1. § (1) E rendelet területi hatálya Kisvárda város közigazgatási területére terjed ki.

(2) E rendeletet az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK), a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, valamint Kisvárda Város Önkormányzata Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet előírásaival együttesen, az azokban foglalt feltételek érvényesítésével kell alkalmazni.

(3) Kisvárda város közigazgatási területére vonatkozó szabályozási terveken alkalmazott szabályozási elemeket, illetve azok jelkulcsát jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(4) Kisvárda város közigazgatási területére vonatkozó szabályozási terveket jelen rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(5) A szabályozási terven ábrázolt kötelező vonalas szabályozási elemek helyzete méretezés, vagy egyértelmű térképi vonalhoz való kapcsolódás hiányában, digitális méréssel állapítandó meg, az Önkormányzatnál tárolt digitális példányon.

(6) A szabályozási tervek kötelező, javasolt és egyéb jogszabály által meghatározott szabályozási elemeket tartalmaznak. A kötelező szabályozási elemek módosításához az érintett szabályozási tervmódosítása szükséges. A kötelező, a javasolt és az irányadó szabályozási elemeket a szabályozási tervek jelmagyarázata tartalmazza.

(7) A más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek esetén e rendelet előírásain túl a kapcsolódó jogszabályok is előírásait is alkalmazni kell.

(8) Az OTÉK követelményeitől megengedőbb településrendezési szabályozást lehetővé tehető Állami Főépítészi döntések jegyzékét jelen rendelet 10. melléklete tartalmazza.

2. § E rendelet alkalmazásában:

3. § (1) A közterületek határait a szabályozási terv meglévő ingatlanhatárai és tervezett szabályozási vonalai határolják le.

(2) A közterületek közlekedésre igénybe nem vett részén, a közlekedést és az egyes ingatlanok használatát nem korlátozó módon

(3) Amennyiben az adott közterületre vonatkozóan nincs elfogadott közterület-alakítási terv, a közterület alakítására vonatkozó rendelkezéseket a szabályozási terv által a közterületre megfogalmazott övezethez tartozó előírások tartalmazzák.

(4) Kereskedelmi, szolgáltató, valamint vendéglátó tevékenység céljára közterületen épület, pavilon nem létesíthető.

4. § (1) Régészeti területnek minősülnek a szabályozási tervlapokon ábrázolt és a rendelet 8. mellékletének táblázatában szereplő területek.

(2) Az Kisvárda közigazgatási területén kialakítani tervezett legalább négy gépjármű befogadóképességű felszíni parkolókat fásítani kell, úgy, hogy legalább minden 2 parkolóhelyre 1 db lombos fát kell telepíteni, vagy a meglévőt megőrizni. A fákat úgy kell elhelyezni, hogy az elhelyezésre szánt szilárd burkolattal el nem látott felületnek - a fa törzse körül legalább 1,0 m szélességben - legalább 4m²/fa méretűnek kell lennie. A fásításra, növénytelepítésre szolgáló, telepítésre javasolt fajták jegyzékét a rendelet 5. melléklete tartalmazza.

(3) Az utcavonalra előkert nélkül elhelyezett épületnél, amennyiben az utcára lakás helyiségei néznek, azok padlóvonala az utca járdaszintje fölött legalább +0,9 m magasságban helyezhető el.

5. § Új utcai kerítés csak a hatályos szabályozási tervben rögzített szabályozási vonalon építhető, amelyről a gépjármű forgalmat bonyolító kapuzat legfeljebb6,0 méterrel beljebb húzható. Meglévő jogi telekhatáron, amennyiben az nem felel meg a hatályos szabályozási tervben rögzített új szabályozási vonalnak, kerítés nem létesíthető.

6. § (1) A település közigazgatási területén található védett természeti értékeket a rendelet 1.-2. mellékletét képező szabályozási tervek és azok jelmagyarázata rögzítik.

(2) Közlekedési területeket és létesítményeiket - minden olyan területen, amely a szabályozási tervek szerint ökológiai hálózat folyosó és magterület övezetével érintettek és azokat egymástól részben, vagy egészben elválasztják egymástól – úgy kell kialakítani, illetve olyan műszaki megoldást kell alkalmazni, hogy az elválasztott területek élőhelyeinek kapcsolatai a továbbiakban is fennmaradjanak. A kapcsolatot amennyiben műszakilag megoldható terepszinten kell biztosítani.

(3) A tájkép védelme érdekében a kiépítésre kerülő új utak környezetbe illesztéséről terepalakítással, növénytelepítéssel, fasor létesítésével is gondoskodni kell. Védő zöldsávok, védő erdősávok telepítésénél többszintű növényállományt kell kialakítani. A telepítéshez a tájra jellemző őshonos fa- es cserjefajok használhatok.

7. § A lakó területekkel határos azon építési övezethatárokon, amelyek kereskedelmi szolgáltató vagy egyéb ipari terület építési övezetek határán helyezkednek el, a lakóterületi funkcióhoz tartozó zajvédelmi határértékeket kell biztosítani.

8. § (1) Külterületen elhelyezkedő, elhelyezni tervezett telep, létesítmény telekhatártól mért védőtávolsága lakó épületet nem érintheti.

(2) A talaj, a felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében veszélyes hulladékot, növényvédő szert, műtrágyát, útsózási anyagot csak felszín feletti, fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad tárolni.

(3) Vízminőség-védelmi területen,a felszín alatti vízkészletek minőségi védelme érdekében szükséges az épületek tetővizeinek gyűjtése és hasznosítása, a gazdasági és mezőgazdasági üzemi területeken a burkolt felületeire hulló csapadékvizek késleltetéssel való elvezetése, használt vizek kezelése, tisztítást követő hasznosítása.

9. § (1) A mély fekvésű, a szabályozási terveken belvízzel veszélyeztetett terület jelöléssel érintett telkek és a 7150, 7174/1, 7172, 7173, 7151/1, 7161/1, 7177/1, 7145-7141 hrsz-ú ingatlanok esetében a következő rendelkezések betartásával lehet építeni:

(2) A talajfeltöltés szintjének, a telek előtti burkolt út koronaszintjéhez viszonyított -0,20m/+0,50m magasságkülönbségen belül kell lennie. A talajfeltöltést úgy kell kialakítani, hogy az utcafronti kerítéstől számítva, a telek teljes szélességében, az igénybe vett építési helyet meghaladóan, a hátsókert irányába, legalább 10,0 méterrel meghaladja.

(3) Pinceszint, szennyvízgyűjtő műtárgy a belvízzel veszélyeztetett területeken kizárólag talajvíznyomás elleni szigetelés kialakításával építhető.

(4) Talajfeltöltés során a felszínt úgy kell kialakítani, hogy a természetes lefolyás a szomszédos ingatlanokban kárt ne okozzon.

10. § (1) Kisvárda Város Önkormányzatát elővásárlási jog illeti meg a rendelet 3. mellékletében meghatározott ingatlanok esetében, az ott meghatározott településrendezési célok megvalósítása érdekében.

(2) A közterületen elhelyezhetőek:

(3) Közterületek és közhasználatú területek sajátos előírásai

11. § (1) Az egyes építési övezetekre vonatkozó közművesítettség fokozatok a következők:

(2) A meglévő és tervezett közüzemi vízellátás, szenny- és csapadékvíz elvezetés, energiaellátás, valamint az elektronikus hírközlés hálózatai, létesítményei és biztonsági védőtávolsága számára közterületen, vagy közműterületen kell elsődlegesen helyet biztosítani.

(3) Ahol a teljes közművesítettség kötelező, de a szennyvízcsatorna hálózat még nem kiépített, ott a közüzemi vagy közcélú hálózat kiépítéséig a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel, vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban is megengedett.

(4) Ahol a részleges közművesítettség kötelező, ott a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel, vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban is megengedett.

12. § (1) A falusias lakó építési övezetekben az utcaképet alakító épületek - kivéve az ott elhelyezhető középületeket - ritmusának biztosítása érdekében a kialakításra kerülő telkek az utcavonalon legfeljebb 40,0 méter szélességűek lehetnek.

(2) Az építési övezet, övezet határa kötelező telekhatárnak tekintendő. Ennek megfelelően az eltérő építési övezetbe vagy övezetbe tartozó telkek telekösszevonása nem megengedett és nem jöhet létre több építési övezetbe és/vagy övezetbe sorolt telek.

(3) Azon meglévő épület építési engedélyhez, egyszerű bejelentéshez kötött építési munkák továbbá telekalakítás esetén, amely épületeket a szabályozási vonal metszi, a telekalakítást első ütemben úgy kell megvalósítani, hogy a kialakítandó telekhatár az épület utcai homlokzatának az épület két sarokpontjától az oldalsó telekhatárok felé – a szabályozási vonalra merőlegesen – húzott vonal és az épület utcai homlokzat vonalából adódó vonal legyen, a szabályozási tervtől eltérően. Az értelmezést segítő magyarázó ábrát a rendelet 6. melléklete tartalmazza.

(4) A megengedett legkisebb egyéb telekméretet a beépítési mód és telekterület függvényében a 9. melléklet tartalmazza.

(5) Az építési övezeti előírásokban szereplő kialakítható legkisebb telekterületnél kisebb méretű, meglévő telek is beépíthető, az összes építési övezeti paraméter és védőtávolságok betartásával, és a szomszédos telek vagy telkek beépíthetőségének korlátozása nélkül.

(6) Ha a telek szabálytalan formájú (szemben lévő oldalai nem párhuzamosak és az utcafronti telekhatárra a két csatlakozó oldalkerti telekhatár nem derékszögben csatlakozik) a tömb adottságai miatt, a megengedett legkisebb telekméret egyikét legalább a telek egyik határvonalán tartani kell.

13. § (1) Az építési övezetekben, övezetekben kialakítható magánutak szabályozása: a) Közlekedési és közmű elhelyezésre szolgáló magánút céljára legalább a következő szélességű területet kell biztosítani: aa) 6,0 m, ha kettőnél nem több, 80 m-nél nem távolabbi bejáratú építési telket közelít meg, ab) 10 m, ha 200 m-nél nem távolabbi bejáratú építési telkeket közelít meg, ac) 12 m egyoldali fasorral, ha 400 m-nél nem távolabbi bejáratú építési telkeket közelít meg, ad) A gazdasági (Gksz, Gipe, Gip) területeken belül a magánút szélessége 12 m-nél kisebb nem lehet.

(2) 150 m-nél hosszabb, zsákutcaként kialakított magánutat végfordulóval kell megépíteni.

(3) 200 m-nél nagyobb hosszúságú magánút zsákutcaként nem alakítható ki.

(4) Kettőnél több telek megközelítésére szolgáló magánutat közforgalom elől elzárni nem lehet.

(5) Az építési telkek közművesítését közterülettől vagy közforgalom számára megnyitott magánútról kell megoldani.

(6) Magánúttal nem lehet a telek telektömbön belüli pozícióját megváltoztatni, különösen közbenső telekből saroktelek alakítását eredményező telekalakítás tilos.

(7) Nyúlványos telket a következő rendelkezések betartásával lehet kialakítani:

(8) A nyúlványos telek kialakítását segítő magyarázó ábrát a rendelet 7. melléklet tartalmazza.

14. § (1) Amennyiben az új beépítésre szánt területekre új kiszolgáló utakat, közműveket szükséges megvalósítani, annak megépítésének költségeit az Önkormányzat az érdekelt tulajdonosokra átháríthatja.

(2) Az 1.) pontban meghatározott szabályoktól az önkormányzat és az érdekelt megállapodásban eltérhet.

(3) Ha a kiszolgáló utat, illetve a közművet az önkormányzat létesíti, akkor azok költségét az érintett ingatlan (ingatlanok) tulajdonosaira átháríthatja. A hozzájárulás mértékét és módját az önkormányzat külön rendeletben állapítja meg.

15. § (1) Saroktelken, az építési hely megállapításakor, ha a két csatlakozó utca egyaránt előkertes beépítésű, és az érintett saroktelek a 14,0 méter szélességet nem éri el, akkor csak a telek keskenyebb része felőli utca felé kell előkertet kialakítani. A hosszabbik telekhatár felé az épület értelemszerűen az utcavonalra is kiépülhet.

(2) Előkertek az előkertek létesítésről az övezeti szabályozás beépítési módra vonatkozó kódja intézkedik az alábbi eltérésekkel:

(3) Az oldalkert legkisebb szélessége a jelen rendeletben, eltérő rendelkezése hiányában oldalhatáron álló beépítési mód esetén, legalább 4,00 m.

(4) Szabadon álló beépítési mód esetén az adott építési övezet előírt legnagyobb épületmagasság felének megfelelő érték, de legalább 3,00 m.

(5) A szomszédos telek felé megtartott minimális (legalább 4 méteres) oldalkert felé néző tetőszakasz kontyolt tetőfelületű is lehet, azonban ezen tetőszakaszon nyílás nem létesíthető. A tetőhéjazat csak nem éghető anyagú lehet.

(6) Amennyiben a kialakult állapot kisebb oldalkerti méretű, mint 4 méter, úgy a kialakult értéket lehet alkalmazni felújítás esetén.

(7) A hátsókert legkisebb mélységének mérete: A hátsókert legkisebb mérete nem lehet kevesebb az építési övezetre meghatározott épületmagasság megengedett legnagyobb mértékénél, sem az épület hátsókertre néző tényleges homlokzatmagassági mértékénél sem pedig 6,0 m-nél.

(8) A hátsókertek megállapításánál a szabályozási terven jelölt határvonalat is figyelembe kell venni, illetve azt a szabályozási terven megadott érték szerint kell megállapítani (HK=… minimális hátsókerti méret szabályozási terv szerinti méretekkel).

(9) Egyéb ipari gazdasági építési övezetekben az építmények elhelyezésénél a következőket is figyelembe kell venni:

(10) Előkertben pavilon nem helyezhető el.

16. § (1) Az építési telken kötelezően zöldfelületi célra használandó területet a szabályozási terven jelölt helyeken, az alábbiak szerint kell kialakítani:

(2) Kereskedelmi szolgáltató építési övezetben, az építési telken belül, annak határán legalább egysoros fasort kell telepíteni, az építménnyel igénybe nem vett helyeken.

(3) Egyéb ipari gazdasági területépítési övezetben, az építési telken belül, annak határán legalább kétsoros fasort kell telepíteni, az építménnyel igénybe nem vett helyeken.

(4) Kisvárosias lakóterület építési övezet építési telkein kötelezően zöldfelületi célra használandó területen, elhelyezhető sportpálya és játszótér (vízáteresztő burkolattal és/vagy füvesített felülettel), illetve a működtetésükhöz szükséges műtárgyak felszínen és terepszint alatt.

(5) A szabályozási terveken jelölt beültetési kötelezettség az építési telek esetében a tulajdonost, a közlekedési területen az út kezelőjét terheli.

(6) Zártsorú beépítési módnál, saroktelkek estében az építési övezeti előírásokban meghatározott, telkekre vonatkoztatott kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke legfeljebb 50 % - kal csökkenthető.

17. § (1) Lakó építési telken a főépítmény rendeltetésszerű használatát, működését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű tároló és egyéb gazdasági épület csak a gazdasági zónában helyezhető el.

(2) A terepszint alatti beépítés helye és mértéke – amennyiben építési övezeti előírás vagy a szabályozási terv másképp nem rendelkezik – megegyezik az adott építési övezetre vonatkozó terepszint feletti építési hellyel és beépítési mértékkel.

(3) Ha a telken meglévő épületek épületmagassága nagyobb, mint a 3. mellékletben az érintett területre meghatározott megengedett legnagyobb épületmagasság, az épület felújítható, bővíthető, korszerűsíthető, rendeltetése megváltoztatható, de a bővítmény épületmagassága nem haladhatja meg a megengedett legnagyobb értéket.

(4) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az épületet az építési oldalt képező telekhatártól számított 1,0 méteren belül kell elhelyezni.

(5) Azokon a helyeken, ahol az oldalsó telekhatárok nem merőlegesek az utcai telekhatárra, ott az épületet az utcai telekhatárral párhuzamosan vagy az oldalhatárra merőlegesen kell építeni a minimálisan megadott előkerti méret betartása mellett.

(6) Az állattartó építmény elhelyezésének szabályai:

(7) Nagy- és kishaszonállat tartására szolgáló építmény minimális telepítési távolsága:

(8) Tetőtér beépítés esetén csak egy hasznos tetőtéri építményszint létesíthető.

(9) Kisvárosias és falusias lakó építési övezetben az alábbi kereskedelmi-szolgáltató, vendéglátó- és egyéb kisüzemi tevékenységi csoportok és azok építményei kivételesen sem helyezhetőek el:

(10) Lakó önálló rendeltetési egységek kialakítása esetén, építési telken belül legalább 1db parkolót kell kialakítani rendeltetési egységenként.

(11) A beépítést, amennyiben a telek a telekalakítási előírások szerint megosztható lenne, mindig a magasabb rendű útvonal felőli oldalon kell megvalósítani az építkezés első ütemeként. Ha a telek nem megosztható, akkor a határoló utcákban kialakult beépítésekhez igazodóan építhető be.

(12) Saroktelek esetén, amennyiben a határoló mindkét út elsőrendű közlekedési célú közterület, akkor az első ütemben építendő épület csak a sarkon kezdődhet.

(13) Ha az előírt számú várakozóhely saját építési telken belül nem alakítható ki, úgy az építésügyi hatóság az építést akkor is engedélyezheti, ha az építtető a tervezett beépítéstől legfeljebb 500 méteres távolságon belül a szükséges várakozóhely számot a közterületek közlekedésre szánt területének parkolási célra kijelölt területén, illetve a közforgalom céljára átadott magánutak és magánterületek területe egy részének felhasználásával, az út kezelőjének hozzájárulásával biztosítja a helyi parkolási rendeletben meghatározott feltételekkel.

(14) A 0144/9, 0144/42, 0144/43 hrsz-ú ingatlanok átlagosnál jobb minőségű termőföldek, ezért beépítésükre ütemezetten kerülhet sor, miután az érintett telektömb további telkei már beépültek.

(15) Kertvárosias és falusias lakóterületeken belül a minimális telekterület, vagy annál kisebb telekterület esetében csak egy lakóépület építhető (melléképület csak a lakóépülettel egybeépítve).

(16) Központi vegyes, településközponti vegyes és lakó építési övezetekben, ahol az egyházi, hitéleti/szakrális funkciójú épületek elhelyezése megengedett, az építési övezetre vonatkozó megengedett legnagyobb építménymagasság értékét nem kell alkalmazni, az ezen épületek részét képező, azokkal egybe épített vagy különálló torony jellegű épületrészekre, vagy épületekre, melyek megengedett legnagyobb építménymagassága 18,0 méter.Az előírás abban az esetben alkalmazható, amennyiben a kötelező oldalkerti méretek betarthatóak és a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.

18. § Falusias lakó és kertvárosias lakó építési övezetben, a lakó és a gazdasági zónára vonatkozó szabályok: a) a telek homlokvonalától mért 30,0 m mélységű sávja lakó zóna, míg a homlokvonaltól mért 30,0 métertől a hátsókertig terjedő sávja gazdasági zóna, b) ha a szabályozási terv másként nem rendelkezik, a főépítmény szerinti rendeltetési egységeket tartalmazó épületet a „lakó zónában”, az építési övezeti előírás szerinti építési vonalra illeszkedően kell elhelyezni. E szabály alól kivételt képeznek a közösségi célú épületek, melyek az építési helyen belül tetszőleges helyen elhelyezhetőek. c) a „gazdasági zónába” a főépítmény szerinti rendeltetési egységeket kiszolgáló tároló, és egyéb gazdasági épületek, kiegészítő gazdasági funkciók, gazdasági épületek, állattartó épületek építhetők, d) a nem telekvéggel csatlakozó, 30 méternél rövidebb építési telkek esetén, a rövidebb telek lakó zónája korlátozhatja a másik építési telek gazdasági zónáját, amennyiben átfedésre kerülnek, e) az a)–d) pontok előírásait átmenő telek esetében mindkét közterület felől alkalmazni, kell, f) az a)–d) pontok előírásait nyúlványos telek esetében is alkalmazni kell, ahol a telek homlokvonala az igénybevett terület határa.

19. § (1) Ha a kismélységű telek vége nem a szomszédos telek építési oldalához, és nem egy másik kismélységű telek végéhez csatlakozik, hátsó kertet nem kell tartani, azaz az építési hely a hátsó telekhatárhoz csatlakozik. Az épületet a hátsó telekhatárig ki lehet építeni. Ha a szomszédos telken már épület található tűzfalas kialakítással, ahhoz tűzfallal kell csatlakozni, vagy az előírt hátsókert méretet kell tartani.

(2) Ha a kismélységű telek vége a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, az előírt legnagyobb épületmagasság értéke jelenti a betartandó hátsó kert méretét.

20. § Az illeszkedés szabályainak alkalmazásával kell eljárni az alábbi esetekben, amennyiben az általános és konkrét övezeti szabályozás másként nem rendelkezik: Előkertek megállapítása, b) Hátsókertek megállapítása, c) Telekmegosztásnál az alakítható legkisebb telekszélesség és telekmélység meghatározása, d) Épület elhelyezés az építési helyen belül, e) Melléképületek elhelyezése az építési helyen belül, különös tekintettel a beépítési módra, az oldal-, és hátsókertre, valamint a tetőformára, f) A megengedett legkisebb épületmagasság értékének megállapítása, h) Minden olyan esetben, amikor a HÉSZ és a Szabályozási terv nem ad egyértelmű szabályozást, i) A megengedett legkisebb épületmagasság értékének megállapítása

21. § (1) Az egyes építési övezetekben megadott övezeti előírások az újonnan kialakított telkekre, és újonnan létesített épületekre, funkciókra vonatkoznak.

(2) Kialakult telek akkor is beépíthető, ha az övezeti szabályozásban megadott alakítható legkisebb telekterület a minimális telekszélesség és telekmélység értékeinek nem felel meg, de azon épület a szükséges telepítési távolságok (OTÉK, valamint a sajátos övezeti előírások) betartásával elhelyezhető.

(3) Ha az építési övezetbe eső, már korábban kialakult telek, vagy beépítés jellemzői az építési övezeti szabályozási előírásoknak nem felelnek meg, de az eltérés a korábbi előírások szerint alakult ki, akkor az alábbi szabályok szerint lehet építési munkákat, ill. telekalakítást végezni:

(4) Zártsorú beépítési módban a megengedett legnagyobb beépítettségi mérték az OTÉK keretei között növelhető az alábbiak szerint:

(5) Kialakult előkert oldalkert és hátsókert megtartható, amennyiben a telken lévő épület megtartásra kerül.

22. § (1) A kisvárosi, kertvárosi és falusias lakóterületeken belül a szabályozott épület-elhelyezésnél az alábbi, kiegészítő szabályokat is alkalmazni kell.

(2) Oldalhatáron álló beépítési módnál, főépületek esetében:

(3) Oldalhatáron álló beépítési módnál, melléképületek esetében:

(4) Szabadonálló beépítési mód: ha a szabadonálló beépítésű övezetekben a telekszélesség 16 méternél kisebb, oldalhatáron álló beépítés is engedélyezhető a tűztávolságok betarthatósága esetén, akkor, ha a terület nem áll településszerkezeti és egyéb védelem alatt.

(5) zártsorú beépítési mód: A településközponti vegyes és kisvárosias lakóterületeken belül az alábbi kiegészítő szabályokat is alkalmazni kell:

23. § (1) A beépítésre szánt építési övezetek paramétereit

(2) Az (1) e) pont szerinti épületmagasság értékét a közterület felőli homlokzatmagasság nem lépheti túl, kivéve a saroktelek esetét.

24. § (1) A falusias lakóterület építési övezetén (jelölése: Lf) belül – a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - a legfeljebb 4,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó, elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A falusias lakóterület építési övezetek területén a lakó rendeltetésen kívül:

(3) Az OTÉK szerinti melléképítmények közül csak az építési övezet építési helyén belül helyezhető el:

(4) Az OTÉK szerinti melléképítmények közül az építési övezet építési helyén kívül is elhelyezhető:

(5) Különálló tároló épület épületmagassága legfeljebb 7,50 méter lehet – a kötelező oldalkerti méretek betartása mellett -, és csak az építési telken belüli gazdasági zónában helyezhető el.

(6) Az építési övezet építési telkein belül összesen 2 lakó rendeltetésű egység helyezhető el, legfeljebb 1 lakóépületben.

(7) Terepszint alatti létesítmények amennyiben a terepszinttől mért magasságuk nem haladja meg a + 1,00 métert, korlátozás nélkül építhetők, a zöldterületi fedettség figyelembevételével. Amennyiben a szintalatti építmény zöldtetővel készül, azt a zöldterületi fedettségbe be lehet számolni, de a zöldterület legalább 50 % -át faültetés számára szabadon kell hagyni.

25. § (1) A kertvárosias lakóterület építési övezetén (jelölése: Lke) belül elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kertvárosias lakóterület építési helyein belül elhelyezhető rendeltetések az OTÉK-ban meghatározottakon kívüla legfeljebb 4 vendégszobát tartalmazó szállás rendeltetések.

(3) Az OTÉK szerinti melléképítmények közül az építési övezetben helyezhető el:

(4) Az övezet építési telkein belül összesen 2 lakó rendeltetésű egység helyezhető el.

(5) Az építési övezet azon építési telkein, amelyek a szabályozási terv szerinti kisvárosias lakó, településközpont terület közvetlenül határosak,

(6) Az Lke/1 jelű építési övezet kiegészítő előírásai:

(7) Az Lke/2 jelű építési övezet kiegészítő előírásai:

(8) Az Lke/3 jelű építési övezet kiegészítő előírásai:

26. § (1) A kisvárosias lakóterület építési övezetén (jelölése: Lk) belül elsősorban lakóépületek helyezhetők el.

(2) Az OTÉK szerinti melléképítmények közül az építési övezetben helyezhető el:

(3) Az építési övezetben egyedi vagy több rendeltetési egységet, épületcsoportot magába foglaló, zöldterületekkel, közterületekkel kiegészített, funkcionálisan eltérő építési övezeteket is magába foglaló telkek egyaránt kialakíthatóak, illetve az illeszkedés szabályainak megfelelően úszótelek is létesíthető.

(4) Az Lk/1 jelű építési övezet kiegészítő előírásai:

(5) Az Lk/2 jelű építési övezet kiegészítő előírásai:

(6) Az Lk/Kk jelű építési övezeten belüli közkert nem beépíthető és növényzettel való fedettsége legalább 70 %.

(7) Az Lk/G jelű építési övezeten belüli garázs övezetben a garázsépületeket csak csoportos beépítési móddal, egységesen, magastető, vagy zöldtető alkalmazásával.

27. § (1) A településközpont terület (jelölése: Vt) építési övezetében elsősorban lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre.

(2) A településközpont terület építési övezetében elhelyezhető épület a lakó rendeltetésen kívül:

(3) Az építési övezetben az építési helyen belül pinceszint és terepszint alatti építmény kialakítható, gépjármű tárolására is.

(4) A Vt/1 jelű építési övezetben egyedi vagy több rendeltetési egységet, épületcsoportot magába foglaló, zöldterületekkel, közterületekkel kiegészített, funkcionálisan eltérő övezeteket is magába foglaló telkek egyaránt kialakíthatóak.

(5) A Vt/2 jelű építési övezetben:

(6) A Vt/3 jelű építési övezetben lakóépület, illetve és kötelező önkormányzati és egyéb feladatokat ellátó intézmények, igazgatási, kereskedelmi szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, kulturális, művelődési, egyházi, oktatási, egészségügyi, és szociális épületek elhelyezésére szolgál.

(7) A Vt/Kt építési övezetben a településközpont területen belüli közterületet, közteret kertészeti, térburkolati és közlekedési, forgalomtechnikai tervek alapján kell megvalósítani.

(8) A Vt/Kk építési övezetben településközpont területen belüli közkert növényzettel való fedettsége legalább 70 %.

(9) A Vt/G építési övezetben településközpont területen belüli garázs övezetben a garázsépületeket csak egységesen azonos építészeti megjelenéssel lehet megvalósítani, magastető alkalmazásával.

28. § (1) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési övezet (jelölése: Gksz) elsősorban a nem jelentős zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági tevékenységi célú rendeltetést tartalmazó épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezet területén nem jelentős zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági tevékenységi célú és raktározási célú építmények és ezeket kiszolgáló egyéb rendeltetések céljára szolgáló építmények, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás helyezhetők el.

(3) A (2) bekezdésen meghatározott rendeltetéseken túl, valamint iroda, szociális, oktatási, sport rendeltetést tartalmazó olyan épület is elhelyezhető, amely a terület használatát nem korlátozza.

(4) Az építési övezetben terepszint alatti építmény és pinceszint csak az építési helyen belül alakítható ki.

(5) A „Gksz-27786” jelű építési övezetek közül, a 4145. sz. összekötő út – a 4153. sz. összekötő út – 4. sz. főút – a Kisvárda-Ajak közös közigazgatási határvonal által határolt területen belű elhelyezkedőek esetében, a (2) és (3) bekezdésben rögzítettektől eltérően termelési célú tevékenység céljára szolgáló épület elhelyezés nem megengedett.

(6) A Gksz/1 építési övezetekben (Kisvárda 016/43 hrsz-on) az alábbi építmények helyezhetők el:

29. § (1) Ipari gazdasági terület építési övezetében (jelölése: Gip) az OTÉK 19/A. §-a szerinti építmények elhelyezése megengedett.

(2) Az építési övezet területén főépítményben az (1) bekezdésben meghatározott rendeltetéseken túl – amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek – iroda, kereskedelmi, szolgáltató és raktár rendeltetést tartalmazó olyan épület is elhelyezhető, amely a terület sajátos építési használatát nem korlátozza.

(3) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb épületmagasság értékén túl a technológiához tartozó, vagy azokat befogadó toronyszerű építmények és a technológiát övező, burkoló épületrészek megengedett épület magassága legfeljebb 20,0 méter lehet.

30. § (1) Egyéb ipari gazdasági terület építési övezetében (jelölése: Gipe) az OTÉK 20. §-a szerinti építmények elhelyezése megengedett.

(2) Az egyéb ipari gazdasági terület építési övezet területén főépítményben az (1) bekezdésben meghatározott rendeltetéseken túl – amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek – energiaszolgáltatási, településgazdálkodás, irodarendeltetést tartalmazó olyan épület is elhelyezhető, amely a terület sajátos építési használatát nem korlátozza.

(3) Az építési övezet területén elhelyezhető a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, de legfeljebb a bruttó beépíthető terület 10 %-a mértékéig, ha az adott létesítmény védelmi övezetének kijelölésére – végzett tevékenységből adódó, engedélyezett biztonsági távolság - nem kerül sor, illetve, ha azon kívül esik.

(4) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb épületmagasság értékén túl a technológiához tartozó, vagy azokat befogadó toronyszerű építmények és a technológiát övező, burkoló épületrészek megengedett épület magassága legfeljebb 20,0 méter lehet. Ahol az építési övezet lakó építési övezetekkel határos, ott a nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületet csak az építési övezet határtól mért 20,0 méteres távolságon túl lehet elhelyezni.

(5) Az egyéb ipari gazdasági területek építési övezetei (Gipe) közül, a 100. sz. vasúti fővonal – a 4153-as összekötő út – a Temesvári utca és annak külterületi folytatása (020 hrsz) – a Kisvárda-Ajak közös közigazgatási határvonal által határolt területen belül elhelyezkedőek esetében, a megengedett max. építmény magasság értékén túl, az önállóan telepített, technológiához tartozó, vagy azokat befogadó, toronyszerű építmények, műtárgyak (pl.: siló, kémény, tartály, …stb.) megengedett építménymagassága max. 32,0 méter lehet.

31. § (1) A különleges kereskedelmi terület építési övezetében (jelölése: Kke) nagy bevásárló központok, vegyes funkciójú kereskedelmi, szolgáltató funkciók, plaza típusú kereskedelmi központok továbbá kereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó logisztikai, áru átválogató, csomagoló és raktár, valamint iroda funkciójú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetben a 10.000 m² összes szintterületet meghaladó létesítményeket csak környezetvédelmi hatástanulmány alapján lehet létesíteni.

(3) Az építési övezetben a beépíthető terület 0,1%-áig (max.10 m² alapterületig) legfeljebb három darab reklámtorony elhelyezhető, melynek magassága 25 méter magasságig nem számít bele az épületmagasság mértékébe. Az ezen felül épített reklámokat az épületmagassági értékbe be kell számítani.

(4) A parkolást telken belül kell megvalósítani. Amennyiben a parkolás nem épületben, hanem szabad téren valósul meg, úgy azt legalább 2 parkoló állásonként fásítottan kell létesíteni.

32. § (1) Különleges egészségügyi terület építési övezetében (jelölése: Ke/…) a Ke/1 jelű építési övezetében:

(2) Különleges egészségügyi terület építési övezetében (jelölése: Ke/…) a Ke/2 jelű építési övezetében:

(3) Különleges egészségügyi terület építési övezetében (jelölése: Ke/…) a Ke/3 jelű építési övezetében:

33. § (1) Különleges Idegenforgalmi sport és szabadidő centrum terület építési övezetében (jelölése: Kid/….) a Kid/3 jelű építési övezetében:

(2) Különleges Idegenforgalmi sport és szabadidő centrum terület építési övezetében (jelölése: Kid/….) a Kid/4 jelű építési övezetében a Kisvárdai vár területe helyezkedik el. a) A parkolást közterületen, illetve a kijelölt parkoló övezetben kell megoldani.

(3) Különleges Idegenforgalmi sport és szabadidő centrum terület építési övezetében (jelölése: Kid/….) a Kid/5 és kid/5* jelű építési övezetében:

34. § (1) Különleges sportolási és rekreációs terület építési övezetében (jelölése: Ksz) sport, rekreációs horgászsport és idegenforgalmi, a sport, rekreációs funkciókat kiszolgáló vendéglátó, szálláshely szolgáltató rendeltetések helyezhetőek el.

(2) Parkolás közterületen, illetve kijelölt parkolási övezetben.

35. § (1) Különleges nagykiterjedésű közmű terület építési övezetében (jelölése: Kkm/…) a Kkm/1 és Kkm/2 jelű építési övezetben: a) (a) Kizárólag csak kiszolgáló, illetve irodai funkciójú épület helyezhető el, melyen belül legfeljebb 2 szolgálati lakás helyezhető el.

(2) Különleges nagykiterjedésű közmű terület építési övezetében (jelölése: Kkm/…) a Kkm/3 jelű építési övezetben:

(3) Különleges nagykiterjedésű közmű terület építési övezetében (jelölése: Kkm/…) a Kkm/4 és Kkm/5 jelű építési övezetben a műtárgyakon kívül kizárólag csak kiszolgáló épület helyezhető el.

(4) Különleges nagykiterjedésű közmű terület építési övezetekben a technológiához tartozó toronyszerű műtárgyak megengedett legnagyobb épületmagassága legfeljebb 30,0 méter lehet.

36. § Különleges településüzemeltetési terület építési övezetében (jelölése: Ktü) elsősorban a településüzemeltetési (tűzoltóság, vámőrség, közüzemi központok, adótornyok, átjátszó állomások, távközlési szolgáltatók, Vízművek), irodaépületeinek és telephelyeinek elhelyezésére szolgál.

37. § (1) Különleges közlekedési épület terület építési övezetében (jelölése: Kkö/…) a Kkö/1 jelű építési övezetben a buszpályaudvar rendeltetésen kívül,az azt kiegészítő funkcióként kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó rendeltetések is elhelyezhetőek.

(2) Különleges közlekedési épület terület építési övezetében (jelölése: Kkö/…) a Kkö/2 jelű építési övezetben az autóközlekedési tanpálya rendeltetésen kívül, csak rendeltetésével összefüggő, gépjármű-vezetési készséget erősítő építményekkel helyezhetőek el.

(3) Különleges közlekedési épület terület építési övezetében (jelölése: Kkö/…) a Kkö/3 jelű építési övezetben a vasútállomás rendeltetéssel összefüggő meglévő épületek alapterülete maximum 30 %-kal növelhető egységes épületrekonstrukció esetében, valamint kiegészítő rendeltetések (kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó) helyezhetőek el.

38. § (1) Különleges hulladékkezelő terület építési övezetében (jelölése: Kh/…) a Kh/1 jelű építési övezetben a regionális szemétlerakó és építményei helyezhetőek el:

(2) Különleges hulladékkezelő terület építési övezetében (jelölése: Kh/…) a Kh/3 jelű építési övezetben a városi szennyvíztelep és kiszolgáló rendeltetései helyezhetőek el.

(3) Különleges hulladékkezelő terület építési övezetében (jelölése: Kh/…) a Kh/4 jelű építési övezetben az állati tetemek időszakos tárolásának és kiszolgáló rendeltetéseinek építményei helyezhetőek el: a) Az építési övezetben csak konténeres állati tetem tárolása lehetséges.

(4) Különleges hulladékkezelő terület építési övezetekben a technológiához tartozó toronyszerű műtárgyak megengedett legnagyobb épületmagassága legfeljebb 30,0 méter lehet.

39. § (1) Különleges állatmenhely terület építési övezetében (jelölése: Ká) a kutyamenhely működéséhez szükséges épületek, építmények és kiszolgáló létesítmények helyezhetők el.

(2) Az építési övezet telkének lehatárolására csak sövénnyel takart drótháló létesíthető.

(3) A szabályozási terven jelölt helyen, valamint az építési övezetben kialakuló telkek közös határvonalán a használatbavételig legalább 5,0 m széles háromszintes növényzetet kell kialakítani. A háromszintes növényzet csak a feltáróút, valamint a közművek helybiztosítása miatt szakítható meg.

(4) Az építési övezetben az emberi tartózkodására szolgáló építmények teljes közművesítettség biztosítása és a használat során keletkező hulladékok biztosított elszállítása esetén helyezhetők el.

40. § (1) Különleges megújuló energiaforrás terület építési övezetében (jelölése: Kme) a megújuló energiaforrás hasznosítása céljára szolgáló és az azt kiegészítő funkciójú épületek és építmények helyezhetők el.

(2) Az építési övezetben a technológiához szükséges építmény, létesítmény, műtárgy, beleértve a napkollektort, az energiatároló puffert, valamint a tevékenységhez szorosan kapcsolódó a fenntartást és az üzemeltetést biztosító építmény (szociális épület, iroda, raktár, porta) helyezhető el.

(3) A megengedett legnagyobb épületmagasság értéket technológiai jellegű építmény magassága legfeljebb 4 m-rel haladhatja meg.

41. § (1) Különleges turisztikai terület építési övezetében (jelölése: Ktu) az aktív szabadidős tevékenységhez, idegenforgalomhoz kapcsolódó építmények, pihenő, sport, kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató, rekreációs rendeltetések helyezhetők el.

(2) Az építési övezetben elhelyezhető továbbá kereskedelmi szálláshely céljára szolgáló, bemutató, valamint oktatási rendeltetésű épület.

(3) Az építési övezetben kivételesen elhelyezhető kézműves ipari létesítmény (max. bruttó 150m² alapterületig), a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás

(4) Az építési övezetben közösségi szórakoztató rendeltetésű épület nem helyezhető el.

(5) Terepszint alatti építmény és pinceszint csak az építési helyen belül alakítható ki.

42. § (1) Különleges mezőgazdasági üzemi terület építési övezetében (jelölése: Km) az újonnan létesülő mezőgazdasági üzemek tartoznak, ahol a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági gépek és szállítóeszközök javítása folyik, valamint mezőgazdasági illetve mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó gazdasági tevékenység befogadására alkalmas.

(2) Az építési övezetben kivételesen elhelyezhető a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, ha az adott létesítmény védelmi övezetének kijelölésére – végzett tevékenységből adódó, engedélyezett biztonsági távolság - nem kerül sor, illetve ha azon kívül esik.

(3) Az építési övezetben pince szint létesítése az építési helyen belül lehetséges.

(4) Állattartó épületek, kifutók és trágya tárolására alkalmas építmények, tárolók az építési övezetben nem helyezhetőek el.

(5) Az építési övezetben kötelezően zöldfelületi célra használandó területet a szabályozási tervlapon jelölt helyeken legalább három szintes növényállománnyal kell kialakítani. Az építési telek határán legalább kétsoros fasor telepítését kell végrehajtani. A nem egy ütemben megvalósuló beépítés esetén, a telek kötelező zöldfelületének megvalósított területe a beépítésre igénybe vett terület arányában megosztható. A telek kötelező zöldfelülete, illetve a fasorok közműsávokkal és közlekedési felületekkel keresztezhető a legrövidebb úton.

(6) Az építési övezetben a megengedett max. épületmagasság értékén túl, a technológiához tartozó, vagy azokat befogadó toronyszerű építmények, műtárgyak (pl.: siló, kémény, tartály, …stb.) megengedett legnagyobb épületmagassága 20,0 méter.

43. § (1) Különleges lovas turisztikai terület építési övezetében (jelölése: Klo) elhelyezhetők a lovas sport célú épületek, valamint ezek kiszolgáló épületei (pl.: állattartó épület, állatkifutó, nyitott vagy zárt lovarda, ló futtató, takarmánytárló, rehabilitációs ...stb.), melyek önállóan is elhelyezhetőek;

(2) Az építési övezetben elhelyezhetők továbbá sportolási célú épületek, valamint ezek kiszolgáló épületei, bemutató és oktatási rendeltetésű épületek;

(3) Az építési övezetben kivételesen elhelyezhető kereskedelmi szálláshely és vendéglátás céljára szolgáló épület – nem önálló funkcióként -, min. 20,0 méteres védőtávolságon kívül és legalább kettős fasorral elválasztva a lovas sport célú és ezeket kiszolgáló épületektől.

(4) Az építési övezetben nem elhelyezhetők el nagyüzemi állattartásra szolgáló épületek.

(5) Az építési övezetben kivételesen elhelyezhető a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, ha az adott létesítmény védelmi övezetének kijelölésére – végzett tevékenységből adódó, engedélyezett biztonsági távolság - nem kerül sor, illetve, ha azon kívül esik.

(6) Az építési övezetben pince szint létesítése az építési helyen belül lehetséges.

(7) Az építési övezet határán legalább kétsoros fasor telepítését kell végrehajtani. A fasorok közműsávokkal és közlekedési felületekkel keresztezhetőek a legrövidebb úton.

44. § (1) A különleges temető terület övezet (jelölése: K-t) területén a rendeltetéshez kapcsolódó és azok üzemeltetéséhez szükséges építmények helyezhetők el.

(2) Az övezetben a megengedett legnagyobb épületmagasság 6,0 méter, a megengedett legnagyobb beépítettség 5%, szabadon álló épület elhelyezéssel. Harangtorony építése esetén a megengedett legnagyobb épületmagasság 10,0 méter. Az övezet ellátásához szükséges parkoló terület közterületen is elhelyezhető.

45. § (1) A különleges kegyeleti park terület (jelölése: K-k) övezet területén a rendeltetéshez kapcsolódó és azok üzemeltetéséhez szükséges építmények helyezhetők el.

(2) Az övezetben a megengedett legnagyobb épületmagasság 6,0 méter, a megengedett legnagyobb beépítettség 5%, szabadon álló épület elhelyezéssel.

46. § (1) A különleges ökofilmpark terület övezetében (jelölése: K-öfp) apihenést, szabadidő eltöltését szolgáló létesítményeik (fedett pihenők, szaletlik, szanitáris helyiségek) helyezhetők el.

(2) A telken belüli zöld- és vízfelületi fedettség a be nem épített terület 90%. A beépítettségbe nem számít bele a terület rendeltetésszerű használatához kapcsolódó díszletelemek és kulisszafalak.

(3) A legnagyobb megengedett épületmagasság 9,0 m lehet, de a technológiához kötődő építmények magassága 12,5 m is lehet.

47. § (1) A különleges megújuló energiaforrás terület övezetén (jelölése: K-e) belül, a megújuló energiatermelés – kivéve szélenergia – építményei, műtárgyai és az ezeket kiszolgáló, valamint a fenntartást biztosító építmények (portaépület, szociális épület, raktár, …stb.) helyezhetők el.

(2) Épület legfeljebb 2%-os beépítettséggel, szabadon álló beépítési móddal, az 5,0 m-es épületmagasságot meg nem haladóan, részleges közművesítettség esetén létesíthető.

48. § (1) A különleges turisztikai terület övezetében (jelölése: K-tu) elhelyezhető épületek szabadidős és szabadtéri sport kiszolgálását célzó és azokhoz kapcsolódó szállás rendeltetéseket tartalmazhatják.

(2) A területen önállóan is elhelyezhetőek rekreációs, pihenő funkcióhoz kapcsolódó építmények, létesítmények is. Az övezetben a megengedett legnagyobb épületmagasság 6,0 méter, a megengedett legnagyobb beépítettség 5%, szabadon álló épület elhelyezéssel.

49. § A különleges burkolt vagy fásított köztér terület övezet (jelölése: K-fk) területén a rendeltetéshez és fenntartásához kapcsolódó építmények helyezhetők el, a terület max. 5%-ig. Az övezethez tartozó legkisebb zöldfelületi mutató 20%.

50. § (1) Az utak szabályozási vonallal meghatározott útépítési területe mentén létesítményt elhelyezni csak az útépítési terület megtartásával szabad. Ezt a területet az annak mentén elhelyezni kívánt létesítmény védőtávolsága sem érintheti. A területbe eső, meglévő építménnyel, közművel, útburkolattal, járdaburkolattal, fasorral(keresztmetszeti elemekkel) kapcsolatos mindennemű tevékenység csak a szabályozási tervekkel összhangban történhet.

(2) A közutak építési (szabályozási) szélességén belül utcabútorok elhelyezhetők, illetve utcafásítás (növényzet) telepíthető a külön önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint.

(3) A tervezett közlekedési területeket, létesítményeket, azok útépítési szélességeit a szabályozási tervek tartalmazzák.

(4) Közlekedési területek - melyek egyben közműterületek is - övezetei:

(5) Külterületi mező- és erdőgazdasági (üzemi) utak, fő dűlőutak esetén az út szélétől mért 10 - 10 m-en belül beépítésre nem szánt övezetben, építmény nem helyezhető el.

(6) Az országos mellékút és helyi gyűjtő utakat kétirányú járműforgalomra alkalmas útburkolattal és a belterületen, illetőleg beépítésre szánt területek menti szakaszain kétoldali járdával kell ellátni. A kiszolgáló utakat egy- vagy kétirányú járműforgalomra alkalmas útburkolattal és legalább egyoldali járdával kell kiépíteni.

(7) A kötöttpályás közlekedési területek övezetében:

(8) Úthálózati elem önkormányzati tulajdonba vételének feltétele a szilárd burkolat kiépítése, melynek megvalósítása az átadónak, vagy jogutódjának kötelezettsége.

51. § (1) Közpark terület övezetében (jelölése: Z) elhelyezhető a 4,5 m-es épületmagasságot meg nem haladóan, 3%-os megengedett legnagyobb beépítettség mellett, szabadon álló épület elhelyezéssel:

(2) Az övezetbenvendéglátó épület teljes közművesítettség esetén létesíthető.

(3) Az övezetben a telek legalább 70 %-át zöldfelülettel, illetőleg vízfelülettel fedetten kell kialakítani.

52. § (1) Gazdasági erdőterület (jelölése: Eg) övezet előírásai:

(2) Védelmi erdőterület(jelölése: Ev) övezetben elsődlegesen környezetvédelmi célokat szolgáló erdőterületek tartoznak, ahol: a) az övezetben a közmű és a közlekedési infrastruktúra hálózatok épületnek nem minősülő építményei helyezhetőek csak el.

53. § (1) Kertes mezőgazdasági területövezetbe (jelölése: Mk) a volt zártkertek más célra fel nem használt területei tartoznak. Az övezet területén

(2) Általános mezőgazdasági területövezetében (jelölése: Má) a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint a tevékenységhez szükséges gépek elhelyezésére, kiszolgálására, karbantartására szolgáló épületek helyezhetők el. Az övezetben, ha a hatósági előírások az ott folytatott tevékenység védőtávolsága miatt egyébként nem tiltják meg, a tulajdonos, vagy az ott dolgozók részére lakóépület helyezhető el, ahol az elhelyezésre kerülő lakóépület számára szolgáló terület nem haladhatja meg az egyébként beépíthető terület felét.

(3) Általános mezőgazdasági területövezetben:

54. § (1) Általános mezőgazdasági terület övezetben a birtokközpont kialakítása - a vonatkozó OTÉK előírások figyelembevétele mellett - a következő feltételek teljesülése esetén lehetséges:

(2) A mezőgazdasági területek ökológiai hálózat magterületének övezetével, ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetével, jó termőhelyi adottságú szántó terület övezetével, országos természetvédelemmel érintett területeken (művelésből már kivont ilyen státuszú területek kivételével) új birtokközpont nem létesíthető.

55. § (1) A településen a természetközeli területek övezetének (jelölése: Tk) lehatárolását a rendelet melléklete szerinti szabályozási terv tartalmazza.

(2) Az övezetben épületet, építményt elhelyezni nem lehet.

56. § Vízgazdálkodási területövezetében (jelölése: V): a) vízügyi érdekből a főcsatornáknál 6-6 m-es, társulati, önkormányzati és üzemi csatornáknál 3-3 m-es parti sáv szabadon hagyandó, beépíteni nem lehet, külterületen csak gyepként alakítható ki, b) az övezetben a vízbeszerzéshez, védekezéshez, illetve ezek fenntartásához, működtetéséhez, továbbá a kiszolgáló személyzet elhelyezésére szolgáló szükséges építmények helyezhetők el.

57. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő 30. napon (2024. január 13. napján) lép hatályba.

(2) A rendelet előírásait a hatályba lépést követően indított ügyeknél kell alkalmazni.

(3) Hatályát veszti Kisvárda Város Önkormányzat Képviselő-testületének az Kisvárda Város szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról szóló 27/2011. (XI. 30.) önkormányzati rendelete.