Ajak Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2014. (II. 6.) önkormányzati rendelete

Az önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól

Hatályos: 2017. 12. 19

Ajak Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2014. (II. 6.) önkormányzati rendelete

Az önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól

2017.12.19.

Ajak Város Önkormányzat Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében, továbbá a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban:Nvtv.) 3. § (1) bekezdésében 6. és 11. pontjában, az 5. §(2) bekezdés b) pontjában, a 11. §(16) bekezdésében, a 13. §(1) bekezdésében és a 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva, a Pénzügyi Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1.A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Ajak Város Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló, illetve tulajdonába kerülő minden

a) vagyonra, így ingó és ingatlan vagyonra,

b) vagyon értékű jogra,

c) a tagsági jogokat megtestesítő értékpapírokra,

d) gazdasági társaságban az önkormányzatot megillető társasági részesedésekre (portfolió vagyon)

e) egyéb értékpapírokra,

f) kárpótlási jegyekre, az Önkormányzat tulajdonában lévő pénzeszközökre,

g) az Önkormányzatot külön jogszabály vagy szerződés alapján megillető vagyonra és követelésre.

(2) a rendelet hatálya nem terjed ki a lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére.

2.Az Önkormányzati vagyon csoportosítása

2. § Az Önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. Az önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyon.

3.Törzsvagyon

3. § (1) Forgalomképtelen vagyontárgyak:

a) a Nvtv. 5. § (4) bekezdésében megjelölt vagyontárgyak , valamint

b) mindaz a vagyon, amelyet törvény, vagy az Önkormányzat rendelete nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában álló forgalomképtelen vagyontárgyak körét jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3) Az ingatlan forgalomképtelensége megszűnik, amennyiben a külön jogszabály alapján lefolytatott telekrendezési eljárásban megváltozik az ingatlan jellege, vagy a telekrendezési határozat végrehajtása érdekében a tulajdonosok megállapodnak.

(4) A forgalomképtelenség megszüntetéséhez az önkormányzat képviselő-testületi döntése szükséges.

4. § (1) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak körét az Nvtv.5. §(5) bekezdése határozza meg. Az Önkormányzat tulajdonában álló korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak körét jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyon önkormányzati hitelfelvétel és kötvénykibocsátás esetén annak fedezetéül nem szolgálhat, és kizárólag, másik helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás részére idegeníthető el.

(3) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon csak az önkormányzat képviselő-testülete egyedi döntése alapján minősíthető át és idegeníthető el.

4.Üzleti vagyon

5. § (1) Üzleti vagyon mindazon vagyontárgy, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe, így különösen az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások, bel-és külterületi beépítetlen ingatlanok.

(2) Az üzleti vagyonba tartozó vagyontárgyakat jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza.

5.Vagyonkimutatás, a vagyon nyilvántartása

6. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyakról a jogszabályokban meghatározott módon folyamatos nyilvántartást, vagyonkatasztert vezet. Az önkormányzat vagyonát a hatályos jogszabályok alapján a Polgármesteri Hivatal tartja nyilván.

(2) A vagyonkimutatás az önkormányzat tulajdonában – a költségvetési év zárónapján – meglévő vagyoni állapot szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak tételes kimutatása.

(3) A vagyonkimutatásban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.

(4) A vagyonkimutatás az önkormányzati vagyont törzsvagyon, ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon, valamint üzleti vagyon ( nem törzsvagyon) bontásban, az egyes vagyoncsoportokon belül:

a) az ingatlanokat és a vagyoni értékű jogokat tételesen, beszerzési (bruttó) értéken,

b) az ingó vagyontárgyakat (gépek, berendezések) vagyonkezelőként összesített mérleg szerinti (nettó)értéken,

c) ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az értékpapír vagyont tételesen és mérleg szerinti értéken.

(5) A vagyonkimutatást az éves költségvetési beszámolóhoz (zárszámadáshoz) csatolva az önkormányzat képviselő-testületének be kell mutatni.

7. § (1) A vagyonkimutatás alapját képező nyilvántartás(ok) elkészítéséről és folyamatos vezetéséről, valamint a vagyonkimutatás összeállításáról, az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szereplő adatok egyezőségéről,-az önkormányzati vagyonkezelő szervek közreműködésével-a jegyző gondoskodik.

(2) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, hasznosítása tárgyában a jelen rendelet alapján kötött szerződéseket a szerződéskötésre feljogosított személy vagy szervezet(képviselője) a szerződés megkötését követő 30 napon belül köteles a jegyző részére megküldeni.

(3) Az Önkormányzat tulajdonában lévő eszközök – kivéve az immateriális javakat, követeléseket (ideértve az adott kölcsönöket, a beruházási előleget és az aktív pénzügyi elszámolásokat) –leltározását mennyiségi felvétellel, a csak értékben kimutatott eszközök (az immaterális javak, követelések) és a források leltározását egyeztetéssel kell végrehajtani.

(4) Az Önkormányzat eszközeit és forrásait a számviteli törvény szerint leltározza.

6.Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának közös szabályai

8. § (1) A tulajdonosi jogokat az önkormányzat képviselő-testülete, vagy illetve - e rendeletben átruházott hatáskörben – a polgármester gyakorolja.

(2) A tulajdonosi jogok gyakorlója az önkormányzat vagyontárgyait e rendelet keretei között bízhatja másra, adhatja át üzemeltetésre. A vagyontárgyak vagyonkezelésbe történő átadása előtt vagyonkezelési szerződést kell kötni.

(3) A vagyonkezelési jog értékének meghatározása piaci értéken történik.

(4) a vagyonkezelési szerződés a vagyonkezelés ellenértékeként

a) pénzösszeget

b) pénzben kifejezett értékű tevékenységet vagy más ellenszolgáltatást ír elő.

(5) A képviselő-testületi felhatalmazza a polgármestert, hogy

a) a tulajdonosi jog gyakorlója döntései alapján a szerződéseket megkösse,

b) ellenőrizze a szerződésekben foglaltak teljesítését és indokolt esetben megtegye azokat a jognyilatkozatokat, amelyek szerződés felbontására vagy megszüntetésére irányulnak, vagy érvényesítése az önkormányzat igényeit, ideértve bírósági eljárás megindítását is,

c) önállóan elutasítson olyan szerződési ajánlatokat, amelyek elfogadása jogszabályi rendelkezéssel, vagy önkormányzati határozatban előírtakkal ellentétes lenne,

d) közműszolgáltatók részére közművezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot, vagy szolgalmi jogot, vagy használati jogot önkormányzati ingatlanokon olyan mértékig biztosítson, amelyek az érintett ingatlanok rendeltetés szerinti felhasználását nem befolyásolják,

e) vezeték-, szolgalmi-és használati jogot biztosító szerződéseket az önkormányzat mint jogosult javára önállóan megkössön,

f) a hatályos helyi szabályozás szerint hozzájáruljon közterület használatához, vagy erre szerződést kössön, ha a használat közterületenként nyilvántartott földrészlet rendeltetésének megfelelő használatát biztosítja,

g) építési ügyekben – a közművekkel való ellátás területén – a tulajdonosi hozzájárulásról rendelkezzen

h) az Önkormányzat javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom, továbbá visszavásárlási jog törléséhez hozzájárulást adjon.

(6) A vagyonkezelés ellenőrzése az alábbi módon történik:

a) belső ellenőrzés keretében, vagy

b) a vagyonkezelők éves beszámoltatásával, melynek keretében elkészítik az általuk kezelt vagyonra vonatkozó vagyonkimutatást és ismertetik a vagyongazdálkodási terv adott időszakra vonatkozó teljesülését.

(7) a vagyonkezelés ellenőrzése során ellenőrizni kell, hogy a vagyonkezelő

a) megőrizte-e a vagyon tárgyértékét,

b) gondoskodik az állag megóvásról, a jó karbantartásról,

c) az egyéb vállalt kötelezettségét teljesíti-e.

7.Az önkormányzati vagyon hasznosítása.

9. § (1) Az önkormányzati vagyon hasznosításának célja Ajak Város Önkormányzatának kötelező és önként vállalt feladatai hatékony és eredményes ellátása.

(2) Hasznosítás alatt az egyes vagyontárgyak használata, bérbe-, haszonbérbe adása, vagyonkezelésbe adása, apportálása, valamint kötelező önkormányzati feladatok ellátásához nem szükséges vagyon elidegenítése értendő.

(3) A földhasználati jog alapításának ellenértéke az ingatlan forgalmi értéke 70%-ának alapulvételével meghatározott egyszeri földhasználati díj.

8.Az Önkormányzat követeléseiről való lemondás, hitelfelvétel és törlesztés, kötvény kibocsátás, lízing, értékpapír vásárlás

10. § (1) Az önkormányzat nevében az arra jogosult a következő esetekben mondhat le részben, vagy egészében követeléséről:

a) csődegyezségi megállapodásban,

b) bírói egyezség keretében,

c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,

d) ha a követelés bizonyítottan csak veszteséggel vagy aránytalanul nagy költségráfordítással érvényesíthető,

e) kötelezett bizonyítottan nem lelhető fel.

11. § (1) Amennyiben a követelés behajthatatlan és összege 1.000.000 Ft-ig terjed, a követelésről lemondani a polgármester engedélyével lehet, melyről a képviselő-testületet a következő rendes ülésen tájékoztatni kell.

(2) Amennyiben a követelés behajthatatlan és összege 1.000.000 Ft-ot meghaladja, úgy a követelésről való lemondásról a képviselő-testület dönt.

12. § A hitel felvételével a meglévő hitelek törlesztésével, lízingszerződés kötésével, valamint a kötvény kibocsátással kapcsolatos rendelkezéseket az Önkormányzat költségvetési rendelete állapítja meg.

13. § A polgármester az Önkormányzat átmenetileg szabad pénzeszközeiből 5.000.0000, - Ft. értékhatárig értékpapírt vásárolhat vagy lekötheti,melyről a képviselő-testületet a következő rendes ülésen tájékoztatni kell.

9.Az önkormányzat vagyon értékének és ez alapján a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározása

14. § (1) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, apportálására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően – kivéve az ingatlan bérbeadás útján történő hasznosítása esetén – az adott vagyontárgy forgalmi(piaci) értékét az alábbiak szerint kell meghatározni:

a) ingatlan vagyon esetén forgalmi értékbecslés alapján,

b) ingó vagyon esetén értékbecslés alapján,

(2) Az értékbecslést ingatlan esetében 1.000.000,-Ft. értékhatárig, ingó vagyon esetében 500.000,-Ft értékhatárig a Polgármester Hivatal adóügyi ügyintézője és pénzügyi ügyintézője, ezen értékhatárok felett értékbecsléssel foglalkozó szakértő készíti el. A szakértői díj részét képezi az eladási árnak.

(3) A vagyontárgy feletti tulajdonosi jog gyakorlóját – ide értve az elővásárlási jog gya korlására vonatkozó jogosultságot is – az adott vagyontárgy értékétől függően, vagy-ha a hasznosítás csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik – a vagyonrész értéke alapján kell megállapítani. A vagyontárgy részletekben történő elidegenítési szándéka esetén azonban az értékesítést végző szerv köteles a teljes önkormányzati részesedés vonatkozásában tulajdonosi jogot gyakorló hozzájáruló nyilatkozatát előzetesen külön megkérni.

(4) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra – és ez alapján a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározására – vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

(5) Üzleti vagyon esetén a vagyontárgyak együttes értékesítésének, hasznosításának az tekintendő, ha a vagyontömeg elidegenítése, vagy hasznosítása csak egyetlen természetes, vagy jogi személy részére történik.

10.Eljárás a tulajdonos képviseletében

15. § (1) A tulajdonosi képviselet szabályai a következők: a képviselő-testület képviseletében a polgármester jár el. A tulajdonos képviseletében eljáró személy a továbbiakban a tulajdonosi jog gyakorlója.

(2) A tulajdonosi jogokat gyakorló a vagyontárgy használatával(bérletével) összefüggésben gyakorolja a használatba adó vagy a használatba vevő jogait és kötelezettségeit.

(3) Az önkormányzati tulajdonban(rész-tulajdonban)lévő gazdasági társaságnál eseti, egyéb társaságnál általános meghatalmazással képviseltetheti magát a tulajdonosi jog gyakorlója, vagy szerződéses vagyonkezelés estén – meghatalmazás alapján – a vagyonkezelő.

11.Az önkormányzati vagyon ingyenes vagyon és kedvezményes átengedése, a felajánlott vagyon elfogadásának szabályai

16. § (1) Az önkormányzat számára más személy vagy szerv ellenérték nélkül juttatott (a továbbiakban: térítés nélkül kapott) 1.000.000 Ft piaci értéket elérő vagyon elfogadásáról a Képviselő-testület dönt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeghatárt el nem érő, térítés nélkül kapott vagy felajánlott vagyon elfogadásáról a polgármester dönt.

(3) A terítés nélkül kapott vagy felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy

a) az Önkormányzat tudja teljesíteni az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket,

b) az a) pont kötelezettség teljesítése likviditási problémát ne okozzon, és ne zavarja az önkormányzati feladatok ellátását.

(4) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházása estén a tulajdonjogot megszerző fél az ingyenesen tulajdonba adott ingatlant a tulajdonjog megszerzésétől számított 15 évig nem idegenítheti el, és a juttatás céljának megfelelően köteles hasznosítani, valamint állagát megóvni, és az átruházott vagyon hasznosításáról évente beszámol a vagyont átadó önkormányzat felé.

(5) Az ingyenesen tulajdonba adott ingatlanon e törvény erejénél fogva 15 évig elidegenítési tilalom áll fenn. Az elidegenítési tilalomnak az átruházó javára szóló ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzését a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg az önkormányzat kérelmezi.

7. § (1) A forgalomképtelen vagyon tulajdonjogát nem érintő hasznosításra vonatkozó szerződés megkötéséről, vagy tulajdonjogának megszerzéséről a képviselő-testület dönt.

(2) A polgármester a forgalomképtelen vagyon hasznosítása során gondoskodik a vagyontárgyak hasznosítására irányuló megállapodások, szerződések megkötéséről, valamint a tulajdonosi pozícióból eredő jognyilatkozatok kiadásáról.

(3) Az önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken közművek, valamint nyomvonal jellegű építmények és ezekkel összefüggő egyéb építmények létesítéséhez, bővítéséhez és áthelyezéséhez – amennyiben ahhoz építési engedély szükséges – a tulajdonosi hozzájárulás megadása kérdésében a polgármester dönt. A tulajdonosi hozzájárulást ellenszolgáltatáshoz kötheti.

(4) A forgalomképtelen vagyon elidegenítésére kötött szerződés semmis. Az ilyen vagyontárgy nem terhelhető meg, nem köthető le, nem lehet követelés biztosítéka, tartozás fedezete, végrehajtás nem vezethető rá.

12.A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása

18. § (1) A 4. §-ban meghatározott korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megszerzéséről, megterheléséről, bérleti vagy a használati jogának átengedéséről a képviselő-testület határoz

(2) Mindazokban az esetekben, amelyek során más jogszabályok értelmében az illetékes miniszter hozzájárulása, vagy hatósági hozzájárulás szükséges, azt a tulajdonosi jogot gyakorló köteles beszerezni.

19. § Az Önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes – a rábízott vagyonon felüli – vagyont az önkormányzat, intézménye szerződés alapján kezelheti, mely szerződés megkötéséről a 17. § (1) bekezdésben meghatározott jogosult dönt.

13.Intézmények gazdálkodása a vagyonnal

20. § (1) Az önkormányzati intézmények a kötelező és önként vállalt feladatainak ellátására intézményt alapíthat. Az alapított intézmény vagyona az önkormányzat vagyona, amit az önkormányzat az alapított intézmény használatába ad. A használatba adás ingyenes, az önkormányzat a használat ellenértékét nem követelheti. Az önkormányzati vagyon használója köteles teljesíteni az önkormányzatot mint tulajdonost terhelő fizetési kötelezettségeket. Az intézmények annak a törzsvagyonnak a használati jogát gyakorolhatják, amely adott intézmény Alapító Okiratában vagy vagyonkimutatásban szerepel.

(2) Az intézmény vezetője köteles a vagyontárgyakkal jó gazda módjára bánni, állagmegóvásukról, karbantartásukról és felújításukról gondoskodni.

21. § Az önkormányzati intézményeknél feladatváltozás miatt feleslegessé vált ingatlanjainak értékesítésére vonatkozó döntést megelőzni az adott ingatlannak a korlátozottan forgalomképes vagyoni körből való kivonása és üzleti vagyonná történő átminősítése. Ugyanígy kell eljárni az intézményi ingatlanok hasznosítása esetén, ha az ingatlannal/ingatlanrésszel kapcsolatos önkormányzat által meghatározott közszolgálati igény megszűnik.

14.Önkormányzati tagsági jogok gyakorlása

22. § Nem többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságban az önkormányzatot a képviselő-testület döntése alapján a polgármester vagy az alpolgármesterek képviselik.

15.Az üzleti vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása

23. § (1) Az üzleti önkormányzati ingatlan vagyon tekintetében – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel:

a) egymillió forint egyedi forgalmi értéket meghaladó üzleti önkormányzati ingatlan, ingó vagyon felett a képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat,

b) egymillió forintot el nem érő vagyonhasznosítás esetén az üzleti vagyon feletti tulajdonosi jogokat a polgármester gyakorolja. A polgármester a vagyonhasznosításról, annak eredményéről, és az azzal kapcsolatban megkötött szerződésről köteles a képviselő-testületet soron következő ülésén tájékoztatást adni.

c) A felesleges, használhatatlanná vált, elavult, vagy gazdaságtalanul üzemeltethető vagyontárgyak a tulajdonosi jog gyakorlója döntését követően bármely gazdasági szervezet vagy magánszemély részére értékesíthetők. Értékesítés során be kell tartani e rendeletnek a vagyonhasznosítási eljárási rendjére és nyilvánosság szabályaira vonatkozó rendelkezéseket.

(2) Értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület hatásköre az önkormányzat feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben a használat jogának más önkormányzat vagy állami szerv részére történő átadását, vagy ezen szervektől történő átvételét szolgáló megállapodás jóváhagyása.

16.A vagyonhasznosítás eljárási rendje és nyilvánosságának szabályai

24. § (1) A vagyon elidegenítését, egyéb hasznosítását:

a) a képviselő-testület, vagy

b) a polgármester kezdeményezheti.

(2) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, használatba vagy bérbeadása, vagy más módon történő hasznosítása, főszabályként pályáztatási eljárás alapján történhet.

(3) Nem kell versenyeztetési eljárást tartani:

a) amennyiben az önkormányzati vagyontárgy piaci értéke nem éri el ingatlan esetén az 1.500.000,Ft-ot, ingó esetében az 500.000,Ft-ot; társasági üzletrész esetén a 3.000.000.-Ft-ot.1

b) bérleti időszak meghosszabbításakor;

c) állami feladatot ellátó állami szerv elhelyezése esetén.

(4) A versenyeztetési eljárás szabályait jelen rendelet 1.függeléke határozza meg.

(5) A tulajdonosi jog gyakorlója hoz döntést az alábbiakról

a) ingatlanvagyontárgy hasznosításának módja (értékesítés, bérbeadás, használatba adás, társaság alapításánál apportként szolgáltatás),

b) a szerződés céljának meghatározása,

c) érték elfogadása vagy megállapítása (ingatlan vételár, kikiáltási ár, apport érték, bérleti vagy használati díj mértéke, ellenértéke),

d) szerződés időtartamának meghatározása

e) árverésre kijelölés vagy pályázatra kijelölés, ez utóbbi esetében a pályáztatás módja,

f) ingatlan csere céljára történő értékesítése.

(6) A polgármester az átruházott hatáskörében hozott döntéséről a döntést követő Képviselő-testületi ülésen köteles beszámolni.

17.Vagyongazdálkodási terv

24/A. § (1) A Képviselő-testület a tulajdonában lévő nemzeti vagyon rendeltetésének megfelelő biztosítása céljából, az Önkormányzat teherbíró képességéhez igazodó, 5 évre szóló közép- és 10 évre szóló hosszú távú vagyongazdálkodási tervet készít.

(2) Az Önkormányzatnak biztosítania kell a vagyongazdálkodási tervnek, az Önkormányzat gazdasági programjának, valamint az éves költségvetési rendeletnek az összhangját.

18.Záró rendelkezések

25. § (1) Ez a rendelet kihirdetés napján lép hatályba.

(2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti 11/2005. (V.12.) , 27/2005.(XII.22.), a 7/2007.(VI.26.), az 5/2008.(III.28.), a 7/2009.(IV.14.),a 18/2011.(XI.29.), a 7/2012.(III.09.) önkormányzati rendelet.

1. függelék

Versenytárgyalási Szabályzata

I. A Szabályzat célja:

- Határozza meg a mindenkori költségvetési törvényben bruttó forgalmi értéket meghaladó üzleti önkormányzati vagyon értékesítése, a vagyon feletti vagyonkezelési jog, a vagyon használatának, vagy hasznosítási jogának átengedése estén alkalmazandó szabályokat.
- Szabályozza a Versenytárgyalás előkészítéséhez és lebonyolításához kapcsolódó feladatokat,
- Juttassa érvényre a nyilvánosság és az esélyegyenlőség elvét.
II.A szabályzat alkalmazásában:

a) kiíró (ajánlat kérő) Ajak Város Önkormányzata

b) ajánlattevő: aki az ajánlati felhívás alapján ajánlatot tesz

c)nyilvános eljárás: az ajánlattevők köre előre meg nem határozható, vagy a meghatározott ajánlattevői körbe tartozók száma nem ismert
d)zártkörű (meghívásos)eljárás: ha a kiíró az érdekelteket megfelelő határidő kitűzésével kizárólag közvetlenül hívja fel ajánlattételre, és kizárólag a kiíró által meghívottak nyújthatnak be ajánlatot.
e)egyfordulós eljárás: az olyan eljárás amelynek kiírása során a kiíró az összes eljárási feltételt ismerteti, és a kiíró az első fordulóban benyújtott ajánlatok alapján hozza meg a döntését
f)többfordulós eljárás: az olyan eljárás, amelyet a kiíró több fordulóban hirdet meg, az ajánlati dokumentációban az összes eljárási feltételt ismerteti és amelynek első fordulójában érvényes ajánlatot tett résztvevők közül a kiíró képviselője – az előre meghatározott és közzétett szempontok alapján kiválasztja a következő forduló résztvevőit és felhívja őket ajánlataik módosítására

g) lebonyolító: Ajak Város Polgármesteri Hivatala, vagy az önkormányzat által megbízott személy vagy szervezet.

III. A versenytárgyalás típusa

a. A versenytárgyalás nyilvános, vagy zártkörű. Az eljárás típusáról a kiíró dönt.
b. Az eljárások főszabályként nyilvánosak, csak kivételesen – rendkívüli indokolt esetben (önkormányzati érdekből) – kerülhet sor zártkörű eljárás kiírására. Zártkörű versenytárgyalás esetén a kiíró köteles egyidejűleg és azonos módon a versenytárgyalási felhívás megküldésével legalább három érdekeltet írásban felhívni az ajánlattételre. A zártkörű versenytárgyalásra – ha e szabályzat másként nem rendelkezik – a nyilvános versenytárgyalásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
c. A versenytárgyalási eljárást kettő, vagy annál több fordulóban is meg lehet hirdetni. Ebben az esetben második, vagy azt követő fordulóban – a kiíró által előre meghatározott és közzétett szempontok alapján – az első forduló eredményeképpen kiválasztott ajánlattevők vehetnek részt.
IV.A versenytárgyalás meghirdetése
A versenytárgyalási (pályázati) felhívást legalább 1 országos vagy 1 megyei vagy 1 helyi lapban és Ajak Város Önkormányzata hivatalos honlapján kell közzétenni.
A Versenytárgyalási pályázati felhívás közzétételéért a lebonyolító a felelős.

V. A versenytárgyalási felhívás tartalma

A versenytárgyalási felhívásnak tartalmaznia kell különösen:

a) a kiíró szerv megnevezését, székhelyét

b) a lebonyolító megnevezését, székhelyét

c) a felhívás célját, jellegét, több forduló esetén a fordulók számát

d) az eljárás tárgyaként értékesítésre, hasznosításra szánt vagyon megjelölését

e) ingatlan esetén az értékesítendő üzleti, vagy üzleti vagyonná nyilvánítható önkormányzati vagyon ingatlan –nyilvántartási adatait, közműellátottságát

f) versenytárgyalási ajánlat(ok)beadásának helyét és idejét,

g) az ajánlati kötöttség időtartamát

h) a versenytárgyalással kapcsolatban tájékoztatást adó személy nevét és telefonszámát

i) a benyújtott ajánlatok értékelésének időpontját, módját

j) ajánlati biztosíték megjelölését, rendelkezésre bocsátásának határidejét és módját

k) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy az eljárást eredménytelennek nyilváníthatja

l) a kiíró a kiírásban előírhatja, hogy az ajánlatok benyújtásakor az ajánlattevő ajánlati garanciát és szerződéstervezetet is csatoljon, vagy a kiíró által megküldött szerződéstervezet elfogadásáról nyilatkozzon

m) kiíró azon jogának fenntartását, hogy a nyertes ajánlattevő visszalépése esetén a versenytárgyalási eljárás soron következő helyezettjével kössön szerződést

VI. A versenytárgyalási felhívás visszavonása

Az Önkormányzat a versenytárgyalási felhívást az ajánlatok benyújtására megjelölt határidőig indokolás nélkül visszavonhatja. A versenytárgyalási felhívás visszavonását a versenytárgyalás meghirdetésével azonos módon kell közzétenni.

VII. Az ajánlati biztosíték

a. Az eljárásban való részvétel ajánlati biztosíték (pályázati biztosíték) adásához köthető, melyet a kiíró által a dokumentációban meghatározott időpontig és módon kell a kiíró rendelkezésére bocsátani.
b. A biztosítékot a felhívás visszavonása vagy az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása esetén vagy, ha a szerződéskötés a kiírónak felróható okból hiúsult meg, vissza kell adni.
c. Nem jár vissza a biztosíték, ha a kiírás szerint megkötött szerződést biztosító mellék kötelezettséggé alakul át, továbbá akkor sem, ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható vagy érdekkörében felmerült más okból hiúsul meg, a biztosítékot elveszti
d. A nyertes ajánlattevő esetében a befizetett biztosítás a vételárba (bérleti díjba) beszámításra kerül, azonban ha a szerződéskötés neki felróható vagy érdekkörében felmerült más okból hiúsul meg, a biztosítékot elveszíti. Az elveszett biztosíték Ajak Város Önkormányzatának költségvetését illeti meg.
e. A kiíró az ajánlati biztosíték után kamatot nem fizet.

VIII. A versenytárgyalási ajánlat, ajánlati kötöttség

a) Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen:

aa)ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a versenytárgyalási felhívás feltételeinek elfogadására
ab) a nettó és a bruttó ajánlati árat,
ac) amennyiben az ajánlattevő gazdálkodó szervezet, 30 napnál nem régebbi eredeti cégkivonatot, a képviseletre jogosult aláírási címpéldányát,
ad) annak meghatározását, hogy az ajánlat mely része üzleti titok,
ae) annak meghatározását, hogy az ajánlat mely információi közölhetők a többi ajánlattevővel,
af) annak meghatározását, hogy az ajánlat mely információi közölhetők a többi ajánlattevővel,
ag) annak meghatározását, hogy ajánlattevő hozzájárul-e a többi ajánlattevővel való együttes tárgyaláshoz.

b) Az ajánlattevők ajánlataikat zártan, minimum két példányban(egy eredeti és egy másolati példány) kötelesek az ajánlatok benyújtására nyitva álló időpontban és helyen, az adott eljárásra utaló jelzéssel, személyesen vagy postai úton benyújtani.

c) Ha a felhívás biztosítékadási kötelezettséget ír elő, az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevő igazolja, hogy a felhívásban megjelölt összegű biztosítékot az ott megjelölt formában és módon a kiíró rendelkezésére bocsátotta.

d) Az ajánlattevő ajánlati kötöttsége, ha a kiírás másként nem rendelkezik, akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.

e) Az ajánlattevő nem tilthatja meg az alábbi adatok, tények nyilvánosságra hozatalát:

ea) név (cégnév)
eb) lakóhely(székhely)
ec) olyan tény vagy információ, amely az ajánlat elbírálásánál értékelésre kerül.

IX. Versenytárgyalási ajánlat(ok) benyújtási határideje

A versenytárgyalási felhívásban az ajánlat(ok) benyújtásának határidejét a versenytárgyalás tárgyára tekintettel úgy kell meghatározni, hogy az elegendő legyen az ajánlatok megfelelő elkészítésére és benyújtására.

X. A versenytárgyalási ajánlatok beérkezése, bontása ismertetése

(1)Az ajánlatok beérkezése során az ajánlatot tartalmazó borítékra rá kell vezetni az átvétel pontos időpontját.
(2)Beérkezett ajánlatok felbontása zártkörűen vagy nyilvánosan történhet.
- zártkörű a bontás akkor, ha csak a kiíró és lebonyolító képviselőin kívül más meghívott személyek valamint az ajánlattevők, vagy meghatalmazottaik is jelen lehetnek
(3)Az ajánlatok nyilvános felbontásánál ismertetésre kerül:

a) ajánlattevő(k) neve, székhelye,

b) az ajánlat lényeges eleme(pl: az ár)

c) A kiíró az ajánlatok felbontása után köteles megállapítani, hogy az ajánlatok közül melyek érvénytelenek.

(4)Érvénytelen az ajánlat, ha:

a) azt az ajánlat benyújtására meghatározott határidő eltelte után nyújtották be,

b) az nem felel meg a versenytárgyalási feltételeinek.

c) Az érvénytelen ajánlatot tevők a versenytárgyalás további szakaszában nem vehetnek részt.

(5)Eredménytelennek nyilvánítható a versenytárgyalás:

a) ha egyik ajánlattevő sem tesz a képviselő-testület által a versenytárgyalás alapjául – meghatározott feltételeknek megfelelő ajánlatot.

b) - ha nem nyújtottak be ajánlatot, vagy ha a benyújtott ajánlatok mindegyike érvénytelen.

XI. A versenytárgyalás lebonyolítása

1. A versenytárgyalás lebonyolítását a polgármesteri hivatal, illetőleg a polgármester által megbízott lebonyolító végzi.

2. Több ajánlat benyújtása esetén együttes versenytárgyalásra akkor kerülhet sor, ha ehhez valamennyi ajánlattevő hozzájárul. Ellenkező esetben az ajánlattevőkkel külön-külön kell tárgyalni.

3. A versenytárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni és 5 munkanapon belül valamennyi ajánlattevő részére meg kell küldeni. A jegyzőkönyv elkészítése és az érintettek részére történő megküldése lebonyolító feladata.

4. Az ajánlattevők a tárgyalások során korábbi ajánlatukhoz képest csak ugyanolyan, vagy az Önkormányzat részére kedvezőbb ajánlatot tehetnek.

XII. Az ajánlatok elbírálása

Az ajánlatok értékelését, bírálatát a Képviselő-testület végzi.
Az ajánlatok közül az összességében legkedvezőbb feltételeket tartalmazó, megalapozott ajánlat mellett kell dönteni.
Ha az ajánlatok elbírálása során bizonyos kérdések tisztázása szükséges, az önkormányzat az ajánlattevőktől felvilágosítást kérhet. A tárgyalások lezárását követően az ajánlatok elbírálásáról, a versenytárgyalás eredményességéről Ajak Város Önkormányzat Képviselő-testülete dönt.
A Képviselő-testület döntéséről az ajánlattevőket a Polgármesteri Hivatal írásban, legkésőbb 5 munkanapon belül értesíti.

XIII. Összeférhetetlenségi szabály

A versenytárgyalás lebonyolításánál be kell tartani az összeférhetetlenségi szabályokat, azaz az előkészítésben , vagy a bizottság munkájában nem járhat el az, aki az ajánlatot tevő természetes személy közeli hozzátartozója vagy az ajánlatot tevő gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, annak vezető tisztségviselője, vagy felügyelő bizottságának tagja, vagy aki az ajánlattevő gazdasági szervezetében tulajdonnal rendelkezik, vagy ezen személyek közeli hozzátartozója.