i) a bérlőt a Magyarország területéről kiutasították,
j) a bérlő helyiségbérleti jogviszonyát a bíróság megszünteti.
19. A helyiség albérletbe adása, a jogcím nélküli használat
26. § (1) Önkormányzati helyiség a bérlő által albérletbe nem adható. A tilalom megszegése felmondásra jogot adó ok.
(2) A helyiségbérlet megszűnésére az Ltv-nek és e rendeletnek a lakásbérletre, valamint a helyiségbérletre vonatkozó szabályait kell értelemszerűen alkalmazni.
(3) Ha a nem lakás célú helyiség használója a helyiség használatára érvényes jogcímet nem szerzett, vagy érvényes jogcíme bármilyen ok folytán megszűnt, jogcím nélküli helyiség használónak minősül.
(4) A jogcím nélküli helyiséghasználó köteles a helyiséget kiüríteni, és azt rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadni a felszólítást követő 8 napon belül.
(5) Mindaddig, amíg a használó a helyiséget a bérbeadónak vissza nem adja, használati díjat köteles fizetni.
(6) A helyiség használati díj mértéke jogcím nélküli helyiséghasználat esetén
a) a első hónapban a helyiségre a legutolsó alkalommal kötött érvényes szerződéssel megállapítható helyiségbér 150 %-a;
b) a második hónapban a helyiségre a legutolsó alkalommal kötött érvényes szerződéssel megállapítható helyiségbér 200 %-a;
c) minden ezt követő hónapban újabb 400 %-kal emelkedik.
(7) A bérbeadó a jogcím nélküli helyiséghasználat kezdetétől számított 30 napon belül köteles a helyiség kiürítése iránti peres eljárást megindítani.
Az önkormányzati bérlakások eladásának szabályai
27. § (1) Az önkormányzat tulajdonában levő lakások közül az elővásárlási jog alapján eladásra kijelölt, az üres illetve az önkormányzat törzsvagyonába tartozó, forgalomképtelen lakásokat a 4. melléklet tartalmazza.
(2) Az adásvételi szerződésnek tartalmaznia kell:
a) a lakás pontos megjelölését, helyrajzi számát, helyiségeinek számát, a lakás komfortfokozatát, felszereltségét,
b) a vevő személyes adatait,
c) a lakás szerződéskötés kori vételi árát - mely már tartalmazza az e rendelet által adható kedvezményeket is-, és a fizetés, esetleges részletfizetés és foglaló/előleg adásának feltételeit, a felmondási jog gyakorlásának feltételeit,
d) részletvétel esetén a fennálló tartozás biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat, illetve jelzálogjogot kell kikötni, melyet a vevő költségére kell bejegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba,
e) a vételár részletekben történő fizetése esetén az eladót a Ptk. szerinti ügyleti kamat illeti meg, melynek mértékét meg kell jelölni,
f) az eladót a vételár vagy vételár részlet késedelmes megfizetése esetén az ügyleti kamaton felül késedelmi kamat illeti meg,
g) a szerződést az eladó meghatalmazottja azonnali hatállyal felmondhatja, ha a vevő a fizetési feltételeket határidőre nem teljesíti,
h) hivatkozást arra, hogy a szerződésben nem szabályozott kérdésekben a lakástörvény, jelen rendelet, és a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni,
i) azt a kikötést, hogy vitás esetekben a felek a Kaposvári Járásbíróság illetékességét kötik ki,
j) a szerződés melléklete a lakás eladás-kori állapotfelmérő jegyzőkönyve.
28. § Az elővásárlási jog hatálya alá nem tartozó az önkormányzat tulajdonában levő lakás elidegenítéséről a képviselő-testület dönt.
29. § (1) Az elidegenítésre kerülő lakás vételára a helyi forgalmi érték.
(2) A helyi forgalmi értéket ingatlanforgalmi értékbecslés alapján, a hasonló adottságú lakások helyi forgalmi értéke szerint kell megállapítani. Az értékbecslést arra jogosult, engedéllyel rendelkező magánszemély vagy szervezet készíti el.
(3) Az önkormányzati lakások helyi forgalmi értéke megállapításánál forgalmi érték növelő tényezőként az alábbiakat kell figyelembe venni:
a) az ingatlan központi belterületi fekvése
b) az ingatlanok bolthoz, orvosi rendelőhöz, kereskedelmi és szolgáltató szervezetekhez, oktatási, kulturális intézményekhez, igazgatási szervekhez való közelsége, tömegközlekedési eszköz elérhetősége, teljes közműellátottsága,
c) az épület jellemzői alapján:
ca) 1980 után épült,
cb) 15 éven belül részleges vagy teljes felújítással érintett ingatlan,
cc) egyedi gáz vagy vegyes tüzelésű ingatlan,
cd) az ingatlanon garázs van, vagy a lakással egybeépített garázs van, amelyet a bérlő használ,
ce) családi házas ingatlan,
cf) az ingatlan nem úszótelkes,
cg) az ingatlan nem országos közút mellett fekszik, ha az egyébként zajártalomtól mentes, nyugodt lakókörnyezetben van.
(4) Az önkormányzati lakások helyi forgalmi értéke megállapításánál forgalmi érték csökkentő tényezőként az alábbiakat kell figyelembe venni:
a) az ingatlan nem a város belső részén, hanem peremterületen, külterületen, vagy zártkertben fekszik,
b) az ingatlan bolthoz, orvosi rendelőhöz, kereskedelmi és szolgáltató szervezetekhez, oktatási, kulturális intézményektől való jelentős távolsága,
c) közművekkel csak kis mértékben ellátott,
d) az épület 1980 előtt épült,
e) az épület 15 éven belül teljesen vagy részlegesen felújítva nem volt,
(5) Az önkormányzati lakások helyi forgalmi értéke megállapítása során a vételárbólle kell vonni a bérlő ténylegesen meg nem térült igazolt ráfordításainak összegét.
20. A lakások eladása elővásárlási joggal rendelkező személyek részére
30. § Azok az önkormányzat tulajdonában lévő lakások, amelyekre az Ltv. 49. § (1) bekezdésének a)-d) pontja szerinti személyeket elővásárlási jog illeti meg a képviselő-testület kezdeményezésére, egyedi döntésével elidegeníthetők.
31. § (1) Az elővásárlási joggal rendelkező bérlő a lakást a képviselő-testület egyedi eladásra vonatkozó szándéknyilatkozata után helyi forgalmi értéken veheti meg. A helyi forgalmi érték számítása az elővásárlási jog tekintetében is a 29. §-ban foglaltak szerint értendő.
(2) A teljes vételár egy összegben történő megfizetése esetén az elővásárlási joggal rendelkező bérlőt 10 % vételárengedmény illeti meg.
(3) A (2) bekezdésben foglalt kedvezményt a bérlő kizárólag akkor veheti igénybe, ha a saját maga részére kíván elővásárlási jogával élni. Ha elővásárlási jogukkal az Ltv. 49. § (1) bekezdésében említett személyek kívánnak élni, akkor be kell csatolniuk a bérlő írásbeli beleegyezését tartalmazó dokumentumot, illetve a lakást csak úgy vásárolhatják meg, ha a vételár 100 %-át a szerződéskötéskor megfizetik.
32. § (1) Az eladó a lakás eladásáról szóló döntését követő naptól számított 30 napon belül köteles a vételi ajánlatot az elővásárlásra jogosult részére megküldeni, melyhez a kézhezvételt követő 30 napig kötve van.
(2) Az ajánlatnak tartalmaznia kell:
a) a lakás ingatlan-nyilvántartási adatait, címét, helyrajzi számát, alapterületét, szobaszámát, komfortfokozatát,
b) összetevőire bontott, tételes forgalmi értékbecslést,
c) a lakás vételárát és a kialakításánál figyelembe vett tényezőket,
d) a tájékoztatót a vételár megállapításának módjáról,
e) a fizetési feltételeket.
(3) Ha a jogosult személy az eladási ajánlatban foglalt lehetőséggel az (1) bekezdésben biztosított határidőn belül nem él vagy nem nyilatkozik, akkor a lakást lakottan lehet értékesíteni az üres lakásokra vonatkozó szabályok szerint. Erre az ajánlatban fel kell hívni a figyelmet.
33. § (1) Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került lakóépületek és lakások elidegenítéséből származó teljes bevételt az önkormányzat számláját vezető pénzintézetnél elkülönített számlán kell elhelyezni.
(2) Az önkormányzat az (1) bekezdésben elkülönített számlán elhelyezett bevételt csak a tulajdonában lévő lakóépületeinek:
a) felújítására, az azzal együtt végzett korszerűsítésre,
b) a hitelintézettől felvett lakáskölcsönre fennálló tartozás kiegyenlítésére,
c) településrendezési tervek szerint lakóövezetbe sorolt területek közművesítésére,
d) építési telkek kialakítására,
e) lakásépítési és lakásvásárlási támogatás nyújtására,
f) emberi lakhatás céljára nem alkalmas telepek felszámolására,
g) csereingatlan biztosítására irányuló kötelezettség teljesítésére,
h) új lakás építésére,
i) új lakás vásárlására,
j) használt lakás vásárlására
használhatja fel.
21. Üres lakások eladása
34. § (1) Az üres lakás vételára a helyi forgalmi értéknél alacsonyabb nem lehet. Az eladható lakásokat a képviselő-testület határozza meg. Az üres lakást több jelentkező vevő esetében versenytárgyalás útján kell értékesíteni.
(2) A lakás eladásáról hirdetményt kell 15 napra az önkormányzat hirdetőtábláján közzétenni, mely tartalmazza
a) a lakás címét, helyrajzi számát, alapterületét, szobaszámát, komfortfokozatát, felszereltségét,
b) a pályázat benyújtásának helyét és idejét,
c) a versenytárgyalás helyét és idejét,
d) a nyertes által a helyszínen fizetendő foglaló összegét,
e) a lakás vételárának indulási értékét,
f) a tájékoztatót a vételár megállapításának módjáról,
g) a fizetési feltételeket.
(3) A versenytárgyalást a képviselő-testület tartja, melyre az érvényesen pályázókat meg kell hívni. A versenytárgyalást a lakás helyi forgalmi értékének megfelelő összeggel kell indítani, melyet e rendelet 30. §-a szerint kell megállapítani. Az adásvételi szerződést azzal kell megkötni, aki a versenytárgyalás során a legmagasabb összegű vételárat ajánlotta fel. A versenytárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni.
(4) A nyertes pályázónak a vételár 20%-át, mint vételárelőlegeta versenytárgyaláson, a fennmaradó összeget a Képviselő-testület által meghozott döntés kézhezvételét követő 30 napon belül kell megfizetni. Késedelmes fizetés esetén az eladó meghatalmazottja azonnali hatállyal felmondhatja a szerződést, ekkor a lakást ismét meg kell pályáztatni.
(5) Amennyiben a versenytárgyalásra csak egy ajánlat érkezik, akkora képviselő-testület újra megpályáztathatja a lakást. Ha csak egy pályázat érkezik, akkor a képviselő-testület eredménytelennek nyilváníthatja a pályázatot, illetve elfogadhatja az ajánlatot. Ha a pályázatot eredménytelennek nyilvánítja, akkor egy későbbi időpontban újra pályázatot írhat ki.
Az önkormányzati tulajdonú helyiségek eladásának szabályai
35. § (1) Elidegenítésre az e rendelet 3. melléklete szerinti helyiségeket lehet kijelölni.
(2) Nem idegeníthetők el azok a helyiségek, amelyek
a) kizárólag az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló ingatlanon (épületben) találhatók,
b) olyan épületben találhatók, amelynek közcélú hasznosítását, lebontását, vagy funkcióváltását már jóváhagyott rendezési, fejlesztési tervek tartalmazzák,
c) a Hivatal és szervei elhelyezésére szolgálnak.
(3) A helyiségek adásvételi szerződése tartalmazza:
a) a helyiség pontos megjelölését, helyrajzi számát, alapterületét, felszereltségét, azt, hogy a vevő esetlegesen bérleti joggal terhelten veszi meg a helyiséget, és a vevő birtokbavételével kapcsolatban felmerülő bérlői elhelyezési kötelezettség és kártalanítási igény a vevőt terheli,
b) a vevő személyes adatait,
c) a helyiség szerződéskötés kori vételi árát - mely már tartalmazza az e rendelet által adható kedvezményeket is -, és a fizetés, a foglaló/előleg adásának feltételeit, a felmondási jog gyakorlásának feltételeit,
d) azt, hogy az eladót a vételár késedelmes megfizetése esetén az ügyleti kamaton felül késedelmi kamat illeti meg,
e) azt, hogy a szerződést az eladó által meghatalmazott azonnali hatállyal felmondhatja, ha a vevő fizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget,
f) hivatkozást arra, hogy a szerződésben nem szabályozott kérdésekben a lakástörvény, jelen rendelet, és a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni,
g) azt a kikötést, hogy vitás esetekben a felek a Kaposvári Járásbíróság illetékességét kötik ki,
h) azt, hogy a szerződés melléklete a helyiség eladás-kori állapotfelmérő jegyzőkönyve.
22. A helyiségek elidegenítése és forgalmi értéke
36. § (1) A helyiség elidegenítéséről a képviselő-testület dönt.
(2) A helyiség helyi piaci forgalmi értékét ingatlanszakértői értékbecslés alapján, különösen a helyiség településen és épületen belüli fekvése, felszereltsége, műszaki állapota figyelembevételével, és a hasonló adottságú helyiségek eladása során elért összehasonlító értékekkel történő összevetés útján kell meghatározni. A bérlő, illetve a jogszerű használó által eszközölt beruházások igazolt összegével a piaci forgalmi értéket csökkenteni kell, feltéve, ha a bérlő igényét - bérbeszámítás útján - még nem érvényesítette.
23. Az üres helyiségek eladása
37. § (1) Kizárólag az üres helyiséget lehet elidegeníteni és csak versenytárgyalás útján. A képviselő-testület az elidegenítésre vonatkozóan egyedi döntést hoz.
(2) Az üres helyiség eladásáról hirdetményt kell 15 napra az önkormányzat hirdetőtábláján közzétenni, mely tartalmazza
a) a helyiség ingatlan-nyilvántartási adatait, címét, helyrajzi számát, alapterületét, komfortfokozatát, felszereltségét,
b) a pályázat benyújtásának helyét és idejét,
c) a versenytárgyalás helyét és idejét,
d) a nyertes által a helyszínen fizetendő foglaló összegét,
e) az ingatlan vételárának indulási értékét,
f) a tájékoztatót a vételár megállapításának módjáról,
g) a fizetési feltételeket.
(3) A versenytárgyalás kiindulási ára a helyiség piaci forgalmi értéke, melynek meghatározására e rendelet 36. § -ban foglaltakat kell alkalmazni.
(4) Az adásvételi szerződést a legmagasabb ajánlatot tevő vevővel kell megkötni. A vevő részére kedvezmény nem adható. A versenytárgyalással elért vételár 20 %-át, mint foglalót, míg a vételár fennmaradó részét a képviselő-testület által hozott döntésnek a vevő általi kézhezvételét követő 30 napon belül kell megfizetni.
(5) Késedelmes teljesítés esetén az eladó meghatalmazottja jogosult azonnali hatállyal felmondani az adásvételi szerződést, a helyiséget ekkor újra meg kell pályáztatni.
(6) A versenytárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni.
38. § (1) Ha az értékesítés két alkalommal meghirdetett versenytárgyalást követően is sikertelen, a következő alkalommal részletfizetési kedvezménnyel is pályáztathatóa képviselő-testület döntése alapján. Az adásvételi szerződést ebben az esetben is a legmagasabb összegű ajánlatot tevővel kell megkötni.
(2) A részleteket a következők szerint kell megfizetni:
a) az első részlet a vételár 50 %-a, amelyet az adásvételi szerződés megkötésekor kell megfizetni,
b) a fennmaradó vételárat 6 havi, egyenlő részletekben kell kiegyenlíteni az eladó részére,
c) a részleteket évente a jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamat terheli,
d) a késedelmesen befizetett részleteket a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével megegyező összegű késedelmi kamatfizetési kötelezettség terheli.
(3) Egyetlen pályázó esetén, amennyiben pályázata a pályázati eljárás feltételeinek megfelelt, az eljárás eredményesnek minősíthető. Ha a képviselő-testület a pályázatot nem minősíti eredményesnek, akkor ismét ki kell írni a pályázatot.
Záró rendelkezések
24. A bírósági végrehajtás során elővásárlásra felkínált lakás vételére vonatkozó szabályok
39. § (1) A bírósági végrehajtó által az önkormányzat részére megküldött elővásárlási jog gyakorlásáról szóló ajánlat kézhezvételét követő 10 napon belül az érintett ingatlant meg kell tekinteni az önkormányzat részéről. A megtekintést követő 5 napon belül írásbeli javaslatot kell tenni a képviselő-testület felé, aki arról 10 napon belül dönteni köteles. A képviselő-testület döntését 5 napon belül el kell juttatni az ajánlatot megküldő végrehajtónak.
(2) A képviselő-testület az ingatlant akkor veheti meg, ha arra a költségvetésében biztosított anyagi fedezetet. Ennek kimerítését követően az önkormányzat csak abban az esetben veheti meg az ingatlant, ha a költségvetést módosítja s erre a célra ismételten biztosít anyagi eszközöket.
25. Az adatvédelemre vonatkozó rendelkezés
40. § A lakások és helyiségek bérletével és elidegenítésével kapcsolatos feladatainak ellátásban résztvevő Hivatal - a jogszabály keretei között - jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítása, megtagadása, a bérbeadói hozzájárulásról való döntés érdekében a tudomására jutottak.
26. Záró rendelkezések
41. § E rendelet rendelkezései a hatálybalépést követően megkötött szerződésekre vonatkoznak.
42. § Ez a rendelet 2023. július 1-jén lép hatályba.
43. § Hatályát veszti az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás célú helyiségek bérletéről szóló 12/2016. (XII.20.) önkormányzati rendelet.