Kisvárda Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53.§ (1) bekezdésében és 143. § (4) bekezdésének a) pontjában,

az 1. § (2) bekezdése tekintetében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 84. § (2) bekezdésében,

a 7.§.(4) bekezdése tekintetében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 45. §-ában,

a 9. § (2) bekezdése tekintetében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 44. §-ában,

a 10. § tekintetében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 68. § (3) bekezdésében,

az 51.§. (4) bekezdése tekintetében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 51. § (1) bekezdés 2) pontjában,

az 54.§.(1)-(2) bekezdései tekintetében a  Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 48. § (2) bekezdésében,

az 55.§.(1)-(2) bekezdései tekintetében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 48. § (3) bekezdésében,

az 56.§.(1)-(2)-(3) bekezdései tekintetében  a  Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 48. § (4) bekezdésében,

az 59.§. tekintetében a  Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 49. § (2) bekezdésében,

a 60.§. (2) bekezdése tekintetében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 52. § (1) bekezdés n)pontjában,

a 70.§. tekintetében a  Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 57. § (1) bekezdésében,

a 71. § (1) bekezdés tekintetében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 59. § (2) bekezdésében

a 78.§.(4) bekezdése tekintetében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 82. § (3) bekezdésében,

a VII. fejezet tekintetében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 57. § (1) bekezdésében,

a 4.§ (3) és (4) bekezdései tekintetében a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80.§.(1) bekezdésében,

a 4.§. (5) bekezdése tekintetében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42.§.2./pontjában kapott felhatalmazás alapján – az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a következőket rendeli el.

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1.

Az önkormányzat megnevezése

1. §. (1) Az önkormányzat megnevezése: Kisvárda Város Önkormányzata

      Székhelye: 4600 Kisvárda, Szent László u. 7-11.

(2)^[1] A Képviselő-testület hivatalának neve: Kisvárdai Közös Önkormányzati Hivatal

 Székhelye: 4600 Kisvárda, Szent László u.7-11.

(3) Kisvárda város Önkormányzat lapja a „Kisvárda Újság”.

(4) Kisvárda város Önkormányzat hivatalos internetes honlapcíme: www.kisvarda.hu.

2.

Az önkormányzat jelképei

2.§. Az önkormányzat jelképeit /zászlaját, címerét/ és azok használatának rendjét a helyi címer, zászló és pecsét alkotásáról, használatának rendjéről szóló rendelet állapítja meg.

II. Fejezet

A képviselőtestület működése

3.

A képviselőtestület

3.§. (1) A képviselőtestület tagjainak száma: 12 fő.

4.§. (1) Az önkormányzati jogokat a város területén élő választópolgárok közössége törvényi felhatalmazás alapján népszavazás útján, valamint az önkormányzat képviselőtestülete gyakorolja.

(2) A Képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben és egyéb, az önkormányzati feladatokat tartalmazó jogszabályokban meghatározott kötelező és önként vállalt feladatait, ellátásának módját a 3. melléklet határozza meg.

(3) Az önkormányzat jelzőszámait, valamint szakfeladat besorolását a 4. melléklete tartalmazza.

(4)^[2] A helyi Roma Nemzetiségi Önkormányzat részére térítésmentesen rendelkezésre bocsátja a Kisvárda, Szent László u. 27/A. sz. alatt lévő ingatlant, a Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat részére pedig a Polgármesteri Hivatal kistermét, a Kisvárda, Szent L. u. 7-11. szám alatt. A nemzetiségi önkormányzatok testületi működésének feltételeit biztosítja és ellátja az ezzel kapcsolatos teendőket a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80.§.(1) bekezdésében meghatározottak szerint.

(5) Az önkormányzat éves költségvetésében meghatározott összeggel biztosítja a helyi nemzetiségi önkormányzatok működésének feltételeit.

(6) A képviselőtestület a polgármesterre, bizottságaira a feladat- és hatáskör gyakorlását a 2. melléklet szerint ruházza át.

(7) Az átruházott hatáskör gyakorlásáról a jogkörrel felruházott évente köteles beszámolni a testületnek.

5.§. A képviselőtestület a helyi közszolgáltatások szervezésében a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában, ezek fejlesztése érdekében együttműködik a térségi helyi önkormányzatokkal és a megyei önkormányzattal. A koordináció keretében közvetlen cél a térségi, valamint a megyei tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi, városi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres karbantartás a polgármester, illetve a jegyző feladata.

6.§^[3] (1) Az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztető vállalkozási tevékenységet folytathat a Kisvárdai Közös Önkormányzati Hivatal közreműködésével.

(2) Az önkormányzat a város gazdálkodási tevékenységét a Kisvárdai Közös Önkormányzati Hivatal közreműködésével alaptevékenységként látja el.

4.

A képviselőtestület ülései

7.§ (1) A képviselőtestület alakuló-, rendes- és rendkívüli ülést tart.

(2) A képviselőtestület üléseit a polgármester - az ülés elnöke - hívja össze.

(3) ^[4]

(4)  A polgármesteri, alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére a képviselő-testület összehívására és vezetésére a Jogi, Ügyrendi és Fejlesztési Bizottság Elnöke jogosult. Az ülés vezetésével megbízott képviselőt megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a polgármestert.

5.

Az alakuló ülés

8.§. (1) A képviselőtestület alakuló ülését a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott határidőn belül tartja meg. Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.

(2) Az alakuló ülésen a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatja a képviselőtestületet a választás eredményéről, a polgármesternek és a képviselőknek kiadja a megbízólevelet.

(3) A helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott eskütételeket követően a képviselőtestület megállapítja a polgármester illetményét.

6.

Rendes ülés

9.§. (1) A képviselőtestület saját ülésterve alapján évenként legalább 11 ülést tart a Polgármesteri Hivatal nagytermében, valamint esetenként a témáktól függően kihelyezett ülést tart más helyiségben.

(2) A képviselőtestület a polgármester javaslatára az önkormányzati bizottságok véleményének figyelembevételével évente a naptári év szerinti első ülésén elfogadja a testület üléstervét.

(3) Rendes ülést az ülésterv szerinti hónapokban - július hónap kivételével - kell összehívni.

(4) Az ülésszünetekben - halaszthatatlan ügyekben - a polgármester jár el utólagos beszámolási kötelezettséggel. /Nem járhat el a testület kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekben./

7.

Rendkívüli ülés

10.§. A polgármester a képviselőtestület ülését az üléstervtől eltérő időpontban is összehívhatja.

11.§. A képviselőtestület rendkívüli ülését konkrét napirendi javaslattal össze kell hívni, ha azt legalább 3 települési képviselő írásban kezdeményezi.

12.§. (1) A 11. §-ban meghatározott esetben a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának napirendjét, helyét.

(2) Az indítványt az ülés elnökénél kell előterjeszteni.

13.§. Rendkívüli ülés kitűzhető a rendes képviselő-testületi ülés napjára is.

8.

A képviselőtestület összehívásának rendje

14.§. (1) A képviselőtestület tagjait az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni, a meghívóhoz mellékelni kell valamennyi pénzügyi- és gazdasági tárgyú napirend írásos előterjesztését, amelynek megküldése elektronikus formában is történhet.

(2) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselőtestület ülésének napját megelőzően legalább 3 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót pedig legalább 2 nappal előbb ki kell kézbesíteni. Amennyiben ez akadályba ütközik, a meghívás történhet telefonon, e-mailben, vagy szóban is, melyről az ügyintéző a közlés időpontjának megjelölésével feljegyzést készít. A képviselőtestület rendes- és rendkívüli ülése elé kerülő előterjesztéseket e rendelet szerinti bizottsággal véleményeztetni kell.

(3) A település lakosságát az ülés időpontjáról, helyéről, a napirendekről a meghívó hirdetőtáblán való kifüggesztésével és Kisvárda város honlapján történő megjelentetésével kell tájékoztatni. Az érdeklődők a napirendek anyagát az Önkormányzati és Intézményirányító Osztályon, illetve Kisvárda város honlapján tekinthetik meg.

(4) A képviselőtestület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni az önkormányzati képviselőkön túl:

a) a jegyzőt, aljegyzőt

b) a településen megválasztott, valamint a településen élő országgyűlési képviselőt,

c)^[5] a Kisvárdai Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,

d) a településen élő megyei közgyűlés tagjait,

e) városi önkormányzati intézmények vezetőit,

f) a helyi rendőrkapitányt,

g) a Kisvárdai Járási Hivatal vezetőjét

(5) Tevékenységi körüket érintően az adott témához tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) azoknak a bizottságoknak a nem képviselőtestületi tagjait, amely bizottságokat a     napirend érinti,

b) a napirendi pontok előadóit,

c) akiket a polgármester indokoltnak tart,

d) városban működő politikai pártok vezetőit,

e)^[6] a városban működő és a Kisvárdai Közös Önkormányzati Hivatalhoz is bejelentett 4. számú mellékletben szereplő civil szervezeteket,

f) a települési nemzetiségi önkormányzatok elnökeit.

9.

Az ülések nyilvánossága, zárt ülés tartásának szabályai

15.§ (1) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetekben a képviselő-testület zárt ülést tart, vagy tarthat. Amennyiben a zárt ülés tartásáról a képviselőtestület maga határoz, úgy ezen esetekben mindig esetileg dönt.

(2) A zárt ülés megtartását

  a) a polgármester,

  b) bármely képviselő,

  c) jegyző indítványozhatja.

(3) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe csak a képviselők, a polgármester és a jegyző tekinthetnek be.

(4) A zárt ülésen elhangzottakról tájékoztatást, felvilágosítást a polgármester, valamint a jegyző adhat.

(5) Amennyiben a jogszabály zárt ülés tartására feltételt állapít meg, úgy az érintett nyilatkozatát a testületi ülést megelőzően be kell szerezni arra vonatkozólag, hogy zárt ülésen tárgyalják-e a napirendet.

(6) A testületi ülésen jelen lévő érintett az (5) bekezdésben foglalt nyilatkozatát szóban is, míg a testületi ülésről távol lévő érintett kizárólag írásban teheti meg.

(7) Az érintett hozzájáruló nyilatkozatát a jegyzőkönyvben szerepeltetni kell, amennyiben az érintett az ülésen nem vesz részt, úgy nyilatkozatát a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.

10.

Az ülések rendje

16.§. (1) A képviselőtestület tanácskozó helyiségének erre kijelölt része a képviselők számára fenntartott hely, ahova a névtábla kihelyezésre kerül.

(2) Ha valamely képviselő felszólalása során a képviselőtestület tekintélyét vagy valamelyik települési képviselőt sértő kifejezést használ, illetőleg ha egyébként a Szabályzatnak a tanácskozási rendre és a szavazásra vonatkozó szabályait megszegi, az elnök figyelmeztetheti, rendreutasíthatja, illetve a szót megvonhatja.

(3) A hallgatóság és a meghívottak a nyilvános ülésen csak a részükre kijelölt helyen foglalhatnak helyet, és tetszést vagy nem tetszést nem nyilváníthatnak. A képviselők és minden jelenlévő köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.

(4)Ha a hallgatóság az ülést zavarja, az elnök a rendzavarót az ülésről kiutasíthatja.

(5) A képviselő-testület ülésének zavartalan lefolyása érdekében a jelenlévők mobiltelefont nem használhatnak a testületi ülés ideje alatt.

11.

A képviselőtestület gazdasági programja

17.§. (1) A képviselőtestület megbízatásának időtartamára a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvénynek megfelelő gazdasági programot fogad el.

(2) A gazdasági programot a polgármester terjeszti elő.

(3) A polgármester a választási ciklus időtartamára szóló gazdasági program végrehajtásáról az éves költségvetési beszámolóban, de legkésőbb a választási ciklus utolsó évében köteles beszámolni.

III. Fejezet

A képviselőtestületi ülés elnöke és jogköre

12.

Az elnök

18.§. (1) A képviselőtestület vezetése, az elnöki tiszt betöltése a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései szerint alakul.

(2) Amennyiben mind a polgármester, mind az alpolgármester, mind a Jogi-, Ügyrendi- és Fejlesztési Bizottság elnöke akadályoztatva van, ebben az esetben a képviselőtestület minősített többséggel levezető elnököt választ.

(3) A polgármester akadályoztatásának minősül az is, ha kizárási ok merül fel személyére vonatkozóan.

13.

Az elnök jogköre

19.§ (1) Az elnök a képviselőtestület ülését:

a) összehívja, megnyitja, berekeszti, szünetet rendel el,

b) megállapítja a jelenléti ív alapján a határozatképességet, továbbá a 24. §-ban meghatározottak szerint számba veszi az igazoltan, illetve igazolatlanul távollévőket,

c) előterjeszti a napirend-tervezetet.

(2) Az elnök ülésvezetési feladatai, jogköre:

a) az ülés vezetése,

b) szó megadása, megtagadása,

c) szó megvonása, tárgyra térésre felszólítás,

d) napirend előtti ügyrendi kérdésben történő szó megadása,

e) az ülés félbeszakítása,

f) napirendi pont tárgyalásának elnapolása,

g) tárgyalási szünet elrendelése,

h) napirendek összevont tárgyalására javaslattétel.

      (3) Az elnök vitavezetési feladatai:

a) napirendi pontonként megnyitja és berekeszti a vitát,

b) szavazást rendel el,

c) megállapítja a szavazás eredményét,

d) kimondja a határozatot.

(4) Az elnök egyéb feladatai, jogköre:

a) felszólalási jog a képviselőtestület ülésén bármikor, a hozzászólások lezárásáig,

b) az ülés rendjének biztosítása,

c) első napirendként beszámol - amennyiben nem a polgármester vezeti az ülést, akkor a nevében eljáró elnök - a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, és tájékoztatást ad az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, tárgyalásokról.

d) bejelentés a települési képviselő interpellációjára adott válaszról, az interpelláló képviselő nyilatkoztatása, a válasznak a képviselőtestület elé döntésre előterjesztése.

20.§. (1) Azt a felszólalót, aki eltér a napirendtől, vagy a tárgytól, az elnök felszólítja, hogy térjen a tárgyra.

(2) Az elnök az (1) bekezdés szerinti harmadik felszólítás után megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

21.§. Ha a képviselőtestület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha az elnök nem talál meghallgatásra, elhagyja az elnöki széket, és ezzel az ülés félbeszakad. A félbeszakadt ülés az elnök összehívására folytatódik.

22.§. (1) Az elnök vagy bármelyik képviselő indoklással javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz és meghatározza a napirend tárgyalásának időpontját.

(2) Ha az előterjesztő az elnapolást követő 8 napon belül nem kéri a vita folytatását, azt visszavontnak kell tekinteni.

23.§. Egy-egy napirendi pont tárgyalása során szükség szerint az elnök szünetet rendelhet el. A szünet időtartama legfeljebb 1/2 óra lehet.

24.§. (1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az elnök a vitát lezárja.

(2) Az előterjesztő, vagy bármelyik képviselő javasolhatja a vita lezárását. A képviselő-testület e kérdésben vita nélkül határoz.

IV. Fejezet

A képviselőtestületi ülése

14.

Határozatképesség

25.§. (1) A képviselőtestület határozatképessége a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései szerint alakul. Az ülés megkezdése előtt az ülés vezetője a határozatképességet megállapítja, és az ülés során folyamatosan figyelemmel kíséri annak fennállását.

(2) A határozatképtelen képviselőtestületi ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni.

15.

Távollét

26.§. (1) A képviselő távollétét igazoltnak kell tekinteni:

a) betegség miatt, valamint

b) halaszthatatlan munkahelyi, illetve családi elfoglaltság miatti távollét esetén.

(2) A távollét okát a képviselő utólag is igazolhatja.

16.

Ülésterv

27.§. (1) A képviselőtestület rendes üléseit ülésterve szerint tartja. Az üléstervet a polgármester iránymutatásai alapján a jegyző állítja össze.

(2) Az ülésterv elkészítéséhez javaslatot kell kérni:

a) valamennyi képviselőtestületi tagtól,

b) a képviselőtestület bizottságaitól,

c)^[7] a Kisvárdai Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőitől,

d) kisebbségi önkormányzatoktól,

e) az önkormányzati intézmények vezetőitől, akik a bizottságokon keresztül tehetik meg javaslataikat.

(3) A véleményeket, javaslatokat az üléstervhez a jegyzőhöz kell benyújtani.

(4) Az üléstervnek tartalmaznia kell:

 a) az ülésnapok várható időpontját,

 b) a napirendek címét, előadóját,

 c) a napirendhez kiegészítő-jelentés készítőjét,

 d) az előkészítésért felelős nevét, ha az nem azonos az előadóval,

 e) azoknak a bizottságoknak a megjelölését, amelyek az előterjesztést előzetesen megvitatják,

 f) a közmeghallgatás időpontját és az érintett napirendet,

 g) a napirend tárgyalásához külön meghívottak megnevezését,

 h) az előterjesztések elkészítésének időpontját.

28.§. (1) Az ülésterv elfogadásáról a polgármester javaslatára a képviselőtestület dönt minden év első ülésnapján egyszerű szótöbbséggel.

(2) Az ülésterv előterjesztésével egyidejűleg a képviselőtestületet tájékoztatni kell az üléstervbe be nem került javaslatokról.

17.

A rendes ülés napirendje

29.§. A képviselőtestület rendes ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot, mely alapján a napirendet a képviselőtestület fogadja el.

18.

Napirendre vétel

30.§. (1) A képviselőtestület elnöke köteles e rendeletben meghatározott módon az ülés napirendjére felvenni:

   a) az előterjesztéseket,

   b) az önálló indítványokat az előterjesztés rendje szerint,

   c) az interpellációt,

   d) sürgősségi indítványt.

(2) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendjét - kivéve, ha napirendi összefüggések vagy más fontos ok eltérést nem indokol - az alábbiak szerint kell meghatározni:

  a) Beszámoló a korábban hozott lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, tájékoztató az előző ülést követően tett fontosabb intézkedésekről; A jegyző tájékoztatója az önkormányzatot érintő fontosabb jogszabályi változásokról.

  b) Interpellációk: bejelentés az önkormányzati képviselő interpellációjára adott válaszról, melyre az interpelláló képviselő nyilatkozik; s a válaszról a képviselőtestület dönt, ezt követően kerül sor az ülésen elhangzó interpellációk ismertetésére.

  c) Előterjesztések /rendelet-tervezetek/.

  d) Előterjesztések és beszámolók.

  e) Tájékoztatók /melyek az önkormányzat számára információt tartalmaznak, de irányítási, felügyeleti intézkedéseket nem igényelnek/.

  f) Bejelentések, egyebek. E napirend keretében rendeletalkotásra nem kerülhet sor, határozathozatalra is csak szűk körben: tények tudomásulvétele, vagy későbbiekben további konkrét döntést igénylő ügyek előkészítése, vagy testületi döntést igénylő, de jogszabályi változáson alapuló egyszerű megítélésű, könnyen áttekinthető egyedi ügyek esetében.

(3) Ha az interpellációt benyújtó képviselő - több képviselő esetén, akit az interpelláció vitelére megjelölnek – az ülésen nincs jelen, akkor az interpellációját visszavontnak kell tekinteni.

(4) A meghívóban közölt napirendi javaslaton túl a képviselőtestület ülésén csak kivételesen lehet előterjesztést, illetve önálló indítványt napirendre javasolni. Az ülésen tett szóbeli vagy írásbeli javaslatot minősített többségi szavazással tűzheti napirendre a képviselőtestület.

31.§. (1) Sürgősségi indítványt írásban, a sürgősség tényét megindokolva a polgármester, bármely képviselő, bizottság és a jegyző terjeszthet elő, melyet legkésőbb az ülést megelőző munkanapon 13,00 óráig kell eljuttatni a polgármesterhez.

(2) A sürgősség elfogadása azt jelenti, hogy az indítványt a képviselőtestület a 30.§ (1) bekezdésében meghatározottak szerinti napirendi pontként tárgyalja meg.

(3) Két vagy több elfogadott sürgősségi indítvány esetén tárgyalásuk sorrendjét a képviselő-testület határozza meg.

(4) Ha a sürgősségi indítvány szerinti ügyben való döntés bizottsági hatáskörbe tartozik, arról is állást kell foglalni, hogy a képviselőtestület magához vonja-e az ügyet.

(5) Ha a polgármester vagy bármelyik képviselő ellenzi az azonnali megtárgyalást, a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. Ha a képviselőtestület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az ügyet egyszerű napirendi javaslatként tárgyalja meg.

32.§. (1) Szóbeli előterjesztést - amely maximum 5 perc időtartamú lehet - az ülés előtt legkésőbb 1 órával két példányban írásban kell eljuttatni a polgármesterhez, aki az egyik példányt átadja a jegyzőnek.

(2) Ha a képviselőtestület a szóbeli előterjesztést napirendre tűzi, az előterjesztést mellékelni kell az ülés rendjéhez.

19.

Az előterjesztések

33.§. (1) Előterjesztésnek minősül az üléstervbe felvett, a képviselőtestület vagy a képviselő- testület bizottsága által előzetesen elfogadásra javasolt tárgyalási anyag, melyről a képviselőtestület rendelettel vagy határozattal dönt.

(2) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

   a) a tárgyat és a tényállást,

   b) a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját,

   c) az alternatívák indokait,

   d) a határozati javaslatot, és

   e) szükség szerint a felelős és a határidő megjelölését.

(3) A képviselőtestülethez előterjesztést tehet a polgármester, a képviselők a 25. § szerint, és az önkormányzat szervei.

(4) Képviselői módosító javaslatot a napirend tárgyalásakor, az önálló képviselői indítványt pedig a következő ülésen kell napirendre tűzni, amennyiben megfelel az e rendeletben rögzített benyújtásra vonatkozó szabályoknak.

20.

Önálló indítványok

34.§. (1) Önálló indítványt: 

 a) a polgármester, és

 b) a települési képviselő tehet.

(2) A beterjesztésnek tartalmaznia kell az önálló indítványt előterjeszteni kívánó személy nevét, az indítvány elnevezését és szövegét, valamint az előterjesztő saját kezű aláírását.

(3) A képviselőtestület ülésének napirendjére önálló napirendi pontként felvehető indítványok a 33.§-ban foglaltaknak megfelelő:

a) rendeleti javaslatok,

b) határozati javaslatok lehetnek.

21.

Interpelláció

35.§. (1) A települési képviselőt megilleti a felvilágosítás-kérés joga, mely lehet:

a) Kérdés: Az önkormányzat hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, döntés előkészítési jellegű felvetés, vagy tudakozódás.

b) Interpelláció: Az érdemi önkormányzati ügyekben a helyi közügyek lényeges elemeire vonatkozó felvilágosítás kérés.

36.§. (1) Felvilágosítás kérésnek az a kérdés, illetve probléma-felvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátandó feladatokkal, illetőleg valamely irányítás alatt álló szervezet tevékenységi körével.

(2) A települési képviselő a képviselőtestület ülésén a

a) polgármestertől, alpolgármestertől,

b) jegyzőtől, aljegyzőtől,

c) bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, /interpellálhat/ amelyre az ülésen - vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - érdemi választ kell adni.

(3) Az interpellációt az ülés napját megelőzően legalább 3 nappal a polgármesternél kell írásban bejelenteni.

(4) A települési képviselő az ülésen szóban egy interpellációt terjeszthet elő, melyre a megkérdezettnek a (2) bekezdésben foglaltak szerint kell választ adni.

(5) A bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) az interpelláló nevét,

b) az interpelláció tárgyát,

c) annak feltüntetését, hogy az interpellációt az ülésen szóban is elő kívánja-e adni.

37.§. Az interpellálót megilleti az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli ismertetés és kiegészítés joga is 2 percben.

38.§. Interpellációnál, ha a képviselőtestület a választ nem fogadta el, a polgármester az ügyet vizsgálat céljából kiadja az illetékes szakbizottságnak. A következő ülésen a bizottság jelentést tesz, majd a képviselő véleményének meghallgatása után a képviselőtestület vita nélkül szavaz.

22.

Nem önálló indítványok

39.§. (1) Valamely napirendi ponthoz kapcsolódóan benyújtható indítványok /nem önálló indítványok/:

a) módosító javaslat,

b) bizottsági ajánlás.

(2) A rendelet-tervezethez és a határozati javaslathoz az előterjesztőn kívül a polgármester, a képviselők, a jegyző tehet indoklással szóban, vagy írásban módosító javaslatot.

(3) A képviselőtestület bizottsága a részére kiadott rendeleti-, határozati javaslathoz és előterjesztésekhez módosító javaslatokat és értékelő ajánlásokat nyújthat be a képviselő-testülethez.

(4) Az ajánlásnak tartalmaznia kell a kisebbségi véleményt is.

23.

Az indítványok szabályszerűsége

40.§. (1) Az indítványnak a tárgyalásra és határozathozatalra alkalmasnak kell lennie. A nem szabályszerűen benyújtott indítványt az elnök visszautasíthatja.

(2) Az indítványok szakmai követelményeinek szabályait a jegyző e témakörben hozott szabályzata tartalmazza.

24.

A rendkívüli képviselőtestületi ülés napirendje

41.§. Rendkívüli ülésen csak az a napirendi pont tárgyalható, amely az ülés összehívását indokolttá tette.

25.

A tanácskozás rendje

42.§. (1) A képviselőtestület ülésén tanácskozási joggal résztvevőknek az elnök szót adhat.

(2) Az elnök köteles szót adni a tanácskozásban az adott napirendhez meghívottnak.

26.

Felszólalás a képviselőtestület ülésén

43.§. A felszólalások típusai:

      a) felszólalás napirend előtt,

      b) felszólalás ügyrendi kérdésben,

      c) napirendhez kapcsolódó:

      ca) kérdés /kérdések/

      cb) hozzászólás /vélemény-nyilvánítás/

      d) felszólalás határozathozatal előtt.

44.§. (1) A napirend előtti felszólalás bármely képviselőt megilleti. A napirend előtti felszólalás a határozatképesség megállapítását és a napirend elfogadását követően az első napirend tárgyalásának megkezdése előtt tehető. Az ülés megkezdése előtt 1 órával szóban a téma megjelölésével a tervezett felszólalást be kell jelenteni az ülést levezető elnöknek. A felszólalás ismertetésére maximum 5 perc áll rendelkezésre.

(2) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor 2 percre szót kérhet, és javaslatot tehet.

45.§. (1) Ügyrendi javaslat a képviselőtestület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.

(2) Az ügyrendi javaslat elhangzása után a képviselőtestület a javaslat felett vita nélkül határoz. Ha az elnök megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi kérdésben történik, a képviselőtől megvonja a szót.

46.§. (1) Az ülés során egy képviselő egy napirendi ponthoz kérdését, kérdéseit egyszerre teheti fel. Amennyiben a válasszal összefüggésben újabb kérdés vetődik fel, a válaszadást követően ismételten felteheti a kérdést a képviselő.

(2) A kérdésre választ adó/adók/ a képviselő összes kérdése elhangzása után adnak választ.

(3) Az ülésnap során egy képviselő egy napirendi ponthoz legfeljebb két esetben szólhat hozzá. Az első felszólalás ideje 3 percnél, a második 2 percnél hosszabb nem lehet.

(4) Az előterjesztő, a polgármester és a jegyző több alkalommal is hozzászólhat.

(5) Az előterjesztőt és az érintett bizottság elnökét vagy a megjelölt előadóját megilleti a zárszó joga is legfeljebb 5 percben.

(6) A képviselőknek a jelentkezésük sorrendjében, a tanácskozási joggal megjelenteknek az általa megállapított sorrendben az elnök adja meg a szót.

(7) A napirenddel kapcsolatosan a bizottsági többségi véleményt maximum 5 percben a bizottság elnöke, vagy az általa megbízott képviselő, a kisebbségi véleményt maximum 2 percben a véleményt megfogalmazó ismerteti. Más megjelentek maximum 2 perces felszólalással élhetnek egy-egy napirendhez. További felszólalásokra csak személyes megtámadtatás, a képviselők személyét érintő felszólalásra reagálás esetén van lehetőség korlátozás nélkül.

(8) A hozzászólások lezárása után hozzászólásnak /felszólalásnak, zárszónak/ nincs helye.

V. Fejezet

Az önkormányzat rendelete

27.

Az önkormányzati rendelet megtárgyalása

47.§. (1) A rendelet megalkotásra vonatkozó javaslatot a polgármesterhez kell benyújtani.

(2) A polgármester gondoskodik a javaslatnak a képviselőkhöz és az általa meghatározott érdekeltekhez történő eljuttatásáról, kijelöli az előkészítéséért felelős bizottságokat.

(3) Az elkészített rendelet-tervezeteket tárgyuk szerint az illetékes bizottságokkal véleményeztetni kell. A Jogi-, Ügyrendi- és Fejlesztési Bizottság minden rendelet-tervezetet köteles megtárgyalni. Amennyiben a Jogi-, Ügyrendi- és Fejlesztési Bizottság a rendelet-tervezetet törvényességi szempontból döntéshozatalra alkalmatlannak minősítette, a rendelet napirendről történő levételéről döntést kell hozni a képviselő-testületnek.

Ha a bizottságok a rendelet-tervezetről az ülés határozatképtelensége miatt nem tudtak véleményt alkotni, a testület dönti el, hogy véleményük nélkül is tárgyalja- e a rendelet-tervezetet. 

48.§. A javaslatot a benyújtástól számítva legkorábban 15 nap elteltével, de legkésőbb 45 napon belül a képviselőtestület ülésének napirendjére kell tűzni a 30. §. szabályai szerint.

49.§. (1) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a testület ülésén a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig bármikor vissza is vonhatja.

(2) Ha a képviselő a módosító javaslatát megváltoztatja, akkor az elnök javaslatára a képviselőtestület a kijelölt bizottság általi újabb véleményezéstől eltekinthet. Erről egyszerű szótöbbséggel dönt.

28.

Szavazás a rendeletről

50.§. (1) A képviselőtestület a szavazás során először a módosító javaslatokról, majd a rendelet-tervezet egészéről dönt.

(2) Ha a rendelet-tervezet ugyanazon részéhez több javaslatot is benyújtottak, akkor a szavazást az utolsó módosító indítvánnyal kell kezdeni.

(3) Rendelet-tervezet formába foglalt bármely módosító indítványról, módosító javaslatról, alternatíváról a rendeletalkotásra irányadó minősített többséggel lehet érvényesen szavazni.

(4) A hatályos rendeleteket kivonatosan a lakossággal ismertetni kell a Kisvárda újságban és a város honlapján.

29.

Az önkormányzati rendelet kihirdetése

51.§. (1) Az önkormányzati rendeletet annak kihirdetése során a jogszabályszerkesztésről szóló rendeletben meghatározott módon kell megjelölni és sorszámozni.

(2) A rendelet végleges - hiteles - szövegét a jegyző szerkeszti meg.

(3) A hatályos önkormányzati rendeletek naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik.

(4)^[8] A kihirdetett rendelet teljes szövegét a Kisvárdai Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján ki kell függeszteni. A kihirdetett rendeletet közzé kell tenni a Kisvárda újságban, a Várday István Városi Könyvtár helytörténeti gyűjteményében el kell helyezni.

VI. Fejezet

A szavazás rendje, a jegyzőkönyv

30.

A szavazás

52.§. (1) A képviselőtestület a vita lezárása és a zárszó után rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.

(2) Az ülés elnöke a napirendi pont során előterjesztett és a vitában elhangzott konkrét határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító indítványokat, majd az előterjesztésben szereplő határozatokról, javaslatokról dönt a testület.

31.

Határozathozatal

53.§. (1) A határozathozatalhoz a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott eseteken kívül minősített többség szükséges

a) kitüntetés, elismerés adományozásához,

b) a polgármesterrel, alpolgármesterrel szemben fegyelmi, kártérítési eljárás megindításához, fegyelmi büntetés kiszabásához, kártérítési felelősségük megállapításához

c) korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak elidegenítéséhez, gazdasági társaságba történő beviteléhez,

b) az önkormányzati részesedéssel működő gazdasági társaságok társasági részesedését érintő előterjesztések elfogadásához,

54.§. A szavazás történhet:

(1) a) nyílt szavazással

aa) szavazatszámláló-géppel az "igen, "nem", "tartózkodom" gomb lenyomásával,

ab) üzemzavar esetén kézfelemeléssel.

b) titkos szavazással

ba) szavazólapon,

bb) szavazatszámláló-géppel.

(2) Amennyiben a képviselő a szavazást követően észleli - a szavazat számlálógép kijelzőjének megjelenése alapján -, hogy szavazatát tévedésből, nem az akaratának megfelelően tette meg, a szavazást követően azt azonnali jegyzőkönyvbe történő szóbeli nyilatkozatával az akaratának megfelelően módosíthatja.

55.§. (1) Név szerinti szavazást kell tartani, ha azt

          a) jogszabály előírja

          b) a polgármester kezdeményezi

          c) 3 képviselő indítványozza

(2) Név szerinti szavazás esetén a képviselők a nevük „ABC” sorrend szerinti elhangzása után "igen", "nem, "tartózkodom" nyilatkozattal és gomb egyidejű lenyomásával szavaznak. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki.

56.§. (1) A képviselőtestület titkos szavazást tarthat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglalt esetekben. Titkos szavazás tartását bármely képviselő kezdeményezheti.

(2) A szavazólappal történő titkos szavazás lebonyolításáról a Jogi-, Ügyrendi- és Fejlesztési Bizottság gondoskodik, melyhez borítékba helyezett szavazólapot és a Polgármesteri Hivatal külön helyiségét, valamint urnát vesz igénybe.

(3) A szavazólappal történő titkos szavazás eredményét a Jogi-, Ügyrendi- és Fejlesztési Bizottság elnöke ismerteti, melyet az ülésről készült jegyzőkönyvben kell rögzíteni, a szavazólapokat 1 évig a jegyzőkönyv mellékleteként kell megőrizni. Amennyiben a szavazás eredményével kapcsolatosan kétség merül fel, az elnök köteles a szavazást megismételtetni.

57.§.^[9] Az önkormányzat tulajdonát érintő vagyonjogi előterjesztések döntésében nem vehet részt az a képviselő, aki rokonsági, vagy gazdasági kapcsolatánál fogva érdekelt, érintett az adott ügyben.

58.§. Akik olyan határozatot, döntést hoztak, amelyről tudták, vagy a tőlük elvárható gondosság mellett tudhatták volna, hogy a döntés jogellenes, jogszabálysértő, az önkormányzat jogos érdekeit súlyosan sérti, a döntés következményeként jelentkező esetleges kárért korlátlanul és egyetemlegesen felelnek.

59.§. A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a határozatot vissza kell vonni, és az ügyet az érintettség ismeretében megismételt szavazásra kell bocsátani úgy, hogy a mulasztó képviselő az új döntéshozatalban nem vehet részt.

32.

Jegyzőkönyv

60.§. (1) A képviselőtestület üléséről a jegyzőkönyv mellett folyamatos hangfelvételt kell készíteni, melyet a szerkesztett jegyzőkönyv elkészülte után meg kell semmisíteni.

(2) A jegyzőkönyv a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakon kívül tartalmazza:

a) a napirend tárgyát, az előadók, a kérdésfeltevők és válaszadók nevét,

b) a szóbeli előterjesztések lényegét, illetve az előterjesztett határozat-tervezet módosítására, kiegészítésére vonatkozó hozzászólás lényegét,

c) a szóban előterjesztett határozati javaslatokat,

d) szükség esetén az elnök intézkedéseit,

e) a képviselőtestület ülésén történt fontosabb eseményeket

f) a név szerinti szavazásban résztvevők nevét és szavazatát

g) a szavazólappal történő titkos szavazás eredményét

(3) A jegyzőkönyv eredeti példányának elválaszthatatlan mellékleteit képezi:

a) a meghívó,

b) a képviselői önálló indítványok, az interpellációk, a nem önálló indítványok,

c) a jelenléti ív,

d) a 61. §. szerint benyújtott hozzászólást

e) a 15.§.(7) bekezdésben foglaltak szerinti nyilatkozatot                                           

 f) a jegyző törvényességi észrevételét

61.§. A települési képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetve a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben. Ha a képviselő indoklással kéri, akkor felszólalását szó szerint kell a jegyzőkönyvbe felvenni.

62.§. (1) A jegyzőkönyv egy példányát mellékleteivel együtt a helyi irattárban kell őrizni, majd az irattározás idejének lejártát követően a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltárban kell elhelyezni.

(2) A jegyzőkönyv 3. példányát elektronikus úton évente CD lemezre kell rögzíteni, és a helyi irattárban elhelyezni és megőrizni.

63.§. (1)^[10] A választópolgárok a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott betekintési jogukkal a Kisvárdai Közös Önkormányzati Hivatal erre kijelölt irodájában, ügyfélfogadási időben élhetnek.

(2) Személyes adatokat tartalmazó előterjesztések és jegyzőkönyvek csak az érintett beleegyezésével tanulmányozhatók.

VII. Fejezet

A képviselőtestület bizottságai

33.

A bizottság létrehozása, a bizottság tagjai, a bizottsági tisztség megszűnése

64.§. A képviselőtestület döntéseinek előkészítésére, illetve a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére, valamint egyes átruházott hatáskörök gyakorlására állandó, vagy ideiglenes bizottságokat hoz létre.

65.§. (1) Egy képviselő legfeljebb 3 állandó bizottságnak lehet tagja.

(2) A bizottság tagjaira javaslatot tehet

        a) a polgármester,

        b) bármely képviselő.

(3) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott minősített adatot megőrizni.

66.§. A bizottsági tisztség megszűnik a megbízatás lejártával, továbbá képviselő bizottsági tag esetén a képviselői jogviszony megszűnésével.

34.

A bizottsági ülés

67.§. A bizottság ülését lehetőség szerint olyan időpontra kell összehívni, hogy a képviselő gyakorolhassa a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott jelenléti jogát, kivéve az együttes bizottsági üléseket.

68.§. A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény kötelezővé teszi, továbbá ha a bizottság esetileg dönt a zárt ülés tartásáról. Az így hozott döntéseiről csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.

69.§. (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(2) Az elnök köteles összehívni a bizottságot

        a) a képviselőtestület határozatára,

        b) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetben.

35.

A bizottságok

70.§. A képviselőtestület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

a) Jogi-, Ügyrendi- és Fejlesztési Bizottság

b) Oktatási-, Kulturális-, Szabadidő- és Sport Bizottság

c) Pénzügyi- és Számvizsgáló Bizottság

d) Városüzemeltetési-, Szociális- és Egészségügyi Bizottság

71.§. A képviselőtestület üléstervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselőtestülethez.

72.§. (1) A Polgármester és a bizottságok e rendelet 1. számmal jelölt melléklete szerint gyakorolják a képviselőtestület egyes átruházott hatásköreit.

(2) A bizottságok működésének részletes szabályait, feladatát és hatáskörét e rendelet 2. számmal jelölt melléklete tartalmazza.

(3) A bizottság döntéshozatalából kizárható az, akit a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény ilyenként határoz meg azzal, hogy személyes érintettségnek kell tekinteni a vagyoni érdekeltséget is.

(4) A vitában és a döntéshozatalban nem vehetnek részt azok, akiket a döntéshozatalból kizártak.

(5) A kizáráshoz minősített többségű határozat szükséges.

73.§. (1) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint külön indítványra a kisebbségi véleményeket tartalmazza.

(2) A jegyzőkönyv 1 példányát 10 napon belül meg kell küldeni a jegyzőnek.

(3) A bizottságok az átruházott hatáskör gyakorlásáról évente beszámolnak a képviselőtestületnek.

74.§. (1) A képviselőtestület a képviselők közül három fő tanácsnokot választ a polgármester, vagy bármely települési képviselő javaslatára.

(2) A tanácsnokok és feladatköre:

a) intézményi: önkormányzati oktatási, nevelési, egészségügyi intézményeinek felügyelete, nemzetiségi szervezetekkel való kapcsolattartás,

b) lakossági: közvetlen kapcsolattartás a lakosság és az önkormányzat között, kiemelten a nyugdíjasok és a szociálisan rászorultak körével, köztisztaság, közlekedés figyelemmel kísérése,

c) gazdasági: kapcsolattartás a város, kistérség és önkormányzatok gazdálkodó szervezeteivel, civil szervezetekkel, testvérvárosokkal.

(3) A tanácsnokok tevékenységük ellátása során a hiányosságok felszámolása érdekében javaslatot dolgoznak ki a települési önkormányzat részére, melyről érdemi tárgyalást követően a képviselőtestület dönt.

(4) A tanácsnokok tevékenységükről évente tájékoztatják a képviselőtestületet.

(5) A képviselőtestület üléstervében meghatározhatja azokat az előterjesztéseket, amelyeket a tanácsnokok nyújtanak be, valamint amelyeket csak a tanácsnokok állásfoglalásával nyújthatók be a képviselőtestülethez.

(6) A képviselőtestület bizottságának ülésére - a tanácsnokok tevékenységi körébe tartozó napirend tárgyalásához - a tanácsnokokat meg kell hívni.

VIII. fejezet

A polgármester, az alpolgármesterek és a jegyző^[11]

36.

A polgármester

75.§. (1) A képviselőtestület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottak szerint – az Oktatási-, Kulturális-, Szabadidő- és Sport Bizottság javaslatára - gyakorolja polgármester díjazásával kapcsolatos hatásköröket, és gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az Oktatási-, Kulturális-, Szabadidő- és Sport Bizottságra átruházottak kivételével.

(2) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

76.§. (1) A polgármesternek a képviselőtestület működésével összefüggő főbb feladatai:

a) segíti a települési képviselők munkáját,

b) képviseli az önkormányzatot,

c) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,

d) dönt a képviselőtestület által átruházott hatáskörökben.

(2)^[12] A polgármester fogadóórája: minden második, páratlan héten, csütörtökön 14⁰⁰ órától 16⁰⁰ óráig

37.

Az alpolgármesterek^[13]

77.§.^[14] (1) A Képviselőtestület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy főállású és egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) A főállású alpolgármestert a képviselő-testület saját tagjai közül választja. A társadalmi megbízatású alpolgármestert nem a képviselő-testület tagjai közül választja.

(3) A társadalmi megbízatású alpolgármester feladatát az alábbi munkarenddel látja el: hétfőn, szerdán, csütörtökön de. 8.00 órától du. 13.00 óráig.

(4) Az alpolgármesterekre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.

(5) A polgármester tartós akadályoztatása esetén az általa megbízott általános helyettes a polgármester teljes jogkörét gyakorolja. Tartós akadályoztatásnak minősül a folyamatosan öt munkanapot meghaladó távollét.

(6)^[15] A főállású alpolgármester fogadóórája: minden második, páratlan héten, csütörtökön 14⁰⁰ órától 16⁰⁰ óráig

A társadalmi megbízatású alpolgármester fogadóórája: minden második, páratlan héten, csütörtökön 14⁰⁰ órától 16⁰⁰ óráig

38.

A jegyző

78.§. (1) A jegyző feladatai:

a) előkészíti a képviselőtestület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

b) ellátja a képviselőtestület és a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

c) a képviselőtestületi ülésen a döntés meghozatala előtt, valamint a működés során jogszabálysértés észlelése esetén köteles felhívni a képviselő-testület figyelmét és a jegyzőkönyvben ezt rögzíteni kell,

d)^[16] rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselőtestületet, a bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, a Kisvárdai Közös Önkormányzati Hivatal munkájáról és az ügyintézésről.

(2) A jegyző önkormányzati rendeletalkotással kapcsolatos feladatkörében végzi az önkormányzati rendelet szakmai előkészítésével kapcsolatos feladatokat.

(3) A jegyző, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakon kívüli feladatai:

a) rendszeres ügyfélfogadást tart, gondoskodik a rendszeres ügyfélfogadás működéséről,

b) ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével kapcsolatos feladatokat.

(4) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a Lakosságszolgálati Osztály vezetője látja el.

IX. Fejezet

A települési képviselők jogállása

39.

A képviselő főbb kötelezettségei

79.§. (1) A települési képviselő közéleti szerepvállalással járó felelősséggel gyakorolja képviselői jogait.

(2) Olyan magatartást köteles tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.

(3) Felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban.

(4) A tudomására jutott titok megőrzése. Titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is tart.

(5) Kapcsolattartás választókörzetének polgáraival, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel. A települési képviselő fogadóórát tarthat.

40.

A települési képviselők díjazása

80.§. A települési képviselő, a bizottság elnöke, a bizottság tagjai, a tanácsnok részére tiszteletdíjat, költségtérítést, természetbeni juttatást rendeletben állapít meg.

X. Fejezet

A képviselőtestület hivatala

81.§. A képviselőtestület hivatalának hatáskörébe tartozó ügyek esetében a nem ügydöntő intézkedéseket a hatáskör gyakorlója nevében a hivatal ezen feladat ellátásával megbízott osztályának kiadmányozási joggal rendelkező ügyintézője kiadmányozza.

82.§.^[17] (1) A Kisvárdai Közös Önkormányzati Hivatal közhatalmi költségvetési szerv, a költségvetés határozza meg a Kisvárdai Közös Önkormányzati Hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket.

(2) A Kisvárdai Közös Önkormányzati Hivatal polgármester kabinetre, osztályokra és kirendeltségre tagozódik.

A Kisvárdai Közös Önkormányzati Hivatali szervezetben működő osztályok:

a) Önkormányzati és Intézményirányító Osztály

b) Lakosságszolgálati Osztály

c) Kincstári, Jogi és Adóosztály

d) Kékcsei Kirendeltség

(3) A Kisvárdai Közös Önkormányzati Hivatal működésének részletes szabályait a Kisvárdai Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

(4) Időszaki- vagy célfeladatra külön szervezeti egység hozható létre.

(5) A jegyző döntése szerint a belső szervezeti egységvezetők, valamint érdemi ügyintézők kiadmányozási jogot kaphatnak.

(6) A Kisvárdai Közös Önkormányzati Hivatal igény- és szükség szerint köteles adatokat szolgáltatni, és jelentést készíteni a képviselő-testületnek, valamint az önkormányzati bizottságnak.

XI. Fejezet

LAKOSSÁGI FÓRUM

83.§. (1) A közmeghallgatás tényéről a lakosságot a téma megjelölése mellett – legalább 15 nappal megelőzően – tájékoztatni kell /honlap, hirdetőtábla/.

(2) A közmeghallgatáson a képviselőtestület tagjai részt vesznek.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

XII. Fejezet

Az önkormányzat tulajdona, gazdálkodása

84.§. (1) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket önkormányzati rendelet határozza meg. Ebben a rendeletben kell megállapítani:

a) a forgalomképtelen vagyontárgyak körét;

b) a törzsvagyon korlátozottan forgalomképtelen tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során;

c) az önkormányzat törzsvagyonát /forgalomképtelen törzsvagyon, korlátozottan forgalomképes törzsvagyon/, valamint a forgalomképes vagyontárgyak tételes listáját a helyi vagyonrendelet tartalmazza.

(2) Az önkormányzat - vagyonának növelése érdekében - részt vehet különböző gazdasági vállalkozásokban. E részvétel formájáról és módjáról külön határoz. A vállalkozásokat érintő előterjesztésekhez minden esetben kötelező a gazdaságossági számítások /költség, haszonelemzés/ benyújtása.

(3) A polgármester saját hatáskörében az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben 5 millió Ft értékhatárig köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodásokat.

(4) A képviselőtestület hitelt csak abban az esetben vesz fel, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges, vagy gazdaságilag célszerűtlen.

(5) A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról köteles tájékoztatni az állampolgárokat, melyre az évente tartandó közmeghallgatással egybekötött testületi ülés napirendjeként kerül sor.  

(6)^[18] A polgármester jogosult az Önkormányzat költségvetési rendeletében jóváhagyott előirányzatok terhére ügyletenként nettó 8 000 e Ft értékhatárig kötelezettséget vállalni.

Felterjesztési jog

85.§. A képviselőtestület felterjesztési jogának gyakorlásáról előzetesen kikéri a Jogi-, Ügyrendi- és Fejlesztési Bizottság véleményét.

XIII. Fejezet

Záró rendelkezések

86. § E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

87. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Önkormányzati Képviselőtestület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 16/2010.(XI.29.) rendelet, valamint a módosításáról szóló 7/2011.(IV.04.), 5/2011.(II.28.) rendelet.