A helyi iparűzési adóról szóló 14/2005.(VIII.25.) önkormányzati rendelet alapján Nagyhalász város területén állandó jelleggel végzett vállalkozási tevékenység után adófizetési kötelezettség terheli a vállalkozót, illetve a vállalkozást (gazdasági társaságot). A helyi rendelkezések alapján a helyi iparűzési adó mértéke az adóalap 1,5 %-a.

Javaslom a helyi iparűzési adó mértékének az adóalap 1,5 % - ról az adóalap 1,8 %- ra történő emelését az alábbi indokok alapján:

Az adó mértékének felső határa az adóalap 2 %-a. A Képvisel-testület által elfogadott 1,5 %-os adómérték a környékbeli hasonló méretű településeken elfogadott adómértékekhez viszonyítva alacsonynak mondható: Ibrány: 2 %, Kemecse: 1,7 %, Kisvárda 2 %, Demecser 2 %, Gávavencsellő: 1,8 %, Nyírtelek 2 %, Nagykálló 2 %, Nyírbogdány: 2 %, Tiszalök: 2 %, Újfehértó: 2 %, Rakamaz 2 %, Dombrád: 2 %.

Az elmúlt években a központi költségvetés egyre takarékosabb gazdálkodást vár el az önkormányzatoktól, ezért a központi források egyre szűkülnek. A kieső bevételek pótlásának egyetlen módja az iparűzési adó emelése, vagy új adók bevezetése. A Képviselő-testület 2025. január 1. napjával megszűntette a magánszemélyek kommunális adóját, mely döntés alapján közel 10 millió forint marad a háztartások zsebében. Más helyi adó pedig nem is került bevezetésre. Az előbbi bekezdésben említett településeken a maximális adómértékhez közeli iparűzési adó mellett legtöbb esetben magánszemélyek kommunális adóját és építményadót is kivetettek. A kisebb adóbevételek miatt az önkormányzat alacsonyabb színvonalon tudja kötelező feladatait ellátni. A település fejlesztésére irányuló projektek legtöbb esetben saját erőből ki kell egészíteni, illetőleg a fejlesztésekhez szükséges ingatlanok megvásárlására nagyon nehezen tudunk forrást biztosítani.

Az elmúlt években iparűzési adó befizetéséből befolyó bevétel összege az alábbi táblázat tartalmazza:

A 2024. évben befolyt iparűzési adó bevételt figyelembe véve a 0,3 %-os emelés évi 22,4 m Ft bevételnövekedéssel járna az önkormányzat számára.

Az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés h) pontja értelmében a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében a törvény keretei között dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről. A helyi önkormányzat adóztatási tevékenységét a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) alapján és keretei között megalkotott helyi rendelet alapján végezheti. Az adózás eljárási kérdéseit az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (továbbiakban: Art.) szabályozza.

A Htv. 6. §-ának rendelkezése alapján az Önkormányzat adómegállapítási joga a következőkre terjed ki: vagyoni típusú adót (építményadó, telekadó), kommunális jellegű adót, helyi iparűzési adót, vagy ezek valamelyikét bevezesse, hatályon kívül helyezze, módosítsa, azonban az évközi módosítás naptári éven belül nem súlyosbíthatja az adóalanyok adóterheit; meghatározza az adó bevezetésének időpontját és időtartamát; az adó mértékét a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan szabályait meghatározza.

A helyi rendeletek évenkénti felülvizsgálata, esetleges módosítása a következő szabályok alapján lehetséges: Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXVIV. törvény 32. §-a szerint adókötelezettséget megállapító, az adóalanyok körét bővítő, az adó mértékét növelő, illetve kedvezményt, mentességet megszüntető jogszabály kihirdetése és hatályba lépése között legalább 30 napnak el kell telnie.

Ezen rendelkezés az önkormányzati adórendeletekre is vonatkozik, ami azt jelenti, hogy valamely adóév január 1. napján hatályba léptetni szándékozó új adónemet bevezető, vagy a hatályos szabályozást (pl. adómérték tekintetében) módosító adórendelet legkorábban a kihirdetést követő 30. napon léptethető hatályba.

Az adómértékek tekintetében a törvény kettős korlátot állít: az abszolút korlát a törvényi felső adómaximum, relatív korlát a helyi sajátosság, illetve az adóalanyok teherviselő képessége.

Az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség 2021. január 1. napjától megszűnt, de továbbra is fennmarad ugyanakkor a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerinti rendelkezés, amely szerint azon vállalkozásnak, amely valamely településen adóéven belül 180 napon meghaladóan végez építőipari tevékenységet, az adott településen állandó jellegű iparűzési adókötelezettséget eredményező telephelye jön létre. Ezen rendelkezést a rendeletben megszüntetni szükséges. Előbbi rendelkezés alapján az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni 500 Ft/nap adómértéket megállapító rendelkezést hatályon kívül kell helyezni.