Csurgó Város Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2006. (II.1.) önkormányzati rendelete
a Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2017. 12. 23Csurgó Város Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2006. (II.1.) önkormányzati rendelete
a Helyi Építési Szabályzatáról
2017.12.23.
[1a] Csurgó Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §. (1) bekezdésének, valamint az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló, az 1999. évi CXV. többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 7. §. (3) c); továbbá a 2. §. (10) és (19) bekezdéseinek felhatalmazásával élve, - tekintettel az Országos településrendezési és építészeti követelményekről szóló többször módosított 253/1997.(XII.20.) sz. Kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásaira is – az alábbi rendeletet alkotja:
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
1. §
A rendelet hatálya
(1) E rendelet hatálya Csurgó város közigazgatási területére terjed ki.
(2) 1
2a) Jelen rendelet csak a részét képező SZT-1/1, SZT-1/2 jelű külterület szabályozási, SZT-2/1, SZT-2/2, SZT-2/3 jelű belterület szabályozási és az SZT-3/1, SZT-3/2 jelű szőlőhegy szabályozási tervlapjaival együtt érvényes, azzal együtt értelmezendő és alkalmazandó.
b)
c)
(3) A szabályozási terven alkalmazott jelek az OTÉK 2. sz. mellékletében szereplő jelkulcson alapulnak, az OTÉK vonatkozó előírásai és fogalom-meghatározásai szerint értelmezendők. A jelkulcsban szereplő jelek – az irányadó szabályozási elemek kivételével - kötelező érvényűek, ezek megváltoztatása csak a településrendezési eszközök módosításával lehetséges.
(4)
(5)
(6) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a vonatkozó általános érvényű jogszabályok szerint kell eljárni.
31/A. §
Fogalom meghatározások
E rendelet alkalmazásában:
Beerdősítési kötelezettség: A telek tulajdonosát, a helyi építési szabályzat településrendezési feladatok megvalósítását biztosító „Sajátos jogintézmények” című fejezetében meghatározott módon terhelő kötelezettség, melyet az ingatlanon megvalósítandó beruházás használatbavételéig kell teljesíteni.
2. §
Telekalakításra vonatkozó előírások
(1) A település területén telekalakítás csak az adott övezetben, illetve építési övezetben előírt paraméterekkel lehetséges, kivéve a települési célokat szolgáló, önálló telket igénylő közmű-műtárgyak és köztárgyak telkét.
(2) Kialakult telekállapotok esetén telekmegosztás csak az övezeti előírásokban szereplő legkisebb telekméretek biztosíthatósága esetén, telekösszevonás, illetve telek-bővítés azonban ennél kisebb telekméretek kialakulása esetén is engedélyezhető.
(3)
3. §
Épületek, építmények elhelyezésére vonatkozó általános előírások
(1) Építési hatósági engedély – bontási engedély kivételével – csak olyan ingatlanra vonatkozóan adható, amely:
gépjármű-közlekedésre is alkalmas - belterületen szilárd burkolatú, külterületen egész évben járható, közvetlen út-kapcsolattal rendelkezik4,
hálózati elektromos energiával ellátott,
belterületen hálózati vezetékes, külterületen a rendeltetésszerű használathoz szükséges vízzel ellátott,
közműves szennyvízcsatornával rendelkező területen szennyvízhálózatra történő rákötéssel, egyéb esetben zárt szennyvíztárolóval, vagy a környezetvédelmi és vízügyi szakhatóságok által elfogadott szakszerű közműpótlóval ellátott.
(2) 2006. február 1. előtt tulajdoni lappal, vagy építési, illetve használatbavételi engedéllyel igazoltan lakóházzal beépített külterületi ingatlanon – az (1) bekezdés előírásainak betartása mellett - a meglévő lakóház a lakásszám növelése nélkül felújítható, egy alkalommal legfeljebb 25 m2 hasznos alapterületű, lakás-funkciójú résszel bővíthető, és teljesen újjáépíthető akkor is, ha az ingatlan nem éri el az övezeti előírásokban előírt minimális telekméretet.
(3) Az építés feltételeként szabott gépjármű várakozó- és tároló-helyeket a hatályos jogszabályok5 szerint kell biztosítani.
(4) Az adott övezeti előírásokban megengedettnél már nagyobb mértékben beépített telek beépítettsége tovább nem növelhető6, a meglévő épületek azonban korszerűsíthetők, és a beépítettség további növelése nélkül a megengedett építménymagasság betartása mellett vertikális irányban bővíthetők.
(5) A megadott „legkisebb telekméret” az újonnan kialakítandó telkek méretére vonatkozik. A vonatkozó övezeti előírásoknál szűkebb paraméterekkel rendelkező 2006. február 1. előtt kialakult építési telken is – ha a telek egyéb korlátozó rendelkezések hatálya alá nem esik - a vonatkozó övezeti előírások betartása mellett építési tevékenység folytatható.
(6) Az övezeti előírásokban megengedettnél nagyobb építménymagasságú meglévő épület – a benapozási és tűzvédelmi előírások teljesülése esetén – korszerűsíthető és bővíthető, az építménymagasság további növelése nélkül.
(7) Új építés esetén az ingatlan fő funkcióját betöltő épület utcai homlok-falának zártsorú beépítés esetén legalább 80%-át, egyéb beépítési mód esetén legalább a homlokzat egy pontját a szabályozási terven jelölt utcai építési határvonalra kell helyezni.
(8) Beépítésre szánt területen minden új épületet vagy meglévő épület bővítését az építési helyen belül kell elhelyezni. Építési helyen kívül eső meglévő épületen, illetve épületrészen szükség esetén felújítás végezhető, de e területrészen az nem bővíthető.
(9)
(10) Hátsókert mélysége – ahol a szabályozási terv másként nem rendelkezik - legalább 6 m.
(11)
7(12)
4. §
Általános településképvédelmi előírások
(1)
8(2)
(3) Lakó-, és erdő-területen minden, az ingatlan fő rendeltetését képviselő épület, továbbá általános mezőgazdasági területen minden lakóépület, kertes mezőgazdasági területen minden gazdasági épület építése és tetőt is érintő átalakítása esetén az épületeket jellemzően 30-45° hajlású magastetővel kell kialakítani. Ezen épületeken alkalmazható tetőfedő anyag: a natúr égetett cserép színárnyalataival megegyező égetett cserép, betoncserép, illetve pikkelyfedés-utánzatú egyéb héjazati anyagok, kívül fémlemezfedés. Ezen kívül nád és fazsindely-fedés is alkalmazható – a tűzvédelmi hatóság előzetes hozzájárulásával.
9(4)
10(5)
11(6)
5. §
Általános tűzvédelmi előírások
(2)
(3) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén 14 m-nél keskenyebb telekszélességnél az építmények közötti legkisebb távolsági méretek legfeljebb 4 m-ig történő csökkentése akkor lehetséges, ha az épületek külső térelhatároló szerkezetét, tetőhéjazatát és párkányzatát az I.-III. tűzállóságági fokozathoz tartozó tűzállósági határértékű és A1, vagy A2 osztályú anyagokból készítik, valamint a szemben álló homlokzatok egyikén sincs 0,36 m2-nél nagyobb felületű nyílászáró kialakítva. nem kell tűztávolságot tartani olyan két épület között, amelyek közül a magasabb átfedő homlokzat nyílásnélküli tűzfalként került kialakításra.
(4) 14 m-nél szélesebb telkeknél, 6 m-nél kisebb építménymagasság esetén, új építmény építése, vagy épületek közötti legkisebb távolság csökkenésével nem járó bővítés akkor lehetséges, ha a szomszédos épületek között biztosítható legalább 6 méter tűztávolság. Ha a szomszédos építmények között nem biztosítható a 6 méter távolság, akkor legalább a magasabb építményt – tetősíkot átmetsző – tűzfalas kialakítással kell létesíteni.
6. § (1)
(2)
(3)
(4)
(5)
(6)
7. § (1)
(2)
(3)
(4)
8. §
A települési környezet védelmének általános szabályai
(1)
(2)
(3)
(4)
(5)
(6)
(7)
(8) A település területén csak olyan tevékenységek folytatása engedélyezhető, amelynek szennyezőanyag-kibocsátása nem haladja meg az adott övezetre vonatkozóan a hatályos jogszabályokban megengedett határértékeket.
12(9)
(10) A város területén allergiát okozó növényzet13 nem telepíthető.
(11)
(12)
(13)
14(14) Az egyes területhasználatok, a járulékos telek beépítések, építési tevékenységek, az építmények és a rendeltetésüknek megfelelő használatuk, üzemeltetésük, továbbá az építménybe, a telekre telepített technológia, egyáltalán a telkekhez kapcsolódó gazdálkodási (különösen az ipari, szolgáltatási) tevékenységek nem okozhatnak - külön-külön és együttesen sem - a határos, szomszédos telkeken, azok építményeiben, valamint a környező övezetekben, azok telkein anyag-energia kibocsátásban megnyilvánuló zavaró, káros zaj, levegő-, vízszennyező hatást.
15(15) Az adott területhasználatok, területhasználati módosítások konkrét esetében a zaj-, levegőterhelés, felszín alatti, felszíni vízterhelés, mint kibocsátások, terület igénybevételek nem haladhatják meg a környezetvédelmi jogszabályok szerinti környezetterhelési határértékeket.
9. §
A természet és a termőföld védelmének általános szabályai
(1) A szabályozási tervlapokon jelölt ökológiai hálózathoz tartozó területeken (Nemzeti park területei és egyéb ökológiai hálózathoz tartozó területek), továbbá a források, földvárak és mocsarak-lápok által érintett ingatlanokon be kell tartani a hatályos jogszabályok16.
Az ökológiai hálózathoz tartozó területek helyrajzi szám szerinti listáját a HÉSZ 5 sz. melléklete tartalmazza.
a) 17
b) Művelési ág váltás csak közmű és közút építése, valamint a tájkarakter erősítésének irányában engedélyezhető.
c)
d) 18
(3)
(4)
(5) A helyi jelentőségű természeti értékek védelme tekintetében a Csurgó Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete alapján kell eljárni.
II. Fejezet
A VÁROS KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉNEK FELHASZNÁLÁSA
10. §
A település területének felhasználása
(1) A beépítésre szánt területek az alábbi építési övezeteket tartalmazzák:
lakóterület (kisvárosias; kertvárosias; falusias); (Lk, Lke, Lf)
településközpont vegyes terület; (Vt)
gazdasági terület (egyéb ipari; jelentős zavaró hatású ipari; kereskedelmi-szolgáltató); (Gipe, Gip, Gksz)
különleges terület (temető, sportterület, szennyvíztisztító, strand-idegenforgalmi központ, oktatási központok, rendezvényterület,szennyvíztisztító, mezőgazdasági üzemi terület). (K-tkp, K-sp, K-ok, K-sth, K-szv, K-r, Ksz, K-mgü)
(2) A beépítésre nem szánt területek az alábbi övezeteket tartalmazzák:
zöldterület; (Z)
mezőgazdasági terület (általános; kertes); (Má, Mk)
erdőterület (védelmi-; gazdasági-; turisztikai rendeltetésű); (Ev, Eg, Ee)
közlekedési és közmű-elhelyezési terület; (Köu, Kök)
vízgazdálkodási terület; (V)
különleges beépítésre nem szánt terület (temető, szabadidős terület, hulladéklerakó, repülőgép leszállópálya). (KK-tkp, KK-sz, KK-hu, KK-r)
III. Fejezet
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
10/A §.
Lakóterületek (L)
(1) A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál.
(2) Csurgó beépítésre szánt területén kisvárosias (Lk) kertvárosias (Lke) és (Lf) falusias lakóterületet tartalmaz a szabályozási terv.
(3) Lakóterületen belül az alapellátást szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó és sportlétesítmények is elhelyezhetők az övezeti előírásnak megfelelő módon.
(4) Lakóterületen az építési helyen belül a tűzvédelmi távolságok betartásával több különálló épület is elhelyezhető, Kertvárosi (Lke) övezetben épületenként max. 4 lakóegységet tartalmazva.
(5) Beépítés illetve új építés feltétele a legalább részleges közmű, de a kiépült szennyvízhálózatra történő rácsatlakozás kötelező.
(6) A létesítményekhez szükséges parkolókat az OTÉK 42. §.-a szerinti kialakításban a telken belül kell biztosítani. Ez alól kivételt képeznek azok a meglévő alapellátó szolgáltató-, kiszolgáló épületeket, ahol az építési telek adottságai ezt nem teszik lehetővé; ott az közterületen, 500 méteren belül biztosítható a szabályozási terven feltüntetett parkolóterületeken.
(7) Melléképítmények az OTÉK 1. Számú melléklet 67. pontja alapján építhetők a g.), h.) – amennyiben a helyi állattartásról szóló rendelet az állattartást lehetővé teszi - és i.) pontokban felsoroltak kivételével. Folyadék és gáztároló csak felszín alatt helyezhető el. Szélkerék nem helyezhető el.
11. §
Kisvárosias lakóterületek szabályozása (Lk)
(1) A kisvárosias lakóterületen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:
több rendeltetési egységet tartalmazó lakóépület,
a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
egyházi, igazgatási, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
sportépítmény,
a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari építmény,
szálláshely szolgáltató épület.
gépjárműtároló 1 t önsúlynál kisebb gépjárművek számára.
(2) Kisvárosi lakóterületen nem helyezhetők el az OTÉK 12. § (3) bekezdés 3. 4. és 5. pontja szerint kivételesen elhelyezhető termelő kertészeti építmények, üzemanyagtöltők és egyéb gazdasági építmények.
(3) A területen gépjárműtárolók csak hátsókertben, tömbösítve, egységes építészeti megjelenéssel helyezhetők el.
(4) A területre vonatkozó szabályozási előírásokat – beépítési mód, maximális beépítettség, maximális építmény magasság, minimális telekterület – a szabályozási terv is tartalmazza, a minimális telekszélességgel és mélységgel együtt ezek az alábbiak:
|
Építési övezet jele |
beépítési mód |
legnagyobb beépítettség |
legnagyobb építmény magasság (m) |
legkisebb terület |
legkisebb zöldfelület |
legkisebb szélesség (m) |
legkisebb mélység |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Lk-1 |
SZ |
40 |
8,0 |
800 |
30 |
20 |
30 |
|
Lk-2 |
SZ |
40 |
12,5 |
1 000 |
30 |
25 |
30 |
12. §
Kertvárosias lakóterületek szabályozása (Lke)
(2) A kertvárosias lakóterületen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:
legfeljebb négylakásos lakóépület,
a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
egyházi, igazgatási, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
sportépítmény,
a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari építmény,
szálláshely szolgáltató épület (legfeljebb 20 fh.)
gépjárműtároló 1 t önsúlynál kisebb gépjárművek számára.
(2) A területen nem helyezhetők el az OTÉK 13. § (3) bekezdés 1.) 4.) és 5.) pontja szerint kivételesen elhelyezhető hatlakásos lakóépület, üzemanyagtöltők és egyéb gazdasági építmények.
(3) Lke-0 jelű területen épület nem helyezhető el.
(4) A területre vonatkozó szabályozási előírásokat – beépítési mód, maximális beépítettség, maximális építmény magasság, minimális telekterület – a szabályozási terv is tartalmazza, a minimális telekszélességgel és mélységgel együtt ezek az alábbiak:
|
Építési övezet jele |
beépítési mód |
legnagyobb beépítettség |
legnagyobb építmény magasság (m) |
legkisebb terület |
legkisebb zöldfelület |
legkisebb szélesség (m) |
legkisebb mélység |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Lke-0 |
nem építhető be |
0 |
0 |
400 |
80 |
16 |
20 |
|
Lke-1 |
O |
3023 |
5 |
600 |
50 |
16 |
35 |
|
Lke-2 |
O illetve Z |
30 |
5 |
500 |
50 |
16 |
30 |
|
Lke-3 |
SZ |
30 |
5 |
500 |
50 |
16 |
30 |
|
Lke-4 |
SZ |
20 |
5 |
900 |
60 |
20 |
35 |
|
Lke-5 |
I |
30 |
5 |
600 |
50 |
16 |
35 |
13. §
Falusias lakóterületek szabályozása (Lf)
(3) Falusias lakóterületen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:
legfeljebb kétlakásos lakóépületek,
mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény,
a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
szálláshely szolgáltató épület (legfeljebb 20 férőhely)
a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari építmény,
helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
sportépítmény,
gépjárműtároló 1 t önsúlynál kisebb gépjárművek számára.
(2) Falusias lakóterületen nem helyezhető el az OTÉK 14. § (2) bekezdés 8. pontjában szereplő üzemanyagtöltő.
19(3)
(4) A területre vonatkozó szabályozási előírásokat – beépítési mód, maximális beépítettség, maximális építmény magasság, minimális telekterület – a szabályozási terv is tartalmazza, a minimális telekszélességgel és mélységgel együtt ezek az alábbiak:
|
Építési övezet jele |
beépítési mód |
legnagyobb beépítettség |
legnagyobb építmény magasság (m) |
legkisebb terület |
legkisebb zöldfelület |
legkisebb szélesség (m) |
legkisebb mélység |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Lf-1 |
O |
30 |
5 |
900 |
50 |
16 |
50 |
|
Lf-2 |
O |
30 |
4 |
400 |
50 |
16 |
25 |
13/A §.
Vegyes területek szabályozása
(1) Vegyes terület lakó- és kereskedelmi, szolgáltató és gazdasági épületek vegyesen történő elhelyezésére szolgál.
(2) Csurgó beépítésre szánt területén településközponti vegyes területet (Vt) tartalmaz a szabályozási terv.
(6) Beépítés illetve új építés feltétele a legalább részleges közmű, de a kiépült szennyvízhálózatra történő rácsatlakozás kötelező.
(8) A létesítményekhez szükséges parkolókat az OTÉK 42. §.-a szerinti kialakításban a telken belül kell biztosítani. Ez alól kivételt képeznek azok a meglévő alapellátó szolgáltató-, kiszolgáló-, közösségi szórakoztató- és sport épületeket, ahol az építési telek adottságai ezt nem teszik lehetővé; ott az közterületen, 500 méteren belül biztosítható a szabályozási terven feltüntetett parkolóterületeken.
(9) Melléképítmények az OTÉK 1. Számú melléklet 67. pontja alapján építhetők a g.), h.) – amennyiben a helyi állattartásról szóló rendelet az állattartást lehetővé teszi - és i.) pontokban felsoroltak kivételével. Folyadék és gáztároló csak felszín alatt helyezhető el. Szélkerék nem helyezhető el.
14. §
Településközpont vegyes területek szabályozása (Vt)
(1) Vt-1 jelű településközponti vegyes területeken elhelyezhető létesítmények:
kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
igazgatási, egészségügyi, művelődési épület,
nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény,
sportépítmény,
gépjárműtároló.
(2) Vt-2 és Vt-4 jelű településközponti vegyes területeken elhelyezhető létesítmények:
oktatási-nevelési rendeltetésű épületek, és ezen intézményekhez tartozó kiszolgáló épületek és létesítmények
(3) Vt-3 jelű településközponti vegyes területen elhelyezhető létesítmények:
egyházi épület (templom, kápolna) és egyházi rendeltetésű egyéb épületek
20(4) A területre vonatkozó szabályozási előírásokat – beépítési mód, maximális beépítettség, maximális építmény magasság, minimális telekterület – a szabályozási terv is tartalmazza, a minimális telekszélességgel és mélységgel együtt ezek az alábbiak:
|
Építési övezet jele |
beépítési mód |
legnagyobb beépítettség |
legnagyobb építmény magasság (m) |
legkisebb terület |
legkisebb zöldfelület |
legkisebb szélesség (m) |
legkisebb mélység |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Vt-1 |
SZ |
60 |
8 |
400 |
20 |
16 |
20 |
|
Vt-2 |
SZ |
25 |
8 |
2000 |
50 |
30 |
50 |
|
Vt-3 |
SZ |
50 |
15 |
600 |
30 |
20 |
30 |
|
Vt-4 |
SZ |
25 |
10 |
3000 |
50 |
40 |
50 |
|
Vt-5 |
Z |
40 |
10 |
700 |
30 |
16 |
35 |
|
Vt-6 |
CS |
80 |
4 |
20 |
10 |
3 |
5 |
|
Vt-7 |
Z |
70 |
10 |
700 |
15 |
20 |
30 |
|
Vt-8 |
SZ |
40 |
10 |
4000 |
30 |
40 |
60 |
|
Vt-9 |
Z |
70 |
5,5 |
700 |
15 |
20 |
30 |
|
Vt-10 |
SZ |
45 |
10 |
3000 |
30 |
40 |
50 |
|
Vt-11 |
SZ |
40 |
8 |
1500 |
25 |
20 |
40 |
|
Vt-12 |
SZ |
40 |
12,5 |
30000 |
20 |
100 |
100 |
|
Vt-12-Ev |
véderdő |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
A Vt-6 építési övezetben a telekre vonatkozó méretek az egyedi tulajdonú ingatlanra, a beépíthetőségi mutatók pedig a tömbre vonatkoznak.
(5) 21 Vt-8 jelű településközpont vegyes területen elhelyezhető létesítmények az OTÉK 16. §. (2) bekezdése szerintiek - a 2., 6. és 7. pontokat kivéve. - :
- lakóépület
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató épület,
- egyéb közösségi szórakoztatóépület,
- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület.
(6) 22 Vt-6 övezetben vásárrendezés, piactartás engedélyezhető.
Vt-6 jelű településközponti vegyes területen elhelyezhető létesítmények:
- Kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó épületek (árusító pavilonok).
Az épületek a szabályozási terven jelölt közös árkádsorral összeköthetők, fedett elárusítótér építhető.
Az övezet területén álló épület-egységeket tömbönként egységes építészeti-utcaképi megjelenéssel kell kialakítani.
Vt-6 övezetben a hátsó kert mélysége a hátsó kertre néző valós homlokzatmagasság.
(7)
(8) Vt-5 övben a 929 hrsz.-on szabadon álló meglévő színpad építési helytől függetlenül lefedhető – a vonatkozó tűzvédelmi jogszabályok betartásával.
(9) 23 Vt-11 jelű településközpont vegyes területen
a) elsősorban a vallásturizmus céljait szolgáló épületek helyezhetők el:
aa) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató épület,
ab) egyéb közösségi szórakoztatóépület,
ac) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
ad) sportépítmény.
b) Kivételesen sem helyezhető el:
ba) lakóépület,
bb) igazgatási épület,
bc) parkolóház, üzemanyagtöltő,
bd) nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület,
be) termelő kertészeti építmény.”
c) Előkertet nem kell tartani.
24(10) Vt-12 jelű településközpont vegyes területen
a) elsősorban a sportturizmus céljait szolgáló épületek helyezhetők el:
aa) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató épület,
ab) egyéb közösségi szórakoztatóépület,
ac) sportépítmény.
b) Kivételesen sem helyezhető el:
ba) lakóépület,
bb) igazgatási épület,
bc) parkolóház, üzemanyagtöltő,
bd) nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület,
be) termelő kertészeti építmény.
c) Az előkertet és a beerdősítési kötelezettséget a szabályozási terv jelöli.
25(11) A „Vt-12-Ev” jelű övezet a Vt-12 jelű településközpont vegyes terület erdősítési kötelezettséggel érintett ingatlanrésze, önálló telekként nem értelmezhető. A Vt-12-Ev védelmi erdőre a 20. § (4) bekezdésének előírásai érvényesek azzal, hogy
a) tulajdoni és üzemeltetési szempontból a „Vt-12” építési övezettel együtt kell kezelni,
b) önálló telekként nem alakítható ki,
c) a beépítésre szánt résztől nem keríthető le
d) beépítési mutatók szempontjából a Vt-12 ingatlannal együtt kezelendő”,
e) a területen legalább 5-6 cm törzsátmérőjű, honos lombos fákat kell telepíteni minimum 25 m2-ként 1 db, a háromszintű zöldfelületi kialakítás mellett.
14/A. §
Gazdasági területek (G)
(1) A gazdasági területek elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgálnak.
(2) Gazdasági terület Csurgó területén (Gksz) ipari és kereskedelmi-, szolgáltató terület (Gksz) és (Gip) illetve (Gipe) ipari területek.
(3) Beépítés illetve új építés feltétele a legalább részleges közmű, de a kiépült szennyvízhálózatra történő rácsatlakozás kötelező.
(4) A létesítményekhez szükséges parkolókat az OTÉK 42. §.-a szerinti kialakításban a telken belül kell biztosítani.
(5) Melléképítmények az OTÉK 1. Számú melléklet 67. pontja alapján építhetők a – g.), h.) csak amennyiben a helyi állattartásról szóló rendelet az állattartást lehetővé teszi. Szélkerék nem helyezhető el.
15. §
Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz)
(1) A kereskedelmi-, szolgáltató területen elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek és építmények helyezhetők el, és csak ilyen jellegű tevékenyég folytatható.
(2)
(3) 26
a.) A Gksz-1 és Gksz-2 jelű kereskedelmi-szolgáltató területen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:
az ingatlan tulajdonosának, illetve használójának lakásai,
kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó épület;
igazgatási és egyéb irodaépület;
b.) Gksz-1 övezetben az a.) pontban meghatározottakon kívül elhelyezhető
mindenfajta nem jelentősen zavaró hatású gazdasági tevékenységet szolgáló épület és ezekhez tartozó kiszolgáló épületek és létesítmények;
gépjármű tároló.
c.) Gksz-2 övezetben az a.) pontban meghatározottakon kívül elhelyezhető:
- a környező lakóterület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású gazdasági tevékenységet szolgáló épület és ezekhez tartozó kiszolgáló épületek és létesítmények;
- gépjármű tároló a 3,5 t önsúlynál nem nehezebb gépjárművek számára.
(4) 2728
(5) Gksz területen parkolóház, üzemanyagtöltő állomás és sportépítmény nem helyezhető el.
15/A. §
Ipari terület (Gipe és Gip )
(1) Ipari területen elsősorban jelentős zavaró hatású gazdasági célú ipari építmények helyezhetők el.
(2) A Gipe jelű egyéb ipari területen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:
gazdasági építmény környezetet jelentős mértékben nem zavaró tevékenységek számára;
az üzemhez tartozó iroda és egyéb kiszolgáló épületek;
gépjárműtároló.
(3) A Gip-1 jelű jelentős mértékben zavaró hatású ipari területen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:
gazdasági építmény, ahol környezetet jelentős mértékben zavaró tevékenységek is folytathatók a telepengedélynek vagy az egységes környezethasználati engedélynek megfelelően;
az üzemhez tartozó iroda- és egyéb kiszolgáló épületek;
gépjárműtároló.
A Gip-1 építési övezet tömbjeinek határvonala mentén – ahol a tömb nem erdőterülettel határos - 20 m széles sávban a beültetési kötelezettség előírásai szerint védő-növényzet telepítendő.
(4) 29
(5) Melléképítmények az OTÉK 1. Számú melléklet 67. pontja alapján építhetők a – g.), h.) csak amennyiben a helyi állattartásról szóló rendelet az állattartást lehetővé teszi. Szélkerék nem helyezhető el.
15/B. §
Különleges területek (K)
(1) A különleges területek a rajtuk elhelyezett építmények sajátos használati módja miatt az OTÉK 10-23. §-a szerinti területektől eltérő területek.
(2) Különleges területek Csurgó igazgatási területén lehetnek
(K-tkp) temető, kegyeleti park terület,
(K-sp) sportterület,
(K-ok) oktatási terület,
(K-sth) strand terület, termál terület,
(K-szv) szennyvíztisztító területe,
(K-r) rendezvény területe,
(K-sz ) szabadidős terület,
(K-mgü ) mezőgazdasági üzemi terület
(3) Beépítés illetve új építés feltétele a legalább részleges közmű, de a kiépült szennyvízhálózatra történő rácsatlakozás kötelező.
(4) A létesítményekhez szükséges parkolókat az OTÉK 42. §.-a szerinti kialakításban a telken belül kell biztosítani. Ez alól kivételt képeznek azok a meglévő területek, ahol az építési telek adottságai ezt nem teszik lehetővé; ott az közterületen, 500 méteren belül biztosítható a szabályozási terven feltüntetett parkolóterületeken.
(5) Melléképítmények az OTÉK 1. Számú melléklet 67. pontja alapján építhetők a g.), h.)és i.) pontok kivételével. Folyadék és gáztároló csak felszín alatt helyezhető el. Szélkerék nem helyezhető el.
16. §
Különleges területek szabályozása (K)
(1) K-tkp jelű különleges területen (temetők, kegyeleti park) az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:
sírok, urnasírok, kripták;
ravatalozó, halottasház, temetőkápolna;
a temető működéséhez szükséges kiszolgáló épületek és létesítmények.
(2) K-sp jelű különleges területen sportpályák, sportépítmények, és kiszolgáló létesítményeik helyezhetők el.
(3) K-ok jelű különleges területen oktatási központok épületei és kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.
(4) K-sth jelű különleges területen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:
strand és termálfürdő épületei és létesítményei;
kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató és szálláshely-szolgáltató épületetek;
üdülő-épületek;
sportépítmények.
(5)
(6) K-szv jelű különleges területen szennyvíztisztító telep működéséhez szükséges épületek és létesítmények helyezhetők el.
(7)
(8) A területre vonatkozó szabályozási előírásokat – beépítési mód, maximális beépítettség, maximális építmény magasság, minimális telekterület – a szabályozási terv is tartalmazza, a minimális telekszélességgel és mélységgel együtt ezek az alábbiak:
|
Építési övezet jele |
beépítési mód |
legnagyobb beépítettség |
legnagyobb építmény magasság (m) |
legkisebb terület |
legkisebb zöldfelület |
legkisebb szélesség (m) |
legkisebb mélység |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
K-tkp |
SZ |
10 |
5 |
5000 |
40 |
50 |
50 |
|
K-sp |
SZ |
10 |
8 |
5000 |
40 |
50 |
50 |
|
K-ok |
SZ |
25 |
12,5 |
10000 |
50 |
50 |
100 |
|
K-sth |
SZ |
15 |
8 |
10000 |
70 |
50 |
100 |
|
K-sz |
SZ |
20 |
8 |
3000 |
40 |
50 |
50 |
|
K-szv |
SZ |
30 |
8 |
1500 |
40 |
30 |
30 |
|
K-r |
SZ |
40 |
K |
400 |
40 |
20 |
19 |
|
K-mgü |
SZ |
30 |
8 |
3000 |
40 |
30 |
60 |
(10) K-r jelű különleges rendezvény területen – víztorony telke – a szabadidős fesztiválokat kiszolgáló szociális létesítmények illetve vendéglátási épület, építmény helyezhető el, összeépítve a víztoronnyal. Az újonnan bővítményként megépülő épületrész építménymagassága nem lehet magasabb 5,5 mérnél, melybe a víztorony technológiai magassága nem számít bele. Víztorony tetején kilátóterasz, mellé lift építhető.
(11) K-mgü jelű különleges mezőgazdasági üzemi területen a gazdálkodással kapcsolatos épületek és építmények, valamint kiszolgáló és szociális létesítmények helyezhető el.
IV. Fejezet
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
17. §
Közlekedési és közmű-elhelyezési területek szabályozása (Köu és Köv)
(1) A közlekedési, parkolási, közmű és hírközlési létesítményeket és azok területeit a szabályozási terv tünteti fel.
A közlekedési területeken a közlekedési létesítményeken kívül az OTÉK 26. §. (3) bekezdésében felsorolt építmények helyezhetők el, közlekedési szakhatóság állásfoglalása alapján, 5 m építménymagasságig, max. 5%-os beépíthetőséggel, szabadonálló beépítési móddal.
gépjármű-, gyalogos- és kerékpáros közlekedési pályák, csapadékvíz-elvezető árkok;
utcabútorok, képzőművészeti alkotások;
közmű-vezetékek és műtárgyaik, közvilágítási berendezések;
forgalomirányító és tájékoztató berendezések;
közlekedési rendeltetésű építmények, épületek (buszvárók);
kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó helyezhetők el.
(2) Az utak és közművek védőtávolságait, szabályozási szélességét a vonatkozó szabványok előírásai alapján, illetve a szabályozási tervlapokon jelölt méretek szerint kell biztosítani.
(3) Közutak területén közmű-létesítményeket a vonatkozó hatályos előírások és ágazati szabványok betartásával szabad elhelyezni.
(4) Beépítésre szánt területen új, vagy átépítésre kerülő elektromos és hírközlési kábel csak terepszint alatt vezethető.
Beépítésre szánt területen az újonnan nyitott utcákban és utak mentén közvilágítás kiépítése földkábellel történhet és utcai fásítás telepítése kötelező.
(5) A közutak besorolása: KÖu (országos mellékutak, gyűjtő utak, kiszolgáló utak, külterületi utak, gyalogutak)
30
Külterületi dűlőutak fásításánál elkerülendő a kétoldali fasor telepítése.
(6) Köv-1 jelű vasúti közlekedési területeken az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el a közlekedési szakhatóság állásfoglalása alapján :
vasúti közlekedési pályák, csapadékvíz-elvezető árkok;
közmű-vezetékek és műtárgyaik, közvilágítási berendezések;
forgalomirányító berendezések;
legfeljebb 8 m építménymagasságú utasforgalmi, vasúti üzemi, és kiszolgáló épületek.
18. §
Vízgazdálkodási területek szabályozása (V)
(1) V-1 jelű vízgazdálkodási területen csak vízkárelhárítást szolgáló építmények helyezhetők el.
(2) V-2 jelű vízgazdálkodási területen csak a vízbeszerzést, kezelést és tárolást szolgáló létesítmények és kiszolgáló létesítményeik helyezhetők el. A terület bekerítendő.
(3) V-3 jelű vízgazdálkodási területen épület nem helyezhető el.
19. §
Zöldterületek szabályozása (Z)
(1) Z-1 jelű övezeti jelű zöldterületen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:
növényzet, sétányok;
utcabútorok, képzőművészeti alkotások;
közmű-vezetékek és műtárgyaik, közvilágítási berendezések;
játszótéri létesítmények;
(2) Közművezetékeket és műtárgyaikat, közvilágítási berendezéseket úgy kell elhelyezni, hogy a meglévő növényzetet ne károsítsák.
(3) Az övezet területén fák kivágása, valamint 15 évesnél idősebb évelő növényzet áthelyezése, illetve kivágása csak közérdekből és abban az esetben engedélyezhető, ha azt a fák egészségi állapota, balesetveszély elhárítása vagy közegészségügyi szempontok szükségessé teszik és pótlásukról gondoskodnak.
(4) 2000 m2-nél nagyobb zöldterületi ingatlanon a pihenést, szabadidő eltöltést és testedzést szolgáló építmény, vendéglátó épületet, valamint a terület fenntartásához szükséges épület helyezhető el; legfeljebb 2%-os beépítettséggel, legfeljebb 3,5 építménymagassággal, szabadonálló beépítéssel.
20. §
Erdőterületek szabályozása (E)
(1) Erdőterület a szabályozási terven „E” jellel szabályozott erdőművelési ágú, illetve erdősítésre javasolt jelenleg mezőgazdasági művelési ágban lévő ingatlanok területe.
(2) A közigazgatási területen található erdőterületek elsődleges rendeltetésük és az elhelyezhető építmények szerint az alábbi övezetekre tagolódik:
védelmi rendeltetésű erdő (védett és védő) (Ev)
gazdasági rendeltetésű erdő (Eg)
turisztikai rendeltetésű erdő (Ee)
Erdőterületet érintő telekalakítási, építési és közmű-építési engedélyezési eljárásokba az illetékes Erdészeti Igazgatóság szakhatóságként bevonandó Erdőterületen művelési ág váltáshoz az illetékes erdészeti szolgálat hozzájárulása szükséges. Védett természetvédelmi területen művelési ág váltáshoz természetvédelmi hatóság engedélye szükséges.
(3) Erdőterületen csak az élőhelynek megfelelő, elsődlegesen a környéken őshonos növényfajok telepíthetők. Allergiát okozó fafajok nem telepíthetők.
(4) Ev-1 jelű védelmi rendeltetésű erdőterületen csak a természetvédelmi kezelési tervben meghatározott területeken természetvédelmi bemutatási, kezelési, illetve erdészeti célból szabad építményt elhelyezni; egyébként épület nem helyezhető el.
Az OTÉK 32. §-ban felsorolt építmények kizárólag akkor helyezhetők el, ha azok az erdő védelmi rendeltetését nem zavarják és a természetvédelmi hatóság az építéshez hozzájárul.
(5) Eg-1 jelű gazdasági rendeltetésű erdőterületen csak 10 hektár területnagyságot meghaladó telken legfeljebb 0,5 %-os beépítettséggel az erdőműveléshez és vadgazdálkodáshoz célját szolgáló, legfeljebb 4,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el szabadonállóan.
(6) Ee-1 és Ee-2 jelű turisztikai rendeltetésű erdőterületen legalább 10 hektár teleknagyság esetén legfeljebb 2 %-os beépítettséggel a turizmushoz célját szolgáló, legfeljebb 5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el szabadonállóan.31
(7) A beépíthető erdőterületen csak a helyi építési hagyományokkal összhangban lévő, tájba illő, hagyományos szerkezetű és anyaghasználatú épület alakítható ki. Új építés, vagy a tetőt is érintő átalakítás, felújítás esetén az épületeket jellemzően 35-45o hajlású magastetővel kell kialakítani. Alkalmazható tetőfedő anyagok: a natúr kerámia színárnyalatával rendelkező égetett cserép, fazsindely32.
21. §
Általános mezőgazdasági területek szabályozása (Má)
(1) Általános mezőgazdasági területen minden mezőgazdasági tevékenység a földművelésre és állattenyésztésre vonatkozó hatályos jogszabályok betartása mellett folytatható.
(2) Telekalakítás esetén legalább 3000 m2 területű, és legalább 30 m átlagos szélességű földrészlet alakítható ki33.
(3) Má-0 övezeti jelű általános mezőgazdasági területen csak az OTÉK 32. § 1, 2, 3, 4. pontjaiban szereplő létesítmények helyezhetők el, épületek azonban nem építhetők.
(4) 34 ;
(5) Má-2 jelű védelmi rendeltetésű általános mezőgazdasági területen épület nem helyezhető el. A korszerű agro-bio, agro-szociál követelményeknek megfelelő, egyben agro-logisztikai szempontokat figyelembe véve, épület kivételes esetben, kizárólag a Természetvédelmi Felügyelőség engedélyével, 40 ha-nál nagyobb területen helyezhető el. A területen művelési ág váltás csak a természeti állapotokhoz való közelítés érdekében engedélyezhető. Új vagy átépítésre kerülő közművezeték csak terepszint alatt helyezhető el.
(6) A tájképi és helyi népi építészeti hagyományokat figyelembevevő, a táj jellegét erősítő épületek építhetők.
22. §
Kertes mezőgazdasági területek szabályozása (Mk)
(1) Kertes mezőgazdasági területen minden mezőgazdasági tevékenység a földművelésre és állattenyésztésre vonatkozó hatályos jogszabályok betartása mellett folytatható.
(2) Az övezet területén birtokközpontok nem alakíthatók ki.
(3) Telekalakítás esetén legalább 5000 m2 területű, és legalább 20 m átlagos szélességű földrészlet alakítható ki.
(4) Mk-1 övezeti jelű kertes mezőgazdasági területen
a.) az alábbi feltételek teljesülése esetén helyezhető el, alakítható át, vagy bővíthető építmény:
720 m2 alatti földrészleten épület nem helyezhető el;
720 - 1500 m2 területnagyságú telken - a nádas, gyep, erdő és szántó művelési ág kivételével – 3 %-os beépítettséggel egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) elhelyezhető;
1500 m2-nél nagyobb területnagyságú szőlő, gyümölcsös és kert művelési ágú földrészleten 3 %-os beépítettséggel mezőgazdasági rendeltetésű építmények elhelyezhetők;
új épület, építmény oldalhatáron állóan, illetve az oldalhatáron álló építési helyen belül szabadonállóan is elhelyezhető;
megengedett építménymagasság: legfeljebb 4 m;
35
b.) Az Öreghegy-Újhegy tájképvédelmi övezetbe tartozó Mk1-es övezet területén telekalakításkor min. 80 % szőlő vagy gyümölcsös művelési ág esetén legalább 1500 m2 nagyságú és legalább min 15 m szélességű. szántó, gyep, erdő művelési ág esetén legalább 5000m2 nagyságú és min. 20 m széles telkek alakíthatóak ki.
c.) Az Öreghegy – Újhegy tájképvédelmi övezetbe tartozó Mk-1-es övezetben csak legalább 80%-ban szőlő vagy gyümölcsös esetén építhető gazdasági építmény.
720 m2 alatti földrészleten épület nem helyezhető el;
720 - 1500 m2 területnagyság közötti telkeken kizárólag legalább 80%-ban szőlő és gyümölcs műveléssel hasznosított telkeken lehet 3 %-os beépítettséggel mezőgazdasági rendeltetésű, építményt építeni.
1500 m2-nél nagyobb területnagyságú telken legalább 80% -ban szőlő és gyümölcs műveléssel hasznosított telkeken lehetséges 3 %-os beépítettséggel mezőgazdasági rendeltetésű építményt építeni.
(5) Mk-2 övezeti jelű kertes mezőgazdasági területen (Zrínyi-telep) 2000 m2 területnél nagyobb telken 3 %-os beépítettséggel, a megengedett beépítettség felét meg nem haladó területen 4,5 m építménymagasságú lakóépület is elhelyezhető.
(6) Mk-3 övezeti jelű kertes mezőgazdasági területen az alábbi feltételek teljesülése esetén helyezhető el, alakítható át, vagy bővíthető épület építmény:
720 m2 alatti földrészleten épület nem helyezhető el;
720 - 1500 m2 területnagyságú telken - a nádas, gyep, erdő és szántó művelési ág kivételével – 3 %-os beépítettséggel egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) elhelyezhető;
1500 m2-nél nagyobb területnagyságú szőlő, gyümölcsös és kert művelési ágú földrészleten 3 %-os beépítettséggel mezőgazdasági rendeltetésű, építmények elhelyezhetők;
új épület, építmény oldalhatáron állóan, illetve az oldalhatáron álló építési helyen belül szabadonállóan is elhelyezhető;
megengedett építménymagasság: legfeljebb 4 m;
36
22/A. §
.
Különleges beépítésre nem szánt terület (Kk)
(1) Különleges beépítésre nem szánt területek Csurgó igazgatási területén lehetnek
(Kk-tkp) temető, kegyeleti park terület,
(Kk-sz) szabadidős terület,
(Kk-hu) hulladékudvar,
(Kk-r) repülőgép leszállópálya,
(2) Különleges beépítésre nem szánt területeken a beépíthetőség maximum 2%, a megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 méter, beépítés módja szabadon álló.
(3) Kk-tkp temető területen csak a temetkezéssel és a temető gondozásával kapcsolatos építmények, épületek helyezhetők el
(4) Kk-sz szabadidős területen csak a szabadidő eltöltésével kapcsolatos, vendéglátó illetve sportolással kapcsolatos és szociális létesítmények, építmények, épületek helyezhetők el. Építés feltétele a részleges közmű biztosítása és a minimum 1 ha terület. Vendégház építhető.
- Hrsz. 2001/4 telken a telekhatártól számított 10 m-es beültetési kötelezettség van a kedvezőtlen környezeti hatások mérséklésére.
- Hrsz. 0238/1 telek „ a „ alrészlete, 2. minőségi osztályú értékes szántó művelési ágú terület, ezért az ökoturizmus megvalósítása céljából a terület igénybevétele 2 ütemre bontva valósítandó meg. A második ütem felhasználására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az első ütemben tervezett beruházások maradéktalanul megvalósultak.
(5) Kk-hu hulladékudvar területen csak a hulladékudvar működéséhez szükséges épületek és létesítmények helyezhetők el.
(6) Kk-r repülőgép leszállópálya területen csak a repülőgép leszállópálya működéséhez szükséges épületek és létesítmények valamint vendéglátó illetve szociális építmények, helyezhetők el.
V. Fejezet
KIEMELTEN KEZELT TERÜLETEK SZABÁLYOZÁSA
23. §
Belterületi határ megállapítása
(1) A település belterületi határvonala csak a szabályozási tervlapokon jelölt módon változtatható meg.
(2)
(3) Belterületbe csatolásra tervezett, már beépített ingatlanokon minden további építési engedély - bontási engedély kivételével - csak a belterületbe vonás megtörténte után adható ki.
24. §
.
Védőtávolságok szabályozása
(1) Nagyfeszültségű elektromos vezetékek mentén történő épület-elhelyezéseknél a más jogszabályban meghatározott előírt védőtávolságok betartandók.
(2) Nagy-középnyomású földgázvezeték mentén történő épületek elhelyezéseknél más jogszabályban meghatározott védőtávolság tartandó.
(3) Országos közút beépítésre nem szánt területen lévő szakasza mentén az út tengelyétől számított más jogszabályban meghatározott távolságon belül épület, építmény elhelyezéséhez, vagy ásványi anyag kitermeléséhez a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges.
(4) Országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányától mért más jogszabályban meghatározott távolságon belül építmény csak a közlekedési felügyelet hozzájárulásával helyezhető el.
(5) Természetes állapotú vízfolyások partvonalától más jogszabályban meghatározott védőtávolságon belül épület nem helyezhető el.
(7) Szennyvíztisztító-telep 300 m-es védőtávolságán belül új lakóépület nem építhető.
VI. Fejezet
KIEMELTEN KEZELT FELADATOK
25. §
Az épített környezet védelmének szabályozása
(1) Műemléki védettségű, illetve a műemléki környezethez tartozó ingatlanokra és építményekre vonatkozóan be kell tartani a műemlékekre vonatkozó hatályos jogszabály37 előírásait.
A 281 hrsz.-ú ingatlan terepalakulata fokozottan védett. A területen érvényben lévő védelmek: ex lege védett földvár illetve műemléki környezet.
38(2)
26. §
.
(1)
(2)
(3)
(4)
(5)
(6)
(7)
Környezetvédelem
3926/A. §.
A levegő védelme
(2) Az említett rendelet szerinti védelmi övezetet igénylő, illetve diffúz légszennyezést, kellemetlen szagot okozó tevékenység Csurgó területén nem engedélyezhető.
27. §
.
(1)
(2)
(3)
(4)
(5)
(6)
(7)
(8)
(9)
(10)
(11)
28. §
.
(1)
(2)
(3)
29. §
.
Helyi védelem alatt álló épületek építési engedélyezése
(1)
a)
b)
c)
(2) 40
(3)
a)
b)
c)
(4) 41
(6) A helyi értékvédelmi terület határát a HÉSZ 2 sz. melléklet (a) pontja; a védett épületek, építmények és objektumok listáját a HÉSZ 2 sz. melléklet (b) pontja tartalmazza.
(7) 42
VII. Fejezet
SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK
4330. §
Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés
31. §
Beültetési kötelezettség
(1) A szabályozási tervlapokon beültetési kötelezettségre jelölt területeken környezetet zavaró tevékenység esetén 3 szintes növényzet, egyéb esetben látványt takaró – lehetőség szerint örökzöld fafajokból álló - védő fasor telepítendő. A növényzettelepítés az ingatlan tulajdonosának kötelessége.
(2)
(3) Beültetési kötelezettségű területsávban az adott ingatlan megközelítésére szolgáló út, az ingatlan ellátásához szükséges közművek és legfeljebb 25 m2 beépített területű porta-épület kivételével – épület és építmény nem helyezhető el.
4431/A. §
Beerdősítési kötelezettség
Az ingatlanon megvalósuló beruházás feltétele a helyi építési szabályzat 2. mellékletében megjelölt ingatlanokon a beerdősítési kötelezettség teljesítése, melyet a telekre vonatkozó építési engedélyben kell előírni, és a használatbavételi engedély megkéréséig kell teljesíteni. A beerdősítési kötelezettséggel érintett ingatlanrészt a szabályozási terv jelöli. A kötelezettséget gyorsan növő, őshonos fafajok (pl.: nyár, fűz, kőris) alkalmazásával kell teljesíteni. A fákat minimálisan 5 cm törzsátmérővel és 2 méteres ültetési távolsággal kell telepíteni.
32. §
Építési tilalom
(1) Közúthálózat-fejlesztés miatt45 határidő nélkül elrendelt építési tilalom vonatkozik e rendelet 4. számú mellékletében felsorolt ingatlanokra.
(2) Feltétel teljesítéséhez kötött építési tilalommal érintett területen (L. 4. melléklet) telekalakítás és építés csak zaj- és rezgésvédelmi hatástanulmány elkészítése, és az abban megállapított intézkedések teljesítése esetén engedélyezhető.
33. §
.
Helyrehozatali kötelezettség
(1) A szabályozási terven helyrehozatalra kötelezett területen minden építés és rendeltetés változás engedélyezésének előfeltétele a terület rekultivációja.
(2) Megszűnt építési törmeléklerakó, sertéstelep, hígtrágya-tároló és dögkút területén a rekultiváció előtt a talaj szennyezettsége vizsgálandó.
Az Európai Unió jogának való megfelelés
34. § .46
E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.
34/A §.
Egyéb rendelkezések
(1) Közterületen sátor és lakókocsi elhelyezése, szálláshely létesítése, nyaralás, pihenés, munkavégzés céljából tilos!
(2) Lakóépület elhelyezésére szolgáló:
- beépítetlen telken legfeljebb 5 db sátrat, illetve 3 db lakókocsit (összesen max. 50 m2-ig)
- beépített telken legfeljebb 3 db sátrat, illetve 1 db lakókocsit (összesen max 30 m2-ig) lehet nyaralás, pihenés céljára felállítani akkor, ha az ingatlanon a vízvételi lehetőség és a szociális helyiségek (tisztálkodás, illemhely) biztosítottak.
(3) Az ingatlan-nyilvántartásban felvett ingatlanok számozási kötelezettség alá esnek. Az ingatlanok tulajdonosai (haszonélvezői) kötelesek az ingatlanaikat az utcáról jól látható helyen házszámtáblával ellátni.
(4) Nem létesíthető, nem állítható fel még ideiglenes jelleggel sem az ingatlanokon: fémlemez, műanyaglemez, műpala, nádszövet, vagy más igénytelen homlokzatú és héjalású építmény vagy épületszerkezet, továbbá szállító vagy tároló konténer, üzemképtelen jármű karosszéria, forgalomból kivont, műszaki vizsgával nem rendelkező lakókocsi.
(5) A (4) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak a jogerős építési engedély birtokában, az építkezés időtartamára felállított, illetve elhelyezett felvonulási létesítményekre.
(6) Büfé-kocsi, vagy egyéb vendéglátó és kereskedelmi tevékenység céljára átalakított lakókocsi sem közterületen, sem bármilyen más ingatlanon nem állítható fel, kivéve önkormányzati engedéllyel alkalmi rendezvényeken.
44 lsd. 6. függelék 11. pontja
47
48
49
50
51
52
53
54
55
56
külterület az 1/2006. (II. 1.) önkormányzati rendelethez az 1/2006. (II. 1.) önkormányzati rendelethez
belterület az 1/2006. (II. 1.) önkormányzati rendelethez az 1/2006. (II. 1.) önkormányzati rendelethez
zártkert az 1/2006. (II. 1.) önkormányzati rendelethez az 1/2006. (II. 1.) önkormányzati rendelethez
1
Módosította: 23/2008. (XII.19.), hatályos: 2008. december 19.
2
Módosította: 12/2014. (XII.1.) önk.rendelet; hatályos: 2014. december 31.
3
Módosította: 12/2014. (XII.1.) önk.rendelet; hatályos: 2014. december 31.
4
Más ingatlanokon keresztül szolgalmi joggal biztosított ingatlan-megközelítés új építés és épület-bővítés előfeltételeként nem fogadható el.
5
lsd. 6. függelék 1. pont
6
A (3) bekezdésben említett esetek kivételével
7
Hatályon Kívül helyezte: a 15/2017. (XII.22.) önkormányzati rendelet 31. §-a, hatályon kívül: 2017. december 23.
8
Hatályon Kívül helyezte: a 15/2017. (XII.22.) önkormányzati rendelet 31. §-a, hatályon kívül: 2017. december 23.
9
Hatályon Kívül helyezte: a 15/2017. (XII.22.) önkormányzati rendelet 31. §-a, hatályon kívül: 2017. december 23.
10
Hatályon Kívül helyezte: a 15/2017. (XII.22.) önkormányzati rendelet 31. §-a, hatályon kívül: 2017. december 23.
11
Hatályon kívül helyezte: a 11/2016. (X.28.) önkormányzati rendelet, hatályon kívül: 2016. november 12.
12
Hatályon Kívül helyezte: a 15/2017. (XII.22.) önkormányzati rendelet 31. §-a, hatályon kívül: 2017. december 23.
13
A növényfajok allergia-keltésének megítélése a közegészségügyi szakhatóság hatásköre.
14
Módosította: 12/2014. (XII.1.) önk.rendelet; hatályos: 2014. december 31.
15
Módosította: 12/2014. (XII.1.) önk.rendelet; hatályos: 2014. december 31.
16
lsd. 6. függelék 6. pont
17
Hatályon Kívül helyezte: a 15/2017. (XII.22.) önkormányzati rendelet 31. §-a, hatályon kívül: 2017. december 23.
18
Hatályon Kívül helyezte: a 15/2017. (XII.22.) önkormányzati rendelet 31. §-a, hatályon kívül: 2017. december 23.
19
Hatályon kívül helyezte: a 11/2016. (X.28.) önkormányzati rendelet, hatályon kívül: 2016. november 12.
20
Módosította: 12/2014. (XII.1.) önk.rendelet; hatályos: 2014. december 31.
21
Módosította: 12/2008. (VII.07.), hatályos: 2008. július 7-től
22
Módosította: 1/2010. (I.29.) rend. hatályos: 2010. január 29-től
23
Módosította: 12/2014. (XII.1.) önk.rendelet; hatályos: 2014. december 31.
24
Módosította: 12/2014. (XII.1.) önk.rendelet; hatályos: 2014. december 31.
25
Módosította: 12/2014. (XII.1.) önk.rendelet; hatályos: 2014. december 31.
26
Módosította: 26/2009. (XII.18.) rend., hatályos: 2009. december 18-tól
27
Módosította: 26/2009. (XII.18.) rendelet, hatályos: 2009. december 18-tól
28
Hatályon Kívül helyezte: a 15/2017. (XII.22.) önkormányzati rendelet 31. §-a, hatályon kívül: 2017. december 23.
29
Hatályon Kívül helyezte: a 15/2017. (XII.22.) önkormányzati rendelet 31. §-a, hatályon kívül: 2017. december 23.
30
Hatályon kívül helyezte: a 11/2016. (X.28.) önkormányzati rendelet, hatályon kívül: 2016. november 12.
31
OTÉK alóli felmentés szükséges a 10 ha erdőterület-nagyság követelménye alól.
32
Fazsindely alkalmazásához az I. fokú Tűzvédelmi hatóság előzetes engedélye szükséges!
33
Amennyiben magasabbrendű jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik.
34
Hatályon Kívül helyezte: a 15/2017. (XII.22.) önkormányzati rendelet 31. §-a, hatályon kívül: 2017. december 23.
35
Hatályon kívül helyezte: a 11/2016. (X.28.) önkormányzati rendelet, hatályon kívül: 2016. november 12.
36
Hatályon kívül helyezte: a 11/2016. (X.28.) önkormányzati rendelet, hatályon kívül: 2016. november 12.
37
lsd. 6. függelék 10. pontja
38
Hatályon kívül helyezte: a 11/2016. (X.28.) önkormányzati rendelet, hatályon kívül: 2016. november 12.
39
Módosította a ……(Jogszabály lábjegyzetbe emelve)
40
Hatályon kívül helyezte: a 11/2016. (X.28.) önkormányzati rendelet, hatályon kívül: 2016. november 12.
41
Hatályon kívül helyezte: a 11/2016. (X.28.) önkormányzati rendelet, hatályon kívül: 2016. november 12.
42
Hatályon Kívül helyezte: a 15/2017. (XII.22.) önkormányzati rendelet 31. §-a, hatályon kívül: 2017. december 23.
43
Hatályon kívül helyezte: a 11/2016. (X.28.) önkormányzati rendelet, hatályon kívül: 2016. november 12.
44
Módosította: 12/2014. (XII.1.) önk.rendelet; hatályos: 2014. december 31.
45
lsd. 6. függelék 15. pontja
46
Beiktatta: 18/2009. (IX.30.) rendelet, hatályos: 2009. szeptember 30-tól
47
lsd.6. függelék 2. pont.
48
Somogy megye területrendezési terve értelmében Csurgó területén tájképvédelmi területnek minősülnek a Nemzeti park területei és az Öreghegy (2001-2798 hrsz.) területe.
49
lsd. 6. függelék 9. pontja
50
lsd. 6. függelék 12. pontja
51
lsd. 6. függelék 12. pontja
52
(1) Új létesítmények építésekor, vagy meglévők átalakításakor, bővítésekor, rendeltetésük megváltoztatásakor a vonatkozó hatályos tűzvédelmi jogszabály[12] rendelkezéseit kell alkalmazni az átalakítás, bővítés, illetőleg a változtatás körében és mértékében.
53
(2) Tájképvédelmi területeken[18] az alábbi előírásokat kell betartani:
54
(6) Meglévő állattartó telep bővítése, vagy új állattartó telep létesítése esetén a hatályos jogszabályok szerinti védőtávolságok[39] betartandók.
55
(1) Új légszennyező létesítmény, technológia kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha a vonatkozó jogszabály[43] előírásainak megfelelően a kibocsátási határértéket teljesíteni tudja.
56
(5) A helyi építészeti értékek védelmét az önkormányzat külön helyi értékvédelmi rendelet keretében szabályozza.