Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelete
BALATONFENYVES KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
Hatályos: 2024. 02. 24Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelete
BALATONFENYVES KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
Balatonfenyves Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 6/A. § (3) bekezdésében és a 62. § (6) bekezdés 6.) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, és az Étv. 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes területrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet VI. fejezetének eljárási szabályai szerint a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
1. Hatály, szabályozási elemek
1. § (1) A rendelet területi hatálya a község közigazgatási területére terjed ki és az 1. mellékletét képező SZT-1 jelű külterületi, a 2. mellékletét képező SZT-2/1, SZT-2/2, SZT-2/3, SZT-2/4 jelű belterületi szabályozási tervekkel, valamint a 3. mellékletét képező SZT-2/5 és SZT-2/6 jelű Imre major és Pál major településrészekre vonatkozó szabályozási tervekkel együtt alkalmazható.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen telket alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ideértve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni az általános érvényű előírások mellett e rendelet alkalmazásával szabad.
(3) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Balaton törvény és az OTÉK előírásait kell figyelembe venni, illetve az illeszkedési szabályokat kell alkalmazni.
(4) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.
(5) A szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni:
a) a település közigazgatási határát;
b) a meglévő és tervezett belterületi határt;
c) a szabályozási és védelmi vonalakat, területeket;
d) az övezetek határait, és előírásait.
(6) A szabályozási tervben irányadónak kell tekinteni: a telekhatárt.
2. Fogalommeghatározások
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. Kialakult állapot: Más jogszabály, vagy a HÉSZ ahol kialakult állapotra utal ott az adott utcaszakaszon - saroktól sarokig terjedő rész - legalább 70%-os beépítettsége esetén max. 24,0 m-es telekszélességig az alábbiak szerint:
a) oldalkert vonatkozásában az építési övezetben a mindenkori ingatlan-nyilvántartásban lejegyzett telekhatárok és a főépület, valamint legalább szerkezetkész főépület által meghatározott legkisebb és legnagyobb értékek közötti oldalkert méret értendő, de legalább 2,0 m;
b) elő- és hátsókert vonatkozásában a mindenkori ingatlan-nyilvántartásban lejegyzett telekhatárok és épületek, valamint legalább szerkezetkész épületek által meghatározott kialakult jellemző méret, ha az egyértelműen nem állapítható meg, akkor a csatlakozó szomszédos telkek esetén kialakult méret értendő,
c) Építmény magasság esetén a kialakult állapot ott értelmezhető, ahol ezen állapotra a szabályozási terv utalást tartalmaz, vagy a HÉSZ az építési övezetre vonatkozólag e tekintetben rendelkezik.
2. Építménymagasság („H”): Az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő építmény kontúrvonalára állított függőleges felületre vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték. Az építménymagasság megállapítása során:
a) az egyes homlokzati vetületi-felületeket az adott felületi síknak és a legfelső teljes építményszint záró szerkezetének felső síkjának metszésvonala vagy érintővonala és a síknak a rendezett tereppel való metszésvonala közötti magassággal kell megállapítani, legfeljebb 6,0 m magasságú két oromfal kivételével, amelyek nem az építmény hosszoldalán állnak,
b) az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani - a kémény, a tetőszerelvények, a 0,5 m2-t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablak és az 1,0 m2-t meg nem haladó felületű reklámhordozók kivételével - mindazoknak az építményrészeknek (attikafal, torony, kupola, tető, tetőrész vagy egyéb építményrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintővonalra az építmény irányában emelkedő 45° alatt vont sík fölé emelkednek, ezen építményrészeknek az illető homlokzat felületi síkjára ugyancsak 45° alatt vont - az előzővel párhuzamos - síkkal történő vetítéssel meghatározott magasságával,
c) a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belső udvar homlokzatfelületeit, valamint a loggiák belső oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kívül kell hagyni,
d) az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni.
e) Az épület egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani.
3. Területrendezési törvényből következő általános előírások
3. § (1) A község beépítésre szánt területein, illetve belterületén új épület építésre és meglévő épület rendeltetésének megváltoztatására a Balaton törvény előírását figyelembe kell venni.
(2) A község igazgatási területén 2500 m2-nél nagyobb, összes szintterületű csarnok jellegű épület nem létesíthető. Az M7-es gyorsforgalmi út és a Balaton-part közötti területen csarnok jellegű kereskedelmi és raktározási rendeltetésű épület nem helyezhető el.
(3) A település beépítésre nem szánt területén a terepszint alatti építmény alapterülete a telek 10 %-át nem haladhatja meg.
(4) A szabályozási terven jelölt - - K- - vonallánc és a Balaton szabályozási partvonala közti területet beépítetlenül kell megőrizni. Meglévő épület a területen belül felújítható.
4. Beépítésre vonatkozó általános előírások
4. § (1) A kialakult beépítéseknél a meglévő beépítési módot, telekméretet, beépítettséget és épületmagasságot adottságnak kell tekinteni, a meglévő épületek átalakíthatók, felújíthatók, korszerűsíthetők, újjáépíthetők. Bővítés vagy új épület létesítése esetén a beépítési előírásokat be kell tartani. Új telekalakítás esetén a minimális telekszélesség szabadon-álló beépítés esetén 16,0 m, oldalhatáron álló beépítés esetén 14,0 m.
(2) A község közigazgatási területén megvalósuló épületek parkoló szükségletét az OTÉK járművek elhelyezésére vonatkozó előírásai alapján kell meghatározni, és az építési telken belül elhelyezni. Közcélú, közhasználatú intézmények esetén közterületi parkoló kialakítás a helyi parkolási rendelet szerint a közterületi tulajdonos, illetve kezelőjének a hozzájárulásával történhet.
(3) A terepszint alatti építmények (pincék) közterületet, idegen telket, meglévő építményeket hatásterületükkel nem veszélyeztethetik, a meglévő pince területeket a beépítéseknél figyelembe kell venni.
(4) Építési tevékenység során a talajvíz szulfát tartalmát is figyelembe kell venni, különösen a parti sávi építmények elhelyezésénél, valamint a nagyberek mélyfekvésű tőzeges altalajú területein.
(5) A feltöltött és mély fekvésű területeken történő építés esetén a talajvíz várható szintjét - különösen a parti sávi beépítéseknél - figyelembe kell venni.
(6) A növényzet telepítésére vonatkozó előírásokat Balatonfenyves Község településképi rendelete tartalmazza.
(7) Ahol új épület építést a szabályozási terv nem teszi lehetővé, ott a legnagyobb beépítettség határértékéig legfeljebb nettó 25 m2-es bővítmény egy alakalommal létesíthető akkor, ha ezzel a lehetőséggel 1989. jan. 1. után még nem éltek.
(8) A község beépítésre szánt területein különálló terepszint alatti építmény (pince) csak a falusias lakóterületeken létesíthető. A további területeken a talajvíz és talajviszonyok figyelembevétele mellett terepszint alatti építmény csak épület alatt helyezhető el.
(9) Az utak mentén az előkert legkisebb mélysége a kialakult állapotnak megfelelő, vagy minimum 5,0 m - kivétel ez alól azok az ingatlanok, amelyek előtt a lakóút átlagos szabályozási szélessége nem haladja meg a 6 métert, ebben az esetben a keskeny út felől minimum 3 méter előkert megengedett. A beépítésnél az OTÉK oldal és hátsó kertre vonatkozó előírásait kell alkalmazni.
(10) Építmények magassága nem haladhatja meg az előírt maximális épületmagasságot. Ez a szabályzás nem vonatkozik a gazdasági és mezőgazdasági területeken lévő technológiai építményekre, műtárgyakra és sajátos építményfajtákra, amelyek legmagasabb pontja nem haladhatja meg az adott építési övezetre megállapított épületmagasság kétszeresét, amely legfeljebb 20,0 m lehet.
(11)1 Az építmények legmagasabb építményszintje nem haladhatja meg az építési övezetre, övezetre előírt legnagyobb épületmagasságot és terepcsatlakozás feletti homlokzatának átlagos magassága oldalanként nem lehet több mint az építési övezetre, övezetre előírt épületmagasság 1,2-szerese.
(12) „SZ” vagy „O” jelű beépítési mód esetében a 11 m-nél keskenyebb szélességű kialakult telekpárokon ikres beépítést is lehet alkalmazni, amennyiben a két szomszédos ingatlan tulajdonosa ügyvéd vagy közjegyző által ellenjegyzett okirattal, vagy bizonyító erejű magánokirattal ebben megegyeznek. A kialakítható telek legkisebb területe ez esetben az adott építési övezetre vonatkozó kialakítható telek legkisebb területi értéknek 50%-a lehet.2
(13) Beépítésre nem szánt területen az építési helyre, az elő-, oldal- és hátsókertre az OTÉK vonatkozó előírásait kell alkalmazni.
5. Környezet-, táj- és természetvédelem.
5. § A környezet-, táj- és természetvédelemmel kapcsolatos szabályozást, lehatárolását a védőtávolságokat a szabályozási terv tünteti fel.
6. Környezetvédelem
6. § (1) A környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:
a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő;
b) megelőzze a környezetszennyezést;
c) kizárja a környezetkárosítást.
(2) Levegőtisztaság-védelmi szempontból a területen csak olyan tevékenység folytatható és csak olyan létesítmény alakítható ki, amelynek levegőszennyezőanyag-kibocsátása a területre vonatkozó határértékeket nem lépi túl. A területre a vonatkozó korm. rend. alapján az ökológiailag sérülékeny területre vonatkozó határértékek az érvényesek.
(3) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.
(4) Védőfásításokkal gondoskodni kell – a szabályozási tervben beültetési kötelezettséget előíró helyeken - a szántóföldi porszennyezés, valamint az élővizek szennyezésének megakadályozásáról.
(5) A szippantott szennyvizek csak a működési engedéllyel rendelkező szennyvíztisztító telepre szállíthatók.
(6) A település szennyeződés érzékenységi besorolása a vonatkozó rendelet alapján fokozottan érzékeny területnek minősül.
(7) A településen a zajvédelem az országos előírások szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy mind a zöldterületekre, a lakóterületekre és a temető területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek.
(8) Zajvédelmi szempontból a – közlekedésből származó – megengedett A-hangnyomásszint a 7. számú főút mentén 65/55 dB, az egyéb lakóterületeken 55/45 dB, a temető területén és a beépítésre nem szánt területeken a közlekedési és közműterületek kivételével 50/40 dB.
(9) A forgalmi út – 7-es főút - közvetlen környezetében egészségügyi, oktatási és gyermek intézményeket elhelyezni nem lehet.
(10) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról, tisztításáról az üzemeltető köteles gondoskodni.
(11) A közcsatornával még ellátatlan belterületen a kialakult állapot esetén, illetve külterületen keletkező szennyvizek csak zárt gyűjtőben helyezhetők el. A külön pontban meghatározott feltételek szerint. A zárt gyűjtőt a csatornahálózat kiépítésével a rákötések után fel kell számolni.
(12) A szennyvíztisztító teleptől 300 m; a dögkonténertől 500 m, a hígtrágya ürítőtől és szippantott szennyvízürítő helytől 1000 m védőtávolságon belül új lakóépület, élelmiszer feldolgozó, -raktározó, -kereskedelmi létesítmény továbbá állattartótelep nem létesíthető.
(13) Országos közutak és vasútvonalak beépítésre nem szánt területen levő szakaszai mentén a tengelytől számított 50 méter, továbbá közforgalmú vasútvonal szélső vágányától számított 50 méter távolságon belül lakóépület nem létesíthető.
(14) Vízfolyások medrétől 50 méter távolságon belül mezőgazdasági területen állattartó építmény nem létesíthető.
(15) Természetes és természet közeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonaltól számított 50 m-en belül, tavak partjától számított 100 m-en belül – a Balaton parti belterületi szakasz kivételével- meglévő épületek, építmények, létesítmények átépítéséhez, átalakításához, vízi létesítmények, kikötők, illetve a halászati célú hasznosítást szolgáló létesítmények létesítéséhez, kivitelezéshez az illetékes szakhatóságok hozzájárulása szükséges.
(16) A területen a 20 férőhelyet elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 férőhelyet elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.
(17) A településen üzemanyagtöltő állomás közlekedési és gazdasági területen helyezhető el, amennyiben a vonatkozó kormányrendelet értelmében az üzemanyagtöltő állomás 50 m sugarú védelmi övezetében nem helyezkedik el állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület, valamint időszakos, vagy átmeneti emberi tartózkodásra szolgáló létesítmény (így különösen oktatási, egészségügyi, üdülési célt szolgáló létesítmény), illetve levegőterhelésre érzékeny, élelmezési célt szolgáló növényi kultúra.
(18) A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása – a kommunális hulladéklerakó telepre - megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.
(19) A gazdasági területeken csak a szomszédos ingatlanok terület-felhasználását nem zavaró létesítmények helyezhetők el.
7. Természetvédelem
7. § (1) Az országosan védett természeti értékek védelmével kapcsolatos részletes szabályokat az illetékes Nemzeti Park Igazgatósága kezelési tervben határozza meg.
(2) Védett természeti terület állapotát és jellegét természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni tilos. A „Natura 2000” területek helyrajzi számos felsorolását a függelék tartalmazza. Művelési ág megváltoztatása csak a vonatkozó jogszabályok szerint történhet.
(3) Védett természeti területen, új adótorony, távközlési magas építmény, magasfeszültségű villamos távvezeték nem létesíthető.
(4) Védett természeti területen a gazdálkodás környezet- és természetkímélő módszerek alkalmazásával történhet.
(5) Védett természeti területen az erdő elsődleges funkciója védelmi, szálaló vágás és természetes felújítás megengedett. Új erdő telepítése csak őshonos fafajokból történhet.
(6) Védett természeti területen új külszíni művelésű bánya nem létesíthető.
(7) Természeti területen a területet szennyező vagy veszélyeztető létesítmény nem helyezhető el.
(8) A védettségre tényét az ingatlan nyilvántartásban fel kell tüntetni.
8. Tájvédelem
8. § (1) Tájvédelmi okokból útsorfásítást kell végezni az utak mentén.
(2) Nem létesíthető közmű- és energia, táv- és hírközlési vezeték a meglévő fasorok nyomvonalában.
(3) Új közutak, utcák kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítéséhez területet kell biztosítani.
(4) Az általános tájvédelem érdekében a külterületi utak menti fasorok, mezsgyék, vízfolyások, csatornák menti galérianövényzet védelméről gondoskodni kell.
(5) A termőföldről szóló törvény alapján az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett, mezőgazdasági termelés számára kedvezőtlen termőhelyi adottságú területeken levő természetes növényállományt (mocsár, láp, rét, legelő) meg kell őrizni.
(6) A szabályozási terven jelölt tájképvédelmi területekre a Balaton törvény térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetére vonatkozó előírások betartandók.
9. Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások, kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés
9. § A szabályozási terv által javasolt - a település egyes területrészeit érintő - kiszolgáló és lakóút (helyi közút) létesítése, bővítése vagy szabályozása a vonatkozó jogszabályok alapján történhet.
10. Útépítési és közművesítési hozzájárulás
10. § (1) A helyi közutakat és közműveket legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatba vételéig meg kell valósítani a telkeket kialakítónak.
(2) Az önkormányzat a helyi közutak, illetőleg közművek költségét - amennyiben azt a település önkormányzata létesítette -, részben, de legfeljebb 90 %-ig az érintett ingatlanok tulajdonosaira háríthatja.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
11. Lakóterület építési övezet
11. § (1) A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésre szolgál.
(2) A lakóterület az alábbi építési övezetekre tagozódik:
a) kertvárosias lakó építési övezet (Lke)
b) falusias lakó építési övezet (Lf)
(3) A beépítési mód meghatározását, az épületmagasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot a szabályozási terv és a lakóterületek részletes szabályozása tartalmazza.
(4) A kialakult, keskeny oldalhatárosan beépített telkeknél a tűztávolság az oldalkert felé 4,0 m-ig csökkenthető a vonatkozó jogszabályok betartása mellett.
12. Kertvárosias lakó építési övezet
12. § (1) A szabályozási terven a kertvárosias lakó építési övezet jele: Lke. Az építési övezeti jellemzőket az alábbi táblázat tartalmazza:
Övezet |
Beépítési |
Beépítési magasság megengedett legnagyobb mértéke |
Beépítettség |
Kialakítható telek legkisebb |
Zöldfelület legkisebb mértéke |
|---|---|---|---|---|---|
Lke1 |
SZ |
6,0 |
30 |
450 |
50 |
Lke2 |
SZ |
6,0 |
30 |
550 |
50 |
Lke3 |
IKR |
6,0 |
30 |
360 |
50 |
Lke4 |
SZ |
6,0 |
30 |
550 |
50 |
Lke5 |
SZ |
6,0 |
30 |
700 |
50 |
Lke6 |
O |
6,0 |
30 |
800 |
50 |
Lke7 |
O |
6,0 |
30 |
700 |
50 |
Lke8 |
IKR |
6,0 |
30 |
800 |
50 |
Lke9 |
CS |
6,0 |
30 |
1500 |
50 |
Lke10 |
O |
6,0 |
30 |
450 |
50 |
13. Falusias lakó építési övezet
13. § (1) A szabályozási terven a lakó építési övezet jele: „Lf”. Az építési övezeti jellemzőket az alábbi táblázat tartalmazza:
Övezet |
Beépítési |
Beépítési magasság megengedett legnagyobb mértéke |
Beépítettség |
Kialakítható telek legkisebb |
Zöldfelület legkisebb mértéke |
|---|---|---|---|---|---|
Lf-1 |
CS |
5,5 |
30 |
700 |
40 |
Lf-2 |
O |
5,5 |
30 |
900 |
40 |
14. Vegyes terület építési övezet
14. § (1) A vegyes terület elsősorban lakó- és olyan települési szintű egyéb igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek, vegyesen történő elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre.
(2) A vegyes terület az alábbi építési övezetekre tagozódik:
a) településközpont építési övezet (Vt)
b) intézmény építési övezet (Vi)
15. Településközpont építési övezet
15. §5 (1) A szabályozási terven a településközpont építési övezet jele: „Vt”. Az építési övezet jellemzői az alábbiak:
a) Vt-1 jelű övezet előírásai:
aa) Beépítési mód: SZ
ab) Épületmagasság max.: 6,0 m
ac) Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke max.: 40%
ad) Legkisebb telekméret m2: 1500
ae) Zöldfelület legkisebb mértéke: 10%
b) Vt-2 jelű övezet előírásai:
ba) Beépítési mód: SZ
bb) Épületmagasság max.: 6,0 m
bc) Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke max.: 35%
bd) Legkisebb telekméret m2: 500
be) Zöldfelület legkisebb mértéke: 10%
c) A Vt-3 jelű építési övezet előírásai:
ca) Beépítési mód: SZ
cb) Épületmagasság max.: 5,0 m
cc) Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke max.: 35%
cd) Legkisebb telekméret m2: 400
ce) Zöldfelület legkisebb mértéke: 10%
d) A Vt-4 jelű építési övezet előírásai:
da) Beépítési mód: O
db) Épületmagasság max.: 5,5 m
dc) Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke max.: 60%
dd) Legkisebb telekméret m2: 400
de) Zöldfelület legkisebb mértéke: 10%
e) A Vt-5 jelű építési övezet előírásai:
ea) Beépítési mód: SZ
eb) Épületmagasság max.: 7,5 m
ec) Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke max.: 60%
ed) Legkisebb telekméret m2: 450
ee) Zöldfelület legkisebb mértéke: 10%
f) A Vt-6 jelű építési övezet előírásai:
fa) Beépítési mód: Z
fb) Épületmagasság max.: 7,5 m
fc) Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke max.: 80%
fd) Legkisebb telekméret m2: 450
fe) Zöldfelület legkisebb mértéke: 10%
g) A Vt-7 jelű építési övezet előírásai:
ga) Beépítési mód: CS
gb) Épületmagasság max.: 5,5 m
gc) Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke max.: 30%
gd) Legkisebb telekméret m2: Nem osztható
ge) Zöldfelület legkisebb mértéke: 10%
h) A Vt-8 jelű építési övezet előírásai:
ha) Beépítési mód: SZ
hb) Épületmagasság max.: 6,0 m
hc) Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke max.: 40%
hd) Legkisebb telekméret m2: 1000
he) Zöldfelület legkisebb mértéke: 10%
i) A Vt-9 jelű építési övezet előírásai:
ia) Beépítési mód: SZ
ib) Épületmagasság max.: 9,0 m
ic) Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke max.: 40%
id) Legkisebb telekméret m2: 500
ie) Zöldfelület legkisebb mértéke: 10%
j) A Vt-10 jelű építési övezet előírásai:
ja) Beépítési mód: SZ
jb) Épületmagasság max.: 10,0 m
jc) Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke max.: 40%
jd) Legkisebb telekméret m2: 6000
je) Zöldfelület legkisebb mértéke: 50%
(2) Építeni csak burkolt úttal megközelíthető és teljes közművel ellátott ingatlanon lehet.
(3) A településközpont építési övezetben (Vt)
a) lakóépület, (kivéve (7) bekezdés szerinti Vt-4 építési övezetet)
b) igazgatási épület,
c) kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó épület,
d) szálláshely szolgáltató épület,
e) kulturális-, közösségi szórakoztató épület,
f) hitéleti épület,
g) nevelési-, oktatási,
h) egészségügyi-, szociális épület,
i) sportépítmény helyezhető el.
(4) Kivételesen elhelyezhető
a) nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény;
b) termelő kertészeti építmény
amennyiben a rendeltetés a használat során a terület sajátos használatát nem korlátozza vagy attól nem igényel védelmet, és a területre vonatkozó övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetés szerinti külön jogszabályi előírásoknak megfelel.
(5) A területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek számára.
(6) Melléképítmények az OTÉK fogalommeghatározásokat tartalmazó mellékletének melléképítményekre vonatkozó felsorolása szerint építhetők, kivéve
a) a húsfüstölő;
b) jégverem;
c) zöldségverem;
d) állat ól, állatkifutó;
e) trágyatároló, komposztáló;
f) siló, ömlesztettanyag-, folyadék és gáztároló
melléképítményeket.
(7) Vt-4 építési övezetben lakó funkció nem létesíthető.
16. Intézmény építési övezet
16. § (1) A szabályozási terven az intézmény építési övezet jele: „Vi”. Az építési övezeti jellemzőket az alábbi táblázat tartalmazza:
Övezet |
Beépítési |
Beépítési magasság megengedett legnagyobb mértéke |
Beépítettség |
Kialakítható telek legkisebb |
Zöldfelület legkisebb mértéke |
|---|---|---|---|---|---|
Vi-1 |
SZ |
K |
40 |
Nem |
50 |
Vi-2 |
SZ |
7,5 |
50 |
Nem |
50 |
Vi-3 |
Z |
7,5 |
50 |
2000 |
50 |
Vi-4 |
SZ |
4,5 |
35 |
Nem |
50 |
Vi-5 |
SZ |
4,5 |
40 |
550 |
50 |
Vi-6 |
SZ |
7,5 |
50 |
5000 |
50 |
Vi-7 |
SZ |
10,0 |
40 |
6000 |
50 |
17. Gazdasági terület építési övezet
17. § (1) A gazdasági terület elsődlegesen gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A gazdasági terület az alábbi építési övezetekre tagozódik:
a) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági építési övezet (Gksz)
b) ipari és mezőgazdasági gazdasági építési övezet (Gipm)
18. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági építési övezet
18. § (1) A szabályozási terven a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági építési övezet jele: „Gksz”. Az építési övezeti jellemzőket az alábbi táblázat tartalmazza:
Övezet |
Beépítési |
Beépítési magasság megengedett legnagyobb mértéke |
Beépítettség |
Kialakítható telek legkisebb |
Zöldfelület legkisebb mértéke |
|---|---|---|---|---|---|
Gksz-1 |
SZ |
7,5 |
35 |
3000 |
25 |
Gksz-2 |
SZ |
6,0 |
35 |
3000 |
25 |
Gksz-3 |
SZ |
6,0 |
35 |
1500 |
25 |
Gksz-4 |
SZ |
6,0 |
35 |
1200 |
25 |
19. Ipari és mezőgazdasági gazdasági építési övezet
19. § (1) A szabályozási terven az ipari és mezőgazdasági gazdasági építési övezet jele: „Gipm”. Az építési övezeti jellemzőket az alábbi táblázat tartalmazza:
Övezet |
Beépítési |
Beépítési magasság megengedett legnagyobb mértéke |
Beépítettség |
Kialakítható telek legkisebb |
Zöldfelület legkisebb mértéke |
|---|---|---|---|---|---|
Gipm-1 |
SZ |
7,5 |
30 |
3000 |
40 |
Gipm-2 |
SZ |
6,0 |
30 |
1500 |
40 |
20. Üdülőterület építési övezet
20. § (1) Az üdülőterület elsősorban üdülőépületek elhelyezésre szolgál.
(2) Az üdülőterület az alábbi építési övezetekre tagozódik:
a) üdülőházas építési övezet (Üü)
b) hétvégi házas építési övezet (Üh)
(3) A kialakult, keskeny oldalhatárosan beépített telkeknél a tűztávolság az oldalkert felé 4,0 m-ig csökkenthető a vonatkozó jogszabályok betartása mellett.
(4) Az oldalhatáros, 20 m, vagy annál szélesebb telkek esetén szabadon-álló beépítési mód is alkalmazható azzal, hogy az oldalhatáros beépítés eredeti oldalkertje felé minimum 6,0 m-es oldalkertet kell kialakítani.
(5) Üdülőterületen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
21. Üdülőházas építési övezet
21. § (1) A szabályozási terven az üdülőházas építési övezet jele: „Üü”. Az építési övezeti jellemzőket az alábbi táblázat tartalmazza:
Övezet |
Beépítési |
Beépítési magasság megengedett legnagyobb mértéke |
Beépítettség |
Kialakítható telek legkisebb |
Zöldfelület legkisebb mértéke |
|---|---|---|---|---|---|
Üü-1 |
SZ |
7,5 |
20 |
1100 |
40 |
Üü-2 |
SZ |
7,5 |
20 |
2000 |
40 |
Üü-3 |
SZ |
6,0 |
20 |
900 |
40 |
6Üü-4 |
SZ |
7,5 – K |
15 |
Nem |
40 |
Üü-5 |
SZ |
K |
20 |
2000 |
40 |
Üü-6 |
SZ |
7,5 |
20 |
2000 |
40 |
Üü-7 |
SZ |
7,5 – K |
20 |
3000 |
40 |
Üü-8 |
SZ |
8,0 |
30 |
2000 |
40 |
Üü-9 |
SZ |
8,0 |
30 |
900 |
40 |
22. Hétvégi házas építési övezet
22. § (1) A szabályozási terven a hétvégiházas építési övezet jele: „Üh”. Az építési övezeti jellemzőket az alábbi táblázat tartalmazza:
Övezet |
Beépítési |
Beépítési magasság megengedett legnagyobb mértéke |
Beépítettség |
Kialakítható telek legkisebb |
Zöldfelület legkisebb mértéke |
|---|---|---|---|---|---|
Üh-1 |
SZ |
4,5 |
20 |
450 |
60 |
Üh-2 |
SZ |
4,5 |
20 |
550 |
60 |
Üh-3 |
SZ |
4,5 |
20 |
Nem |
60 |
Üh-4 |
Z |
4,5-K |
20 |
Nem |
60 |
Üh-5 |
IKR |
4,5 |
20 |
450 |
60 |
Üh-6 |
SZ |
4,5 |
20 |
600 |
60 |
Üh-7 |
O |
4,5 |
20 |
Nem |
60 |
Üh-8 |
SZ |
4,5 |
20 |
360 |
60 |
23. Különleges terület építési övezet
23. § (1) A különleges terület azon létesítmények elhelyezésére szolgál, melyek elsősorban a rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre.
(2) A különleges terület az alábbi építési övezetekre tagozódik:
a) különleges sportterület építési övezet (Ks);
b) különleges kemping építési övezet (Kkp);
(3) A különleges területek építési övezeteinek jellemzőit az alábbi táblázat tartalmazza:
Övezet |
Beépítési |
Beépítési magasság megengedett legnagyobb mértéke |
Beépítettség |
Kialakítható telek legkisebb |
Zöldfelület legkisebb mértéke |
|---|---|---|---|---|---|
Ks |
SZ |
7,5 |
30 |
Nem |
40 |
Kkp |
SZ |
8,0 |
15 |
10 000 |
70 |
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
24. Közlekedési és közmű terület övezete
24. § (1) A közlekedési és közmű területek az alábbi övezetekre tagozódnak:
a) közutak övezete (KÖu);
b) vasutak övezete (KÖk);
c) közművek övezete (KÖ).
(2) A közutak (KÖu) elhelyezésére szükséges területeket - a kialakult állapot figyelembe vétele mellett - a szabályozási terv és az OTÉK közlekedési és közműterületekre vonatkozó előírása alapján kell biztosítani.
(3) A közutak, a vasút és a közművek védőtávolságait a vonatkozó szabvány előírások és a szabályozási terven jelöltek alapján kell figyelembe venni.
(4) A közlekedési (KÖu), és a közmű területek (KÖ) övezetén a közlekedési és közmű létesítményeken kívül az OTÉK közlekedési és közműterületekre vonatkozó előírásában felsorolt építmények helyezhetők el.
(5) A 20 személygépkocsi befogadóképességűnél nagyobb gépkocsi parkolók felületéről az összegyűjtött csapadékvizeket csak olajfogón átvezetve lehet a csapadékvíz csatornába bekötni és a parkolókba összefolyó csapadékvíz zöldfelületre nem vezethető.
25. Zöldterület övezete
25. § (1) A zöldterületek az alábbi övezetekre tagozódnak:
a) part menti közpark és szabad strand terület övezete (Z-1),
b) part menti közkert és szabadstrand terület övezete (Z-2),
c) vízpart-rehabilitációs tanulmányterv határától délre eső közpark és közkert övezete (Z-3).
(2) A közparkok és közkertek övezete Balatonfenyves állandóan növényzettel fedett közterületei, amelyeknek közútról, köztérről közvetlenül – kerekesszékkel és gyermekkocsival is - megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.
(3) A közparkokban és közkertekben az OTÉK zöldterületekre vonatkozó előírásaiban felsorolt építmények helyezhetők el, legfeljebb 3% beépítettségig.
(4) A Z-1 és Z-2 övezetekben a (3) bekezdésen túl
a) strandépítmények;
b) szálláshelyet nem tartalmazó vendéglátó építmények;
c) szálláshelyet nem tartalmazó sport és szabadidő rendeltetésű építmények;
d) terület fenntartását szolgáló építmények
is elhelyezhetők a 3%-os beépítettség mértékéig.
(5) A vízpart-rehabilitációs tanulmányterv határa és a Balaton jogi partvonala közötti közpark, közkert területek övezetén (Z-1, Z-2) a zölddel való fedettség minimum 80% kell legyen, a megengedett legnagyobb épületmagasság 4,5 méter. Az építmények elhelyezése a szabályozási terven jelölt „zöldterületen elhelyezhető építmények számára kijelölt területen” lehetséges 3 méter elő- és oldalkert, valamint 6 méter hátsókert figyelembevételével.
(6) Z-3 jelű közpark és közkert területek övezetén a legkisebb zöldfelület 60% kell legyen, a megengedett legnagyobb épületmagasság 6,0 méter. Építmények elhelyezésénél 3 méter szélességű elő- oldal- és hátsókert elhagyása szükséges.
26. Erdőterület övezete
26. § (1) Az erdőterületek az alábbi övezetekre tagozódnak:
a) meglévő védőerdők (Ev);
b) gazdasági erdők (Eg).
(2) A meglévő erdőterületek művelési ága nem változtatható meg.
(3) A védőerdők területén (Ev) épületet elhelyezni nem lehet.
(4) A meglévő gazdasági erdők területén (Eg) a 10 hektárt meghaladó nagyságú területek legfeljebb 0,5%-ig építhetők be az erdő rendeltetésének megfelelő épületekkel, szolgálati lakással, vadászházzal és turizmust szolgáló építményekkel.
(5) Az övezetben csak természet- és környezetkímélő terület-felhasználás lehetséges, illetve ilyen tevékenység folytatható.
(6) Védett erdőterületen közút, közmű és távközlési nyomvonalas létesítmény létesítése csak a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételek szerint lehet.
(7) Az erdőterületek övezetén kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, vagyonvédelmi, illetve erdőgazdasági célból szabad.
(8) Beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető.
(9) Új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek csak terepszint alatti elhelyezéssel létesíthetők, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana. Ettől eltérni csak a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel lehet.
27. Mezőgazdasági terület övezete
27. § (1) A mezőgazdasági területek a növénytermelés, állattenyésztés, a kert és szőlőgazdálkodás területei és az ezzel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgálnak.
(2) A mezőgazdasági területek az alábbi övezetekre tagozódnak: általános mezőgazdasági terület övezete (Má)
(3) A területen vízi közművel ellátott építmény szennyvíz elvezetése a megépült szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötéssel - a szennyvízcsatorna-hálózat átadását követő egy éven belül - kötelező. Amennyiben nincs lehetőség a szennyvízcsatorna-hálózathoz történő csatlakozásra, új épületet építeni csak vízzáró szennyvíztároló, illetve a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés megléte esetén lehet.
(4) Má övezetben kialakítható földrészlet minimális nagysága 3.000 m2, amelynek megközelítését közhasználatú, vagy magán úttal kell biztosítani.
(5) A telkek művelési ága a beépítési feltételeként akkor fogadható el, ha az legalább 80 %- ban meghatározó.
(6) A mezőgazdasági területeknél a Balaton törvény általános mezőgazdasági terület övezetére vonatkozó rendelkezései betartandók.
(7) Má övezetben az építménymagasság legfeljebb 6 méter lehet.
28. Általános mezőgazdasági terület övezete
28. § (1) Má1 övezetben:
a) épületek nem helyezhetők el;
b) művelési ág váltás, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében lehetséges;
c) a kialakult geomorfológiai formák megőrzendők;
d) új üzemanyagtöltő állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, valamint hulladékártalmatlanító - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), továbbá hulladékátrakó állomás - nem létesíthető;
e) új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek csak terepszint alatti elhelyezéssel létesíthetők, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana. Ettől eltérni csak a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel lehet.
(2) Má2 övezetben:
a) a természeti és az érzékeny természeti területeken a művelési ágak megváltoztatása, illetve közmű és közút építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel lehetséges;
b) új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok, valamint iszap, zagy elhelyezését lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás – és vegyszertároló nem létesíthető;
(3) Má3 övezetben:
a) a természeti és az érzékeny természeti területeken a művelési ágak megváltoztatása, illetve közmű és közút építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel lehetséges;
b) mezőgazdasági területen csak szántó, nádas, gyep művelési ágú területek, jelölhetők ki;
c) épületek építése, bővítése - a horgászturizmust szolgáló esőbeálló jellegű építmények és az illetékes természetvédelmi és vízügyi hatóság egyetértésével elhelyezett, a legkevesebb 5 ha egybefüggő gyepterületen, a legeltetést biztosító állatállomány szállásául szolgáló, hagyományos istállóépületek kivételével - nem lehetséges. A beépített alapterület a telek 1%-át és az 1000 m2-t nem haladhatja meg;
d) bányanyitás nem lehetséges.
(4) Má4 övezetben:
a) a természeti és az érzékeny természeti területeken a művelési ágak megváltoztatása, illetve közmű és közút építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel lehetséges;
b) művelési ág váltás, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében, illetve nyersanyagkitermelés céljából lehetséges;
c) a kialakult geomorfológiai formák megőrzendők;
d) új üzemanyagtöltő állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, valamint hulladékártalmatlanító - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), továbbá hulladékátrakó állomás - nem létesíthető;
e) új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel lehetséges, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana. Ettől eltérni csak a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel lehet.
f) Épületek építése, bővítése - a horgászturizmust szolgáló esőbeálló jellegű építmények és az illetékes természetvédelmi és vízügyi hatóság egyetértésével elhelyezett, a legkevesebb 5 ha egybefüggő gyepterületen, a legeltetést biztosító állatállomány szállásául szolgáló, hagyományos istállóépületek kivételével - nem lehetséges. A beépített alapterület a telek 1%-át és az 1000m2-t nem haladhatja meg.
(5) Má5-Fz övezetben:
a) épület nem helyezhető el;
b) a zöldterület megvalósulásáig az övezetben csak az zöldterület kialakításának lehetőségét megőrző területhasználat folytatható.
(6) Má5-FKb-Gipm övezetben:
a) a különleges beépítésre nem szánt ipari és mezőgazdasági fejlesztési terület övezete megvalósulásáig az övezetben a művelési ágak megváltoztatása, illetve közmű és közút építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel lehet;
b) csak szántó, nádas, gyep művelési ágú területek, jelölhetők ki;
c) épületek építése, bővítése - a horgászturizmust szolgáló esőbeálló jellegű építmények és az illetékes természetvédelmi és vízügyi hatóság egyetértésével elhelyezett, a legkevesebb 5 ha egybefüggő gyepterületen, a legeltetést biztosító állatállomány szállásaként szolgáló, hagyományos istállóépületek kivételével - nem lehetséges. A beépített alapterület a telek 1%-át és az 1000 m2-t nem haladhatja meg;
d) bányanyitás nem lehetséges.
29. Vízgazdálkodási terület övezete
29. § (1) A vízgazdálkodási területek az alábbi övezetekre tagozódnak:
a) vízgazdálkodási terület övezete a Balaton tómederben (V-tó)
b) vízgazdálkodási terület övezete a Balaton tómedrén kívül (V).
(2) A vízgazdálkodási területek övezetében a közforgalmi vízi közlekedési építmények, a vízkár elhárítási, a vízi sport a sporthorgászat a strandolás és természeti megfigyelés közösségi építményei, a halastavak mentén a halászattal annak értékesítésével, feldolgozásával, tárolásával kapcsolatos építmények helyezhetők el, a külön jogszabályokban foglaltak alapján.
(3) A vízfolyások partszélei mentén mindkét oldalon a karbantartás részére 6-6 m-es sávot a tavaknál 3 m-es sávot szabadon kell hagyni.
(4) A vízfolyások, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról gondoskodni kell.
(5) V-tó övezet területén úszó pontom-ház, és olyan úszómű, amely üdülő- vagy lakó rendeltetést szolgál nem helyezhető el.
30. Különleges beépítésre nem szánt terület övezete
30. § (1) A különleges beépítésre nem szánt területbe azok a területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek.
(2) A különleges beépítésre nem szánt területek az alábbi övezetekre tagozódnak:
a) különleges temető terület övezete (Kb-T)
b) különleges kegyeleti park terület övezete (Kb-Kt)
c) különleges szivattyúház terület építési övezet (Kb-Szi)
d) különleges termálvíz hasznosítás terület építési övezet (Kb-Th)
e) különleges skanzen terület építési övezet (Kb-Sk)
(3) Különleges temető terület övezetben (Kb-T) csak a temető üzemeltetésével kapcsolatos létesítmények, és egyházi építmények helyezhetők el szabadon álló beépítéssel, legfeljebb 5,5 méteres beépítési magassággal. A beépítettség legnagyobb mértéke 10% lehet, a telkek tovább nem oszthatók, a zöldfelület legkisebb mértéke 40% lehet. A védőtávolságot a temetőn belül kell kialakítani.
(4) A különleges kegyeleti park terület övezetét (Kb-Kt) lezárt területnek kell tekinteni és rátemetni sem szabad.
(5) A különleges szivattyúház terület építési övezetben (Kb-Szi) a műemlék vízházon és vízátemelő szerkezeten kívül egyéb építmény nem helyezhető el.
(6) Különleges termálvíz hasznosítás terület építési övezetben (Kb-Th) a termálvíz hasznosításával kapcsolatos, a környezetre jelentős hatást nem gyakorló üzemi, valamint kereskedelmi, vendéglátási, szórakoztató, sportolási, szálláshely és egészségügyi létesítmények, vízi létesítmények, továbbá tulajdonosi és alkalmazotti lakások helyezhetők el szabadon álló beépítéssel. A beépítési magasság megengedett legnagyobb mértéke 12,5 méter, a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 10%, a kialakítható telek legkisebb területe 6,0 hektár, a zöldfelület legkisebb mértéke 60% lehet. Az építési övezetben a Balaton törvény turisztikai fejlesztési terület övezetére vonatkozó előírások betartandók.
(7) Különleges skanzen terület építési övezetben (Kb-Sk) a korabeli halászok életmódjának bemutatására szolgáló építmények „Berek Skanzen” építhető szabadonálló beépítéssel. A beépítési magasság megengedett legnagyobb mértéke 4,5 méter, a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 10%, a kialakítható telek legkisebb területe 1,0 hektár, a zöldfelület legkisebb mértéke 60% lehet.
III. Záró rendelkezések.
31. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 30. napján lép hatályba.
(2) Hatályát veszti Balatonfenyves Község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 21/2006.(IX.15.) önkormányzati rendelete.
3.1. melléklet a 7/2020. (IX. 25.) önkormányzati rendelethez a 7/2020. (IX. 25.) önkormányzati rendelethez7
3.2. melléklet a 7/2020. (IX. 25.) önkormányzati rendelethez a 7/2020. (IX. 25.) önkormányzati rendelethez8
1. függelék a 7/2020. (IX. 25.) önkormányzati rendelethez
2. függelék a 7/2020. (IX. 25.) önkormányzati rendelethez
S.szám |
Megnevezés |
Cím |
Hrsz. |
01 |
Nyaraló |
Fenyves u. 313. |
572 |
02 |
Nyaraló |
Fenyves u. 295. |
550/2 |
03 |
Üdülő épület |
Közép u. 49. |
1338 |
04 |
Lakóház |
Közép u. 11. |
1258 |
05 |
Lakóház |
Fenyves u. 55. |
1303/1 |
06 |
Nyaraló |
Kócsag u. 7. |
1126/1 |
07 |
Nyaraló |
Somogyvári u. 8. |
3705 |
08 |
Nyaraló |
Kölcsey u. 44. |
4039 |
09 |
Nyaraló |
Kölcsey u. 43. |
4038 |
10 |
Üdülő épület |
Kölcsey u. 45. |
4040 |
11 |
Nyaraló |
Iglói u. 6. |
4082/2 |
12 |
Nyaraló |
Bem u. 1. |
4094 |
13 |
Nyaraló |
Bem u. 2. |
4117 |
14 |
Nyaraló |
Kölcsey u. 70. |
4104 |
15 |
Nyaraló |
Kölcsey u. 71. |
4141 |
16 |
Nyaraló |
Kölcsey u. 68. |
4103 |
17 |
Nyaraló |
Bem u. 15. |
4145 |
18 |
Nyaraló |
Bem u. 14. |
4204 |
19 |
Templom |
Kölcsey u. 79. |
4175 |
20 |
Nyaraló |
Mészáros u. 50. |
4381 |
21 |
Nyaraló |
Dózsa Gy. u. 11. |
4622 |
22 |
Volt kastély |
Imremajor |
058 |
S.szám |
Megnevezés |
Cím |
Hrsz. |
01 |
Nyaraló |
Kölcsey u. 32. |
3878 |
02 |
Nyaraló |
Kölcsey u. 33. |
3879 |
S.szám |
Megnevezés |
Cím |
Hrsz. |
01 |
Szent Erzsébet szobor |
Kölcsey u. 79. |
4175 |
02 |
Mária szobor |
Kölcsey u. 18. előtt |
3657 |
03 |
Feszület korpusszal |
Kölcsey u. 79. |
4175 |
04 |
Mária szobor |
Templom köz 9. |
600 |
S.szám |
Megnevezés |
Cím |
Hrsz. |
01 |
Imremajor |
Imremajor |
056 |
057/1 |
|||
057/2 |
|||
059/1-7 |
A 4. § (11) bekezdése a Balatonfenyves Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (II. 23.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
OTÉK előírásaitól megengedőbb szabályozás, melyhez az Állami Főépítész 2020.03.04-én kelt SOD/08/00046-2/2020. ügyiratszámú záró szakmai véleményében járult hozzá.
A 12. § (7) bekezdését a Balatonfenyves Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2023. (II. 24.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 12. § (8) bekezdését a Balatonfenyves Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2023. (II. 24.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 15. § a Balatonfenyves Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (II. 23.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
Tömbtelkes beépítés. A határértékek a tömbtelek egészére vonatkoznak.
A 3.1. mellékletet a Balatonfenyves Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2023. (II. 24.) önkormányzati rendelete 3. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3.2. mellékletet a Balatonfenyves Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2023. (II. 24.) önkormányzati rendelete 3. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 2. melléklet a Balatonfenyves Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2023. (II. 24.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 2. melléklet a Balatonfenyves Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (II. 23.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 3. mellékletet a Balatonfenyves Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2023. (II. 24.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdése iktatta be.
A 4. mellékletet a Balatonfenyves Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2023. (II. 24.) önkormányzati rendelete 2. § (3) bekezdése iktatta be.