Gávavencsellő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2006. (VI. 4.) önkormányzati rendelete

Gávavencsellő nagyközség Szabályozási Tervének elfogadásáról, és a Helyi Építési Szabályzat megállapításáról

Hatályos: 2023. 04. 12

Gávavencsellő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2006. (VI. 4.) önkormányzati rendelete

Gávavencsellő nagyközség Szabályozási Tervének elfogadásáról, és a Helyi Építési Szabályzat megállapításáról

Hatályos: 2023. 04. 12

A Képviselőtestület az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény (módosítva az 1999. évi CXV. Törvénnyel) 7. § (3) bekezdés szerinti hatáskörben és a Helyi Önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV törvényben kapott 8. § (1) bekezdés szerinti feladatkörben és a 16. § (1) bekezdés szerinti jogkörben az alábbi rendeletet alkotja.

I. Fejezet

Általános előírások

1. §

A rendelet hatálya

(1) E rendelet hatálya Gávavencsellő nagyközség igazgatási területére terjed ki.
(2) 1 Az érvényességi területen belül építési tevékenységet folytatni, arra hatósági engedélyt adni, telket kialakítani, kötelezést előírni csak a Környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. Évi LIII. tv., az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. Évi LXXVIII. Tv., továbbiakban Étv., valamint az e törvény alapján meghatározott, az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. sz. rendelet, továbbiakban OTÉK előírásai, valamint a SZ – 2 jelű Külterületi Szabályozási Terv, a SZ – 1. jelű, T-3.b jelű és a T-3.b-I., T-3.b-II., T-3.b-III., T-3.b-IV., T-3.b-V. Belterületi Szabályozási Tervek, és a jelen Helyi Építési Szabályzat előírásainak együttes figyelembevételével lehet.
(3) Az érvényességi területen belül építési tevékenységet folytatni, arra hatósági engedélyt adni, telket kialakítani, kötelezést előírni csak a Környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv., az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. Évi LXXVIII. Tv., továbbiakban Étv., valamint az e törvény alapján meghatározott, az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. sz. rendelet, továbbiakban OTÉK előírásai, valamint a SZ – 2 jelű Külterületi Szabályozási Terv, a SZ – 1. jelű, T-3.b jelű Belterületi Szabályozási Tervek, és a jelen Helyi Építési Szabályzat előírásainak együttes figyelembevételével lehet.
(4) Az érvényességi területen belül építési tevékenységet folytatni, arra hatósági engedélyt adni, telket kialakítani, kötelezést előírni csak a Környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. Évi LIII. tv., az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. Évi LXXVIII. Tv., továbbiakban Étv., valamint az e törvény alapján meghatározott, az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. sz. rendelet, továbbiakban OTÉK előírásai, valamint a SZ – 2 jelű Külterületi Szabályozási Terv, a SZ – 1. jelű, T-3.b jelű és a T-3.b-I., T-3.b-II., T-3.b-III. Belterületi Szabályozási Tervek, és a jelen Helyi Építési Szabályzat előírásainak együttes figyelembevételével lehet.
(5) Az érvényességi területen belül építési tevékenységet folytatni, arra hatósági engedélyt adni, telket kialakítani, kötelezést előírni csak a Környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. Évi LIII. tv., az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. Évi LXXVIII. Tv., továbbiakban Étv., valamint az e törvény alapján meghatározott, az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. sz. rendelet, továbbiakban OTÉK előírásai, valamint a SZ – 2 jelű Külterületi Szabályozási Terv, a SZ – 1. jelű, T-3.b jelű, és a 18/2016. munkaszámú T-3.b Belterületi Szabályozási Tervek, és a jelen Helyi Építési Szabályzat előírásainak együttes figyelembevételével lehet.

2. §

Belterületi határmódosítás

(1) A szabályozás belterületi határmódosítást irányoz elő, a SZ – 1 és SZ – 2 jelű szabályozási terven jelölt területi határokkal.
(2) A belterületbe vonás ütemezetten is végrehajtható.
(3) A lakóterületeket kivéve a beépítésre szánt területeket nem szükségszerűen kell belterületbe vonni. Amennyiben a területek nem kerülnek belterületbe vonásra, úgy beépítésre szánt területként kezelendők, ahol a Szabályozási Tervben és a HÉSZ-ben meghatározott övezeti szabályozás érvényes.
(4) A zöldterületi fedettség kötelezõen betartandó értékét jelen rendelet összefoglaló övezeti szabályozásának táblázatai határozzák meg. Eltérő terület-felhasználású övezetek telekhatárán a terv szerinti helyeken és mértékben kötelező telken belüli zöldfelület alakítandó ki, melyet fásított zöldfelületként kell kezelni. A terület zöldfelületének tervezésénél háromszintű növényzet, és a területre jellemző őshonos fa- és cserjefajokat kell alkalmazni.
II. Fejezet

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖVETELMÉNYEK

3. §2

(1) 3

Beépítésre szánt területek4

3/A. § (1) lakóterület, ezen belül

a) kertvárosias lakóterület Lke

b) falusias lakóterület Lf

(2) vegyes terület: településközponti vegyes terület Vt

(3) gazdasági terület, ezen belül

a) kereskedelmi szolgáltató terület Gksz

b) egyéb iparterület Gip

(4) különleges terület K, ezen belül

a) sport és szabadidős területek

b) nagykiterjedésű közmű területek

c) temető területek

d) Szilárd, folyékony hulladék elhelyezésére és kezelésére szolgáló területek

Beépítésre nem szánt területek5

3/B. §6 (1) közlekedési és közműterületek, ezen belül

a) kötöttpályás közlekedési területek Kök

b) közutak KÖu

(2) zöldterületek, ezen belül közpark KP

(3) erdőterület, ezen belül

a) védőerdő Ev

b) gazdasági erdő Eg

(4) mezőgazdasági területek, ezen belül

a) kertes mezőgazdasági terület Mk

b) általános mezőgazdasági terület Má

c) korlátozott általános mezőgazdasági terület Mák

(5) vízgazdálkodási terület, ezen belül

a) vízgazdálkodási terület V

b) természeti oltalom alá eső vízgazdálkodási terület Vk

(6) Különleges: hírközlési terület övezete (Kh)

3/C. §7 A rendelet hatálya alá eső területen az építési használat szerint kerültek kijelölésre a 3/A.§-ában és a 3/B.§-ában foglaltak alapján, melyek övezeti besorolását a szabályozási tervek (külterület, belterület) határozzák meg és határolják le.

4. §

Szabályozási elemek

(1) A szabályozási terv kötelező elemeinek jelmagyarázatát a szabályozási terv tartalmazza
(2) A szabályozás elemei az alábbiak szerint módosíthatók:
a) A kötelező szabályozási elemek módosításához a szabályozási terv módosítása szükséges, kivéve a 4. § (2) b.) pontban felsoroltakat.
b) Az építési övezet határa egy adott tömbön belül szabályozási terv módosítása nélkül változhat akkor, ha a telekméretekre vonatkozó övezeti előírások megtarthatóak, és a telekalakítások nem eredményezik az érintett övezetek ellehetetlenülését és nem haladják meg az érintett ingatlan, vagy övezet területének 20%-át.

5. §

A telkek beépítésének feltételei

(1) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.
(2) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (terület-előkészítés, tereprendezés, közművesítés hiánya, utak kialakítása) nem biztosítottak, építési engedély nem adható.
(3) Az egyes építési övezetekben belterületen és beépítésre szánt területen építési engedélyt kiadni csak legalább részleges közműhálózat kiépítése, vagy az azokat pótló berendezések kiépítése esetén lehet. A kertvárosias lakóterületeket, a falusias lakóterületeket, és a különleges területeket legalább részleges, a településközponti vegyes-, valamint a gazdasági területeket teljes közművesítéssel kell ellátni. Ahol a szennyvízcsatorna kiépül, kötelezően rá kell kötni. Ezeken a területeken a zárt rendszerű szennyvíztározót üzemen kívül kell helyezni, illetve új zárt rendszerű szennyvíztározóra engedélyt kiadni nem lehet.
(4) A szennyvízelvezetés szolgáltatásának igénybevétele a használatbavételi engedély kiadásának időpontjától kötelező. Amennyiben a szennyvízkezelés zárt rendszerű egyedi szennyvíztározóban történik, ennek üzembe helyezését szintén a használatbavétel feltételeként kell kezelni. Ahol a szennyvízcsatorna kiépült ott zártrendszerű szennyvíztározóra nem lehet építési engedélyt kiadni.
(5) Az úthálózat önkormányzati tulajdonba vételének feltétele a szilárd burkolat kiépítése, melynek megvalósítása az átadó tulajdonosnak vagy jogutódjának kötelezettsége.
(6) A használat és építés során keletkező hulladék elszállítása vagy ártalommentes elhelyezése az építési-, valamint a használatbavételi engedély megadásának feltétele.
(7) Valamennyi övezetben elhelyezhetők: a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között, a köztárgyak, a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló épületnek nem minősülő építmények, a honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló műtárgyak, a nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők.
(8) A tervezett földmunkák előtt szükséges a terv által érintett (még beépítetlen) nagyobb összefüggő területek régészeti lelőhelyeinek topográfiai meghatározása, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárása, azok anyagának megfelelő elhelyezése.

6. §

Építéshatósági eljárások

(1)
(2)
(3)
(4) Állattartó épület építése az egyes építési övezeteken belül az állattartási rendelet és az övezeti szabályozásban megadottak szerint lehetséges.Mindenféle állattartó épület esetében a zárt rendszerű, a környezetszennyezést megakadályozó szilárd és híg trágyatárolást kötelezően elő kell írni.
(5) A vízfolyások terven jelölt vagy rendeletben megadott kezelési sávjait be kell tartani, azon belül biztosítani kell a vízfolyás karbantartásának feltételeit.
(6) Az országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányától számított 50 méteres védőtávolságon belül építmény csak külön jogszabályokban megadottak szerint helyezhető el.
(7)

7. § A telekalakítás szabályai

(1) A területfelhasználási egységeken és övezeteken belüli telekalakítások és telekosztások csak a szabályozási terv és helyi építési szabályzat, egyéb jogszabályok valamint telekalakítási terv alapján végezhetőek.

(2) A terv területén építési telket alakítani a terv vonatkozó kötelezőerejű szabályozási elemeinek betartásával lehet. A terv nem kialakult övezeteiben építési engedély az előírt közművesítés és a megközelítést biztosító köz,- illetve magánutak tényleges megléte esetén adható.

(3) A Településszerkezeti Tervben előirányzott területrendezési feladatok érdekében a tervezett közterületeket, közlekedési területeket ki kell alakítani, majd a Szabályozási Tervben és Helyi Építési Szabályzatban meghatározott előírásoknak megfelelő telekalakítások elvégezhetőek.

(4) Új építési telek kialakítása esetén az övezeti szabályozásban megadott minimális telekméretnél kisebb telket nem lehet kialakítani.

(5) Nyúlványos telek újonnan nem alakítható ki.

(6) A szabályozási terven jelölt kötelező telekösszevonásokat, telekhatár megszüntetéseket út céljára történő lejegyzéseket el kell végezni az építéshatósági eljárás során.

III. Fejezet

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

8. §

A területre vonatkozó általános előírások

(1) A terv területén építési telket alakítani a terv és a HÉSZ 4. § (2) bekezdés vonatkozó kötelező erejű szabályozási elemeinek betartásával lehet.
(2) Az épületek az építési helyen belül a kötelező jellegű szabályozási elemek betartásával szabadon elhelyezhetők.
(3) Terepszint alatti építmények, a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósításával és csak akkor engedélyezhetők, ha a terepszinttől számított magassága az 1,0 m-t nem haladja meg.
(4) Kertvárosias és falusias lakóterületeken belül a minimális telekterület, vagy annál kisebb telekterület esetében csak egy lakóépület építhető (melléképület csak a lakóépülettel egybeépítve), egyébként több épület létesítése is megengedett.
(5) Tetőtér beépítés esetén csak egy hasznos tetőtéri építményszint létesíthető.
(6) Műemléki környezetben, helyi védelem alá vont épületen és helyi értékvédelmi területen belül homlokzatfelületeken nem helyezhető el 1 m2 felületet meghaladó reklámtábla vagy reklámjellegű homlokzatfestés (sem falon, sem tetőfelületen).
(7) Az egyes építési övezetekben meghatározott minimális telekméretet minden telekalakítással újonnan kialakított építési telek esetében be kell tartani.
(8) Az építési telken a telek beépített területébe be nem számíthatóan az alábbi melléképítmények helyezhetők el, a biztonságos gépjárművel való beközlekedés biztosítása – 3 m – megtartása mellett.
elő- és oldalkertben:
- közműbecsatlakozási műtárgy,
- hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50 m-es magassággal),
- kirakatszekrény (legfeljebb 0,50 m-es szélességgel),
oldal- és hátsókertben:
- kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),
- kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,
- kerti épített tűzrakó hely, lugas,
- kerti szabadlépcső és lejtő,
hátsókertben:
- kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),
- kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,
- kerti épített tűzrakó hely, lugas,
- kerti tető, legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
- kerti szabadlépcső és lejtő,
- szabadon álló és legfeljebb 6 m magas szélkerék, antennaoszlop.
(9) A falusias és kertvárosias lakóterületek építési telkein a telek beépített területébe beszámított módon az alábbi melléképületek helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően:
a) jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.) tároló
b) a háztartással, lakófunkcióval kapcsolatosan
1. nyári konyha, mosókonyha, szárító
2. tároló építmények (tüzelőanyag- és más tároló, szerszámkamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta stb.)
3. az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, ahol ezt az övezeti szabályozás és az állattartási rendelet lehetővé teszi
4. kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet
5. a turizmushoz és idegenforgalomhoz kapcsolódó funkciók (idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató funkciók)
6. fűtés céljára szolgáló melléképület (kazánház)
7. pince, pince felépítménye
8. előkertben melléképület, pavilon nem helyezhető el.
(10) Előkertek, oldalkertek, hátsókertek szabályozása; építési hely:
a) ELŐKERTEK
1. Az előkertek méretét a szabályozási terv szerint kell meghatározni.
A szabályozási terven az alábbi jelölések használatosak:
EK = kötelezően megtartandó minimális előkerti méret, szabályozási terv szerinti méretekkel.
2. Újonnan kialakított lakóterületek esetében az előkerti méret az utcai telekhatártól számított 5 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték.
b) OLDALKERTEK
Az oldalkertek méretének meghatározása OTÉK szerint történjen
c) HÁTSÓKERTEK:
- A hátsókertek megállapítása az OTÉK szerint történik.
- A hátsókertek megállapítása lakóterületen a telekzónák építési határvonalai szerint történik.
d) ÉPÍTÉSI VONAL
1. Az építési vonalat a szabályozási terv szerint kell meghatározni
2. A szabályozási terven az alábbi jelölés használatos:
ÉV = kötelező építési vonal az utcai telekhatártól
(11) A falusias és kervárosias lakóterület területfelhasználási egységeken belül a szabályozott épületelhelyezést az alábbi kiegészítő szabályok alkalmazásával kell meghatározni.
OLDALHATÁRON ÁLLÓ BEÉPÍTÉSI MÓD
a) Főépületek esetében
1. 14 méter telekszélesség alatt az épület csak oldalhatárra helyezhető el
2. Ha a telek szélessége meghaladja a 16 métert, az oldalhatáron álló épület elhelyezés 0-1,0 méter széles csurgó távolság elhagyásával is lehetséges.
3. Amennyiben a telek szélessége eléri, vagy meghaladja a 20 métert, szabadonálló épületelhelyezés is lehetséges.
4. A lakóterületek saroktelkein -oldalhatáron álló beépítési mód esetében- az épület szabadonállóan is elhelyezhető az egyéb övezeti előírások betartásával. A szabadonálló beépítés a szomszédos építési telek építési jogait nem korlátozhatja.
b) Melléképületek esetében
A kötelező oldalkerti méretek betartása mellett melléképület szabadonállóan is elhelyezhető.
(12) A zöldterületi fedettség kötelezően betartandó értékét jelen rendelet összefoglaló övezeti szabályozásának táblázatai határozzák meg.
(13) Az állattartó épületek elhelyezésének szabályait a HÉSZ 1 sz. függeléke tartalmazza. Az egyéb állattartási szabályokat külön állattartási rendelet határozza meg.
(14)
a) Az egyes építési övezetekben megadott övezési előírások az újonnan kialakított telkekre, és újonnan létesített épületekre, funkciókra vonatkoznak.
b) Meglévő telek akkor is beépíthető, ha az övezeti szabályozásban megadott alakítható legkisebb telekterület, a minimális telekszélesség és telekmélység értékeinek nem felel meg, de azon épület a szükséges telepítési távolságok (OTÉK és HÉSZ 8, § (9) b)., valamint a sajátos övezeti előírások) betartásával elhelyezhető.
c) Abban az esetben, ha a telek meglévő beépítettségének mértéke nagyobb, mint az övezeti szabályozásban megadott megengedett legnagyobb beépítettség mértéke, úgy megtartható, és legfeljebb 5 %-os értékkel növelhető. A növeléssel kialakuló beépítettség mértéke azonban nem haladhatja meg az övezetben megadott megengedett legnagyobb beépítettség mértékét 10 %-kal meghaladó értéket.

9. §

Kertvárosias lakóterületek

(1) A szabályozási terven Lke jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint kertvárosias lakóterületek.
(2) A kertvárosias lakóterületen belül elhelyezhető épületek és funkciók az OTÉK 13. § (2) bekezdés szerint, az alábbi kiegészítő szabályok betartásával
a)
null
1.
null
2.
null
Lakó és gazdasági udvar zónája
- Az utcai telekhatártól számított 15 méteren belül melléképület nem helyezhető el.
- Az utcai telekhatártól számított 20 méteren belül a melléképület csak főépületekkel egybe építve létesíthető.
- Az állattartó melléképület esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartandók.
Gazdasági kert és zóna
- Az utcai telekhatártól számított 20 métertől számítandó zóna.
- A melléképületek a kötelező oldalkerti és hátsókerti méretek betartása mellett szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra melléképület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet.
- Az utcai telekhatártól számított 50 méteren túl a telekrész nem beépíthető.
- Lakófunkció a zónában önállóan nem helyezhető el, csak a lakó és a gazdasági udvar zónájához kapcsolódva, onnan átnyúlva.
3. Melléképületek elhelyezése a HÉSZ 8. § (9) bekezdés szerint. Az övezetben a lakófunkciót kiegészítő melléképületeket csak olyan rendeltetés céljára szabad létesíteni, mely a kertvárosias lakóterület jellegéhez illeszkedik, valamint a környezetvédelmi előírásokban szabályozott környezetvédelmi határértéket betartja.
b)
null
1.
null
2. Melléképület csak a főépülettel egybe építve létesíthető.
3. A melléképületek elhelyezése a HÉSZ 8. § (9) bekezdés szerint.
4. Az övezeten belül nagyhaszonállat nem tartható
(3) A kertvárosias lakóterületek építési övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása:
null

10. §

Falusias lakóterületek

(1) A szabályozási terven Lf jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint falusias lakóterületek.
A falusias lakóterületen belül elhelyezhető épületek és funkciók az OTÉK 14. § (2) szerint, kivéve a 7. pontot.
A falusias lakóterületen belül csak önálló helyrajzi számú építési telek alakítható ki.
a) Egy építési telken belül csak egy lakóépület építhető, melyben legfeljebb két önálló rendeltetési egység (lakás) helyezhető el.
b) A lakóépületeket, lakó funkciót kiegészítő melléképületeket, egyéb épületeket csak olyan rendeltetés céljára szabad létesíteni, mely a falusias lakóterület jellegéhez illeszkedik, valamint a környezetvédelmi előírásokban szabályozott környezetvédelmi határértékeket betartja. Elhelyezésük a HÉSZ 8. § (9) bekezdés szerint.
A lakótelkek funkcionális zónákra tagozódnak:
Lakó és gazdasági udvar zónája
- Az utcai telekhatártól számított 15 méteren belül melléképület nem helyezhető el.
- Az utcai telekhatártól számított 20 méteren belül a melléképület csak főépülettel egybeépítve létesíthető.
- Az állattartó melléképületek esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartandók.
Gazdasági és kert zóna
- Az utcai telekhatártól számított 20 métertől 60 méterig terjedő zóna.
- A melléképületek a kötelező oldalkerti méretek betartása mellett szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra melléképület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet.
- Lakófunkció a zónában önállóan nem helyezhető el, csak a lakó és gazdasági udvar zónájához kapcsolódva, onnan átnyúlva
(6) Az övezet mind belterületben, mind külterületi lakott helyként is megjelenhet. A lakóterületek belterületbe vonásának kötelezettsége a falusias lakóterületre nem vonatkozik.
(7) A falusias lakóterületek építési övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása:
null

11. §

A településközponti vegyes területek funkcionális szabályozása

(1) A szabályozási terven Vt jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint településközponti vegyes területek.
(2) A településközponti vegyes területen belül elhelyezhető épületek és funkciók az OTÉK 16. § (2) bekezdés szerint, kivéve a 6. pontot.
(3) A településközponti vegyes területen belül kivételesen sem helyezhetőek el az OTÉK 16. § (3) bekezdésben fölsorolt létesítmények.
(4)
null
(5) A településközponti vegyes területek építési övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása:
null

12. §

Gazdasági területek

(1) A terv gazdasági kereskedelmi és szolgáltató területe (Gkszk 1…) a sajátos építési használat szerint elsősorban környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál, a terv szerinti térbeli rendben, az alábbiak szerint:
1. Gkszk 1.1
- Sajátos használat, ill. rendeltetés kereskedelmi szolgáltató terület
- alkalmazható beépítési mód oldalhatáron álló – szabadonálló
- alkalmazható építési övezet jele Gkszk 1.1
- a telek legnagyobb beépítettsége (%) 40
- az épület legnagyobb építmény-magassága (m) 7,5
- A telek legkisebb aktív zöldfelülete % 20
- A telek minimális területe m² 1200
- A telek legkisebb alakítható szélessége (m) 30
Az övezet kisvásárok megtartására és települési piac céljára szolgál, ezért az övezeten belül csak kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, piacfelügyeleti és egyéb, a piac funkcióját kiegészítő, azt nem zavaró funkciók jelenhetnek meg.
2. Gkszk 1.2
- Sajátos használat, ill. rendeltetés kereskedelmi szolgáltató terület
- alkalmazható beépítési mód oldalhatáron álló – szabadonálló
- alkalmazható építési övezet jele Gkszk 1.2
- a telek legnagyobb beépítettsége (%) 50
- az épület legnagyobb építmény-magassága (m) 9,5
- A telek legkisebb aktív zöldfelülete % 20
- A telek minimális területe m² 5000
- A telek legkisebb alakítható szélessége (m) 50
A kereskedelmi, szolgáltató területen önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el, de a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás kialakítható.
(2) A terv nem zavaró hatású egyéb ipari gazdasági területe (Gipk 1…) a sajátos építési használat szerint elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál, a terv szerinti térbeli rendben, az alábbiak szerint:
1. Gipk 1.1
- Sajátos használat, ill. rendeltetés nem zavaró hatású egyéb
gazdasági terület
- alkalmazható beépítési mód oldalhatáron álló
- alkalmazható építési övezet jele Gipk 1.1
- a telek legnagyobb beépítettsége (%) 40
- az épület legnagyobb építmény-magassága (m) 7,5
- A telek legkisebb aktív zöldfelülete % 25
- A telek minimális területe m² 1200
- A telek legkisebb alakítható szélessége (m) 40
2. Gipk 1.2
- Sajátos használat, ill. rendeltetés nem zavaró hatású egyéb
gazdasági terület
- alkalmazható beépítési mód szabadonálló
- alkalmazható építési övezet jele Gipk 1.2
- a telek legnagyobb beépítettsége (%) 50
- az épület legnagyobb építmény-magassága (m) 7,5
- A telek legkisebb aktív zöldfelülete % 30
- A telek minimális területe m² 2500
- A telek legkisebb alakítható szélessége (m) 50
3. Gipk 1.3
- Sajátos használat, ill. rendeltetés nem zavaró hatású egyéb
gazdasági terület
- alkalmazható beépítési mód szabadonálló
- alkalmazható építési övezet jele Gipk 1.3
- a telek legnagyobb beépítettsége (%) 30
- az épület legnagyobb építmény-magassága (m) 9,5
- A telek legkisebb aktív zöldfelülete % 30
- A telek minimális területe m² 5000
- A telek legkisebb alakítható szélessége (m) 50
Az egyéb ipari terület elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményeinek elhelyezésére szolgál. Az egyéb ipari gazdasági területen kivételesen elhelyezhető a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás.
(3) A terv ipari gazdasági területe (Gipk 2…) a sajátos építési használat szerint elsősorban olyan a környezetre jelentős hatást gyakorló ipari terület, mely a különlegesen veszélyes (pl. tűz-, robbanás-, fertőzőveszélyes), bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál. amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el, a terv szerinti térbeli rendben, az alábbiak szerint:
- Sajátos használat, ill. rendeltetés gazdasági ipar terület
- alkalmazható beépítési mód szabadonálló
- alkalmazható építési övezet jele Gipk 2.1
- a telek legnagyobb beépítettsége (%) 40
- az épület legnagyobb építmény-magassága (m) 9,5
- A telek legkisebb aktív zöldfelülete % 30
- A telek minimális területe m² 5000
- A telek legkisebb alakítható szélessége (m) 50
Az övezetben (Gipk 2.1) az egyéb iparterületi funkciók mellett mezőgazdasági üzemi funkciók és állattartó telephelyek is elhelyezhetőek, az egyéb szakhatósági előírások megtartása mellett.

12/A. §8 A Petőfi u. – Temető u. – Kossuth L. u. – Fertő u. által határolt tömb gazdasági terület építési telkeit a saját területükön belül legalább 10 méter szélességű és legalább 3 szintes zöldfelületként kialakított zöldfelületi sávval kell ellátni a telekhatárok mentén. A 3 szintes kötelező zöldfelületi sávba benyúló épület felújítható, átalakítható, zöldfelületi sáv megszakításával új épület, ingatlan megközelítését szolgáló út építhető, amennyiben a tervezett tevékenység a szomszédos övezetre zavaró hatást nem jelent.

13. §

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek

(1) Kereskedelmi szolgáltató terület:
null
a) Az övezetben nem helyezhetők el az OTÉK 19. § (2) bekezdés 5. pontjában megadott létesítmények.
b) Az övezetben kivételesen sem helyezhetők el az OTÉK 19. § (3) bekezdés 1. pontjában megadott létesítmények.
c) A részben meglévő, illetve tervezett Gksz övezetekben a telekalakítást elősegítő telekalakítási, telekrendezési tervet kell készíteni.
(2)
null
Az övezeten belül csak kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, piacfelügyeleti és egyéb, a piac funkcióját kiegészítő, azt nem zavaró funkciók jelenhetnek meg.
(3) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása:
null

14. §

Ipari területek

(1)
null
a) Az iparterület besorolását tekintve egyéb ipar terület.
b) Az övezetben nem helyezhetők el az OTÉK 20. § (5) bekezdés 2. pontjában megadott létesítmények.
c) A Gip 1.2 jelű övezet igény esetén több önálló, legalább 1 ha területű építési telekre osztható, felosztás esetén részletes szabályozási terv készítendő.
d) A tervezett Gip övezetekben a telekalakítást elősegítő telekalakítási, telekrendezési tervet kell készíteni, melyen belül a belső úthálózati rendszert is ki kell alakítani, mely lehet közterület, de lehet iparterületen belüli magánút is. Amennyiben magánúttal történik a területek kiszolgálása, úgy azokat a közforgalom számára meg kell nyitni.
(2)
null
Az iparterület besorolását tekintve egyéb ipar terület, amelyen belül az egyéb iparterületi funkciók mellett mezőgazdasági üzemi funkciók és állattartó telephelyek is elhelyezhetőek, az egyéb szakhatósági előírások megtartása mellett.
(4) Az egyéb iparterületek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása:
null

14/A. §9 A 14.§ (1) bekezdése alapján az Petőfi u. – Temető u. – Kossuth L. u. – Fertő u. által határolt tömb építési övezetben elhelyezésre kerülő technológiai építmény (kémény, siló stb.) magassága meghaladhatja az övezetben meghatározott épületmagasságot, de annak magassága 15 métert nem haladhatja meg, ha az alkalmazott üzemi technológia szempontjából az szükséges.

15. §

Különleges területek

(1) A szabályozási terven K jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint különleges területek
(2) A különleges területek sajátos használatuk szerint az alábbi övezeti besorolásba tartoznak:
a)
null
b)
null
c)
null
d)
null
(3) A különleges területek övezeti szabályozása:
a)
null
b)
null
1.
null
Az újonnan működésbe vont területek esetében 20 méter széles védősávot kell kialakítani.
Újonnan működésbe vont terület esetén előfásítási és parcellázási terv készítendő táj- és kertépítész bevonásával.
c)
null
1.
null
Az övezetben kizárólag csak kiszolgáló, illetve irodai funkciójú épület építhető, melyen belül legfeljebb 2 szolgálati lakás létesíthető.
A kutak védőtávolságát meg kell tartani.
2.
null
Kialakítása magasabb rendű ágazati előírások szerint.
Az övezetben csak üzemi funkció vagy az azt kiszolgáló technikai berendezések helyezhetők el.
d)
null
Rekultiváció után véderdő funkcióval. Nem beépíthető.
Védőtávolsága rekultiváció után 300 méter.
null
Az övezetben csak kiszolgáló épület építhető.
Kialakítása ágazati szabványok és környezetvédelmi előírások szerint.
(4) Különleges területek övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása:
null

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

16. §

Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata

(1) A rendelet hatálya alá eső területen lévő közterületeket a szabályozási terv határozza meg.
(2) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.
(3) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos és az önkormányzat hozzájárulása szükséges.
(4) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.
(5) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:
a)
b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények
c) köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak),
d) szobor, díszkút, egyéb műalkotások elhelyezése
e) távbeszélő fülke elhelyezése,
f) építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok elhelyezése), építőanyag-tárolás,
g) zöldfelületek, fasorok
h) játszótér kialakítása
i) közművek felépítményei
j) egyéb, Önkormányzat által közterület rendeletben engedélyezett funkciók.
(6) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, a közterület-használat egyéb feltételeit, illetőleg a használat díját a közterület tulajdonosa esetenként, - esetleg a tulajdonosi elvárásokat és az engedély nélküli használat szankcióit is tartalmazó - külön rendeletben szabályozza.
(7) Az építési telkek közművesítését közterületről vagy közforgalom számára megnyitott magánútról kell megoldani.
(8) A közterületen minden esetben biztosítani szükséges a szintkülönbség rámpával történő áthidalását is. (Gyalogos átkelőhelyeknél döntött szegélysáv stb.)
(9) Biztosítani szükséges minden parkolóban legalább egy kerekes-székekkel is igénybe vehető (méreteinél nagyobb) gépkocsi-parkoló létesítését, melyet kizárólagos használatot biztosító tábla jelezzen.

17. §

Közlekedési és közműterületek

(1) A terv közlekedési területei a tervben szabályozási vonalak által meghatározott:
KÖú jelzésű közterületei, melyek közlekedési és közműlétesítmények elhelyezésére szolgálnak
(2) A közterületek, közlekedési területek övezeti besorolása és szabályozási szélessége:
a) null
b) null
c) null
Szabályozása belterületen: min. 30 méter, illetve szabályozási terv szerint
Szabályozása külterületen: az út szabályozási szélessége – közterületet és nem közterületet elválasztó határvonal – a meglévő jogi határokkal
- az út építési területe min. 30 méter
- az út védőtávolsága 100 méter
d) null
Szabályozása belterületen: min. 22 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték
e) null
Szabályozása: méretezés nélküli minimális szélessége 12 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték
f) null
Szabályozása külterületen: Az út szabályozási szélessége – közterületet és nem közterületet elválasztó határvonal – meglévő jogi határokkal, illetve 6 méter. Az út építési területe minimum 12 méter
g) null
Szabályozása: jogi határvonal ill. szabályozási terv szerint
(3) A meglévő és tervezett belterületi utakat tűzvédelmi, tűzoltási és környezetvédelmi szempontok miatt szilárd burkolattal kell ellátni.
(4) Az úthálózati rendszer hierarchiáját és a szükséges fogalommeghatározásokat a HÉSZ 2.sz. függeléke tartalmazza.
(5) Meglévő, szilárd burkolat nélküli, beépített ingatlanokkal határolt belterületi utak burkolattal történő ellátásával egy időben legalább az út egyik oldalán fásítani kell. A fásítás tervezése az útburkolat tervezésével párhuzamosan történjen szakági tervező bevonásával.
(6) Újonnan kijelölt lakóterületek és településközponti vegyes területek újonnan létesítendő feltáró útjának fásítása a burkolattal egyszerre tervezendő szakági tervező bevonásával és megvalósítandó az útépítéssel párhuzamosan.
(7) Újonnan létesítendő gyalogút kialakításakor a gyalogút megvilágításáról és 50 m-ként hulladékgyűjtők elhelyezéséről gondoskodni kell.
(8) Újonnan létesítendő kerékpárút mentén külterületen min. 1000 m-ként pihenő szigetek kialakítása szükséges szilárd burkolattal, asztalokkal, padokkal, és hulladékgyűjtővel.

18. §

A közművesítés területei és létesítményei

(1) A rendelet hatálya alá eső területet teljes, de legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. A közművesítés a beépítés feltétele.
Az egyes beépítésre szánt területfelhasználási egységek közműellátásának mértéke:
Kertvárosias lakóterület:
teljes közművesítés
Falusias lakóterület:
belterületen teljes közművesítés
külterületen legalább részleges közművesítés
Településközponti vegyes területek:
teljes közművesítés
Gazdasági területek:
teljes közművesítés
külterületen legalább részleges közművesítés
Különleges területek:
teljes közművesítés
(2) Az egyes területfelhasználási egységekben a területen a vízi közmű kiépítés mértéke:
a) A vezetékes ivó, használati és tűzoltóvíz-ellátás kiépítése és üzemképes állapotban tartása a területfelhasználás feltétele. Az ivóvízhálózat körvezetéki rendszerében épüljön ki. A tűzcsapok a vonatkozó előírásokban rögzített távolságokra telepítendők.
A csatlakozó és házi bekötővezetékek ingatlanonként elkülönítve épüljenek. A fogyasztásmérők ingatlanon belül az Üzemeltető előírásai szerint valósítandók meg.
b) A szennyvízelvezetés a csapadékvíz elvezetésétől függetlenül elválasztott rendszerben ingatlanonkénti bekötésekkel valósítható meg.
c) A csapadékvíz-elvezetés nyílt rendszerű csapadékcsatornával indokolt esetben zárt rendszerű csapadékcsatornával épüljön ki.
Ahol a csapadékvíz csatorna kiépült az ingatlanokat kötelezően rá kell kötni.
(3) A szennyvízcsatorna kiépítéséig zárt rendszerű szennyvíztároló is engedélyezhető.
Ahol a szennyvízcsatorna kiépült az ingatlanokat kötelezően rá kell kötni.
(4) A közművek építéséről, átépítéséről és kiváltásáról az utak építése előtt kell gondoskodni.
(5) A közműépítés számára szükséges felépítményeket a terven kialakított építési területen kell megvalósítani.
(6) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjain belül építményt elhelyezni csak a terv előírásainak megfelelően szabad.

19. §

Zöldterületek

(1) A település közterületi zöldterületei önálló területfelhasználási egységként közpark formában jelennek meg.
null
(2) Szabályozása az OTÉK 27. § szerint.
(3) Védett közterületekhez kapcsolódó közparkok külön előírás szerint.

20. §

Erdőterületek

(1) Az erdő céljára szolgáló terület.
(2) Az erdőterületek az erdő rendeltetése szerint:
null
(3) Az erdőterületek beépíthetősége az OTÉK 28. § (3) és (4) bekezdés szerint.
(4)
null
Az övezet területén csak köztárgyak, utak, nyomvonal jellegű vezetékek, közmű-építmények helyezhetők el akkor, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák. Épület a védelmi erdőben nem helyezhető el.
null
(5)
null
A gazdasági erdőövezet az általában gazdasági rendeltetésű erdők területe, ahol az erdőgazdálkodással és vadgazdálkodással, továbbá az oktatással és kutatással összefüggő építmények helyezhetők el.
Az övezet területén elhelyezhetők:
- az erdő rendeltetésének megfelelő üzemi építmények,
-szolgálati lakó- és szállásépületek, őrházak és ezek melléképületei, melléképítményei (pl. erdészház, munkásház stb.),
- vadászház,
- oktatási-kutatási építmények,
- közlekedési és szállítási építmények

21. §

Mezőgazdasági területek

(1) Mezőgazdasági területek besorolása:
Kertes mezőgazdasági terület, jele Mk.
Általános mezőgazdasági terület, jele Má.
Korlátozott használatú mezőgazdasági terület, jele Mák.
(2) A mezőgazdasági területek sajátos használatuk szerint az alábbi övezetekre tagozódnak:
a)
null
1.
null
Beépíthetősége OTÉK 29. § (3) bekezdés szerint.
Kertes mezőgazdasági övezetben lakóépület nem helyezhető el.
b)
null
1.
null
Beépítési lehetőségek OTÉK 29. § (3) bekezdés szerint.
- Új állattartó telepek létesítése csak 2,0 ha-nál nagyobb területen, külön szakhatósági engedélyek beszerzésével lehetséges. Állattartó telep birtokközpontként önállóan is kialakítható, de a 2,0 ha minimális telekterületnek ekkor is meg kell lennie.
- Mezőgazdasági területek szántó övezete felfelé szabályozott, azaz az alábbi szántó területből történő művelési ág változások jelen rendelet és kapcsolódó terv megváltoztatása nélkül is végezhetők:
null
- Ha lakóterülethez 1000 m-nél közelebb eső szántóterület művelését felhagyják, akkor az azt követő 6 évben a rendszeres kaszálásról és cserje irtásról gondoskodni kell.
- Lakóterülettől legalább 1000 m-re, vagy annál távolabb elhelyezkedő szántó felhagyásakor elegendő a begyepesedés időszakában csupán a csejeirtást elvégezni.
2.
null
Az övezetben csak állattartási célokra épülhet épület vagy építmény, de nem megengedett állattartó telepek létesítése. Az állattartás építményei közül csak karám és kerítés, fedett-nyitott nyári szállás létesíthető természetes anyagokból.
- Mezőgazdasági területek gyep övezete felfelé szabályozott, azaz az alábbi gyep területből történő művelési ág változtatások jelen rendelet és kapcsolódó terv megváltoztatása nélkül is végezhetők:
null
- Gyep területek feltörése, majd ugaron hagyása tilos.
- Lakóterülethez 1000 m-nél közelebb eső éppen begyepesedő területeken rendszeres kaszálást és cserjeirtást kell végezni a szántóföldi művelés felhagyását követő 6 évig, majd ezt követően cserjeirtást szükség szerint.
- Lakóterülettől 1000 m-nél távolabb eső, éppen begyepesedő területeknél elegendő csupán cserje irtást végezni.
- Beállt gyepek és a gyepesedés folyamatában lévő gyepek talajának forgatása, lazítása tilos.
3.
null
Beépítési lehetőségek OTÉK 29. § (3) bekezdés szerint.
Az övezetben lakóépület nem építhető.
4.
null
Az övezet nem beépíthető.
c)
null
A korlátozás okai:
- védett természeti területek, természeti területek
1.
null
Ide tartoznak a természeti oltalom alatt álló szántó területek (természeti területek és védett területek).
Az övezet nem beépíthető.
A települési építési szabályozás értelmében megengedhető változtatások:
null
2.
null
Ide tartoznak a természeti oltalom alatt álló gyepterületek (természeti területek és védett területek). Beépítése kivételesen az általános gyepövezetben leírtak szerint, a HNPI eseti szakhatósági hozzájárulásával.
- Amennyiben a természetvédelmi hatóság azt jóváhagyja védett gyep területeken ( természeti gyep területen) a következő művelési ág változtatások hajthatók végre:
null
- Ezen gyep területek beerdősítése a következő betartandó szempontok szerint végezhető:
Erdősítés előtt csupán talajlazítás végzendő.
Erdészeti monokultúra telepítés tilos, csak hazai, honos fajok alkalmazása lehetséges.
Ügyelni kell a helyes elegyarányra.
A lassan növő fajokat évekkel korábban, míg a gyorsan növő fajokat későbbi, ütemezett telepítéssel kell az állományba vinni.
Klónozott, vagy vegetatív úton szaporított fajok alkalmazása tilos.
3.
null
Nem beépíthető.
- Ha a védett vizes élőhely „csupán” természeti területként nyilvántartott az előzőek alapján a HNPI jóváhagyásával beerdősíthető.
(3) A szántó és gyep művelési ágú területek felfelé szabályozottak, azaz, az alábbi ábrákon a nyilak irányába történő művelési ág változtatás a település külterületén az általános és korlátozott mezőgazdasági szánó és gyep területeken megengedett. A nyilakkal ellentétes irányú művelési ág változtatás jelen terv elfogadása után a településrendezési terv módosítása nélkül nem lehetséges.
null
Ha a természeti területként nyilvántartott szántó, gyep, vagy nádas terület erdősítését a HNPI engedélyezi a terület véderdő övezetbe, vagy korlátozott gazdasági erdő övezetbe sorolandó.

22. §

Vízgazdálkodási terület

(1) A vízgazdálkodással összefüggő területek.
(2)
null
(3) A patakmedrek, árkok esetében a mederfenntartási munkák folytatásához szükséges a partéltől számított 6,0 m széles felvonulási terület biztosítása a munka- és szállítógépek szabad közlekedési útvonala számára, legalább az egyik oldalon.
(4) A patakok, vízfolyások műtárgyait védeni kell, a fagy okozta károkat felújítással el kell hárítani.
(5) A patakok és vízfolyások medrében a cserje és fanövéseket el kell távolítani, a nád és gaznövéseket a parti birtokosok kötelesek kaszálni vagy kaszáltatni.
(6) A veszélyes és kommunális hulladékok elhelyezése a medrekben és a medrek környezetében tilos, a károkozókat közigazgatási- vagy büntetőeljárás keretében felelősségre kell vonni.
(7) A parti birtokosok kötelesek a külterületi vízfolyások fenntartásáról gondoskodni. A vízfolyások partélétől számított 6-6 m fenntartási területsávot szükséges biztosítani felvonulás céljára.
(8) A külterületi átereszek és műtárgyak fenntartása a tulajdonos illetve a kezelő kötelessége.
(9)
null

Különleges beépítésre nem szánt terület10

22/A. § A hírközlési terület (Kh) övezetébe kizárólag vezeték nélküli távközlési célú torony, a működéshez szükséges konténer helyezhető el. Az övezetben épület nem létesíthető.

IV. Fejezet

A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET VÉDELMI ELŐÍRÁSAI

23. §

Általános előírások

(1) A környezethasználatot úgy kell megszervezni, hogy
a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,
b) megelőzze a környezetszennyezést,
c) kizárja a környezetkárosítást.
(2) Valamennyi terület-felhasználás, létesítés, beavatkozás tervezése során érvényre kell juttatni a környezetvédelem előírásait.
(3) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik.
(4) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.
(5) Fl jelű övezetekben telepengedély az alábbi tevékenységekre nem adható ki (a hatályos TEÁOR kódszámai csoportosítása szerint):
(6) vegyi anyag készítő és előállító [24.1, 24.2], építési betontermék-gyártás [26.61], előkevert beton gyártása [26.63], habarcsgyártás [26.64], egyéb beton-, gipsz-, cementtermék gyártása [26.66], kőmegmunkálás [26.70], csiszoló termék gyártása [26.81], vas, acél, vasötvözet-alapanyag gyártása [27.10], öntött cső gyártása [27.21], acélcső gyártás [27.22], hidegen húzott vas, acéltermék gyártása [27.31], alumíniumgyártás [27.42], ólom, cink, ón gyártása [27.42], rézgyártás [27.44], fémszerkezet gyártás (fémszerkezet lakatos) [28.11], fémtartály gyártása [28.21], fémalakítás, porkohászat [28.40], fémfelület kezelés (pl. galvanizáló, ónozó, ólmozó, mártó) [28.51], gépgyártás [29.24, 29.31, 29.32, 29.40, 29.51, 29.52, 29.53, 29.54, 29.55, 29.56], autóbontó [50.20.], műanyag-feldolgozás, műanyagdarálás, -darabolás [25.24].
(7) A jelenleg a meglévő területen üzemelő és a fenti kizáró listán szereplő tevékenységek esetén üzemelés-technológiai terv készítése, majd az érintett szakhatóságok értékelése alapján dönthető el a feltételekhez kötött telepengedélyek kiadása.
(8) Az új területek beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítése, illetve a meglévő területen a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (pl.zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező.
(9) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.
(10) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében irányadó jelleggel érvényesíteni kell az előírásokat és a jó mezőgazdasági gyakorlat szabályait.
(11) Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni. [Jóváhagyáskor: a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 6. §-a és 2. sz. melléklete szerint.]
(12) A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes technológiákat.
(13) Az egyes tevékenységek környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzése érdekében a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszűntetésére irányuló, az elérhető legjobb technológián alapuló intézkedéseket az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során állapítja meg a környezetvédelmi hatóság.
(14) A környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységekre környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni a vonatkozó jogszabályok szerint, és környezetvédelmi engedélyezési eljárást kell lefolytatni.
(15) A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint.

24. §

A természet értékeinek védelme

(1) Országos védelem alatt álló (illetve javasolt) területek jegyzékét a HÉSZ 3.sz.függeléke tartalmazza. A természeti területek és értékek megóvása érdekében a természet védelméről szóló 1996. évi Llll. törvény, továbbá a természetvédelemmel összefüggő, előző törvényekben nem szabályozott kérdésekben a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi Llll. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

25. §

A föld védelme

(1) A mezőgazdasági termőföldek minőségének megóvása, a termőképesség fenntartása, rendeltetésszerű használata a földtulajdonosok ill. használók kötelessége.
(2) A beruházó köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről.
(3) A kataszterezett vagy később jegyzékbe vett Természeti Területek kezelési előírásairól az illetékes Nemzeti Park gondoskodik.
(4) Építmények létesítése illetve az építési terület előkészítése során a termőföld védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról az engedélyesnek kell gondoskodnia.
(5) Az építmény terepszint alatti és feletti helyiségeit úgy kell kialakítani, hogy a használatukkal összefüggésben keletkező folyékony települési és veszélyes hulladék a talajba ne kerülhessen.
(6) A téli síktalanítás kizárólag érdesítő vagy más környezetbarát anyaggal történhet. Mindennemű vegyszer használata tilos.

26. §

A vizek védelme

(1) Fokozottan kell védeni a település területét érintő vízfolyások vízminőségét. A felszíni és felszín alatti vizek minőségére, vízminőségi határértékére vonatkozóan az egyéb jogszabályok rendelkezéseit is figyelembe kell venni. A felszíni vizek védelme érdekében az élővízbe bevezethető víz minőségi paramétereit a módosított 3/1984. (II. 7.) OVH rendelkezés határozza meg.
(2) A területfelhasználás és az építmények elhelyezése során biztosítani kell, hogy szennyeződés a vizekbe ne juthasson, továbbá a vizek mennyisége, minősége és szintje kedvezőtlenül meg ne változzon.
(3) Gondoskodni kell az általános érvényű vízvédelmi előírásokban, továbbá a vonatkozó helyi vízminőség védelmi előírások betartásáról.
(4) A mély fekvésű területek csak nem szennyezett anyaggal tölthetők föl.
(5) A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése engedély alapján történhet.
(6) A parti sávok, vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint a szabályozási tervlapon szerepeltetett védősáv fennmaradását biztosítani kell.
(7) Élővízbe bocsátott szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket be kell tartani.
(8) A kiépítendő közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó küszöbértékeket be kell tartani. [Jóváhagyáskor: a küszöbértékeket a csatornabírságról szóló 204/2001. (X.26.) Korm. rendelet tartalmazza.]

27. §

A levegőtisztaság védelme

(1) A levegőt védeni kell minden olyan mesterséges hatástól, amely annak természetes minőségét hátrányosan megváltoztatja vagy az egészségre káros módon terheli.
(2)
(3) A területen csak olyan építmények elhelyezésére és tevékenységek folytatására adható engedély, melyek során a területre vonatkozó technológiai kibocsátási határértékek teljesülnek.
(4) A szállópor terhelés mérséklésére az utak vonalában zárt, nagy lombozatú fasorok telepítéséről legkésőbb az út felújítása, kiépítése során az út tulajdonosának ill. kezelőjének kell gondoskodni.
(5) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket.
(6)
(7)
(8) Fl övezetbe csak olyan gazdasági tevékenység, nem telepíthető, amelyhez olyan helyhez kötött pontforrás, illetve diffúz forrás kapcsolódik.
(9) Építési munka befejezését követően, az igénybevett és bolygatott építési ill. felvonulási földterületek teljes egészét –a későbbi gyomosodás megelőzése érdekében- rekultiválni, fito-remediálni kell, lehetőleg gyep valamint fás, cserjés társulások telepítésével.

28. §

Zaj és rezgés elleni védelem

(1) A település belterületének zaj és rezgés elleni fokozott védelméről külön jogszabályokban, szakhatóságok által meghatározott határértékek betartásával kell gondoskodni.
(2) A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető, illetve bármely tevékenység csak abban az esetben folytatható, ha az általa kibocsátott zaj mértéke környezetében a vonatkozó rendelet szerinti határértéket nem haladja meg.
(3)
(4)
(5) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken.
(6) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését.
(7) Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni.
(8) Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belül vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket.
(9) Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít.

29. §

Hulladékgazdálkodás, ártalmatlanítás

(1) A települési hulladék ellenőrzött és előírt módon szervezett gyűjtését és szállítását egyéb önkormányzati rendelet szabályozza.
(2) A veszélyes hulladék szeméttelepre nem kerülhet. A veszélyes hulladék gyűjtéséről, biztonságos és átmeneti tárolásáról, elszállításáról illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelő gondoskodik, szakirányú cégek bevonásával. (101/1996. (VII. 12.) A területen működő létesítmények veszélyesnek minősülő hulladékaikat a szennyvízhálózatba nem bocsáthatják, kommunális szilárd hulladékkal együtt nem kezelhetik.
(3) A település területén belül kommunális és egyéb hulladék csak zárt edényzetben tárolható elszállításig.
(4) A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Veszélyes hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról. [Jóváhagyáskor: a hulladékok elhelyezésével, ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységek végzése során a 98/2001. (VI.15.) Kormányrendelet és a 102/1996. (VII.12). Korm.rendelet előírásait kell figyelembe venni és betartani, illetve a hulladékgazdálkodási törvény végrehajtására hatályba kerülő jogszabályokat. A hulladékok jegyzékét a 10/2002. (III.26.) KöM rendelettel módosított 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet tartalmazza.]

30. §

Sugárzás

(1) Sugárzás tekintetében a rendelet hatálybalépésekor az MSZ 16260/1 állami szabvány van érvényben.
V. Fejezet

31. § (1)

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

(7)

(8)

(9)

(10)

VI. Fejezet

A TELEPÜLÉSIRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁT BIZTOSÍTÓ SAJÁTOS JOGI INTÉZMÉNYEK

32. §

Építésjogi követelmények

(1) Az Étv. 18. § és 19. § előírásai betartandók.

33. §

Építési tilalom

(1) Az építési tilalom alá eső területen az Étv. 22. § (2) bek. szerinti munkák végezhetők. A településen építési tilalom alá esnek a következő hrsz-ú ingatlanok:…..

34. §

Telekalakítás szabályai

(1) A település igazgatási területén telket csak úgy szabad alakítani, hogy az a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége a Szabályozási tervnek és a vonatkozó jogszabályoknak megfeleljen.

35. §

Elővásárlási jog

(1) A települési önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg a … hrsz-ú ingatlanok esetében, a települési célok megvalósítása érdekében.

36. §

Kisajátítás

(1) Kisajátítás a Szabályozási terven közútnak kijelölt … hrsz.-ú ingatlanokat érinti. A kisajátítás a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően történjen.

37. §

Helyi közút céljára történő lejegyzés

(1) Kisajátítás nélkül lejegyezhető a Szabályozási terven jelölt szabályozási vonalak által érintett ingatlanok, helyi közút céljára szükséges része ill. azok a telkek ahol építmény nem található és a Szabályozási terv közút kialakítását irányozta elő (Étv.27. §).

38. §

Útépítési és közművesítési hozzájárulás

(1) Útépítési és közművesítési hozzájárulás tekintetében az Étv.28. § szerint kell eljárni.

39. §

Településrendezési kötelezések

(1) Beültetési kötelezettséget rendel el a HÉSZ a következő -Szabályozási terven jelölt- területekre:
- meglévő gazdasági területek esetében lehatároló növénysáv telepítése 5 éven belül,
- tervezett gazdasági területek esetében lehatároló növénysáv telepítése a gazdasági tevékenység megkezdésétől számított 2 éven belül,
- a temető bővítési területén az előírt növénysáv telepítését a használatbavételtől számított 3 éven belül el kell végezni.
A beültetéseket a megadott határidőig a terület tulajdonosának kell elvégezni.

Kártalanítási szabályok

40. § (1) A kártalanításra vonatkozóan az Étv.30. § előírásait kell figyelembe venni.

VII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

41. § (1) Ez a rendelet és a hozzátartozó szabályozási tervek 2006. augusztus 1. lépnek hatályba.

(2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a módosított 7/1995. (VI. 29.) számú Önkormányzati Rendelettel jóváhagyott korábbi településrendezési terv hatályát veszíti.

1. függelék

Állattartó épületek elhelyezésének szabályai lakóterületen
(1) Kervárosias lakóterületen belül

1. Csak saját szükségletnek megfelelő állattartás engedélyezett.

2. 400 m2-nél kisebb telken csak kishaszonállatok tarthatóak, darabszámuk maximum 50 lehet.

(2) Falusias lakóterületen belül

1. Azokban a falusias lakótelkeken, ahol a telekterület 600 m2, csak saját szükségletet szolgáló állattartás engedélyezhető.

2. 400 m2-nél kisebb telken csak kishaszonállatok tarthatóak, darabszámuk maximum 50

lehet.
(3) Saját szükségletű állattartás mértéke
A saját szükségletű állattartás mértéke az alábbiak szerint állapítandó meg
*1 nagy haszonállat: marha, ló, szamár, öszvér
*2 haszonállat: sertés, juh, kecske, strucc, emu
*3 kis haszonállat: baromfi, nyúl, galamb
(4) Kistermelői állattartás mértéke:

Haszonállat *2 db
együttesen max.

Kis haszonállat *3 együttesen max.

2

2

100

1. Azokban a falusias lakóövezetekben, ahol a telekterület 3000 m2, és a minimális telekszélesség 20 méter kistermelői állattartás engedélyezhető.

2. A kistermelői állattartás mértéke az alábbiak szerint állapítandó meg:

Nagy haszonállat: 20 db ló
30 db szarvasmarha, szamár vagy öszvér
Haszonállat: 60 db sertés
100 db juh, kecske
30 db strucc
Kis haszonállat: 500 db baromfi (tyúkféle, vízi szárnyas, pulyka stb.)
500 db galamb
50 db nyúl (és szaporulata)

3. A 700 m2 és 3000 m2 telekterületű lakóterületeken a kistermelői állattartás darabszámát területarányosan kell meghatározni, a számosállat szabvány betartásával.

(5) Állattartásra szolgáló épületek és átmeneti trágyatároló létesítmények védőtávolságai:

Védőtávolság

Állattartásra szolgáló épületek

a telek utcai telekhatárától

lakóépület-
től

ásott

fúrott

csatlakozó vízvezeték-
től

Vízvezetéki csaptól

kúttól

Nagy haszonállat esetén
1-2 állatig
3-5 állatig
6-10 állatig
10 fölött


15

10

15

5

2

3

20

15

20

10

5

5

25

25

20

15

5

5

40

40

35

25

10

10

Haszonállat esetén
1-5 állatig
6-10 állatig
11-15 állatig
15 fölött


15

10

15

5

2

3

20

15

15

5

2

3

25

25

15

10

5

5

40

40

25

20

10

10

Kis haszonállat esetén
prémes állat
10 állatig
11-30 állatig
30 fölött


15

10

10

5

1

3

20

15

15

10

2

5

40

40

25

20

10

10

Baromfifélék
20 állatig
21-50 állatig
50-200 állatig
200 fölött

15

5

10

5

1

3

15

15

10

5

1

5

25

25

15

10

5

5

40

40

25

20

10

10

2. függelék

Közlekedési területek besorolása
(1)
null
A települést jelenleg nem érinti.
(2)
null
A települést jelenleg nem érinti.
(3)
null
Külterületen:
3821.sz. Rakamaz-Balsa-Nagyhalász összekötő út
Belterületen:
38311.sz. VÁV út
Petőfi u.
Toldi u.
Dózsa Gy. u.
(4)
null
Petőfi u.
Toldi u.
Dózsa Gy. u.
(5)
null
Belterületi szabályozási terv szerint.
(6)
null
Külterületi szabályozási terv szerint
Fogalom meghatározások:
Külterület:

a) Az út szabályozási szélessége: Az út szabályozási területén belül csak az út, és az út vízelvezetésének műtárgyai helyezhetők el.

b) Az út építési területe: Az út építési területén belül csak a közlekedést kiszolgáló

- közlekedési építmény,
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
- igazgatási épület,
- a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás helyezhető el.

c) Az út védőtávolsága: Az út védőtávolságán belül funkció korlátozása nélkül bármilyen épület és építmény elhelyezhető, de csak a közút kezelőjének hozzájárulása és feltételeinek, előírásainak betartása mellett.

Belterület:

a) Szabályozási szélesség: A közterületeket és nem közterületeket elválasztó határvonal.

(7)
null
Dombrád-Balsa keskeny nyomtávú vasútvonal
(3) Gazdasági területek
Gkszk: Korlátozott használatú kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület övezete: Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi övezettel érintett, nitrátérzékeny területen fekvő kereskedelmi-szolgáltató jellegű gazdasági terület övezete.
Gipk: Korlátozott használatú egyéb iparterület övezete: Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi övezettel érintett, nitrátérzékeny területen fekvő egyéb iparterület jellegű gazdasági terület övezete.

3. függelék

A természet értékeinek védelme
Védett természeti területek:

VÉDETT

HELYSÉG

HRSZ

TULAJ. TER

MŰVÁG

Védett

Gávavencsellő

046/a

6,0247

Kivett töltés

Védett

Gávavencsellő

046/b

13,3382

Erdő

Védett

Gávavencsellő

046/c

1,4123

Gyep

Védett

Gávavencsellő

046/d

1,8868

Gyep

Védett

Gávavencsellő

047/

1,1219

Kivett sh. Út

Védett

Gávavencsellő

048/a

1,1203

Kivett anyaggö

Védett

Gávavencsellő

048/b

16,7244

Erdő

Védett

Gávavencsellő

048/c

0,6073

Kivett vízállás

Védett

Gávavencsellő

049/a

32,6298

Erdő

Védett

Gávavencsellő

049/b

5,5924

Gyep

Védett

Gávavencsellő

050/a

13,7543

Kivett holtág

Védett

Gávavencsellő

050/b

5,7809

Erdő

Védett

Gávavencsellő

050/c

0,4644

Gyep

Védett

Gávavencsellő

051/a

17,9351

Gyep

Védett

Gávavencsellő

051/b

1,9304

Erdő

Védett

Gávavencsellő

052/a

9,8944

Kivett töltés

Védett

Gávavencsellő

052/b

0,7402

Gyep

Védett

Gávavencsellő

052/c

5,5526

Erdő

Védett

Gávavencsellő

052/d

0,3434

Gyep

Védett

Gávavencsellő

052/f

0,7987

Gyep

Védett

Gávavencsellő

052/g

4,5062

Erdő

Védett

Gávavencsellő

052/h

0,2559

Gyep

Védett

Gávavencsellő

065/1a

11,7315

Gyep

Védett

Gávavencsellő

065/1b

9,7482

Erdő

Védett

Gávavencsellő

068/

80,7817

Erdő

Védett

Gávavencsellő

069/

16,9363

Kivett holtág

Védett

Gávavencsellő

071/

0,7888

Kivett sh. Út

Védett

Gávavencsellő

072/5

12,0032

Erdő

Védett

Gávavencsellő

075/a

15,3813

Kivett töltés

Védett

Gávavencsellő

075/b

1,8577

Gyep

Védett

Gávavencsellő

075/c

1,4337

Gyep

Védett

Gávavencsellő

075/d

6,2536

Erdő

Védett

Gávavencsellő

075/f

0,3196

Kivett anyaggö

Védett

Gávavencsellő

075/g

10,9316

Erdő

Védett

Gávavencsellő

075/h

2,4741

Gyep

Védett

Gávavencsellő

075/j

2,8568

Gyep

Védett

Gávavencsellő

081/1a

20,6817

Kivett Lónyai-cs

Védett

Gávavencsellő

081/1b

3,7774

Nádas

Védett

Gávavencsellő

081/1c

1,0244

Erdő

Védett

Gávavencsellő

081/1d

1,0908

Gyep

Védett

Gávavencsellő

081/1f

0,9177

Gyep

Védett

Gávavencsellő

081/1g

1,0644

Erdő

Védett

Gávavencsellő

081/1h

4,0320

Kivett töltés

Védett

Gávavencsellő

081/1j

1,0560

Gyep

Védett

Gávavencsellő

084/4

3,1857

Gyep

Védett

Gávavencsellő

084/4

17,3591

Gyep

Védett

Gávavencsellő

084/5a

17,4437

Gyep

Védett

Gávavencsellő

084/5b

5,9311

Nádas

Védett

Gávavencsellő

085/12

0,5934

Kivett mocsár

Védett

Gávavencsellő

0103/a

6,7193

Kivett töltés

Védett

Gávavencsellő

0103/b

1,9396

Erdő

Védett

Gávavencsellő

0104/a

33,1279

Kivett vízállás

Védett

Gávavencsellő

0104/h

6,4340

Gyep

Védett

Gávavencsellő

0104/c

1,6841

Erdő

Védett

Gávavencsellő

0104/d

7,3040

Szántó

Védett

Gávavencsellő

0105/a

3,1825

Kivett töltés

Védett

Gávavencsellő

0105/b

3,8578

Erdő

Védett

Gávavencsellő

0105/c

1,0999

Gyep

Védett

Gávavencsellő

0105/d

1,1124

Gyep

Védett

Gávavencsellő

0149/

5,8980

Kivett sh. út

Természeti területek:
239002 Gávavencsellő 07 Rét
239002 Gávavencsellő 08/A Kivett
239002 Gávavencsellő 08/B Erdő
239002 Gávavencsellő 08/C Kivett
239002 Gávavencsellő 010 Kivett
239002 Gávavencsellő 011/A Erdő
239002 Gávavencsellő 011/B Erdő
239002 Gávavencsellő 012/4 Kivett
239002 Gávavencsellő 014 Kivett
239002 Gávavencsellő 015 Kivett
239002 Gávavencsellő 017/A Kivett
239002 Gávavencsellő 017/B Erdő
239002 Gávavencsellő 018 Erdő
239002 Gávavencsellő 019/B Erdő
239002 Gávavencsellő 021 Kivett
239002 Gávavencsellő 024 Kivett
239002 Gávavencsellő 025/A Erdő
239002 Gávavencsellő 025/B Erdő
239002 Gávavencsellő 025/C Erdő
239002 Gávavencsellő 029 Kivett
239002 Gávavencsellő 072/1B Erdő
239002 Gávavencsellő 072/1C Erdő
239002 Gávavencsellő 072/1D Erdő
239002 Gávavencsellő 072/1H Erdő
239002 Gávavencsellő 072/1F Gyep
239002 Gávavencsellő 072/1G Gyep
239002 Gávavencsellő 072/1A Gyep
239002 Gávavencsellő 072/6 Erdő
239002 Gávavencsellő 074/B Gyep
239002 Gávavencsellő 074/C Erdő
239002 Gávavencsellő 076 Gyep
239002 Gávavencsellő 078 Gyep
239002 Gávavencsellő 079 Kivett
239002 Gávavencsellő 080/A Gyep
239002 Gávavencsellő 080/B Gyep
239002 Gávavencsellő 082/2 Kivett
239002 Gávavencsellő 083/F Gyep
239002 Gávavencsellő 038/D Gyep
239002 Gávavencsellő 083/G Erdő
236002 Gávavencsellő 082/1A Gyep
236002 Gávavencsellő 082/1B Kivett
236002 Gávavencsellő 082/2 Kivett
236002 Gávavencsellő 084/1A Rét
236002 Gávavencsellő 083 Kivett
236002 Gávavencsellő 084/1B Rét
236002 Gávavencsellő 084/2A Rét
236002 Gávavencsellő 084/2B Rét
236002 Gávavencsellő 084/2C Rét
236002 Gávavencsellő 085/2 Kivett
236002 Gávavencsellő 085/3 Kivett
236002 Gávavencsellő 085/4A Erdő
236002 Gávavencsellő 085/4H Gyep
236002 Gávavencsellő 085/4J Kivett
236002 Gávavencsellő 085/6 Kivett
236002 Gávavencsellő 086 Kivett
236002 Gávavencsellő 088 Kivett
236002 Gávavencsellő 090/1A Gyep
236002 Gávavencsellő 090/1D Gyep
236002 Gávavencsellő 090/1F Gyep
236002 Gávavencsellő 090/26A Gyep
236002 Gávavencsellő 090/26C Gyep
236002 Gávavencsellő 090/26B Kivett
236002 Gávavencsellő 090/26D Kivett
236002 Gávavencsellő 092 Kivett
236002 Gávavencsellő 093/A Gyep
236002 Gávavencsellő 093/B Kivett
236002 Gávavencsellő 093/C Kivett
236002 Gávavencsellő 094 Kivett
236002 Gávavencsellő 096 Gyep
236002 Gávavencsellő 097 Kivett
236002 Gávavencsellő 098/B Gyep
236002 Gávavencsellő 098/C Gyep
236002 Gávavencsellő 098/D Erdő
236002 Gávavencsellő 099 Kivett
236002 Gávavencsellő 0100/B Gyep
236002 Gávavencsellő 0100/C Kivett
236002 Gávavencsellő 0101 Kivett
236002 Gávavencsellő 0106/B Gyep
236002 Gávavencsellő 0107 Kivett
236002 Gávavencsellő 0108/B Gyep
236002 Gávavencsellő 0108/C Erdő
236002 Gávavencsellő 0113 Kivett
236002 Gávavencsellő 0114 Kivett
236002 Gávavencsellő 0115/A Gyep
236002 Gávavencsellő 0115/B Kivett
236002 Gávavencsellő 0115/C Kivett
236002 Gávavencsellő 0116 Kivett
236002 Gávavencsellő 0117 Kivett
236002 Gávavencsellő 0118 Gyep
236002 Gávavencsellő 0119 Kivett
236002 Gávavencsellő 0120 Gyep
236002 Gávavencsellő 0121 Kivett
236002 Gávavencsellő 0122/4 Kivett
236002 Gávavencsellő 0122/1 Gyep
236002 Gávavencsellő 0122/2 Gyep
236002 Gávavencsellő 0122/3 Gyep

1

A (2) bekezdés a Gávavencsellő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (IV. 11.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

2

A 3. §-t a Gávavencsellő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (IV. 11.) önkormányzati rendelete 9. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

3

A (1) bekezdést a Gávavencsellő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (IV. 11.) önkormányzati rendelete 9. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

4

A „Beépítésre szánt területek” alcímet (3/A-4. §-t) a Gávavencsellő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (IV. 11.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.

5

A „Beépítésre nem szánt területek” alcím címét a Gávavencsellő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (IV. 11.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.

6

A 3/B. §-t a Gávavencsellő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (IV. 11.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.

7

A 3/C. §-t a Gávavencsellő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (IV. 11.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.

8

A 12/A. §-t a Gávavencsellő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (IV. 11.) önkormányzati rendelete 5. §-a iktatta be.

9

A 14/A. §-t a Gávavencsellő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (IV. 11.) önkormányzati rendelete 6. §-a iktatta be.

10

A „Különleges beépítésre nem szánt terület” alcímet (22/A. §-t) a Gávavencsellő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (IV. 11.) önkormányzati rendelete 7. §-a iktatta be.

11

Az 1. mellékletet a Gávavencsellő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (IV. 11.) önkormányzati rendelete 8. § (1) bekezdése iktatta be.

12

A 2. mellékletet a Gávavencsellő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (IV. 11.) önkormányzati rendelete 8. § (2) bekezdése iktatta be.