Tiszadob Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2008. (II. 15.) önkormányzati rendelete

a Helyi Építési Szabályzatról

Hatályos: 2008. 02. 23- 2020. 02. 27

Tiszadob Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2008. (II. 15.) önkormányzati rendelete

a Helyi Építési Szabályzatról

2008.02.23.

Tiszadob Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalkotói hatáskörében, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A szabályzat hatálya és alkalmazása

1. § ;1

(1) E rendelet - a Helyi Építési Szabályzatról (továbbiakban: HÉSZ) - hatálya Tiszadob közigazgatási területén a rendelet mellékletét képező Szabályozási Tervek által szabályozott területekre terjed ki.

(2) Az (1) bekezdésben lehatárolt területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, azon építési munkát végezni, a rendeltetését megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni - az országos érvényű rendelkezések megtartása mellett - csak az M=1:4000 méretarányú belterületi (SZT-01), az M=1:16000 méretarányú külterületi (SZT-02), illetve a T-3.b-I, T-3.b-II tervszámú szabályozási tervben és a jelen HÉSZ rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően szabad.

(3)

(4) Környezetalakítási terv készítendő a következő területekre:

- az Andrássy kastély területe és közvetlen erdei környezete;
- az Alkotmány u., Dózsa Gy. u. kereszteződésének térsége (új alközpont);
- a volt temető területe (hrsz: 872, 873);
- a „Földvár” és a tervezett ifjúsági-idegenforgalmi központ területe
(5) E rendeletet együttesen kell alkalmazni az 1-es számú melléklettel (Belterület szabályozási terve: SZT-01 jelű tervlap), a 2-es számú melléklettel (Külterület szabályozási terve: SZT-02 jelű tervlap), a 3-as számú melléklettel (Belterületbe vonással érintett területek), valamint a 4-es számú melléklettel (Sajátos jogintézmények), és a), illetve a T-3.b-I, T-3.b-II, T-3.b-III-B (1. melléklet), T-3.b-III-K. (2. melléklet) tervszámú tervlapmelléklettel. és a T-3.a.-3.b-III-B, T-3.a.-3.b-III-K. rajzszámú jelmagyarázattal (3. melléklet).

A szabályozás elemeinek változtatása

2. § (1) A Szerkezeti terv módosításával is járó változó szabályozási elemek:

a területfelhasználási egység határa;
a területfelhasználási egység besorolása;
a Szabályozási Terven jelölt tervezett belterület határa, valamint a beépített és beépítésre szánt, ill. a beépítésre nem szánt terület határa.
(2) A Szabályozási Terv módosításával járó kötelező erejű változó szabályozási elemek:
a kötelező szabályozási vonal
az építési övezeti besorolás és annak előírásai,
a védőtávolság,
a helyi értékvédelmi, természetvédelmi terület határa,
a sajátos jogintézmények határvonala,
a zöldfelületekre vonatkozó követelmények,
a kötelező előkert mérete,
a kötelező fásítás.
(3) Azoknak a szabályozási elemeknek a módosítása, melyek nem az Önkormányzat döntési körébe tartoznak, csak a magasabb szintű jogszabályok megváltozása esetén vagy az illetékes hatóságok egyetértésével lehetséges.

A telekalakítás és az építés engedélyezése

3. §

.

(1) Az 1. §. (1) bekezdésben meghatározott területen telekalakítás és építés csak a Szabályozási Tervekben jelölteknek megfelelően, valamint az Építési törvény és a végrehajtására alkotott központi jogszabályok alapján szabad.
(2) 2
(3) A lakótelek beépíthetőségének feltétele az övezetben meghatározott kialakitható legkisebb telekméret és telekterület.
(4) Új építési telkek kialakítása lakóövezetek esetén a kialakítható minimális telekszélesség (átlag telekszélesség):
oldalhatáron álló beépítés esetén: 16 m
szabadon álló beépítés esetén: 20 m
ikres beépítés esetén: 14 m
csoportházas (pl. sorházas) beépítés esetén: 6 m
minimális telekmélység:
KEL övezetnél: 30 m
FL övezetnél: 40 m
(5) Szabadon álló épület elhelyezés akkor engedélyezhető nem szabadon álló övezeti előírás esetén, ha a telek legalább 20 m széles, és a szomszéd telkén meglévő, vagy az övezeti előírások szerint lehetséges beépítéshez az előírt szükséges minimális tűzvédelmi távolságot be lehet tartani.
(6) A szabályozási terven *-gal jelölt övezeteknél - műemléki védelem alatt álló területekl, helyi értékvédelemre jelölt épületek, építmények - a helyi épített értékvédelem területére vonatkozó önkormányzati külön rendelet is érvényesítendő.
II. Fejezet

TERÜLETFELHASZNÁLÁS

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

4. §

.

Tiszadob területén a beépítésre szánt területek az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területelhasználási egységekbe sorolandók:
Kertvárosias lakóterület (Lke)
Falusias lakóterület (Lf)
Településközpont vegyes terület (Vt)
Üdülőházas üdülőterület (Üü)
Hétvégiházas üdülőterület (Üh)
Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)
Ipari-gazdasági terület (Gip)
Mezőgazdasági üzemi gazdasági terület (MG)
Különleges terület (Kü)

Kertvárosias lakóterület (Lke)

5. §

.

(1) Kertvárosias lakóterület a Szabályozási Terven (SZT-1) Lke jellel szabályozott terület-felhasználási egység, mely laza beépítésű, összefüggő nagy kertes (amely elsősorban nem konyhakert termelési célú, több önálló rendeltetési egységet is magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési övezet telkei legalább részleges közművesítettség (a csatornahálózat kiépítéséig zárt szennyvíztároló) esetén építhetők be.
(3) A kertvárosias lakóterületen az OTÉK 13. §. (2) és (3) bekezdése szerinti épületek helyezhetők el.
(4) Az építési övezet telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető épitménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - a következő táblázat szerint kell meghatározni:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK*

övezeti
jele

beépítés
módja

legnagyobb
beépítettsége %

építmények
legnagyobb
magassága
(m)

kialakítható
legkisebb
területe
m2

max.
szintter.
sűrűség**

minimális
zöldfelület
aránya

Lke1

Sz

30

4,5

900

0,6

50

Lke2

0

30

4,5

600

0,5

50

Lke3

K

35

4,5

500

0,6

40

Lke4

Cs

50

4,5

250/lakó-egység

0,7

30
Sz szabadon álló beépítés (3. § függvényében)
0 oldalhatáron álló beépítés (3. § függvényében)
Cs zártsorú beépítés
K kialakult
* helyi értékvédelmi területen fekvő építési övezet 3. § 7.pont függvényében
** az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosának maximuma
(5) Azokban az építési övezetekben, amelyek a helyi védett települési értékek határterületén belül van épület építése a 6. sz. mellékletben felsorolt, helyi hagyományokhoz alkalmazkodó anyagok használatával engedélyezhető, illetve a helyi értékvédelmi rendelet értelemszerűen kötelezően alkalmazandó.
(6) Kialakult állapotúnak jelölt övezetekben új épület építése igazodva az eredeti a tömbben kialakult utcakép jellegének megfelelően, az övezeti előírásoknak is, illetve a 3. §-nak is megfelelve telepitve engedélyezhető.

5/A. § (1) Az építési övezetben elhelyezhető épületen kívül, azt kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épületként:

háztartással kapcsolatos tárolóépület (raktár, szkg. tároló stb.)
kerti építmények
közművek műtárgyai
barkácsműhely
műterem
a környezetet nem zavaró kézműipari tevékenység műhelye
a telken folyó mezőgazdasági tevékenység gazdasági épületei
helyezhetők el, melytől használat mód változtatása esetén sem lehet eltérni.
(2) 3

Falusias lakóterület (Lf)

6. §

.

(1) Falusias lakóterület a Szabályozási Terven (SZT-1) Lf jellel szabályozott terület-felhasználási egység, mely laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál, melyen mezőgazdasági építmények is elhelyezhetők.
(2) Az építési övezet telkei legalább részleges közművesítettség (a csatornahálózat kiépítéséig zárt szennyvíztároló) esetén építhetők be.
(3) A falusias lakóterületen az OTÉK 14. §. (2) bekezdése szerinti épületek - kivéve üzemanyagtöltő - helyezhetők el.
(4) Az építési övezet telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az épithetö építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - a következő táblázat szerint kell meghatározni:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK*

övezeti
jele

beépítés
módja

legnagyobb
beépítettsége %

építmények
legnagyobb
magassága
(m)

kialakítható
legkisebb
területe
m2

max.
szintter.
sűrűség**

minimális
zöldfelület
aránya

Lf1

Sz

30

6,0

1000

0,4

50

Lf2

0

30

4,5

800

0,4

40

Lf3

0

30

4,5

600

0,5

40

Lf4

K

30

K

550

0,6

40

Lf5

K

35

K

360

0,6

30
K - kialakult állapot
0 - oldalhatáron álló beépítés
Sz- szabadon álló beépítés (3. § függvényében)
* helyi értékvédelmi területen fekvő építési övezet
** az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosának maximuma
(5) Azokban az építési övezetekben, amelyek a helyi védett települési értékek határterületén belül van épület építése a 6. sz. mellékletben felsorolt, helyi hagyományokhoz alkalmazkodó anyagok használatával engedélyezhető, illetve a helyi értékvédelmi rendelet értelemszerűen kötelezően alkalmazandó.
(6) a) Új épület építése a kialakult állapothoz igazodva az eredeti főépület helyén ill. a tömbben kialakult előkerttel, a kialakult utcakép jellegének megfelelő oldalhatárra telepítve engedélyezhető.
b) Lf1 építési övezetben új épület foghíj beépítés esetében az illeszkedés szerinti építési vonallal és építési helyen helyezhető el. Átépítés esetén a régi épület helyén, ha az övezeti előírás ezt kötelezi.

6/A. § (1) Az építési övezetben elhelyezhető épületen kívül, azt kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épületként:

háztartással kapcsolatos tárolóépület
kerti építmények
közművek műtárgyai
barkácsműhely
műterem
a környezetet nem zavaró kézműipari tevékenység műhelye
állattartást szolgáló és azt kiegészítő épületek
a háztáji mezőgazdasági tevékenység gazdasági épületei
helyezhetők el, mely a kialakult jellegnek megfelelően oldalhatárra telepítve, a fő rendeltetésű épülettel egybeépítve ill. azzal szemben helyezhető el.
(2) 4 Tetőtérbeépítés esetén utcai homlokzaton, tetősíkban elhelyezett tetőablak nem létesíthető.
(3) Állattartó épület helyi értékvédelmi terület építési övezeteiben helyi értékvédelmi területen
a) az építési telek területének legfeljebb 5 %-a lehet a beépíthetőség mértékén belül.
(4) Állattartó épület helyi értékvédelmi területen kívüli építési övezetekben az építési telek területének legfeljebb 15 %-a lehet a beépíthetőség mértékén belül.
(5) Önálló terepszint alatti épületrész csak gazdasági tároló funkciók számára alakítható ki, a telekterület max. 10%-nyi beépítésével.

Településközpont vegyes terület (Vt)

7. §

.

(1) A településközpont vegyes terület a Szabályozási Terveken Vt jellel szabályozott terület-felhasználási egység, mely több önálló rendeltetési egységet magába fog-laló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási-, kereskedelmi-, szolgáltató, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
(2) Az építési övezet telkei legalább részleges közművesitettség (a csatornahálózat kiépítéséig zárt szennyvíztároló) esetén építhetők be.
(3) A településközpont vegyes területen az OTÉK 16. §. (2) és (3) bekezdése szerinti épületek - kivéve üzemanyagtöltő - helyezhetők el.
(4) Az építési övezet telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekmé-reteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - a következő táblázat szerint kell meghatározni:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK

övezeti
jele

beépítés
módja

legnagyobb
beépítettsége %

építmények
legnagyobb
magassága
m

kialakítható
legkisebb
területe
m2

max.
szintter.
sűrűség**

minimális
zöldfelület
aránya

Vt1

K

60

6,0

600

1,0

20

Vt2

Sz

45

6,0

K

0,8

40

Vt3

Sz

30

7,5

K

0,6

50
K kialakult állapot (a beépítési módnál a 3. §. 5. pont szabályt kell figyelembevenni)
Sz szabadonálló (a beépítési módnál a 3. §. 5. pont szabályt kell figyelembevenni)
** az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosának maximuma
(5) Azokban az építési övezetekben, amelyek a helyi védett települési értékek határterületén belül van épület építése a 6. sz. mellékletben felsorolt, helyi hagyományokhoz alkalmazkodó anyagok használatával engedélyezhető, illetve a helyi értékvédelmi rendelet értelemszerűen kötelezően alkalmazandó.
(6) a) Vt1 övezetben új épület építése az eredeti főépület utca felőli építési építési vonalán vagy a szabályozási terven külön jelölt építési vonalon helyezhető el.
b) Vt2 övezetben új épület 10 m-es előkert mögött vagy a jelölt építési vonalon szabadonálló beépítéssel helyezhető el.
c) Az Andrássy út menti Vt2 építési övezetben a Vt1 szerinti építési vonal meghatározás alkalmazandó.
d) Vt3 övezet Ságvári Endre és Károlyi Mihály utca felöli építési vonal 10,0 m az utcai telekhatártól. Táncsics M. utca mentén új épület 1075, 1076/24, 1073/15 hrsz-u telkeken utcai telekhatárra, míg a 1073/14, 1073/15 hrsz-u telkeken 10,0 m előkerttel helyezhető el.

7/A. § (1) Az építési övezetben elhelyezhető épületen kívül, azt kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épületként:

- háztartással kapcsolatos tárolóépület
- kerti építmények
- közművek műtárgyai
- barkácsműhely
- műterem
- a környezetet nem zavaró kézműipari tevékenység műhelye
- a háztáji mezőgazdasági tevékenység gazdasági épületei
helyezhetők el, melyek a kialakukt jellegnek megfelelően oldalhatárra telepítve, a fő rendeltetésű épülettel egybeépítve ill. azzal szemben helyezhető el.
(2) Tetőtérbeépítés esetén utcai homlokzaton, tetősíkban elhelyezett tetőablak nem létesíthető helyi értékvédelmi terület.
(3) 5

Gazdasági terület (G)

8. §

.

A gazdasági terület lehet:
a) kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület (Gksz)
b) ipari-gazdasági terület (Gip)

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)

8.a §.

(1) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület a Szabályozási Terveken Gksz jellel szabályozott területfelhasználási egység.
(2) A Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen elhelyezhető épületek:
a Gksz1 övezet: az OTEK 19. §-a szerinti épületek, kivéve az üzemanyagtöltő állomást,
a Gksz2 övezet: az OTÉK 19. §-a szerinti épületek és lakókörnyezetet nem zavaró gazdasági tevékenység,
a Gksz3 övezet: üzemanyagtöltő állomás és kapcsolódó létesítményei és lakókörnyezetet nem zavaró gazdasági tevékenység.
(3) A Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen új állattartó építmény nem helyezhető el.
(4) Az építési övezetek telkei legalább részleges közmüvesítettség (a csatornahálózat kiépítéséig zárt szennyvíztároló) esetén építhetők be. A csatornahálózat kiépítése után a rácsatlakozás kötelező.
(5) 6 A területfelhasználási egység övezeteiben az építményelhelyezés feltételei a következők:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK

övezeti
jele

beépítés
módja

legnagyobb
beépítettsége %

Építmények
legnagyobb
magassága
m

kialakítható
legkisebb
területe
m2

max.
szintter.
sűrűség**

minimális
zöldfelület
aránya (%)

Gksz1

SZ

30

10,0

5000

1,0

40

Gksz2

SZ

35

7,5

2000

0,5

35

Gksz2*

SZ

35

7,5

2000

0,5

35

Gksz3

Sz

40

6,0

1000

0,6

30
SZ szabadonálló
* korlátozott funkciójú: az állattartó teleptől egészségügyi okok miatt védőtávolságot igénylő funkció kivételével
** az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosának maximuma
(6) A minimális zöldfelületi mértéken belül a telekhatárok mentén a Szabályozási terven jelölt fa- és cserjesor telepitése kötelező. Használatbavételi engedély csak akkor adható ki, ha a növénytelepítés a telekhatárok mentén megtörtént.

8.a1 §.

(1) Pinceszinti épületrészek csak az épületek alatt helyezhetők el.

Ipari gazdasági terület (Gip)

8.b §.

(1) Ipari gazdasági terület a Szabályozási Terveken Gip jellel szabályozott területfelhasználási egység.
(2) Az ipari-gazdasági területen elsősorban az ipari termeléshez szükséges építmények helyezhetők el.
(3) Az építés feltétele a teljes közműellátottság (közműpótló berendezés átmenetileg lehetséges), valamint a zsomszédos lakókörnyezet zavartalanságának biztosítása.
(4) A területfelhasználási egység övezeteiben az építményelhelyezés feltételei a következők:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK

övezeti
jele

beépítés
módja

legnagyobb
beépítettsége %

Építmények
legnagyobb
magassága
(m)

kialakítható
legkisebb
területe
m2

max.
szintter.
sűrűség**

minimális
zöldfelület
aránya (%)

Gip1

SZ

45

10,0

5000

1,5

30
SZ szabadonálló
** az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosának maximuma
(5) A minimális zöldfelületi mértéken belül a telekhatárok mentén a Szabályozási terven jelölt fa- és cserjesor telepitése kötelező. Használatbavételi engedély csak akkor adható ki, ha a növénytelepítés a telekhatárok mentén megtörtént.

Mezőgazdasági üzemi gazdasági terület (MG)

9. § (1) Mezőgazdasági üzemi gazdasági terület mező- és mezőgazdasággal összefüggő (üzemi) építmények, mezőgazdasági termékfeldolgozó, élelmiszer jellegű feldolgozó technológia továbbá szolgáltató és gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgáló, a Szabályozási Terven MG jellel szabályozott területek.

(2) Mezőgazdasági üzemi terület övezeteiben az építményelhelyezés feltételei a következők:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK

övezeti
jele

beépítés
módja

legnagyobb
beépítettsége %

épületek
legnagyobb
magassága (m)

legkisebb
területe
m2

max.
szintterület
sűrűség**

minimális
zöldfelület
aránya

MG1

SZ

30

30,0

5000

1,0

30

MG2

SZ

20

12,0

3000

1,0

40

MG3

Sz

25

9,0

2000

1,0

50
SZ szabadonálló
** az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosának maximuma
(3) A területen épület csak az illetékes hatóságok által elfogadott zárt szennyvíztá-rolókkal, egyedi szennyvíztisztítóval létesíthetők, illetve a szennyvízhálózatba való bekötéssel.
(4) Új épület a telekhatártól legalább 10 m távolságban létesíthető.
(5) A minimális zöldfelületi mértéken belül a telekhatárok mentén fa- és cserjesor ültetendő. Használatbavételi engedély csak akkor adható ki, ha a növénytelepítés a telekhatárok mentén megtörtént.
(6) A területen belül csak olyan kereskedelmi, szolgáltatási és gazdasági tevékeny-ségi célú épületek létesíthetők, amelyek közegészségügyi és környezetvédelmi szempontból az állattartással ill. az élelmiszer jellegű feldolgozási technológiával, összeegyeztethetők, és a környezetet nem terhelik semmilyen viszonylatban.

9/A. § (1) Új beruházás engedélyezésénél környezetvédelmi jellegű veszélyeztetés az ingatlanon nem történhet.

(2) Meglévő és új üzem működési engedélye a szennyezési veszélyforrás kizárása (megszüntetése) után lehetséges.

Üdülőházas üdülőterület (Üü)

10. § (1) Üdülőházas üdülőterület az SZT-1 tervlapon Üü1 jellel szabályozott területfel-használási egység.

(2) Az ÜÜ1 építési övezet területén mindennemű építési tevékenység csak külön készítendő Szabályozási terv alapján lehetséges. Az építési övezetben épület csak teljeskörű közmüvesítéssel helyezhető el.

(3) Az építési övezetekben szabadidős, üdülési és turisztikai funkcióval összefüggő létesítmények helyezhetők el.

(4) A területfelhasználási egység övezetében az építményelhelyezés feltételei a következők:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK

övezeti
jele

beépítés
módja

legnagyobb
beépítettsége %

épületek
legnagyobb
magassága
(m)

kialakítható
legkisebb
területe
m2

maxi
szintter.
sűrűség**

minimális
zöldfelület
aránya

Üü1

SZ

20

6,0

900

1,0

60

Üü2

CS

25

6,0

700/üdülőegység

1,0

55

Üü3

CS

30

4,5

450/üdülőegység

1,2

50
SZ szabadonálló
CS csoportos (üdülő-park)
** az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosának maximuma
(5) Pinceszinti épületrész csak az épületek alatt helyezhetők el.

Hétvégiházas üdülőterület (Üh)

11. §

.

(1) Hétvégiházas üdülőterület az SZT-2 tervlapon Üh jellel jelölt területfelhasználási egység (Bárányszeg, Reje).
(2) A területfelhasználási egység területén az építményelhelyezés feltételei a következők:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK

övezeti
jele

beépítés
módja

legnagyobb
beépítettsége %

építmények legnagyobb
magassága
m

kialakítható
legkisebb
területe
m2

maxi
szintter.
sűrűség*

minimális
zöldfelületi
aránya %

Üh-1

SZ

10

3,5

600

0,5

60

Üh2

CS

25

3,5

300/üdülőegyég

0,8

40
SZ szabadonálló
CS csoportos
** az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosának maximuma
(3) Az építési övezetben épület csak azon a telken létesíthető, ahol a tulajdonos a részleges közművesítést megvalósította. Szennyvíz csak zárt tárolóban helyezhető el addig, míg a terület szennyvízcsatornázása el nem készül. Utána a szennyvízbekötés kötelező.

Különleges területek (Kü)

12. § .7

(1) Különleges területek a használatuk és a rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt káros hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük (zöldfelületi jellegük) miatt a következők:

a) Kü1 - Kulturális, konferencia és turisztikai központ
A területen idegenforgalmi – turisztikai célú szolgáltatási, vendéglátási, szálláshely szolgáltatási, kulturális, oktatási, kereskedelmi, igazgatási és az ezek működését szolgáló fenntartási tevékenységek folytathatók.
ab) A területen új építmény építhető a szabályozási terven jelölt építési helyen belül.
ac) A szükséges parkolók telken belüli, a fejlesztésre szánt terület közelébe eső, terepszinten történő elhelyezése a környezet zavarása nélkül kell megoldani. A felszín alatti parkolás a szálláshelyhez kötődően megengedett, legfeljebb 500 m 2 hasznos alapterület mértékéig.
b) Kü1* - Andrássy – kastélyegyüttes
A területen a meglévő-megtartandó és történeti kutatások alapján újjáépítendő épületekben idegenforgalmi – turisztikai célú szolgáltatási, vendéglátási, szálláshely szolgáltatási, kulturális, oktatási, kereskedelmi, igazgatási és az ezek működését szolgáló fenntartási tevékenységek folytathatók.
ab) A területen új építmény építhető a szabályozási terven jelölt építési helyen belül.
ac) A park területén a meglévő parkolók, mellett további parkoló csak a szálláshelyhez kötődően alakítható ki a szabályozási terven jelölt építési helyen. A felszínen csak a történeti kert értékeinek sérelme nélkül, legfeljebb 20 db parkoló helyezhető el. Felszín alatti parkoló a szállásépület, illetve az épülethez közvetlenül csatlakozó felszíni parkoló vagy út felülete alatt helyezhető el. Egyéb zöldfelület alatt felszín alatti parkoló nem helyezhető el. Amennyiben saját telken belül nem biztosított a jogszabály szerint előírt gépjármű-várakozóhely (parkoló) száma, abban az esetben azok a telekhatártól mért, legfeljebb 500 m-en belüli más telken is kialakíthatóak, az OTÉK vonatkozó rendelkezései szerint.
c) Kü2 - Kutatási és spec. oktatási központ
d) Kü3 - Eü-rekreációs és gyógyüdülési területek
e) Kü4 - Szabadidő, strand területek
f) Kü4*-Vízparti sportterületek – tiszai víziparti bázis
g) Kü5 - Temetők területei, kegyeleti park területe
h) Kü6 - Hobby-sportbázis területek
i) Kü7, Kü8 – Mezőgazdasági üzemi terület – haszonállatok tartására és takarmány raktározására szolgáló telephely
ia)A telep telekhatára mentén a szabályozási terven jelölt területsávban, de min. 15 m-es szélességben többszintes, honos fajokból álló védőfásítás telepítendő (beültetési kötelezettség). A telken belüli zöldterület 50%-át fásítani kell.
ib)A telepen csak vízzáró szigeteléssel ellátott trágyatároló (műtárgy csak szivárgásmentes kialakítással, rendszeres ürítéssel, ellenőrzött elszállítással) létesíthető.
ic)A területen legalább részleges közművesítést kell biztosítani.
id) terület parkoló-igényét telken belül kell megoldani.
ie)A telephelyen lakás nem építhető, kivéve a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakásokat.”
(2) Különleges területen a telkek teljes közmű ellátást igényelnek. Átmenetileg legalább részleges közművesítettség szükséges (a csatorna-hálózat kiépítéséig zárt szennyvíztároló). A csatornahálózat kiépítése után a rácsatlakozás kötelező.
(3) A területfelhasználási egység területén az építményelhelyezés feltételei a következők:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK

övezeti
Jele

beépítés
módja

legnagyobb
beépítettsége %

építmények legnagyobb magassága
(m)

kialakítható
legkisebb
területe (m2)

max.
szintter.
sűrűség**

minimális
zöldfelület
aránya

Kü1

SZ

25

10,5

K

2,1

30

Kü1*

SZ

8,5

10,5

K

2,1

70

Kü3

SZ

35

10,5

4000

2,0

30

Kü4

SZ

35

10,5

5000

1,0

40

Kü4*

SZ

0

0

5000

-

60

Kü5

K

5

3,0

K

0,3

90

Kü6

SZ

15

4,5

3000

0,5

75

Kü7

SZ t.é.

30

5,5

kialakult

0,5

40

Kü8

SZ t.é.

40%

7,5 m + T

1.000 m2

1,0

40%
SZ szabadonálló; K kialakult állapot
* a tiszai vízitúra bázis Tisza parti területe
** az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosának maximuma
t.é. több épületegységgel
T: technológiai magasság
(4) A Kü4*-al jelölt övezetben – árterületen – csak mobil létesítmények helyezhetők el a vízügyi hatóság külön engedélyével.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

13. § (1) Tiszadob területén a beépítésre nem szánt területek az építési használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységek közé sorolandók:

- Zöldterület Z
- Erdőterület E
- Mezőgazdasági területek: M
Általános mezőgazdasági terület Má
Kertes mezőgazdaság terület Mk
Korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület Mkf
- Vízgazdálkodási terület V
- Közlekedési terület, közút - vasút Kö
- Tartalék fejlesztési terület T**

Zöldterület (Z)

14. § (1) Zöldterület (továbbiakban közpark) a Szabályozási Terveken Z jellel szabályozott növényzettel fedett közterület.

(2) Közpark területén az OTÉK 27. § szerinti építmények helyezhetők el.

(3) Közpark területének legalább 60%-át növényzettel fedetten kell kialakítani, vagy fenntartani.

(4) Közpark létesítése, rekonstrukciója kertépítészeti terv, vagy kertészeti szakvélemény alapján történhet.

(5) Közpark területén fák kivágása, csonkolása csak akkor engedélyezhető, ha

a) a fa egészségi állapota,

b) a baleset-elhárítás,

c) vagy közegészségügyi szempontok azt feltétlenül szükségessé teszik.

Erdőterület (E)

15. § (1) Erdőterület a Szabályozási Terveken "E" jellel szabályozott erdő müvelési ágú, és a rendezési terv szerinti tervezett erdők területe.

(2) Az OTRT által meghatározott jellemzően erdőterület (jele: --otrt--)

(3) Az erdőterület az építmények elhelyezése szempontjából:

a) védelmi (Ev),

b) gazdasági (EG),

c) egészségügyi-turisztikai (Ee)

d) oktatási-kutatási (Eo) övezetekre tagolódik.

(4) Védelmi rendeltetésű erdőterület övezeteiben (Ev) épületet elhelyezni nem lehet. Az OTÉK 32. §-a szerinti építmények akkor helyezhetők el, ha azok az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják.

(5) Gazdasági rendeltetésü erdőterület övezeteiben (EG) az erdő rendeltetésének megfelelt erdőgazdálkodási és vadgazdálkodási célú épületek helyezhetők el a következő feltételekkel:

a) a beépíthető telek területe legalább 100 000 m 2 ( 10 ha ),

b) a beépítés mértéke legfeljebb 0,1%,

c) az átlagos építménymagasság 4,5 m

(6) Egészségügyi-turisztikai rendeltetésü erdőterület övezeteiben (Ee) az erdő rendeltetésének megfelelő, a pihenést a testedzést és az erdőhöz kötődő rekreációt szolgáló építmények helyezhetők el, ha az erdőt az erdészeti hatóság egészségügyi-szociális, turisztikai elsődleges rendeltetésű erdővé minősíti át.

15/A. § (1) Egészségügyi-turisztikai rendeltetésű erdőterület övezeteiben a /6/. bekezdés szerinti funkciójú épületek a következő feltételekkel alakíthatók ki:

a) a beépíthető telek területe legalább 100 000 m 2

b) a beépítés mértéke legfeljebb 5%

c) az átlagos építménymagasság 4,5 m

d) az egészségügyi-turisztikai rendeltetésű erdő – ligeterdő

(2) Erdőterületen csak a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő, nyeregtetős épületek alakíthatók ki.

(3) Természetvédelmi oltalom alatt álló erdőterületen távközlési magas építmény, adótorony, antenna nem létesíthető.

(4) Az oktatási és kutatási jellegű erdők (Eo) az arborétum, ligeterdő, erdőmúzeum és a látogatható természetvédelmi területek erdőterületére esik, melynek használatára külön részletes szabály készül.

Mezőgazdasági terület (M)

16. § (1) A mezőgazdasági terület a hagyományos mezőgazdasági használat megtartása, a termőföldvédelem, a tájkarakter védelme, a természeti értékek védelme, a felszíni vizek védelme, továbbá a helyi gazdaságfejlesztés és településfejlesztés érdekeinek érvényesítése céljából a következő terület-felhasználási egységekre tagolódik:

a) általános mezőgazdasági terület (Má),

b) kertes mezőgazdasági terület (Mk),

c) korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület (Mkf).

(2) Az általános és korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület egyben tanya gazdasági terület, ahol lakóépület is létesíthető.

(3) Mezőgazdasági területen erdő létesíthető, de az erdőterületre vonatkozó szabályozás csak akkor alkalmazható, ha a rendezési terv módosításával az erdő erdőterület terület-felhasználási egységbe kerül.

Általános mezőgazdasági terület (Má)

17. § (1) Az általános mezőgazdasági terület növénytermesztésre alkalmas része a szántó gazdálkodási terület (Má1), az állattenyésztéshez tartozó része a legelő- rét gazdálkodási terület (Má2).

(2) Az OTRT által meghatározott jellemzően mezőgazdasági területen legalább 50%-ban mezőgazdasági területfelhasználás kötelező.

(3) Az általános mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztéshez tartozó gazdálkodás folyhat. Ezentúl az ezekkel kapcsolatos szolgáltatás, termékfeldolgozás, tárolás épitményei és lakóépület létesíthető.

(4) Általános mezőgazdasági területen az építményelhelyezés feltételei a következők:

a) az övezetben a kialakítható és beépíthető telek (földrészlet) területe legalább 10 000 m 2 ,

b) a kialakítható és beépíthető telek szélessége legalább 20 m ,

c) a 720- 10 000 m 2 közötti területű telken fóliasátor létesíthető,

d) a legalább 10 000 m 2 területű telken a lakóépület kivételével elhelyezhetők a (2) bekezdés szerinti építmények,

e) a legalább 100 000 m 2 ( 10 ha ) területű telken a gazdasági épületeken kívül elhelyezhető lakóépület is,

f) az épületeket a telek határától legalább 5 m előkert, oldalkert, hátsókert biztosításával szabadon állóan lehet elhelyezni,

g) az építmények a telek legfeljebb 3%-os beépítésével alakíthatók ki, amelyen belül a lakóépület alapterülete nem lehet több 1,5%-nál, a gazdasági épületek, a lakóépület és a hozzájuk tartozó udvar együttes területe azonban nem lehet több 6000 m2-nél,

h) csak a helyi építési hagyományoknak megfelelő tájba illő, legfeljebb 7,5 m építménymagasságú épületek létesíthetők,

i)8

Kertes mezőgazdasági terület (Mk)

18. § (1) Kertes mezőgazdasági terület a vegyes kert-, szőlő-, gyümölcsgazdálkodást és a termést tároló, részben feldolgozó-, gazdálkodási- (Mk) jellel szabályozott mezőgazdasági terület.

(2) Kertes mezőgazdasági terület övezetében elhelyezhető egy gazdasági épület, amely ideiglenes tartózkodásra is alkalmas présház-, gyümölcs-, terménytároló lehet, elhelyezhető továbbá pince.

(3) Az Mk övezetben az építményelhelyezés feltételei a következők:

a) a beépíthető telek területe legalább 720 m 2 , szélessége legalább 9 m ,

b) a kialakítható telek területe legalább 1500 m 2 , szélessége legalább 14 m ,

c) c) a beépítettség mértéke a telek területének 3%,-a, de legfeljebb 60 m 2 lehet,

d) az épületek 9- 14 m széles telkek esetén oldalhatáron 14 m-től szabadon állóan helyezhetők el,

e) csak a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő nyeregtetős, legfeljebb 3,5 m építménymagasságú épületek létesíthetők,

f) az épületek legalább 5 m előkert, oldalhatáron álló beépítés esetén legalább 6 m oldalkert, szabadon álló beépítés esetén legalább 3 m oldalkert biztosításával építhetők.

(4) Terepszint alatti építmény csak - max. 20 m 2 alapterülettel - csak a Szőlőzug területén helyezhető el.

Korlátozott felhasználású mezőgazdasági terület (Mkf)

19. § (1) Korlátozott felhasználású mezőgazdasági területek a táj- és természetvédelmi, tájkarakter-védelmi, vízminőség-védelmi és környezetvédelmi (vegyszerkorlátozás) szempontból érzékeny, valamint a kisérleti bio-ligetmező (golfpálya) Mkf jellel szabályozott mezőgazdasági területek tartoznak. Ezeken a területeken a vegyszer használat korlátozott vagy tilos a természetvédelem vagy egyéb speciális meghatározás alapján.

(2) Korlátozott felhasználású mezőgazdasági övezetben a gyepterületek fenntartását szolgáló legeltetéses állattenyésztés, bemutatási, ismeretterjesztési és sportolási célú állattartás építményei, továbbá a szabadidő eltöltését, a szabadtéri sportolást szolgáló építmények alakíthatók ki.

(3) Az építményelhelyezés feltételei a következők:

(a) az övezetben a beépíthető telek területe legalább 500 000 m 2 ( 50 ha ), szélessége legalább 100 m ,
(b) a kialakítható telek területe legalább 100 000 m 2 ( 10 ha ),
(c) a beépítettség mértéke az épületekhez csatlakozó udvarral, állatkifutókkal, karámokkal együtt nem haladhatja meg a telek területének 0,5%-át,
(d) csak a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő, legfeljebb 4,5 m átlagos építménymagasságú nyeregtetős épület létesithető,
(e) épület a telek határától legalább 15 m távolságban alakítható ki,
(f) csak azokon a telkeken létesíthető épület, amelyek területének legalább 90%-a rét, legelő (gyep) művelési ágban van nyilvántartva.
(4) Korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület övezeteiben az OTÉK 32. §-a szerinti építmények csak akkor építhető vagy alakithatók ki, ha a táji-természeti értékeket nem károsítják.
(5) Korlátozott funkciójú mezőgazdasági területen távközlési magas építmény, adótorony nem létesíthető.

Vízgazdálkodási terület (V)

20. § (1) Vízgazdálkodási terület

a) a Tisza medre (VTISZA)

b) a csatornák, vízfolyások medre (VCS)

c) a holtágak medre (VH)

d) az árvédelmi töltés és a mentetlen árterület (VT)

e) a gátőrházak, védelmi és kezelő központok telke (VG).

f) a tervezett új tavak és vízfolyások (VTERV)

g) ártéri véderdő (VE)

(2) Vízgazdálkodási területen a vízgazdálkodás és vízkárelhárítás építményei helyezhetők el.

(3) A Tisza vízgazdálkodási területként szabályozott területén a (2) bekezdés építményein kivül elhelyezhetők a vízi közlekedés, a strandolás, a vízi sportolás, a horgászat és a halászat építményei is.

(4)9 A holtágak területén a (2) bekezdés építményein kívül elhelyezhetők a strandolás, a vízi sportolás, csónakkikötő, a horgászat és a halászat, a természeti megfigyelés közösségi építményei.

(4) Az ártári véderdőben építmény nem létesíthető.

20/A. § [10] Módosította a 3/2020.(II.17.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályba lép: 2020. február 28. napján Különleges beépítésre nem szánt terület

(1) Különleges területek a használatuk és a rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt káros hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük (zöldfelületi jellegük) miatt a következők:

(2) Kü-9 – különleges hírközlési területek

A területen kizárólag vezeték nélküli távközlési célú torony, és kiszolgáló épület helyezhető el az egyéb övezeti mutatók betartásával.
(3) Kü-10 – különleges turisztikai kilátó területek
A területen kizárólag kilátó építmény helyezhető el az egyéb övezeti mutatók betartásával.
(4) Kü-11 – különleges kastélypark és arborétum terület övezete
a) A terület-felhasználási egység elsődlegesen a jelentős történeti és építészeti értékű műemlék épület és a természeti és műemléki oltalom alatt álló park megóvását és hasznosítását szolgálja. Az övezetben történő beavatkozások tervezésekor, a megvalósítás és a fenntartás során elsődlegesen a műemlék- és természetvédelem szempontjait kell előtérbe. Különleges arborétum területen (Kü-11), a terület használatához, fenntartásához szükséges épületek, építmények helyezhetők el.
b) Övezet jele: Kü-11
ba) Beépítési mód: szabadonálló
bb) Megengedett legnagyobb épületmagasság: 6,0 m
bc) Megengedett legnagyobb beépítettség: 1%
bd) Kialakítható legkisebb telekterület: 5000 m2
(5) Különleges beépítésre nem szánt területen a telkek részleges közművesítettséget igényelnek.
(6) A területfelhasználási egység területén az építmény-elhelyezés feltételei a következők:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK

övezeti
Jele

beépítés
módja

legnagyobb
beépítettsége %

építmények legnagyobb magassága
(m)

kialakítható
legkisebb
területe (m2)

max.
szintterület
sűrűség**

minimális
zöldfelület
aránya

Kü-9

SZ

2

4,5, 40,0*

K

0,5

50

Kü-10

SZ

2

25,0

5000

0,5

80

Kü-11

SZ

1

6,0

5000

0,5

80
* vezeték nélküli távközlési célú torony építménymagasság értéke

Közlekedési területek (Kö)

21. § (1) A település közlekedési területei:

Közúti közlekedési terület Köu
Kötöttpályás közlekedési terület Kök
Vízi közlekedési terület-hajóállomás KöV
(2) A település közúti közlekedési területei (7. sz. melléklet):
Országos mellékutak: (Köu1)
3612,
3631,
36313,
36133 sz. mellékutak.
Gyűjtőutak: (Köu2)
települési belterületi gyűjtőutak:
- Bocskai utca
külterületi gyűjtőutak
Kiszolgáló utak: (Köu3)
lakóutak,
egyéb külterületi utak.
Kerékpárutak: (Köu4)
a tiszai töltésen meglévő kerékpárút és a SZT szerint.
Főbb gyalogos utak: (Köu5)
a Holt-ág parti sétány, mely partrendezéssel együtt rendezendő feladat.
A szabályozási szélességeket a SZT határozza meg.
(3) A közúti közlekedési területeken a közlekedési és közmű műszaki létesítmények elhelyezésén túl csak a tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények (váróhelység, esőbeálló, forgalomirányító helység) és reklámépítmények helyezhetők el.
(4) Közutak védőtávolsága: Az országos közutak külterületi szakaszain a védőtávolság 50- 50 m . Ezen belül bármely építési tevékenység csak a kezelő jóváhagyásával végezhető.
(5) Magánút a telekalakításra vonatkozó jogszabályok és a közúti szakági előírások betartásával a településen bárhol kialakítható. Új magánút telekszélessége minimum: 10 m lehet. A magánutakat műszakilag úgy kell kialakítani, hogy azok közforgalom céljára történő átadásra és közterületté történő minősítésre is alkalmasak legyenek. Új gyalogút és telek-nyél minimális szélessége: 3,0 m .
(6) Közterületen a parkolóhelyeket fásítani kell, 4 ph-ként min. 1 db fa ültetendő.

21/A. § (1) Az OTÉK 42. § szerinti, ill. egyéb önkormányzati rendeletben meghatározott parkolási igényt saját telken belül kell kielégíteni.

(2) Új építmények létesítése vagy meglévő épületek funkcióváltása esetén a szükségessé váló parkolóhelyek 50%-a a telekbejárótól maximum 150 m távolságon belül lévő telken, ill. önkormányzati hozzájárulással közterületen is kialakítható.

(3) Öböl nélküli autóbuszmegálló a mellékutakon - gyermek és egészségügyi intézmények előtti területek kivételével - bárhol kialakítható.

(4) A Tisza folyón új személyhajó kikötő, jacht-kikötő és a tiszai evezős turizmus fogadását elősegítő sport-hajó kikötő tervezett helye a tervben kijelölt helyen.

(5) A vasút területén a vasúti közlekedés építményei helyezhetők el. A vasútállomás területén elhelyezhetők továbbá az OTÉK 26. § (3) bekezdés szerinti építmények is.

Közmű területek

22. §

.

(1) A regionális jellegü infrastrukturális (közmű) nyomvonalak helyét közterületeken kell biztosítani.
(2) Területigényes közmű bázisok helyét közterületről megközíthetővé kell tenni.
II. Fejezet

ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSE

Általános előírások

23. §

.

(1) Építmények elhelyezése, ha jelen szabályzat terület-felhasználási egységekre és azokon belül az építési övezetekre, övezetekre vonatkozó előírásai szigorúbb szabályokat nem állapít meg, az OTÉK vonatkozó előírásai szerint történhet.
(2) Az OTÉK 32. § szerinti építmények, ha a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre vonatkozó előírások másként nem rendelkeznek, valamennyi építési övezetben, övezetben elhelyezhetők.
(3) Az épületek elő-, oldal- és hátsókertjeinek minimális méreteit illetően a szabályozási tervben külön nem szabályozott területeken az OTÉK általános előírásairól szóló előírásai a mérvadóak.
(4) Az előkert méretének meghatározásánál kialakult beépítés esetén - ha a SZT külön nem jelöli - területen jellemző méreteket kell alkalmazni.
(5) Az előkertben
– kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 0,5 m-nél magasabbra nem kiemelkedő lefedés nélküli terasz)
– közműbecsatlakozás építménye
– kerítéssel egybeépített, vagy azzal összekapcsolt hulladéktartály, tároló helyezhető el.
(6) A meglévő épület használati módját csak úgy lehet megváltoztatni, ha a használati mód megváltozásával nem jön létre olyan állapot, amely az OTÉK és a HÉSZ előírásaival ellentétes.

23/A. §10

KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA,

AZ ÉPÍTETT ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE

Országos művi értékvédelem

24. §

.

(1) A műemlékek listáját a 2. sz. függelék tartalmazza.
(2) A régészeti területek listáját a 3. sz. függelék tartalmazza.

Helyi művi értékvédelem

25. §11

Táji és természeti értékek védelme

26. § (1)12

(2) Helyi jelentőségü természetvédelmi területen építmények elhelyezése jelen rendelet alapján az önkormányzat természetvédelmi rendeletével összhangban illetve jelen Szabályozási Terv alapján történhet.

(3) Védett természeti területen, adótorony, távközlési magasépítmény, magasfeszültségű villamos távvezeték nem létesíthető.

(4) Új közutak, utcák kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítéséhez területet kell biztosítani.

(5) Ahol a szabályozási szélességek és a közműadottságok lehetővé teszik, a meglévő utcákban is fasorokat kell telepíteni.

(6) Fasor telepítésénél kerülni kell a gyorsan öregedő, szemetelő vagy allergiakeltő pollenű és termésű fafajok (pl. nyárak) telepítését.

26/A. § (1) Gyümölcsfák utcai fasorként csak a kis forgalmú lakóutcákban ültethetők.

(2) Légvezeték alatt csak olyan kis növésű fák ültethetők, amelyek rendszeres csonkolása nem szükséges.

Az általános tájvédelem érdekében a külterületi utak menti fasorok, mezsgyék, vízfolyások, csatornák menti galérianövényzet védelméről gondoskodni kell.
(3) A helyi táji- és természetvédelmi értékek védelmét, a területek kezelését az Önkormányzat külön rendeletben szabályozza.
(4) A település mindennemű terület-felhasználása során biztosítani kell a védett növények és állatok értékes élőhelyeit, az élőhelyek kapcsolatát, az ökológiai folyosók megmaradását. A táji-környezeti adottságokban nagyléptékű, maradandó változást okozó közúthálózat-fejlesztés és a felszíni vízlevezető-rendszer átalakítása, valamint egyéb műszaki beavatkozás esetén a természeti értékek védelmét hangsúlyozó komplex környezeti hatástanulmányt (vonatkozó rendelet szerint), illetve környezeti hatáselemzést (a vonatkozó rendelet hatálya alá nem tartozó esetekben) kell készíttetni.
(5) A tájfásítás mezőgazdasági területeket tagoló, valamint a meglévő vonalas létesítményeket kísérő fasorait, erdősávjait védeni és a karbantartásukról gondoskodni kell. Építéshatósági engedélykérelem (pl. területhasználat módosítás, építés, telekalakítás, stb.) esetén - a tájfásítás meglévő elemeinek fenntartása mellett - a szabályozási terven jelölt helyeken az engedélykérőt, a terület(ek) tulajdonos(ait), illetve kezelő(it) kötelezni kell a védelmi célú fásítás elvégzésére.
(6) A termőföldről szóló törvény alapján az ingatlannyilvántartásba bejegyzett, mezőgazdasági termelés számára kedvezőtlen termőhelyi adottságú területeken levő természetes növényállományt (mocsár, láp, rét, legelő) meg kell őrizni.
Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet területe (1. sz. függelék)

26/B. § (1)13

(2) Fokozottan sérülékeny természeti területen bányászati tevékenység nem folytatható, bányatelek nem létesíthető és bányászati célú különleges terület nem jelölhető ki.

(3) Az övezet területén levő gyepterületeket fenn kell tartani, területük nem erdősíthető.

(4)14

(5) Az övezetben hulladéklerakó- és kezelőtelep, szippantott szennyvízürítő hely, szennyvíz iszaptároló, hígtrágya tároló, komposztálótelep, dögkút, dögtér, dögtemető, veszélyes hulladéktároló, szélerőmű, szélkerék nem létesíthető.

(6) Az övezetben új nagyfeszültségű villamos légvezeték nem vezethető. A meglevőhálózat felújítása, rekonstrukciója csak földkábellel vagy a védett területek kiváltásával történhet.

26/C. § (1)15

(2) Turisztikai létesítmények (pihenőhely, turistaút, stb.) a védett területek kezelési terve szerint létesíthetők.

(3)16

(4) Az övezetben a településrendezési terv által mezőgazdasági területként, erdőterületként, vízgazdálkodási területként szabályozott területeken önálló reklámtábla, reklámépítmény nem helyezhető el. Épületek homlokzatán csak az épület funkciójának megfelelő reklám létesíthető.

(5) Erdők kezelése a természetvédelmi kezelési terv szerint történhet, amelynek célja az önfenntartó természetes erdőtársulások kialakítása illetve fenntartása.

(6) Új hírközlési, távközlési magasépítmények, elektromos légvezetékek, új közutak nem létesíthetők.

Felszín alatti vezeték csak a természeti értékek sérelme nélkül létesíthető.
Természeti területek (1. sz. függelék)

26/D. § (1)17

(2)18

(3) Az övezetben új külszíni művelésű bánya nem nyitható.

(4) Az övezetben területhasználat változtatás illetve művelési ág váltás csak a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával történhet

(5) A kataszterezett, vagy később jegyzékbe vett Természeti Területek kezelési előírásairól az illetékes Nemzeti Park gondoskodik.

(6)19

Natura 2000 területek (1. sz. függelék)

26/E. § (1) Tilos a Natura 2000 terület rendeltetésével ellentétesen történő megváltoztatása. A fentieknek megfelelően a jogszabályban rögzített Natura 2000 területeken a jelenlegi területhasználatok fenntartása szükséges, esetleges módosításához a természetvédelmi szakhatóság hozzájárulása szükséges.

(2) A Natura 2000 területre - ha külön jogszabály alapján védett természeti terület - a Természet-védelméről szóló törvény, a védetté nyilvánító jogszabály, illetve a HÉSZ vonatkozó előírásait együttesen kell alkalmazni.

(3) Az övezet területén tilos engedély nélkül olyan tevékenységet folytatni, vagy olyan beruházást végezni, amely a terület védelmi céljainak megvalósítását akadályozza.

(4) Natura 2000 területen az elsőfokú természetvédelmi hatóság engedélye, illetve hozzájárulása szükséges

a) a gyep feltöréséhez, felülvetéséhez;

b) a terület helyreállításához, jellegének, termőföld más célú hasznosítását eredményező területhasználathoz;

c) az erdőkről és az erdő védelméről szóló törvény hatálya alá nem tartozó fa, facsoport, fás legelőn lévő fa kivágásához, telepítéséhez;

d) talajfelszínen zajló, technikai jellegű sporttevékenység folytatásához.

(5) A Natura 2000 területre közvetlen kihatással lévő, vagy azt közvetlenül érintő más hatósági eljárás során a természetvédelmi szakhatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges, így különösen:

a) telekalakítás, területfelhasználás, építés és használatbavétel engedélyezéséhez;

b) nyomvonalas létesítmény és földmű építése engedélyezéséhez;

c) vízimunka, vízilétesítmény és vízhasználat engedélyezéséhez;

d) ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási tevékenység végzéséhez szükséges telep létesítésének engedélyezéshez;

e) erdészeti, vadászati, halászati hatósági eljárásban;

f) bányatelek megállapítására, módosítására;

g) az ásványi nyersanyag feltárására, kitermelésére, vagy a kitermelés szünetelésére;

h) meddőhányó hasznosítására;

i) bányászati létesítmények építésére és üzembe helyezésére;

j) továbbá a bányászattal összefüggő vízjogi hatósági eljárásokra.

Környezetvédelem

27. § (1)20

(2)21

(3) A település igazgatási területén kizárólag olyan tevékenységek, olyan létesítmények üzemeltethetők, illetve építhetők, amelyek légszennyezőanyag-kibocsátása nem haladja meg a telek szerinti levegővédelmi kibocsátási határértékeit.

(4) A zaj és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó, vagy rezgést okozó létesítmény csak akkor üzemeltethető, vagy építhető, illetve bármely tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj vagy rezgés mértéke a környezetében a vonatkozó rendeletben foglalt határértékeket nem haladja meg.

(5) Zajvédelmi szempontból csendes övezet a temető körül 100 méter széles védőövezet. Ezen védőövezetben kizárólag a temetkezéssel közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység folytatható.

(6)22

27/A. § (1)23

(2)24

(3) A forgalmi utak közvetlen környezetében egészségügyi, oktatási és gyermekintézményeket elhelyezni nem lehet.

(4)25

(5) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról, tisztításáról az üzemeltett köteles gondoskodni. A vízfolyások, csatornák mederhatárától, az árvízvédelmi töltés lábától 10- 10 m széles sávot szabadon kell hagyni, azon belül építményt elhelyezni nem lehet.

(6) A közcsatornával még ellátatlan belterületen, illetve külterületen keletkező szennyvizek csak zárt gyűjtőben helyezhetők el. A zárt gyűjtőt a csatornahálózat kiépítésével a rákötések után fel keh számolni.

27/B. § (1) Állattartó építmények, élelmiszertároló, feldolgozó és forgalmazó létesítményektől, továbbá gyermekintézmény, iskola, egészségügyi intézmény és gyógyszertár telekhatárától 50 méter védőtávolságon belül nem építhetők.

(2)26

(3) Vízfolyások medrétől 50 méter távolságon belül mezőgazdasági területen lakóépület és állattartó építmény nem létesíthető.

(4) Temető 100 m és kegyeleti parkok 50 m-es védőtávolságán belül kegyeletsértő tevékenység továbbá zajos, szagos, bűzös tevékenység nem folytatható, vendéglátó. sportolási, szórakoztató létesítmény, mezőgazdasági területen állattartó telep nem létesíthető.

(5) Az árvíztől védett, rendezett, és partvédművel megerősített Holt Tisza partélétől számított 15 méteres területsávba eső telken illetve benyúló telekrészeken új beépités nem történhet. A csatornahálózatra történő rákötés után a meglévő épületek felújíthatók, korszerűsíthetők, és a védett sávig bővíthetők.

Sajátos jogintézmények

28. § (1) A település területének rendezése során a következő sajátos jogintézmények alkalmazandók:

(a) építési tilalom
(b) elővásárlási jog
(c) helyi közút céljára történő lejegyzés
(2) A sajátos jogintézményeket a 4. számú melléklet tartalmazza.

Záró rendelkezések

29. §

.

(1) E rendelet a jóváhagyást követő 8. napon lép hatályba. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik, ezzel egyidejűleg Tiszadob Nagyközség 7/2002. (11.29.) ÖKt számú rendelete hatályát veszti.
(2) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.
(3) Jelen rendelet az alábbi mellékleteket tartalmazza:

1. sz melléklet:

Szabályozási terv a Belterületre

2. sz melléklet:

Szabályozási terv a Külterületre

3. sz melléklet:

Belterületbe vonással érintett területek

4. sz melléklet:

Sajátos jogintézmények

5. sz melléklet:

Építészeti értékvédelem - helyi védelem alá vonható épületek és építmények listája

6. sz melléklet:

Az építéskor alkalmazható, helyi hagyományokhoz igazodó anyagok és építési sajátosságok és építési sajátosságok a helyi érték-védelemmel érintett területeken

7. sz melléklet:

Közlekedési területek
(4) Jelen rendelet függelékei:

1. sz függelék:

Természeti területek (Natura 2000)

2. sz függelék:

Építészeti értékvédelem – műemlékek listája

3. sz függelék:

Régészeti területek listája
Tiszadob, 2008. február 14.

Bán György sk.
polgármester

Huszti Jánosné sk.
jegyző
A rendelet kihirdetve:
2008. február 15-én.
Huszti Jánosné sk.
jegyző

1. melléklet

Szabályozási tervlap belterületre

2. melléklet

Szabályozási tervlap külterületre

3. melléklet

BELTERÜLETBE VONÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEK

Központi belterület

Reje tanya

Bárányszeg

Összesen

Meglévő

280.37 ha

27.28 ha

13.97 ha

321.62 ha

Kastély körny.

5.50 ha

5.50 ha

Ny-i kp és szvtisztító

46.53 ha

46.53 ha

Ifjúsági tábor

10.61 ha

10.61 ha

Keleti bőv.

23.52 ha

23.52 ha

Nyugati bőv.

7.27 ha

7.27 ha

Összesen

343.01 ha

58.07 ha

13.97 ha

415.05 ha

Bőv.össz.

62.64 ha

30.79 ha

0.00 ha

93.43 ha

Bőv.arány(+)

22,34%

112,86 %

0 %

29,0 %
Belterületbe vonásban érintett területek helyrajzi számai:

hrsz

hrsz

hrsz

hrsz

064/20-27

0628/1-2

0819/358-364

8

064/19

627

38963

06

részben

53

0822/1-2

013

részben

37684

54

0821/1

026/1-2

03/2

részben

0631/1

részben

0821/2

részben

09/4

részben

038/7

részben

0632

részben

618

09/2

részben

038/1-5

0633

részben

0617/2

részben

014

részben

038/17-27

0630

részben

619

07

részben

09/30

részben

0629

részben

620

015/37-41

részben

882

részben

0816

részben

0819/1

2

0625

részben

0819/3

4

0629

részben

0819/4

7

4. melléklet

SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK

ÉPÍTÉSI ÉS RÉSZLEGES ÉPÍTÉSI TILALOMMAL ÉRINTETT TELKEK (hrsz)

Az építési tilalom a Holtág menti területsávban vízminöségvédelmi szempontból és a magaspart mozgása miatti épületállékonyság megőrzése érdekében szükséges.
16/1,
16/2,
17/1,
17/2,
18,
19,
21,
24,
28/4,
30,
41,
41/1,
48/2,
49,
296,
297,
309,
312,
329,
331,
336,
337,
338,
361/1,
361/2,
362,
363,
367,
385,
420,
430/3,
430/4,
430/5,
430/6,
430/7,
437,
444,
448,
460,
461,
475,
476,
484,
485,
486,
487,
488,
488,
489,
490,
509,
510,
511,
512,
513,
514,
515,
516 hrsz.
A helyrajzi számok a földhivatalban ellenőrizendők!

ELŐVÁSÁRLÁSI JOGGAL TERHELT TELKEK (hrsz)

1,
2,
14/1,
14/2,
16/1,
16/2,
90,
91,
92,
93,
94,
95 hrsz
Az Andrássy kastélyhoz kapcsolódó fejlesztési lehetőségek számára szükséges területbiztosítás miatt.

HELYI KÖZÚT CÉLJÁRA TÖRTÉNŐ LEJEGYZÉSSEL ÉRINTETT TELKEK

Móricz Zs. u. 0628/11; 0628/12; 0821/11; 0821/12; 0821/13
Dózsa Gy. u. 1153/11
Feltáró út a nyugati üdülőházas területen:
0819/1258; 0819/364; 0819/363; 0819/362; 2612
Szőlőzug u. folytatása: 1052-1510; 1718; 1717; 1720-34
1697. sz. kiszolgáló út: 737; 1738; 1739
Ságvári út és Árpád út között a volt temetőn keresztül 872, és 873 hrsz területén

5. melléklet

ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKVÉDELEM HELYI VÉDELEM ALÁ VONHATÓ ÉPÜLETEK ÉS ÉPÍTMÉNYEK LISTÁJA
Helyi településszerkezeti védelem:

Megnevezés

Cím

Leírás

„Ófalu”

Szabályozási terven ábrázolt területi határon belül
Helyi védelem:

Ssz

HRSZ

Utca

Házsz

01

1227

Dózsa György

3

02

1217

Dózsa György

17

03

1185

Dózsa György

49

04

1176

Dózsa György

57

05

1164

Dózsa György

71

06

117

Dózsa György

20

07

98

Jókai Mór

20

08

116

Zalka Máté

26

09

78

Andrássy

20

10

133

Andrássy

17

11

66

Andrássy

30

12

139

Andrássy

29

13

59/1

Andrássy

38

14

140

Andrássy

31

15

173

Andrássy

33

16

173

Andrássy

35

16a

173

Andrássy

35

17

173

Andrássy

37

18

244

Andrássy

46

19

248

Andrássy

Hősők szobra

20

249

Ady Endre

15

21

55/2

Kossuth Lajos

11

22

54

Kossuth Lajos

9

23

36

Bocskai

25

24

37

Ady Endre

9

25

52

Kossuth Lajos

II. vh. emlékmű

26

48/1

Kossuth Lajos

1

27

284

Bocskai

16

28

279

Bocskai

Kat. templom

29

277/1

Bocskai

10

Ssz

HRSZ

Utca

Házsz

30

273

Úttörő

5

30a

273

Úttörő

7

31

270

Úttörő

3

32

267

Bocskai

2

33

301

Bocskai

11

34

314

Sallai I.

14

35

307

Sallai I.

13-15

36

308

Fürst S.

7

37

310

Sallai I.

13

38

311

Sallai I.

11

39

312

Sallai I.

9

40

326

Sallai I.

6

41

333

Sallai I.

1

42

1091/2

Alkotmány

1

43

1087

Táncsis Mihály

1

44

1085

Táncsis Mihály

5

44a

1085

Táncsis Mihály

5

45

1079

Táncsis Mihály

9

46

211

Alkotmány

23

46a

211

Alkotmány

46b

211

Alkotmány

21

47

1119

Alkotmány

26

48

1124/1

Petőfi Sándor

10

49

1149

Petőfi Sándor

5

50

1146

Petőfi Sándor

9

51

1143/2

Petőfi Sándor

15/a

52

341

Vásárhelyi Pál

1

53

340/2

Szabadság tér

Mill. emlékmű

54

1073/14

Táncsis Mihály

12

6. melléklet

ÉPÍTÉSKOR ALKALMAZHATÓ, HELYI HAGYOMÁNYOKHOZ IGAZODÓ ANYAGOK ÉS ÉPÍTÉSI SAJÁTOSSÁGOK A HELYI ÉRTÉKVÉDELEMMEL ÉRINTETT TERÜLETEKEN
Szerkezet: vályog, tégla, falazóblokk,
Tetőidom: nyeregtető, ill. összetett nyeregtető. 35-50 fokos hajlásszöggel.
Tetőhéjalás: nád, hódfarkú vagy hornyolt kerámia cserép (kizárólag vörös, barna, antracit árnyalatban)
Nyílászárók: fa, ill. fának látszó szerkezettel, a közterületekről látszó homlokzatokon natúr, fehér, sötétzöld, barna színekben
Homlokzat: vakolt felület, festve (általában fehér, törtfehér vagy világos homok, esetleg világos pasztel színben)
Utcai kerítés: faoszlop, deszka, léc, sövény, vesszőfonat, drótfonat

7. melléklet

KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK

Utak száma

Megnevezés

Forg. sáv

Szabályozási szélesség (m)

Javaslat

Országos mellékutak

3612

2*1

12-20

Forgalom lassító sziget

3631

2*1

20

Forgalom lassító sziget

Bekötőutak

36116

2*1

20-30

Forgalom lassító sziget

36313

2*1

30

áll. bekötő út

36133

2*1

30-36

Reje bekötő út

Országos mellékutak belterületi szakaszai

3612

Ságvári E. utca,
Károlyi M. út,
Alkotmány út

2*1

10-22

Körforgalmi csomópont

3631

Árpád utca

2*1

30

Bekötőutak belterületi szakaszai

36116

Balassi B. utca

2*1

22-30

36313

Állomásra vezető bekötőút

2*1

22

zsákút

36133

Iskola utca (Rejére vezető út)

2*1

18

Települési forgalmi út

Bocskai út déli szakasza

2*1

8-16

Autóbusz végállomás miatt

Települési belterületi gyűjtőutak

Bocskai utca északi szakasza

2*1

11-16

Kastélyba vezető út

Dózsa Gy. út

2*1

18-32

Kerékpárutas, fasoros

Táncsics M. út

2*1

12-24

Hunyadi utca

1*1

11

Vásárhelyi P. utca

1*1

10

Mikszáth K. köz

2*1

16-20

Névtelen utca (temetőnél)

2*1

16

Névtelen utca (kastélynál)

2*1

16

Külterületi gyűjtőutak

2*1

10

Kiszolgáló utak

lakóutak, belterületen

2*1

10-16

egyéb külterületi utak

1*1

8-14

Kerékpárutak

EUROVELO-11

a tiszai töltésen, meglévő

3

A megerősített töltésen

Főbb gyalogos utak

a Holt-ág parti sétány

1,5-2,5

partrendezéssel együtt

Jelentősebb közterületi parkolók

Kastély dísztér

P. 10

Jókai köz vége

P. 50

Egyirányú út

Dózsa Gy. északi vége

P. 150

Szabadság tér

P. 40

ép. eng. terv szerint

Vásárhelyi P. út Kelet

P. 20

szabadstrand

Mikszáth K. köz

P.20

szabadidő központ

Szenyvíztisztító kombinát

P. 80

Alkotmány út nyugat –

P. 60

idegenforgalmi alközpont

Hajóállomás

P. 120

Tervezett welness központ

P. 100

Ifjúsági tábor

P. 50

Jelentősebb szintbeni közúti csomópontok

Ságvári út – Árpád út csp

korszerűsítés

Szabadság tér – Bocskai út csp

korszerűsítés

Dózsa Gy.–Alkotmány út - új körforgalmi csp

Új csomópont és nyomvonal korrekció

Forgalomcsillapító sziget

3612. délkeleti belterületi határ

Tiszadada felől

3631. délkeleti belterületi határ

Tiszavasvári felől

36116. déli belterületi határ

Tiszagyulaháza felől

1. függelék

TERMÉSZETI TERÜLETEK
(A) Natura 2000 Különleges Természet megőrzési Területek (hrsz, 275/2004.(X.8.) Korm. rendelet)

058/1,2

0635

0754

0765

0781/1,2

0797

0808

062/1,2

0636

0755

0766

0782

0798

0809

023/1,3,4

0746

0757

0767

0783

0800

0810

0624

0747

0758

0768

0788

0801

0811

0625

0748

0759

0769

0790

0802

0812

0629

0749

0760

0770/1,2

0792/1-5

0803

0813

0630

0750

0761

0776

0793

0804

0814

0631/1,2

0751

0762

0777

0794

0805

0815

0632

0752

0763

0778

0795

0806

0816

0633

0753

0764

0779/1-7

0796

0807

(B) Kesznyéteni sajó-öböl (HUBN20069)

0373/2a

0436 c

0453/5

0468/1

0488

0502b

0594

0373/2b

0436d

0454

0468/2

0489

0504

0595

0392

0437/2

0455

0469

0490/1a

0505

0596

0393

0441/1

0456

0470

0490/1b

0506

0597

0394/1

0442

0457

0471

0490/3

0507

0606

0394/2

0443

0458

0472

0490/4

0508

0607

0395

0444/2a

0459

0473

0491

0509

0608

0397

0444/2b

0460

0474

0492

0510a

0609a

0398a

0444/3

0461a

0475

0493/1

0510b

0609b

0398b

0444/4

0461b

0476

0494

0511

0610

0398c

0445

0461c

0477

0495/7

0512

0611

0398d

0446

0462

0478

0495/9

0513

0613

0398f

0447

0463

0479

0496

0514

0614a

0432

0452

0464

0480

0497

0515

0614b

0433

0453/2

0465

0481

0498/1

0516

0614c

0434/1

0453/3a

0466/1

0483

0498/2

0547/1

0621

0434/2

0453/3b

0466/2

0484

0499

0550/2

0435

0453/3c

0467a

0485

0500

0591

0436a

0453/3d

0467b

0486

0501

0592

0436 b

0453/3f

0467c

0487

0502a

0593


(C) Különleges madárvédelem Kesznyéten (HBUN10005)
0393, 0394/1, 0394/2, 0395, 0397, 0398a, 0398b, 0398c, 0398d, 0398f , 0432, 0433, 0434/1, 0434/2, 0435, 0435, 0436a, 0436b, 0436c, 0436d, 0437/2, 0438, 0439a, 0439b, 0439c, 0441/1, 0442, 0443, 0444/2a, 0444/2b, 0444/3, 0444/4, 0445, 0446, 0447, 0448, 0448, 0448, 0452, 0453/2, 0453/3a, 0453/3b, 0453/3c, 0453/3d, 0453/3f, 0453/5, 0454, 0455, 0456, 0457, 0458, 0459, 0460, 0461a, 0461b, 0461c, 0462, 0463, 0464, 0465, 0466/1, 0466/2, 0467a, 0467b, 0467c, 0468/1, 0468/2, 0469, 0470, 0471, 0472, 0473, 0474, 0475, 0476, 0477, 0478, 0479, 0480, 0481, 0483, 0484, 0485, 0486, 0487, 0488, 0489, 0490/1a, 0490/1b, 0490/3, 0490/4, 0491, 0492, 0493/1, 0494, 0495/7, 0495/9, 0496, 0497, 0498/1, 0498/2, 0499, 0500, 0501, 0502a, 0502b, 0504, 0505, 0506, 0507, 0508, 0509, 0510a, 0510b, 0511, 0512, 0513, 0514, 0515, 0516, 0517, 0520, 0521, 0524/1, 0524/2, 0524/3, 0524/4, 0524/5, 0524/6, 0525, 0526/1, 0526/10, 0526/11, 0526/12, 0526/13a, 0526/13b, 0526/14, 0526/15a, 0526/15b, 0526/2, 0526/3, 0526/4, 0526/5, 0526/6, 0526/7, 0526/8, 0526/9, 0529, 0530/1, 0530/2, 0531, 0532, 0533, 0534, 0535, 0536/1, 0536/2, 0536/3, 0537/2, 0537/3, 0537/4, 0537/5, 0538, 0539, 0540a, 0540b, 0541, 0542, 0543, 0544, 0545/1, 0545/2, 0546, 0547/1, 0547/2, 0548, 0550/1, 0550/2, 0551, 0552, 0553/1, 0553/10, 0553/11, 0553/12, 0553/13, 0553/14, 0553/15, 0553/16, 0553/18, 0553/19, 0553/2, 0553/20, 0553/3, 0553/4, 0553/5, 0553/6, 0553/7, 0553/8, 0553/9, 0558, 0559/2, 0560, 0565, 0567, 0568, 0569, 0570, 0571, 0572, 0573/1, 0573/2, 0573/3, 0574, 0575/1, 0575/10, 0575/11, 0575/12, 0575/13, 0575/14, 0575/15, 0575/16, 0575/17, 0575/18, 0575/19, 0575/2, 0575/20, 0575/21, 0575/3, 0575/4, 0575/5, 0575/6, 0575/7, 0575/8, 0575/9, 0582, 0584/1, 0584/2, 0584/3, 0585/1a, 0585/1b, 0585/2, 0586a, 0586b, 0586c, 0586d, 0587, 0590/1, 0590/2, 0590/3, 0591, 0592, 0593, 0594, 0595, 0596, 0597, 0598, 0599/10, 0599/11, 0599/12, 0599/13, 0599/14, 0599/15, 0599/16, 0599/17, 0599/18, 0599/19, 0599/2, 0599/20, 0599/21, 0599/22, 0599/23, 0599/24, 0599/25, 0599/26, 0599/5, 0599/6, 0599/7, 0599/8, 0599/9, 0604, 0605, 0606, 0607, 0608, 0609a, 0609b, 0610, 0611, 0613, 0614a, 0614b, 0614c, 0621, 0650, 0651, 0652/1, 0652/2, 0653, 0654/1, 0654/2, 0655, 0656, 0658, 0665, 0674, 0675, 0677, 0678, 0709, 0710, 0716, 0732, 0734

2. függelék

ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKVÉDELEM – MŰEMLÉKEK LISTÁJA
Országos védelem:

Megnevezés

Cím

Leírás

Volt Andrássy kastély

Bocskai u. 59.

Az eklektikus stílusú kastélyt Andrássy Gyula külügyminiszter építtette, valószínüleg Alpár Ignác tervei alapján 1880-1885 között. A Loire-menti kastélyok mintájára készült. A kastélynak 4 bejárata, 12 tornya, 52 szobája és 365 ablaka van. Az épület északi oldalán angol kert, míg a déli oldalán francia kert került kialakításra.
Jelenleg gyermekotthonként funkcionál.

Református templom

Andrássy u. 36.

Középkori eredetű, elődje már a XVIII. században álltg. A késő barokk stílusú épületet gótikus falak jellemzik, 1768 és 1857 között többször bővítették és átépítették. A belső kazettás famennyezet Pick Ede munkája. A szószék kőből készült, rokokó stílusú.

„Tubus” magtár

Táncsics u. 2.

Az 1760-as évek végén épült, eredetileg egy majorság részeként. A 12 m magas toronyszerű épület sátortető-fedést kapott. Oldalfalait háromszög alakú szellőzőnyílások borítják. Eredetileg 5 szintes volt, a főpárkány alatt csigaszerkezettel és ajtóval.

Volt Andrássy Aladár kastély

Ókenéz

Az Ókenzézi vadászkastély a XVIII. század végén épült. Későbarokk és klasszicista stílusjegyek jellemzik. A folyó szabályozását követően a Tisza bal partjára került.

Népi lakóház

Alkotmány u. 217.

XVIII. század vége táján épült. Átalakítása után helytörténeti kiállítást rendeztek be.

Népi lakóház

Táncsics M. u. 3.

Nádtetős, tornácos parasztház.

Csárda

Alkotmány u. 33.

A XVIII. század közepén épült, a homlokzatát később átépítették.

Magtár, gazdatiszti ház

Alkotmány u.

Neoklasszikus gazdatiszti ház (rom).

3. függelék

RÉGÉSZETI ÉRTÉKVÉDELEM – RÉGÉSZETI TERÜLETEK LISTÁJA
Ismert régészeti értékek:
Újkőkorszaki leletek az i.e. 3000 előtti időkből – Halászsziget.
Bronzkori sírok és templomrom – Ókenéz (helyileg védett).
1

Módosította a 3/2020.(II.27.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályba lép: 2020. február 28. napján

2

Hatályon kívül helyezte a 15/2016. (XI. 29.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályba lép: 2016. december 15. napján

3

Hatályon kívül helyezte a 15/2016. (XI. 29.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályba lép: 2016. december 15. napján

4

Hatályon kívül helyezte a 15/2017. (XII. 29.) önkormányzati rendelet 40. § (1) bekezdés b) pontja. Hatályba lép: 2018. január 1. napján

5

Módosította a 15/2017. (XII. 29.) önkormányzati rendelet 40. § (1) bekezdés a) pontja. Hatályba lép: 2018. január 1. napján

6

Kiegészítette a 7/2011. (IX. 9.) önkormányzati rendelet 1. § a) pontja. Hatályba lép: 2011. október 12. napján

7

Módosította a 3/2020.(II.17.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályba lép: 2020. február 28. napján

8

Hatályon kívül helyezte a 15/2016. (XI. 29.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályba lép: 2016. december 15. napján

9

Módosította a 3/2020.(II.17.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályba lép: 2020. február 28. napján

10

Hatályon kívül helyezte a 15/2016. (XI. 29.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályba lép: 2016. december 15. napján

11

Hatályon kívül helyezte a 15/2017. (XII. 29.) önkormányzati rendelet 40. § (1) bekezdés c) pontja. Hatályba lép: 2018. január 1. napján

12

Hatályon kívül helyezte a 15/2016. (XI. 29.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályba lép: 2016. december 15. napján

13

Hatályon kívül helyezte a 15/2016. (XI. 29.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályba lép: 2016. december 15. napján

14

Hatályon kívül helyezte a 15/2016. (XI. 29.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályba lép: 2016. december 15. napján

15

Hatályon kívül helyezte a 15/2017. (XII. 29.) önkormányzati rendelet 40. § (1) bekezdés d) pontja. Hatályba lép: 2018. január 1. napján

16

Hatályon kívül helyezte a 15/2017. (XII. 29.) önkormányzati rendelet 40. § (1) bekezdés d) pontja. Hatályba lép: 2018. január 1. napján

17

Hatályon kívül helyezte a 15/2016. (XI. 29.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályba lép: 2016. december 15. napján

18

Hatályon kívül helyezte a 15/2016. (XI. 29.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályba lép: 2016. december 15. napján

19

Hatályon kívül helyezte a 15/2016. (XI. 29.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályba lép: 2016. december 15. napján

20

Hatályon kívül helyezte a 15/2016. (XI. 29.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályba lép: 2016. december 15. napján

21

Hatályon kívül helyezte a 15/2016. (XI. 29.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályba lép: 2016. december 15. napján

22

Hatályon kívül helyezte a 15/2016. (XI. 29.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályba lép: 2016. december 15. napján

23

Hatályon kívül helyezte a 15/2016. (XI. 29.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályba lép: 2016. december 15. napján

24

Hatályon kívül helyezte a 15/2016. (XI. 29.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályba lép: 2016. december 15. napján

25

Hatályon kívül helyezte a 15/2016. (XI. 29.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályba lép: 2016. december 15. napján

26

Hatályon kívül helyezte a 15/2016. (XI. 29.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályba lép: 2016. december 15. napján