Balatonfenyves Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12.§ (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések

1. §

1. A rendelet célja Balatonfenyves sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása
   1. a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelemének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, a védelem megszüntetésének szabályozásával;
   2. a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
   3. a településképi követelmények meghatározásával;
   4. a közterületekre vonatkozó rendelkezések meghatározásával;
   5. a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával;
   6. az önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával;

2. A helyi védelem célja a Balatonfenyves településképe és története szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, jellegzetes karaktereinek a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

3. E rendelet hatálya kiterjed Balatonfenyves közigazgatási területére, minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki, vagy amely építési tevékenységet, vagy reklámozási tevékenységet folytat, illetve reklámot, reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést, cégért, címfeliratot helyez el, vagy közterületet rendeltetésétől eltérő módon használ.

(4)     E rendelet hatálya nem terjed ki

a)    a közúti közlekedési tárgyú jogszabályokban a reklámok közzétételének feltételeiről megállapított esetekre;

b)    az európai uniós projekttáblákra, amelyeknek elhelyezése a projekt keretében kötelező;

c)    az építkezések más jogszabályban meghatározott, munkaterületen belüli kötelező építési tábláira;

d)    a településrészek, közterületek, házszámok és lakások névtábláira;

e)    az intézmények címeres tábláira;

f)     a biztonsági (baleset-megelőző, veszélyjelző, tűzvédelmi stb.) táblákra, feliratokra, jelzésekre;

h)    a választási plakátokra és hirdetésekre.

2. §

Értelmező rendelkezések

1. (1) E rendelet alkalmazásában:

1. cégfelirat: kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiség együttes nevét és az ott folyó tevékenységet a bejáratnál feltüntető felirat;
2. cégtábla: a cég székhelyét, telephelyét jelölő cégfelirat tábla hordozón;
3. címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla (névtábla);
4. kínáló tábla: egy- vagy kétoldalú, maximum 180x70 cm méretű mobil tábla, mely nem tartalmazhat gazdasági célú reklámot, csak étel-ital kínálatot, a vendéglátó egység nevét, nyitvatartási idejét.
5. közérdekű tájékoztató felület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amely a település életének valamely jelentős, vagy idegenforgalmi eseményéről nyújt közérdekű tájékoztatást, (közérdekű molinó, önkormányzati faliújság, önkormányzati hirdetőtábla);
6. megállító tábla: kétoldalú maximum 95x70 cm méretű mobil tábla, mely nem tartalmazhat gazdasági célú reklámot, csak a vállalkozás-, üzlet nevét, nyitvatartási idejét;
7. mobil zászló: nem fixen telepített (hordozható) a vállalkozás nevét, a kereskedelem-, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiség-együttes nevét és az ott folyó tevékenységet feltüntető textil vagy strukturált lágy műanyag alapú hordozó;
8. önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített, a lakosságot tájékoztató tábla;
9. reklámgrafika: a reklámozás céljait szolgáló, bármely építési technológiával készített alapfelületre festéssel vagy azzal rokon technológiával (színezett habarccsal) készített reklámcélú építmény, grafikai mű;
10. történeti szín: az épület építésének jellemző színezet, telítettség és intenzitás együttese.
11. útbaigazító információ: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás;
12. zászló: a vállalkozás nevét, a kereskedelem-, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiség-együttes nevét és az ott folyó tevékenységet feltüntető textil vagy strukturált lágy műanyag alapú hordozó.

(2) Egyéb, e rendeletben alkalmazott, de más jogszabályban definiált fogalmakat az 1. sz. függelék sorolja fel.

II. FEJEZET

A HELYI VÉDELEM

2. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek

3. §

A helyi védelem feladata

1. A helyi védelem feladata a helyi értékek megőrzése, a jövő nemzedékei számára, a település történelmi folytonosságát bizonyító helyi építészeti értékek
   1. meghatározása és dokumentálása;
   2. védetté nyilvántartása, indokolt esetben a védelem megszűntetése;
   3. megtartása, megőriztetése, fenntartása és jókarbantartottságuk biztosítása;
   4. a lakossággal történő megismertetése.

2. A helyi védelem feladata a védett építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszűntetésének elősegítése.

3. Az önkormányzat a helyi egyedi védelemmel érintett elemekről a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben foglaltak szerint nyilvántartást vezet, melynek nyilvánosságát a www.balatonfenyves.hu honlapon biztosítja.

4. §

1. A helyi egyedi védelemmel érintett elem részét képező építmények korszerűsíthetők, bővíthetők, átépíthetők, rendeltetésük megváltoztatható, a teljes felújításuk lehetséges, azonban a helyi védettségre okot adó értékeik nem csökkenhetnek.

2. A helyi egyedi védelemmel érintett elem részét képező építmény bontására, csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság esetén kerülhet sor, ha a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre. A védett épület bontására csak a védettség megszűntetését követően kerülhet sor.

5. §

A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűntetésének szabályai

1. A helyi védelem alá helyezést, vagy annak megszüntetését a polgármesternél bárki írásban kezdeményezheti.

2. A helyi védetté nyilvánítás vagy helyi védettség megszüntetésének kezdeményezéséhez a javaslattevőnek az alábbi dokumentumokat kell csatolnia:

1. helyi egyedi védelem esetén:

aa) utca és házszám vagy helyrajzi szám megjelölése,

ab) a helyi építészeti örökség részét képező egyedi értéket bemutató, részletes, jól értelmezhető fényképfelvétel,

ac) a helyi védelemre vonatkozó javaslat rövid indokolása,

ad)  a helyi védelem megszüntetésére vonatkozó javaslat részletes indokolása, a védettség megszűntetését megalapozó ok ismertetése,

2. helyi területi védelem esetén:

ba) a helyi területi védelemre vonatkozó javaslat indokolása,

bb)  a helyi építészeti örökség részét képező területi értékről jól értelmezhető, áttekintéshez szükséges léptékű térkép, vagy utcahatáros leírás.

3. A polgármester a védelemmel érintett ingatlan tulajdonosait a kezdeményezésről írásban értesíti.

4. A helyi védelem alá helyezés előkészítése a főépítész feladata.

5. Ha a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és az erre irányuló felhívás ellenére a kezdeményező nem egészíti ki a javaslatot, a polgármester mellőzi annak képviselőtestület elé terjesztését és erről a kezdeményezőt a hiánypótlási határidő elteltét követően haladéktalanul tájékoztatja.

6. Helyi védettség csak a védett érték megsemmisülése, reális költségen helyre nem állítható károsodása, életveszélyes állapot megszüntetése, a védett érték megszüntetéséhez fűződő jelentős közérdek fennállása esetén szüntethető meg.

7. A képviselő-testület rendeletet alkot az értékvizsgálatban foglaltak alapján a védetté nyilvánításról, illetve annak megszűntetéséről.

8. A helyi védelemmel kapcsolatos képviselőtestületi döntésről a (3) bekezdésben szereplő érdekelteket a jegyző írásban tájékoztatja.

9. A védelem alatt álló építmény vagy épület "Balatonfenyves védett építménye" vagy "Balatonfenyves védett épülete" feliratú táblával lehet megjelölni. A tábla jellegrajzát e rendelet 1. mellékletének 5. fejezete tartalmazza. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A táblát a tulajdonossal egyeztetett helyre az önkormányzat saját költségén helyezi ki. A tábla fenntartása és karbantartása a tulajdonos kötelezettsége.

6. §

A helyi védelem fajtái

A helyi értékek védelme lehet

1. egyedi védelem (H);
2. területi védelem (He).

7. §

Az egyedi védelem

1. Az egyedi védelem (H) kiterjedhet

1. az épület egészére (H1);
2. az épület utcai homlokzatára (H2);
3. épület tartozékára, illetve egyéb objektumokra (H3).

2. Az egyedi védelemmel érintett (H1, H2 és H3) ingatlanok jegyzékét e rendelet 1. mellékletének 1., 2. és 3. fejezete tartalmazza.

8. §

Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

1. A helyi védelem alatt álló egyedi építészeti örökséget a tulajdonos köteles jókarbantartani, állapotát megóvni, használatával nem veszélyeztetni az adott építészeti örökség fennmaradását.

2. A helyi védelem alatt álló építészeti értéket nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségben vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.

3. Helyi védettségű egyedi érték károsodása esetén a tulajdonost helyrehozatali kötelezettség terheli, különös tekintettel a helyi védelem alá helyezést megalapozó építészeti értékre.

9. §

A területi védelem

1. A területi védelem (He) kiterjedhet a település olyan összefüggő részére, amely a jellegzetes településszerkezet történelmi folyamatosságát képviseli, valamint olyan településrészre, térre, utcára, utcaszakaszra, település sziluettre, kilátásra, ahol a település, illetve a környék arculatát meghatározó építmények együttest alkotnak.

2. A területi védelem (He) alatt álló területek jegyzékét és tétképi lehatárolását e rendelet 1. mellékletének 4. fejezete tartalmazza.

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

3. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

10. §

Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testülete közigazgatási területén nem jelöl ki településképi szempontból meghatározó területet.

IV. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

4. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények

11. §

1. Balatonfenyves közigazgatási területén nem alkalmazható
   1. azbeszt tartalmú építőanyag;
   2. kék és élénkpiros (az égett cserép színétől természetellenesen elütő) színű tetőhéjazat;
   3. fő rendeltetési egységen hullámpala, hullámlemez tetőhéjazat;
   4. fő rendeltetési egységen pala, hullámpala, hullámlemez homlokzati burkolóelemként;
   5. üdülő- és lakóépületen trapézlemez fedés.

2. Az épületek utólagos hőszigetelését vagy festését tilos egy homlokzati felületen több ütemben elkészíteni.

3. Konténerház, mobilház, lakókocsi és sátor nem helyezhető el, kivéve

1. a felvonulási építmény,
2. a 14 napnál nem hosszabb ideig működő ideiglenes építmény,
3. a rendezvények keretében kihelyezett építmény,
4. önkormányzati területen takarással felállított építmény.

5. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó építészeti követelmények

12. §

A helyi védelemben részesülő területekre (He) vonatkozó területi építészeti követelmények

1. A He védett területen meg kell őrizni a település
   1. jellegzetes szerkezetét,
   2. telekrendszerét, telekstruktúráját;
   3. az utca vonalvezetését;
   4. utcaképét vagy utcakép részletét;
   5. a település- és tájkarakter elemeit.

2. A He védett területen telekalakítás csak az (1) bekezdésben leírtakkal összhangban engedélyezhető.

13. §

1. Az építményeket egymással összehangoltan, a jellegzetes településkép egységes megjelenését biztosító módon kell fenntartani, illetőleg kialakítani. E tekintetben az épületek fő tömeg- és tetőformája, külső homlokzata, az alkalmazott anyag, azok színe, felületképzése meghatározó jelentőségű.

2. A közterületről látható homlokzat átszínezését és felújítását a teljes homlokzaton, a tetőhéjazat cseréjét pedig a közterületről látható teljes tetőfelületen egy ütemben kell végezni.

3. Az építmények színezését, annak településképi és színdinamikai megfelelését az érintett utcaszakasz épületszínezésének bemutatásával igazolni kell.

14. §

A helyi védelemben részesülő értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

1. A H1 védett épületek Balatonfenyves jellegzetes, értékes, illetve hagyományőrző építészeti elemei, melyeknél meg kell őrizni a történetileg jellegzetes
   1. tömegformálást és tetőformát;
   2. homlokzati kialakítást (homlokzati nyílásrendet, a nyílások arányát és osztását, a homlokzati tagozatokat és díszeket);
   3. anyaghasználatot;
   4. színvilágot.

2. A H2 védett utcai homlokzatok Balatonfenyves jellegzetes, értékes, illetve hagyományőrző építészeti karakterelemei, melyeknél meg kell őrizni a történetileg jellegzetes
   1. homlokzati kialakítást (homlokzati nyílásrendet, a nyílások arányát és osztását, a homlokzati tagozatokat és díszeket);
   2. anyaghasználatot;
   3. színvilágot.

3. A H3 védett épülettartozékok, illetve egyéb védett objektumok Balatonfenyves jellegzetes, értékes, illetve hagyományőrző karakterelemei:
   1. szobrok és keresztek;
   2. képzőművészeti alkotások;
   3. táj- és kertépítészeti alkotások;
   4. egyéb közterületi objektumok;
   5. egyedi tájértékek.
4. A helyileg védett építészeti értékek fennmaradásának feltétele, megőrzésének módja elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használat.

15. §

(1)   H1 és H2 védett épületek átalakítása és bővítése csak a 14.§ (1) és (2) bekezdésben leírtakkal összhangban engedélyezhető.

(2)   H1 és H2 védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

(3)    H1 és H2 védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.

(4)     H1 és H2 védett épület átalakítása, bővítése feltételeként az egyes épületrészeknek, tartozékoknak az új épületbe történő beépítése, visszaállítása vagy megőrzése a településképi eljárás során követelményként előírható.

5. Védett épületeken (H1) és védett homlokzatokon (H2) a történetileg eredeti nyílászáróval azonos anyagú, építészeti értékű és megjelenésű (forma, osztás, szín) nyílászárók létesíthetők.

6. Védett épület (H1 és H2) homlokzatán elhelyezendő rácsozat, csak az épület eredeti rácsozatával azonosan, általában annak pótlásaként helyezhető el. Új rácsozat, vagy betörésvédelmet szolgáló berendezés a homlokzathoz illeszkedően helyezhető el.

7. Védett épületek (H1) és védett homlokzatok (H2) átalakítása, felújítása esetén be kell tartani a helyi védelem alatt álló területekre (He) vonatkozó, a 13. §-ban foglalt előírásokat is.

16. §

1. H3 védett épülettartozékot az épület elbontása után az új épületbe – felújítás, javítás után – vissza kell építeni.

2. H3 védelem alatt álló objektumok eredeti formájukban megőrzendők. Kőkeresztek és kőszobrok javítását, karbantartását szakképzett restaurátorral kell elvégeztetni.

17. §

A helyi védelemben részesülő értékekre vonatkozó eseti építészeti követelmények

1. A He védett területen meg kell őrizni a település(rész)
   1. jellegzetes szerkezetét,
   2. telekrendszerét, telekstruktúráját;
   3. az utca vonalvezetését;
   4. utcaképét vagy utcakép részletét;
   5. a település- és tájkarakter elemeit.

2. A He védett területen telekalakítás csak az (1) bekezdésben leírtakkal összhangban engedélyezhető.

6. Egyéb területekre vonatkozó építészeti követelmények

18. §

Településképi karakterek

1. Balatonfenyves közigazgatási területe a helyi építészeti és táji adottságok alapján településképi karakterekre tagozódik:
   1. lakó és nyaralóterület karaktere;
   2. üdülő és szállóterület karaktere;
   3. gazdasági, kereskedelmi és szolgáltató terület karaktere;
   4. különleges és zöld karakter;
   5. külterületi karakter.

2. A településképi karakterek térképi lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza, szerkezeti tervi megfeleltetését a 2. függelék.

19. §

Településképi karakterek egyedi építészeti követelményei

1. Az egyes településképi karakterek egyedi építészeti követelményei nem vonatkoznak a közintézményekre és egyéb középületekre, továbbá a közlekedési területeken lévő épületekre, építményekre, illetve a nem a karakternek megfelelő főfunkcióra.

2. Lakó és nyaralóterület karakterén:
   1. nem létesíthető, nem állítható fel még ideiglenes jelleggel sem az ingatlanokon: fémlemez, műanyaglemez, műpala, nádszövet, vagy más igénytelen homlokzatú és héjalású építmény vagy épületszerkezet, továbbá szállító vagy tároló konténer, üzemképtelen jármű karosszéria, forgalomból kivont, műszaki vizsgával nem rendelkező lakókocsi;
   2. homlokzatok színezésénél tilos a nem történeti színek főszínként történő alkalmazása.

3. Üdülő és szállóterület karakterén
   1. nem létesíthető, nem állítható fel még ideiglenes jelleggel sem az ingatlanokon: fémlemez, műanyaglemez, műpala, nádszövet, vagy más igénytelen homlokzatú és héjalású építmény vagy épületszerkezet, továbbá szállító vagy tároló konténer, üzemképtelen jármű karosszéria, forgalomból kivont, műszaki vizsgával nem rendelkező lakókocsi;
   2. legalább 50 %-ban áttört utcai kerítést kell létesíteni, mely nem lehet magasabb 2,00 méternél.
   1. A kerítés áttörtségének %-os mutatója a tömör felületek és az áttört anyagú mezők együttes felületének aránya a kerítés teljes utcai nézetének vetületéthez viszonyítva;
   2. a drótfonatos (min. 5/5 cm) kerítés vagy kerítés betét esetén a felület teljesen áttörtnek tekinthető;
   3. meglévő kerítés, illetve tömör kerítés korszerűsítése, felújítása, átalakítása során a kerítés áttörtségének %-os mutatója nem növelhető.

4. Gazdasági, kereskedelmi és szolgáltató terület karakterén
   1. büfé-kocsi, vagy egyéb vendéglátó és kereskedelmi tevékenység céljára átalakított lakókocsi nem állítható fel.

5. Különleges és zöld karakter területén

  a)      építményeket a környezetbe illesztve kell elhelyezni.

6. Külterületi karakteren
   1. építményeket a tájba illesztve kell elhelyezni.         
   2. 10 méternél magasabb építmények építését megelőző településképi eljáráshoz tájesztétikai vizsgálatot és látványtervet kell mellékelni.

7. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

20. §

Hírközlési infrastruktúra

1. Vezeték nélküli hírközlési hálózat adó- és átjátszótornya, távközlési torony a település belterületén nem helyezhető el.

2. Műemléken és műemlék telkén (M), műemléki környezetben (Mk), helyi építészeti értékként védett területen (He) és épületen (H1 és H2), továbbá NATURA 2000 területen, országos ökológiai hálózat magterületén és ökológiai folyosóterületén, valamint helyi jelentőségű természetvédelmi terület és a védett természeti érték területén távközlési és hírközlési torony, távközlési magasépítmény, nem helyezhető el és nem létesíthető.

3. Belterületen antenna és antennatartó szerkezet kizárólag közterületről nem látható módon létesíthető, ezért antenna, távközlési adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés, csak az épület részeként, az épület megjelenéséhez illeszkedve, takartan helyezhető el.

4. Közterületről látható módon antenna csak  - a (2) bekezdésben felsorolt védett területek és védett épületek kivételével - azon épületekre és építményekre telepíthető, melyeken 2013. január 1. előtt már engedéllyel telepített antenna létesült.

5. Belterületen lévő antennatartó szerkezetek magassága nem növelhető.

6. Vezetékes hírközlési hálózat építményeket elsősorban meglévő vezetékes közművek infrastruktúrájának felhasználásával lehet elhelyezni, a meglévő oszlopsoron vezethető, ennek hiányában csak földbe helyezett alépítményben vezetve.

7. Vezetékes hírközlési hálózat szekrényei földfelszínen csak abban az esetben helyezhetők el, ha növénytakarásra alkalmas a hely. Ennek hiányában csak föld alatt alakíthatók ki.

21. §

Energiaellátás infrastruktúrájának kialakítása

1. ^[1]Új közműhálózat (villamos-, hírközlő- és kábel TV vezeték) belterületen – a gazdasági területek kivételével - csak föld alatt létesíthető. Ez alól, települési jelentőségű infrastruktúra fejlesztés esetén az Önkormányzat Jogi és Gazdasági Bizottsága felmentést adhat. Nem minősül új közműhálózatnak a meglévő légvezetékes hálózat hosszabbítása – kivéve új lakóterület kialakítása esetén -, valamint két szabad vezetékes hálózat közötti átkötés.
2. Nem létesíthető közmű- és energia, táv- és hírközlési vezeték a meglévő fasorok nyomvonalában, illetve védőtávolságában.
3. Légvezetékes hálózat rekonstrukciója azonos nyomvonalon az eredeti kialakításban is megvalósítható. A légvezetékes hálózat rekonstrukciója új nyomvonalon föld alatti kivitelű kell legyen, az ettől való eltéréshez az Önkormányzat Jogi és Gazdasági Bizottságának egyetértő véleményét kell beszerezni.

Új transzformátor csak transzformátorházban vagy épületben helyezhető el

22. §

A sajátos építményre, műtárgyra vonatkozó anyaghasználati követelmények

1. Új transzformátorház csak magastetős kialakítású lehet, fémszerkezetű konténer nem helyezhető le.
2. A légvezetékes hálózat új tartóoszlopai külterületen csak faszerkezetűek lehetnek.

V. FEJEZET

KÖZTERÜLETEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

23. §.

Közterületek alakítására vonatkozó általános követelmények

1. A közterületeket csak a legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni.
   A burkolatlan felületeket – ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák – fenntartható zöldfelülettel kell kialakítani.

2. A közterületek burkolatát – a kialakult, meglévő anyaghasználathoz igazodóan – a fenntarthatóság és karbantarthatóság érvényesítésével a káros környezeti hatásokat mérséklő megoldással kell kialakítani.

3. A közterületi szegélynél létesítendő parkolóhelyekhez - amennyiben ennek műszaki lehetőségei adottak - védő fasor kialakításáról kell gondoskodni.

4. A közterületeken a környezethez illő, a környezeti ártalmakat jól tűrő növényzetet kell telepíteni. Amennyiben parkoló is létesül, az utcák kialakítása során legalább az egyik (általában az északi, vagy keleti) oldalon fasor telepítéséről kell gondoskodni. Ettől csak ott lehet eltekinteni, ahol a növényzet kihelyezése a közút kezelőjének igazolása alapján veszélyezteti a közlekedés biztonságát, vagy ahol ezt a közmű üzemeltetőjének igazolása szerint a meglévő közműhálózat nem teszi lehetővé.

5. A járdák, utak felújítása, átalakítása, helyreállítása keretében azokat a gyalogosok számára akadálymentesíteni kell.

6. Közterületen a 3. mellékletben meghatározott növényfajok telepítése tilos.

8. Közterületek rendeltetéstől eltérő célú használatára vonatkozó előírások

24. §.

Büfé-kocsi, vagy egyéb vendéglátó és kereskedelmi tevékenység céljára átalakított lakókocsi közterületen, csak önkormányzati engedéllyel rendelkező alkalmi rendezvényen állítható fel.

VI. FEJEZET

REKLÁMHORDOZÓKRA ÉS REKLÁMHORDOZÓT TARTÓ BERENDEZÉSEK ELHELYEZÉSÉRE, ALKALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

25. §

Balatonfenyves területén plakát, reklám csak reklámhordozó berendezésen helyezhető el, épület-, építmény, műtárgy falára vagy szerkezetére közvetlenül nem ragasztható, nem rögzíthető.

9. Közterületen elhelyezett reklámhordozókra és reklámtartó berendezésekre vonatkozó szabályok

26.§

1. ^[2]Közterületen vagy köztulajdonban álló ingatlanon, csak a tulajdonos engedélyével helyezhető el reklámhordozó berendezés.

2. Minden közterületre szánt telepített reklámhordozó berendezés csak a közmű-szolgáltatókkal történt egyeztetést követően helyezhető el úgy, hogy a közúti, kerékpáros és gyalogos közlekedés számára szükséges közterület felülete biztosítva legyen.

3. Közterületen információs vagy más célú berendezésen nem alakítható ki 9 m2-nél nagyobb reklámok elhelyezésére szolgáló felület.

4. Közterületi pavilonon, kioszkon kizárólag a forgalmazott terméket népszerűsítő reklám helyezhető el.

5. ^[3]Az elhelyezett reklámhordozó és reklámhordozó berendezés folyamatos karbantartása, a berendezés elhelyezésére tulajdonosi engedéllyel rendelkező feladata és kötelessége.

6. Közterületről két vagy több oldalról látható hirdető-berendezés csak két vagy több oldali hirdetőfelülettel kerülhet kialakításra.

27.§

1. Közterületeken nem gazdasági célú reklámként csak olyan információk, feliratok, megnevezések, jelölések helyezhetők el, melyek célja

1. kulturális információ közzététele;
2. idegenforgalmi eligazítás;
3. közérdekű tájékoztatás;
4. indokolt esetben mobil irányítótábla kihelyezése szolgáltatások irányjelzésére.

2. Az (1) bekezdésben meghatározott információk az alábbi reklámhordozókon vagy reklámhordozó berendezéseken tehetők közzé:

1. közművelődési célú hirdetőoszlop;
2. közérdekű molinó;
3. önkormányzati hirdetőtábla;
4. útbaigazító információs tábla;
5. megállító tábla;
6. kínáló tábla;
7. mobil reklámzászló.

3. ^[4]Közérdekű útbaigazító csak a KRESZ-ben és a vonatkozó útügyi műszaki előírásokban meghatározott paramétereknek megfelelő megjelenéssel helyezhető ki, a közút kezelőjének jóváhagyásával és a közterület tulajdonosának engedélyével.

4. Nyitvatartási idő alatt
   1. egy üzlet elé közterületre maximum egy megállító tábla, saroküzletnél két megállító tábla;
   2. egy üzlet elé közterületre maximum egy mobil reklámzászló, saroküzletnél két mobil reklámzászló;
   3. vendéglátó egységek elé közterületre maximum két kínáló tábla

helyezhető el, olyan módon, hogy az a gyalogos-, kerékpáros közlekedést ne zavarja.

10. Magántulajdonban lévő ingatlanon elhelyezett nem gazdasági célú reklámhordozókra és reklámtartó berendezésekre vonatkozó szabályok

28. §

1. Közterületről látható magánterületen nem gazdasági célú reklám, illetve reklámhordozó berendezés csak a településrész jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatának megőrzését nem sértő, vagy nem akadályozó módon helyezhető el.

2. Magánterületen elhelyezett nem gazdasági célú reklám, reklámhordozó vagy reklámtartó berendezés kizárólag az adott ingatlanon folytatott kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységet hirdetheti.

3. Magánterületen elhelyezhető nem gazdasági célú reklámhordozó a
   1. cégér;
   2. cégtábla, cégfelirat és címtábla;
   3. zászló.

4. Új reklámhordozó és reklámhordozó berendezés az épülethomlokzaton csak a meglévő, használaton kívüli berendezés egyidejű eltávolításával helyezhető el.

29. §

1. A 28.§ (3) bekezdésében meghatározott berendezések kialakításának illeszkednie kell az épület
   1. homlokzati kialakításához, vízszintes és függőleges tagolásához;
   2. színéhez;
   3. arányrendszeréhez;
   4. nyílászáróinak kiosztásához, ritmusához;
   5. homlokzatán megjelenő egyéb berendezésekhez.

2. A 28.§ (3) bekezdésében meghatározott berendezés még részben sem takarhatja épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét és nem változtathatja meg azok karakterét; több rendeltetési egység esetén a berendezések csak egységes koncepció szerinti kialakításban helyezhetők el a földszinti portál felett, az osztópárkány alatti sávban. Nyílászárók közötti falszakaszokon és a tetőfelületen nem alakítható ki.

3. Portálok fölé árnyékolószerkezet, napernyő elhelyezhető, azonban az nem tartalmazhat reklámot, hirdetést, termékmegjelölést, ez alól kivétel az árnyékoló függőleges „szoknya” részen az üzlet profilját jelző logó, cégfelirat.

30. §

Cégérek, cégtáblák, cégfeliratok, címtáblák és zászlók elhelyezése

1. Cégér, cégtábla és címtábla rendeltetési egységenként 1-1 darab, sarok kialakítású rendeltetési egységeknél 2-2 db helyezhető el.

2. Cégtábla, cégfelirat és címtábla a fal homlokzati síkjától nem állhat ki jobban 10 cm-nél, kapukon nem helyezhető el, elhelyezhető azonban kapupilléreken, valamint közvetlenül a kapu mellett az épület falán.

3. Cégér nem lakáscélú rendeltetési egységenként legfeljebb 1 db, sarokkialakítás esetén 2 db helyezhető el, konzolos kialakítással, maximum 60 cm vízszintes irányú vetülettel és maximum 60 cm magas függőleges felülettel.

4. Ablakokra, kirakatok üvegezésére reklámcélú dekoráció, felirat nem helyezhető el, kivéve az önálló betűkből vagy ábrából álló cégjelzést, melynek mérete nem haladja meg a kirakat felületének 10%-át.

5. Zászló épület falára csak zászlótartó berendezéssel helyezhető el, rendeltetési egységenként maximum 2 db, egyenként max. 1 m² felülettel. Zászló előkertben ingatlanonként 3 db helyezhető el.

11. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények alóli eltérési szabályok

31. §

1. Balatonfenyves rendezvénynaptárában szereplő rendezvény közterületen történő reklámozása kizárólag a 4. melléklet 2. fejezében felsorolt helyen kifeszíthető transzparensen (molinón), évente összesen legfeljebb 12 hét időtartammal megengedett. 

2. Építési reklámháló bármely településszerkezeti terv szerinti területi besorolásban elhelyezhető az építkezés időszakában, a jogszabályban rögzített feltételek teljesülése és településképi bejelentési eljárás alapján.

VII. FEJEZET

KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

12. Rendelkezés a kötelező szakmai konzultációról

32. §

Balatonfenyves Önkormányzat Képviselőtestülete nem folytat településképi konzultációt.

VIII. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS

33. §

13. A véleményezési eljárással érintett építmények köre

Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni a 6. melléklet 1. fejezetében meghatározott engedélyezési eljárásokat megelőzően.

14. A véleményezési eljárás részletes szabályai

34. §

1. A településképi véleményezési eljáráshoz a kérelmező (építtető) kérelmét a 6. melléklet 3. fejezetében közzétett nyomtatványon nyújtja be.

2. A polgármester településképi véleményezési eljárás keretében hozott településképi véleménye a 6. melléklet 1. fejezetében meghatározott esetekben a főépítész szakmai álláspontján alapul.

3. A településképi vélemény kialakítása során a Vhr.-ben meghatározottakon túl az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

1. területfelhasználás megfelelősége a környezet szempontjából;
2. a rálátás és kilátás követelményeinek való megfelelés;
3. kialakult település-, vagy telekszerkezetnek való megfelelőség;
4. a védendő (megmaradó) építészeti és zöldfelületi adottságokat figyelembe vevő megfelelőség;
5. a tervezett, távlati adottságokat figyelembe vevő megfelelőség;
6. magassági illeszkedés, megfelelőség.

IX. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

35. §   

Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a 6. melléklet 2. fejezetében meghatározott esetekben, az engedély nélkül végezhető építési tevékenységek, reklámelhelyezések megkezdése előtt, továbbá az építmények rendeltetésének megváltoztatásának egyes eseteiben.

15. A bejelentési eljárás részletes szabályai

36. §

1. A településképi bejelentési eljáráshoz a kérelmező (építtető) kérelmét a 6. melléklet 4. fejezetében közzétett nyomtatványon nyújtja be.
2. A településképi bejelentési eljárás során a polgármester a főépítész szakmai álláspontját megismerve dönt.
3. A településképi bejelentési eljárásban az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

1. a településrendezési eszközöknek való megfelelést, a területfelhasználás megfelelőségét a környezet szempontjából;
2. a rálátás és kilátás követelményeinek való megfelelést;
3. a településképi megfelelőséget, így különösen

ca)  a telepítés (a környezetbe illeszkedés, a beépítés vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelme) településképbe való illesztését, a helyi építészeti érték védelmének érvényre juttatását, azokra gyakorolt hatását;

cb) az épület homlokzatának és tetőzetének kialakítási módját,

cc) a közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit,

cd) az építmény takaratlanul maradó és közterületről közvetlenül látható határfelületeinek kialakítási módját és feltételeit,

ce) a közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító és hirdetőberendezések kialakítását;

4. kialakult település- vagy telekszerkezetnek való megfelelőséget;
5. a védendő (megmaradó) építészeti és zöldfelületi adottságokat figyelembe vevő megfelelőséget;
6. a tervezett, távlati adottságokat figyelembe vevő megfelelőséget;
7. a magassági illeszkedést, megfelelőséget;
8. az épület rendeltetésének a környezetet nem zavaró megfelelőségét.

4. A településképi bejelentés tudomásulvétele esetén annak érvényességi ideje:

1. állandó építmény esetén 2 év;
2. legfeljebb 180 napig fennálló építmény esetén a bejelentés időtartama;
3. reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés esetén 2 év.

5. A településképi bejelentés szerinti tevékenység a bejelentés alapján megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges, és a polgármester a tevékenység végzését a bejelentést követő 15 napon belül nem tiltja meg.

X. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG

16. A településképi kötelezési eljárás

37. §

1. A polgármester a jogszabályban foglaltak szerinti településképi kötelezési eljárást folytat le és az érintett ingatlan tulajdonosát az e rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesülése érdekében az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi.

2. Településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni a településkép védelmének érdekében, különösen:

1. az építmények

aa)  jó karbantartásának;

ab)  homlokzati elemeinek, színezésének védelme;

ac)  az egységes megjelenés biztosításának;

ad)  külső megjelenését kedvezőtlenül befolyásoló tárgyak, egyéb műszaki berendezések eltávolításának;

ae)  rendeltetésnek megfelelő funkciójának megőrzése

                          érdekében;

2. az építési övezetre előírt zöldfelület biztosításának érdekében;
3. a telek területfelhasználási szabályoknak megfelelő használata érdekében;
4. építkezések átmeneti állapota esetében a terület adottságának megfelelő szintű bekerítésére, rendben tartására vonatkozó szabályok érdekében;

amennyiben a településképi elem fenntartása, karbantartása, átalakítása, kialakítása vagy használata nem felel meg az e rendeletben meghatározott előírásoknak.

3. Településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni a településképi bejelentés nélkül vagy attól eltérően végzett építési tevékenység, reklámelhelyezések és rendeltetésváltoztatások esetében.

17. A településkép-védelmi bírság mértéke, kiszabásának és behajtásának módja

38. §

1. A településképi követelmények településképi kötelezésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetére az ingatlan tulajdonosával szemben 50.000 – 1.000.000 forintig terjedő településképi bírság szabható ki.

2. A kötelezettnek a településkép-védelmi bírságot a határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül kell megfizetnie Balatonfenyves Község Önkormányzatának számlájára.

3. A be nem fizetett településkép-védelmi bírság, adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

XI. FEJEZET

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER

18. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése

39. §

Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testülete nem alkalmaz ösztönzőrendszert a településképi követelmények alkalmazásának ösztönzésére.

XII. FEJEZET

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

40. §

Hatálybalépés

E rendelet 2018. december hó 01. napján lép hatályba.

41. §

Átmeneti rendelkezések

A hatálybalépéskor folyamatban lévő, már megindított véleményezési és bejelentési eljárásokra, továbbá kötelezési eljárásokra és bírságolásokra e rendeletet nem kell alkalmazni.

42. §

Módosító és hatályon kívül helyező rendelkezések

1. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015 (III. 31.) számú önkormányzati rendelete Balatonfenyves Község településképi védelméről.

(2)     E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Balatonfenyves Község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 21/2006. (IX.15.) rendeletének alábbi rendelkezései hatályukat vesztik:

1. § (20), (28) és (29) bekezdései

25.§ (3) bekezdése

26.§ (2) bekezdése

27.§-a

32.§ (2) és (3) bekezdései

1. melléklete.

Balatonfenyves, 2018. november hó 30.

Lombár Gábor                                                                       Dr. Tóthné dr. Sass Mónika

polgármester                                                                          jegyző

KIHIRDETÉSI ZÁRDÉK

A rendelet kihirdetésre került 2018. november hó 30-án.

dr. Tóthné dr. Sass Mónika

jegyző

Egységes szerkezetbe foglalva 2019. október 7-én.

Dr. Tóthné dr. Sass Mónika

jegyző