Ibrány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2025. (X. 27.) önkormányzati rendelete
Ibrány Város Önkormányzata és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2025. 10. 27 14:10Ibrány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2025. (X. 27.) önkormányzati rendelete
Ibrány Város Önkormányzata és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
[1] Ibrány Város Önkormányzata Képviselő-testülete Ibrány Város Önkormányzata és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja.
[2] Ibrány Város Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. Az önkormányzat elnevezése, szervei, telephelyei
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Ibrány Város Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat)
(2) Az önkormányzat működési területe: Ibrány város közigazgatási területe
(3) A képviselő-testület megnevezése: Ibrány Város Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület). Székhely: 4484. Ibrány, Árpád utca 5-7. A képviselő-testület tagjainak névsorát a 3. melléklet tartalmazza.
(4) A képviselő-testület hivatalának neve: Ibrányi Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: polgármesteri hivatal). Székhely: 4484. Ibrány, Árpád utca 5-7.
(5) A képviselő-testület egyes hatásköreit, annak gyakorlását, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott keretek között, szerveire ruházza át.
(6) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök jegyzékét a 1. melléklet tartalmazza.
(7) A képviselő-testület szervei:
a) Ibrány Város Polgármestere. Székhelye: 4484. Ibrány, Árpád utca 5-7.
b) Ibrány Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szavazatszámláló-, Ügyrendi és Jogi Bizottsága. Székhely: 4484. Ibrány, Árpád utca 5-7.
c) Ibrány Város Önkormányzata Képviselő-testületének Pénzügyi Bizottsága. Székhely: 4484. Ibrány, Árpád utca 5-7.
d) Ibrány Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szociális és Egészségügyi Bizottsága. Székhely: 4484. Ibrány, Árpád utca 5-7.
e) Ibrány Város Önkormányzata Képviselő-testületének Közbeszerzési Bizottsága. Székhely: 4484. Ibrány, Árpád utca 5-7.
f) Ibrányi Polgármesteri Hivatal. Székhely: 4484. Ibrány, Árpád utca 5-7.
g) Ibrányi Polgármesteri Hivatal Jegyzője. Székhely: 4484. Ibrány, Árpád utca 5-7.
h) Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás. Székhely: 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5.
i) Tiszaháti Ibrány-Tiszatelek Területfejlesztési Társulás. Székhely: 4484. Ibrány, Árpád utca 5-7.
j) Közép-Szabolcsi Egészségügyi Társulás. Székhely: 4484. Ibrány, Árpád utca 5-7.
(8) Ibrány Város Önkormányzatának telephelyei:
a) Foglalkoztató műhely (4484 Ibrány, Nagyhalászi utca 6.)
b) Savanyító üzem (4484 Ibrány, Nagyhalászi utca 3.)
c) Mintagazdaság (4484 Ibrány, Nagyhalászi utca 7.)
d) Liget Rendezvényház (4484 Ibrány, Ady Endre utca 50.)
e) Közösségi Ház (4484 Ibrány, Kossuth utca 27.)
f) Biztos Kezdet Gyerekház (4484 Ibrány, Bessenyei utca 16.)
g) Sportpálya (4484 Ibrány, Tölgyes utca 1.)
h) Közfoglalkoztatás (4484 Ibrány, Liliom utca 2.)
i) Közfoglalkoztatás II. (4484 Ibrány, Lehel utca 18.)
j) Sofőrpihenő (4484 Ibrány, Nagyhalászi utca 5.)
2. Az önkormányzat jelképei
2. § (1) Az önkormányzat jelképei, mint a település történelmi múltjára utaló díszítő szimbólumok a címer és a zászló.
(2) Az önkormányzat címere: a címer közepén kék színű pajzs látható, bal oldalán egy aranyló gabonakéve, jobb oldalán egy jászkeszeg (Leuciscus idus) hátuszonyával balra úszik felfelé, amelyek a település egykori vízi és mezőgazdasági jellegét hangsúlyozza. A pajzs alatt ezüst színű, tekercs formájú sávban Ibrány felirat olvasható, a pajzs felett ezüst színű, jobbra néző lovagi sisak látható, annak tetején piros-fekete-arany színű foszlányok láthatóak, amelyek a pajzs két oldalán lefutnak annak alsó részéig. A címer tetején sisakdíszként megjelenő, részben takarásban lévő, jobbra szökellő aranyszarvas látható.
(3) A zászló: téglalap alakú, mérete 90 cm x 140 cm. A zászlóalap fehér színű, középen a (2) bekezdésben részletezett címerrel.
(4) Az önkormányzat címere, zászlaja használatának részletes szabályait a 7/2006 (III.31.) önkormányzati rendelet szabályozza.
(5) A képviselő-testület Ibrány Város Díszpolgára címet, PRO URBE Emlékérmet, Ibrányért Díszcímert, Kiváló Önkormányzati Dolgozó, Kiváló Közalkalmazott, Ibrány Kiváló Tanulója és Közösségünk Szolgálatáért elismerést adományoz a 16/2021. (IX. 28.) önkormányzati rendeletben foglaltak szerint.
(6) Az önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.ibrany.hu
(7) Az önkormányzat kéthavonta megjelenő lapjának címe: Ibrányi Hírlap.
3. Testvértelepülési kapcsolataink
3. § (1) Az önkormányzat együttműködik más országok helyi önkormányzatával.
(2) Ibrány testvértelepülési kapcsolatot tart fenn:
a) Várhosszúrét (Szlovákia),
b) Gradisca D’ Isonzo (Olaszország),
c) Gernyeszeg (Románia),
d) Glogow Malopolski (Lengyelország),
e) Anshun (Kína) településekkel.
(3) A hazai és nemzetközi kapcsolatok kiépítése, ápolása a polgármester irányítása és szervezése mellett a Képviselő-testület feladata.
4. Bélyegzők és használatuk
4. § (1) Az önkormányzat és a polgármesteri hivatal fejbélyegzőt és Magyarország címerét ábrázoló körbélyegzőt használ.
(2) A körbélyegzőt használni kell aláírás hitelesítésre.
(3) Fejbélyegzők tartalma a következő lehet:
a) Ibrány Város Önkormányzata, 4484 Ibrány, Árpád utca 5-7. Adószám: 15732262-2-15,
b) Ibrányi Polgármesteri Hivatal, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye, 4484 Ibrány, Árpád utca 5-7.,
c) Ibrány Város Jegyzője, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye, 4484 Ibrány, Árpád utca 5-7.
(4) Körbélyegzők tartalma a következő lehet:
a) Ibrányi Polgármesteri Hivatal, középen Magyarország címere,
b) Ibrány Város Polgármestere, középen Magyarország címere,
c) Ibrány Város Jegyzője, középen Magyarország címere,
d) Ibrány Város Képviselő-testülete, középen Magyarország címere,
e) Ibrány Város Önkormányzata, középen Magyarország címere,
(5) A jegyző gondoskodik a (3) és (4) bekezdésben felsorolt bélyegzők nyilvántartásáról.
5. Az önkormányzat feladatai, hatásköre
5. § (1) Az önkormányzat a közszolgáltatások körében az Mötv-ben meghatározott kötelező feladatokat látja el.
a) településfejlesztés, településrendezés;
b) településüzemeltetés (köztemető kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása);
c) a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;
d) törvényben meghatározott kivételekkel az egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;
e) környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);
f) óvodai ellátás;
g) kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;
h) gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;
i) szociális szolgáltatások és ellátások, amelyek keretében települési támogatás állapítható meg;
j) lakás- és helyiséggazdálkodás;
k) a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;
l) helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;
m) honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;
n) helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;
o) a kistermelők, őstermelők számára – jogszabályban meghatározott termékeik – értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;
p) sport, ifjúsági ügyek;
q) nemzetiségi ügyek;
r) közreműködés a település közbiztonságának biztosításában.
(2) Az önkormányzati képviselő-testülete a jogszabályban meghatározott kötelező feladatain túl az alábbi, önként vállalt feladatokat látja el:
a) 0-5 éves korú halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása érdekében gyermekház működtetése
b) azon civil szervezetek támogatása, amelyek tevékenysége az önkormányzat törvényben szabályozott kötelező feladatellátáshoz szorosan nem kapcsolódik
c) Város Kitűnő Tanulója ösztöndíj felsőoktatási hallgatóknak
d) Ibrányi Református Általános Iskola és Óvoda intézményi gyermekétkeztetésének biztosítása a költségvetési törvényben biztosított kötött felhasználású finanszírozás útján feladat-ellátási megállapodás keretében
e) Dr. Nagy Ferenc tanulmányi ösztöndíj várhosszúréti tanulók számára.
f) Dr. Béres József Egészségügyi Centrum működtetése.
(3) Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
6. § (1) A képviselő-testület az Mötv-ben, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározott lehetőségekkel élve az 1. mellékletben meghatározott hatásköreinek gyakorlását első fokon átruházza a polgármesterre, az önkormányzat bizottságaira, társulásaira és a jegyzőre.
(2) Az átruházott hatáskör gyakorlásáról, döntéseikről a polgármester, az önkormányzat bizottságai, társulásai és a jegyző félévente beszámolnak a képviselő-testületnek.
(3) Az önkormányzat hatáskörének átruházására, illetve visszavonására a polgármester vagy bármely önkormányzati képviselő tehet javaslatot.
(4) Az állampolgárok közigazgatási hatósági eljárással kapcsolatos elektronikus tájékoztatását az önkormányzat a város Internetes honlapján biztosítja.
A képviselő-testület működése
6. A képviselő testület alakuló ülése, rendes ülései, az ülés összehívása
7. § (1) A képviselő-testület alakuló ülését az Mötv-ben meghatározott időn belül és módon tartja meg.
(2) Az alakuló ülésen a Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a polgármester, valamint az önkormányzati képviselők választásának eredményéről.
(3) Az alakuló ülésen a polgármester és az önkormányzati képviselők esküjének szövegét a Helyi Választási Bizottság elnöke olvassa elő.
(4) A képviselő-testület – július hónap kivételével – havonta rendes ülést tart.
(5) A képviselő-testületi ülések helye: Ibrányi Polgármesteri Hivatal (Ibrány, Árpád utca 5-7.sz.) földszinti tárgyalóterem.
(6) A rendes ülések adott hónap utolsó hétfőjén, 14 órai kezdettel kerülnek megtartásra.
(7) A rendkívüli ülésre történő meghívás a település vagy az önkormányzat működését érintő napirendek sürgősségére tekintettel elektronikus úton és telefonon történik legalább a rendkívüli ülést megelőző napon. A sürgősség okát közölni kell.
(8) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetére, a képviselő-testület a Szavazatszámláló-, Ügyrendi és Jogi Bizottság elnökét hatalmazza fel a képviselő-testület összehívására, s az így összehívott testületi ülés vezetésére. A testületi ülés vezetésével kapcsolatos szabályok ez esetben vonatkoznak a Szavazatszámláló-, Ügyrendi és Jogi Bizottság elnökére is.
(9) A (8) bekezdés alkalmazásában tartós akadályoztatásnak minősül a szabadság kivételével a 10 munkanapot összefüggően meghaladó távollét.
(10) Rendkívüli ülés összehívására irányuló kezdeményezést a polgármesterhez írásban lehet benyújtani. Az indítványnak tartalmaznia kell az összehívás indokát.
(11) A határozatképesség biztosítása érdekében az ülésvezető az ülés megkezdésére 15 perc várakozási időt rendel el. Amennyiben a határozatképesség a várakozási időtartam leteltekor sem biztosított a képviselő-testület ülését 3 munkanapon belül változatlan napirenddel kell összehívni. A napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára.
(12) A képviselő-testület rendes üléseire vonatkozó, elektronikus úton kiküldött meghívó átvétel igazolásának módja a levelezőrendszerben beállítható átvételt visszaigazoló e-mail.
7. Az ülésvezetés szabályai, a tanácskozás rendje
8. § Az ülésvezető az ülés vezetése során:
a) megnyitja az ülést,
b) megállapítja a képviselő-testületi ülés összehívásának szabályszerűségét,
c) megállapítja a határozatképességet,
d) előterjeszti a napirendi javaslatot, tájékoztatást ad a sürgősségi indítványokról,
e) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,
f) ismerteti az előterjesztést, és a módosító javaslatokat,
g) megállapítja a szavazás eredményét,
h) kimondja a képviselő-testület döntését,
i) biztosítja az ülés folyamatosságát, rendjének fenntartását,
j) a hosszúra nyúlt vita esetén indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását vagy a vita lezárását,
k) hozzászólásonként megadja, megtagadja, vagy megvonja a szót,
l) bezárja az ülést.
8. Munkaterv
9. § (1) A képviselő-testület az előre látható feladatok alaposabb előkészítése érdekében éves munkatervet készít.
(2) Az éves munkaterv összeállítása során:
a) figyelembe kell venni az önkormányzati törvényben és egyéb törvényben a képviselő-testület feladataira vonatkozó rendelkezéseket,
b) javaslatot kell kérni a képviselő-testületi tagoktól, bizottságoktól, nemzetségi önkormányzat elnökétől, intézményvezetőktől és a településen működő civil szervezetektől.
(3) A munkaterv tartalmazza:
a) az ülések tervezett időpontját,
b) a tervezett napirendi pontok címét, tárgyát, előadóit,
c) az előkészítésben résztvevő, valamint azt véleményező /szervek/ bizottságok, személyek megjelölését.
(4) A munkaterv-tervezet elkészítéséért a polgármester a felelős, azt az önkormányzati képviselő-testület a tárgyévet megelőzően, legkésőbb decemberi ülésén állapítja meg.
(5) A munkaterv-javaslat előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a munkaterv-tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról és azok indokolásáról.
(6) A polgármester a munkaterv elfogadását követően írásban értesíti a munkatervbe fel nem vett javaslatok azon előterjesztőit, akik a munkaterv elfogadását tárgyaló testületi ülésen nem vettek részt. Az értesítésben egyidejűleg ki kell térni az indokokra is.
9. A meghívó
10. § (1) A meghívó tartalmazza:
a) a képviselő-testület ülésének helyét és időpontját,
b) a javasolt napirendi pontok tárgyát, azok előadóját,
c) az „Egyebek” napirendi pont esetén a meghívó mellékleteként címszavakban kell megjelölni a főbb tárgyalandó – előre ismert – témaköröket.
(2) A meghívó és a napirendi pontokhoz tartozó előterjesztések, határozat-tervezet és a rendelet-tervezet elektronikus úton kerül megküldésre a képviselő-testület és az állandó meghívottak részére. Elsősorban elektronikus úton kell meghívni az egyes napirendi pontokhoz meghívottakat is. Amennyiben a meghívottnak nincs elektronikus elérhetősége, úgy postai úton, átvételi elismervénnyel kell meghívni.
(3) A polgármester javaslatára az írásbeli előterjesztéstől el lehet tekinteni, amennyiben az ahhoz kapcsolódó ügy a (6) bekezdésben meghatározott határidőn belül kerül tudomásra, és annak sürgőssége miatt a későbbi tárgyalása nem lehetséges.
(4) A polgármester a (5) bekezdésben meghatározott határidőn belül, kivételesen engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülés megkezdéséig történő elektronikus kiküldését.
(5) A meghívót a polgármester írja alá, s azt a képviselő-testület tagjainak a munkatervben tervezett rendes ülés előtt elektronikusan legalább 3 nappal megküldi. A meghívót a helyi választópolgárok tájékoztatása érdekében a munkatervben tervezett rendes ülés előtt legalább 3 nappal ki kell függeszteni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, és meg kell jelentetni a város Internetes honlapján is.
(6) A polgármester engedélyezheti a szóbeli előterjesztés megtételét az ülésen, azon napirendek esetében, melyek a képviselő-testület által az ülés napirendi pontjainak elfogadásakor már ismertek, s jóváhagyásra kerültek.
(7) A képviselő testület ülésére a képviselő testület tagjai mellett, a jegyzőn túl, tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a napirend előadóját, amennyiben egyébként nem kötelező meghívott,
b) Ibrány Város Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnökét,
c) az Ibrányi Járási Hivatal vezetőjét,
d) az egyéni országgyűlési képviselőt,
e) a helyi rendőrőrs parancsnokát,
f) Kertváros településrész képviseletét ellátó állampolgárt,
g) az önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit,
h) a polgármesteri hivatal iroda – és csoportvezetőit,
i) a város közigazgatási területén működő oktatási intézmények vezetőit
j) akiket a polgármester a megtárgyalandó napirend témájától függően indokoltnak tart.
10. Az előterjesztés
11. § (1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület által meghozandó határozat, vagy megalkotandó önkormányzati rendelet érdekében tett javaslat vagy indítvány.
(2) A képviselő-testület ülésére az előterjesztés írásban kerül benyújtásra.
(3) Előterjesztést nyújthat be:
a) a képviselő-testület tagja,
b) a képviselő-testület tárgy szerint illetékes bizottsága,
c) a jegyző,
d) a kormányhivatal vezetője.
(4) Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 10. napon kell a jegyzőhöz eljuttatni elektronikus formában, vagy papír alapon.
(5) A jegyző jogszerűségi észrevételt tehet, - az ülést megelőzően legalább öt nappal – és gondoskodik, a képviselő-testületi ülés meghívójának és az ülés valamennyi előterjesztésének, kézbesítéséről.
(6) A képviselő-testületi előterjesztéseket úgy kell elkészíteni, hogy a szükséges egyeztetésre, a véleményezésre, bizottsági állásfoglalásra, stb. megfelelő idő álljon rendelkezésre.
(7) Az előterjesztés – a tájékoztató kivételével és az egyes egyedi ügyek kivételével – két részből áll: értékelő, elemző részből, és a döntési-tervezetből.
(8) Az első részben meg kell határozni:
a) az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket, (képviselő-testületi döntéseket, a hozott határozatok eredményeit), a tárgykört rendező jogszabályokat, az előkészítésben résztvevők nevét, azok véleményét, s mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják,
b) szükség szerint, gazdasági, pénzügyi kihatású javaslatoknál, gazdaságossági számítást, a megvalósításhoz szükséges eszközöket, a pénzügyi fedezet biztosításának módját,
c) a lehetséges döntési változatokat.
(9) A második rész tartalmazza:
a) az egyértelműen megfogalmazott rendelet-tervezetet vagy határozati javaslatot,
b) a végrehajtásért felelős megnevezését,
c) a határidők (részhatáridők) megjelölését.
(10) Az előterjesztés döntés-centrikus legyen. Tárja fel a meglévő gondokat, problémákat. Foglalja össze azokat a tényeket, amelyek alkalmasak megfelelő következtetések levonására és célszerű, előremutató döntések hozatalára.
(11) Két vagy több azonos döntési lehetőség esetén alternatív döntési-tervezetet kell a képviselő-testület elé terjeszteni.
(12) Az eltérő tartalmú és végrehajtási határidejű döntéseket a tervezetben külön-külön pontban kell megfogalmazni.
(13) Az előterjesztés terjedelme – a határozat-tervezetet és statisztikai táblákat kivéve – 10 gépelt oldalnál nem lehet több.
(14) A részletes számadatokat tartalmazó kimutatásokat mellékletbe kell foglalni.
(15) Rendeleti formát igénylő előterjesztésnek tartalmaznia kell a jogalkotási eljárás szabályaira vonatkozó előírások szerinti tájékoztatási formákat és tartalmakat.
(16) Az előterjesztések döntési javaslatainak törvényességét a jegyző előzetesen véleményezi.
11. A képviselő-testület ülése
12. § (1) Ha a képviselő-testület határozatképes, az ülést a polgármester vagy helyettesítése esetén az alpolgármester vagy a 5. § (8) bekezdésében foglaltakra tekintettel, a Szavazatszámláló-, Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke (a továbbiakban: ülésvezető) nyitja meg és vezeti.
(2) A képviselő-testület ülése nyilvános. Az ülésen megjelent állampolgároknak hozzászólási joga nincs, az ülésvezető azonban engedélyt adhat a vitában való részvételre 3 perces hozzászólás erejéig.
(3) Amennyiben a vitában való részvétel során indokolt, úgy az ülésen megjelent állampolgár részére az (2) bekezdésben meghatározott időkorláton túl, azzal megegyező ideig az ülésvezető ismételten még egy alkalommal lehetőséget adhat a viszontválaszra.
(4) A nyilvános ülésen a hallgatóság csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet. Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, az ülésvezető a rendzavarót először figyelmezteti, s ha ez nem jár eredménnyel, akkor az ülésről kiutasíthatja.
13. § (1) Az ülésvezető feladatai az ülés vezetésével kapcsolatban:
a) megállapítja az ülés határozatképességét,
b) megnyitja az ülést,
c) előterjeszti a napirendi javaslatot,
d) indokolja, ha az a munkatervtől eltér, munkatervtől eltérő napirendi javaslat esetén az ülés rendjéről a képviselő-testület határoz,
e) javaslatot tesz napirendi pont elhalasztására, elnapolására,
f) javaslatot tehet a tartalmilag összefüggő napirendek együttes megtárgyalására,
g) javaslatot tesz a jegyzőkönyv hitelesítők személyére,
h) napirendi pontonként: megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát, valamint figyelemmel kíséri a képviselő-testület határozatképességét,
i) napirendi pontonként szavazásra bocsátja az ülésen elhangzott kiegészítő és módosító javaslatokat, a határozati javaslatot és kihirdeti a határozatokat,
j) biztosítja a képviselő-testületi tagok jogainak gyakorlását, érvényesülését,
k) biztosítja az ülés zavartalan rendjét,
l) berekeszti az ülést.
(2) A képviselő-testület első napirendi pontként dönt a polgármester előterjesztésében:
a) végrehajtásért felelősök jelentése alapján a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásának helyzetéről,
b) fontosabb tárgyalásokról, eseményekről szóló tájékoztatás tudomásul vételéről,
c) előző ülésen elhangzott további intézkedést igénylő közérdekű bejelentésekkel kapcsolatosan tett intézkedésekről.
(3) A tanácskozás során napirendi pontként:
a) írásbeli előterjesztést az előadó szóban kiegészítheti,
b) amennyiben az adott napirendi ponthoz tartozó előterjesztést valamelyik bizottság előzetesen megtárgyalta, úgy az előterjesztő után a bizottság elnöke ismerteti a bizottsági tárgyalás eredményét, a bizottság javaslatát
c) előadóhoz a képviselő-testületi tagok és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyekre a vita előtt válaszolni kell,
d) a polgármester az előterjesztés és határozat-tervezet felett megnyitja a vitát,
e) vita lezárására vagy a hozzászólások időtartamának korlátozására a polgármester vagy a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet, az indítvány felett a képviselő-testület vita nélkül határoz,
f) hozzászólások befejezése után a napirendi pontok előadója válaszol a hozzászólásokra és a határozat-tervezet módosítására elhangzott kiegészítő, módosító javaslatokra,
g) válaszadással egyet nem értő képviselő-testületi tag a válaszra észrevételt tehet és kérheti véleményének szószerinti jegyzőkönyvbe vételét,
h) polgármester az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott javaslatokat külön-külön bocsátja szavazásra, a szavazás eredményének megállapítása után kihirdeti a határozatot.
(4) A testületi ülés adott napirendi pontja feletti vitában részt vehetnek a tanácskozási joggal meghívottak is.
(5) Az ülés rendjének fenntartása érdekében a polgármester
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a napirendhez nem illő, illetve másokat sértő tartalmú a hozzászólása,
b) rendre utasítja azt, aki a képviselő testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
c) ha a rendre utasítás eredménytelen, s a rendzavarás lehetetlenné teszi a tanácskozást, az ülést határozott időre félbeszakíthatja, szünetet rendelhet el.
(6) Az előterjesztő és a jegyző a napirendhez kapcsolódóan bármikor szót kérhetnek.
14. § A napirendi pontok tárgyalása után a képviselő-testületi tagok interpellálhatnak, közérdekű bejelentést tehetnek, az ülésen résztvevő állampolgárok kérdezhetnek. Ha ennek alapján intézkedésre van szükség, az ülésvezető javaslatára a képviselő-testület dönt, hogy ezt mely szerve, illetve intézménye vizsgálja meg, meghatározva a beszámolás határidejét is.
15. § Az interpelláló képviselő-testületi tag, kérdező állampolgár, ha ezt igényli, részt vehet az interpellációja, kérdése megválaszolására irányuló eljárásban. Ebben az esetben az ügyben lefolytatott helyszíni szemlére, vizsgálatra, egyeztetésre meg kell hívni.
12. A vita
16. § (1) Az ülésvezető, az ülés meghívójában feltüntetett sorrendben, külön – külön bocsátja vitára az előterjesztéseket. Kivételes esetben a meghívóban feltüntetett sorrendtől el lehet térni, melyről a képviselő-testület a meghívó szerinti napirendi pontok elfogadásakor egyszerű szótöbbséggel dönt.
(2) Az előterjesztések tárgyalásakor:
a) előterjesztő a vita előtt az előterjesztéshez legfeljebb 2 percben szóbeli kiegészítést tehet, amely nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia,
b) előterjesztéssel kapcsolatban az előkészítéssel megbízott személy felkérése esetén kiegészítést tehet,
c) előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előterjesztő köteles választ adni,
d) ha a napirendet a képviselő-testület bizottsága tárgyalta, a bizottság elnöke ismerteti a bizottság véleményét, melynek időtartama maximum 3 perc.
(3) A képviselő-testület bizottsága, az előterjesztéshez - az ehhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő - ajánlást nyújthat be a képviselő-testülethez.
(4) Módosító indítványt, a döntés jellegére vonatkozó jogszabályi előírások betartása mellett írásban kell benyújtani, vagy amennyiben megengedett, az indítványozó a szóbeli módosító javaslatát, a döntés tartalmához jogilag és szerkezetileg igazodóan, szó szerint a jegyzőkönyvbe diktálja.
(5) Az előterjesztő a javaslatot, vagy a módosító javaslat benyújtására jogosult a javaslatát, a vita lezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.
(6) Az ülésvezető hozzászólást engedélyezhet az ülésen részvételi joggal megjelentek részére 2 perc időtartamra.
(7) A vita lezárására a hozzászólások időtartamának a korlátozására a képviselő-testület tagja javaslatot tehet. E javaslatról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.
(8) A vita lezárása után a döntéshozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(9) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az ülésvezető a vitát lezárja.
13. A döntéshozatal
17. § (1) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) az önkormányzati törvényben meghatározott esetek kivételével nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.
(2) A képviselő-testület esetenként, a polgármester vagy bármelyik képviselő-testületi tag javaslatára – egyszerű többséggel – dönthet a név szerinti szavazásról is.
(3) A név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát, akik felállva „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak, majd a névsoron a szavazatokat összeszámlálja és az eredményt a polgármester kihirdeti. A hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(4) A titkos szavazás szavazólap, boríték és urna igénybevételével történik. A titkos szavazásnál külön jegyzőkönyvet kell készíteni és azt az ülésről készült jegyzőkönyv mellékleteként kell kezelni, amely tartalmazza a:
a) szavazás helyét, napját,
b) szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét, tisztségét,
c) a szavazás során felmerült körülményeket,
d) a szavazás eredményét.
(5) A titkos szavazást a Szavazatszámláló-, Ügyrendi és Jogi Bizottság bonyolítja le, bizottság hiányában az erre a célra megválasztott eseti bizottság. A szavazás eredményéről a Szavazatszámláló-, Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke, ennek hiányában az eseti bizottság elnöke tesz jelentést a testületnek.
(6) A 10.-14. §-ban foglaltak a bizottságokra is vonatkoznak.
(7) A képviselő-testület bármely tagjának javaslatára rendbírsággal sújthatja azt a képviselőt, aki a határozat meghozatala előtt a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztotta. A rendbírság összege 10.000.-Ft.
18. § (1) Az önkormányzati testület tagjainak száma 9 fő. Az önkormányzati testület tagjainak névsorát a Rendelet függeléke tartalmazza.
(2) A képviselő-testület minősített többségű döntéséhez legalább 5 fő képviselő szavazata szükséges.
(3) A képviselő-testület minősített többségű döntése szükséges az önkormányzati törvényben meghatározottakon túl
a) hitelfelvételhez,
b) a Képviselő-testület által adományozható címekhez és kitüntetésekhez,
c) helyi népszavazás kiírásához,
d) az önkormányzat tulajdonával, vagyonával való rendelkezéshez (1.000.000.-Ft értékhatáron felül).
19. § (1) Az alternatív határozati javaslatokat külön-külön kell szavazásra bocsátani, annak eredményét megállapítani.
(2) Elfogadott határozat az lesz, amelyik több igenlő szavazatot kapott, feltéve, hogy megkapta a jelenlévők többségének szavazatát, illetve ha minősített döntés szükséges, a 16. §.(2) bekezdésében meghatározott számú, minimális szavazatot.
20. § Kétfordulós tárgyalás keretében tárgyalandó napirendi pontok esetében a képviselő-testület az első fordulóban előzetes állásfoglalásként, elvi döntésként határozza meg a célokat, a döntések koncepcióit. Az előkészítők ennek alapján végzik el a konkrét tervező, egyeztető munkát, s készítik elő a döntési javaslatokat.
14. Rendeletalkotás
21. § A rendelet alkotását kezdeményezheti:
a) települési képviselő,
b) képviselő-testület bizottsága,
c) Roma Nemzetiségi Önkormányzat,
d) helyi társadalmi, civil szervezet,
e) jegyző,
f) polgármester.
22. § (1) A rendeletalkotásra, módosításra irányuló kezdeményezést a 18. §-ban meghatározott személyek a polgármesternek írásban nyújthatják be, aki a polgármesteri hivatal bevonásával a kezdeményezést, majd a tervezetet a képviselő-testület legközelebbi rendes ülésére nyújtja be.
(2) A rendelet normaszövegén túl minden esetben annak megalkotását meg kell indokolni az előterjesztésben, valamint csatolni kell hozzá a rendelettel kapcsolatos előzetes hatásvizsgálatot is.
(3) Amennyiben rendeletmódosításra irányuló igény a képviselő-testület ülésén merül fel, úgy a rendelet módosítására az (1)-(2) bekezdésben meghatározott előkészítő eljárás lefolytatását követően csak a következő testületi ülésen kerülhet sor.
(4) A (9) bekezdésben foglalt kivétellel az önkormányzati rendelet-tervezetet társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, melynek keretében az állampolgárok, a nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek (továbbiakban: véleményezésre jogosultak) a rendelet-tervezettel kapcsolatosan véleményt nyilváníthatnak az önkormányzat honlapján (www.ibrany.hu) a rendelet-tervezet véleményezésére kialakított oldalon megadott elektronikus levélcímen.
(5) A vélemény-nyilvánítási eljárás során az a vélemény, amelyik:
a) sérti a közerkölcsöt,
b) nem illeszkedik a rendelet-tervezet tárgyához,
c) név nélkül érkezett
nem vehető figyelembe.
(6) A rendelet-tervezetet úgy kell a véleményezésre kialakított önkormányzati elektronikus oldalon közzétenni, hogy a tervezet céljához és hatálybalépéséhez igazodóan a véleményezésre jogosultaknak elegendő idő (legalább 3 nap) álljon rendelkezésre a tervezet érdemi megítéléséhez, a vélemények kifejtéséhez.
(7) A véleményezésre jogosultak széles körét érintő, illetve nagy érdeklődésre számot tartó rendelet-tervezettel kapcsolatos vélemények megismerése érdekében lakossági fórum is szervezhető.
(8) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani:
a) önkormányzati támogatásokról, a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról szóló önkormányzati rendelet-tervezetet,
b) képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályait meghatározó, valamint a köztisztviselői jogviszonyban állók munkavégzésével és juttatásaival kapcsolatos önkormányzati rendelet-tervezetet, valamint
c) azt a rendelet-tervezetet, aminek a sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik.
23. § (1) Az önkormányzati rendeletet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján közzétételével kell kihirdetni. A hatályos rendelet a Polgármesteri Hivatalban a titkárságon ügyfélfogadási időben megtekinthető. A kifüggesztés megtörténtét rá kell vezetni a rendelet eredeti példányára.
(2) A rendeletek egységes szerkezetbe foglalt szövegét a kihirdetést követő egy héten belül meg kell jelentetni az önkormányzat hivatalos honlapján.
(3) A rendeletből 1 példány a városi könyvtárban történő elhelyezésével biztosítani kell, hogy az állampolgárok azt bármikor megtekinthessék.
(4) Az önkormányzati rendeleteket (a módosító és a módosításokat magába foglaló egységes szerkezetűt) a Nemzeti Jogszabálytár rendszerébe is fel kell tölteni.
(5) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról és folyamatos felülvizsgálatáról, deregulácójáról.
15. A képviselő-testület határozata
24. § (1) A határozatban minden esetben meg kell jelölni a végrehajtásáért felelős személy nevét, tisztségét, a végrehajtási határidőt. A határozatot ki kell adni a közvetlenül érdekelt és végrehajtásért felelős személynek.
(2) A határozat végrehajtásáért felelős a beszámolási határidő lejártát követő rendes testületi ülésen a végrehajtást a polgármester útján a képviselő-testülettel közli. Haladéktalanul közölni kell a végrehajtást gátló körülményt, tényeket, egyben javaslatot tenni a szükséges intézkedés megtételére.
(3) Ha a határozatot nem, vagy nem a határozatnak megfelelően hajtották végre, úgy a végrehajtásról szóló előterjesztésben tájékoztatást kell adni annak okáról, körülményeiről, szükség esetén javaslatot kell tenni a felelősségre vonásra, illetve annak kezdeményezésére.
(4) A képviselő-testület határozatairól a jegyző nyilvántartást vezet.
16. A jegyzőkönyv
25. § (1) A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvét egy eredeti példányban kell elkészíteni.
(2) A jegyzőkönyv eredeti példányát a szükséges mellékletekkel együtt a jegyző kezeli. A jegyzőkönyveket évente be kell köttetni.
(3) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvet a polgármester, a jegyző, valamint a testület által ülésenként megválasztott 2 fő testületi tag, jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá.
(4) A nyilvános ülésről készített jegyzőkönyvet a városi honlapon (www.ibrany.hu) közzé kell tenni.
(5) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvek elkészítésére az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(6) A zárt ülés jegyzőkönyvét és mellékleteit az általános szabályok szerint, de elkülönítve kell tárolni és megőrizni.
(7) A jegyzőkönyv elkészítésének könnyítése érdekében a nyílt ülésekről a jegyzőkönyvvezető kezelésében lévő diktafonnal hangfelvétel készül.
(8) A hangfelvétel ellenére a jegyzőkönyv a hozzászólások lényegét tartalmazza. Hozzászólás jegyzőkönyvben történő szó szerinti rögzítésére vonatkozóan a hozzászólónak ezt az igényét a hozzászólásának megkezdése előtt kell jeleznie.
26. § (1) Az állampolgárok ügyfélfogadási időben a Polgármesteri Hivatalban is betekinthetnek a képviselő-testület nyilvános üléseiről készült jegyzőkönyvekbe.
(2) A zárt ülésről készült jegyzőkönyve betekinthetnek: képviselő-testület tagjai, jegyző, az előterjesztést készítő polgármesteri hivatali köztisztviselő, a jegyzőkönyv készítéséért felelős polgármesteri hivatali köztisztviselő; az ülést követően a törvényességi ellenőrzést végző kormányhivatal vezetője. A zárt ülésen részt vevő nem testületi tagok csak és kizárólag azon részét ismerhetik meg a zárt ülés jegyzőkönyvének, amely napirendi pont tárgyalása során részt vettek az ülésen.
Lakossági fórumok
17. Közmeghallgatás
27. § (1) A képviselő-testület a lakosság véleményének megismerése, általános tájékoztatása érdekében, valamint a (2) bekezdésben meghatározott döntések meghozatala előtt évente szükség szerint, de legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.
(2) Az alábbi döntések meghozatala előtt kötelező a közmeghallgatás tartása:
a) terület és településfejlesztés koncepció elfogadása, módosítása,
b) általános rendezési terv megalkotás, vagy módosítása,
c) terület-szervezési kérdésekben történő döntés.
28. § A közmeghallgatás meghívóját, időpontja előtt legalább 8 nappal közhírré kell tenni az önkormányzat honlapján történő megjelentetéssel, valamint az Ibrányi Hírlapban történő megjelentetéssel.
18. Egyéb lakossági fórum
29. § (1) A polgármester, a képviselő-testület tagjai, lakossági rétegigények megismerésének érdekében, valamint közvetlen tájékoztatásra egyéb lakossági fórumot (utcagyűlés, városrész-gyűlés, értelmiségi találkozó, gazdafórum, vállalkozói fórum, stb.) szervezhetnek.
(2) Az egyéb lakossági fórumról a szervező az ott elhangzott legfontosabb állásfoglalásokról, véleményekről a legközelebbi ülésen tájékoztatást ad a képviselő-testületnek.
A képviselő-testület bizottságai
19. A képviselő-testület állandó bizottságai
30. § (1) A képviselő-testület állandó bizottságai:
a) Pénzügyi Bizottság: 5 fő. (Tagjai: Tábori László elnök, Kovács Ferenc, Kulcsár Ferenc képviselők, Csepcsányi Norbert, Kulcsár Simonné külsős tagok.)
b) Szociális- és Egészségügyi Bizottság: 7 fő. (Tagjai: Szabó P. Judit elnök, Bódi Tibor, Haluska Adrienn Alexandra, Tábori László képviselők, Gerákné Petri Zsuzsanna, Katóné Farkas Éva, Szoboszlai Ildikó külsős tagok.)
c) Szavazatszámláló-, Ügyrendi és Jogi Bizottság: 5 fő. (Tagjai: Haluska Adrienn Alexandra elnök, Szabó P. Judit, Bódi Tibor képviselők, Bene József, Tóth Balázsné külsős tagok.)
d) Közbeszerzési Bizottság 5 fő. (Tagjai: Tábori László elnök, Kovács Ferenc, Kulcsár Ferenc képviselők, Tóth András, Turkó Péter külsős tagok.)
(2) Az alábbi bizottságok tagjai kötelezettek vagyonnyilatkozat tételére:
a) Pénzügyi Bizottság,
b) Szociális és Egészségügyi Bizottság,
c) Közbeszerzési Bizottság.
31. § (1) A képviselő-testület éves munkatervében meghatározza azokat az ügyeket, amelyeket a bizottság nyújt be, továbbá amelyekben döntés előtt a bizottságok véleményét ki kell kérni.
(2) A képviselő-testület éves munkatervében előre meg nem határozott napirendi pont tárgyalása esetén a bizottságok elnökei a jegyzővel történő előzetes egyeztetés alapján határozzák meg, hogy az adott előterjesztést, testületi anyagot meg kívánják-e tárgyalni, véleményezni vagy sem.
20. A képviselő-testület ideiglenes bizottságai
32. § (1) A képviselő-testület bármely hatáskörébe, feladatkörébe tartozó ügy előkészítésére, végrehajtására, ellenőrzésére meghatározott kérdés megvizsgálására, javaslat kidolgozására ideiglenes, eseti bizottságot választhat, amelynek működésére a bizottságokra vonatkozó szabályok érvényesek. Az ideiglenes, eseti bizottság feladatát és megbízatásának terjedelmét a képviselő-testület esetenként határozza meg.
(2) Az ideiglenes, eseti bizottság elnökét és tagjainak több mint felét a települési képviselők közül kell megválasztani, a többi tagja más, a településen élő megbecsült állampolgár és az adott témához értő szakember lehet.
(3) A képviselő-testület az 1. sz. mellékletben meghatározott feladatait, hatáskörét ruházza át bizottságaira. A bizottságok elnökei az átruházott hatáskörben hozott döntéseikről a képviselő-testületet félévente tájékoztatják.
(4) Két vagy több bizottság részvételével együttes bizottsági ülés is tartható, ha erről a bizottságok elnökei megállapodnak, illetve abban az esetben, ha a képviselő-testület döntése értelmében együttes ülést kell tartani.
(5) Az együttes bizottsági ülést a bizottsági elnökök együttesen hívják össze és megállapodás alapján jelölik ki a levezető elnök személyét.
(6) Az együttes ülésen az egyes napirendi pontokról bizottságonként külön kell szavazni.
(7) Az együttes ülésről minden bizottság külön jegyzőkönyvet készít.
21. A bizottságok feladatai
33. § (1) A Pénzügyi Bizottság feladatai:
a) Véleményezi a város költségvetését megállapító és annak végrehajtásáról szóló beszámolót elfogadó rendeletet, határozatot, ellenőrzi azok végrehajtását.
b) Közreműködik hosszabb időszakra szóló fejlesztési koncepciók pénzügyi feltételeinek kidolgozásában.
c) Figyelemmel kíséri és ellenőrzi az intézmények pénzügyi gazdálkodását.
d) Javaslatot tesz helyi adók megállapítására.
e) Ellenőrzi a vagyonmérleg adatait.
f) Véleményezi és előkészíti az önkormányzat vagyoni ügyeit. (elidegenítés, vállalkozás, hasznosítás)
g) Véleményezi a hitelfelvétellel kapcsolatos döntésekre vonatkozó előterjesztéseket.
h) Véleményezi az önkormányzat gazdasági programját.
(2) A Szavazatszámláló-, Ügyrendi és Jogi Bizottság feladatai:
a) Ellátja a 15. § (5) bekezdésében meghatározott eset kivételével a titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos teendőket.
b) Közreműködik a Szervezeti és Működési Szabályzat előkészítésében, és vizsgálja annak hatályosulását, kezdeményezi módosítását.
c) Véleményezi a Képviselő-testület rendelet-tervezeteit, részt vesz azok kidolgozásában.
d) Szervezi a közmeghallgatásokat.
e) Nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester, önkormányzati képviselő, nem képviselő bizottsági tagok, valamint ezek hozzátartozója által tett vagyonnyilatkozatot.
f) Kivizsgálja az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezést.
g) Véleményezi és megtárgyalja, és a képviselő-testület elé terjeszti javaslatával együtt a helyi kitüntetésekre beérkezett javaslatokat.
h) Kivizsgálja a méltatlanság megállapítására irányuló kezdeményezéseket, a méltatlanság megállapítására javaslatot tesz a Képviselő-testületnek.
i) Gondoskodik évente a Város Kitűnő Tanulója Ösztöndíj pályázat kiírásáról, valamint a beérkezett pályázatokat előkészíti döntésre a Képviselő-testületnek.
j) Vezeti a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos nyilvántartást.
(3) A vagyonnyilatkozatot a polgármester, a képviselők, nem lépviselő bizottsági tagok és hozzátartozóik két példányban készítik el, s azt dátummal, aláírással látják el. A vagyonnyilatkozat egy példánya a nyilatkozattevőnél marad.
(4) A polgármester és a képviselők és nem lépviselő bizottsági tagok vagyonnyilatkozata nyitott borítékban, míg a hozzátartozók vagyonnyilatkozata zárt borítékban kerül a Bizottság részére átadásra. A hozzátartozók vagyonnyilatkozatát a bizottsági átvétel alkalmával le kell pecsételni.
(5) A vagyonnyilatkozatok átvételéről a bizottság átvételi elismervényt ad át.
(6) A vagyonnyilatkozatokat a Polgármesteri Hivatalban, zárt, tűzbiztos lemezszekrényben kell tárolni.
(7) A képviselők vagyonnyilatkozata az azonosító adatok kivételével nyilvános, abba bárki betekinthet. A betekintésről (idejéről, betekintő személyéről) nyilvántartást kell vezetni.
(8) A képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást a polgármesternél, vagy a Szavazatszámláló-, Ügyrendi és Jogi Bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás célja, hogy ellenőrizze a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmát. A polgármester a hozzá benyújtott kezdeményezést a Bizottságnak haladéktalanul átadja kivizsgálásra.
(9) Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét, tartalmát, a Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 15 napon belül ennek nem tesz eleget, úgy a Bizottság elnöke eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.
(10) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új adatot tartalmaz. Új tényállítás, adat nélkül ismételt kezdeményezés esetén a Bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.
(11) A képviselő, polgármester, és a nem lépviselő bizottsági tag vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során a Bizottság felhívására köteles saját, illetve a hozzátartozói vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokat írásban bejelenteni. Az adatokba csak a bizottság tagjai tekinthetnek be. Az ellenőrzés eredményéről a Bizottság elnöke a képviselő- testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.
(12) A Szociális és Egészségügyi Bizottság feladatai:
a) Véleményezi a szociális ágazathoz tartozó intézmények költségvetési támogatását, tervezését, a szociális célra fordítható előirányzatokat, az ezért ellátandó feladatok körének megállapítására javaslatot tesz és ellenőrzi annak végrehajtását.
b) A hatályos helyi önkormányzati lakásrendeletben foglaltak alapján javaslatot tesz a képviselő-testületnek a szociális bérlakások bérlői kijelölésére vonatkozóan, valamint közreműködik a bérlakások éves ellenőrzésében
c) Részt vesz az egészségügyhöz kapcsolódó testületi előterjesztések előkészítésében, véleményezi azokat.
(13) A Közbeszerzési Bizottság feladatai:
a) teljesítés határidejének, a beszerzés tárgyának és mennyiségének meghatározása;
b) közbeszerzés becsült értékének kiszámítása a Kbt. 16-20. §-ai alapján, figyelemmel a Kbt. 28. § (2) bekezdésében foglaltakra, ezen belül különösen:
ba) beszerzés tárgyára vonatkozó indikatív ajánlatok bekérése,
bb) beszerzés tárgyára vonatkozó, arra szakosodott szervezetek által végzett piackutatás,
bc) igazságügyi szakértő igénybe vétele,
bd) szakmai kamarák által ajánlott díjszabások,
be) szakmai kamarák által előállított és karbantartott, megvalósítási értéken alapuló, részletes építési adatbázis,
bf) Közbeszerzési Hatóság által kiadott árstatisztika,
bg) ajánlatkérő korábbi, hasonló tárgyra irányuló szerződéseinek elemzése.
c) dönt az alkalmazandó eljárás fajtájáról,
d) dönt a gyorsított, keretmegállapodásos eljárások alkalmazásáról,
e) dönt az ajánlati biztosíték összegéről,
f) javaslatot tesz a Képviselő-testület részére az ajánlattételre felkért szervezetekről,
g) elfogadja az ajánlati felhívás, ajánlattételi felhívás, részvételi felhívás és az egyéb közbeszerzési dokumentumok szövegét,
h) eljárást megindító/ajánlati/részvételi/ajánlattételi felhíváshoz szükséges pontos műszaki, szakmai specifikációk meghatározása, szükség esetén külső Közreműködő bevonásával.
i) közbeszerzési terv elfogadásakor és valamennyi módosításakor az Önkormányzat nevében eljáró, vagy az eljárásba bevont személyek összeférhetetlenségének vizsgálata oly módon, hogy az érintettektől a megfelelő nyilatkozatot beszerzi és megőrzi
j) elfogadja az ajánlati felhívás, ajánlattételi felhívás, részvételi felhívás és az egyéb közbeszerzési dokumentumok módosított szövegét
k) ajánlattételi/részvételi határidő lejártáig dönt az ajánlati/ajánlattételi/részvételi felhívásban megadott alkalmassággal (pénzügyi-gazdasági, műszaki-szakmai), valamint az értékelési szempontrendszerrel kapcsolatos feltételek módosításáról.
22. A bizottságok működése
34. § (1) A bizottságok szükség szerint, de évente legalább két alkalommal üléseznek.
(2) A bizottságok üléseiről és ellenőrzéseiről jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza a tanácskozás lényegét és a hozott döntéseket, a vizsgálati jegyzőkönyv tartalmazza az ellenőrzés megállapításait és a tett javaslatokat.
(3) A bizottságok működését a jegyző által megbízott hivatali dolgozó segíti, aki egyben ellátja az ügyviteli feladatokat.
(4) A bizottság döntésének kiadmányozója a bizottság elnöke, vagy távollétében - ha a bizottság tagjai sorából elnökhelyettest választott,- az elnökhelyettes, illetve ennek hiányában, vagy akadályoztatása esetén az általa esetileg írásban megbízott személy.
(5) A bizottság ülésének időpontját úgy kell meghatározni, hogy az ne essen egybe másik bizottság ülésével.
Tisztségviselők és a képviselő-testület hivatala
23. Polgármester, alpolgármesterek
35. § (1) Polgármester ügyfélfogadása: hétfőn 8.00-10.00-ig, szerdán 13.00-15.00-ig tart.
(2) Ibrány Város Polgármestere munkáját főállásban látja el.
(3) A polgármester a településfejlesztéssel kapcsolatos feladatai ellátásához kapcsolódóan operatív szakmai-konzultációs csoportot működtet, melynek tagjai:
a) alpolgármesterek,
b) Gazdasági Műszaki Ellátó Szervezet (GAMESZ) vezetője,
c) Polgármesteri Hivatal irodavezetői, csoportvezetői,
d) jegyző.
36. § (1) A képviselő-testület a polgármester tartós helyettesítésére, munkájának segítésére 2 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ tagjai sorából, titkos szavazással, a polgármester által javasolt személyek közül.
(2) Az alpolgármesterek a polgármester irányításával látják el feladatukat. Az alpolgármestereknek a polgármester helyettesítésének rendjét a polgármester határozza meg, azzal, hogy kijelöli az általános helyettesét.
(3) Alpolgármester ügyfélfogadása: kedden 08.00-10.00-ig
(4) Az alpolgármester hivatali munkarendjét a polgármester határozza meg.
24. Polgármesteri Hivatal
37. § (1) A képviselő-testület Ibrányi Polgármesteri Hivatal elnevezéssel hivatalt hoz létre az önkormányzat működésével, valamint a közigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.
(2) A polgármesteri hivatalt a jegyző vezeti.
(3) A hivatal a jegyző által készített Szervezeti és Működési Szabályzat szerint működik, amely részletezi a hivatal feladatait, szervezeti tagozódását és a belső (szervezeti egységek és a dolgozók közötti) munkamegosztást. A Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát a képviselő-testület határozattal fogadja el.
25. Jegyző
38. § (1) Jegyző ügyfélfogadása: minden héten csütörtökön 9.00-12.00-ig
(2) A jegyző feladatait a polgármesteri hivatal ügyrendje szerint a hivatal dolgozóinak közreműködésével látja el, akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti.
(3) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére a polgármester a jegyzői feladatok ellátásával az Építési- Műszaki- és Kereskedelmi Iroda képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő köztisztviselőjét bízza meg a jegyzői feladatok ellátására kiírt pályázat lezárultáig, illetve az akadályoztatás megszűnéséig, legfeljebb hat hónap időtartamra.
(4) A jegyző köteles a jogszabálysértő döntés, lehetőség szerint meghozatala előtt, valamint jogszabálysértő működés esetén ennek tényét jelezni a jogszabálysértő döntést hozó szerv vagy a jogszabálysértően működő szerv felé.
Települési Nemzetiségi Önkormányzat
26. Nemzetiségi önkormányzat testülete, véleményezési, egyetértési joga
39. § (1) A nemzetiségi önkormányzati testület tagjainak létszáma 5 fő.
(2) A települési nemzetiségi önkormányzatot véleményének kifejtésére, illetve egyetértésének megadására a polgármester írásban hívja fel.
(3) A települési nemzetiségi önkormányzat kezdeményezését, javaslatát, véleményét, egyetértését a polgármesterhez juttatja el, amelyet a képviselő-testülettel a kapcsolódó előterjesztés tárgyalásakor ismertetni kell.
27. Nemzetiségi önkormányzat tevékenységéhez szükséges feltételek biztosítása
40. § (1) A települési önkormányzat képviselő testülete külön döntése alapján, az erre vonatkozó ingatlanhasználati megállapodásban foglaltak szerint, a nemzetiségi önkormányzat működése céljára térítésmentesen biztosítja az önkormányzat tulajdonában lévő Ibrány, Kossuth utca 27.sz. alatti ingatlan (Ibrány 603/3 hrsz.) használatát.
(2) Az önkormányzat a polgármesteri hivatal útján gondoskodik küldemények postázásáról, továbbításáról, ügyviteli segítséget és igény esetén szakmai segítséget nyújt, és viseli az ezzel járó költségeket.
(3) A települési nemzetiségi önkormányzat testületi munkáját és önkormányzati működését a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó segíti.
(4) Az önkormányzat a nemzetiségek jogállásáról szóló törvényben meghatározottak szerint biztosítja a települési nemzetiségi önkormányzat önkormányzati működéséhez szükséges tárgyi feltételeket és a Hivatal útján gondoskodik a működéssel, gazdálkodással, testületi tevékenységgel kapcsolatos előkészítő, végrehajtási és ügyviteli feladatok ellátásáról.
Az önkormányzat gazdálkodása
28. Az önkormányzat vagyona
41. § A település vagyoni helyzetének alakulásáról a képviselő-testület a lakosságot a helyi sajtó útján is tájékoztatja.
29. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
42. § Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzéséről a jegyző a Hivatal belső ellenőrzési feladatait ellátó személy közreműködésével gondoskodik.
30. Önkormányzati intézmények gazdálkodásának ellenőrzése
43. § Az önkormányzati intézmények gazdálkodását a Hivatal a belső ellenőrzés, valamint a Pénzügyi Bizottság közreműködésével felügyeli.
31. Önszerveződő közösségek részvétele az önkormányzat tevékenységében
44. § (1) Az Ibrányban működő, regisztrált civil szervet számára tevékenységi körében az önkormányzat képviselő-testülete igény esetén tanácskozási jogot biztosít.
(2) Az Ibrányban működő, regisztrált civil szervezet hozzáférését a nyílt képviselő-testületi előterjesztésekhez biztosítani kell. Igény esetén, a civil szervezet által az anyagok megtekinthetők a Polgármesteri Hivatal titkárságán. A civil szervezet a hozzáférhetővé tett előterjesztés kapcsán rövid, írásos véleményt, javaslatot fogalmazhat meg, amelyet legkésőbb az ülést megelőző napon – amennyiben ez munkaszüneti nap, úgy az ülés napján reggel 9 óráig - a jegyzőhöz kell eljuttatni.
(3) Az Ibrányban működő, regisztrált civil szervezet (2) bekezdés szerinti véleményét, javaslatát az előterjesztés tárgyalásakor ismertetni kell. A civil szervezet jelenlévő képviselőjének a polgármester tanácskozási jogot adhat. A civil szervezet javaslata módosító javaslatként kerül a Képviselő-testület elé.
(4) Önkormányzati rendelet-tervezethez fűzött vélemény, javaslat esetén az e §-ban foglaltaktól eltérően az önkormányzati rendeletek előkészítésében történő társadalmi részvétel szabályait kell alkalmazni.
Záró rendelkezés
45. § Ez a rendelet 2025. október 27-én 14 óra 10 perckor lép hatályba.