1. § E rendelet célja Juta Község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása

2. § A helyi védelem célja Juta településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

3. § A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja

4. § E rendelet hatálya Juta Község közigazgatási területére terjed ki.

5. § E rendelet alkalmazásában használt fogalmak:

6. § (1) A helyi védelem alatt álló művi érték a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

(2) A helyi értékvédelem feladata

(3) Helyi védelem alatt állnak e rendelet 1. mellékletében felsorolt, illetve térképen ábrázolt művi és táji értékek.

(4) A helyi védelem alá helyezést vagy megszüntetést bármely természetes vagy jogi személy kezdeményezheti írásban Juta polgármesterének benyújtott levélben a védelem alá helyezés vagy megszüntetés megjelölésével és rövid indoklásával.

(5) A védelem alá helyezésről a polgármester előterjesztésére a képviselő-testület dönt, a védelem tárgyáról készült értékvizsgálat alapján.

(6) A helyi védelemben részesítés vagy a védelem megszüntetésének tényét a jogorvoslati lehetőségek közlésével a helyben szokásos módon közzé kell tenni, erről írásban értesíteni kell:

(7) A helyi védett művi értéket az önkormányzat erre a célra készített táblával megjelölheti.

(8) Tilos a helyi művi érték elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.

(9) A helyi védelem megszüntetése csak a védett érték megsemmisülése, reális költségen helyre nem állítható károsodása, életveszélyes állapot megszüntetése és a védett érték megszüntetéséhez fűződő jelentős közérdek esetén kezdeményezhető. A védett érték bontására csak a védettség megszüntetését követően kerülhet sor.

7. § (1) Az egyedi védelem Juta jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó művi értékekre terjed ki, amelyek e rendelet 1/a. mellékletében felsoroltak, 1/b. és 1/c. mellékletében térképen ábrázoltak.

(2) A védelem kiterjed a művi értékek anyaghasználatára, tömegformálására, homlokzati kialakítására.

(3) A helyi védelem alatt álló művi értékek nyilvántartásáról az önkormányzat - a főépítész közreműködésével - gondoskodik. A nyilvántartás alapja a hivatal által vezetett törzskönyv, amely tartalmazza

8. § (1) A védett helyi művi értéket a rendeletetésének megfelelő célra kell használni. A használat az érték fennmaradását nem veszélyeztetheti.

(2) A védett helyi művi érték jókarbantartása, állapotának védelme a tulajdonos kötelessége. A védett érték károsodása esetén a tulajdonosnak helyrehozatali kötelezettsége van.

(3) A védett helyi művi érték tulajdonosa az érték megóvása érdekében kérheti az önkormányzat anyagi támogatását.

(4) Helyi védelem alatt álló épület esetén a védettség nem zaqa ki az épület korszerűsítését, átalakítását, bővítését, de az épület eredeti karakterét meg kell tartani.

(5) A helyi védelem alatt álló épület tulajdonosa, kezelője, használója adókedvezményben vagy mentességben részesíthető, azok mértékét a helyi adókról szóló önkormányzati rendeletben kell megállapítani.

9. § A településképi szempontból meghatározó területek e rendelet 2. mellékletében szereplő térképen ábrázoltak.

10. § (1) Az épületek anyaghasználata nem lehet eltérő a településen hagyományosan használt építőanyagoktól.

(2) A homlokzatképzés és a tetőhéjalás nem lehet rikító színű.

(3) A lakóházak tetőhéjalása nem lehet hullámpala, műanyag hullámlemez, bitumenes lemez, bitumenes zsindely, kivéve a legfeljebb 20% felületű kis hajlású tetőt.

11. § (1) Az épületeket a kialakult állapotnak megfelelően kell telepíteni és a hagyományos építészeti karakternek megfelelően kialakítani.

(2) Az utcai előkert mérete azonos kell legyen az épület környezetében levő utcaszakaszon jellemző előkertekkel.

(3) A lakóépületeket szimmetrikus magastetővel kell megépíteni 30-45° tetőhajlásszöggel, a beépítési magasságot a helyi építési szabályzat határozza meg. A tetőfelépítmény a tetősík legfeljebb 30%-át foglalhatja el. Kis lejtésű tető a tető vetületének legfeljebb 20%-án alkalmazható. A tetőfedés anyaga kerámiacserép, vagy azzal színben megegyező betoncserép lehet.

(4) A homlokzati architektúra illeszkedjen a település hagyományos elemeihez, a homlokzaton természetes anyagokat (vakolat, fa, tégla, kő, beton, fém, műkő) kell használni, a színezés a természetes földszínek pasztell színárnyalata lehet.

(5) A melléképületeket a főépület utcai takarásában kell elhelyezni, ahhoz illeszkedő tömegformálással és anyaghasználattal.

(6) A kerti építményeket a lakóház utcai homlokzati síkjától legalább 3 m-rel hátrafelé kell elhelyezni.

(7) Az utcai kerítés magassága legfeljebb 1,5 m lehet, legalább 40%-ban áttört kialakítású kell legyen Kerítésként legfeljebb 1,5 m magas élősövény is alkalmazható áttört kapukkal.

(8) Lakótelkenként egy kocsibehajtó létesíthető.

(9) A kertek első részét díszkertként kell kialakítani és fenntartani. A fás szárú növények közül a gyümölcsfákon kívül őshonos fafajokat kell ültetni.

12. § (1) Az épületeket jellemzően szimmetrikus magastetővel kell kialakítani, attól eltérni legfeljebb a tető vetületének 20%-án lehet. A tetőfedés égetett kerámiacserép lehet.

(2) A homlokzaton természetes anyagokat (vakolat, fa, tégla, beton, műkő) kell használni. A homlokzatszínezés a természetes földszínek pasztell árnyalata lehet.

(3) Közterületről látható homlokzaton közmű, hírközlési és klímaberendezés nem helyezhető el.

(4) A középületek kertjeit környezetrendezési terv alapján kell kialakítani.

(5) Korszerű (pl.: hőszigetelő és vékony vakolatok) anyagokat úgy kell használni, hogy a látható felületek megjelenése ne térjen el a hagyományostól.

13. § (1) Az építmények homlokzatain és tetőin természetes földszíneket kell alkalmazni.

(2) Telken belül a kerítések mentén háromszintű (fű, cserje, fa) növényültetést kell alkalmazni, legalább a kerítéshossz 60%-án.

14. § (1) Az épületek elhelyezésénél a tájba illesztésre és takarásra őshonos fafajokat kell alkalmazni.

(2) Dombgerincre nem helyezhető épület.

(3) Az építmények homlokzatain és tetőin természetes földszíneket kell alkalmazni.

(4) Csak áttört, lábazat nélküli kerítés építhető.

15. § (1) A 3. mellékletben térképen ábrázolt, a településképi szempontból fokozott védelem alatt álló területeken felszíni hírközlési sajátos építmények (víztorony, antennatartó, átjátszó torony) nem helyezhetők el.

(2) Új önálló átjátszó torony a település közigazgatási területén nem helyezhető el.

(3) A település energiaellátásának nyomvonalas létesítményei elhelyezhetők, de törekedni kell a felszín alatti elhelyezésre, új oszlopsor nem létesíthető.

(4) A település ellátásához szükséges közmű műtárgyak (transzformátor, kapcsolószekrény, gáznyomás szabályozó, szennyvízátemelő) a közterület látványát nem zavaró módon, növényzettel takartan helyezhetők el.

(5) A településképi szempontból fokozott védelem alatt álló területen

16. § (1) Reklámok elhelyezése, közzététele a településkép védelméről szóló törvény és annak reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek

17. § (1) Klímaberendezés kültéri egysége, gáznyomás-szabályozó, gázmérő és gázvezeték közterületről látható módon nem helyezhető el.

(2) Épületek utcai homlokzatán és az utcai homlokzattól 5 m-en belül parabola antenna nem helyezhető el.

(3) Napelemes panel, napkollektor csak az épület tetősíkján helyezhető el, a tetősíkkal azonosan. Az utcai tetőfelületen, nem helyezhető el napelem, napkollektor.

(4) Új épület és jelentős átalakítással, bővítéssel történő építés elektromos bekötése csak földkábellel csatlakozhat a gerincvezetékhez.

18. § (1) Juta Község polgármestere a településképi követelményekről tájékoztatást ad és e rendelet szabályai szerint szakmai konzultációt biztosít.

(2) A szakmai konzultáció történhet

(3) Kötelező a szakmai konzultáció

(4) A szakmai konzultáció felelőse a polgármester, a helyszíne a közös önkormányzati hivatal.

19. § (1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni az építési engedélyezési eljárást megelőzően, amennyiben az épület, építmény helyi védelem alatt áll közterületről látható közterületre tervezett.

(2) A polgármester a véleményét az önkormányzati főépítész álláspontjára alapozza.

20. § (1) A településképi véleményezési eljárás az építtető kérelmére indul. A kérelmet Juta Község polgármesteréhez kell benyújtani, a vonatkozó Kormányrendeletnek megfelelő tartalommal és formátumban.

(2) A településképi vélemény kialakításának szempontjai

21. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a bejelentés és engedély nélkül végezhető

22. § (1) A településkép védelmi bejelentési eljárás az építtető kérelmére indul, amelyet Juta Község polgármesteréhez kell benyújtani, a vonatkozó Kormányrendeletnek megfelelő tartalommal és formátumban.

(2) A kérelmet Juta Község polgármesteréhez kell benyújtani a tervezett építési tevékenység megkezdése előtt legalább 15 nappal.

23. § (1) A településképi kötelezési eljárást a polgármester folytatja le az Ákr. eljárási szabályai szerint.

(2) A településképi kötelezés a településképi követelmények megszegésének jogkövetkezménye.

24. § (1) A településképi követelményeinek megszegése miatt az önkormányzat képviselő-testülete az elkövetővel szemben közigazgatási bírságot szabhat ki.

(2) A bírság mértéke 10.000 forinttól 500.000 forintig terjedhet.

(3) A bírság mértékének megállapításánál mérlegelni kell

(4) A településképi bírság kiszabásának esetei:

25. § (1) A településképi bírságot Juta Község Önkormányzatának számlájára kell befizetni.

(2) A bírság befizetésének határideje a kiszabástól számított 30 nap. 100.000 forint összeget meghaladó bírság esetén legfeljebb 12 havi részletfizetési kedvezmény adható.

26. § (1) A helyi védelem alatt álló épületek helyreállítási és felújítási költségeihez az önkormányzat egyedi kérelemre támogatást adhat.

(2) A vissza nem térítendő támogatás mértéke a költségvetéssel igazolt költségeknek legfeljebb az 50%-a.

(3) A támogatás felhasználásáról a kérelmezővel az önkormányzat támogatási szerződést köt. .

(4) A támogatás kifizetése támogatási szerződés alapján, műszaki ellenőr által leigazolt számla alapján 30 napos fizetési határidővel történhet.

27. § Jelen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba

28. § E rendelet hatályba lépésével a Juta helyi építési szabályzatáról szóló 1/2004. (II.1.) önkormányzati rendelet településképi követelményei a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 14. § (1) bekezdése alapján nem alkalmazhatóak.