1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed Ibrány Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) vagyonának teljes körére, amely a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 1. § (2) bekezdése alapján nemzeti vagyon.

(2) E rendelet szabályait akkor kell alkalmazni, ha

(3) A koncessziós és közbeszerzési eljárásra, valamint az adóigazgatási eljárásra vonatkozóan külön jogszabályok rendelkezései az irányadók.

(4) Külön helyi önkormányzati rendeletnek kell szabályoznia

2. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló vagyon forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem tartozó forgalomképesnek minősülő üzleti vagyonból áll azzal, hogy mind a törzsvagyon, mind az üzleti vagyon az Nvt. 1. § (2) bekezdése alapján nemzeti vagyonba tartozó vagyonelemekből tevődik össze.

(2) A törzsvagyon körébe az Nvt. 5. § (2), (3) és (4) bekezdése által meghatározott vagyonelemek tartoznak.

(3) Vagyonelemek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná minősítéséről külön rendeletben lehet rendelkezni.

(4) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba az Nvt. 5. § (5) bekezdésében felsorolt vagyonelemek tartoznak, valamint az alábbiak:

(5) Az üzleti vagyon az Önkormányzat vagyonának azon része, amely nem tartozik a törzsvagyonba.

(6) Az önkormányzati vagyonelemek forgalomképességének megváltoztatásáról (forgalomképesség átminősítése) - amennyiben azt jogszabály, különösen az Nvt. nem zárja ki - a Képviselő-testület dönthet.

(7) Törzsvagyon körébe tartozó vagyonelem - amennyiben azt jogszabály, különösen az Nvt. nem zárja ki - csak akkor minősíthető forgalomképes üzleti vagyonná, ha adott vagyonelem már nem szolgálja közvetlenül kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását.

3. § (1) Az Nvt. 10. § (1) bekezdésében meghatározott feladat ellátása érdekében, az államháztartásról szóló törvény és az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló kormányrendelet alapján a forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonról, valamint az üzleti vagyonról vagyonnyilvántartást kell vezetni.

(2) A vagyonnyilvántartás részeként elektronikus térinformatikai rendszert kell működtetni.

(3) Az éves zárszámadáshoz a vagyonállapotról vagyonkimutatást kell készíteni. A vagyonkimutatás az Önkormányzat és az általa irányított költségvetési szerv tulajdonában álló - ide értve az őket megillető vagyoni értékű jogokat is - nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközöket, forgóeszközöket és a pénzeszközöket mutatja be a költségvetési év zárónapján.

(4) A vagyonkimutatás a (3) bekezdés szerinti vagyont az államháztartás számviteléről szóló kormányrendelet alapján a mérleg A) B) és C) mérlegfőcsoportján belül a római számmal jelzett eszközcsoportonkénti - a tárgyi eszközök és befektetett pénzügyi eszközök mérlegcsoportok esetén az arab számmal jelzett tételek szerinti - tagolásban, forgalomképtelen törzsvagyon, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű törzsvagyon korlátozottan forgalomképes vagyon és üzleti vagyon bontásban tartalmazza.

(5) A vagyonkimutatásban a vagyonelemeket mérleg szerinti (nettó) értéken kell szerepeltetni.

(6) A önkormányzati törzsvagyon és üzleti vagyon részletes kimutatását az 1. melléklet, 2. melléklet és 3. melléklet tartalmazza.

4. § Az Önkormányzat költségvetési szerveinek - a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény és az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) alapján a vagyonelemek leltározására és leltárkészítésére jegyzői normatív utasítással kiadott szabályzatot kell alkalmazni.

5. § (1) Az Nvt. 9. § (1) bekezdésében meghatározott közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv elkészítéséről a Polgármester gondoskodik, és a Képviselő-testület hagyja jóvá.

(2) A középtávú vagyongazdálkodási terv legalább 4, a hosszú távú vagyongazdálkodási terv legalább 8 évre készül.

(3) A közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet kétévente felül kell vizsgálni.

6. § (1) A forgalomképes üzleti ingatlanok esetében az Önkormányzat nem él az értékhelyesbítés módszerével.

(2) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, vagy egyéb módon történő hasznosítására és megterhelésére, valamint bármely idegen vagyontárgy megszerzésére irányuló döntést megelőzően a vagyontárgy értékét:

(2a) Amennyiben a vagyonelem vonatkozásában rendelkezésre áll 6 hónapnál régebben, de 1 évnél nem régebben készült forgalmi értékbecslés, akkor a döntéshez annak aktualizált változata is elfogadható. Amennyiben az ingatlan értékét befolyásoló lényeges körülmények nem változtak, úgy a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv döntése alapján 6 hónapnál régebben, de 1 évnél nem régebben készült értékbecslés is elfogadható.

(3) A vagyontárgy feletti rendelkezési jog gyakorlóját az adott vagyontárgy értékétől függően, vagy - ha a hasznosítás csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik - a vagyonrész értéke alapján kell megállapítani.

(4) A vagyontárgy feletti tulajdonosi jog gyakorlóját - ideértve az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó jogosultságot is - az adott vagyontárgy értékétől függően, vagy - ha a hasznosítás csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik - a vagyon részértéke alapján kell megállapítani. A vagyontárgy részletekben történő elidegenítési szándék esetén - ha szerződés erről nem rendelkezik - az értékesítést végző szerv köteles a tulajdonosi jogok gyakorlójának hozzájáruló nyilatkozatát külön megkérni.

(5) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra, és ez alapján a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározására vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

(6) Forgalomképes vagyon esetén a vagyontárgyak együttes értékesítésének, vagy hasznosításának az tekintendő, ha a vagyontömeg elidegenítése, vagy hasznosítása csak egyetlen természetes, vagy jogi személy vagy ezek konzorciuma részére történik.

(7) A döntési jogosultságokra vonatkozó értékhatár megállapításakor az értékcsökkentő teherként értékelt vagyoni értékű jogokat figyelmen kívül kell hagyni.

(8) A nem versenytárgyalás útján bonyolított, vagy a nem ingyenesen történő vagyonátengedés esetén az elidegenítéskor vagy egyéb módon történő hasznosításkor a mindenkori forgalmi értéket kell alapul venni, de az ellenérték nem lehet alacsonyabb, mint a vagyonnyilvántartásban szereplő érték.

7. § (1) Az Önkormányzatot - eltérő törvényi rendelkezések hiányában - megilletik mindazok a jogok, és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, vagy terhelik.

(2) A tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja, ezt a jogát a Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározottak szerint átruházhatja bizottságaira vagy a polgármesterre.

(3) A Képviselő-testület az önkormányzati vagyon kezelésével vagyonkezelési szerződéssel - e rendelet keretei között - vagyonkezelő szervet bízhat meg az Nvt. 11. §-ában megállapítottak figyelembevételével.

8. § (1) A forgalomképtelen vagyontárgyak nem idegeníthetők el, nem terhelhetők meg, az azok elidegenítésére kötött szerződés semmis. Az egy évet meghaladó hasznosításról a Pénzügyi Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület dönt.

(2) A Polgármester hatáskörében eljárva gondoskodik a vagyontárgyak hasznosítására irányuló megállapodások, szerződések megkötéséről, valamint a tulajdonosi pozícióból eredő jognyilatkozatok kiadásáról.

(3) Az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken, egyéb forgalomképtelen ingatlanokon a tulajdonosi jogok gyakorlásával, a tulajdonjog korlátozásával összefüggő kérdésekben (különösen: a közterületek alatt vagy felett közművezetékek, műtárgyak elhelyezésével, bővítésével kapcsolatos ügyekben) a Pénzügyi Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület dönt. (4) 3. A forgalomképtelen vagyonelemek - ha eredeti funkciójukat elvesztették, a korábbi feladatellátáshoz nincs rájuk szükség, vagy a Belterületi Szabályozási Terv megszűntnek nyilvánítja - a Településrendezési Tervekkel összhangban a Polgármesteri Hivatal településrendezéssel foglalkozó munkaszervezeti egységének véleménye alapján a Képviselőtestület egyedi döntésének megfelelően átsorolhatók.

9. § (1) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak tulajdonjogot nem érintő hasznosítása tekintetében

(2) Az Önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó vagyonelem a Képviselő-testület egyedi döntésével a Magyar Állam javára megterhelhető, ha pályázat érdekében történik vagy magasabb szintű jogszabály erre felhatalmazást ad.

10. § (1) Az üzleti ingó vagyon és vagyoni értékű jog szerzéséről, elidegenítéséről, illetve a tulajdonjog változásával járó minden más jogügyletről a Képviselő-testület rendelkezik.

(2) A Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik értékhatártól függetlenül a társaság, a társulás, egyesület, közalapítvány alapítása, bármilyen vagyonnal társaságba, társulásba, egyesületbe, közalapítványba belépés, vagy kilépés, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása, hitel felvétele, ill. annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul adása, kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása, kezesség vállalása.

(3) Az önkormányzat kizárólag korlátolt felelősségű társaság, közhasznú társaság, vagy részvénytársaság tagja lehet. Az önkormányzat által alapított, vagy önkormányzati érdekeltségű gazdasági társaságokban lévő önkormányzati vagyonnal kapcsolatos tagsági jogok gyakorlására a Polgármester, illetve meghatalmazottja jogosult az alábbiak szerint:

(4) A gazdasági társaságokkal kapcsolatban - a tulajdoni részaránytól függetlenül ¬kizárólag a Képviselő-testület hozhat döntést:

11. § (1) Kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló forgalomképtelen törzsvagyon az Nvt. 6. §-a alapján elidegenítési és terhelési tilalom alatt áll.

(2) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon tulajdonjoga az Nvt. 5. § (7) bekezdése alapján kizárólag állam, másik önkormányzat vagy önkormányzati társulás részére közfeladat ellátás céljára, közfeladat ellátáshoz szükséges mértékben adható át ingyenesen vagy kedvezményesen.

(3) Az Önkormányzat üzleti vagyonának tulajdonjogát jogszabály eltérő rendelkezése hiányában

(4) Tulajdonos által közterület kialakítására térítésmentesen átadott ingatlanrész térítésmentesen visszaadható, amennyiben közterületként az Önkormányzat azt nem kívánja felhasználni.

(5) Közfeladat ellátásához már nem szükséges, leselejtezett tárgyi eszköz tulajdonjoga ingyenesen átruházható.

(6) Önkormányzat üzleti vagyonának a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott kedvezményes hasznosítása esetén a Képviselő-testület dönt.

(7) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon és üzleti vagyon kedvezményes vagy ingyenes átruházásáról, ingyenes hasznosításáról a Pénzügyi Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület dönt.

(8) Idegen vagyon tulajdonjogának bármely okból történő megszerzése, idegen vagyon használatba vétele esetén a tulajdonosi jogokat a Pénzügyi Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület gyakorolja.

(9) Önkormányzati vagyon átadásakor, idegen vagyon átvételekor ingatlan esetén 6 hónapnál nem régebbi ingatlanforgalmi értékbecslés, ingó esetében tárgyszakértői véleményt kell beszerezni, kivéve a Magyar Állammal vagy másik önkormányzattal létrejövő ingyenes vagyonátadást vagy vagyonátvételt, amely esetben a vagyonátvezetés nyilvántartási értéken történik.

(10) Idegen vagyon átvétele esetén vizsgálni kell az átvétel következményeit, az átvétellel felmerülő kiadásokat, üzemeltetési költségeket.

(11) Önkormányzati vagyon átadásáról, idegen vagyon átvételéről megállapodást kell kötni.

(12) A megállapodásnak tartalmaznia kell:

(13) A vagyon átadása és átvétele közérdekű adatnak minősül, amelyre vonatkozóan az Önkormányzatot nyilvántartási és közzétételi kötelezettség terheli.

12. § (1) Az önkormányzati üzletrész, társasági (tartós) részesedés, tagsági jogot megtestesítő értékpapír, értékpapír, befektetési jegy, portfólió vagyon tekintetében a tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja.

(2) Az önkormányzat gazdasági társaságokban fennálló társasági (tartós) részesedésének értékesítése esetén nincs szükség a 6. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott üzleti értékelésre, amennyiben az értékesíteni kívánt társasági részesedés a társaság tárgyévet megelőző évi beszámolójában meghatározott saját tőke értékéből az Önkormányzatot megillető része az 1 millió forintot nem haladja meg.

13. § (1) A vagyon elidegenítését vagy hasznosítását a Képviselő-testület hatáskörrel rendelkező bizottsága, a képviselő, a Polgármester és a Jegyző kezdeményezheti.

(2) A központi költségvetésről szóló mindenkor hatályos törvényben meghatározott forgalmi értéket meghaladó önkormányzati vagyon elidegenítése, használatba- vagy bérbeadása, más módon történő hasznosítása - törvényben meghatározott kivétellel - csak versenyeztetés útján - a kiírt pályázat feltételeinek megfelelően - történhet.

(3) Az Nvt. 13. § (1) bekezdése alapján a központi költségvetésről szóló mindenkor hatályos törvényben meghatározott forgalmi értéket meg nem haladó értékű önkormányzati vagyon elidegenítése, használatba- vagy bérbeadása, más módon történő hasznosítása pályáztatás útján, egyedi kérelemre vagy a (11) bekezdésben meghatározottak esetén versenyeztetés nélkül a Képviselő-testület egyedi döntése alapján történhet.

(4) Az Önkormányzat a versenyeztetésen részt vevőkről szükség szerint információkat és referenciákat szerez be.

(5) A bírálati eredményről az ajánlattevőket az elbírálást követő 15 munkanapon belül kell írásban értesíteni.

(6) A vagyontárgy értékesítése és hasznosítása esetén a tulajdonosi jogok gyakorlójának jóváhagyása a hasznosításra való kijelöléshez vagy a végső döntés meghozatalához szükséges.

(7) Nincs szükség versenyeztetésre

13/A. § (1) Az Nvt. 11. §-ában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (a továbbiakban Mötv.) 109. §-ban szabályozott vagyonkezelői jog alapítása, gyakorlása, ingyenes átengedése, vagyonkezelési szerződés megkötése tárgyában a Képviselő-testület dönt.

(2) A Képviselő-testület vagyonkezelési szerződést kizárólag Nvt. 3. § 19. pontban meghatározott személyekkel az Nvt. 11. §-ában meghatározott feltételekkel és az Nvt. 5. § (1) bekezdésében meghatározott vagyona tekintetében köthet azzal, hogy az Nvt. 8. § (7) bekezdésében meghatározott vagyoni kör nem lehet vagyonkezelés tárgya.

(3) A vagyonkezelői jog létesítése és átadása előtt az ellenértékének meghatározása érdekében értékbecslést kell készíteni.

(4) A vagyonkezelésbe adandó vagyon kivezetése és vagyonkezelésbe adott eszközként történő nyilvántartásba vétele könyv szerinti értéken történik. A vagyonkezelői jog évente fizetendő ellenértéke a vagyonkezelésbe adandó vagyon vagyonkezelésbe adás időpontjában értékbecsléssel meghatározott értékének legfeljebb 3%-a, melyet a Képviselő-testület állapít meg.

(5) Az Önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyon az Nvt. 11. § (13) bekezdése alapján ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása, a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátása, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítása céljából az ahhoz szükséges mértékben adható vagyonkezelésbe. A közfeladaton túli mérték esetén a (4) bekezdés szerint kell az ellenértéket megfizetni.

(6) A vagyonkezelői jogviszony vagyonkezelési szerződéssel jön létre, mely többek között részletesen tartalmazza az érintett vagyoni kört, az általa ellátandó feladatot, közfeladatot, a kezelés időtartamát, a vagyon kezelésére és a kezelés ellenőrzésére vonatkozó szabályokat, valamint a vagyonkezelői jog ellenértékével kapcsolatos rendelkezéseket.

(7) A vagyonkezelésnek az Nvt. 7. §-ában meghatározott módon történő ellenőrzése érdekében a vagyonkezelői jog jogosultja minden év december 31. napjáig köteles a vagyon kezeléséről szöveges és pénzügyi beszámolót készíteni, melynek elfogadásáról a Pénzügyi Bizottság ajánlása alapján a Képviselő-testület dönt.

(8) Az Önkormányzat jogosult a vagyonkezelés folyamatos ellenőrzésére a Mötv. 109. §-a szerint. Ennek keretében a Polgármester jogosult a vagyonkezelésben álló ingatlan területére belépni, az iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni.

(9) A vagyonkezelői jog jogosultja köteles a vagyonkezelés során az Önkormányzattal folyamatosan együttműködni, a vagyon, és a vagyonkezelői tevékenységgel kapcsolatos változásokról az Önkormányzatot tájékoztatni, az Áhsz. 22. §-a szerinti leltározást elvégezni. Az ellenőrzés során köteles együttműködni, az iratokat, dokumentumokat rendelkezésre bocsátani, szóban és írásban tájékoztatást adni. Az ellenőrzés eredményéről a Polgármester a költségvetési beszámoló benyújtásával egyidejűleg a Képviselő-testületet tájékoztatja.

(10) A Mötv. 109. § (12) alapján azonnali felmondásnak van helye, ha a vagyonkezelő a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyonnal a vállalt önkormányzati közfeladatot nem, vagy nem megfelelően látja el, vagy abban kárt okoz.

(11) Az vagyonkezelésbe adott vagyon értéknövelő beruházásának engedélyezéséről a Pénzügyi Bizottság ajánlása alapján a Képviselő-testület dönt.

(12) Amennyiben a vagyonkezelésben lévő vagyon értéknövelő beruházását nem a vagyonkezelő végzi el, úgy a vagyonkezelő hozzájárulása is szükséges a munkálatokhoz.

13/B. § (1) Az Önkormányzat irányítása alá tartozó intézmények vagyonkezelésére e § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A Képviselő-testület az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek részére az általuk használt ingatlanokat közfeladat ellátása céljából ingyenesen vagyonkezelésbe adja.

(3) Az önkormányzati vagyont e § alapján kezelő szervek jogaikat a (4)-(8) bekezdésben foglaltak szerint gyakorolják.

(4) A vagyonkezelőt megilletik a tulajdonos jogai és terhelik a tulajdonos kötelezettségei - ideértve a számvitelről szóló törvény szerinti könyvvezetési és beszámoló-készítési kötelezettséget is - azzal, hogy

(5) A vagyonkezelő köteles:

(6) A vagyonkezelő gyakorolja a tulajdonost a polgári jogi jogviszonyokban megillető jogokat és teljesíti a tulajdonos ilyen kötelezettségeit a (4)-(5) bekezdésekben foglalt korlátozások figyelembe vételével.

(7) A vagyonkezelő köteles a vagyonkezelés során az Önkormányzattal folyamatosan együttműködni, a vagyon, és a vagyonkezelői tevékenységgel kapcsolatos változásokról az Önkormányzatot tájékoztatni, az Áhsz. 22. §-a szerinti leltározást elvégezni.

(8) A vagyonkezelő köteles gondoskodni az önkormányzati vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról, valamint a jogszabályokban előírt egyéb kötelezettségek teljesítéséről.

(9) A vagyontárgyak vonatkozásában a vagyon- és felelősségbiztosítási szerződést az Önkormányzat köti meg.

14. § A Pénzügyi Bizottság a vagyon változását (növekedés, csökkenés), alakulását az éves beszámoló keretében értékeli, a változást előidéző okokat vizsgálja és szükség szerint javaslatokat készít a Képviselő-testület részére.

15. § (1) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv vagy személy, vagy megbízottja a tulajdonosi jogok gyakorlása körében önállóan gyakorolja a vagyontárgyat érintő hatósági eljárásban a tulajdonost illető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél (peres fél) jogát.

(2) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv vagy személy megbízottja gyakorolja az osztatlan közös tulajdon esetében a tulajdonostársat, társasház és lakásszövetkezet esetében a külön tulajdoni illetőség tulajdonosát illető jogokat, teljesíti a tulajdonos kötelezettségeit.

(3) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv vagy személy a vagyontárgy használatával bérletével összefüggésben gyakorolja a használatba adó vagy a használatba vevő jogait és kötelezettségeit.

16. § (1) E rendeletbe foglalt önkormányzati tulajdonú, vagy tulajdonba bekerülő ingatlanra vonatkozó telekrendezési eljárás végrehajtása során - a (2)-(4) bekezdésbe foglalt kivételekkel - a tulajdonosi jogok gyakorlására vonatkozó általános szabályok figyelembevételével kell eljárni.

(2) A tulajdonosi jogok gyakorlója dönt

(3) Amennyiben a telekrendezés több, különböző forgalomképességű ingatlant érint, úgy a tulajdonosi jogok gyakorlójának kijelölése szempontjából az ezek közül legkevésbé forgalomképes ingatlanra vonatkozó rendelkezéseket kell figyelembe venni, kivéve, ha a legkevésbé forgalomképes ingatlan értéke az 1 millió forintot nem haladja meg. Ez utóbbi esetben a forgalomképesség szerint következő ingatlanra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) Abban az esetben, ha a telekalakítás a kerületi szabályozási terv vagy kerületi építési szabályzat végrehajtására szolgál, a tulajdonosi jogokat a Képviselő Testület gyakorolja, amely esetén a 11. § (9) bekezdésében meghatározott ingatlanforgalmi értékbecslésre és a 11. § (10) bekezdésében előírt vizsgálatra nincs szükség, az ingatlan értékének meghatározásánál a közterületre a vagyon-nyilvántartásban meghatározott egységárat kell alapul venni.

17. § (1) Behajthatatlan önkormányzati követelések - ideértve az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek követeléseit is - törlésére kerülhet sor a számvitelről szóló törvény 3. § (4) bekezdés 10. pontjában meghatározott követelések esetében.

(2) A követelés elengedhető vagy mérsékelhető

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt döntéseket a Pénzügyi Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület hozza meg.

(4) A Képviselő-testület 25 millió forint feletti fizetési kötelezettség esetében, figyelemmel a méltányolható körülményekre, a Pénzügyi Bizottság javaslata alapján szerződésbe foglalt részletfizetést vagy fizetési haladékot engedélyezhet. A döntés meghozatalakor a döntéshozónak a kapcsolódó kamatfizetési kötelezettségekről is rendelkeznie kell.

(5) Az államháztartásról és a központi költségvetésről szóló törvényekben meghatározott mértékű kisösszegű követelés behajtásakor a követelés elengedéséről az (1) bekezdésben meghatározott valamely feltétel fennállása esetén a Polgármester dönt.

(6) Az Önkormányzat a behajthatatlannak nem minősülő követelésről lemondhat vagy engedményezéssel átruházhatja abban az esetben, ha

(7) Az Önkormányzatot megillető követelésről történő lemondás vagy engedményezés esetén a Pénzügyi Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület dönt.

(8) Egy szerződés keretében a követelések engedményezéssel történő átruházása esetén az értékhatárra és ez alapján a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározására vonatkozó rendelkezések alkalmazásakor a követelések együttes értéke az irányadó.

18. § (1) E rendelet szabályait a hatályba lépésekor még el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 8/2012. (IV. 06.) önkormányzati rendelet.

19. § Ez a rendelet 2024. december 1-jén lép hatályba.