Szakoly Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2014. (XII.3.) önkormányzati rendelete

A Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2017. 12. 28- 2018. 03. 19

Szakoly Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,

az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet


Általános rendelkezések


1. Az önkormányzat hivatalos elnevezése, székhelye és feladata, a képviselő-testület és szervei és bélyegzői


1. §


(1) Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Szakoly Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat). Székhelye: 4234 Szakoly, Rákóczi utca 10.

(2) Az Önkormányzat képviselő-testületének elnevezése: Szakoly Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület). Székhelye: 4234 Szakoly, Rákóczi utca 10.

(3) A Képviselő-testület szervei:


a) Szakoly Község Önkormányzata Polgármestere (a továbbiakban: Polgármester);


b) Szakoly Község Önkormányzata Képviselő-testületének Ügyrendi és Jogi Bizottsága (a továbbiakban: Ügyrendi és Jogi Bizottság), amely 3 főből áll, melyből 2 fő képviselő-testületi tag és 1 fő nem önkormányzati képviselő tag;


c) Szakoly Község Önkormányzata Képviselő-testületének Pénzügyi Bizottsága (a továbbiakban: Pénzügyi Bizottság), amely 3 főből áll, melyből 2 fő képviselő-testületi tag és 1 fő nem önkormányzati képviselő tag;


d) Szakoly Község Önkormányzata Képviselő-testületének Jóléti Bizottsága (a továbbiakban: Jóléti Bizottság), amely 3 főből áll, melyből 2 fő képviselő-testületi tag és 1 fő nem önkormányzati képviselő tag;


e) [1]


f) [2]


g) A Képviselő-testület hivatalának elnevezése: Szakolyi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal). Székhelye: 4234 Szakoly, Rákóczi utca 10.


h) Szakolyi Polgármesteri Hivatal Jegyzője (a továbbiakban: Jegyző).


i) Dél-Nyírségi Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás.

(4) Az Önkormányzat államháztartási szakágazati rend szerinti besorolását és kormányzati funkció szerinti feladatait a rendelet 1. függeléke tartalmazza.

(5) Az Önkormányzat körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét és körben az Önkormányzat elnevezését.

(6) A Képviselő-testület körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben a Képviselő-testület elnevezését és székhelyét.

(7) A Polgármester körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben a Polgármester elnevezését és székhelyét.

(8) A Képviselő-testület bizottságai körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben a bizottság elnevezését és székhelyét.

(9) A Polgármesteri Hivatal körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben az Önkormányzati Hivatal elnevezését, székhelyét és a bélyegző sorszámát.

(10) A Jegyző körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben az Önkormányzati Hivatal elnevezését.

2. Az Önkormányzat jelképei, rendezvénye


2. §


Az Önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét. Az Önkormányzat jelképeinek leírásáról és annak használatáról külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

3. §


Az Önkormányzat rendezvénye: Szakolyi Napok és Nemzetközi Kukorica Fesztivál.

3. Az Önkormányzat által működtetett médiaszolgáltatások
és az Önkormányzat által kiadott sajtótermékek


4. §


(1) Az Önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.szakoly.hu

(2) Az Önkormányzat hivatalos lapja a Szakolyi Szemle című időszaki lap, melyet térítésmentesen juttat el az Önkormányzat minden szakolyi háztartásba.

4. Az Önkormányzat által alapított elismerések


5. §


(1) Az Önkormányzat által alapított kitüntető címek:


a) Szakolyért Díszpolgári Cím,

b) Pro Civitate Emlékérem,

c) Szakolyért Emlékérem.

(2) A kitüntető címek adományozásával kapcsolatos szabályokat az Önkormányzat külön rendeletben szabályozza.

5. Az Önkormányzat nemzetközi kapcsolatai


6. §


(1) Az Önkormányzat testvértelepülései:


a) Romániában Erdőd (Ardud),

b) Ukrajnában Nagybereg (Beregi).

(2) Az Önkormányzat egyéb nemzetközi kapcsolatot tart fent:


a) Szlovákiában Örös (Trázse) településsel,

b) Lengyelországban Resow településsel.

6. A Képviselő-testület átruházott hatáskörei


7. §


(1) A Képviselő-testület által a Polgármesterre átruházott hatásköreit a rendelet 1.1 melléklete tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület által a Pénzügyi Bizottságra átruházott hatásköreit a rendelet 1.2 melléklete tartalmazza.

(3) A Képviselő-testület által az Ügyrendi és Jogi Bizottságra átruházott hatásköreit a rendelet 1.3 melléklete tartalmazza.

(4) A Képviselő-testület által a Jóléti Bizottságra átruházott hatásköreit a rendelet 1.4 melléklete tartalmazza.

(5) [3]

(6) [4]

(7) A Képviselő-testület által a Dél-Nyírségi Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulásra átruházott hatásköreit a rendelet 1.7 melléklete tartalmazza.

8. §


(1) Az Önkormányzat hatáskörének átruházására, illetve visszavonására a Polgármester, bármely települési képviselő, a Jegyző, valamint a Képviselő-testület bármelyik bizottsága tehet javaslatot. A javaslatot a Képviselő-testület elé terjesztés előtt az Ügyrendi és Jogi Bizottság vizsgálja meg.

(2) Az átruházott hatáskört a Képviselő-testület bármikor visszavonhatja, ha úgy ítéli meg, hogy a hatáskör gyakorlása célszerűbb a Képviselő-testület keretei között.

(3) Az átruházott hatáskör gyakorlója az általa hozott döntésekről beszámol a döntés meghozatalát követő legközelebbi testületi ülésen.

II. Fejezet


A Képviselő-testület működése


7. A Képviselő-testület összehívása, vezetése


9. §


(1) [5] A Képviselő-testület ülését a Polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettejük tartós akadályoztatása, vagy a tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában tartós akadályoztatásnak minősül a szabadság kivételével a 30 nap időtartamot meghaladó távollét.

10. §


(1) A Képviselő-testület szükség szerint ülést tart.

(2) A Képviselő-testület ülésének a helye a Képviselő-testület székhelyén a házasságkötő terem. A Képviselő-testület esetenként dönt arról, hogy ülését a székhelyétől eltérő helyen tartja meg.

(3) A lakosságot a Képviselő-testület üléséről a Polgármester az ülés időpontját megelőzően, legalább 3 nappal tájékoztatja a meghívó kifüggesztésével a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára.

(4) A Polgármester a (3) bekezdésen túl, egyéb módon is tájékoztathatja a lakosságot a képviselő-testületi ülésről.

11. §


(1) A Képviselő-testületet összehívására vonatkozó meghívó tartalmazza az ülés


a) tervezett időpontját,

b) helyszínét,

c) a napirendi javaslatot, az előterjesztők megjelölésével.

(2) A rendes ülésre szóló meghívót és az írásos, vagy elektronikusan rögzített előterjesztést úgy kell kézbesítésre előkészíteni, hogy azt a Képviselő-testület tagjai a képviselő-testületi ülést megelőzően legalább 5 nappal korábban átvehessék vagy kézhez kaphassák.

(3) A Képviselő-testület üléseit az ülésterv szerint tartja.

(4) Az üléstervre javaslatot tehetnek a Képviselő-testület tagjai, bizottsága, a Polgármester és a Jegyző.

(5) A Képviselő-testület az első féléves üléstervét a megelőző év december 31. napjáig, a második féléves üléstervét a tárgyév június 30. napjáig fogadja el.

(6) Az ülésterv tartalmazza a képviselő-testületi ülések tervezett időpontjait, napirendjeit, és a napirend előterjesztőjének megjelölését.

(7) A képviselő-testületi ülésre meg kell hívni


a) tanácskozási joggal:

aa) az illetékes országgyűlési képviselőt,

ab) a jegyzőt,

ac) a nemzetiségi önkormányzat elnökét,


b) a napirend tárgya szerint tevékenységi körében érdekelt:

ba) önkormányzati érdekeltségű gazdálkodó szerv vezetőjét,

bc) az önkormányzati fenntartásban vagy üzemetetésben lévő intézmény vezetőjét, a Szakoly Alapszolgáltatási Központ vezetőjét,

bd) a települési civil szervezetek képviselőit,


c) azokat a személyeket, akiknek a jelenléte az előterjesztés tárgyalásánál az előterjesztő és a Polgármester megítélése szerint szükséges.

12. §


(1) A Polgármester rendkívüli ülést hívhat össze sürgős esetben, a munkatervben megjelölt időponttól eltérő időpontra is. Azonnali sürgősség esetén az ülés napján, ha a sürgősség indoka nem azonnali, úgy az ülést megelőző napon a képviselő-testület tagjait értesíteni kell Az értesítés módja lehet szóban, SMS-ben, telefonon keresztül is. A sürgősség okát közölni kell a testület tagjaival.

(2) Rendkívüli testületi ülésen csak az ülést összehívó által előterjesztett napirendi pontok tárgyalhatók.

13. §


A határozatképtelen ülést 3 napon belül változatlan napirenddel kell összehívni. A napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára.

14. §


A Képviselő-testület az ülés időtartamának elhúzódása esetén dönthet arról, hogy az ülést félbeszakítja és a következő munkanapon a meg nem tárgyalt napirendek tárgyalását tovább folytatja.

15. §


Az ülésvezető jogkörei:


a) megállapítja az ülés határozatképességét,

b) javaslatot tesz az ülés napirendjére,

c) tárgyalásra bocsátja a napirendi pontokat,

d) szünetet rendelhet el,

e) lezárja a vitát,

f) szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,

g) lezárja a napirendi pontok tárgyalását,

h) rendre utasítja a Képviselő-testület ülését megzavaró képviselőt,

i) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ,

j) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a Képviselő-testület tagjához, illetve a Képviselő-testület üléséhez méltatlan magatartást tanúsít,

k) ha a képviselő-testületi ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést tizenöt percre félbeszakítja,

l) bezárja az ülést.

8. A tanácskozás rendje


16. §


(1) A Képviselő-testület ülése napirendjének tárgyalási sorrendje:


a) polgármesteri beszámoló a két ülés közötti tárgyalásokról, eseményekről;

b) beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról;

c) rendelet alkotását igénylő napirendi pontok;

d) határozat meghozatalát igénylő napirendi pontok;

e) határozathozatalt nem igénylő napirendi pontok;

(2) A Képviselő-testület az (1) bekezdésben meghatározott tárgyalási sorrendtől ügyrendi javaslatra eltérhet.

(3) A napirendi pont tárgyalási sorrendje:


a) Az ülésvezető először a bizottságok véleményét kéri, majd a napirend előadója teheti meg kiegészítését. Ezt követően az előadóhoz a Képviselő-testület tagjai, majd a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt kell választ adni.

b) A kérdések és válaszok elhangzása után az ülésvezető megnyitja a napirend vitáját.

c) Ezt követően – figyelembe véve a jelentkezések sorrendjét – a képviselők, a tanácskozási joggal meghívottak szólhatnak a tárgyhoz. A felszólalás időtartama témánként és napirendenként legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében az egyszeri ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt az ülés vezetője megvonhatja a szót a felszólalótól.

d) Ügyrendi kérdésekben, azaz az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, valamint az éppen tárgyalt ügy tárgyalási módjára, vagy a vita egészére vonatkozóan bármely képviselő, Polgármester, illetve a Jegyző soron kívül szót kap - legfeljebb 2 percre - és javaslatot tehet. Az ügyrendi javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(4) A vitában elhangzó személyes tartalmú megjegyzésre az érintett képviselőnek joga van az ülésvezető döntésétől függően, a felszólalást követően nyomban, vagy a napirendi pont lezárása után legfeljebb 3 perc időtartamban észrevételt tenni.
(5) Az ülésvezetői engedély megtagadása esetén az érintett képviselő kívánságára e tárgyban a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz. Viszontválasznak helye nincs.

(6) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

(7) Az ülés vezetője hozzászólást engedélyezhet indokolt esetben az ülésen megjelent hallgatók részére 2 perc időtartamra.

(8) Az előterjesztés készítőjét megilleti a zárszó joga.

(9) Tájékoztató jellegű napirendek esetén vitát akkor kell nyitni, ha azt az ülés vezetője engedélyezi.

(10) Az ülésvezető a szavazás előtt köteles szót adni a Jegyzőnek, ha törvényességi észrevétele van.

(11) Ha a napirendhez több hozzászóló nincs, az ülés vezetője a vitát lezárja. Bármelyik képviselő javasolhatja a vita lezárását, melyről a Képviselő-testület vita nélkül határoz, azonban a vita lezárása után szót kell adni azon képviselőknek, akik felszólalási szándékukat a javaslat elhangzása előtt jelezték.

(12) A minősített többséghez 4 képviselő igen szavazata szükséges.

9. Az előterjesztések


17. §


(1) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések fő fajtái:


a) beszámoló valamely feladat elvégzéséről, valamely szerv tevékenységéről,

b) tájékoztató anyagok, amelyek tudomásulvételt igényelnek,

c) döntést igénylő javaslat, amely rendeletalkotásra, vagy határozathozatalra is irányulhat.

(2) Az előterjesztések valamennyi típusa csak az adott témában érintett bizottságok véleményének ismeretében tűzhető napirendre, kivéve, ha a döntés azonnali meghozatalának sürgőssége nem teszi lehetővé a bizottsági vélemény beszerzését, és törvény ezt nem tiltja.

(3) Előterjesztés benyújtására jogosultak:


a) Polgármester

b) Képviselő-testület tagjai

c) Képviselő-testület bizottsága

d) Jegyző

e) helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete

18. §


(1) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell különösen:


a) a tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatását,

b) az előzményeket, különösen a témában hozott korábbi testületi döntéseket, azok végrehajtásának állását,

c) jogszabályi felhatalmazást, több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érdeket, költségkihatásokat,

d) döntési javaslatot.

(2) A döntési javaslatot, a határozat-tervezetet, rendelet-tervezetet akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztés (1) bekezdés szerinti a), b), c) részeinek ismertetésére szóban kerül sor.

(3) Az illetékes bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések:


a) rendelet módosítását igénylő előterjesztések

b) pénzügyi tárgyú előterjesztések

c) személyi döntést, állásfoglalást igénylő előterjesztések

(4) Kizárólag írásban nyújthatóak be a (3) bekezdésben felsorolt előterjesztések.

(5) Szóbeli előterjesztés esetén is a döntés tervezetét írásban kell benyújtani.

19. §


(1) Halaszthatatlan döntést igénylő ügyben a sürgősségi indítványt írásban, a sürgősség tényét megindokolva, legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző munkanapon 14 óráig a Polgármesterhez kell írásban benyújtani.

(2) Sürgősségi indítványt tehetnek a Képviselő-testület tagjai, a bizottságok, a Jegyző, nemzetiségi ügyekben a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke.

(3) A sürgősségi indítvány elfogadásáról vagy elutasításáról az ülésen határoz a Képviselő-testület egyszerű többséggel.

(4) A sürgősségi indítványt - amennyiben napirendre kerül - a Képviselő-testület a meghívóban közölt napirendek előtt tárgyalja.

20. §


(1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti a Polgármester, települési képviselő, a Képviselő-testület bizottsága, a Jegyző, a települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete, helyi civil szervezet képviselője.

(2) A kezdeményezést a Polgármesternél kell benyújtani, aki a rendelet tárgya szerint illetékes képviselő-testületi bizottság és a Polgármesteri Hivatal bevonásával a kezdeményezést, majd a tervezetet a Képviselő-testület elé terjeszti.

(3) Minden rendelet-tervezetet - a Jegyző véleményével együtt - megvitatás céljából az Ügyrendi és Jogi Bizottság elé kell terjeszteni.

(4) A Képviselő-testület által elfogadott rendelet hiteles, végleges szövegét a Jegyző szerkeszti meg.

(5) A rendelet-tervezethez készítendő előzetes hatásvizsgálat eredményéről és indokolásról a 2. és 3. melléklet szerinti minta alkalmazásával kell a Képviselő-testületet tájékoztatni.

(6) A rendelet-tervezetet a Polgármesteri Hivatal készíti el és - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - küldi meg véleményezésre az arra jogosult szerveknek, személyeknek.

10. Az alakuló ülésre vonatkozó szabályok


21. §


(1) Az alakuló ülésre a Képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel.

(2) Az alakuló ülés napirendje:


a) A Helyi Választási Bizottság tájékoztatója a választás eredményéről.

b) Az önkormányzati képviselők és a Polgármester eskütétele.

c) Alpolgármester választása titkos szavazással, eskütétele.

d) Az alpolgármester tiszteletdíjának, költségtérítésének megállapítása.

e) A Polgármester illetményének, költségtérítésének ismertetése.

f) A Képviselő-testület bizottságainak megválasztása.

g) Bizottsági - nem képviselő-testületi - tagok eskütétele.

h) A Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítása, vagy megbízás adása annak felülvizsgálatára azokban a kérdésekben, amelyek módosításáról az alakuló ülésen nem döntött a Képviselő-testület.

i) Egyebek.

(3) Az alpolgármester választásával kapcsolatos titkos szavazást a Polgármester vagy bármely települési képviselő javaslatára a Képviselő-testület tagjaiból megválasztott háromtagú ad-hoc bizottság bonyolítja le.

(4) Az alpolgármester választásával kapcsolatos titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza a szavazás eredményét, a szavazatok megszámlálásában közreműködő háromtagú bizottság minden tagjának aláírását. E szavazási jegyzőkönyvet a képviselő-testületi jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

11. A döntéshozatali eljárás


22. §


(1) A Polgármester a módosító indítványokat az eredeti javaslatot megelőzve bocsátja szavazásra. A Képviselő-testület a módosító indítványokról azok sorrendjében dönt.

(2) A módosító indítványt előterjesztője a szavazás megkezdése előtt visszavonhatja.

(3) Minősített többség szükséges a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 50. §-ában, 55. § (1) bekezdésében, 68. § (1) bekezdésében, 88. § (2) bekezdésében, 89. § (2) bekezdésében foglalt ügyeken kívül:

a) az éves költségvetés 1%-át meghaladó forgalmi értékű önkormányzati tulajdonú ingatlan elidegenítéséhez és az éves költségvetés 1%-át meghaladó kötelezettségvállaláshoz,

b) az alábbi kitüntető címek adományozása esetén:
ba) Szakolyért Díszpolgári cím,
bb) Pro Civitate Emlékérem,
bc) Szakolyért Emlékérem.

c) az Önkormányzat saját halottá nyilvánítása esetén,

d) az Önkormányzat egyszemélyes gazdasági társasága ill. közhasznú szervezete részére – a társaság Alapító Okiratában meghatározott feladatai ellátása érdekében – történő ingó és ingatlanvagyon térítésmentes átadása esetén,

e) az önkormányzati vagyon ingyenes átruházásához értékhatártól függetlenül, kivéve a települési nemzetiségi önkormányzatok számára ingyenes használatba átadott ingó és ingatlanvagyont,

f) közpénzekből nyújtott támogatás odaítélése, vagy pályázatból való kizárás tárgyában.

(4) Amennyiben egy javaslat nem kapja meg az elfogadásához szükséges szavazati arányt, ügyrendi javaslatra, szünet elrendelése után a Polgármester újból szavazásra bocsáthatja a javaslatot.

(5) Ha a Képviselő-testület az (4) bekezdésben szabályozott eljárásában újból nem hoz döntést, akkor az eredeti javaslatot a legközelebbi ülésére ismételten napirendre kell tűzni, ha a döntésre:


a) törvényi kötelezettség teljesítése miatt van szükség,

b) Polgármester vagy a Képviselő-testület bármely bizottságának kezdeményezésére, ha a döntés elmaradása megítélése szerint önkormányzati érdekeket sért.

23. §


(1) A Képviselő-testület nyílt szavazása során a képviselők kézfelnyújtással közlik az adott javaslattal kapcsolatos döntésüket.

(2) A névszerinti szavazás során a Jegyző abc sorrendben felolvassa a megválasztott képviselők nevét, akik egymás után, az „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” kifejezés alkalmazásával szóban közlik döntésüket. A szavazás eredményét a Polgármester hirdeti ki. A névsort, mely a leadott szavazatokat tartalmazza, a képviselő-testületi jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

24. §


(1) Az önkormányzati rendeletet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel kell kihirdetni.

(2) A kihirdetett önkormányzati rendeletet közzé kell tenni az Önkormányzat hivatalos honlapján.

(3) A Jegyző a kihirdetett önkormányzati rendeletekről nyilvántartást vezet.

25. §


(1) A képviselő-testületi határozatok külön-külön naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal látandók el. A határozatok számozása folyamatos. A határozatok számozására pozitív egész arab számokat kell alkalmazni.

(2) A határozat megjelölése tartalmazza


a) a Képviselő-testület megnevezését,

b) a határozat sorszámát

c) a határozat meghozatalának évét, hónapját és napját,

d) a „határozata” kifejezést

e) a határozat címét.

(3) A határozat a (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza:


a) a Képviselő-testület döntését,

b) a végrehajtására szolgáló határidő és a végrehajtásáért felelős megnevezését.

(4) E §-ban foglaltakat az önkormányzati hatósági ügyekben hozott határozatokra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.

(5) A határozatokról a Jegyző nyilvántartást vezet.

12. A jegyzőkönyv


26. §


(1) A jegyzőkönyv két eredeti példányban készül, melyből két írásos példányt a Jegyző kezel, egy szkennelt példány a kormányhivatalnak kerül felterjesztésre a vonatkozó jogszabályban előírtak szerint.

(2) A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvét a Polgármester, a Jegyző és a képviselők közül választott két képviselő írja alá.

(3) A jegyzőkönyvbe való betekintést és másolatkérést a Jegyzőnél lehet kezdeményezni. A jegyzőkönyv a Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási idejében tekinthető meg.

(4) A jegyzőkönyvből való másolatkérés díját a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló polgármesteri hivatali szabályzat határozza meg.

27. § [6]


(1) A Képviselő-testület üléseiről hangfelvétel készül és képfelvétel készülhet. A hangfelvételt a Jegyző által megbízott jegyzőkönyvvezető készíti. Egyéb esetben a felvételkészítés tényét előzetesen, a Képviselő-testület nyilvános ülését megelőző 2. munkanap 15.00 óráig, írásban a Jegyzőnek kell bejelenteni.

(2) A Képviselő-testület nyilvános üléseiről, a helyi kábeltelevíziós csatornát üzemeltető személy által készített képfelvételt az ülést követő 8. napon belül az önkormányzat kábeltelevíziós csatornáján kell nyilvánosságra hozni.

13. A közmeghallgatás


28. §


(1) A Képviselő-testület évente a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben előírtak szerint, előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. A közmeghallgatást a Polgármester hívja össze, és az ülést levezeti.
(2) A közmeghallgatás időpontjáról és témájáról a választópolgárokat legalább 10 nappal a közmeghallgatás előtt értesíteni kell a meghívó kifüggesztésével a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, a meghívó közlésével az Önkormányzat hivatalos honlapján.

III. Fejezet


Az Önkormányzat szervei, azok jogállása, feladataik


14. A Polgármester jogállása, feladatai


29. §


A Polgármester tisztségét főállásban látja el.

30. §


(1) A Polgármester feladatai – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény polgármesterre vonatkozó előírásaiban foglaltakon kívül – a Képviselő-testület működésével kapcsolatban különösen:

a) gondoskodik – a Jegyző közreműködésével – a Képviselő-testület üléseinek előkészítéséről,
b) szervezi és ellenőrzi a Képviselő-testület határozatainak végrehajtását,
c) figyelemmel kíséri és segíti a Képviselő-testület bizottságainak tevékenységét,
d) biztosítja az Önkormányzat demokratikus működését, széles körű nyilvánosságát,
e) segíti a települési képviselők, bizottságok munkáját,
f) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket a Képviselő-testület hatásköréből rá átruház.
(2) A Polgármester irányítja az alpolgármestert feladatai ellátásában.
(3) A Polgármester feladata – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény polgármesterre vonatkozó előírásaiban foglaltakon kívül - a Polgármesteri Hivatal tevékenységével kapcsolatban különösen:

a) a Jegyző útján irányítja a Polgármesteri Hivatalt,
b) a Képviselő-testület és a bizottságok működésével, feladataival kapcsolatban utasításokat ad a Polgármesteri Hivatal részére.
(4) A Polgármester együttműködik a különböző társadalmi, egyházi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel, valamint a helyi vállalkozókkal, intézményekkel. Ezek vezetőitől jogszabályban előírt körben tájékoztatást kérhet, illetve tájékoztatja őket az önkormányzat fejlesztésének jelentősebb kérdéseiről, velük együttműködési megállapodásokat kezdeményezhet.

31. §


(1) A Képviselő-testület tagjai közül 1 fő alpolgármestert választ, aki társadalmi megbízatásban látja el tisztségét.

(2) Az alpolgármester hivatali munkarendje a Polgármesteri Hivatalban minden hétfői munkanapon délután 15 órától 17 óráig tart.

15. A Dél-Nyírségi Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás jogállása, feladatai


32. §


(1) Az Önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb és gazdaságosabb megoldása érdekében tagja a Dél-Nyírségi Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulásnak (továbbiakban: Társulás).

(2) A Társulás Társulási Megállapodását a rendelet 2. függeléke tartalmazza.

16. A Polgármesteri Hivatal jogállása, feladatai


33. §


(1) Szakoly Község Önkormányzata önálló Polgármesteri Hivatalt tart fenn. Az önkormányzat költségvetése határozza meg a Polgármesteri Hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket.

(2) A Polgármesteri Hivatal munkarendje:


a) hétfői munkanapokon 7 30 órától 17 00 óráig,

b) kedd-csütörtöki munkanapokon 7 30 órától 16 00 óráig,

c) pénteki munkanapokon 7 30 órától 12 30 óráig tart.

(3) [7] A Szakolyi Polgármesteri Hivatal köztisztviselője számára a Közszolgálati Tisztviselők Napja, július 1-je munkaszüneti nap.

17. A Jegyző jogállása, feladatai


34. §


(1) A Jegyző a Polgármester irányításával vezeti a Polgármesteri Hivatalt.

(2) A Jegyzőnek a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben foglaltakon kívül az alábbi feladatai vannak:

a) közreműködik az Önkormányzat rendeleteinek kidolgozásában, gondoskodik a rendeletek kihirdetéséről, illetve közzétételéről,

b) a Polgármester irányításával gondoskodik a Képviselő-testület
ba) üléseinek időben történő előkészítéséről,
bb) elé kerülő előterjesztések előzetes bizottsági véleményeztetéséről,
bc) ülésein jegyzőkönyv vezetéséről,
bd) döntéseinek az érdekeltekhez történő megküldéséről;

c) a Jegyző gondoskodik a Képviselő-testület bizottsági üléseinek előkészítéséről, megszervezéséről, felvilágosítás megadásáról,

d) felügyel a Polgármesteri Hivatal tevékenységének törvényességére – ennek körében
da) ellenőrzi a Polgármesteri Hivatal hatósági tevékenységét,
db) szükség esetén funkcionális, eseti és célvizsgálatot rendel el;

e) a Jegyző gondoskodik e rendelet mellékleteinek, függelékeinek folyamatos naprakész vezetéséről,

f) a Jegyző tájékoztatja a Képviselő-testületet a Polgármesteri Hivatal munkájáról, feladatai végrehajtásáról rendszeresen beszámol a Polgármesternek,

g) gondoskodik az önkormányzati rendeletek jogharmonizációjáról, jogszabályváltozás esetén jelzi a módosítás szükségességét, általánosságban gondoskodik azok folyamatos felülvizsgálatáról.

(3) [8]​ [9] A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós távollét esetén – mint a munkáltatói jogkör gyakorlója - a polgármester által megbízott, hivatalban dolgozó köztisztviselő - legfeljebb 6 hónap időtartamra, a jegyző kinevezéséig – látja el a jegyzői feladatokat. Tartós távollétnek minősül a folyamatos 30 napon túli távollét.

(4) [10] [11]

IV. Fejezet


A tiszteletdíj megvonásának és csökkentésének szabályai


35. §


(1) A Képviselő-testület, vagy annak bizottságának üléseiről igazoltan csak legkésőbb az ülés napján 12 óráig szóban, vagy írásban a Polgármesternek, illetve a bizottság elnökének történő bejelentés alapján lehet távol maradni. A hiányzásokat az Ügyrendi és Jogi Bizottság tartja nyilván.

(2) A képviselők és bizottsági tagok tiszteletdíjának megállapításáról külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

(3) Igazolt távollétnek számít, ha a tiszteletdíjra jogosult több napon át igazolt betegsége, munkahelyi elfoglaltsága vagy hivatalos kiküldetése miatt nem tud részt venni az ülésen.

(4) A képviselő az ülés megkezdésekor köteles a Polgármesternek, illetve a bizottság elnökének bejelenteni, ha az ülés közben ideiglenesen, vagy véglegesen eltávozik. Igazolatlan hiányzásnak számít, ha a képviselő-testületi, vagy bizottsági ülés közben indoklás, vagy a Polgármesternek, illetve a bizottság elnökének történő előzetes bejelentés nélkül véglegesen távozik az ülésről.

(5) Ha a képviselő igazolatlanul, vagy előzetes bejelentés nélkül nem vesz részt a képviselő-testületi vagy bizottsági ülése(ke)n, akkor az alábbiakban meghatározott módon és mértékben a havi tiszteletdíja csökkentésre kerül:

a) Képviselő-testületi ülésről való igazolatlan, vagy előzetes bejelentés nélkül történő hiányzás esetén a települési képviselő következő havi tiszteletdíját 20%-al kell csökkenteni.

b) Bizottsági ülésről való igazolatlan, vagy előzetes bejelentés nélkül történő hiányzás esetén a képviselő következő havi tiszteletdíját 10%-al kell csökkenteni.

c) Ha a települési képviselő az adott hónapban a képviselő-testületi és a bizottsági ülésről is igazolatlanul, vagy előzetes bejelentés nélkül hiányzik, az a) és b) pont alkalmazása helyett a következő két havi tiszteletdíját kell 20%-al csökkenteni.

d) Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés újra megállapítható.

(6) Ha a képviselő hat hónapon belül a testületi, vagy a bizottsági ülések feléről igazolatlanul, vagy előzetes bejelentés nélkül hiányzik, a következő hat hónapra tiszteletdíja megvonásra kerülhet.

(7) A (6) bekezdésben foglaltak ellenőrzése az üléseken készült jelenléti ívek, illetve az ülésekről készült jegyzőkönyvek alapján történik, melyben fel kell tüntetni a képviselő érkezésének és távozásának pontos idejét.

(8) A tiszteletdíj csökkentéséről, annak mértékéről a Polgármester javaslatára - az Ügyrendi és Jogi Bizottság véleményét figyelembe véve - a Képviselő-testület egyedi határozattal dönt. A Képviselő-testület döntésének meghozatala előtt az önkormányzati képviselő jogosult arra, hogy a kötelezettségszegéssel kapcsolatos álláspontját az Ügyrendi és Jogi Bizottság ülésén ismertesse. A csökkentés ténye, mértéke a határozatban kerül meghatározásra, és azt meg kell indokolni. A Képviselő-testület egyedi méltánylást érdemlő körülmény felmerülése esetén eltekinthet a (4)-(5) bekezdésben meghatározott szankció alkalmazásától.

V. Fejezet


A nemzetiségi önkormányzattal való együttműködés szabályai


18. A Szakolyi Roma Nemzetiségi Önkormányzattal való együttműködés szabályai


36. §


(1) Az Önkormányzat a nemzetiségi jogok biztosítása, történelmi hagyományai, nyelvük ápolása és fejlesztése, tárgyi és szellemi kultúrájuk megőrzése és gyarapítása érekében együttműködik a Szakolyi Roma Nemzetiségi Önkormányzattal.

(2) A Szakolyi Roma Nemzetiségi Önkormányzattal kötött Együttműködési Megállapodást e rendelet 3. függeléke tartalmazza.

(3) A Polgármester vagy az alpolgármester szükség szerint egyeztető megbeszélést folytat a nemzetiségi önkormányzat elnökével, mely megbeszélésen kölcsönösen tájékoztatják egymást a roma nemzetiséghez tartozó embereket érintő helyi problémákról.

(4) Jogszabály előírhatja a nemzetiségi önkormányzat véleményének kikérését a döntéshozatal előtt. Ez esetben döntést a nemzetiségi önkormányzat véleménye nélkül meghozni nem lehet.

(5) Ha a nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a települési önkormányzat döntése szükséges, a nemzetiségi önkormányzat elnöke az erre irányuló kezdeményezését írásban juttatja el a Polgármesterhez, aki köteles a Képviselő-testület soron következő rendes ülésén napirendre tűzni. Amennyiben a nemzetiségi önkormányzat kérelme soron kívüli intézkedést igényel, a sürgősség indokairól a nemzetiségi önkormányzat elnöke a kezdeményezésével egyidejűleg köteles a Polgármestert írásban tájékoztatni.

(6) Az Önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat működéséhez térítésmentesen – a nemzetiségi önkormányzattal kötött megállapodásban megjelölt – helyiséghasználatot biztosít. Ezen helyiséghasználaton kívül a roma nemzetiségi önkormányzat közcélú rendezvényeinek megtartásához igény szerint, a Polgármesterrel előzetesen egyeztetett időpontra az Önkormányzat térítésmentesen helyiséget biztosít, amennyiben az nem veszélyezteti más önkormányzati rendezvény helyiségigényét.

(7) A nemzetiségi önkormányzat költségvetésének előkészítésével, végrehajtásával, gazdálkodásával, és a nemzetiségi önkormányzat működésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat a roma nemzetiségi önkormányzat döntésit követően, vagy döntéseinek előkészítéseként a Polgármesteri Hivatal látja el, a nemzetiségi önkormányzattal kötött megállapodásban foglalt rend szerint.

(8) Amennyiben az Önkormányzat támogatásban részesíti a roma nemzetiségi önkormányzatot, a tárgyévi költségvetési rendeletében meghatározott módon történő folyósításról a Jegyző az Önkormányzat által meghatározott rend szerint gondoskodik.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

37. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Szakoly Község Önkormányzata Képviselő-testületének:


a) a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 2/2011. (IV. 10.) önkormányzati rendelete,


b) a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 2/2011. (IV. 10.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 5/2012. (III. 30.) önkormányzati rendelete.

[1]

Hatályon kívül helyezte a 2/2017. (II. 09.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatálytalan: 2017. 02. 10-től.

[2]

Hatályon kívül helyezte a 2/2017. (II. 09.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatálytalan: 2017. 02. 10-től.

[3]

Hatályon kívül helyezte a 18/2017. (XII. 27.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatálytalan: 2017. 12. 28-tól.

[4]

Hatályon kívül helyezte a 18/2017. (XII. 27.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatálytalan: 2017. 12. 28-tól.

[5]

A rendelet szövegét a 2/2017. (II. 09.) önkormányzati rendelet 2. §-a módosította. Hatályos: 2017. 02. 10-től.

[6]

A rendelet szövegét az 1/2015. (I. 29.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2015. 01. 30-tól.

[7]

Beiktatta a 18/2017. (XII. 27.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2017. 12. 28-tól.

[8]

Beiktatta az 1/2015. (I. 29.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2015. 01. 30-tól.

[9]

A rendelet szövegét a 4/2017. (II. 22.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2017. 02. 23-tól.

[10]

Beiktatta az 1/2015. (I. 29.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2015. 01. 30-tól.

[11]

Hatályon kívül helyezte a 4/2015. (III. 26.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatálytalan: 2015. 03. 27-től.