Balatonfenyves Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2001. (I.26.) önkormányzati rendelete

A Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2019. 11. 04- 2022. 05. 31

Balatonfenyves Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2001. (I.26.) önkormányzati rendelete

A Szervezeti és Működési Szabályzatáról¹

2019.11.04.

Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Balatonfenyves Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)

(2)² Az önkormányzat székhelye: 8646 Balatonfenyves, Kölcsey u. 27.

Az önkormányzat telephelye:

8646 Balatonfenyves, Kölcsey u. 40. (könyvtár épülete)

8646 Balatonfenyves, Bocskai u. 1. (orvosi rendelő)

(3) Az önkormányzat a feladat – és hatáskörébe tartozó helyi érdekű közügyekben önállóan eljáró jogi személy.

(4) ³

(6) ⁴ Az önkormányzat illetékességi területe: Balatonfenyves közigazgatási területe.

2. § (1) Az önkormányzat jelképei: címer, zászló.

Az önkormányzat a jelképeit és használatuk rendjét külön rendeletben szabályozza.

(2) ⁵

(3)

(4) A község ünnepe: május 12. – Fenyves Napja.

(5) ⁶ Az önkormányzat hivatalos nemzetközi kapcsolatot tart fenn az erdélyi Zelelaka településsel és a lengyelországi Sulmierzyce és Zduny településekkel. A megállapodások a rendelet 2. számú függelékét képezik.

II. Fejezet

A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

3. §⁷

III. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADATA, HATÁSKÖRE, SZERVEI

4. § (1)⁸

(2)

(3)

(4)⁹ Önként vállalt önkormányzati feladatok különösen:

a) idegenforgalom fejlesztése,

b) önkormányzati lap fenntartása,

c) társadalmi szervezetek, önszerveződő közösségek támogatása,

(5) Az önkormányzat tájékoztató lapja a Fenyvesi Újság. A helyi újság Szerkesztőbizottságának tagjait a Képviselő-testület 4 évente választja meg. Az újság szerkesztése a Szerkesztőbizottság feladata.¹⁰

(6) Az önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetés elfogadásakor – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell állást foglalni.

(7) A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt, egyéb szervezetet alapíthat. Gazdasági társaságban vehet részt. Községfejlesztési és ellátási elképzelései végrehajtásához számít a lakosság, a vállalkozók, továbbá az üdülőtulajdonosok társadalmi szervezetére, illetve véleményüket fontos döntések előtt kikéri.

5. § (1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik.

(2)¹¹ A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, a társulására, a jegyzőre átruházhatja. E hatáskörök gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

Az átruházott hatáskörök jegyzékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3) ¹² Az átruházott hatáskörben hozott döntésről a hatáskör gyakorlója negyedévente beszámol a képviselő-testületnek.

6. § 1)¹³ Az Mötv.42. §-ában foglaltakon túl a képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:

1. kitüntetések adományozása,

2. helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás,

3. gazdasági társaság alapítása, megszüntetése, ezekbe való belépés.

IV. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

A képviselő-testület megalakulása¹⁴

7. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 7 fő. A képviselő-testület tagjainak névsorát és lakcímét a rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.

(2)¹⁵ A képviselő-testület az alakuló ülést a választást követő 15 napon belül tartja meg.

(3) Az alakuló ülésre meg kell hívni:

a) a választási bizottság elnökét és tagjait,

b) a partnertelepülés polgármesterét,

c) a környező települések polgármestereit,

d) a helyi civil szervezetek képviselőit.

(4) Az alakuló ülésen a megbízó levelek átadása után a települési képviselők és a polgármester esküt tesznek.

(5)¹⁶

(6)¹⁷ Az alakuló ülésen a képviselő-testület hatáskörébe tartozó választások, titkos szavazások lebonyolítására a képviselő-testület szavazatszámláló bizottságot választ, melynek megbízatása a Jogi és Gazdasági Bizottság megválasztásáig tart.

(7) A polgármester programot terjeszt a képviselő-testület elé, amely a képviselő-testület megbízatásának időtartamára a településfejlesztés, helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, feladatait tartalmazza.

A munkaterv

8. § (1) A képviselő-testület működésének alapja az éves munkaterv.

(2) A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé.

(3) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:

a) a képviselő-testület tagjaitól,

b) a helyi társadalmi szervezetektől,

c) az intézmények vezetőitől.

A beérkezett javaslatokról a képviselő-testületet akkor is tájékoztatni kell, ha azok a

munkaterv-javaslatban nem szerepelnek.

(4) Az éves munkaterv tartalmazza:

1. az ülések helyét, idejét,

2. napirendjét, előadóját,

3. az üdülőhelyi fórumok helyét, idejét,

4. a közmeghallgatások helyét, idejét.

(5) Az elfogadott éves munkatervet meg kell küldeni e § (3) bekezdésében szereplő személyeknek és szervezeteknek.

A képviselő-testület összehívása

9. § (1) A képviselő-testület az éves munkatervében meghatározottak szerint, de legalább évi 6 alkalommal ülést tart.

(2)¹⁸ A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja. A polgármester és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a Jogi és Gazdasági Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(3) A képviselő-testületet össze kell hívni:

a) a képviselők ¼-nek indítványára,

b) a képviselő-testület bizottságának indítványára,

c)¹⁹ a megyei kormányhivatal indítványára,

d) helyi népszavazásra irányuló kezdeményezés esetén,

e)²⁰

(4)²¹ A (3) bekezdésben meghatározottak alapján a soron kívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt – a javasolt napirendi pont, a rendkívüli ülés összehívásának indokaival, valamint írásbeli előterjesztéssel a polgármesterhez kell írásban benyújtani.

(5)²² A soron kívüli ülés időpontját a polgármester az indítvány benyújtásától számított 15 napon belülre köteles kitűzni. A meghívót ebben az esetben legalább 5 nappal előbb kézbesíteni kell, kivéve a (6) bekezdésben foglalt esetet.

(6)²³ Sürgős, halasztást nem tűrő esetben a meghívó az ülés előtt 24 órával is küldhető. Ebben az esetben el lehet tekinteni az írásbeliségtől és bármilyen értesítési mód igénybe vehető, (pl. telefon, telefax, e-mail), de a sürgősség okát közölni kell. A rendkívüli ülést lehetőség szerint délutánra kell összehívni.

Az együttes ülés külön szabályai²⁴

9/A §

A meghívó

10. § (1)²⁵ A képviselő-testületi ülés meghívóját az ülés előtt legalább 6 nappal korábban meg kell küldeni a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak.

(2) A meghívó tartalmazza:

- az ülés helyét, időpontját,

- a napirendi pontokat és az előterjesztő nevét,

- a (3) bekezdésben írt kivétellel az írásos előterjesztéseket.

(3) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) az írásos előterjesztés megküldése nélkül:

- az intézmények vezetőit.

b) a tárgy szerinti előterjesztés megküldésével:

- a helyi civil szervezetek képviselőit a tevékenységüket, működésüket érintő fontosabb kérdésekben.

- mindazokat, akiknek a jelenléte az adott napirend alapos és körültekintő megtárgyalá- sához elengedhetetlenül szükséges,

- a nem önkormányzati tájékoztatót, beszámolót tartalmazó napirendi pontok előterjesztőit.

(4) ²⁶ A képviselő-testületi ülések időpontjáról, helyéről és napirendjéről az ülés előtt legalább 5 nappal hirdetmény útján értesíteni kell a lakosságot. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a napirendek anyaga megtekinthető a polgármesteri hivatalban illetve az önkormányzat honlapján.

Az előterjesztés

11. § (1) Előterjesztésnek minősül az ülés napirendjei közé felvett rendelet- és határozat-tervezet, beszámoló, tájékoztató.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül nyújtható be. A határozati javaslatot, akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban került sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

Az előterjesztés polgármesterhez történő benyújtási határideje a 10. § (1) bekezdésben megjelölt határidő előtt 1 munkanap.

(3) Kötelező írásos előterjesztést készíteni a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyekben. Kötelező írásba foglalni a polgármester tájékoztatóját a két ülés között végzett tevékenységéről, illetve beszámolót a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról.

(4) A képviselő-testületnek előterjesztést nyújthat be:

a) a képviselő-testület bizottsága,

b) a képviselő,

c) a polgármester,

d) a jegyző,

e) a beszámolásra, tájékoztatásra felkért szervezet, személy.

(5) Az előterjesztés két részből áll:

a) az első rész tartalmazza:

- az előterjesztés tárgyát, előadóját, ügyiratszámát,

- az előzményeket,

- a tárgykört érintő jogszabályokat,

- az előterjesztésben részvevők nevét, utalást a koordinációban végzett munkára, és az ennek során kialakult kisebbségi véleményekre is,

- azon körülmények összefoglalását, amelyek a döntést indokolják.

b) a második rész tartalmazza:

- indoklás nélküli, egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot,

- az esetleges alternatív megoldási javaslatokat, egymástól világosan elkülönülő megfogalmazásban,

- a végrehajtásért felelős megnevezését,

- a végrehajtás határidejét.

(6) Az előterjesztés elkészítéséről, az azzal kapcsolatos koordinációk elvégzéséről az előterjesztő gondoskodik.

(7) Az írásbeli előterjesztés maximum nyolc gépelt oldal, ehhez csatolhatók mellékletek és a határozati javaslat, vagy javaslati alternatívák.

Sürgősségi indítvány

12. § (1) Az előterjesztésre jogosult javasolhatja a képviselő-testületnek a napirendben nem szereplő előterjesztés sürgős megtárgyalását.

(2) Sürgősségi indítványt legkésőbb az ülést megelőző nap 12.00 óráig írásban lehet benyújtani a polgármesternél. Az indítványnak tartalmaznia kell annak tárgyát, a sürgősség indokát, a döntési javaslatot.

(3)²⁷ A sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről, tárgyalásáról vagy elnapolásáról a Polgármester javaslatára, a Képviselő-testület minősített többségű szavazattal dönt.

Az ülések nyilvánossága

13. § (1) A képviselő-testület ülései nyilvánosak.

(2)²⁸ A képviselő-testület az Mötv.46. § (2) bekezdése alapján szerint zárt ülést tart, illetve zárt ülést rendelhet el.

(3) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt.

(4) Zárt ülés keretében tárgyalandó napirendet a képviselő-testület ülésén nyilvánosan tárgyalt napirendek után, utolsóként kell tárgyalni.

A napirendek tárgyalása

14. § (1)²⁹ A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen az önkormányzati képviselőknek több, mint a fele jelen van.

(2)³⁰

(3) A polgármester a testületi ülés vezetése során:

a) Megállapítja, hogy a képviselő-testület ülésének összehívása az SZMSZ szerint történt-e, megállapítja a határozatképességét, illetve a tanácskozási joggal résztvevők körét.

b) Előterjeszti az ülés napirendjét, valamint javaslatot tesz a sürgősségi indítványokra.

c) Tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, a két ülés között végzett tevékenységéről.

d) Tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről.

(4) A képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.

15. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit

vitát, melynek során:

a) Az előadó a napirendhez a vita előtt szóban legfeljebb 5 perc időtartamban kiegészítést tehet.

b) A bizottságok elnökei ismertetik az általuk tárgyalt előterjesztéssel kapcsolatos bizottsági állásfoglalást; javasolják-e vagy sem az előterjesztés határozati javaslatának elfogadását, illetve ismertetik az esetleges módosító indítványokat és a kisebbségi véleményt. A bizottság állásfoglalásának indoklását akkor ismerteik, ha azt a képviselő-testület kéri.

c) Az előadóhoz a Képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdést tehetnek fel.

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. Minden képviselő az adott napirendnél egyszer kap szót. A felszólalások időtartama max. 5 perc A polgármester indokolt esetben ismételt hozzászólásra adhat lehetőséget, amelynek időtartama max. 2 perc.

(3) Indokolt esetben a polgármester szót adhat bármely személynek, aki a testületi ülésen nem döntési vagy tanácskozási joggal vesz részt.

(4) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. E javaslatról a testület vita nélkül határoz.

(5) A vita lezárása után, határozathozatal előtt, a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(6) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd az eredeti határozati javaslatról.

Szavazás

16. § (1)³¹ A képviselő-testület döntésit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás kézfeltartással történik. A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

(2)³² A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére, vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. A személyes érintettségének az Mötv. 49. § (1) bekezdése szerinti bejelentését elmulasztó képviselővel szemben jelen rendelet 26. § (3) bekezdésében foglalt jogkövetkezményt kell alkalmazni

(3) A szavazás számszerű eredményének megállapítása és a döntés kihirdetése után a képviselő-testület ugyanazon ülésén ugyanazon napirendi pont tárgyában ismételten szavazást tartani kizárólag akkor lehet, ha a korábbi szavazás eredményeként elmaradt döntés miatti késedelem az önkormányzat tekintetében jogvesztéssel vagy gazdasági hátránnyal jár, illetve a működését veszélyezteti.

(4) Ismételt szavazásra minden napirendi pont tekintetében összesen egyetlen alkalommal lehet javaslatot tenni, a javaslat megtételére annak indokai megjelölésével együtt bármelyik képviselő, illetve az előterjesztő jogosult. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

17. § (1)³³ A minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint felének a szavazata szükséges. (4 igen)

(2)³⁴ Minősített többség szükséges az Mötv. 50. §-ben meghatározottakon túl:

a) hitelfelvételhez, kötvénykibocsátáshoz,

b) az önkormányzat vagyonával, tulajdonával való rendelkezéshez, ha azok értéke a 10 millió forint értékhatár felett vannak,

c) sürgősségi indítvány elfogadásához,

d) kitüntető címek adományozásához,

e) helyi népszavazás kiírásához.

Titkos szavazás

18. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.

(2)³⁵ A titkos szavazást a Jogi és Gazdasági Bizottság testületi ülésen jelenlévő tagjai bonyolítják le.

(3) Az alpolgármester választás titkos szavazással történik.

Névszerinti szavazás

19. § (1)³⁶ Név szerinti szavazást kell elrendelni:

a) Az önkormányzati képviselők ¼-nek indítványára,

b) az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben, amennyiben azok értékhatára az 50 millió forintot meghaladja.

(2)³⁷

(3) A névszerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa az ülésen jelenlévő testületi tagok nevét, akik ekkor „igen”-nel, vagy „nem”-mel szavaznak. Névszerinti szavazáskor tartókodni nem lehet.

(4) A névszerinti szavazás eredményét a testületi ülés jegyzőkönyvébe kell foglalni.

Választás, kinevezés esetén követendő eljárás³⁸

19/A. § A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó választás, kinevezés esetén amennyiben kettőnél több jelölt van a szavazás menetét az alábbiak szerint szabályozza.

Első fordulóban minden jelöltre lehet szavazni.

Amennyiben az első fordulóban egyik jelölt sem kapja meg a megválasztásához, kinevezéséhez szükséges minősített szavazattöbbséget, úgy a képviselő-testület második fordulót tart.

A második fordulóban a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet szavazni.

Közülük amelyik jelölt megkapja a szükséges számú szavazatot, az kerül megválasztásra, kinevezésre.

Amennyiben egyik jelölt sem kapja meg a megválasztásához, kinevezéséhez szükséges minősített szavazattöbbséget, úgy választás, kinevezés eredménytelen.

Kérdés, interpelláció

20. § (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén – a napirendek tárgyalása után – a polgármestertől, az alpolgármestertől, az önkormányzati bizottságok elnökeitől, a jegyzőtől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, interpellálhat. Az interpellációt legkésőbb az ülést megelőző nap 12.00 óráig a polgármesternél kell írásban benyújtani. E határidő elmulasztása esetén – a benyújtó képviselő választása szerint – vagy kérdésként nyújtható be vagy interpellációként olyan képviselő-testületi ülésen adható elő, amellyel kapcsolatban a fenti határidő teljesült. Az interpellációra az ülésen vagy legkésőbb 15 napon belül érdemi választ kell adni.³⁹

(2) A válaszokat minden képviselőnek meg kell küldeni. A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik, majd a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt az elfogadásról. Ha a testület nem fogadja el a választ, annak vizsgálatát a tárgy szerint illetékes bizottságra bízza.

(3) A kérdésekre az interpellációkra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a kérdésre adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület nem szavaz.

(4) Az interpellációkra, kérdésekre a képviselőnek 12 perc áll a rendelkezésére.

A tanácskozás rendjének fenntartása

21. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik:

Ennek során:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, és rendreutasítja, aki a

tanácskozás méltóságát sértő kifejezéseket használ,

b) tartós rendzavarás, állandó lárma, vagy a vita folyamatos rendjét ellehetetlenítő

esemény következtében a polgármester – ha ismételt figyelmeztetései sem jártak

eredménnyel – felfüggesztheti az ülést.

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig, az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

(3) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, azzal vitába szállni nem lehet.

A jegyzőkönyv

22. § (1)⁴⁰ A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet és hangfelvételt kell készíteni. A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvet és hangfelvételt az irattári tervnek megfelelően kell őrizni.

A képviselő-testület nyílt üléséről videofelvétel készül, melyet elérhetővé kell tenni az önkormányzat honlapján.

(2) ⁴¹ A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének eredeti példányát irattárba kell helyezni, egy példányát évente kötetbe kell kötni. A jegyző gondoskodik a jegyzőkönyvnek az önkormányzat hivatalos honlapján történő közzétételéről. A jegyző köteles a jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a kormányhivatalnak megküldeni.

(3) ⁴² A választópolgárok az Mötv. 52. § (3) bekezdésben meghatározott betekintési jogukat a polgármesteri hivatalnál, ügyfélfogadási időben gyakorolhatják.

(4) ⁴³ A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésén túl tartalmazza:

a képviselőnek az adott napirendi pont tárgyalásakor tett előzetes kérésére saját hozzászólását.

A képviselő-testület vita nélkül dönt abban a kérdésben, hogy a vélemény rögzítésére szó szerint kerüljön-e sor.

(5) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.

(6) ⁴⁴

(7) Külön kérés esetén a képviselő-testület nyilvános ülésén felvett jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a települési képviselőnek.

(8) Szóbeli előterjesztés esetén a jegyzőkönyvet az előterjesztővel ellen kell jegyeztetni.

Önkormányzati határozatok és rendeletek

23. § (1) A képviselő-testület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

Balatonfenyves Község Önkormányzat

…/….. év (… hó…nap) számú határozata

(2) A testületi határozatokról a polgármesteri hivatal nyilvántartást vezet.

(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 5 napon belül el kell küldeni a

végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(4) ⁴⁵ ) A képviselő-testület normatív határozatát a 24. §. (5) bekezdés szerint közzé kell tenni.

24. § (1)⁴⁶

(2) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) települési képviselő,

b) a képviselő-testület bizottsága,

c) polgármester,

d) jegyző,

e) helyi civil szervezet vezetője.

(3) A rendelet-tervezet elkészítése:

a) A képviselő-testület a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek, valamint az átfogó rendeletek előkészítésénél elveket, szempontokat állapíthat meg.

b) A tervezeteteket a jegyző vagy a polgármesteri hivatal tárgy szerint érintett munkatársai készítik elő. Az előkészítéssel megbízható a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, bevonható külső szakértő is, melyre a jegyző tesz javaslatot.

(4) A rendelet-tervezet képviselő-testület elé terjesztése és elfogadása:

a)⁴⁷ A testület üléseinek napirendjére csak a Jogi és Gazdasági Bizottság által megtárgyalt rendelet-tervezetek terjeszthetők elő.

b) Az előterjesztő az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet indoklással együtt a Képviselő-testület elé terjeszti.

c) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írják alá.

d)⁴⁸ Az önkormányzati rendeleteket külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testületének …/……év (… hó… nap) önkormányzati rendelete.

(5) Az önkormányzati rendelet kihirdetése és közzététele:

Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon kell kihirdetni. Helyben szokásos módnak minősül a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján 15 napra történő kifüggesztés. A kihirdetés napja azonos a kifüggesztés napjával. Az önkormányzati rendelet irattári példányán szerepeltetni kell a kifüggesztés és a levétel napját.

(6) ⁴⁹ A rendeletekről a jegyző nyilvántartást vezet, egyúttal folyamatosan gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeletek egységes szerkezetben való megjelenéséről. Az egységes szerkezetű rendeleteket az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.

V. Fejezet

A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐK

25. § (1) A képviselő a település egészért vállalt felelősséggel képviseli a választók érdekeit.

(2) A képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen az SZMSZ 7. § (4) bekezdés szerinti esküt tesz.

(3) A települési képviselő főbb jogai:

a) Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében.

b) Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek - a képviselő-testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését.

c) Megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet.

d) A polgármesteri hivataltól –a jegyző, a polgármester illetve a kijelölt ügyintéző útján- igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, illetőleg ügyviteli közreműködést.

e) Sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyben – a jegyző útján – kezdeményezheti a polgármesteri hivatal intézkedését, amelyre a hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni.

f) Tanácskozási joggal bármely bizottság ülésen részt vehet.

g) A képviselő-testület ülésén a polgármestertől, alpolgármestertől, jegyzőtől, a bizottságok elnökeitől önkormányzati ügyben felvilágosítást kérni.

h) Kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.

i) Jogosult a képviselői tevékenységéért tiszteletdíjra illetve költségei megtérítésére.

(4) A képviselő főbb kötelezettségei:

a) Tevékeny részvétel a képviselő-testület illetve a bizottságok munkájában.

b) Felkérés alapján részvétel a testületi ülés illetve a bizottsági ülés előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban.

c) A tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitkok megőrzése, mely megbízatásának lejárta után is fennáll.

d) Írásban vagy szóban bejelenteni a polgármesternek, ha képviselő-testület vagy a bizottság ülésén nem tud részt venni.

e) A vele szemben felmerült személyes érintettséget bejelenteni.

(5) A képviselők testületi működéssel kapcsolatos jogai és kötelességei a bizottság testületi tagsággal nem rendelkező tagjaira is értelemszerűen vonatkoznak, beleértve a tiszteletdíjra vonatkozó jogosultságot is.

26. § (1) A képviselőnek a képviselő-testület képviseletében vagy megbízásából végzett tevékenységgel összefüggő, általa előlegezett, számlával igazolt, szükséges költségét meg kell téríteni. A képviselői költségek kifizetését a polgármester engedélyezi.

(2)⁵⁰ A képviselő-testület a települési képviselők, bizottsági tagok, elnökök részére havi tiszteletdíjat állapít meg.

a) a képviselő havi tiszteletdíja 60.000,-Ft,

b) a képviselőnek, amennyiben bizottsági tag is, havi tiszteletdíja 80.000,-Ft,

c) a képviselőnek, amennyiben bizottság elnöke is, havi tiszteletdíja 100.000,-Ft,

d) a bizottságok nem képviselő tagjai havi tiszteletdíja 40.000,-Ft.

(3) [51] Módosította a 13/2007 (IX.14.) önkormányzati rendelet 3. §-a. A képviselő-testület a kötelezettségeit megszegő képviselő megállapított tiszteletdíját legfeljebb 25%-kal, maximum 12 havi időtartamra csökkentheti. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés, illetve a megvonás újra megállapítható.

VI. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

27. § (1) A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladat ellátására állandó vagy ideiglenes bizottságot választ.

(2)⁵¹

(3) A képviselő-testület állandó bizottsága és létszáma:⁵²

(képviselő-testületi és nem képviselő-testületi tag)

Jogi és Gazdasági Bizottság 8 fővel (5+3 tag)

(4) ⁵³ A bizottság névsorát az SZMSZ 4. számú függeléke tartalmazza.

(5) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig illetve az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő tárgyalásáig tart.

(6) ⁵⁴ A bizottság elnökét és tagjainak több, mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja.

28. § (1) A bizottságok működésüknek részletes szabályait saját elhatározásukból ügyrendjükben állapíthatják meg.

(2)⁵⁵ A bizottságot az elnök hívja össze és vezeti az ülését. Akadályoztatása esetén az elnök-helyettes látja el e feladatokat.

(3)⁵⁶ A bizottságot 8 napon belüli időpontra össze kell hívni a polgármester indítványára.

(4) A bizottsági ülés meghívóját és az előterjesztéseket a bizottsági ülés előtt legalább 2 nappal el kell juttatni az érintettekhez. A bizottság üléséről értesíteni kell a képviselő-testület többi tagját valamint a jegyzőt is.

(5) A bizottság elnöke dönti el a bizottságuk ülésének tervezett napirendi pontjait. A bizottságok kötelesek megtárgyalni a feladatkörükbe tartozó előterjesztéseket.

(6) A bizottság konkrét témakörben külső szakértőt is igénybe vehet. A szakértő díjazását az önkormányzati költségvetés terhére elszámolni csak abban az esetben lehet, ha a képviselő-testület ehhez előzetesen hozzájárult.

(7) A bizottság ülésére a képviselő-testület határozatképességére, határozathozatalára nyilvánosságára a képviselő-testületre vonatkozó szabályok értelemszerűen irányadóak.

(8) [58] A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, amelynek tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyzőkönyvet a testületi ülés időpontjáig el kell készíteni.

29. §⁵⁷ A Jogi és Gazdasági Bizottság feladatai:

a) megtárgyalja a rendelet-tervezeteket,

b) megtárgyalja a gazdálkodásról szóló beszámolót,

c) ellátja a vagyonnyilatkozatok nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat,

d) ellátja az összeférhetetlenségi ügyek vizsgálatát,

e) ellátja a titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos feladatokat,

f) megtárgyalja a vagyonhasznosítással, beruházásokkal, épített környezet védelmével, településfejlesztéssel, köztisztasággal, közterület-használattal, turisztikával kapcsolatos előterjesztéseket,

g) a 16/2000 (VII.29.) önkormányzati rendelet alapján az elnök ellenőrzi az érdekeltségi alap rendelkezésre állását,

h) megtárgyalja a szociális ellátással, a gyermekvédelemmel, az egészségüggyel, a lakáscélú támogatásokkal kapcsolatos előterjesztéseket,

i) dönt az SZMSZ 1. mellékletében meghatározott átruházott hatáskörökben.

VII fejezet

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző

A polgármester

30. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.

31. § (1) A polgármesternek a képviselő-testület működésével kapcsolatos kiemelt feladatai:

a) Segíti a képviselők munkáját.

b) Összehívja és vezeti a testület üléseit.

c) Képviseli az önkormányzatot.

d) Biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást, a közakarat érvényesülését.

e) Javaslatot tesz az alpolgármester személyére.

f) Gondoskodik a képviselő-testület működésének, tevékenységének nyilvánosságáról, a helyi fórumok szervezéséről. Kapcsolatot tart a helyi civil szerveződésekkel.

g) Ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeménye- zést az ülést követő 3 napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt.

(2)⁵⁸ A polgármester az Mötv. 68. § (2) bekezdésében foglalt esetben a minősített többséget igénylő ügyek kivételével döntést hozhat.

(3)⁵⁹ A polgármester az Mötv. 68. § (3) bekezdése alapján az alábbi ügyekben dönthet:

a) élet és vagyonbiztonságot veszélyeztető esetekben,

b) az önkormányzat és intézményei által benyújtandó pályázatokkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

32. § A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb jogosítványai:

a) Indítványozhatja a bizottság összehívását (melyet ebben az esetben kötelezően össze kell hívni).

b) Felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésen határoz.

c)⁶⁰

33. § A polgármesternek a polgármesteri hivatallal összefüggő főbb jogosítványai:

a) A képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörben eljárva irányítja a

hivatalt.

b) A jegyző javaslatainak figyelembevételével, meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában.

c) Dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja.

d) A jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására.

e) Szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.

f) ⁶¹ Gyakorolja munkáltatói jogokat a jegyző és az egyéb munkáltatói jogokat az önkormányzati intézményvezetők tekintetében. A képviselő-testület által alkalmazott munkavállalók tekintetében a képviselő-testület által leadott jogkörben szintén gyakorolja e jogokat.

34. § (1)⁶²

(2)⁶³

(3) A polgármester jutalmazására bármely képviselő-testületi tag javaslatot tehet, amelyről a képviselő-testület dönt.

Az Alpolgármester

35. §⁶⁴ (1) A képviselő-testület saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással a képviselő-testület megbízatásának időtartamára egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester segíti a polgármestert feladatai ellátásában. Feladatait a polgármester irányításával látja el. A polgármester tartós (1 hónapot meghaladó) távolléte esetén ellátja helyettesítését. A polgármester a rendeletben meghatározott feladatokon túl konkrét feladatok ellátásával bízhatja meg az alpolgármestert.

A jegyző

36. § (1)⁶⁵ A jegyző kinevezésére az Mötv. 82. §. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A jegyző vezeti a polgármesteri hivatalt. Önkormányzati és államigazgatási feladatait a polgármesteri hivatal bevonásával látja el.

(3) A jegyző főbb feladatai az önkormányzat működésével kapcsolatban:

a) Előkészíti a képviselő-testület illetve a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket.

b) Ellátja a képviselő-testület, a bizottság szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat.

c) Tanácskozási joggal vesz részt a testület és a bizottságok ülésein.

d) A szavazás előtt törvényességi észrevételt tehet az előterjesztés vitájában.

e)⁶⁶ Gondoskodik a testületi ülés és a bizottságok jegyzőkönyveinek elkészítéséről és a Somogy Megyei Kormányhivatalnak történő megküldéséről.

f) Tájékoztatja a képviselő-testületet és szerveit a munkájukat érintő új jogszabályokról.

(4) A jegyző egyéb, fontosabb feladatai:

a) A hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, gyakorolja a munkáltatói jogokat a polgármesteri hivatal köztisztviselői körében. A kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz – a polgármester által meghatározott körben – a polgármester egyetértése szükséges.

b) Döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket.

c) Dönt azokban a hatósági ügyekben, amit a polgármester átad.

d)⁶⁷ Dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben.

e) Dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben.

f) Ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat.

(5)⁶⁸ A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a polgármesteri hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel.

VIII. Fejezet

A POLGÁRMESTERI HIVATAL

37. § (1)⁶⁹ A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására polgármesteri hivatalt hoz létre.

A polgármesteri hivatal hivatalos elnevezése: Balatonfenyvesi Polgármesteri Hivatal.

(2) A polgármesteri hivatal jogi személy, és önálló költségvetési szerv. A működéséhez szükséges előirányzatokat, működési- és fenntartási költségeket az éves költségvetés határozza meg

(3) ⁷⁰ A polgármesteri hivatal belső szervezeti tagozódására, a munkarendjére és az ügyfélfogadás rendjére a jegyző tesz javaslatot, és azt a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé. Mindezeket a polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(4) A polgármesteri hivatal köztisztviselője a döntésről szóló határozat kézhezvételének időpontjától függetlenül – az ülésen résztvevő polgármester, jegyző értesítése alapján – köteles haladéktalanul a határozat végrehajtása érdekében a szükséges intézkedéseket (előterjesztés kiegészítése, döntés végrehajtás megszervezése, stb.) megtenni.

(5) Az önkormányzat képviselőivel történő folyamatos kapcsolattartás a polgármesteri hivatal erre kijelölt ügyintézőjének a feladata.

IX. Fejezet

HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS

38. § (2)⁷¹

(3)⁷²

X. Fejezet

TÁRSULÁSOK, LAKOSÁGI FÓRUMOK

A társulások

39. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete feladatainak hatékonyabb, célszerűbb és gazdaságosabb ellátása érdekében társulásokban vehet részt.

(2)⁷³ A képviselő-testület az alábbi társulásokban vesz részt:

a) Délnyugat Balatoni Hulladékgazdálkodási Társulás

b) Fonyód-Balatonfenyves Szociális Társulás

c) Somogy Megyei Önkormányzati Társulás.

Közmeghallgatás

40. § (1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi közügyekben való részvételre.

(2) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egyszer közmeghallgatást tart.

(3) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő helyi civil szervezetek képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, a polgármesterhez, vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.

(4) A közmeghallgatás helyéről, idejéről az állampolgárokat legalább 8 nappal előbb a polgármester a helyben szokásos módon kell tájékoztatja.

(5)⁷⁴ A közmeghallgatást a polgármester vezeti. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.

Üdülőhelyi fórum

41. §⁷⁵ (1) A község területén üdülőtulajdonnal rendelkező állampolgárok illetve a külföldi ingatlantulajdonosok részére évente egy-egy alkalommal a képviselő-testület az éves munkatervében meghatározott időpontokban üdülőhelyi fórumot tart.

(2) Az állampolgároknak az üdülőhelyi fórum időpontját legalább 8 nappal előbb a helyben szokásos módon ki kell hirdetni, továbbá azt a polgármesteri hivatal az üdülőtulajdonosokkal – az adóértesítéssel együtt - küldendő levélben közli.

(3) Az üdülőhelyi fórumot a polgármester vezeti, az ott elhangzottakról emlékeztető készül.

XI. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI

Az önkormányzat vagyona

42. § (1) Az önkormányzat vagyonára és gazdálkodására vonatkozó alapvető rendelékezéseket külön önkormányzati rendeletben kell szabályozni.

(2) Az önkormányzat törzsvagyonát (forgalomképtelen törzsvagyon, korlátozottan forgalomképes törzsvagyon), valamint forgalomképes vagyontárgyak tételes kimutatását folyamatosan karbantartva a vagyonrendelet mellékleteként kell kezelni.

(3) Az önkormányzat a képviselő-testület döntése szerint, vagyonának növelése és a község működése, működtetése érdekében részt vehet különböző vállalkozásokban és annak érdekében gazdasági társaságot hozhat létre.

(4)⁷⁶

Az önkormányzat költségvetése

43. § (1) Az önkormányzat a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításnak részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg. A gazdálkodás biztonságáért a képviselő-testület, a szabályszerűségért pedig a polgármester a felelős.

(2)⁷⁷

(3)⁷⁸

(4) A képviselő-testület a gazdálkodásáról éves beszámolót készít és elfogadásáról rendeletet alkot. A polgármester a zárszámadásról szóló rendelettervezetet a költségvetési évet követő 4 hónapon belül terjeszti a képviselő-testület elé.

44. § (1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a polgármesteri hivatal útján látja el.

(2) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(3)⁷⁹ A jegyző köteles gondoskodni – a belső kontrollrendszeren belül – a belső ellenőrzés működtetéséről A helyi önkormányzat és költségvetési szerveinek belső ellenőrzését külső vállalkozó megbízása útján biztosítja.

(4) A Jogi és Gazdasági Bizottság - egyebek között - az önkormányzatnál és intézményeinél:

a)⁸⁰ véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló beszámoló tervezeteit;

b) figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, -csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat;

c)⁸¹ vizsgálja az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését.

(5) A bizottság vizsgálati megállapításait a képviselő-testülettel haladéktalanul közli. Ha a képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.

XII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

45. § (1) Jelen rendelet 2001. február hó 01. napján lép hatályba. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 2/1999. (II.1)Kt. számú rendelet, az azt módosító 8/1999.(X.28.)Kt.sz. és 1/2000.(I.27.)Kt. számú rendelet, valamint a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 10/1992. (V.29.) és 15/1992. (VIII.27.) Kt.számú rendelet.

(3) Az SZMSZ-t és annak módosításait meg kell küldeni:

a) a képviselő-testületi tagoknak,

b) a bizottságok nem képviselő tagjainak.

(4) Az SZMSZ-t el kell helyezni a polgármesteri hivatalban és a községi könyvtárban.

(5)⁸² Az önkormányzat által ellátott kormányzati funkciók listáját a rendelet 5. számú függeléke tartalmazza.

1 melléklet az 1/2001 (I.26.) önkormányzati rendelethez⁸³

ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖRÖK JEGYZÉKE

Jogi és Gazdasági Bizottság

1. Rendkívüli települési támogatás

2. Szociális célú tűzifa támogatás

3. Bursa Hungarica Ösztöndíjrendszer pályázatainak elbírálása

4. Lakáscélú támogatás környezettanulmányának elvégzése.

Polgármester

1. Települési támogatás

2. Tanyagondnoki ellátás igénybevétele

3. Közterület használat engedélyezése

4. Nem közterületen lévő fenyő kivágásának engedélyezése

Jegyző

1. A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartások elkövetése miatt eljárás lefolytatása.

Mötv. 42. § A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:

1. a rendeletalkotás;

2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;

3. a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása;

4. a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, alapítványi forrás átvétele és átadása;

5. önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

6. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

7. intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;

8. közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása;

9. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;

10. a bíróságok ülnökeinek megválasztása;

11. állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti;

12. a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés;

13. az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén;

14. a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása;

15. területszervezési kezdeményezés;

16. amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.

Mötv. 46. § (2) A képviselő-testület

a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;

b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;

c) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

· az önkormányzati képviselő kizárásához;

· az összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapításához,;

· a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez;

· zárt ülés elrendeléséhez a vagyonnal való rendelkezés esetén, továbbá, az önkormányzat által kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené;

- a rendeletalkotáshoz;

- szervezet kialakításához és működés meghatározásához;

- a törvény által önkormányzati hatáskörbe utalt választáshoz, kinevezéshez, vezetői megbízáshoz;

- önkormányzati társulás létrehozásához, megszüntetéséhez, abból történő kiváláshoz, a társulási megállapodás módosításához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz, abból történő kiváláshoz;

- megállapodáshoz külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz, abból történő kiváláshoz;

- intézmény alapításához, átszervezéséhez, megszüntetéséhez.

Módosította a 6/2014 (III.31.) önkormányzati rendelet 10. §-a.

[58] Módosította a 6/2014 (III.31.) önkormányzati rendelet 13. §-a.

Az önkormányzati rendeletet a Balatonfenyves Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2022. (V. 27.) önkormányzati rendelete 42. §-a hatályon kívül helyezte 2022. június 1. napjával.

Módosította a 11/2016 (XII.16.) önkormányzati rendelet 1.§-a.

Hatályon kívül helyezte a 12/2019 (XI.04.) önkormányzati rendelet 13§-a.

⁴

Módosította a 4/2007 (III.30.) önkormányzati rendelet 1.§-a.

⁵

Hatályon kívül helyezte a 6/2014 (III.31.) önkormányzati rendelet 18.§-a.

⁶

Módosította a 4/2007 (III.30.) önkormányzati rendelet 2.§-a.

⁷

Hatályon kívül helyezte a 6/2014 (III.31.) önkormányzati rendelet 18.-a.

⁸

Az (1)-(3) bekezdést hatályon kívül helyezte a 6/2014 (III.31.) önkormányzati rendelet 18.-a.