Nyírbogát Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2008. (IX. 5.) önkormányzati rendelete
Nyírbogát Város helyi építési szabályzatáról
Hatályos: 2008. 09. 05- 2024. 07. 04
Nyírbogát Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2008. (IX. 5.) önkormányzati rendelete
Nyírbogát Nagyközség Képviselőtestületének
2008.09.05.
- területrendezés, településrendezés szakterületen az állami főépítészi hatáskörében eljáró Szabolcs-Szatmár –Bereg megyei Kormányhivatal
- környezetvédelem, természet- és tájvédelem szakterületen a Szabolcs-Szatmár –Bereg megyei
Kormányhivatal Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály,
- természet - és tájvédelem szakterületen a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság,
- vízgazdálkodás szakterületen a Nemzeti Környezetügyi Intézet Felső-Tisza-vidéki Kirendeltsége,
- vízvédelem szakterületen a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság,
- tűzvédelem, polgári védelem szakterületen a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság,
- közegészségügy szakterületen a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Intézete,
- közlekedés szakterületen az NKH. Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala,
- légi közlekedési szakterületen az NKH. Légügyi Hivatala,
- közlekedés szakterületen a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály,
- örökségvédelem szakterületen a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Vagyongazdálkodási Központ,
- örökségvédelem szakterületen a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal Járási Hivatala
Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal,
- földvédelem szakterületen a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztálya,
- erdőrendezés, erdővédelem szakterületen Hajdú-Bihar megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és
Erdőgazdálkodási Főosztálya,
- honvédelem szakterületen a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal,
- bányászat, geológia, csúszásveszély szakterületen a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kormányhivatal
Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztálya, - hírközlés szakterületen a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
I. Fejezet
(1) E rendelet területi hatálya Nyírbogát Nagyközség teljes igazgatási területére terjed ki.
(3) E rendelet mellékletei:
a) a 2/2014. törzsszámú SZ - 2m1 és SZ – 2m2 tervvel módosított SZ-2 jelű Külterületi Szabályozási Terv,
b) a 2/2014. törzsszámú az SZ-1.1m jelű tervvel módosított SZ – 1.1, az SZ – 1.2, az SZ – 1.3 jelű Belterületi Szabályozási Terv
e) a fogalom-meghatározásokat és a közlekedési területek besorolását tartalmazó 1. sz melléklet
f) a T-25/2023 törzsszámú Sz-2 jelű Szabályozási terv – Külterület – Fedvényterv 6. sz. melléklet
Belterületi határmódosítás
(1) A szabályozás belterületi határmódosítást irányoz elő, a SZ – 1 és SZ – 2 jelű szabályozási terven jelölt területi határokkal.
(2) A belterületbe vonás ütemezetten is végrehajtható.
(3) A lakóterületeket kivéve a beépítésre szánt területeket nem kell kötelezően belterületbe vonni.
II. Fejezet
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖVETELMÉNYEK
(1) A kötelező szabályozási elemek módosításához a szabályozási terv módosítása szükséges, kivéve a (2) pontban foglaltakat.
(2) A szabályozási terven meghatározott, azonos területfelhasználásba tartozó két telek között kijelölt építési övezethatár szabályozási terv módosítása nélkül telekalakítás során pontosítható, de pontosítás következtében nem állhat elő egyik telek vonatkozásában sem építési övezetváltás. Ennek megfelelően az építési övezethatár legfeljebb 5,0 méter mértékig úgy pontosítható, hogy az így kialakuló telekterület méret egyik telek esetén se csökkenjen az adott építési övezetben előírt legkisebb alakítható telekterület, telekszélesség, telekmélység alá.
5. § A közművesítés mértéke és a telkek beépítésének feltételei
(1) A közművesítettség mértéke:
a) A lakóterületek, gazdasági területek és a különleges területek szerinti építési övezeteket legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. Ahol a szennyvízcsatorna kiépül, kötelezően rá kell kötni. Ezeken a területeken a zárt rendszerű szennyvíztározót üzemen kívül kell helyezni, illetve új zárt rendszerű szennyvíztározó közműpótló műtárgy nem építhető.
b) A településközponti vegyes területeket építési övezeteit teljes közművesítéssel kell ellátni. Ahol a szennyvízcsatorna kiépül, kötelezően rá kell kötni. Ezeken a területeken a zárt rendszerű szennyvíztározót üzemen kívül kell helyezni, illetve új zárt rendszerű szennyvíztározó közműpótló műtárgy nem építhető.
(2) Közút és egyéb közterület építési területének bővítése céljára történő kisajátítás, lejegyzés telekalakítása esetén nem kell biztosítani a telekalakítással érintett visszamaradó teleknél az előírt kialakítható legkisebb telekterület méretet
(3) Állattartó épület építése az egyes építési övezeteken belül az építési övezeti előírások szerint lehetséges.
Az állattartó épület esetében – jogszabály előírása hiányában - zárt rendszerű, a környezetszennyezést megakadályozó szilárd és híg trágyatárolást biztosító műtárgy építendő.
(4) Mély fekvésű területek csak abban az esetben építhetők be, ha a terület feltöltése, ill. felszíni víz elvezetése megoldott. Ezeken a területeken az épületeket nem lehet alápincézni.
(5) A közút építési területének bővítése céljából történő kisajátítás, lejegyzés telekalakítása esetén nem kell biztosítani a bővítéssel érintett visszamaradó teleknél az építési telek feltétekeként előírt kialakítható legkisebb telekterület méretet.
Építésügyi hatósági eljárások
Hatályon kívül helyezte Nyírbogát Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete Nyírbogát Nagyközség Helyi Építési Szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 8/2008 (IX. 05.) számú önkormányzati rendelet módosításáról szóló
10/2021. (VI.25.) önkormányzati rendelete
A telekalakítás szabályai
(1)
(2) Nyúlványos telek újonnan nem alakítható ki.
7/A. § Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei1
(1) Nyírbogát Nagyközség a vonatkozó külön jogszabályok szerint III. katasztrófavédelmi osztályba tartozik.
(2) Az elégséges védelmi szint biztosítása érdekében a településen a lakosság riasztása és veszélyhelyzeti tájékoztatására szolgáló műtárgy, egyéb műszaki berendezés bármely övezetben, építési övezetben elhelyezhető e rendelet és a vonatkozó külön jogszabály keretei között.
III. Fejezet
TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
8. § A beépítésre szánt területre vonatkozó általános előírások
(1) Az épületek az építési helyen belül a kötelező szabályozási elemek, az építési övezeti előírások, továbbá a védőtávolságok és más jogszabályi előírások megtartásával helyezhetők el, ha a HÉSZ 9-12. § - a másként nem rendelkezik.
(2) Terepszint alatti építmények a legnagyobb beépítés mértékét meghaladóan csak az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület biztosításával és csak akkor helyezhetők el, ha a terepszinttől számított magassága az 1,0 m-t nem haladja meg.
(3) Lakóterületeken belül a kialakítható legkisebb telekterület méret, vagy annál kisebb telekterület méret esetében csak egy lakást tartalmazó lakóépület építhető (melléképület csak a lakóépülettel egybeépítve).
(4) Tetőtér beépítés esetén csak egy hasznos tetőtéri építményszint létesíthető.
(5) Az egyes építési övezetekben meghatározott kialakítható legkisebb telekterület méretet minden telekalakítással újonnan kialakított építési telek esetében be kell tartani.
(6) A melléképítmények közül
a) az oldal és hátsókertben elhelyezhetők: közmű-csatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, kerti építmény, antenna és zászlótartó oszlop.
b) az a) pont szerintieken túl a hátsókertben elhelyezhető: állat ól, állatkifutó, háztartási célú kemence, húsfüstölő, komposztáló.
(7) A melléképítmények közül az előkertben elhelyezhetők: közmű-csatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló, önálló, - épülettől külön álló- vagy a kerítés részeként kirakatszekrény legfeljebb 5 m2 alapterülettel 0,4 m-es mélységgel és legfeljebb 1,5 m magassággal.
(8) A falusias lakóterületek és településközponti vegyes területek építési telkein az alábbi melléképületek helyezhetőek el az építési övezeti szabályoknak megfelelően:
a) jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.) tároló
b) az egyes építési övezetekben elhelyezhető épületek rendeltetés szerinti használatát elősegítő, azt kiegészítő rendeltetések, különösen
1. nyári konyha, mosókonyha, szárító
2. tároló építmények (tüzelőanyag- és más tároló, szerszámkamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta stb.)
3. az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, ahol ezt az övezeti szabályozás lehetővé teszi
4. kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet
5. a turizmushoz és idegenforgalomhoz kapcsolódó árusító pavilon
6. fűtés céljára szolgáló melléképület (kazánház)
7. pince, pince felépítménye
c) előkertben melléképület, pavilon nem helyezhető el.
(9) Előkertek, oldalkertek, hátsókertek szabályozása; építési hely:
a) ELŐKERTEK
1. Az előkertek legkisebb mélysége szabályozási terven történt megállapítás hiányában a kialakult állapotnak megfelelő.
2. Újonnan kialakított lakóterületek esetében az előkerti méret az utcai telekhatártól számított 5 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték.
b) OLDALKERTEK
Az oldalkertek legkisebb szélessége a kialakult állapotnak megfelelő. Kialakult állapot hiányában méretének meghatározására
OTÉK 35. § (3) a) és (b) pontjainak előírásait kell alkalmazni.
c) HÁTSÓKERTEK:
A Lf jelű falusias építési övezetekben a hátsókertek legkisebb mélysége szabályozási terven történt megállapítás hiányában a kialakult állapotnak megfelelő. Kialakult állapot hiányában mélységének meghatározása az
OTÉK 35. § (4) előírásai szerint történik az alábbi eltérésekkel:
c1) Az építési övezet esetében 60 méteres építési határvonal az utcai telekhatártól, ami megegyezik a gazdasági udvar zóna határvonalával.
c2) Amennyiben c1) pont szerinti mérték meghaladja az egyes telkek telekmélységének méretét, úgy a hátsókert mérete minimum 6 méter, ill. az ennél nagyobb hátsókert irányú tényleges homlokzat magasság értéke.
d) ÉPÍTÉSI VONAL
Az építési vonalat, mint kötelező szabályozási elemet a szabályozási terv határozza meg.
(10) Falusias lakóterületeken belül a szabályozott épület elhelyezésnél az alábbi kiegészítő szabályokat is alkalmazni kell:
OLDALHATÁRON ÁLLÓ BEÉPÍTÉSI MÓD
Főépületek esetében:
1. 14 méter telekszélesség alatt az épület csak oldalhatárra helyezhető el
2. Ha a telek szélessége meghaladja a 14 métert, az oldalhatáron álló épület elhelyezés az építési hely határvonalát képező telekhatártól mért 0-1,0 méter közötti csurgó távolság elhagyásával is lehetséges.
3. Amennyiben a telek szélessége eléri, vagy meghaladja a 20 métert, szabadon álló épület elhelyezés is lehetséges. Ekkor az építési hely határvonalát képező telekhatártól mért legkisebb távolság az építménymagasság fele, de min. 3.0 m.
4. A lakóterületek saroktelkein - oldalhatáron álló beépítési mód esetében- az épület szabadon állóan is elhelyezhető az egyéb övezeti előírások betartásával. A szabadon álló beépítés a szomszédos építési telek építési jogait nem korlátozhatja. Ekkor az építési hely határvonalát képező telekhatártól mért legkisebb távolság az építménymagasság fele, de min.
3.0 m.
(11) A zöldterületi fedettség kötelezően betartandó értékét jelen rendelet összefoglaló építési övezeti szabályozásának táblázatai határozzák meg.
(12) a.) Az egyes építési övezetekben megadott előírások az újonnan kialakított telkekre, és minden építési tevékenységre vonatkoznak, függetlenül attól, hogy építési engedély köteles, vagy nem az adott építési tevékenység.
b.) Meglévő telek akkor is beépíthető, ha az övezeti szabályozásban megadott alakítható legkisebb telekterület, a minimális telekszélesség és telekmélység értékeinek nem felel meg, de azon épület a szükséges telepítési távolságok (
OTÉK és HÉSZ valamint a sajátos övezeti előírások) betartásával elhelyezhető.
(13) Újonnan kialakított lakóterületeken csak a szabályozási előírásoknak megfelelően kialakított építési telkek építhetők be.
(1) A szabályozási terven Lf jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint falusias lakóterületek.
(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető épületek és funkciók:
b. mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény,
c. kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó épület,
d. szálláshely szolgáltató épület,
f. helyi igazgatási-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épület,
h. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb, - nem nagyüzemi - gazdasági tevékenység célára szolgáló építmény.
(1) A falusias lakóterületen belül csak önálló helyrajzi számú építési telek alakítható ki.
(4) a) Egy építési telken belül csak egy lakóépület építhető, melyben legfeljebb két önálló rendeltetési egység (lakás) helyezhető el.
b) 13-
(5) A lakótelkek funkcionális zónákra tagozódnak:
Lakó és gazdasági udvar zónája
- Az utcai telekhatártól számított 15 méteren belül melléképület nem helyezhető el.
- Az utcai telekhatártól számított 20 méteren belül a melléképület csak főépülettel egybeépítve létesíthető.
- Az állattartó melléképületek esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartandók.
- Az utcai telekhatártól számított 20 métertől 60 méterig terjedő zóna.
- A melléképületek a kötelező oldalkerti méretek betartása mellett szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra melléképület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet.
- Lakófunkció a zónában önállóan nem helyezhető el, csak a lakó és gazdasági udvar zónájához kapcsolódva, onnan átnyúlva.
(6) Az övezetek mind belterületben, mind külterületi lakott helyként is megjelenhetnek. A lakóterületek belterületbe vonásának kötelezettsége a falusias lakóterületre nem vonatkozik.
(7) A falusias lakóterületek építési övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása:
A korlátozott falusias lakóterület (Lfk) övezete az MTrT Vízminőség-védelmi Terület Övezettel érintett, melyre a területrendezési külön előírások is érvényesítendők.
(8.) A falusias lakóterület építési övezeteire e rendeletben és a szabályozási terven meghatározott legkisebb és legnagyobb építménymagasságok értékei közül csak a felső értékre vonatkozó követelményt kell figyelembe venni.
A településközponti vegyes területek funkcionális szabályozása
(1) A szabályozási terven Vt jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint településközponti vegyes területek.
(2) A településközponti vegyes területen belül elhelyezhető épületek és funkciók:
- lakóépület,
- igazgatási épület,
- kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató épület,
- egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges,
- egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épület,
- parkolóház, üzemanyagtöltő.
(3) A településközponti vegyes területen az
OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető: - nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület és termelő kertészeti építmény.
(4) A településközponti vegyes területen nem helyezhető el önálló parkoló terület a 3,5t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. A 3,5t önsúlynál nagyobb személyszállító gépjárművekre, különösen az autóbuszokra ez a korlátozás nem vonatkozik.
(5) A Vt1 és Vt2 jelű építési övezetben a lakó funkció csak intézményi funkcióhoz kapcsolva, szolgálati lakásként létesíthető, egy intézményhez legfeljebb két lakás tartozhat.
(6) A településközponti vegyes területek építési övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása:
*Vtk: Korlátozott használatú településközponti vegyes terület övezete
A korlátozott településközponti vegyes terület (Vtk) övezete Vízminőségvédelmi Terület Övezettel érintett, melyre a területrendezési külön előírások is érvényesítendők.
(7.) A településközpont vegyes terület építési övezeteibe meghatározott legkisebb és legnagyobb építménymagasságok értékei közül az új középületek előkert nélküli telepítése kivételével csak a felső értékre vonatkozó előírásokat kell figyelembe venni. Ez az előírás nem vonatkozik a meglévő előkert nélküli középületek bővítési, átalakítási építési munkáira.
(1) A település gazdasági területei sajátos használatuk szerint kereskedelmi szolgáltató területek (Gksz) és egyéb iparterületek (Gip).
(2) Kereskedelmi szolgáltató területek:
a) A kereskedelmi szolgáltató területen elhelyezhető épületek és funkciók:
- mindenfajta nem jelentősen zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
- gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, - igazgatási, egyéb irodaépület, - parkolóház, üzemanyagtöltő.
b) A kereskedelmi szolgáltató területen az
OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető: - egyéb közösségi szórakoztató épület.
(3) Egyéb iparterületek:
a) Az egyéb ipari terület elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményeinek elhelyezésére szolgál.
b) A egyéb ipari gazdasági területen az
OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás.
(4) Egyéb ipari rendeltetésű épület olyan ingatlan irányába, ahol a lakó rendeltetés megengedett, ott a szomszédos telek építési helyének határától 9 méteres sávon belül az nem helyezhető el. Az előkert vonalától, valamint az oldal- és hátsókerti telekhatártól 9 méterre telepített gazdasági fő tevékenység végzésére szolgáló épület között csak előlépcső és előtető épületrész, vagy a gazdasági tevékenységhez köthető zaj- és légszennyezéssel nem járó létesítmény helyezhető el.
(5) Azokban a Gip.1 jelű építési övezetekben a vegyes használatú mezőgazdasági majorokban, ahol jelenleg az állattartás és az egyéb gazdasági tevékenység együtt van jelen, új állattartó rendeltetésű épület nem építhető
(6) A Gip.2 jelű építési övezet előírásai:
Az iparterület besorolását tekintve egyéb ipar terület, amelyen belül az egyéb iparterületi funkciók mellett mezőgazdasági üzemi funkciók és állattartó telephelyek építményei is elhelyezhetőek.
(7) A gazdasági területek építési övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása:
* A technológiákhoz szükséges toronyszerű építmények (különösen: porleválasztó, adagoló siló, stb ) legnagyobb magassága 25 m.
**Gipk: Korlátozott használatú egyéb iparterület építési övezete
A
27/2004 (XII.25.) KvVM rendelet értelmében a „korlátozott használatú különleges terület” (Gipk) érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület, melyre a területrendezési külön előírások is érvényesítendők.
(8) Gazdasági övezetbe sorolt egyéb ipari területeken (Gip.1 és Gip.2) az egyéb funkcionális övezetekre meghatározott legkisebb és legnagyobb építménymagasságok értékei közül csak a felső értékre vonatkozó előírásokat kell figyelembe venni.
Egyéb ipari gazdasági terület
Gip-3 jelű építési övezet előírásai 14
(1) A szabályozási terven jelölt egyéb ipari gazdasági terület elsősorban az ipari, az
energiaszolgáltatás és a településgazdálkodás építményeinek továbbá a fő rendeltetés kiszolgálásához szükséges kiegészítő (többek között ideértendők a közművek felépítményei is), elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési övezetben elhelyezhető még (az
OTÉK 32. § felsoroltak közül) a nyomvonaljellegű építmények és műtárgyaik, köztárgyak, kutatást és az ismeretterjesztést szolgálóműtárgyak, megújuló energiaforrások műtárgyai.
(3) Közút építési területének bővítése céljára történő kisajátítás, lejegyzés telekalakítása esetén nem kell biztosítani a bővítéssel érintett visszamaradó teleknél az előírt kialakítható legkisebb telekterület méretet.
(4) A közműellátáshoz szükséges telek kialakításakor elegendő a technológiához szükséges telekterület méret biztosítása.
(5) Az építési övezetben nem építhető lakóépület, azonban a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgálati lakások kialakíthatók.
(6) Az üzem működésével összefüggésben a telken, ill. az épületen a megújuló energia építményei elhelyezhetők.
14Beiktatta a 11/2018. (VI. 28.) önk. rendelet.
12. § Különleges területek
(1) A szabályozási terven K jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint különleges területek
(2) A különleges területek sajátos használatuk szerint az alábbi övezeti besorolásba tartoznak:
a) Sport, szabadidős területek
c) Nagy kiterjedésű közműterületek
d) Szilárd és folyékony hulladék elhelyezésére és kezelésére szolgáló terület
(3) A különleges területek övezeti szabályozása:
a) Sport és szabadidős területek:
Az építési övezet sport és szabadidős építmények elhelyezésére szolgál települési sportcentrum funkcióval.
A K-1.1 építési övezet területén a sport rendeltetés céljára szolgáló építmények és azok működéséhez szükséges kiszolgáló, kiegészítő rendeltetések céljára szolgáló építmények helyezhetők el.
Az építési övezet a sport, rekreációs, vízparti rekreációs és idegenforgalmi, valamint ezeket a funkciókat kiszolgáló vendéglátó, szálláshely szolgáltató funkciót tartalmazó épületek elhelyezésére szolgál.
b) Temető területek:
b1) temető övezet, működő, vagy működésbe vonható temetőterület
Az újonnan működésbe vont területek esetében a temető területének határai mellett 30 méter széles védősávot kell kialakítani
b2) temető övezet, kegyeleti park
c) Nagykiterjedésű közmű területek:
c1) közmű övezet, vízműtelep, vízműkút
Az övezetben kizárólag csak kiszolgáló, illetve irodai funkciójú épület építhető. A kutak védőtávolságán belül épület nem helyezhető el.
c2). közmű övezet, gázszabályozó, gázátadó, gázfogadó állomás
Az övezetben csak üzemi rendeltetést tartalmazó épület vagy az azt kiszolgáló technikai berendezések helyezhetők el.
d) Szilárd és folyékony hulladék elhelyezésére és kezelésére szolgáló terület
d1) rekultiválandó szeméttelep övezete
Csak funkciónak megfelelő épületekkel és építményekkel beépíthető. Védőtávolsága rekultiváció után: 300 méter.
Rekultiváció utáni kötelező területfelhasználási kategória: gazdasági erdő (Eg)
d2). Szennyvíztelep övezete
Csak funkciónak megfelelő épületekkel és építményekkel és az azt kiszolgáló technikai berendezések műtárgyaival építhető be
.
(4) Különleges területek övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása:
*Kk: Korlátozott használatú különleges terület övezete
A
27/2004 (XII.25.) KvVM rendelet értelmében a „korlátozott használatú különleges terület” (Kk) érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület, melyre a területrendezési külön előírások is érvényesítendők.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
13. § Közterületek kialakítása
(1) Az építési telkek közművekkel történő ellátását közterületről vagy közforgalom számára megnyitott magánútról kell megoldani.
(2) A közterületen minden esetben biztosítani szükséges a szintkülönbség rámpával történő áthidalását is. (Gyalogos átkelőhelyeknél döntött szegélysáv stb.)
(3) Biztosítani szükséges minden parkolóban legalább egy kerekes-székekkel is igénybe vehető (méreteinél nagyobb) gépkocsi-parkoló létesítését, melyet kizárólagos használatot biztosító tábla jelezzen.
(4) Kereskedelmi, szolgáltató, valamint vendéglátó tevékenység céljára közterületen épület, pavilon nem létesíthető.
Közlekedési és közműterületek
(1) A terv közlekedési területei a tervben szabályozási vonalak által meghatározott: KÖú jelzésű közterületei, melyek közlekedési és közműlétesítmények elhelyezésére szolgálnak
(2) 1 A közterületek, közlekedési területek övezeti besorolása és szabályozási szélessége:
a) gyorsforgalmi út: a települést jelenleg nem érinti.
b) országos főút (I. és II. rendű) övezete:
ba) a 471. sz. főútnak a település közigazgatási területét érintő szakasza és a
bb) szabályozási terveken ábrázolt KÖu/2 jelű övezet.
c) országos mellékút, települési főút
Szabályozása belterületen: min. 30 méter, illetve– közterületet és nem közterületet elválasztó határvonal – a meglévő jogi határokkal, szabályozási terv szerint
.
Szabályozása külterületen: az út szabályozási szélessége – közterületet és nem közterületet elválasztó határvonal – a meglévő jogi határokkal, szabályozási terv szerint.
d) helyi gyűjtőút
Szabályozása belterületen: min. 22 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték
e) kiszolgálóút
Szabályozása: méretezés nélküli minimális szélessége 12 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték
f) külterületi mezőgazdasági (kiszolgáló)út
Szabályozása külterületen: Az út szabályozási szélessége – közterületet és nem közterületet elválasztó határvonal – meglévő jogi határokkal, szabályozási terv szerinti érték.
h) gyalogút,
Szabályozása: kialakítása, építési területe a szabályozási terv szerint.
g) Többvágányú vasútvonal és vasútállomás
Korlátozott kiszolgáló gépjármű forgalom lehetséges. Szabályozása:
- jogi határvonal ill. szabályozási terv szerint
- védőtávolsága: 50 méter
(3) Az úthálózati rendszer hierarchiáját és a szükséges fogalom-meghatározásokat a HÉSZ 1. sz. melléklete tartalmazza.
(4) A tűzoltó gépjárművek részére az előírt fordulási lehetőség, két nyomsáv szélességű szilárd burkolatú út biztosítása szükséges.
15. § A közművesítés területei és létesítményei
Hatályon kívül helyezte Nyírbogát Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete Nyírbogát Nagyközség Helyi Építési Szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 8/2008 (IX. 05.) számú önkormányzati rendelet módosításáról szóló 10/2021. (VI.25.) önkormányzati rendelete (1) A zöldterület részben növényzettel fedett közterület.
(2) A zöldterület tagozódása:
a) közpark, Z-kp
b) közkert, Z- kk
(3) A zöldterület (közpark és közkert) területén épületek legfeljebb 2% - os beépítettséggel helyezhetők el.
(4) a zöldterületen elhelyezhető közcélú használatra nyitott-fedett építmények, továbbá játék, sport, pihenés, testedzés építményei (különösen sétaút, pihenőhely, torna és labdajáték pálya, játszótér).
(5) A közpark területén a
(4) bekezdésben meghatározottakon túl vendéglátó épület és a terület fenntartásához szükséges épület is elhelyezhető.
35Módosította a 1/2021. (I. 27.) önk. rendelet.
(1) Az erdő céljára szolgáló terület.
(2) Az erdőterületek az erdő rendeltetése szerint:
A gazdasági erdőövezet az általában gazdasági rendeltetésű erdők területe, ahol az erdőgazdálkodással és vadgazdálkodással, továbbá az oktatással és kutatással összefüggő építmények helyezhetők el. Az övezet területén elhelyezhetők:
az erdő rendeltetésének megfelelő üzemi építmények, szolgálati lakó- és szállásépületek, őrházak és ezek melléképületei, melléképítményei (pl.
erdészház, munkásház stb.), vadászház,
oktatási-kutatási építmények,
közlekedési és szállítási építmények
(4) 10 ha –t meghaladó területnagyságú telken, gazdasági rendeltetésű erdőterületen 0,5%-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.
(5) védelmi erdőövezet az általában védelmi rendeltetésű (pl. iparterületet vagy közműlétesítményt körülvevő, ill. jelentős közlekedési területek: főutak, vasúti területek mellett húzódó) erdők területe.
Az övezet területén csak köztárgyak, utak, nyomvonal jellegű vezetékek, közmű-építmények helyezhetők el akkor, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák. Épület a védelmi erdőben nem helyezhető el.
Természeti oltalom alatt álló erdők
Vonalas vagy felületszerű védőerdők
18. § Mezőgazdasági területek
(1) Mezőgazdasági területek besorolása: Kertes mezőgazdasági terület, jele Mk.
Általános mezőgazdasági terület, jele Má.
Korlátozott használatú mezőgazdasági terület, jele Mák.
(2) A mezőgazdasági területek sajátos használatuk szerint az alábbi övezetekre tagozódnak:
a) kertes mezőgazdasági terület
A kertes mezőgazdasági terület övezetei:
a1). kertes mezőgazdasági övezet
Kertes mezőgazdasági övezetben lakóépület nem helyezhető el.
b) általános mezőgazdasági terület
Az általános mezőgazdasági terület övezetei: b1). szántó
– Lakóépület és mezőgazdasági üzemi épület 10.000 m2 fölött 3%-os beépítettség megtartásával építhető, 10.000 m2 alatti terület nem beépíthető.
– Új állattartó telepek létesítése csak 2,0 ha -nál nagyobb területű telken, lehetséges. Állattartó telep birtokközpontként is kialakítható, de az 2,0 ha minimális telekterületet ekkor is biztosítani kell.
Az övezetben csak állattartási célokra épülhet épület vagy építmény, de nem megengedett állattartó telepek létesítése. Az állattartás építményei közül csak karám és kerítés, fedett-nyitott nyári szállás létesíthető.
b4). nádas, vízállásos terület, vegyes nádassal, vízállással tagolt rét.
c) általános korlátozott használatú mezőgazdasági terület övezetei:
Ide tartoznak a természeti terület, védett természeti terület, országos ökológiai hálózat területe korlátozás alatt álló szántóterületei.
Az övezet nem beépíthető.
Ide tartoznak a természeti terület, védett természeti terület, országos ökológiai hálózat területe korlátozás alatt álló gyepterületei
Beépítése az általános gyepövezetben (Ma 1.2) leírtak szerint,
c3). Korlátozott vizes élőhely, nádas
Ide tartoznak a természeti terület, védett természeti terület, országos ökológiai hálózat területe által érintett vizes élőhelyek, nádasok.
Az övezet nem beépíthető.
A korlátozott használatú nádasok (Mák/1.4) nem beépíthetőek.
((1) A vízgazdálkodással összefüggő területek.
(2)
közcélú nyílt csatornák medre és partja
állóvizek medre és partja
természetvédelmi oltalom alá eső árok vagy csatorna övezete
(3) A patakmedrek, árkok esetében a mederfenntartási munkák folytatásához szükséges a partéltől számított 6,0 m széles felvonulási terület biztosítása a munka- és szállítógépek szabad közlekedési útvonala számára, legalább az egyik oldalon.
(4) A vízfolyások partélétől számított 6-6 m fenntartási területsávot szükséges biztosítani felvonulás céljára, ezért ott épület nem helyezhető el.
(5) A külterületi átereszek és műtárgyak fenntartása a tulajdonos, illetve a kezelő kötelessége.
(6) Korlátozott használatú gyümölcsös (Mák/1.3) a településen nincs, a korlátozott használatú nádasok (Mák/1.4) nem beépíthetőek.
IV. Fejezet
A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET VÉDELMI ELŐÍRÁSAI
(1) A környezethasználatot úgy kell megszervezni, hogy
a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,
b) megelőzze a környezetszennyezést,
c) kizárja a környezetkárosítást.
(2) Valamennyi terület-felhasználás, létesítés, beavatkozás tervezése során érvényre kell juttatni a környezetvédelem előírásait.
(3) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik.
(4) A beruházások megvalósítása szerinti tevékenységek, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet.
(5) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell.
A természet értékeinek védelme 17
A levegőtisztaság védelme 20
Zaj és rezgés elleni védelem
Hulladékgazdálkodás, ártalmatlanítás 22
V. Fejezet
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELMI ELŐÍRÁSAI
Építészeti értékvédelem 24
Műemlékek, műemléki környezet és helyi értékvédelmi terület sajátos előírásai 25
Műemléki környezetben lévő épületek kialakításának sajátos előírásai 26
Az egyedi védelem alá tartozó épületek sajátos építési szabályai 27
A helyi védettség keletkeztetése, megszüntetése 29
A védett értékekre vonatkozó általános szabályok30
A védett értékek fenntartásának támogatása31
A védett értékek nyilvántartása 32
A településrendezési feladatok megvalósítását biztosító sajátos jogi intézmények
(1) A terv szerinti közlekedési és közműterületek kialakítása érdekében az elővásárlási jog, a kisajátítás és a helyi közút célára történő lejegyzés jogintézményei alkalmazhatók.
(2) A terven jelölt beültetési kötelezettség.
A telken belül jelölt beültetési kötelezettséget a terület tulajdonosának, ill. kezelőjének kell megvalósítani.
(3) A településrendezési célok megvalósításához az önkormányzat elővásárlási jogot jegyezhet be külön rendeletben meghatározott azon területekre, melyek településrendezési célok megvalósulását szolgálják.
Útépítési és közművesítési hozzájárulás
(1) Útépítési és közművesítési hozzájárulás tekintetében az Étv.28. § szerint kell eljárni.
VI. Fejezet
39. § (1) Ez a rendelet és a hozzátartozó szabályozási tervek 2008.IX.05-én lépnek hatályba.
FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS A KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK BESOROLÁSA
(Hatályon kívül helyezte Nyírbogát Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete Nyírbogát Nagyközség Helyi Építési Szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 8/2008 (IX. 05.) számú önkormányzati rendelet módosításáról szóló 10/2021. (VI.25.) önkormányzati rendelete Hatályon kívül helyezte Nyírbogát Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete Nyírbogát Nagyközség Helyi Építési Szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 8/2008 (IX. 05.) számú önkormányzati rendelet módosításáról szóló 10/2021. (VI.25.) önkormányzati rendelete
Hatályon kívül helyezte Nyírbogát Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete Nyírbogát Nagyközség Helyi Építési Szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 8/2008 (IX. 05.) számú önkormányzati rendelet módosításáról szóló 10/2021. (VI.25.) önkormányzati rendelete JELEN HÉSZ KÉSZÍTÉSEKOR ÉRVÉNYBEN LÉVŐ ALAPVETŐ KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZET VÉDELMI JOGSZABÁLYOK
Hatályon kívül helyezte Nyírbogát Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete Nyírbogát Nagyközség Helyi Építési Szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 8/2008 (IX. 05.) számú önkormányzati rendelet módosításáról szóló 10/2021. (VI.25.) önkormányzati rendelete 5. melléklet a 8/2008. (IX. 5.) önkormányzati rendelethez a 8/2008. (IX. 5.) önkormányzati rendelethez
