1. § (1) A rendelet hatálya –a „Nagybajom, Termál villapark rendezési terve (jsz: 2/1999)” tervezési területének kivételével– Nagybajom város közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket alakítani, építési és bontási tevékenységet folytatni, épület, építmény rendeltetését megváltoztatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni –az általános érvényű jogszabályok mellett– e rendelet előírásainak és a szabályozási terveknek (tervező: Virányi Építész Stúdió KFT 2005. november, jsz.: 12/2004) megfelelően szabad.

(3) A szabályrendeletben nem szabályozott esetekben az OTÉK előírásait kell figyelembe venni.

(4) A szabályozási tervek kötelezően figyelembe veendő elemei:

(5) A kötelező erejű szabályozási elemek –a helyi védelem alatt álló művi értékeket tartalmazó 2. sz. melléklet és a sajátos jogintézmények kivételével– csak a rendezési terv módosításával, a jogszabályokban előírt egyeztetések lefolytatásával változtathatók, képviselő-testületi jóváhagyással. A helyi védelem alatt álló művi értékek listája –külön építészeti szakvélemény alapján– valamint a sajátos jogintézmények a rendezési terv módosítása nélkül, külön önkormányzati rendelettel módosíthatók. Az egyéb, irányadó elemek változtatása –a szükséges szakhatósági egyeztetések lefolytatásával– hatósági engedélyezési eljárás keretében történhet.

(6) Az elvi építési engedélyterv készítésének kötelezettségével érintett ingatlanokon –konkrét beruházási szándék esetén– az ingatlan egészére készített, a hosszútávú, teljes beépítést tartalmazó elvi építési engedélytervben kell a beépítés funkcionális elrendezését, építészeti karakterét és műszaki feltételeit konkrétan meghatározni. Ennek részeként ki kell dolgozni a tereprendezés, közmű- és útépítés valamint a környezetvédelem műszaki paramétereit is. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet. E területeken az engedélyezési eljáráshoz a helyi önkormányzat véleményét, valamint a települési főépítész, illetve annak hiányában a megyei főépítész szakvéleményét is be kell szerezni.

(7) Szaktervező által tervezett kertépítészeti tervet kell készíteni a „kertépítészeti terv készítési kötelezettség”-gel érintett területre. A kertépítészeti terv az építési engedélyezési terv melléklete, illetve annak részét képezi. Használatbavételi, illetve üzembehelyezési engedély csak akkor adható ki, ha a terv szerinti növényanyag elültetésre került.

(8) Az épületeket, építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet-és az építészeti-érték védelmi követelményeknek.

(9) A telekalakítások és építések engedélyezése során meg kell őrizni a meglévő településstruktúrát, beépítési módot, a jellegzetes épülettömegeket és tetőformát. Nyeles telek kialakítása nem engedélyezhető.

(10) A termőtalaj védelme érdekében az építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő építésügyi hatósági engedélyezése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt. Földmunkák végzésekor a talaj termőréteg-védelmének érdekében a felső humuszos termőréteg megóvásáról gondoskodni kell.

(11) A település belterületén a nem megváltoztatható kőzettér mérnökgeológiai adottságai miatt mindenütt biztosítani kell az eróziótól mentes felszíni vízelvezetést, és csak olyan területrészeken alakíthatók ki építmények, épületek, ahol a talajvíz helyzete és annak időszakos változásai nem befolyásolhatják azok állagát. Ennek igazolására mérnökgeológia szakvéleményt kell csatolni az építési engedély kérelemhez.

(12) Mivel a település igazgatási területén a hatásviselő kőzettér erózióra érzékeny, azokon a területrészeken, ahol felhagyott bányafal, feltöltött bányaudvar, rendezetlen állapotú bevágás, időszakos vagy állandó vízjelentkezés található minden, egyéb területeken a bruttó 500 m² nagyságrendet meghaladó építési szándék esetében a beépítést, illetve az építési engedélyezési eljárást megelőzően olyan talajmechanikai szakvélemény készítendő, mely tisztázza a geotechnikai, mérnökgeológiai és vízföldtani jellemzőket, értékelően feltárja az építésföldtani adottságokat és folyamatokat, az építés egyedi feltételeit, valamint a tervezett területfelhasználás várható hatásait is. Az épületek tervezése során alkalmazkodni kell a morfológiai adottságokhoz és a földtani felépítéshez, mivel felhagyott bányafal vagy nyitott kőzetfal peremvonalával nem lehet azonos helyzetű az építési vonal. Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy a felszíni vízelvezetés a meglévő és a kialakuló épített környezet védelme érdekében maradéktalanul megvalósuljon.

(13) A Magyar Geológiai Szolgálat Dél-dunántúli Területi Hivatalát szakhatóságként be kell vonni az elvi építési engedélyezési és az építési engedélyezési eljárásokba, az alábbi esetekben:

(14) A Pécsi Bányakapitányságot az engedélyezési eljárásba szakhatóságként be kell vonni –a külön jogszabályban¹ meghatározott talaj kivételével– az ásványi nyersanyag-kitermeléssel járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenységek engedélyezése során, ha a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, illetve nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.

(15) A 300 m²-nél nagyobb alapterületű föld alatti tárolótérrel (pince) érintett területen, illetve nyilvántartott ásványvagyon előfordulást érintő külterületi építmény építése vagy bővítése esetén a vonatkozó jogszabály² szerint a területileg illetékes bányakapitányság érdekelt szakhatóságnak tekintendő az építési engedélyezési eljárásokban.

(16) Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) csak érvényes bányászati illetve külön jogszabály alapján kiadott hatósági engedély birtokában végezhető. Ezen tevékenységek végzéséhez a Bányakapitányság engedélye, illetve más hatóság engedélye esetén a Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges.

(17) Külterületen az illetékes tájvédelmi szakhatóságot és a természetvédelmi kezelőt –a külön jogszabályban^{3 4} meghatározott esetekben– a művelési ág változtatási, más célú hasznosítási, telekalakítási és építési engedélyezési eljárásokba be kell vonni.

(18) Az igazgatási területen a 10 méternél magasabb, állandó jellegű sajátos építményeket és műtárgyakat (távvezeték-tartószerkezet, víztorony, hírközlési létesítmények (torony, antenna), szélkerék, geodéziai jel, siló, terményszárító, kémény, stb.) a környezethez (a domborzati és növényzeti adottságokhoz valamint a művi környezethez) illeszkedően kell elhelyezni. Ezen építmények építési engedély iránti kérelméhez tájesztétikai vizsgálatot és látványtervet kell mellékelni, valamint csatolni kell a települési főépítész, illetve annak hiányában a megyei főépítész szakvéleményét is.

(19) Haszonállat tartására szolgáló épületet és trágyatárolót falusias lakó, idegenforgalmi, üdülő és intézményi funkciójú épülettől 10 m-nél távolabb kell elhelyezni. A kertvárosias lakó- és a belterületi kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területeken valamint a belterületi kertterületeken haszonállat-tartás céljára szolgáló épület és építmény –a saját célra tartott baromfi kivételével– nem létesíthető. A vegyes és a különleges területeken haszonállat-tartás céljára szolgáló épület és építmény nem létesíthető Az állattartással és az állattartó épületekkel kapcsolatos egyéb szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(20) Az új -belterületté váló- beépítésre szánt területeken építési engedély csak a belterületbe vonást és az építési telkek kialakítását követően adható. A belterületbe vonás –a fejlesztési szándékok függvényében– fokozatosan, több ütemben történhet.

(21) A település területén különálló terepszint alatti építmény (pince) csak a falusias lakóterületen és a kertes mezőgazdasági területen helyezhető el – a belterületi kertterületek kivételével. Egyéb területeken terepszint alatti építmény -a talaj és talajvíz-viszonyok figyelembevételével- csak épület alatt helyezhető el, oly módon, hogy a telekre előírt beépítettség nem növelhető.

2. § (1) A település igazgatási területének

(2) A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek (területfelhasználási egységek), valamint az építési övezetek és az övezetek határvonalait a szabályozási tervek tartalmazzák.

3. § (1) A lakóterületre vonatkozóan az OTÉK 13. §. előírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

(2) A területre vonatkozó előírásokat –beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület– a belterület szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

Jel: Lke1 | Beépítési mód: O | Beépítési % maximum*: 30 | Építménymagasság maximum (m): 4,5 | Telekterület minimum (m²): 600

Jel: Lke2 | Beépítési mód: O,Z | Beépítési % maximum: 30 | Építménymagasság maximum (m): 6,0 | Telekterület minimum (m²): 600

Jel: Lke3 | Beépítési mód: O,Z | Beépítési % maximum: 30 | Építménymagasság maximum (m): 4,5 | Telekterület minimum (m²): 800

Jel: Lke4 | Beépítési mód: O | Beépítési % maximum: 30 | Építménymagasság maximum (m): 4,5 | Telekterület minimum (m²): 800

Jel: Lke5 | Beépítési mód: O,Z | Beépítési % maximum: 30 | Építménymagasság maximum (m): 6,0 | Telekterület minimum (m²): 800

Jel: Lke6 | Beépítési mód: O | Beépítési % maximum: 30 | Építménymagasság maximum (m): 4,5 | Telekterület minimum (m²): 1000

Jel: Lke7 | Beépítési mód: O,Z | Beépítési % maximum: 30 | Építménymagasság maximum (m): 4,5 | Telekterület minimum (m²): 1000

Jel: Lke8 | Beépítési mód: O,Z | Beépítési % maximum: 30 | Építménymagasság maximum (m): 6,0 | Telekterület minimum (m²): 1000

Jel: Lke9 | Beépítési mód: O | Beépítési % maximum: 30 | Építménymagasság maximum (m): 4,5 | Telekterület minimum (m²): 1500

Jel: Lke10 | Beépítési mód: O | Beépítési % maximum: 30 | Építménymagasság maximum (m): 4,5 | Telekterület minimum (m²): 2000

Jel: Lke11 | Beépítési mód: O,Z | Beépítési % maximum: 30 | Építménymagasság maximum (m): 6,0 | Telekterület minimum (m²): 2000

Jel: Lke12 | Beépítési mód: O,Z | Beépítési % maximum: 20 | Építménymagasság maximum (m): 6,0 | Telekterület minimum (m²): 4000

Jel: Lke13 | Beépítési mód: SZ | Beépítési % maximum: 15 | Építménymagasság maximum (m): K | Telekterület minimum (m²): 10000

Jel: Lke14 | Beépítési mód: IKR | Beépítési % maximum: 30 | Építménymagasság maximum (m): 6,0 | Telekterület minimum (m²): K

Jel: Lke15 | Beépítési mód: SZ | Beépítési % maximum: 30 | Építménymagasság maximum (m): K | Telekterület minimum (m²): K

^*A beépítési százalék megállapításakor a telekterület 1000 m² feletti része 50 %-ban számítható be (pl.: 2000 m²-es telken, 1000 m²+(1000 m²/2)=1500 m² a beépítési százalék megállapításakor figyelembe vehető telekterület 2000 m²-es telek esetén 1500 m²). Oldalhatáros beépítési mód esetén szabadonálló beépítés is engedélyezhető akkor, ha a szomszédos telek oldalhatáros beépíthetőségét a szabadonálló lakóépület oldalkertjének mérete lehetővé teszi Az oldalhatáron álló és a zártsorú beépítési mód együttes alkalmazása akkor lehetséges, ha a meglévő, megmaradó épület oldalhatáron álló fala –a zártsorú csatlakozási felületen– nyílás nélküli „tűzfal”. A „Z” beépítési mód hézagosan zártsorú beépítési lehetőséget is jelent. (Ez esetben nem kell a telket teljes szélességében beépíteni, de az oldalfalakat tűzfalasan kell kialakítani.)

(3) A lakóterületen az új épületeket, építményeket a meglévő, illetve a fokozatosan kialakuló állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, úgy hogy azok a történeti fejlődés során kialakult jelenlegi telekstruktúrát és helyi építészeti karaktert megőrizzék, illetve a szomszédos telkek beépítését ne akadályozzák, és rendeltetésszerű használatukat ne zavarják. Mindezek biztosítása érdekében:

(4) Az övezeti előírástól eltérően, a lakóépületekkel szemközti oldalhatáron, illetve az oldalkertben álló meglévő épületek megtarthatók, felújíthatók, de nem bővíthetők, valamint új épületek nem létesíthetők. (OTÉK-nál megengedőbb előírás megállapításához a területi főépítész 42-3/2006. ikt. sz. levelében hozzájárult.)

(5) A lakóterületen

(6) A saját gépkocsi elhelyezését telken belül kell biztosítani.

(7) A lakóterület építési telkein a zölddel való fedettség minimum 50% kell legyen.

(8) Kertvárosias lakóterületen nem létesíthető a környezeti hatásvizsgálatról szóló jogszabály⁵ hatálya alá tartozó tevékenységek számára kialakított létesítmény.

(9) A lakóterületek lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

4. § (1) A lakóterületre vonatkozóan az OTÉK 14. §. előírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

(2) A területre vonatkozó előírásokat –beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület– a belterület szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:

Jel: Lf1 | Beépítési mód: O | Beépítési % maximum*: 30 | Építménymagasság maximum (m): 4,5 | Telekterület minimum (m²): 600

Jel: Lf2 | Beépítési mód: O | Beépítési % maximum: 30 | Építménymagasság maximum (m): 4,5 | Telekterület minimum (m²): 1500

Jel: Lf3 | Beépítési mód: O | Beépítési % maximum: 30 | Építménymagasság maximum (m): 4,5 | Telekterület minimum (m²): 2000

Jel: Lf4 | Beépítési mód: O | Beépítési % maximum: 25 | Építménymagasság maximum (m): 4,5 | Telekterület minimum (m²): 3000

Jel: Lf5 | Beépítési mód: O | Beépítési % maximum: 20 | Építménymagasság maximum (m): 4,5 | Telekterület minimum (m²): 4000

Jel: Lf6 | Beépítési mód: IKR | Beépítési % maximum: 30 | Építménymagasság maximum (m): 4,5 | Telekterület minimum (m²): 5K

Jel: Lf7 | Beépítési mód: O,Z | Beépítési % maximum: 25 | Építménymagasság maximum (m): 4,5 | Telekterület minimum (m²): 3000

^*A beépítési százalék megállapításakor a telekterület 1000 m² feletti része 50%-ban számítható be. (pl.: 2000 m²-es telken, 1000 m²+(1000 m²/2)=1500 m² a beépítési százalék megállapításakor figyelembe vehető telekterület 2000 m²-es telek esetén 1500 m².) Oldalhatáros beépítési mód esetén szabadonálló beépítés is engedélyezhető akkor, ha a szomszédos telek oldalhatáros beépíthetőségét a szabadonálló lakóépület oldalkertjének mérete lehetővé teszi. Az oldalhatáron álló és a zártsorú beépítési mód együttes alkalmazása akkor lehetséges, ha a meglévő, megmaradó épület oldalhatáron álló fala –a zártsorú csatlakozási felületen– nyílás nélküli „tűzfal”. A „Z” beépítési mód hézagosan zártsorú beépítési lehetőséget is jelent. (Ez esetben nem kell a telket teljes szélességében beépíteni, de az oldalfalakat tűzfalasan kell kialakítani.) A maximális építménymagasságnál nagyobb magasság is engedélyezhető (pl. mezőgazdasági géptároló), ha azt az adott funkcióra vonatkozó előírások indokolttá teszik, továbbá ha az megfelel az OTÉK 36. §.(2) bekezdéseiben foglalt követelményeknek. Ennek indokoltságát –a települési főépítész, illetve annak hiányában a megyei főépítész szakvéleményének kikérésével– az engedélyező hatóság állapítja meg.

(3) A lakóterület építési telkein 1-2 egységes, a lakó és/vagy üdülő-pihenő funkciót kielégítő lakóépületek egyaránt építhetők.

(4) A lakóterületen az új épületeket, építményeket a meglévő állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, úgy hogy azok a történeti fejlődés során kialakult jelenlegi telekstruktúrát és helyi építészeti karaktert megőrizzék, illetve a szomszédos telkek beépítését ne akadályozzák, és rendeltetésszerű használatukat ne zavarják. Mindezek biztosítása érdekében:

(5) A lakóépületekkel szemközti oldalhatáron, oldalkertben álló meglévő épületek a meglévő alapterületükkel és tömegükkel megtarthatók, felújíthatók, de nem bővíthetők, illetve új épületek nem létesíthetők. (OTÉK-nál megengedőbb előírás megállapításához a területi főépítész 42-3/2006. ikt. sz. levelében hozzájárult.)

(6) A lakóterületen

(7) A saját gépkocsi elhelyezését telken belül kell biztosítani.

(8) A lakóterület építési telkein a zölddel való fedettség minimum 50% kell legyen.

(9) Falusias lakóterületen nem létesíthető a környezeti hatásvizsgálatról szóló jogszabály⁶ hatálya alá tartozó tevékenységek számára kialakított létesítmény.

(10) A lakóterületek lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

5. § (1) A területre vonatkozóan az OTÉK 16. §. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy nem helyezhetők el az OTÉK 16. §. (2) bekezdés 7 pontja és a (3) bekezdés szerinti létesítmények.

(2) A területre vonatkozó előírásokat –beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület– a belterület szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

Jel: Vt1 | Beépítési mód: Z | Beépítési % maximum: 80 | Építménymagasság maximum (m): 4,5 | Telekterület minimum (m²): 50

Jel: Vt2 | Beépítési mód: Z | Beépítési % maximum: 30 | Építménymagasság maximum (m): 7,5 | Telekterület minimum (m²): 800

Jel: Vt3 | Beépítési mód: O,SZ | Beépítési % maximum: 30 | Építménymagasság maximum (m): 7,5 | Telekterület minimum (m²): 800

Jel: Vt4 | Beépítési mód: Z | Beépítési % maximum: 30 | Építménymagasság maximum (m): 7,5 | Telekterület minimum (m²): 1000

Jel: Vt5 | Beépítési mód: Z | Beépítési % maximum: 30 | Építménymagasság maximum (m): 7,5 | Telekterület minimum (m²): 1500

Jel: Vt6 | Beépítési mód: SZ | Beépítési % maximum: 25 | Építménymagasság maximum (m): 7,5 | Telekterület minimum (m²): 4000

Jel: Vt7 | Beépítési mód: O,Z | Beépítési % maximum: 25 | Építménymagasság maximum (m): 7,5 | Telekterület minimum (m²): 4000

Jel: Vt8 | Beépítési mód: K,SZ | Beépítési % maximum: 25 | Építménymagasság maximum (m): 7,5 | Telekterület minimum (m²): 10000

Jel: Vt9 | Beépítési mód: SZ | Beépítési % maximum: 60 | Építménymagasság maximum (m): 12,0 | Telekterület minimum (m²): 5000

Jel: Vt10 | Beépítési mód: Z | Beépítési % maximum: 60 | Építménymagasság maximum (m): 4,5 | Telekterület minimum (m²): 100

Jel: Vt11 | Beépítési mód: Z | Beépítési % maximum: 60 | Építménymagasság maximum (m): 7,5 | Telekterület minimum (m²): 600

Jel: Vt12 | Beépítési mód: Z | Beépítési % maximum: 100 | Építménymagasság maximum (m): 7,5 | Telekterület minimum (m²): 500

(Vt12 övezet - OTÉK-nál megengedőbb előírás megállapításához a területi főépítész 42-3/2006. ikt. sz. levelében hozzájárult.)

A maximális építménymagasságnál nagyobb magasság is engedélyezhető, ha azt az adott funkcióra (sportcsarnok, tornaterem, templomtorony stb.) vonatkozó előírások indokolttá teszik, továbbá ha az megfelel az OTÉK 36. §.(2) bekezdéseiben foglalt követelményeknek. Ennek indokoltságát –a települési főépítész, illetve annak hiányában a megyei főépítész szakvéleményének kikérésével– az engedélyező hatóság állapítja meg.

(3) Konkrét beruházási szándék esetén – a csak lakófunkciót tartalmazó épület kivételével – az érintett ingatlan egészére vonatkozó, a végállapotot tartalmazó elvi építési engedélytervet kell készíteni. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet.

(4) A településközpont vegyes területen az új épületeket, építményeket a meglévő, illetve a fokozatosan kialakuló állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, úgy hogy azok a szomszédos telkek beépítését ne akadályozzák, és rendeltetésszerű használatukat ne zavarják. Mindezek biztosítása érdekében:

(5) A településközpont vegyes területen:

(6) A parkolószükségletet elsősorban telken belül kell kielégíteni. Amennyiben a szükséges parkolóhelyeket telken belül nem lehet biztosítani, akkor a közterület tulajdonosának hozzájárulásával lehet a gépjárműveket közterületen elhelyezni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.

(7) A Vt2-Vt8 övezeti jelű területen a zölddel való fedettség minimum 30%, a Vt1, Vt10 és Vt11 övezeti jelű területen minimum 10%, a Vt12 övezeti jelű területen 0% kell legyen. (OTÉK-nál megengedőbb előírás megállapításához a területi főépítész 42-3/2006. ikt. sz. levelében hozzájárult.)

(8) A területen –az intézményi funkciójú telkeken– beültetési kötelezettségként a teljes telekméret minden 200 m²-e után 1 db, min. 10/12 törzskörméretű fa ültetendő, illetve azzal egyenértékű famennyiség biztosítandó. A fákat használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni; használatbavételi engedély csak a beültetési kötelezettség teljesítése után adható ki. A működés során a tulajdonos köteles gondoskodni a fák fenntartásáról, szükség esetén pótlásáról is.

(9) A településközpont vegyes területen nem létesíthető a környezeti hatásvizsgálatról szóló jogszabály⁷ hatálya alá tartozó tevékenységek számára kialakított létesítmény.

(10) A településközpont vegyes terület lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

6. § (1) A területre vonatkozóan az OTÉK 17. §. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy nem helyezhetők el az OTÉK 17. §. (2) bekezdés 6, 7 és 9 pontja valamint a (3) bekezdés szerinti létesítmények.

(2) A területre vonatkozó előírásokat –beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület– a belterület szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

Jel: VK | Beépítési mód: SZ | Beépítési % maximum: 20 | Építménymagasság maximum (m): 4,5 | Telekterület minimum (m²): 10000

A maximális építménymagasságnál nagyobb magasság is engedélyezhető, ha azt az adott funkcióra vonatkozó előírások indokolttá teszik, továbbá ha az megfelel az OTÉK 36. §.(2) bekezdéseiben foglalt követelményeknek. Ennek indokoltságát –a települési főépítész, illetve annak hiányában a megyei főépítész szakvéleményének kikérésével– az engedélyező hatóság állapítja meg.

(3) Az elvi építési engedélyterv készítési kötelezettséggel érintett területen konkrét beruházási szándék esetén az érintett ingatlan egészére vonatkozó, a végállapotot tartalmazó elvi építési engedélytervet kell készíteni. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet.

(4) A központi vegyes területen az épületek tetőfedése –a 8 m-nél nagyobb fesztávú épületek kivételével– cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tetőidom jellemző hajlásszöge 35-45^o közötti lehet. A 8 m-nél nagyobb fesztávú épületek –tanácsterem, stb.– alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemez fedéssel is építhetők.

(5) A központi vegyes területen:

(6) A parkolószükségletet telken belül kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.

(7) A területen a zölddel való fedettség minimum 40% kell legyen.

(8) A területen beültetési kötelezettségként a teljes telekméret minden 200 m²-e után 1 db, min. 10/12 törzskörméretű fa ültetendő, illetve azzal egyenértékű famennyiség biztosítandó. A fákat használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni; használatbavételi engedély csak a beültetési kötelezettség teljesítése után adható ki. A működés során a tulajdonos köteles gondoskodni a fák fenntartásáról, szükség esetén pótlásáról is.

(9) A központi vegyes terület lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

7. § (1) A területre vonatkozóan az OTÉK 19. §. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhetők el az OTÉK 19. §. (2) bekezdés 4 pontja (a belterületbe csatolandó volt vásártér területének (jelenleg 0295/1 hrsz-ú ingatlan kivételével)), valamint a (3) bekezdés szerinti létesítmények.

(2) A területre vonatkozó előírásokat –beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület– a szabályozási tervek is tartalmazzák az alábbiak szerint:

Jel: Gksz1 | Beépítési mód: SZ | Beépítési % maximum: 30 | Építménymagasság maximum (m): 7,5 | Telekterület minimum (m²): 1000

Jel: Gksz2 | Beépítési mód: SZ | Beépítési % maximum: 30 | Építménymagasság maximum (m): 7,5 | Telekterület minimum (m²): 5000

A maximális építménymagasságnál nagyobb magasság is engedélyezhető, ha azt az alkalmazott üzemtechnológia indokolttá teszi, továbbá ha az megfelel az OTÉK 36. §.(2) bekezdéseiben foglalt követelményeknek. Ennek indokoltságát –a települési főépítész, illetve annak hiányában a megyei főépítész szakvéleményének kikérésével– az engedélyező hatóság állapítja meg.

(3) Konkrét beruházási szándék esetén –az érintett ingatlan egészére készített, a végállapotot tartalmazó– elvi építési engedélytervet kell készíteni. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet.

(4) Igény esetén portaépület az előkertben, illetve a beültetési kötelezettséggel érintett területen is építhető. (OTÉK-nál megengedőbb előírás megállapításához a területi főépítész 42-3/2006. ikt. sz. levelében hozzájárult.)

(5) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen az épületek tetőfedése –a nagyfesztávú csarnokszerkezetek kivételével– cserép, betoncserép, és bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 30-45^o közötti lehet. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek –raktárak, műhelyek, stb.– alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemez fedéssel is építhetők.

(6) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen:

(7) A parkolószükségletet a telken belül kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.

(8) A területen a zölddel való fedettség minimum 40 % kell legyen.

(9) A területen –beültetési kötelezettségként– a teljes telekméret minden 200 m²-e után 1 db, min. 16/18 törzskörméretű fa ültetendő, illetve azzal egyenértékű famennyiség biztosítandó. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni; használatbavételi engedély csak a beültetési kötelezettség teljesítése után adható ki. A működés során a tulajdonos köteles gondoskodni a fák fenntartásáról, szükség esetén pótlásáról is.

(10) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

8. § (1) Az ipari gazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 20. §. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy nem helyezhetők el az (5) bekezdés 2. pont szerinti létesítmények.

(2) Az ipari gazdasági terület jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület és/vagy mezőgazdasági üzemi terület (major, állattartó telep) (Gip-M)

(3) Az ipari gazdasági területeken a meghatározott funkcióval illetve technológiával összefüggő épületek és azok kiszolgáló építményei helyezhetők el.

(4) Az ipari gazdasági területekre vonatkozó övezeti előírásokat –beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület– a külterület szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:

Jel: Gip-M | Beépítési mód: SZ | Beépítési % maximum: 30 | Építménymagasság maximum (m): 7,5 | Telekterület minimum (m²): 5000

A maximális építménymagasságnál nagyobb magasság is engedélyezhető, ha azt az alkalmazott üzemtechnológia indokolttá teszi, továbbá ha az megfelel az OTÉK 36. §.(2) bekezdéseiben foglalt követelményeknek. Ennek indokoltságát –a települési főépítész, illetve annak hiányában a megyei főépítész szakvéleményének kikérésével– az engedélyező hatóság állapítja meg.

(5) Konkrét beruházási szándék esetén –az érintett ingatlan egészére vonatkozó, a végállapotot tartalmazó– elvi építési engedélytervet kell készíteni. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet.

(6) Igény esetén portaépület az előkertben, illetve a beültetési kötelezettséggel érintett területen is építhető. (OTÉK-nál megengedőbb előírás megállapításához a területi főépítész 42-3/2006. ikt. sz. levelében hozzájárult.)

(7) Az ipari gazdasági területen az épületek tetőfedése –a 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek kivételével– cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tetőidom jellemző hajlásszöge 30-45^o közötti lehet. A 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek –üzemcsarnokok, tárolók, állattartó épületek, stb.– alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemez fedéssel is építhetők.

(8) Az ipari gazdasági területen:

(9) A parkolószükségletet a telken belül kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.

(10) A területen a zölddel való fedettség minimum 40% kell legyen.

(11) A területen –beültetési kötelezettségként– a teljes telekméret minden 300 m²-e után 1 db, minimum 16/18 törzskörméretű fa ültetendő, vagy azzal egyenértékű famennyiség biztosítandó. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni, a használatbavételi engedély csak a beültetési kötelezettség teljesítése után adható ki. A működés során a tulajdonos köteles gondoskodni a fák fenntartásáról, szükség esetén pótlásáról is.

(12) Az ipari gazdasági területek lehatárolását a külterület szabályozási terv tartalmazza.

9. § (1) A település területén különleges területek a temető, kegyeleti park (Kü-T), a sportterület (Kü-S), a golfpálya (Kü-G), az idegenforgalmi fogadóhelyek (Kü- I1),(Kü-I2), a homokbánya (Kü-B) és a speciális iskola és kollégium (Kü-Si) területe.

(2) A lezárt temetők területe kegyeleti parkká alakítandó, és akként kezelendő.

(3) Az idegenforgalmi fogadóhely (Kü-I) a sportterület (Kü-S), a golfpálya (Kü-G) és a speciális iskola és kollégium (Kü-Si) területén a meghatározott funkcióval összefüggő épületek és azok kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.

(4) A homokbánya (Kü-B) területén csak az üzemtechnológiához szükséges létesítmények helyezhetők el, épületek nem építhetők. A vonatkozó törvény⁸ alapján a bányatelek határai között fekvő ingatlant telekalakítás céljára megosztani, vagy azon építkezni az illetékes építési hatóságnak a bányavállalkozó hozzájárulásával adott engedélyével szabad. Az építési engedélyezési eljárásokba a Bányakapitányságot szakhatóságként be kell vonni.

(5) A különleges területek övezeti előírásait a szabályozási tervek is tartalmazzák, az alábbiak szerint:

Jel: Kü-S | Beépítési mód: SZ | Beépítési % maximum: 15 | Építménymagasság maximum (m): 7,5 | Telekterület minimum (m²): 5000 | Zölddel való fedettség (%): 40

Jel: Kü-G | Beépítési mód: SZ | Beépítési % maximum: 10 | Építménymagasság maximum (m): 4,5 | Telekterület minimum (m²): K | Zölddel való fedettség (%): 80

Jel: Kü-B | Beépítési mód: SZ | Beépítési % maximum: 10 | Építménymagasság maximum (m): 4,5 | Telekterület minimum (m²): K | Zölddel való fedettség (%): 10

Jel: Kü-I1 | Beépítési mód: SZ | Beépítési % maximum: 30 | Építménymagasság maximum (m): 9,0 | Telekterület minimum (m²): 7000 | Zölddel való fedettség (%): 60

Jel: Kü-I2 | Beépítési mód: SZ | Beépítési % maximum: 10 | Építménymagasság maximum (m): 7,5 | Telekterület minimum (m²): K | Zölddel való fedettség (%): 60

Jel: Kü-Si | Beépítési mód: SZ | Beépítési % maximum: 25 | Építménymagasság maximum (m): K | Telekterület minimum (m²): 3500 | Zölddel való fedettség (%): 40

(A Kü-B övezet - OTÉK-nál megengedőbb előírás megállapításához a területi főépítész a 42-3/2006. ikt. sz. levelében hozzájárult.)

A maximális építménymagasságnál nagyobb magasság is engedélyezhető, ha azt az adott funkcióra vonatkozó előírások indokolttá teszik (pl. harangtorony, sportcsarnok), továbbá ha az megfelel az OTÉK 36. §.(2) bekezdéseiben foglalt követelményeknek. Ennek indokoltságát –a települési főépítész, illetve annak hiányában a megyei főépítész szakvéleményének kikérésével– az engedélyező hatóság állapítja meg.

(6) Az elvi építési engedélyterv készítési kötelezettséggel érintett területeken konkrét beruházási szándék esetén –az érintett ingatlan egészére készített, a végállapotot tartalmazó– elvi építési engedélytervet készíteni. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet. Amennyiben az elvi építési engedélyben szereplő tevékenység környezeti hatásvizsgálathoz kötött, az elvi építési engedélyterv során a vonatkozó jogszabály⁹ szerint kell eljárni.

(7) A különleges területen az épületek tetőfedése –a 8 m-nél nagyobb fesztávú épületek kivételével– cserép, betoncserép, bitumenes zsindely; a tetőidom jellemző hajlásszöge 35-45^o közötti lehet. A 8 m-nél nagyobb fesztávú épületek –sportcsarnok, stb.– alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemezedéssel is építhetők.

(8) A 4,5 m maximális építménymagasságú övezetekben az építmények közötti legkisebb tűztávolság 6 m lehet. Ha a szomszédos építmények között nem biztosítható a minimum 6 m távolság, akkor az építményeket tűzfalas kialakítással kell létesíteni.

(9) A különleges területen:

(10) A parkolószükségletet elsősorban telken belül kell kielégíteni. Amennyiben a szükséges parkolóhelyeket telken belül nem lehet biztosítani, akkor a közterület tulajdonosának hozzájárulásával lehet a gépjárműveket közterületen elhelyezni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.

(11) A különleges területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

10. § (1) A közlekedési és közműterületekre vonatkozóan az OTÉK 26. §. előírásait kell alkalmazni, a (3) bekezdés 2,3,4 pontja kivételével.

(2) A közlekedési területek rendeltetésszerű, korlátozás nélküli szabad használatát biztosítani kell.

(3) A közlekedési- és közmű területen –a védőtávolságokra is figyelemmel– a közmű- és hírközlési vezetékeket úgy kell kiépíteni, hogy hosszú távon valamennyi közmű- és hírközlési hálózat –a belterületeken föld alatt– elhelyezhető legyen.

(4) Az utak mentén –külterületen egyoldali, min. 8 m tőtávolsággal– fasorok ültetendők, a meglévő fasorok, fás bozótok csak engedéllyel vághatók ki abban az esetben, amennyiben azt a fás növényállomány egészségi állapota indokolttá teszi.

(5) Új út kialakítása esetén használatba vételi engedély csak az előírt növényállomány elültetését követően adható ki.

(6) Külterületen a mezőgazdasági utak szabályozási szélessége legkevesebb 8,0 m kell legyen.

(7) A közlekedési és közműterületeket a szabályozási tervek tartalmazzák.

11. § (1) A területre vonatkozóan az OTÉK 27. §. előírásait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhető el az OTÉK 27. §. (4) bekezdés c pontja szerinti létesítmény.

(2) A zöldterületek rendeltetésszerű, korlátozás nélküli szabad használatát biztosítani kell.

(3) A kertépítészeti terv készítési kötelezettséggel érintett területek kialakítása csak szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet.

(4) A területen közlekedési-, közmű- és hírközlési hálózatok, létesítmények és berendezések –gyalogos és kerékpárutak, illetve közvilágítás kivételével– valamint reklámtáblák nem helyezhetők el.

(5) A területen a zölddel való fedettség minimum 70% kell legyen, melyet többszintesen (gyep, cserje, fa) kell kialakítani, úgy hogy a fával való fedettség minimum 60% legyen.

(6) A zöldterületek lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

12. § (1) Az erdőterületekre vonatkozóan az OTÉK 28. §. előírásai közül a gazdasági (Eg), a turisztikai (Et) és védelmi (Ev) rendeltetésű erdőkre vonatkozókat kell alkalmazni.

(2) A meglévő erdőterületek művelési ága nem változtatható meg, kivéve különösen indokolt esetben a bányászati tevékenység miatti művelési ág váltást, illetve a termőhelyre jellemző természetes vegetáció kialakítására alkalmas területeket, ahol az erdészeti hatóság engedélye alapján történhet a más művelési ágra való átminősítés.

(3) Az erdőterületen lévő olyan ingatlanokon, melyeken e rendelet előírásai alapján építeni nem lehet, de a tulajdoni lap szerint meglévő lakó- és gazdasági épületek vannak, az épületek adottságként kezelendők; felújíthatók, korszerűsíthetők, a lakóépületek egy alkalommal nettó 25 m²-rel bővíthetők.

(4) Az Eg-1, Ev-1 és Et-1 övezeti jelű erdőterületek tájképvédelmi terület övezete, valamint ex-lege védett láp, országos védelem alatt álló természetvédelmi terület (Boronka melléki Tájvédelmi Körzet), védett természeti terület védőövezete, természeti terület, ökológiai folyosó, Natura 2000 terület illetve helyi jelentőségű természetvédelmi terület (a továbbiakban: természetvédelmi övezet) által érintett területek.

(5) A tájképvédelmi terület övezete által érintett erdőterületen a művelési ágak megváltoztatása, épület illetve –különösen indokolt esetben bányászati tevékenység, valamint– közút, közmű- és hírközlési nyomvonalas létesítmény építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető. A tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez látványtervet kell készíteni. A területen csak az erdőgazdálkodást, vadgazdálkodást, turizmust, kutatást-oktatást szolgáló épületek helyezhetők el a természeti értékek sérelme nélkül

(6) A természetvédelmi övezet által érintett erdőterületen:

(7) A tájképvédelmi övezet által érintett erdőterületeken az építmények engedélykérelméhez a települési főépítész, illetve annak hiányában a megyei főépítész szakvéleményét is csatolni kell.

(8) Az erdőterületeket érintő művelési ág változtatási, telekalakítási és építési engedélyezési eljárásokba szakhatóságként az Állami Erdészeti Szolgálatot is be kell vonni.

(9) Az erdőterületek övezetek szerinti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

13. § (1) A mezőgazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 29. §. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a (3) és (4) bekezdés előírásai helyett jelen rendelet előírásait kell alkalmazni.

(2) A település közigazgatási területén a mezőgazdasági területek az alábbi övezetekre tagozódnak:

(3) A tájképvédelmi, illetve természetvédelmi övezet által érintett mezőgazdasági területen birtokközpontot nem lehet kialakítani, egyéb mezőgazdasági területen birtokközpontot az OTÉK 29. §. (5) és (6) bekezdés előírásai szerint lehet kialakítani.

(4) A tájképvédelmi övezet által érintett mezőgazdasági területeken az építmények engedélykérelméhez a települési főépítész, illetve annak hiányában a megyei főépítész szakvéleményét is csatolni kell.

(5) A mezőgazdasági területen lévő olyan ingatlanokon, melyeken e rendelet előírásai alapján építeni nem lehet, de a tulajdoni lap szerint meglévő lakó- és gazdasági épületek vannak, az épületek adottságként kezelendők; felújíthatók, korszerűsíthetők, a lakóépületek egy alkalommal nettó 25 m²-rel bővíthetők.

(6) A mezőgazdasági területek övezetek szerinti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

14. § (1) Az általános mezőgazadsági területeken e rendelet 13. §. előírásait és az alábbiakat együtt kell alkalmazni.

(2) Az általános mezőgazdasági területen

(3) Az általános mezőgazdasági területen tanya és farmgazdaság úgy alakítható ki, hogy:

(4) Az általános mezőgazdasági területen a lakásfunkció a megengedett beépítettség 50%-át nem haladhatja meg. A létesíthető lakóépületek építménymagassága legfeljebb 4,5 m, az üzemi illetve gazdasági épület és építmény építménymagassága –az alkalmazott üzemtechnológia függvényében– ennél nagyobb is lehet. Ennek indokoltságát –a települési főépítész, illetve annak hiányában a megyei főépítész szakvéleményének kikérésével– az engedélyező hatóság állapítja meg.

(5) Az általános mezőgazdasági területen

(6) Állattartó épületet tavak partjától legkevesebb 200 m, egyéb felszíni vizektől legkevesebb 100 m távolságra lehet elhelyezni.

(7) Az Má-0 övezeti jelű -építési lehetőség nélküli- általános mezőgazdasági területen épületet építeni nem lehet; azon csak a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik helyezhetők el, külön jogszabályok előírásai alapján.

(8) A tájképvédelmi terület övezete által érintett –Má-1 övezeti jelű– általános mezőgazdasági területen a művelési ágak megváltoztatása, épület illetve –különösen indokolt esetben bányászati tevékenység, valamint– közút, közmű- és hírközlési nyomvonalas létesítmény építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető. A tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez látványtervet kell készíteni.

(9) A természetvédelmi övezet által érintett –Má-1 övezeti jelű– általános mezőgazdasági területen:

15. § (1) A kertes mezőgazdasági területeken e rendelet 13. §. előírásait és az alábbiakat együtt kell alkalmazni.

(2) Az Mk övezeti jelű kertes mezőgazdasági területeken

(3) Az Mk övezeti jelű kertes mezőgazdasági területeken

(4) Az Mk-0 övezeti jelű –építési lehetőség nélküli– kertes mezőgazdasági területen épületet építeni nem lehet; azon csak a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik helyezhetők el, külön jogszabályok előírásai alapján.

(5) A tájképvédelmi terület övezete által érintett –Mk-1 övezeti jelű– kertes mezőgazdasági területen a művelési ágak megváltoztatása, épület illetve –különösen indokolt esetben bányászati tevékenység, valamint– közút, közmű- és hírközlési nyomvonalas létesítmény építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető. A tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez látványtervet kell készíteni.

(6) A természetvédelmi övezet által érintett –Mk-1 övezeti jelű– kertes mezőgazdasági területen:

16. § (1) Az igazgatási területen lévő vízgazdálkodási területekre vonatkozóan az OTÉK 30. §., valamint a vonatkozó külön jogszabályok^{10 11} előírásait kell alkalmazni.

(2) Természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 m-en belül, természetes és természetközeli állapotú tó partjától számított 100 m-en belül meglévő épületek, építmények, létesítmények átépítéséhez, átalakításához, vízi létesítmények, kikötők, illetve a halászati célú hasznosítást szolgáló létesítmények létesítéséhez, kivitelezéséhez az illetékes vízügyi kezelő és természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges.

(3) A vízfolyások és a tavak jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében a vízfolyások mellett 6-6 m, a tavak körül 3 m szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmény és növényzet nem lehet.

(4) A vízfolyásokon fenntartási, rendezési munkát elsődlegesen az árvízi biztonság megteremtése, a vízkárok megelőzése érdekében szükséges végezni, mely beavatkozások során a természetvédelmi érdekeket figyelembe kell venni.

(5) A vízgazdálkodási területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

17. § (1) Az igazgatási területen az állami és önkormányzati tulajdonú közlekedési és közműterületek (közterületek), a zöldterületek és a turisztikai rendeltetésű erdők a közhasználatra szolgáló területek.

(2) A közhasználatra szolgáló területeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja; a rendeltetéstől eltérő használathoz a közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.

(3) A parkolóigény közterületen történő kielégítéséhez a terület tulajdonosának hozzájárulását is be kell szerezni.

18. § (1) A belterületen és a belterülethez csatlakozó kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen – a terv távlatában –a teljes közműellátást kell biztosítani úgy, hogy ennek keretében:

(2) A külterületi beépítésre szánt területeken – a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek kivételével – legalább a részleges közműellátást kell biztosítani úgy, hogy ennek keretében

(3) A településen a szennyvízcsatorna-hálózat megépültét követően a rákötés egy éven belül kötelező.

(4) A szennyvízcsatorna-rendszer kiépítéséig a zárt tárolóban összegyűjtött és szippantással eltávolításra kerülő szennyvizet engedélyezett ártalmatlanító helyre kell szállítani.

(5) A településen a csapadékvíz-elvezetést kiemelt gondossággal kell kezelni. Új területek beépítésének feltétele, hogy a beépítésre tervezett és közterületeken a felszíni vizek akadálytalan és eróziómentes elvezetése biztosított legyen. A csapadékvíz elvezetés vízjogi engedélyköteles tevékenység, melyhez az engedélyt az illetékes vízügyi hatóságtól kell megkérni a vonatkozó külön jogszabály¹⁴ szerint.

(6) A belterületen, a kertes mezőgazdasági területeken, a tájképvédelmi terület és a természetvédelmi övezetek által érintett területeken, illetve a nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén –település- és tájképvédelmi okok miatt– új táv- és hírközlési célú magasépítmények (adó és átjátszó tornyok) nem létesíthetők. Az egyéb területeken történő telepítés is csak önkormányzati hozzájárulással történhet.

19. § (1) A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények – a szelektív gyűjtőedények kivételével - közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.

(2) A település közigazgatási területén térségi hulladéklerakó nem létesíthető.

(3) Az esetleges állati tetemeket ATEV feldolgozóhelyre kell szállítani.

20. § (1) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:

(2) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról. Veszélyes hulladék a vonatkozó külön jogszabályok^{15 16} és hatósági előírások szerint átmeneti jelleggel tárolható. (Átmeneti tárolás zárt térben történhet a talaj, talajvíz és a felszíni vizek veszélyeztetése nélkül).

(3) Levegőtisztaság –védelmi szempontból, a levegőtisztaság– védelme érdekében az érvényes jogszabályokban^{17 18 19} foglaltakat be kell tartani.

(4) A levegő tisztaságának védelme érdekében külön helyi rendeletet kell alkotni az avar és kerti hulladék kezelésének szabályaira.

(5) A település a vonatkozó jogszabályok^{20 21} alapján szennyezés-érzékenységi szempontból érzékeny terület. A területen talajszennyezést okozó objektum nem helyezhető el, és tevékenység nem engedélyezhető.

(6) Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés és az élővizek szennyezésének megakadályozásáról, valamint a gazdasági területek környezeti károkozásának csökkentéséről.

(7) A településen a zajvédelem az országos előírás²² szerint, annak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. Zajvédelmi szempontból a – közlekedésből származó – megengedett A- hangnyomásszint a 61. számú főút menti lakóterületeken 65/55 dB, az egyéb lakóterületeken 55/45 dB.

(8) A területen a 20 fh-et elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-et elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.

(9) A település közigazgatási területén új üzemanyagtöltő állomás csak külterületi közlekedési területen, valamint a jelenleg 0295/1 hrsz-ú kereskedelmi, gazdasági szolgáltató gazdasági területen helyezhető el.

(10) A falusias és kertvárosias lakóterületeken az alábbi „telepengedély”-hez kötött tevékenységekhez kapcsolódó létesítmények nem alakíthatók ki (a hatályos TEÁOR kódszámai csoportosítása szerint):

vegyi anyag készítő és előállító [24.1, 24.2], építési betontermékgyártás [26.61], előkevert beton gyártása [26.63], habarcsgyártás [26.64], egyéb beton-, gipsz-, cementtermék gyártása [26.66], kőmegmunkálás [26.70], csiszoló termék gyártása [26.81], vas, acél, vasötvözet-alapanyag gyártása [27.10], öntött cső gyártása [27.21], acélcső gyártás [27.22], hidegen húzott vas, acéltermék gyártása [27.31], alumíniumgyártás [27.42], ólom, cink, ón gyártása [27.43], rézgyártás [27.44], fémszerkezet gyártás (fémszerkezet lakatos) [28.11], fémtartály gyártása [28.21], fémalakítás, porkohászat [28.40], fémfelület kezelés (pl. galvanizáló, ónozó, ólmozó, mártó) [28.51], gépgyártás [29.24, 29.31, 29.32, 29.40, 29.51, 29.52, 29.53, 29.54, 29.55, 29.56], autófényező, karosszérialakatos, autóbontó [50.20.], műanyagfeldolgozás, műanyagdarálás, -darabolás [25.24], építőanyag-kereskedés [51.53, 52.46].

21. § (1) A településen az ex lege védett lápterületeket és földvárat, a tájvédelmi körzetet, az országos védelemre tervezett területet, a Natura 2000 területeket, az ökológiai folyosó övezetét, a védett természeti terület védőövezetét, a természeti terület övezetét, a helyi jelentőségű természetvédelmi területeket, a tájképvédelmi terület övezetet, illetve a helyi jelentőségű védett természeti emlékeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat az 1.sz. melléklet tartalmazza.

(2) A 0751/5 hrsz-ú ingatlanon lévő ex-lege védett földvár területén fejlesztés, művelési ág változtatás, más célú hasznosítás, telekalakítás és építés csak a természetvédelmi kezelési tervvel összhangban engedélyezhető, az illetékes természetvédelmi kezelő és hatóság hozzájárulásával.

(3) Az ökológiai hálózat övezetén belül a vonatkozó jogszabály²³ előírásait kell alkalmazni.

(4) A helyi jelentőségű természetvédelmi területeken fejlesztés csak a természetvédelmi kezelési terv alapján engedélyezhető.

(5) A helyi jelentőségű védett természeti emlék csak balesetveszély elhárítás okából vágható ki az elsőfokú természetvédelmi hatóság által kiadott fakivágási engedély alapján, amennyiben azt a természeti érték egészségi állapota szükségessé teszi. A kivágást követő egy éven belül a helyi jelentőségű védett természeti emlék helyén a természeti emlék azonos fafajjal és fajtával pótlandó.

(6) Táj- és településkép-védelmi okokból

22. § (1) A helyi védelem alatt álló művi értékeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat a 2. sz.melléklet tartalmazza.

(2) A helyi védett művi értékeken csak olyan építési munka, illetve olyan állapot fennmaradása engedélyezhető, amely nem érinti hátrányosan a védett érték megjelenését, karakterét, eszmei (történeti, helytörténeti) értékét.

(3) A helyi védett művi értéken hirdetés, reklám nem helyezhető el.

(4) A helyi védett művi értékeken parapet-konvektor vagy klímaberendezés közterületről látható módon nem helyezhető el.

(5) A helyi védett művi érték teljes bontása csak a védelem megszüntetése után engedélyezhető. A védelem megszüntetésének, vagy részleges bontás engedélyezésének feltételeként az egyes épületrészeknek, tartozékoknak, az új épületbe történő beépítése, vagy azok megőrzése előírható.

(6) A helyi védett művi értéket érintő építési munkák engedélyezése iránti kérelemhez csatolni kell a hatályos állami jogszabályokban előírt tervdokumentáció további egy sorozatát, valamint a következő mellékleteket:

(7) A helyi védett művi értéket érintő bármely építési munkához, a rendeltetés akár részleges megváltoztatásához, az elsőfokú építési hatóság előzetes engedélye szükséges.

(8) A helyi védett művi értéket érintő építési munka engedélykérelméhez a helyi önkormányzat véleményét, valamint a települési főépítész, illetve annak hiányában a megyei főépítész, szükség esetén a területi tervtanács szakvéleményét is be kell szerezni.

(9) A helyi védett művi értéket érintő építési munka esetén –e rendelettel összhangban– az illetékes építési hatóság –a települési főépítész, illetve annak hiányában a megyei főépítész közreműködésével– meghatározhatja:

(10) A helyi védett művi értékek védelmével kapcsolatos egyéb szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(11) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket érintő építési engedélyezési eljárásba a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt szakhatóságként be kell vonni.

(12) A nyilvántartott régészeti lelőhelyekre vonatkozóan a hatályos jogszabály²⁴ előírásait be kell tartani.

(13) Amennyiben a település közigazgatási területén bárhol –építés vagy művelés kapcsán– régészeti emlék illetve lelet kerül elő, kötelesek a vonatkozó jogszabály²⁵ szerint eljárni. A tevékenységet fel kell függeszteni, és a helyszínen vagy a lelet őrzése mellett értesíteni kell a jegyzőt, aki a múzeum (Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága) és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakmai bevonásáról köteles gondoskodni.A múzeum 24 órán belül köteles nyilatkozni a munka folytathatóságáról, ha szükséges haladéktalanul meg kell kezdenie a mentő feltárást.

(14) A nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén minden az eddigi használattól eltérő hasznosításhoz –művelési ág váltáshoz– építkezéshez, földmunkához a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) szakhatósági hozzájárulása szükséges.

(15) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a szabályozási tervek, helyrajzi szám szerinti felsorolásukat a 2.számú melléklet tartalmazzák.

23. § (1) Helyi közút létesítése, bővítése vagy szabályozása érdekében az építésügyi hatóság élhet –az Étv-ben meghatározott– kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés jogintézményével.

(2) A beépítésre szánt területeken meglévő és megvalósítandó épületek működéséhez szükséges utak és közművek létesítése érdekében az érintett ingatlanok tulajdonosai –az Étv által meghatározott– útépítési és közművesítési hozzájárulás fizetésére kötelezhetők. A hozzájárulás mértékét és arányát külön önkormányzati rendeletben kell szabályozni.

(3) A településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építmények meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettsége előírható.

(4) Beültetési kötelezettség –telken belüli kötelező védőfásítás– terheli környezetvédelmi valamint táj- és településképvédelmi okokból az ingatlanok egy részét a szabályozási tervek szerinti helyeken.

(5) Az igazgatási területen építési korlátozás áll fenn az alábbiak szerint:

24. § (1) Jelen rendelet csak a szabályozási tervekkel együtt érvényes, azokkal együtt értelmezendő és használandó.

(2) Aki e rendelet 1. § (2), 3. §. (6) és (7), 4. § (7) és (8), 5§. (6), (7) és (8), 6. § (6). (7) és (8), 7. § (7), (8) és (9), 8. §.(9), (10) és (11), 9. §. (10), 10. §. (3) és (4), 17. § (2), 18. § (3) és (4), valamint 19. § (1) és (3) bekezdésben foglalt rendelkezéseit megszegi - amennyiben más jogszabályban meghatározott szabálysértést nem valósít meg - szabálysértést követ el, és a külön jogszabályban²⁶ meghatározott pénzbírsággal sújtható.

(3) E rendelet előírásait a hatályba lépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.

(4) E rendelet 2006. június 13.-án lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a – „Nagybajom összevont rendezési terv korszerűsítés szabályozási terve” szabályozási előírásairól szóló – 10/1997.(XI.27.) számú rendelettel módosított 1/1994.(II.1.) számú önkormányzati rendelet.