A Mezőladányi Önkormányzat

14/2006./IX. 04./

 rendelete

a helyi építési szabályzat megállapításáról

Az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (módosítva az 1999. évi CXV. törvénnyel) 7. § (3) bekezdés szerinti hatáskörben és a Helyi Önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben kapott 8. § (1) bekezdés szerinti feladatkörben és a 16. § (1) bekezdés szerinti jogkörben az alábbi rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

Általános előírások

1. §.

A rendelet hatálya

(1)   E rendelet hatálya Mezőladány község igazgatási területére terjed ki.

(2)   Az érvényességi területen belül építési tevékenységet folytatni, arra hatósági engedélyt adni, telket kialakítani, kötelezést előírni csak a Környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. Évi LIII. tv., az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. Évi LXXVIII. tv (módosítva az 1999. évi CXV. Törvénnyel), valamint az e törvény alapján meghatározott, az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. sz. rendelet (módosítva a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendelettel), a továbbiakban OTÉK előírásai, valamint a T – 2 jelű Külterületi Szabályozási Terv, a T – 3 jelű Belterületi Szabályozási Terv, és a jelen Helyi Építési Szabályzat előírásainak együttes figyelembevételével lehet.

2. §.

Belterületi határmódosítás

(1)   A szabályozás belterületi határmódosítást tervez a lakóterületfejlesztések miatt a Petőfi utca nyugati oldalán, valamint a 02/11 /12 /13 /14 /15 /16 /17 hrsz-ú területeken.

2.  A lakóterületeket és a településközponti vegyes területeket kivéve a beépítésre szánt területeket nem kell kötelezően belterületbe vonni.

II. FEJEZET

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖVETELMÉNYEK

3. §.

A terv területének felhasználása

A rendelet hatálya alá eső területen építési használat szerint

1. beépítésre szánt területek

1.      lakóterület, ezen belül

1. falusias lakóterület Lf

2.      vegyes terület

2.1.      településközponti vegyes terület Vt

3.       gazdasági terület, ezen belül

1. ipari gazdasági terület Gip

4.       különleges terület K, ezen belül

4.1       temető területek

1. sport területek
2. rekreációs, idegenforgalmi területek

2. beépítésre nem szánt területek

1.       közlekedési és közműterületek, ezen belül

1. közutak KÖu

2. zöldterületek, ezen belül

2.1.      közpark KP

3. erdőterület, ezen belül

3.1.      védőerdő Ev

3.2.      korlátozott gazdasági erdő Egk

4. mezőgazdasági területek, ezen belül

4.1.      általános mezőgazdasági terület: Má, ezen belül

• szántó területek,
• gyep területek,
• gyümölcsösök

4.2.      kertes mezőgazdasági terület: Mk

5. vízgazdálkodási terület V, ezen belül
   • V/1        élővízfolyás
   • V/2        állóvíz
   • V/3        közcélú nyílt csatornák medre és partja
   • V/4        vízgazdálkodási területen belüli védőtöltés, gát
6. Vízgazdálkodási területen belül lévő korlátozott használatú mezőgazdasági területek:
   • V/Mák/sz korlátozott használatú szántó,
   • V/Mák/r korlátozott használatú gyep,
   • V/Mák/gy korlátozott használatú gyümölcsös
7. Vízgazdálkodási területen belül lévő korlátozott használatú erdőterületek:
   • V/Ev vízgazdálkodási területen belüli védőerdő
   • V/Egk vízgazdálkodási területen belüli korlátozott használatú gazdasági erdő
   • V/K vízgazdálkodási területen belüli idegenforgalmi terület

kerültek kijelölésre, melyek övezeti besorolását a szabályozási tervek (külterület, belterület) határozzák meg és határolják le.

4. §.

Szabályozási elemek

1. A kötelező szabályozási elemek jelkulcsát a szabályozási terv tartalmazza.

(2)   A szabályozás elemei az alábbiak szerint módosíthatók:

1. A kötelező szabályozási elemek módosításához a szabályozási terv módosítása szükséges.
2. A nem kottázott kötelező szabályozási elemeket a digitális terven méréssel kell meghatározni. Azoktól eltérni a belterületen maximum 1 m, a külterületen maximum 2 méter eltéréssel lehet.
   3. Az építési övezet határa egy adott tömbön belül szabályozási terv módosítása nélkül változhat akkor, ha a telekméretekre vonatkozó övezeti előírások megtarthatóak, és a telekalakítások nem eredményezik az érintett övezetek ellehetetlenülését vagy nem haladják meg az érintett övezet területének 20%-át.

5. §.

A telkek beépítésének feltételei

(1)   A területek felhasználása, beépítése és a telkek alakítása csak a szabályozásnak (terv és HÉSZ) megfelelően engedélyezhető.

(2)   Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (terület-előkészítés, tereprendezés, közművesítés, utak kialakítása) nem biztosítottak, építési engedély nem adható.

(3)   A közművesítettség mértéke:

1. A lakó,- településközponti vegyes,- és gazdasági területeket teljes közművesítéssel kell ellátni.

Ahol a szennyvízcsatorna kiépül, kötelezően rá kell kötni, a zárt rendszerű szennyvíztározót vagy a derítőt üzemen kívül kell helyezni, illetve új zárt rendszerű szennyvíztározóra engedélyt kiadni nem lehet.

A szennyvízhálózat kiépítése után a szennyvízelvezetés szolgáltatásának igénybevétele a használatbavételi engedély kiadásának időpontjától kötelező.

1. A különleges területeket legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. Ahol a szennyvízcsatorna kiépül, kötelezően rá kell kötni. Ezeken a területeken a zárt rendszerű szennyvíztározót üzemen kívül kell helyezni, illetve új zárt rendszerű szennyvíztározóra engedélyt kiadni nem lehet.

(4)   A zártrendszerű szennyvíztározó kiépítése,.ahol ez még nem történt meg kötelező.

(5)   Az úthálózat önkormányzati tulajdonba vételének feltétele a szilárd burkolat kiépítése, melynek megvalósítása az átadónak, vagy jogutódjának kötelezettsége.

6. §.

Építéshatósági eljárások

(1) A képviselőtestület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. §-ában meghatározott építési munkák körét bővíti, és az alábbi építési munkákat is az engedélyköteles építési munkákhoz sorolja a műemléki környezetben és helyi értékvédelmi területen belül:

       a) Építmények külső helyreállítása, homlokzat színezése,tetőfedés cseréje.

   b) Az építmények közterületről és közhasználatú területekről látszó homlokzati felületein és a tetőn minden hirdetési és reklámcélú építmény, reklámszerkezet és reklám-, cég- vagy címtábla és egyéb reklámfelület elhelyezése. Az építési engedélyezési tervnek tartalmaznia kell a reklámhordozó műszaki terveit, ill. a homlokzati tervrajzot.

  c) Minden 200 m2 területet meghaladó térburkolat.

  d) Kerítésépítés.

(2) Az építési engedély kérelmekhez a védett területek esetében a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 12. §-án, illetve 17. §-án túlmenően csatolni kell:

 a) A helyi területi védelem miatt utcaképi tervet kell készíteni, melyet fotódokumentáció egészítsen ki. Az utcaképi terv legalább a szomszédos 3-3 telket foglalja magába akkor is, ha esetleg közterület választja el az engedélyeztetni kívánt épülettől.

b) A 46/1997. (XII.29.) KTM rendeletben meghatározott építési engedélyhez kötött építési munkák esetében műemlékek és a helyi építészeti védelem alá vont épületek esetében olyan felmérési tervdokumentációt, mely tartalmazza az eltérő szintek (pince is) alaprajzain túl az épület jellemző metszeteit, homlokzatait is. A felmérési terv tartalmazzon fotódokumentációt, melyen a védett épület külső és belső értékei is megjelennek. A felmérési terv egészüljön ki az építészeti értékek, homlokzatképzés belső kialakítás, az épülethez tartozó eredeti kiegészítők (kapuk, ablakok, ajtók) részleteire is. Az épületek átalakításánál az eredeti állapotok visszaállítását kell előírni, vagy ahhoz illeszkedő megoldásokat kell alkalmazni, illetve az értékeket meg kell őrizni.

(3)  Állattartó épület építése az egyes építési övezeteken belül az állattartási rendelet és az övezeti szabályozásban megadottak szerint lehetséges.

      Mindenféle állattartó épület esetében a zárt rendszerű, a környezetszennyezést megakadályozó szilárd és híg trágyatárolást kötelezően elő kell írni. Trágya, trágyalé közcsatornába nem vezethető.

(4)  A vízfolyások terven jelölt vagy rendeletben megadott kezelési sávjait be kell tartani, azon belül biztosítani kell a vízfolyás karbantartásának feltételeit.

(5)  Az országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányától számított 50 méteres védőtávolságon belül építmény csak külön jogszabályokban megadottak szerint helyezhető el.

(6)  Az építési engedélyezési eljárás során a védett területeken csak a meglévő környezethez igazodó, illeszkedő és a szabályozási tervben településrendezési célként megfogalmazott és szabályozott, alkalmazkodó épületek engedélyezhetőek. Nem engedélyezhetőek a meglévő építészeti karaktertől idegen magas, léptéktelen épületek, a környezetbe nem illő idegen elemek (pincegarázsok, utcai erkélyek stb.) a tájhagyománytól idegen építési anyagok és formakultúra.

(7)  Műsorszóró, átjátszó bázisállomások (kivéve kábel tv erősítőket) belterületen nem létesíthetők.

7. §.

A telekalakítás szabályai

1. A telekalakítások és telekosztások csak a szabályozási tervnek és helyi építési szabályzatnak megfelelően végezhetőek.
2. Nyúlványos telek újonnan nem alakítható ki.

III. FEJEZET

Területfelhasználási egységek övezeti szabályozása

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

8. §.

A területre vonatkozó általános előírások

1. Az épületek az építési helyen belül a kötelező jellegű szabályozási elemek betartásával szabadon elhelyezhetők, ha a HÉSZ 9-13. §-a másként nem rendelkezik.
2. Terepszint alatti építmények, a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósításával és csak akkor engedélyezhetők, ha a terepszinttől számított magassága az 1,0 m-t nem haladja meg.
3. Lakóterületeken belül a minimális telekterület, vagy annál kisebb telekterület esetében csak egy lakóépület építhető (melléképület csak a lakóépülettel egybeépítve).
4. Tetőtér beépítés esetén csak egy hasznos tetőtéri építményszint létesíthető.
5.  Az építési telkeken belül, a telek beépített területébe be nem számítandóan az alábbi melléképítmények helyezhetők el, a biztonságos gépjárművel való beközlekedés biztosítása, 3 m megtartása mellett.

elő- és oldalkertben:

• közműbecsatlakozási műtárgy,
• hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50 m-es magassággal),
• kirakatszekrény (legfeljebb 0,50 m-es szélességgel, és 1,5 méteres magassággal
• multireklám tábla (2 m² felett) a védett területek, településközponti területek (Vt) és lakóterületek esetében nem helyezhető el.

oldal- és hátsókertben:

• multireklám tábla (2 m² felett), a védett területek, településközponti területek (Vt) és lakóterületek esetében nem helyezhető el.
• kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),

• kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,
• kerti épített tűzrakó hely, lugas,
• kerti szabadlépcső és lejtő,

hátsókertben:

• multireklám tábla (2 m² felett), a védett területek, településközponti területek (Vt) és lakóterületek esetében nem helyezhető el.

• kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),
• kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,
• kerti épített tűzrakó hely, lugas, háztartási célú kemence
• kerti tető, legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel,
• kerti szabadlépcső és lejtő,
• szabadon álló és legfeljebb 6 m magas szélkerék, antennaoszlop kivéve a védett területeket, ahol ezen melléképítmények nem helyezhetőek el.

(6)  A lakóterületek, településközponti vegyes területek építési telkein a telek beépített területébe beszámított módon az alábbi melléképületek helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően:

a)  jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.) tároló

b)  a háztartással, lakófunkcióval kapcsolatosan

1.  nyári konyha, mosókonyha, szárító

2.  tároló építmények (tüzelőanyag- és más tároló, szerszámkamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta stb.)

3.  az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, ahol ezt az övezeti szabályozás és az állattartási rendelet lehetővé teszi

4.  kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet

5.  a turizmushoz és idegenforgalomhoz kapcsolódó funkciók (idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató funkciók)

6.  fűtés céljára szolgáló melléképület (kazánház)

7.  pince, pince felépítménye

c)  előkertben melléképület, pavilon nem helyezhető el.

(7)  Előkertek, oldalkertek, hátsókertek szabályozása; építési hely:

a)  ELŐKERTEK

1.  Az előkertek méretét a szabályozási terv szerint kell meghatározni.

A szabályozási terven az alábbi jelölések használatosak:

EK =                         kötelezően megtartandó minimális előkerti méret, szabályozási terv szerinti méretekkel.

2. Újonnan kialakított lakóterületek esetében az előkerti méret az utcai telekhatártól számított 5 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték.

b)  OLDALKERTEK

Az oldalkertek méretének meghatározása OTÉK szerint történjen, az alábbi eltérések alkalmazásával:

Meglévő telek esetében:

1.   Az OTÉK-tól eltérő oldalkerti méretek szabályozása

a FALUSIAS LAKÓTERÜLETEK alább felsorolt építési övezeteire

a TELEPÜLÉSKÖZPONTI VEGYES TERÜLETEK alább felsorolt építési övezeteire vonatkozik

2.   Az oldalkerti méretek és az épület elhelyezés megállapítása.

Az oldalkerti méretek és az épület elhelyezés megállapítása.

a)    AMENNYIBEN A TELEKSZÉLESSÉG KISEBB, MINT 12 MÉTER:

• Ha a meglévő telek szélessége kisebb, vagy egyenlő 12 méter, akkor az építendő új épületet a telek oldalhatárára kell építeni, a kötelezően megtartandó oldalkerti méret legalább 4 méter. Ez esetben az oldalkertre néző tényleges homlokzatmagasság nem haladhatja meg az 5 métert, sem pedig a megengedett legnagyobb építménymagasság értékét.
• Ha a beépítési oldal felőli szomszédos telken az oldalkertben 0-1 méteren belül melléképület, épület, vagy épületrész áll, akkor az új épület átfedő homlokzatszakaszát nyílás nélküli tűzgátló falként kell megépíteni.
• Ha a beépítési oldal felőli szomszédos telken az oldalkertben 1,0-3,0 méter között épület, vagy épületrész áll, akkor az új épület átfedő homlokzati szakaszát nyílás nélküli falként kell megépíteni, legfeljebb 0,5 méter kiülésű eresszel. Ez esetben a szomszédos ingatlanra néző tényleges homlokzatmagasság nem haladhatja meg sem az 5,0 métert, sem pedig a megengedett legnagyobb építménymagasság értékét.
• Ha a beépítési oldal felőli szomszédos telken az oldalkertben 3,0 méteren túl áll épület, vagy épületrész, akkor az új épület korlátozás alá nem esik.

(„A” jelű ábra szerint)

b)    AMENNYIBEN A TELEKSZÉLESSÉG NAGYOBB MINT 12 MÉTER, DE KISEBB EGYENLŐ MINT 14 MÉTER:

• A kötelezően megtartandó oldalkerti méret csökkenthető a 14,0 m és a tényleges telekszélesség különbségével.
•  Ha a meglévő, szabályosan beépíteni kívánt telek szélessége nagyobb, mint 12 méter, de kisebb mint 14 méter és az építési oldallal szomszédos telken az építési oldallal ellentétes oldalon a telekhatártól számított 3,0 méteren belül melléképület, vagy egyéb épület, épületrész áll, úgy az újonnan építendő épületet 1 méteres csurgó távolságra kell elhelyezni, s az új épület átfedő homlokzatát nyílás nélküli tűzgátló falként kell megépíteni.

• Ebben az esetben a kötelezően megtartandó oldalkerti méret legalább 4 méter, az oldalkertre néző tényleges homlokzatmagasság nem haladhatja meg az 5 métert, illetve az építménymagasság mértékét.

(„B” jelű ábra szerint)

3. AMENNYIBEN A TELEKSZÉLESSÉG NAGYOBB, MINT 12 M, DE KISEBB EGYENLŐ, MINT 16 M:

• Ha a meglévő, szabályosan beépíteni kívánt telek szélessége nagyobb, mint 12 méter, de kisebb egyenlő, mint 16 méter és az építési oldallal ellentétes oldalon a telekhatártól számított 0-4,0 méteren belül melléképület, vagy egyéb épület, épületrész állt, úgy az újonnan építendő épület és a meglévő épületrész között legalább 4 méter telepítési távolságot kell tartani. Ebben az esetben a kötelezően megtartandó oldalkerti méret legalább 4 méter, amennyiben az új épület szélessége nem haladja meg a 9 métert. Ez esetben az oldalkertre néző tényleges homlokzatmagasság nem haladhatja meg az 5 métert, illetve az építménymagasság értékét.

(„C” jelű ábra szerint)

3. A 2. pontban megadott oldalkerti méretek és telepítési távolságok alkalmazásakor az alábbi szabályok is figyelembe veendők:

• A tetőfedés anyaga csak nem éghető anyag lehet (cserép, betoncserép, stb.)
• A csökkentett telepítési távolság ellenére a szomszédos telek felé tetőfelület megjelenhet (nyeregtető, sátortető, stb.) a szomszéd telek felé nem kell tűzfalat építeni.
• Az építési oldal felőli szomszéd felé néző tetőfelületen nyílászáró nem létesíthető.
• A csökkentett telepítési távolság felé néző ereszt tűzgátló anyagból kell kiképezni

Az ábra értelmezése:

2. Az oldalkerti méret csökkentése csak az újonnan beépíteni kívánt telekre érvényes, melyet az ábra középső telke szemléltet.
3. A kialakult állapotokat az ábra jobb és baloldali telke szemlélteti.
4. Szabálytalanul oldalkertbe melléképületet építeni nem lehet, az ábra a kialakult állapotot szemlélteti.
5. A beépíteni kívánt telek oldalkerti méretének csökkentése és a csurgótávolság megtartása csak az átfedő homlokzatszakaszok távolságára, vagy a tervezett főépület egészére terjed ki, utána az OTÉK szerinti oldalkerti méreteket és épület elhelyezési szabályokat kell alkalmazni.

3. HÁTSÓKERTEK

A hátsókertek megállapítása általában az OTÉK szerint történik az alábbi eltérésekkel:

ami megegyezik a gazdasági udvar zóna határvonalával. Amennyiben ez a mérték meghaladja az egyes telkek méretét, úgy a hátsókert mérete minimum 6 méter, illetve az ennél nagyobb tényleges épületmagasság értéke.

Ha a telekmélység nagyobb, mint 100 méter, akkor az építési határvonal az utcai telekhatártól számított 70 méterig növelhető.

2.  A hátsókertek megállapításánál a szabályozási terven jelölt határvonalat is figyelembe kell venni, illetve azt a szabályozási terven megadott érték szerint kell megállapítani.

HK ³                        minimális hátsókerti méret szabályozási terv szerinti méretekkel

4. ÉPÍTÉSI VONAL

Az építési vonalat a szabályozási terv szerint kell meghatározni, ha az övezeti szabályozás másként nem rendelkezik.

A szabályozási terven az alábbi jelölések használatosak:

ÉV =                        kötelező építési vonal az utcai telekhatártól

³ ÉV ³                     építési vonal a megadott határok között az utcai telekhatártól számítva

ÉV ³                        építési vonal minimális értéke az utcai telekhatártól

ÉV = K                    Kialakult építési vonal

(8)     A lakóterületeken belül a szabályozott épület elhelyezésnél az alábbi, kiegészítő szabályokat is alkalmazni kell a védett területek kivételével:

a)  Főépületek elhelyezése oldalhatáron álló beépítési mód esetében

1.  12 méter telekszélesség alatt az épület csak oldalhatárra helyezhető el.

2.  Ha a telek szélessége meghaladja a 12 métert, az oldalhatáron álló épület- elhelyezés maximum 1,0 méter széles csurgó távolság elhagyásával is lehetséges.

3.  Amennyiben a telek szélessége eléri, vagy meghaladja a 20 métert, szabadonálló épület-elhelyezés is lehetséges, kivéve a védett területeket.

4.  A lakóterületek saroktelkein -oldalhatáron álló beépítési mód esetében- az épület szabadonállóan is elhelyezhető az egyéb övezeti előírások betartásával. A szabadonálló beépítés a szomszédos építési telek építési jogait nem korlátozhatja.

5.  Ha a telek szélessége kisebb mint 14 méter vagy ha a meglévő beépítés indokolja, az épület-elhelyezés ikres is lehet.

b)  Melléképületek esetében

A kötelező oldalkerti méretek betartása mellett melléképület szabadonállóan is elhelyezhető.

(9)     A zöldterületi fedettség kötelezően betartandó értékét jelen rendelet összefoglaló övezeti szabályozásának táblázatai határozzák meg.

(10)   Az állattartó épületek elhelyezésének szabályait és az egyéb állattartási szabályokat külön önkormányzati állattartási rendelet határozza meg.

(11)   a)   Az egyes építési övezetekben megadott övezési előírások az újonnan kialakított telkekre, és újonnan létesített épületekre, funkciókra vonatkoznak.

b)   Kialakult telek akkor is beépíthető, ha az övezeti szabályozásban megadott alakítható legkisebb telekterület a minimális telekszélesség és telekmélység értékeinek nem felel meg, de azon épület a szükséges telepítési távolságok (OTÉK és HÉSZ 8. § (7) b), valamint a sajátos övezeti előírások) betartásával elhelyezhető.

c)   Amennyiben az oldalhatáron álló szabályosan elhelyezni kívánt új épület megépítését a szomszéd telken lévő meglévő, korábbi szabályok alapján, vagy 10 éven túli szabálytalan építésű épület akadályozná, az új épület a HÉSZ 8. § (7) b) pontban megadottak alapján építhető.

d)   Abban az esetben, ha a telek meglévő beépítettségének mértéke nagyobb, mint az övezeti szabályozásban megadott megengedett legnagyobb beépítettség mértéke, úgy megtartható.

e)            Abban az esetben, ha a meglévő épület kialakult építmény és homlokzatmagassága nagyobb, mint az övezeti szabályozásban megadott építménymagasság értéke úgy megtartható.

f)   Településközponti vegyes területen és lakóterületen belül azon telkek melyeket legalább két oldalról utca határol (sarok vagy átmenő telek, akkor is megoszthatóak, ha az övezeti szabályozásban megadott alakítható legkisebb telekterület értéke nem tartható, de az alakítandó és megmaradó telek legalább 350 m² területű.

9. §.

Falusias lakóterületek

(1)   A szabályozási terven Lf jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint falusias lakóterületek.

2. A falusias lakóterületen belül elhelyezhető épületek és funkciók az OTÉK 14. § (2) szerint, kivéve a 7. és 8. pontot, sportépítmény és üzemanyagtöltő nem helyezhető el.
3. A falusias lakóterületen belül csak önálló helyrajzi számú építési telek alakítható ki.
4. Egy építési telken belül csak egy lakóépület építhető, melyben legfeljebb két önálló rendeltetési egység (lakás) helyezhető el, a melléképületek száma szabadon választható.
5. A lakóépületeket, lakó funkciót kiegészítő melléképületeket, egyéb épületeket csak olyan rendeltetés céljára szabad létesíteni, mely a falusias lakóterület jellegéhez illeszkedik, valamint a környezetvédelmi előírásokban szabályozott környezetvédelmi határértékeket betartja. Elhelyezésük a HÉSZ 8. § (7) bekezdés szerint lehetséges.
6. A falusias lakóterületeken belül az alábbi kiegészítő szabályok is betartandók:

Az Lf/1.. funkcionális övezet előírásai:

         A lakótelkek funkcionális zónákra tagozódnak.

1.            Lakó és gazdasági udvar zónája

• Az utcai telekhatártól számított 15 méteren belül melléképület nem helyezhető el.
• Az utcai telekhatártól számított 20 méteren belül a melléképület csak főépülettel egybeépítve létesíthető.
• Az állattartó melléképületek esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartandók.

2. Gazdasági és kert zóna

• Az utcai telekhatártól számított 20 métertől 50 méterig terjedő zóna.
• A melléképületek a kötelező oldalkerti méretek betartása mellett szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra melléképület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet.
•  Az utcai telekhatártól számított 50 méteren túl a telekrész nem beépíthető. Ha a telekmélység nagyobb, mint 100 méter, akkor az építési határvonal az utcai telekhatártól számított 70 méterig növelhető.
• Lakófunkció a zónában önállóan nem helyezhető el, csak a lakó és gazdasági udvar zónájához kapcsolódva, onnan átnyúlva.

7. A 3000 négyzetméter feletti telekrészt a beépítettségi mérték kiszámításakor nem vehető figyelembe.

10. §.

A településközponti vegyes területek

(1)   A szabályozási terven Vt jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint településközponti vegyes területek.

(2)   A településközponti vegyes területen belül elhelyezhető épületek és funkciók az OTÉK 16. § (2) bekezdés szerint. A 7. pontban fölsorolt üzemanyagtöltő kivételesen sem helyezhető el.

A funkcionális övezet elsősorban kötelező önkormányzati feladatokat ellátó önálló
intézmények, valamint egyéb igazgatási, kereskedelmi szolgáltató vendéglátó, szálláshely szolgáltató, kulturális, művelődési, egyházi, oktatási, egészségügyi, és szociális épületek elhelyezésére szolgál.

Lakófunkció az övezetben mind önállóan, mind szolgálati lakásként az intézményi funkciókkal egyidejűleg megjelenhet.

Amennyiben az övezeten belül a hagyományos lakóterületi funkció alakul ki, vagy marad meg, úgy az állattartás csak saját szükségletű lehet.

(4)   Az intézményi funkciók esetében, ha a telek átlagos szélessége legalább 12 méter, az OTÉK szerint szükséges parkoló szám legalább 50%-át telken belül kell biztosítani. A hiányzó parkoló szám közterületeken biztosítandó, külön parkolási rendeletben megadott feltételekkel. A parkolási szerződés megkötése a használatbavétel feltétele.

11. §.

Gazdasági területek

(1)   A gazdasági területek sajátos használatuk szerint egyéb iparterületek (Gip).

(2)   Az egyéb iparterületi besorolású gazdasági területeken belül elhelyezhető épületek és funkciók az OTÉK 20 § (4) bekezdés szerint.

3. Az egyéb iparterületi besorolású gazdasági területeken belül az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető funkciók az OTÉK 20 §. (5) bekezdés szerint, kivéve a 2. pontot, egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épületek nem helyezhetők el. A közvetlenül a létesítményt szolgáló üzem-egészségügyi, szociális, oktatási és sport funkciók megjelenhetnek.

4. A Gip/1 övezet sajátos előírásai:

Azokban a vegyes használatú mezőgazdasági majorokban, ahol jelenleg az állattartás és az egyéb gazdasági, ipari tevékenység együtt van jelen az állattartás a kialakult helyzetnek megfelelően fenntartható, illetve ott újabb állattartó funkciók is elhelyezhetők, amennyiben ahhoz az illetékes szakhatóságok hozzájárulásukat megadják.

12. §.

Különleges területek

(1)   A szabályozási terven K jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint különleges területek.

(2)   A különleges területek sajátos használatuk szerint az alábbi övezeti besorolásba tartoznak:

(3)       A különleges területek övezeti szabályozása:

Az újonnan működésbe vont területek esetében 20 méter széles védősávot kell kialakítani a telken belül.

2.  A

K        SZ          15   1.2       7,5        1000

Kegyeleti park övezet.

a sport, rekreációs funkciókat kiszolgáló, vendéglátó, szolgáltató, funkciók elhelyezésére szolgál.

2.  A

K        SZ          30   2.2       7,5        5000

Idegenforgalmi és szabadidő centrum, horgász, jóléti és csónakázó tó

Az idegenforgalmi, rekreációs funkciókat kiszolgáló, vendéglátó, szolgáltató, szálláshely- szolgáltató funkciók elhelyezésére szolgál. Jóléti- és horgásztó kialakítása kívánatos. Az övezet beépítése csak egységes módon beépítési terv és elvi építési engedély beszerzése után lehetséges.

közmű övezet, vízműtelep. Kizárólag csak kiszolgáló, illetve irodai funkciójú épület építhető, melyen belül legfeljebb 2 szolgálati lakás helyezhető el. A kutak egyedileg meghatározott védőtávolságát meg kell tartani –

13. §.

A beépítésre szánt területek övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása:

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

14. §.

Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata

1. A rendelet hatálya alá eső területen lévő közterületeket a szabályozási terv határozza meg.
2. A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.
3. A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos és az önkormányzat hozzájárulása szükséges.
4. Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.
5. A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:

1. hirdető berendezés elhelyezése, kivéve a multireklám táblákat 2 m² felület felett
2. közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények
3. köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak),
4. szobor, díszkút, egyéb műalkotások elhelyezése
5. távbeszélő fülke elhelyezése,
6. építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok elhelyezése), építőanyag-tárolás (külön közterületi rendeletben foglalt szabályok szerint)
7. zöldfelületek, fasorok
8. játszótér
9. közművek felépítményei
10. egyéb az Önkormányzat által közterület rendeletben engedélyezett funkciók.

6. A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, a közterület-használat egyéb feltételeit, illetőleg a használat díját a közterület az önkormányzat illetve a közterület tulajdonosa esetenként, - esetleg a tulajdonosi elvárásokat és az engedély nélküli használat szankcióit is tartalmazó - külön rendeletben szabályozza.
7. Az építési telkek közművesítését közterületről vagy közforgalom számára megnyitott magánútról kell megoldani.
8. A közterületen minden esetben biztosítani szükséges a szintkülönbség rámpával történő áthidalását is az akadálymentes közlekedés biztosítása céljából. (Gyalogos átkelőhelyeknél döntött szegélysáv stb.)
9. Biztosítani szükséges minden 10 parkolóhoz, vagy parkoló területenként legalább egy kerekes-székekkel is igénybe vehető (méreteinél nagyobb) gépkocsi-parkoló létesítését, melyet kizárólagos használatot biztosító tábla jelezzen.

15. §.

Közlekedési és közműterületek

1. A terv közlekedési területei a tervben szabályozási vonalak által meghatározott

• KÖú jelzésű közterületei, melyek közlekedési és közműlétesítmények valamint ezek környezetvédelmi létesítményei elhelyezésére szolgálnak

2. A közterületek, közlekedési területek övezeti besorolása és szabályozási szélessége:

Szabályozása:

1.    belterületen: min. 16 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték

2.    külterületen: az út szabályozási szélessége – közterületet és nem közterületet elválasztó határvonal – a meglévő jogi határokkal

Új főút kiépítése esetén 30 méter

• az út építési területe min. 22 méter
• az út védőtávolsága 100 méter

Szabályozása:

Belterületen min. 16 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték

Szabályozása: méretezés nélküli minimális szélessége tervezett utaknál 12 méter.

Meglévő utaknál a kialakult állapot szerint illetve a szabályozási terv szerinti értékek betartásával.

Szabályozása:

Külterületen

• Az út szabályozási szélessége – közterületet és nem közterületet elválasztó határvonal – meglévő jogi határokkal, illetve 6 méter
• Az út építési területe minimum 12 méter
• Az út védőtávolsága 25 méter

Szabályozása:

Belterületen minimum 8 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték

3. A meglévő és tervezett belterületi utakat tűzvédelmi, tűzoltási és környezetvédelmi szempontok miatt szilárd burkolattal kell ellátni.
4. Az úthálózati rendszer szükséges fogalom meghatározásait a HÉSZ 1. számú melléklete tartalmazza.
5. Meglévő, szilárd burkolat nélküli, beépített ingatlanokkal határolt belterületi utakat a burkolattal történő ellátásával egy időben legalább az út egyik oldalán fásítani kell. A fásítás tervezése az útburkolat tervezésével párhuzamosan történjen szakági tervező bevonásával.
6. Újonnan kijelölt lakóterületek és településközponti vegyes területek létesítendő feltáró útjának fásítása a burkolattal egy időben tervezendő szakági tervező bevonásával és megvalósítandó az útépítéssel egy időben.

16. §.

A közművesítés területei és létesítményei

1. A rendelet hatálya alá eső területet teljes, de legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. A közművesítés a beépítés feltétele.

2. Az egyes beépítésre szánt területfelhasználási egységek közműellátásának mértéke:

Lakóterület

teljes közművesítés

Településközponti vegyes terület

teljes közművesítés

Gazdasági területek /Kereskedelmi és szolgáltató területek, egyéb ipari területek/

            teljes közművesítés, külterületen legalább részleges közművesítés

Különleges területek

   részleges közművesítés

(3)    Az egyes területfelhasználási egységekben a területen a vízi közmű kiépítés mértéke:

a)  A vezetékes ivó, használati és tűzoltóvíz-ellátás kiépítése és üzemképes állapotban tartása a területfelhasználás feltétele. Az ivóvízhálózat körvezetéki rendszerében épüljön ki. A tűzcsapok a vonatkozó előírásokban rögzített távolságokra telepítendők.

A csatlakozó és házi bekötővezetékek ingatlanonként elkülönítve épüljenek. A fogyasztásmérők ingatlanon belül az Üzemeltető előírásai szerint valósítandók meg.

b)   A szennyvízelvezetés a csapadékvíz elvezetésétől függetlenül elválasztott rendszerben ingatlanonkénti bekötésekkel valósítható meg.

c)  A csapadékvíz-elvezetés nyílt rendszerű csapadékcsatornával a városközpont területén zárt rendszerű csapadékcsatornával épüljön ki.

Ahol a csapadékvíz csatorna kiépült az ingatlanokat kötelezően rá kell kötni.

4. A szennyvízcsatorna kiépítéséig zárt rendszerű szennyvíztároló is engedélyezhető.

Ahol a szennyvízcsatorna kiépült az ingatlanokat kötelezően rá kell kötni.

5. A közművek építéséről, átépítéséről és kiváltásáról az utak építése előtt kell gondoskodni.

6. A közműépítés számára szükséges felépítményeket a terven kialakított építési területen kell megvalósítani.

7. Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjain belül építményt elhelyezni csak a terv előírásainak megfelelően szabad.

17. §.

Zöldterületek

1. A település közterületi zöldterületei önálló területfelhasználási egységként közpark formában jelennek meg.

2. Szabályozása az OTÉK 27. § szerint

3. A közpark területén belül többcélú használatra fedett –nyitott épület, építmény létesíthető, mely alkalmanként települési rendezvények helyéül szolgál.

4. A közparkot legalább 40%-ban növényzettel fedetten kell kialakítani kertészeti, kertépítészeti kiviteli tervek alapján.

18.§.

Erdőterületek

1. Az erdő céljára szolgáló terület.
2. Az erdőterületek az erdőben történő építési szabályozás szerint:

a)       Korlátozott használatú gazdasági erdőn tarvágás még a törvényben előírt területi határig is csak a természetvédelmi hatóság (HNPI) jóváhagyásával végezhető.

b)    Korlátozott használatú, természet közeli állapotú gazdasági erdőkben csak az erdőterület legfeljebb 50 százalékát szabad tarvágásra engedélyezni. Az erdőállománynak megfelelően a          kocsányos tölgyből több, a magyar kőrisből és szilekből kevesebb hagyásfát kell megtartani.

c)    Az erdő telepítést és az erdő felújítást hazai fajokból –indokolt végezni, erdőtelepítési terv alapján.

d)    A vegetatív úton szaporított, klónozott fajokból történő erdő telepítés korlátozott használatú        erdőterületen tilos.

e) Újratelepítésnél mellőzni kell a megszokott tuskózást és talajátforgatást, elegendő a talajlazítás.

f)Mivel az állományalkotó fafajok fiatalkori növekedésének üteme nem egyforma, ezért a magyar kőrist, szileket, egyéb elegy fajokat később – pótlásként – kell az erdősítésbe vinni.

3. Az erdőterületek beépíthetősége az OTÉK 28. § (3) és (4) bekezdés szerint.

4. Az erőterületek rendeltetéseinek megállapításához és új erdő telepítésekor a magasabb rendű jogszabályok szerint kell eljárni.

19. §.

Mezőgazdasági területek

1. Mezőgazdasági területek besorolása:

Kertes mezőgazdasági területek, jele: Mk

2. A mezőgazdasági területek sajátos használatuk szerint az alábbi övezetekre tagozódnak.

A kertes mezőgazdasági területen belül elhelyezhető épületeket és funkciókat magasabb rendű jogszabályok határozzák meg.

Beépítési lehetőségek OTÉK 29. § (3) bekezdés szerint

• Ha lakóterülethez 1000 m-nél közelebb eső szántó terület művelését felhagyják, akkor az azt követő 6 évben a rendszeres kaszálásról és cserje irtásról gondoskodni kell.
• Lakóterülettől legalább 1000 m-re, vagy annál távolabb elhelyezkedő szántó felhagyásakor elegendő a begyepesedés időszakában csupán a csejeirtást elvégezni.

Az övezetben csak állattartási célokra épülhet épület vagy építmény.

Az általános használatú mezőgazdasági területek gyep övezete rugalmasan szabályozott, azaz jelen rendelet és a kapcsolódó szabályozási terv módosítása nélkül alkalmazhatóak az alább felsorolt művelési ágak is:

• - Gyep területek feltörése, majd ugaron hagyása tilos.
• - Lakóterülethez 1000 m-nél közelebb eső éppen begyepesedő területeken rendszeres kaszálást és cserjeirtást kell végezni a szántóföldi művelés felhagyását követő 6 évig, majd ezt követően cserjeirtást szükség szerint.
• - Lakóterülettől 1000 m-nél távolabb eső, éppen begyepesedő területeknél elegendő csupán cserje irtást végezni.
• - Beállt gyepek és a gyepesedés folyamatában lévő gyepek talajának forgatása, lazítása tilos.

Beépítési lehetőségek OTÉK 29. § (3) bekezdés szerint

(3)     Az általános mezőgazdasági területek esetében rugalmasan lehet a művelési ág szerinti övezeteket alkalmazni, azaz az ábrán nyilakkal jelölt művelési ág változtatások a nyilak irányában – a szükséges szakhatósági jóváhagyásokkal – jelen településszerkezeti és szabályozási terv módosítása nélkül is végezhetők:

Általános mezőgazdasági területek esetében:

20. §.

Vízgazdálkodási terület

1. A vízgazdálkodással összefüggő területek.

Patakmedrek, árkok

• A mederfenntartási munkák folytatásához szükséges – legalább egyik oldalon partéltől számított – 3,0 m széles felvonulási terület biztosítása a munka- és szállítógépek szabad közlekedési útvonala számára. Az ettől eltérő eseteket szabályozási terv jelöli. A parti birtokosok sem évelő, sem évszakos növényeket nem telepíthetnek a szabályozási területre, nem foglalhatják el a patak medrét, rézsűjét, a földműveket (töltéseket) sem időszakosan, sem kerti művelés céljából.
• A patakok, vízfolyások műtárgyait védeni kell, a fagy okozta károkat felújítással el kell hárítani.
• A patakok és vízfolyások medrében a cserje és fanövéseket el kell távolítani, a nád és gaznövéseket a parti birtokosok kötelesek kaszálni vagy kaszáltatni.
• A veszélyes és kommunális hulladékok elhelyezése a medrekben és a medrek környezetében tilos.

Külterületi vízfolyások és kisvízfolyások

• A parti birtokosok kötelesek a kisvízfolyások fenntartásáról gondoskodni. A vízfolyások partélétől számított 3-3 m fenntartási területsávot szükséges biztosítani felvonulás céljára.
• A külterületi átereszek és műtárgyak fenntartása a tulajdonos illetve a kezelő kötelessége.

Az élőhely hosszú távú megőrzését biztosító friss vízzel történő rendszeres átöblítés megoldása a tulajdonos, a kezelő és az érintett szakhatóságok együttes feladata.

Holtágon csak olyan tevékenységet lehet folytatni, mely nem veszélyezteti annak természeti értékeit.

Ha másképp nem lehetséges, műszaki beavatkozással kell biztosítani friss víz időnkénti, vagy rendszeres bevezetését az átöblítés, azon keresztül pedig az élőhely megőrzés érdekében.

A holtágakba történő mezőgazdasági, vagy egyéb szennyvíz bevezetésének lehetőségét meg kell szüntetni.

2. Vízgazdálkodási területen belüli (hullámtér) korlátozott, eltérő sajátos használatú övezetek szabályozása:

Az ártéri szántó övezet területek esetében rugalmasan lehet a művelési ág szerinti övezeteket alkalmazni, azaz az ábrán nyilakkal jelölt művelési ág változtatások a nyilak irányában – a szükséges szakhatósági jóváhagyásokkal – jelen településszerkezeti és szabályozási terv módosítása nélkül is végezhetők:

/Az ártéri szántó ártéri gyepként, valamint ártéri védőerdőként és gyümölcsösként is hasznosulhat./

Természetvédelmi oltalom alá eső szántó területen művelési ág változtatás csak az az illetékes természetvédelmi hatóság (FETI-KTVF) hozzájárulásával lehetséges. A település építési szabályozás értelmében megengedhető változtatások:

Természeti oltalom alá eső területeken, vagy annak puffer zónájában természet közeli gazdálkodás technológiájának kialakításához és bevezetéséhez a Hortobágyi Nemzeti Park és a Felső-Tisza-Vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség hozzájárulása szükséges.

Az ártéri gyep övezet területek esetében rugalmasan lehet a művelési ág szerinti övezeteket alkalmazni. Azaz a szükséges szakhatósági jóváhagyásokkal az ártéri szántó ártéri gyepként, valamint ártéri védőerdőként és gyümölcsösként is hasznosulhat jelen településszerkezeti és szabályozási terv módosítása nélkül.

Az ártéri gyümölcsös övezet területek esetében rugalmasan lehet a művelési ág szerinti övezeteket alkalmazni. Azaz a szükséges szakhatósági jóváhagyásokkal az ártéri gyümölcsösök korlátozott használatú gazdasági erdőként is hasznosulhatnak.

5.   A vízgazdálkodási területen belüli általános mezőgazdasági területek –szántók és gyepek beerdősítése a következő szempontok betartásával végezhetők:

• Erdősítés előtt csupán talajlazítás végzendő
• Erdészeti monokultúra telepítés tilos, csak hazai, honos fajok alkalmazása lehetséges
• Ügyelni kell a helyes elegyarányra
• A lassan növő fajokat évekkel korábban, míg a gyorsan növő fajokat későbbi, ütemezett telepítéssel kell az állományba vinni
• Klónozott, vagy vegetatív úton szaporított fajok alkalmazása tilos

Általános előírás, hogy az erdőterületek természetes, illetve természetközeli állapotúak legyenek. Ennek tükrében az alacsony biológiai értéket képviselő klónozott erdők (ha van ilyen a meglévő véderdők közt) visszaszorítandók, azaz kivágásukat szorgalmazni kell és mielőbb gondoskodni kell a megfelelő kemény-, vagy puhafás ligeterdők helyébe telepítéséről.

• Ártéri véderdőben tarvágás még a törvényben előírt területi határig is csak a természetvédelmi és vízügyi hatóság jóváhagyásával végezhető.
• Ártéri, természetközeli állapotú véderdőkben csak korlátozott területű tarvágást szabad engedélyezni.
• A vegetatív úton szaporított, klónozott fajokból történő erdő telepítés ártéri véderdőterületen tilos.
• Újratelepítésnél mellőzni kell a megszokott tuskózást és talajátforgatást, elegendő a talajlazítás.
• A botoló füzesek hosszú távú fenntartását a HNPI által (minden esetben külön-külön) engedélyezett módon és időben a visszavágásokkal biztosítani kell.

8.

V        SZ           5    K        4,5        5000

Vízgazdálkodási területen belüli idegenforgalmi terület

Az övezet árvízveszélyes területen belül helyezkedik el. Idegenforgalmi, a falusi idegenforgalmat elősegítő, rekreációs funkciókat kiszolgáló közösségi épületek, építmények elhelyezésére szolgál. Az építés feltételeit előzetesen elvi építési engedélyben kell tisztázni, melyhez az illetékes árvízvédelmi szakhatóság hozzájárulását be kell szerezni. Az egyes épületeket –amennyiben azok nem magas pontokon helyezkednek el szükség esetén lábra állítva kell megvalósítani.

A Tisza-holtágra szervezett vizisport kialakítására kívánatos funkciók elhelyezése.

IV. FEJEZET

A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET VÉDELMI ELŐÍRÁSAI

21. §.

Általános előírások

1. A környezethasználatot úgy kell megszervezni, hogy

1. a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,
2. megelőzze a környezetszennyezést,
3. kizárja a környezetkárosítást.

2. Valamennyi terület-felhasználás, létesítés, beavatkozás tervezése során érvényre kell juttatni a környezetvédelem előírásait.
3. A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik.
4. A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.^[1]

5. A lakó és településközponti vegyes területeken belül tiltott gazdasági tevékenységek felsorolását a HÉSZ 3.számú melléklete tartalmazza
6. A jelenleg a területen meglévő, üzemelő és a tilalmi listán szereplő tevékenységek esetén üzemelés-technológiai terv készítését kell előírni, majd az érintett szakhatóságok értékelése alapján mérlegelendő a feltételekhez kötött telepengedélyek kiadása.
   7. A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.
   8. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében irányadó jelleggel érvényesíteni kell az előírásokat és a jó mezőgazdasági gyakorlat szabályait.
      9. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében irányadó jelleggel érvényesíteni kell az előírásokat és a jó mezőgazdasági gyakorlat szabályait.

10. Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni.

11. A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes technológiákat.
12. Az egyes tevékenységek környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzése érdekében a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszűntetésére irányuló, az elérhető legjobb technológián alapuló intézkedéseket az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során állapítja meg a környezetvédelmi hatóság.
13. A környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységekre környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni a vonatkozó jogszabályok szerint, és környezetvédelmi engedélyezési eljárást kell lefolytatni.

22. §.

A természet értékeinek védelme

(1)       Országos védelem alatt álló területek

A védett területek jegyzékét a HÉSZ 1. SZÁMÚ FÜGGELÉKE tartalmazza.

23. §.

A föld védelme

(1)       A mezőgazdasági termőföldek minőségének megóvása, a termőképesség fenntartása, rendeltetésszerű használata a földtulajdonosok ill. használók kötelessége.

(2)       A termőföld védelméről külön törvény rendelkezik. A termőföldön történő beruházások esetében a beruházó köteles a területileg illetékes körzeti Földhivatal földvédelmi hatósági engedélyét beszerezni. A beruházó köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről.

(3)       A kataszterezett vagy később jegyzékbe vett Természeti Területek kezelési előírásairól az illetékes Nemzeti Park gondoskodik.

(4)       Építmények létesítése illetve az építési terület előkészítése során a termőföld védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról az engedélyesnek kell gondoskodnia.

(5)       Az építmény terepszint alatti és feletti helyiségeit úgy kell kialakítani, hogy a használatukkal összefüggésben keletkező folyékony települési és veszélyes hulladék a talajba ne kerülhessen.

24.§.

A vizek védelme

(1)       Fokozottan kell védeni a település területét érintő vízfolyások vízminőségét. A felszíni és felszín alatti vizek minőségére, vízminőségi határértékére vonatkozóan az egyéb jogszabályok rendelkezéseit is figyelembe kell venni.

(2)       A területfelhasználás és az építmények elhelyezése során biztosítani kell, hogy szennyeződés a vizekbe ne juthasson, továbbá a vizek mennyisége, minősége és szintje kedvezőtlenül meg ne változzon.

(3)       Gondoskodni kell az általános érvényű vízvédelmi előírásokban, továbbá a vonatkozó helyi vízminőség védelmi előírások betartásáról.

(4)       A mély fekvésű területek csak nem szennyezett anyaggal tölthetők föl.

(5)       Mezőladány közigazgatási területe érzékeny besorolású.

(6)       A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése engedély alapján történhet.

(7)       A parti sávok, vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani.

(8)       Élővízbe bocsátott szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket be kell tartani.

(9)       A kiépítendő közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó küszöbértékeket be kell tartani.

(10)     A vízügyi szakvélemény által megadott sérülékeny környezetű vízbázis a település igazgatási területétől 8,6 km-re található. A település közigazgatási területét érinti az 5421/3/2003 sz. határozattal kijelölt mezőladányi távlati vízbázis védőterületének hidrogeológiai „B” zónája.[2]

25. §.

A levegőtisztaság védelme

(1)       A község területének levegőtisztaság védelméről külön jogszabályokban, szakhatóságok által meghatározott határértékek betartásával kell gondoskodni.

A levegőt védeni kell minden olyan mesterséges hatástól, amely annak természetes minőségét hátrányosan megváltoztatja vagy az egészségre káros módon terheli.

(2)       A környezeti levegő minőségének tartós és hatékony megóvása, a környezet állapotának megőrzése érdekében a magasabbrendű jogszabályok szerint kell eljárni.

(3)       A területen csak olyan építmények elhelyezésére és tevékenységek folytatására adható engedély, melyek során a területre vonatkozó technológiai kibocsátási határértékek teljesülnek.

4. A szállópor terhelés mérséklésére az utak vonalában zárt, nagy lombozatú fasorok telepítéséről legkésőbb az út felújítása, kiépítése során az út tulajdonosának ill. kezelőjének kell gondoskodni.

(5)       Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket.

26. §.

Zaj és rezgés elleni védelem

1. A község belterületének zaj és rezgés elleni fokozott védelméről külön jogszabályokban, szakhatóságok által meghatározott határértékek betartásával kell gondoskodni.

(2)   Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken.

(3)   Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni.

(4)   Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít.

27.§.

Hulladékgazdálkodás, ártalmatlanítás

2. A települési hulladék ellenőrzött és előírt módon szervezett gyűjtését és szállítását egyéb önkormányzati rendelet szabályozza.

3. A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Veszélyes hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a magasabb rendű jogszabályokban megfogalmazottak szerint kell eljárni.

4.  A Község területén belül kommunális és egyéb hulladék csak zárt edényzetben tárolható elszállításig.

V. FEJEZET

AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELMI ELŐÍRÁSAI

28.§.

Építészeti értékvédelem

(1)       Országos védelem alatt álló műemlékek:

Nincs a településen

(2)       Helyi értékvédelmi terület:

Helyi értékvédelmi terület kijelölésére kerül sor, mely kiterjed a településszerkezeti védelmen túl az építészeti karakter védelmére is.

Területi határait a HÉSZ 2. számú függeléke tartalmazza.

(3)       Helyi építészeti védelem alá vont épületek:

Jegyzékét a HÉSZ 2. számú függeléke tartalmazza.

29.§.

Helyi értékvédelmi terület sajátos előírásai

1. A védett területeken a látható módon elhelyezett közművezetékek és berendezések építési engedélyezési eljárása során a műemléki hatóság szakhatósági állásfoglalását ki kell kérni.

(Trafóházak, tűzcsapok, aknafedlapok, gázvezetékek bekötései, stb.)

A helyi védelmi területen a közműveket föld alatt kell elhelyezni, különös tekintettel a légkábelek megszüntetésére.

2. A védett területeken az utcai díszburkolatok anyaga kiselemes burkolókő legyen.

Kiselemes beton anyagú burkolatok közül csak olyan alkalmazható, mely a kiskocka kő vagy nagykocka kő jellegéhez hasonlít, szürke, antracit vagy homok színben.

3. A burkolt felületek kialakításában kombinált burkolatfelületek is megjelenhetnek (aszfalt, beton, kiselemes beton) abban az esetben, ha a burkolati tervhez a műemléki hatóság a hozzájárulását adja.

4. Az utcák, terek kialakításához - a védett közterületeken - minden esetben közterületi tervet kell készíteni, mely tartalmazza a burkolati és zöldfelületi terveket, a mikroarchitektúra elemeket, a közterületeken elhelyezhető utcabútor jellegű pavilonokat, azok kiviteli és színezési terveit.

A közterületi reklámhordozók, hirdetőoszlopok, felirati mezők, világító emblémák, stb. is a környezethez illő formában valósulhatnak meg.

5. A közterületi tervek készítésekor - a védett közterületeken - az alábbi szempontok szerint kell eljárni:

• A mikroarchitektúra elemei és az utcabútorok egy tárgyegyüttest alkossanak, egyedi tervezésű, iparművészeti minőségű, időtálló kivitelű legyen.

A védett területeken nem engedélyezhető a stíluskeveredés, az épített környezethez és a terek, közterületek karakteréhez nem illő tárgyak elhelyezése.

• A védett közterületekre került tárgy önmagában is a tér, közterület karakteréhez illeszkedő legyen, összhangban legyen a mikroarchitektúra elemeivel és a többi tárggyal.
• A közterületre kihelyezett tárgyegyüttes, utcabútor család terveinek része kell legyen az egyes épületekre elhelyezett feliratok, reklámhordozók, arculatterve is.
• A közterületi terv készítésébe városrendezőkön, építészeken túl szaktervezőket, iparművészeket, zöldterület rendezőket, közműtervezőket is be kell vonni.

6. Helyi értékvédelmi területen álló és a helyi védelem alá vont épületen, és a hozzá tartozó ingatlanon 1 m² felületet meghaladó reklámtábla, cég, vagy címtábla, vagy azonos célt szolgáló homlokzatfestés és fényreklám, továbbá a klíma berendezés kültéri egysége nem helyezhető el.
7. Az egyes cégek arculattervébe tartozó reklámok, feliratok, emblémák elhelyezésekor különös körültekintéssel kell eljárni és esetenként egyedi megoldások alkalmazását kell előírni. (Egyedi rögzítő szerkezetek, méretkorlátozások, stb.)

Nem engedélyezhetők nagy, függőleges és vízszintes (világító) reklámfeliratok, melyek méretei az 1,0 métert meghaladják sem az épület homlokzatára konzolosan elhelyezve, sem az épület homlokzati síkjában.

A reklámok és feliratok elhelyezésénél alapelvként szolgáljon az üzleti szempontnak és az esztétikai szempontoknak az egyensúlya.

8. A helyi értékvédelmi területen az övezeti szabályozásban megadott építménymagassági érték egyben a legnagyobb homlokzatmagassági érték is, melyet nem lehet túllépni.

30.§.

A helyi védelmi területeken lévő épületek kialakításának sajátos előírásai

1. Építési anyaghasználat:

1.      Lábazatképzés

• Kő, műkő, vagy egyéb igényes anyag, fém kivételével.

2.      Falfelületek

• Vakolt, vagy falburkolattal ellátott (tégla, mészhomok tégla, kőburkolat, vagy ezek kombinációja, plasztikus, igényes, tagolt homlokzatképzéssel, a helyi építési hagyományok szerint.
• Nem alkalmazható fém homlokzatburkolat, eternit jellegű homlokzatburkolat, mázas kerámiaburkolat (csempe), függönyfalszerűen alkalmazott üveg és fémszerkezet.

3.      Tető

• A tetőfedés anyaga cserép, pala, eternit pala (amennyiben a meglévő környezethez illeszkedik) legyen.
• Nem alkalmazható fém tetőhéjalás, fémlemez fedés, cserepes fémlemez fedés (kivételt képez a nem teljes felületen alkalmazott rézlemez, horgany, cink az egyes tetőrészletek kiegészítő fedéseként)

Abban az esetben ha a védett területen belül hagyományosan megjelenik fémlemez fedés ( bádogfedés ), akkor azt az örökségvédelmi hatóság hozzájárulásával lehet engedélyezni a hagyományos anyaghasználatnak, vagy annak korszerű változatának ( zink lemez fedés ) megfelelően

• Nem alkalmazható hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez.

2. Homlokzati arányrendszer és építészeti térarányok, utcaképek védelme

1. Térarányok, utcaképek

• A homlokzaton a tetőfelületen önálló, álló tetőablak nem építhető sem egyedi, sem összefogott formában, sem szabad oldalfalakkal, sem tetőhéjalással fedett formában.
• Helyette a homlokzat 1/3 részét meg nem haladó mértékben a homlokzat részeként megjelenő homlokzati hangsúlyt adó tetőfelépítmény megjelenhet akár megszakított, akár végigfutó tetőpárkánnyal.
• Fekvő tetőablak mind egyedileg, mind sorolva elhelyezhető.
• A felsorolt szabályok a műemléki környezetben és műemléki jelentőségű területeken az épületek udvari és utcai homlokzatára egyaránt vonatkoznak.

2. Homlokzati arányrendszer védelme

• A helyi védelem alatt álló területeken az egyes épületek homlokzatain nagy, összefüggő nyílásfelületek nem jelenhetnek meg.

(Szalagablak, erkélysor, stb.)

• A nyílás és falfelületek aránya a védett értékekhez, illetve a helyi hagyományokhoz hasonló  arányrendszerrel és tagozati gazdagsággal jelenjen meg
• A helyi védelem alatt álló területeken a meglévő épületek párkánymagasságához szükséges igazodni. A szabályozási terven megadott megengedett építménymagasságtól eltérni csak 1,0 méterrel lehet, illetve az illeszkedés szabályait az örökségvédelmi hatósággal kell egyeztetni.
• A meglévő kortörténeti dokumentumok alapján az egyes épületek eredeti homlokzat kialakítása rekonstruálandó legalább jellegében, anyaghasználatában, tetőfelépítményeiben.

3.   Tetőformák szabályozása

• Oldalhatáron álló és oldalhatáron álló – zártsorú beépítésű övezetekben összetett tetőidomú magas tető építendő utcára merőleges jelleggel, az utcaképen belüli jellegnek megfelelően vagy oromfalasan, vagy teljes kontyolással,az illeszkedés szabályai szerint.
• A hajlított (L alakút) beépítések esetében a tetőforma összetett tetőidomú magastető, utcával párhuzamos jelleggel, melyet a homlokzatszélesség 1/3 részét meg nem haladó mértékben homlokzattal egybeépített tetőfelépítménnyel meg lehet szakítani.

Hézagosan zártsorú beépítés esetén a szomszédos telek felé tetőkontyolást kell alkalmazni.

Az oldalszárnyak esetében a szomszédos telek felé nyeregtetőt kell alkalmazni. Nem jelenhet meg teljes szintű tűzfal.

31.§.

Az egyedi védelem alá tartozó épületek sajátos építési szabályai

1. A helyi védelem alá tartozó épületek esetében az építési engedélyezési eljárás során ki kell kötni, hogy az épület nem bontható el (csak különleges helyzetben életveszély esetén).
2. A nem védett környezetben lévő egyedileg védett épületek esetében a helyi területi értékvédelmi környezet szabályait kell alkalmazni.
3. Az átalakítás során az épület tömegét, homlokzatát, anyaghasználatát, jellegzetes formai kialakítását a fal felületek és nyílászárók arányát megváltoztatni nem lehet.
4. A homlokzati díszítőelemeket (gipszek, tagozatok, mozaikok, festett díszítések, szobrok, egyéb értékek) meg kell őrizni. Meg kell őrizni az eredeti épületkiegészítőket, korlátokat, belső nyílászárókat, kapukat, stb.
5. Védett építményen hirdetés és reklám csak a rendeltetésével összefüggően helyezhető el.
6. Védett építményen új parapet konvektor, vagy klímaberendezés közterületről is látható egysége nem helyezhető el.
7. Védett építményen csak a látványt nem zavaró antenna, hírközlési egység helyezhető el.

32.§.

Régészeti területek

1. Jegyzékét a HÉSZ 2. számú függeléke tartalmazza.
2. Régészeti érdekű terület (talaj bolygatásával járó tevékenység során régészeti szempontból kiemelten vizsgálandó terület):

1. A területen minden, az eddigi használattól eltérő hasznosításhoz a KÖH előzetes engedélye szükséges. A beruházások feltételeként előírt régészeti feltárások költségei a beruházót terhelik.

A kialakult használat folytatható, de attól a lelőhely nem károsodhat.

A település területén végzett bármilyen beruházás vagy belterületbe ill. lakóövezetbe vonás esetére is ugyanez vonatkozik.

Lelet előkerülésekor a végzett tevékenységet fel kell függeszteni, és a KÖH nyilatkozatát a további teendőkről be kell szerezni.

2. Nyilvántartott régészeti lelőhely és környezet:

A tervezett beruházásokhoz a KÖH véleményét be kell szerezni.

A munka megkezdéséről a KÖH tájékoztatandó.

A nyilvántartott régészeti lelőhelyeken belül, illetve közvetlen környezetükben végzett, bármilyen jellegű földmunkát csak előzetes, régész által elvégzett helyszíni szemle – adott esetben – megelőző vagy próbafeltárás után lehet elvégezni.

3. Lelet, vagy jelenség előkerülésekor a magasabbrendű jogszabályok szerint kell lejárni.

33.§.

A helyi védettség keletkeztetése, megszüntetése

1. Helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről a Képviselőtestület rendelettel dönt.
2. A helyi védelem alá helyezés alapjául a település rendezési terv értékvizsgálata szolgál. Ezen túl önálló értékvizsgálat alapján bármely természetes, vagy jogi személy írásban kezdeményezheti a védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését.
3. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

1. egyedi építmények és természeti értékek esetén:

• a védendő értékek megnevezését, szükség esetén körülhatárolását
• a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész)
• a védendő érték rövid leírását, dokumentálását (irodalom, fotók)
• a kezdeményezés indoklását

2. településszerkezet, településkép, karakter, védelemre javasolt együttes esetén:

• az együttes megnevezését
• körülhatárolását
• a védendő érték rövid leírását, dokumentálását
• a kezdeményezés indoklását

4. A kezdeményezés alapján induló eljárás során a döntés-előkészítésről a megbízott jegyző gondoskodik.
5. Az előzetes értékvizsgálat elkészíttetéséről a képviselő-testület gondoskodik.
6. Az előkészítéshez beszerezhető még az érintett ingatlan-tulajdonosok, az érintett helyi szakmai, társadalmi szervek együttes álláspontja.
7. A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket értesíteni kell:

1. az egyedi értékre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekeltnek írásban kézbesíteni kell
2. nem egyedi érték esetén az értesítés történhet kizárólag a helyben szokásos közhírré tétellel
3. a használó értesítése a tulajdonos útján történik
4. amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, az értesítésüket a közhírré tétellel megtörténtnek  kell tekinteni

8. A védettséggel kapcsolatos javaslatot - az erről szóló döntést megelőzően a helyben szokásos módon 30 napra közhírré kell tenni.
9. A közhírré tétel időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését a településen biztosítani kell.
10. A helyi védettség elrendelését vagy megszüntetését az ingatlannyilvántartásba be kell jegyeztetni.
11. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről a jegyző gondoskodik.
12. A bejegyzés esetleges elmaradása a védettséget nem érinti.

34.§.

A védett értékekre vonatkozó általános szabályok

1. Védett építmény teljes bontása csak a védelem megszüntetése után engedélyezhető. A védelem megszüntetésének, vagy részleges bontás engedélyezésének feltételeként az egyes épületrészeknek, tartozékoknak, az új épületbe (épületeibe) történő beépítése, vagy annak megőrzése előírható.
2. A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása, a tulajdonos kötelessége.
3. A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését - egyebek között - a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy e használatot - a hatályos jogszabályok keretei között - az illetékes építésügyi hatóság korlátozza, illetve megtiltja.

35.§.

A védett értékek fenntartásának támogatása

1. A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karban tartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.

1. A támogatás mértékét az önkormányzat képviselő-testülete évente a költségviselésben határozza meg.
2. A támogatás ingatlanra eső mértékét - az önkormányzati költségvetés keretei között - az önkormányzat Képviselő-testülete állapítja meg.

36.§.

A védett értékek nyilvántartása

1. A helyi védettségről - a 241/1997. (XII.19.) Korm. rendelettel összhangban - nyilvántartást kell vezetni, mely nyilvános, abba bárki betekinthet.

2. A nyilvántartás tartalmazza:

1. a védelem szakszerű, rövid indoklását,
2. fotódokumentációt,
3. a védettségi kategóriát a 66/1999. (VIII.13.) FVM rendeletben foglaltaknak megfelelően,
4. a helyrajzi számot.

3. Egyedi védettség esetén a (2) bekezdésben felsoroltakon túl tartalmaznia kell:

1. a védett érték pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
2. helyszínrajzot,
3. a védett érték rendeltetését és használatának módját.

4. Területi védelem esetén (2) bekezdésben foglaltakon túl a nyilvántartásnak tartalmaznia kell a szabályozási tervvel azonosítható, a védett terület határát egyértelműen rögzítő helyszínrajzot.
5. A helyi védelem alatt álló épületet, építményt egységes táblával lehet megjelölni.
6. A tábla szövege: Mezőladány község Önkormányzatának Képviselő-testülete védetté nyilvánította” „évszám”.
7. Védett növényzet esetén az (5) bekezdés szerinti táblán a növény magyar és latin nevét is fel kell tüntetni.
8. A tábla elhelyezéséről - esetleges pótlásáról - a polgármester gondoskodik.

37. §.

A településrendezési feladatok megvalósítását

biztosító sajátos jogintézmények

(1)     A terv szerinti közlekedési és közműterületek kialakítása érdekében az elővásárlási jog, a kisajátítás és a helyi közút céljára történő lejegyzés jogintézményei alkalmazhatók.

(2)     A terven jelölt beültetési kötelezettség.

A telken belül jelölt beültetési kötelezettséget a terület tulajdonosának, illetve kezelőjének kell megvalósítani, új építések esetében a használatba vételig, egyébként 4 éven belül.

(3)     A településrendezési célok megvalósításához az Önkormányzat elővásárlási jogot jegyezhet be külön rendeletben meghatározott azon területekre, melyek településrendezési célok megvalósulását szolgálják.

38.§.

Útépítési és közművesítési hozzájárulás

(1)   Amennyiben az új beépítésre szánt területekre új kiszolgáló utakat, közműveket szükséges megvalósítani, annak megépítése a tulajdonos kötelezettsége.

(2)   Az 1.) pontban meghatározottól az önkormányzat és az érdekelt megállapodásban eltérhet.

2. Ha a kiszolgáló utat, illetve a közművet az önkormányzat létesíti, akkor azok költségét az érintett ingatlan (ingatlanok) tulajdonosaira átháríthatja. A hozzájárulás mértékét és módját az önkormányzat külön rendeletben állapítja meg.

VI. FEJEZET

Záró rendelkezések

39.§.

(1)   Ez a rendelet és a hozzátartozó szabályozási tervek a kihirdetés után 30 nappal lépnek hatályba.

3. E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Mezőladány Községi Közös Tanácsnak az egyszerűsített összevont rendezési terv szabályozásának előírásairól szóló 1989. évi 1. számú rendelete hatályát veszti.

                                              Bakó Ferenc                                   Vass Attila

                                              polgármester                                     jegyző

Hatályos: 2006. október 4.-től.