1. § (1) A Helyi Építési Szabályzat (a továbbiakban: HÉSZ) hatálya Tiszavasvári Város (továbbiakban: Város) teljes közigazgatási területére, az azokon tervezett telekalakításokra, építményeken, nyomvonalas létesítményeken végzett építési munkákra terjed ki.

(2) A szabályozási beavatkozások mértékéről, ahol azt a terv numerikusan nem tünteti fel, (pl. utcaszabályozások mértéke, gyűjtőutak mentén az építési vonal helye, stb.) a digitális terv alapján a Polgármesteri Hivatal ad tájékoztatást.

2. § . HÉSZ hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, felújítani, bővíteni, korszerűsíteni, helyreállítani, lebontani, elmozdítani, rendeltetést megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka) az általános érvényű előírások mellett csak a magasabb szintű jogszabályok, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.). és az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) hatályos előírásainak, illetve a hatályos helyi rendeletek és e rendelet előírásainak betartásával lehet.

3. § . (1) A rendelet mellékletei:

(2) A rendelet - tájékoztatás céljából - az alábbi függelékeket tartalmazza:

4. § . E rendelet alkalmazásában:

5. § A SZT kötelező, tájékoztató és irányadó szabályozási elemeket tartalmaz. A kötelező érvényű szabályozási elemek módosítása csak a HÉSZ módosításával lehetséges.

6. § (1) A beépítési mód meghatározását, az épület magasságát, a beépítettség mértékét, a kialakítható legkisebb telekterületet, valamint az újonnan telekosztásra kerülő területeken a telek méreteit a SZT és a HÉSZ különböző területek vonatkozó részletes előírásai tartalmazzák.

(2) Terepszint alatt építmény:

(3) Az épületekhez, az OTÉK-ban meghatározott számú parkolót kell, saját telken belül biztosítani.

(4) Ahol a SZT építési határvonalat nem jelöl, ott az utak mentén a meglévő építési vonalhoz igazodóan, vagy minimum 5,0 m-es előkert elhagyásával lehet az épületeket elhelyezni, az OTÉK oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásai figyelembevételével.

(5) Kialakult, a vonatkozó előírásokat nem kielégítő telken az építés az elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírások és a gépjármű-elhelyezésre vonatkozó szabályok betartása mellett, legfeljebb az építési övezetben megengedett paraméterekkel való beépíthetőségének mértékéig engedélyezhető.

(6) Közterület fölé nyitott épületrész (erkély, eresz, oldalfolyosó stb) nyúlhat OTÉK ide vonatkozó előírásai betartása mellett.

(7) Tűzrakó hely, kültéri medence elhelyezése esetén a telekhatártól min. 3 méter széles védőtávolságot kell tartani.

(8) Saroktelkek megengedett legnagyobb beépítettsége "Vt" övezet, zártsorú beépítési mód esetén+20%-al növelhető, de az OTÉK 80% mértéket nem haladhatja meg.

(9) Utcavonalra előkert nélkül elhelyezett épület esetén, utcára nyíló lakás huzamos tartózkodásra szolgáló helyisége esetén, a padlószint magassága +0,6 m legyen.

(10) Lf, Lk, Lke, Vt építési övezetekben az építési telken belül elhelyezhető önálló rendeltetési egységeket egy épületben kell elhelyezni vagy egységesen megtervezett épülettömegben. A fő rendeltetetést kiegészítő helyiségeket önálló épületben – melléképület – is elhelyezhetők a rendeltetési egységet magába foglaló épület mögött, azzal azonos oldalsó építési vonalon.

(11) Tároló, gazdasági, állattartó épület, amennyiben a lakóépülettel egy tömeget képez, annak építménymagasságát ne lépje túl.

(12) A belvízzel veszélyeztetett területeken a földszinti vezérszint magassága az eredeti terepszinthez képest legalább 0,60 m magasra kerüljön. Ezen területeken pince nem létesíthető.

7. § (1) A SZT által javasolt helyi közút létesítése, bővítése vagy szabályozása érdekében az Étv. előírásainak megfelelően, az eljárás lefolytatására illetékes hatóság, a telek közút céljára szükséges részét az önkormányzat javára igénybe veheti és lejegyeztetheti.

(2) Amennyiben a lejegyzéssel érintett, visszamaradó ingatlan a rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik, úgy a tulajdonos kérelmére az egész telket igénybe kell venni.

(3) Az útszabályozással érintett telkeken – a szabályozási szélesség megvalósítása érdekében – az építési engedély kiadását megelőzően a terv szerinti méretben a telekalakítást el kell végezni. Olyan meglévő épület építési engedélyhez kötött építési munkái esetén, amely épületeket a szabályozási vonal metszi, a telekalakítást első ütemben úgy kell megvalósítani, hogy a kialakítandó telekhatár az épület utcai homlokzatának az épület két sarokpontjából az oldalsó telekhatárok felé – a szabályozási vonallal párhuzamosan – húzott vonal és az épület utcai homlokzat vonalából adódó vonal legyen. A szabályozási szélesség szerinti telekalakítást az épület bontása után, új épület engedélyezési eljárás kiadásával párhuzamosan kell elvégezni.

(4) Útlejegyzéskor nem kell biztosítani a visszamaradó teleknél az előírt kialakítható legkisebb telekterület méretet.

(5) A közműellátáshoz szükséges telek kialakításakor elegendő a technológiához szükséges telekterület biztosítása.

(6) Az ingatlan helyi közút céljára igénybe vett részért járó kártalanítás összegénél figyelembe kell venni a helyi közút megépítéséből, illetve az ezzel összefüggő közművesítésből eredő ingatlanérték növekedés összegét, az Étv. előírásainak megfelelően.

(7) Közlekedési célra és közmű elhelyezésre szolgáló magánút céljára területet lehet biztosítani.

8. § (1) Az utcafronton tömör kerítés legfeljebb 1,8 m magasságig (látszó, rakott kő festett, vakolt tégla falazat), valamint legfeljebb 2,5 m magasságig áttört (faléc, farács, fémháló kitöltő mezővel) tömör lábazatos kialakítással készülhet.

(2) Kerítés anyaga felületkezelés nélküli fémlemez, felületkezelés nélküli hullámlemez, tükröződő felületű anyagból készített kerítés, nyers, felületkezelés nélküli beton felületű tömör fal nem lehet.

(3) A város településképének védelméről szóló helyi önkormányzati rendeletben (továbbiakban: helyi településképvédelmi rendelet) a településképi szempontból meghatározó területeken a kerítés színezésére a helyi településképvédelmi rendeletben az épületekre vonatkozó színezési előírásokat kell alkalmazni.

(4) Saroktelken tömör kerítés nem létesíthető.

9. § Általános előírások a klímabarát településszerkezet kialakítása érdekében:

10. § (1) A város műemléki védelem alatt álló értékeit az SZT jelöli, és a HÉSZ 1. függeléke, a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket az illetékes örökségvédelmi hivatal adatszolgáltatása alapján a SZT jelöli, a HÉSZ 2. függeléke tartalmazza.

(2) Műemlék telkén, műemléki környezetben minden olyan építéssel, környezetalakítással, védett parkban növényzet-telepítéssel és eltávolítással járó tevékenység, amely építésügyi hatósági engedélyhez vagy az építésfelügyeleti hatóság tudomásulvételéhez nem kötött, a hatályos jogszabályok szerint örökségvédelmi engedély vagy bejelentés alapján végezhető.

(3) Régészeti leletek illetve objektumok előkerülése esetén a munkálatokat haladéktalanul fel kell függeszteni, és az illetékes örökségvédelmi hatóságot soron kívül értesíteni kell.

11. § (1) A meglévő és tervezett melléképítmény létesítésének és kialakításának általános előírásai, amennyiben eltérő szabályozást az övezeti előírások nem állapítanak meg:

(2) Az állattartással kapcsolatos építmények elhelyezésénél a 26. § (16) bekezdésében meghatározott telepítési távolságokat kell betartani. A telepítési távolságot az állattartó építmény és a védendő objektum közötti legközelebbi pontok között légvonalban kell érteni. A telepítési távolságokat nem kell alkalmazni a méhek állattartó építményeire, az azokra vonatkozó telepítési távolságokat a méhek tartátásról szóló magasabb szintű jogszabály tartalmazza.

(3) Haszonállat tartó építmény az egyházi épületek, temetők, bölcsődék, óvodák, iskolák, diákotthonok, napközi otthonok, egészségügyi intézmények, közétkeztetési intézmények, élelmiszer üzletek és üzemek, vendéglátó egységek, sportlétesítmények telepítési távolsága legalább 50 m.

12. § (1) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy az:

(2) A tájkép védelem érdekében a külterületi utak menti fasorok, mezsgyék, vízfolyások, csatornák menti galérianövényzet védelméről az ingatlan tulajdonosának gondoskodni kell.

(3) Országos jelentőségő védett természeti területen, magterületen és ökológiai folyosó területén új külszíni művelésű bányatelek nem alakítható ki, a meglévő nem bővíthető.

(4) A szennyvízcsatornával még ellátatlan beépítésre nem szánt területen keletkező szennyvizek zárt gyűjtőben, illetve a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezésben kell elhelyezni. A zárt gyűjtőt, illetve az egyedi szennyvízkezelőt a csatornahálózat kiépítésével meg kell szüntetni.

(5) A település külterületén a vízfolyások, utak mentén a SZT-n jelölt fasorok, megtartandók, illetve telepítendők; a vízfolyások mentén lévő galérianövényzet megőrzendő.

(6) A település területén az országos ökológiai hálózathoz tartozó területek, a Nemzeti Park területek és a Natura2000 területek lehatárolását az SZT tartalmazza, területükön a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.

13. § (1) A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértéket (környezetterhelési határérték) a hatályos országos és helyi jogszabályok alapján kell meghatározni.

(2) A Város teljes közigazgatási területe felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület, ahol korlátozott vegyszer- és műtrágyahasználat, környezetkímélő, extenzív mezőgazdasági termelés folytatható. A területen újonnan hulladéklerakó, hulladéktároló- és kezelő telep, komposztüzem, valamint hulladékátrakó állomás és vegyszertároló nem létesíthető.

(3) A HÉSZ alkalmazásában zajtól védendő terület felhasználás:

(4) Az üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelés határértéke nem haladhatja meg a zaj- és rezgésvédelemről szóló jogszabályban előírt határértékeket.

(5) A település közigazgatási területén állattartás a vonatkozó állategészségügyi, higiéniai jogszabályok alapján és a HÉSZ együttes betartásával lehetséges.

(6) Szippantott szennyvizek kezelés nélküli elhelyezése nem engedélyezhető.

(7) Technológiai eredetű szennyvíz, illetve az üzemek területén összegyűjtött csapadék víz csatornába csak akkor vezethető, ha előtisztítása a vonatkozó jogszabályokban és hatósági előírásokban meghatározott mértékben az üzem területén megtörténik.

(8) A SZT-ben vízgazdálkodási területként szabályozott vízfolyások, tavak, tározók medrének felső rézsű élétől számított 15- 15 m védőtávolságon belül mezőgazdasági területen új épület nem létesíthető, meglévő épület e területet érintően nem bővíthető.

(9) Talajmozgatással járó tevékenység során, továbbá beépítendő területeken a termőréteg védelmét, elkülönített tárolását és újrahasznosítását biztosítani kell.

(10) A gazdálkodó szervezeteknek gondoskodniuk kell a tevékenységükből keletkező veszélyes és nem veszélyes termelési hulladékok hasznosításáról, ártalmatlanításáról.

(11) Az üzemi technológia során keletkező veszélyes hulladék átmeneti tárolása a vonatkozó jogszabályok szerint a talaj, talajvíz szennyezése nélkül történhet.

(12) Veszélyes hulladék állandó tárolására szolgáló telephely a Város közigazgatási területén nem létesíthető.

(13) Új építmény létesítése esetén, a környezetvédelmi határértékeknek – amennyiben a terület védőtávolsága nem került meghatározásra – a telekhatáron belül kell teljesülniük.

(14) A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a külön jogszabályban meghatározott parti sáv nem beépíthető, az ott meglévő természetközeli ökoszisztémák (nádasok, ligetes fás társulások, gyepek) fennmaradását biztosítani kell.

(15) A vízbázisok védőterületein építési és egyéb tevékenységek csak a vonatkozó jogszabályban meghatározott korlátozásokkal folytathatók.

(16) A vízbázisok (vízműkutak, források, egyéb kutak) védelmének biztosítására kijelölt, a település közigazgatási területére rányúló hidrogeológiai védőterületen belül a vonatkozó jogszabályban előírt területhasznosítási korlátozást figyelembe kell venni.

(17) Felszín alatti vízbázis hidrogeológiai „B” védőidom területén a következő tevékenységek végzése tilos:

(18) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint tilos a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

(19) Szállópor terhelés csökkentése érdekében – ha a szabályozási szélesség lehetővé teszi – háromszintes/kétszintes növényzetből álló zöldsávot kell kialakítani.

(20) A zaj és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó, vagy rezgést okozó létesítmény csak akkor működtethető, vagy építhető, illetve ilyen tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj, rezgés mértéke a környezetében a jogszabály által előírt zajterhelési határértéket nem haladja meg.

(21) A temető zajvédelmi szempontból csendes övezet, ezért a temető körül – ott ahol az fizikailag lehetséges - 20 méter széles védőövezetet kell kialakítani, melyben építmény nem helyezhető el.

(22) Csak olyan építési tevékenység végezhető, amelynek hatására a talajerózió veszélye nem növekszik.

(23) Az állattartást úgy kell folytatni, hogy az se a felszíni, se a felszín alatti vizek fertőzését, káros szennyezését ne idézze elő.

14. § (1) A mély fekvésű belvízzel veszélyeztetett területeken építeni, az alábbiak betartása mellett lehet:

(2) A talajfeltöltés szintjének, a telek előtti burkolt út koronaszintjéhez viszonyított -0,20m/+0,50m magasságkülönbségen belül kell lennie. A talajfeltöltést úgy kell kialakítani, hogy az utcafronti kerítéstől számítva, a telek teljes szélességében, az igénybe vett építési helyet meghaladóan, a hátsókert irányába, legalább 10,0 méterrel meghaladja. Pinceszint az ilyen területeken nem létesíthető.

15. § (1) A jelenleg hatályos jogszabályok szerint ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) csak érvényes bányászati illetve külön jogszabály alapján kiadott hatósági engedély birtokában végezhető.

(2) A csapadékvíz elvezetést kiemelt gondossággal kell kezelni. Új területek beépítésének feltétele, hogy a beépítésre tervezett és közterületeken a felszíni vizek akadálytalan és eróziómentes elvezetése, ártalommentes elvezetése biztosított legyen.

16. § (1) Az SZT az alábbi védőtávolsággal rendelkező, illetve védőterületet igénylő létesítményeket jelöli:

(2) Az egyes védőterületeken a vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerint kell eljárni.

(3) A város közigazgatási területe bányászati területtel érintett, mely feltüntetésre került a szabályozási terven.

17. § (1) A település területének rendezése során elsődlegesen a következő sajátos jogintézmények alkalmazandók:

(2) Az 1. § (1) bekezdésben meghatározott területen telekalakítás és építés csak az SZT-ken jelölteknek megfelelően, valamint az Étv-n és a végrehajtására alkotott központi jogszabályok alapján szabad.

(3) Közműlétesítmények elhelyezésére szolgáló ingatlanok esetében az építési övezetben meghatározott minimális teleknagyságnál kisebb telekméretekkel és telekterülettel is kialakítható építési telek, ha az az egyéb biztonsági és védőövezeti előírásoknak megfelel.

(4) Az építési övezetekben nyúlványos (nyeles) telek nem alakítható ki.

(5) Amennyiben az övezeti előírások másképpen nem szabályozzák, új építési telek szélessége

(6) Falusias lakóterületen telekegyesítéssel létrehozható új telek szélessége legfeljebb az egyes építési övezetekre előírt, kialakítható telekméret kétszerese lehet, kivéve, ha a telekalakítás közintézmény, vagy hitéleti épület létesítése céljából szükséges.

(7) Beépítésre nem szánt területen 3 000 m²-nél kisebb terület

(8) Közút céljára történő lejegyzés:

18. § (1) Újonnan kialakításra kerülő telektömbök beépítése során a tervezett közműveket úgy kell kiépíteni, hogy azok az egyes ingatlanok használatbavételéig megvalósuljanak és azokra az ingatlanok rácsatlakozhassanak.

(2) A helyi közutat illetőleg közművet, amennyiben a település önkormányzata létesítette, úgy annak költségét részben vagy egészében az érintett ingatlanok tulajdonosaira háríthatja az Étv. vonatkozó előírása szerint.

19. § (1) A meglévő és tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energia ellátás (villamos energia ellátás, távhő-ellátás, földgáz ellátás), valamint az elektronikus hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági védőtávolsága számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani.

(2) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, továbbá egyéb okból funkciót vesztett, feleslegessé vált közművet el kell bontani, az indokoltan földben maradó vezeték tömedékelését, felhagyását szakszerűen kell meg oldani.

(3) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében, az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani. A beépítésre szánt területeken a közművezeték helyét úgy kell kijelölni, hogy a zöldterületi előírásokban meghatározottak szerint, utcai fasorok telepítését ne akadályozzák.

(4) A közigazgatási területen lévő, illetve azt érintő közművezeték hálózatok, azok műtárgyai és létesítményei biztonsági övezetein belül a rájuk vonatkozó tilalmakat és korlátozásokat be kell tartani.

20. § Kiépített szennyvízcsatorna hálózattal rendelkező területen az ivóvízbekötés feltétele a szennyvízcsatorna hálózatra történő rákötés. Beépítésre szánt területen teljes közművesítettség esetén, új építmény csak a szennyvíz-csatorna hálózatra történő rákötést esetén építhető.

21. § (1) A településen elválasztott rendszerű szennyvízelvezetést kell kiépíteni.

(2) A saját vízbázis, felszín alatti vizek védelme érdekében a szennyvíz, tisztított szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos.

(3) A központi belterületen, ahol a szennyvíz-csatorna hálózat kiépített, építeni csak a közcsatorna hálózatra való rácsatlakozással szabad.

(4) Külterületen és a (3) bekezdésben nem szereplő belterületeken elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket elsődlegesen a közcsatorna hálózatra való csatlakozással kell megoldani, de ha:

22. § (1) A csapadékvíz elvezetésére elválasztott rendszerű vízelvezetést kell kiépíteni.

(2) Új épület építése vagy meglévő épület bővítése esetén csapadékvíz a telkekről – közvetlen csatlakozással, vagy indokolt esetben a szomszédos telken átvezetéssel - csak a közterületen lévő csapadékvíz elvezető hálózatba vezethető.

(3) Ha a csapadékvíz elvezető hálózat vagy a befogadó a telken keletkezett vizeket elvezetni nem tudja, akkor a csapadékvizet telken belül kell visszatartani, és csak késleltetve, fékezetten lehet a közhálózatba vezetni.

(4) A vízvisszatartás mértékét a befogadó kapacitásához kell igazítani. Amennyiben a befogadói kapacitás nem meghatározható, úgy minden megkezdett 50 m2 burkolt felületenként 1 m3 esővíztároló (ciszterna) kialakítása szükséges.

(5) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az átereszt úgy kell kialakítani, hogy a vízszállítás akadálymentes legyen.

(6) A SZT-n jelölt telken belüli közműsávok területe az építési telek részeként a felszíni víz elvezetésére biztosított terület, ahol a felszíni vízelvezetés műtárgyain kívül kizárólag burkolatok, egyéb közművek és egyszintű (gyeppel vagy talajtakaró lágyszárú növényekkel) borított növényállomány helyezhető el.

23. § (1) Az egyes közművezetékek védőtávolságát az ágazati szabványok, és a vonatkozó jogszabályok tartalmazzák, melyet a hatósági eljárások során figyelembe kell venni.

(2) Megújuló energiahordozót hasznosító, a háztartási (öncélú, maximum 50kW) kiserőmű kapacitását meghaladó közcélú energiatermelést szolgáló erőműpark csak az arra kijelölt övezetben létesíthető az arra vonatkozó előírások figyelembevételével.

(3) Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül a háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű telepítésének feltétele:

(4) Közcélú, megújuló energiahordozó hasznosítású napenergiát hasznosító energiatermelés akkor lehetséges, ha az övezeti előírás lehetővé teszi.

24. § Belterületen és külterületi beépítésre szánt területen új vezeték nélküli szolgáltatás építményét, amennyiben 300 m-en belül már van vezeték nélküli szolgáltatási építmény, akkor a annak tartószerkezetére kell telepíteni.

25. § (1) Új földgázvezetéket csak földalatti elhelyezéssel lehet kivitelezni.

(2) Meglevő földgáz-hálózat rekonstrukcióját előszigetelt vezetékkel földalatti elhelyezéssel kell megoldani.

26. § (1) Az övezeti előírásokban szereplő legkisebb teleknél kisebb méretű, meglévő telek is beépíthető, ha az összes egyéb előírás betartható és a szomszédos telek beépíthetőségét nem korlátozza.

(2) Tiszavasvári Város közigazgatási területén lakókocsi, utánfutó és egyéb közlekedési eszköz építményként nem telepíthető és szállás lakó vagy tároló funkció ellátására még ideiglenesen sem helyezhető el.

(3) Konténerépítmény állandó jelleggel csak gazdasági területen helyezhető el. Egyéb területen konténer, felvonulási építmény csak ideiglenes jelleggel, legfeljebb az építés idejére, és maximum öt év időtartamra helyezhető el, kizárólag felvonulási építményként.

(4) Az előkert mérete

(5) Az előkert minimális méretén belül, ha az övezeti előírások másként nem szabályozzák az OTÉK szerint megengedett benyúló épületrészeken kívül csak

(6) Az oldalkert minimális mérete nem lehet kevesebb:

(7) Az oldalkert minimális méretén belül, ha az övezeti előírások másként nem szabályozzák, az OTÉK szerinti benyúló épületrészeken kívül – csak

(8) A hátsókert minimális mérete – ha az övezeti előírások másként nem szabályozzák – a tényleges épület magasság, de legalább 6 m .

(9) Új főépületek utcai homlokzatának vonala legalább 50 %-ban az építési vonalra kell, hogy kerüljön. Kivétel ez alól, ha az utcai telekhatárra nem merőlegesen csatlakozó oldalhatárokkal kialakított a telek, ez esetben elegendő az építési vonallal történő érintkezés is.

(10) Oldalhatáron álló beépítési mód telkein az épület szabadonállóan is elhelyezhető az egyéb előírások betartásával, amennyiben a telek szélessége az építési hely vonalában legalább 20,0 m , de a szabadon álló beépítés a szomszédos építési telek építési jogait nem korlátozhatja.

(11) Az építési helyen belül több épület is elhelyezhető, azonban legalább egy főépületnek az utca felöli építési vonalon kell állnia a (10) bekezdésben foglaltak szerint.

(12) Beépített telken főfunkció bővítését, a főépülethez hozzáépítve, vagy attól különállóan a főépület mögött, annak takarásában szabad elhelyezni, az adott építési övezetre vonatkozó elő, oldal, és hátsókerti előírások betartása mellett.

(13) Ha a meglévő épület a HÉSZ építési övezeti előírásainak nem felel meg, (a telek túl épített, az adott telken épület nem létesíthető, az épület az építési helyen kívül áll, vagy az épület magasabb. mint az előírások által megengedett magasság) szintterületet és épületmagasságot nem eredményező, tartószerkezetet érintő korszerűsítési, felújítási munka végezhető, de új építés, bővítés csak a vonatkozó előírásoknak megfelelően történhet.

(14) Az SZT-en a rendszeresen belvízjárta terület övezetén jelölt mélyfekvésű területek csak terület-előkészítő (tereprendezés, feltöltés, vízelvezetés) mérnöki munkálatok elvégzése után építhető be a vonatkozó övezeti előírásoknak megfelelően.

(15) A településközpont vegyes területek építési övezeteinél az épületre meghatározott épületmagasság egyházi- és kegyeleti épületek tornyánál figyelmen kívül hagyható.

(16) Állattartó építmények elhelyezésének feltételei:

27. § (1) A települések katasztrófavédelmi besorolásáról, valamint a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló rendelet alapján a Város a II. katasztrófavédelmi osztályba tartozik.

(2) A települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolása szerint a Város a „B”, azaz közepesen veszélyeztetett kategóriába tartozik.

(3) Ha a mértékadó külső tüzivíz igény a közhálózatról nem biztosítható:

28. § A Város beépítésre szánt területe a következő terület-felhasználási egységekbe sorolt:

29. § (1) Kisvárosias lakóterület (Lk) a SZT-n Lk jellel jelölt építési övezet, mely, épületenként legfeljebb 10 önálló rendeltetési egységet magába foglaló, legfeljebb 12,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Kisvárosias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető épület a lakó rendeltetésen kívül:

(3) Kisvárosias lakóterület építési övezeteiben

(4) Az övezetben a 2. sz. melléklet szerinti kereskedelmi-szolgáltató, ipari- szolgáltató és kisüzemi tevékenység csoportjai kivételesen sem helyezhetők el.

(5) Az építési övezet telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – e rendelet 3. számú mellékletében szereplő táblázat szerint kell meghatározni.

(6) A terület hagyományos telekstruktúrája megőrzendő, csak az övezetre előirt telekméret elérése érdekében kezdeményezett telekhatár-rendezésekre van lehetőség.

(7) Az építési övezet telkei teljes közművesítettség esetén építhetők be.

(8) A kialakult telepszerű beépítésű Lk-1 övezetben a következő építési munkák végezhetők:

(9) A területen új úszótelek nem létesíthető.

(10) Az építési hely megállapítása során a terület épületállománya megtartásra javasolt, azok bővítés során felhasználandók, lebontásuk eseten az új épület számára irányadó építési helykent figyelembeveendők.

30. § (1) A kertvárosias lakóterület a szabályozási terven Lke jellel jelölt építési övezet, mely legfeljebb 6,0 m-es épületmagasságot meg nem haladó, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál, az alábbiak szerint:

(2) A kertvárosias lakóterület építési övezetben elhelyezhető épület a lakó rendeltetésen kívül:

(3) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben

(4) Az övezetben a 2. sz. melléklet szerinti kereskedelmi-szolgáltató, ipari- szolgáltató és kisüzemi tevékenység csoportjai kivételesen sem helyezhetők el.

(5) A területen nem helyezhető el a megengedett lakásszámot meghaladó vendégszobaszámú épület, szálláshely szolgáltató épület és egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület.

(6) A kertvárosias lakóterületen az alábbi melléképítmények helyezhetők el:

(7) Az építési övezet telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – e rendelet 3. számú mellékletében szereplő táblázat szerint kell meghatározni.

(8) A beállt hagyományos telekszerkezetű városrészekben (Lke-2, Lke-3 építési övezetekben) az új épület építése a kialakult állapothoz igazodva az utcai telekhatárra (az eredeti főépület helyén) ill. a tömbben kialakult előkerttel, a kialakult utcakép jellegének megfelelő oldalhatárra telepítve engedélyezhető.

(9) Új épület csak teljes közművesítettséggel építhető, illetve ahol még hiányzik szennyvízelvezetés és –tisztítás, illetve csapadékvíz-elvezetés közüzemi szolgáltatással történő elvezetése, a rendszer kiépítéséig a részleges közművesítettség is elfogadható.

31. § (1) A falusias lakóterület a szabályozási terven Lf jellel jelölt, építési övezet, mely legfeljebb 6,0 m-es épületmagasságot meg nem haladó legfeljebb kétlakásos lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A falusias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető épület a lakó rendeltetésen kívül:

(3) Falusias lakóterület építési övezeteiben

(4) A falusias lakóterületen az alábbi melléképítmények helyezhetők el:

(5) Az övezetben a 2. sz. melléklet szerinti kereskedelmi-szolgáltató, ipari-, szolgáltató- és kisüzemi tevékenység csoportjai kivételesen sem helyezhetők el.

(6) Az építési övezet telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében – e rendelet 3. számú mellékletében szereplő táblázat és a szabályozási tervek együttes alkalmazásával kell meghatározni.

(7) Új épület csak teljes közművesítettséggel építhető, illetve ahol még hiányzik szennyvízelvezetés és –tisztítás, illetve csapadékvíz-elvezetés közüzemi szolgáltatással történő elvezetése, a rendszer kiépítéséig a részleges közművesítettség is elfogadható.

32. § (1)² A településközpont vegyes terület a szabályozási terven Vt jellel jelölt, építési övezet, mely épületenként legfeljebb 10 rendeltetési egységet magába foglaló, legfeljebb 9,0 m-es épületmagasságot meg nem haladó (Vt) elsősorban lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre.

(2) A településközpont terület övezeteiben az OTÉK szerinti rendeltetés helyezhető el. elhelyezhető épületek, a lakóépületeken kívül az alábbi rendeltetéseket tartalmazhatja:

(3) Településközpont terület építési övezeteiben

(4) Településközpont területen a melléképítmények közül kizárólag

(5) Az övezetben a 2. sz. melléklet szerinti kereskedelmi-szolgáltató, ipari- szolgáltató és kisüzemi tevékenység csoportjai kivételesen sem helyezhetők el.

(6) Az építési övezet telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében – e rendelet 3. számú mellékletében szereplő táblázat és a szabályozási tervek együttes alkalmazásával kell meghatározni.

(7)³ Az övezetben elhelyezett kereskedelmi célú épület bruttó szintterülete – a Vt-1 övezet kivételével – az övezeti előírások betartása esetén sem haladhatja meg az 1000 m²-t. A Vt-1* építési övezetben a telek utcafronti határvonalán tömör, átlátásgátló kerítés, és a közútkapcsolatánál az ehhez kapcsoló kapuzat építése kötelező. A Vt-1* építési övezet telkének előkertjében a közterületi telekhatárt érintően, fedett kerékpártároló, fedett pihenőpadok, pihenőhelyek építése megengedett az utcai kerítés részeként.

(8) Azokban az építési övezetekben, amelyekben olyan átmenő építési telkek is vannak, amelyek két utcára nyílnak, az építési telkek megoszthatók, ha az újonnan kialakítandó telekmélység legalább 25 m. A fentiek szerint megosztott, minimális méretekkel rendelkező építési telek az övezetileg meghatározott paraméterekkel beépíthető, amennyiben a szükséges épülettávolságok betarthatók.

(9) Új épület csak teljes közművesítettséggel építhető.

33. § (1) A gazdasági kereskedelmi szolgáltató terület a szabályozási terven Gksz jellel jelölt, építési övezet, mely legfeljebb 9,0 m-es épületmagasságot meg nem haladó elsődlegesen a környezetre jelentős zavaró környezeti hatást nem gyakorló, gazdasági tevékenység céljára szolgáló épületek helyezhetők el.

(2) Az építési övezetekben csak olyan rendeltetésű épület létesíthető, amelyben folytatott tevékenység:

(3) A kereskedelmi szolgáltató területen önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el, de a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó, és a személyzet számára szolgáló lakás kialakítható.

(4) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen elhelyezhető épületek a Gksz építési övezetben: az OTÉK szerinti épületek, kivéve üzemanyagtöltő állomás. A meglévő üzemanyagtöltő állomás megtartható, felújítható.

(5) Az építési övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - e rendelet 3. számú mellékletében szereplő táblázat és a szabályozási tervek együttes alkalmazásával kell meghatározni.

(6) Az építési övezetben elhelyezésre kerülő technológiai építmény (kémény, siló, stb.) magassága meghaladhatja az övezetben meghatározott épületmagasságot, de annak magassága 30 métert nem haladhatja meg, ha az alkalmazott üzemi technológia szempontjából az szükséges.

(7) A GKSZ-3 övezetében, ha a telek szélessége az építési hely vonalában 20 m-nél szélesebb, az előírások szerinti oldalhatáron álló építési mód helyett szabadonálló épület is építhető az egyéb övezeti előírások betartásával.

(8) Az építési övezetben a szabályozási terven jelölt helyen (amennyiben nem szabályozza akkor 15 méter), a telek kötelező zöldterületeként, 3 szintes növényállomány létesítendő, a teljes telekméret minden 200 m²-e után 1 db, előnevelt lombos fa ültetendő.

(9) Ahol a gazdasági terület telke lakóterülettel közvetlenül határos, a lakóterület telek határától mért 15 m-en belül üzemi épület, tehergépjárművek tárolója, parkolója nem helyezhető el, a teherszállítást bonyolító kapubehajtó nem alakítható ki.

(10) Az építési helyből kinyúló, vagy a telek kötelező zöldfelületébe nyúló meglévő épület:

(11) Új épület csak teljes közművesítettséggel építhető, illetve ahol még hiányzik szennyvízelvezetés és –tisztítás, illetve csapadékvíz-elvezetés közüzemi szolgáltatással történő elvezetése, a rendszer kiépítéséig a részleges közművesítettség is elfogadható.

34. § (1) Egyéb ipari területen a szabályozási terven Ge jellel jelölt, építési övezet, mely ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás gazdasági rendeltetésű épület elhelyezésére szolgáló terület.

(2) Az építési övezet telkei teljes közművesítettség esetén építhetők be.

(3) Az egyéb ipari területen elhelyezhető épületek:

(4) Egyéb ipari területen még az övezet területén kivételesen a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, de legfeljebb a bruttó épület- szintterület 5 %-a mértékéig.

(5) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - e rendelet 3. számú mellékletében szereplő táblázat és a szabályozási tervek együttes alkalmazásával kell meghatározni.

(6) Az építési övezetben elhelyezésre kerülő technológiai építmény (kémény, siló, stb.) magassága meghaladhatja az övezetben meghatározott épületmagasságot, de annak magassága 30 métert nem haladhatja meg, ha az alkalmazott üzemi technológia szempontjából az szükséges.

(7) A minimális zöldfelületi mértéken belül a telekhatárok mentén fa- és cserjesor telepítése kötelező. Az elő-, oldal- és hátsókertben a szabályozási terv szerint védő zöldsávot kell kialakítani (kötelező fásítás). A terület zöldfelületének (háromszintű növényzet és kötelező fásítás) tervezésénél a területre jellemző őshonos fa- és cserjefajokat kell alkalmazni.

(8) Az építési övezetben a szabályozási terven jelölt helyen, szabályozási tervben jelölt mértékben (amennyiben nem szabályozza akkor 15 méter), a telek kötelező zöldterületeként, 3 szintes növényállomány létesítendő, a teljes telekméret minden 200 m²-e után 1 db, előnevelt lombos fa ültetendő.

35. § (1) Az ipari terület a szabályozási terven Gip jellel jelölt, építési övezet, mely olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

(2) A terület építési övezeteiben, egyéb ipari terület, az ipari, energia szolgáltatási és a településgazdálkodás létesítményei helyezhetők el.

(3) Az építési övezet elsősorban ipari és raktárépületek elhelyezésére szolgál, ahol

(4) Az övezetben kivételesen sem helyezhetők el egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális, valamint egyéb közösségi szórakoztató épületek. A közvetlenül a létesítményt szolgáló üzemegészségügyi, szociális, oktatási és sport funkciók megjelenhetnek.

(5) Azokon a Gip építési övezeteken belül, ahol a területi besorolás lakóterületből változik gazdasági övezetté az önálló lakófunkció megmaradhat, de új lakófunkció nem engedélyezhető, csak szolgálati lakásként. Legfeljebb két szolgálati lakás létesíthető.

(6) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - e rendelet 3. számú mellékletében szereplő táblázat és a szabályozási tervek együttes alkalmazásával kell meghatározni.

(7) Az övezetben a szabályozási terven jelölt helyen, 15 m-es es sávban, a telek kötelező zöldterületeként, 3 szintes növényállomány létesítendő, a teljes telekméret minden 200 m²-e után 1 db, előnevelt lombos fa ültetendő.

(8) Ahol a gazdasági terület telke lakóterülettel közvetlenül határos, a lakóterület telek határától mért 15 m-en belül üzemi épület, tehergépjárművek tárolója, parkolója nem helyezhető el, a teherszállítást bonyolító kapubehajtó nem alakítható ki.

(9) Az építési övezetben elhelyezésre kerülő technológiai építmény (kémény, siló, stb.) magassága meghaladhatja az övezetben meghatározott épületmagasságot, de annak magassága 30 métert nem haladhatja meg, ha az alkalmazott üzemi technológia szempontjából az szükséges.

(10) Az építési helyből kinyúló, vagy a telek kötelező zöldfelületébe nyúló meglévő épület:

(11) Új épület csak teljes közművesítettséggel építhető, illetve ahol még hiányzik szennyvízelvezetés és –tisztítás, illetve csapadékvíz-elvezetés közüzemi szolgáltatással történő elvezetése, a rendszer kiépítéséig a részleges közművesítettség is elfogadható.

36. § (1) Üdülőházas üdülőterület (Üü) a szabályzási terveken Üü jellel szabályozott területfelhasználási egység.

(2) Az üdülőházas területen olyan - általában - kettőnél több üdülőegységet magába foglaló szállásjellegű, szabadidős, üdülési, rekreációs-egészségmegőrző és turisztikai funkcióval összefüggő létesítmények épület, üdülőtábor és kemping helyezhető el, amely túlnyomóan változó üdülői kör több napos tartózkodására szolgál, és elhelyezése, mérete, kialakítása, felszereltsége és infrastrukturális ellátottsága alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmas.

(3) A Keleti főcsatorna mellett szabályozott üdülőházas területen a vízisportokhoz kötődő, pihenést, a szabadidő eltöltését szolgáló építmények, vendéglátó épület, turistaház, kemping, üdülőtábor, vállalati üdülő helyezhető el.

(4) Az építési övezetek telkei teljes közművesítettség kiépítése esetén építhetők be.

(5) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében – e rendelet 3. számú mellékletét képező táblázat és a szabályozási tervek együttes alkalmazásával kell meghatározni.

(6) Az üdülőházas területen állattartó épület - a lovas turizmust szolgáló lóistálló kivételével - és különálló árnyékszék, komposztáló, siló és ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény - a terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével - nem helyezhető el.

37. § (1) A szabályozási terven Üh jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint hétvégi házas üdülőterületek.

(2) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében – e rendelet 3. számú mellékletét képező táblázat és a szabályozási tervek együttes alkalmazásával kell meghatározni.

(3) Az építési övezetben épület részleges közművesítettség esetén is elhelyezhető.

(4) A hétvégiházas övezetben elhelyezhető

(5) Az övezet telkein a fő rendeltetés szerinti funkció kizárólag egy épületben nyerhet elhelyezést.

(6) A fő rendeltetést kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú épület az övezet területén nem helyezhető el.

(7) Az övezetben elhelyezhető kereskedelmi funkciójú önálló épület bruttó szintterülete az övezeti előírások betartása esetén sem haladhatja meg a 300 m²-t.

(8) Gépjárműveket kizárólag saját telken lehet elhelyezni épülettel egybeépített garázsban vagy parkolóhelyen.

(9) Az övezetben meglévő épületek nem minősíthetők át lakóépületté.

(10) Hétvégiházas üdülőterületen a melléképítmények közül kizárólag:

38. § (1) A különleges területek közé a Város területén beépítésre szánt területként az alábbi területek tartoznak:

(2) A beépítési előírásokat szabályozási terv illetve a HÉSZ tartalmazza. A különleges területeket teljes közművesítéssel ellátott telken lehet megvalósítani.

(3) Egészségügyi épület elhelyezésére szolgáló terület (Keü) jellel szabályozott, a volt Kornis kastély és parkja.

(4) Sportolási célú területeken (Ksp) a szabadtéri sportlétesítmények, sportolási célú épületek, továbbá a sportoláshoz kapcsolódó szolgáltatási és a szabadidő eltöltését szolgáló építmények helyezhetők el.

(5) Temetők területei (Kt) a temetkezés célját szolgálja. A területen a temetkezés kegyeleti épületei, s azt kiszolgáló és kiegészítő épületek helyezhetők el.

(6) Mezőgazdasági üzemi terület övezetében (Kmü) a növénytermesztés, terménytárolás és terményfeldolgozás épületei, állattartó és feldolgozó épületek és azokat kiszolgáló létesítmények, a mezőgazdasági üzemi tevékenységgel kapcsolatos szociális épület helyezhető el.

(7) Strand területe (Kst) a strand és fürdőlétesítmények elhelyezésére szolgál. A strand területén:

(8) A szennyvízkezelő területén (Kszv) a települési szilárd és folyékony hulladékok elhelyezésére, kezelésére, ártalmatlanítására és hasznosítására, átemelésére szolgáló, valamint az ezek rendeltetésszerű működéséhez szükséges épületek, építmények helyezhetők el. Védőtávolsága az átemelő telep kivételével 300 méter.

(9) Kegyeleti park a Szabályozási Terven Kk jellel szabályozott terület, ahol csak a funkciójának megfelelő épületnek nem minősülő építmények helyezhetők el.

(10) A sorgarázsok területén (Kg) csak személygépkocsi tárolására szolgáló garázsok létesíthetők. Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - e rendelet 3. számú mellékletét képező táblázat és a szabályozási tervlapok együttes alkalmazásával kell meghatározni.

(11) Vásár-, kiállítás területén (Kvás) a különleges rendeltetésnek megfelelő sajátos, a vásározáshoz és rendezvényekhez kapcsolódó építmények helyezhetők el.

(12) Vadászház területén (Kvad) a vadgazdálkodáshoz kapcsolódó mezőgazdasági épületek, építmények, természetvédelmi bemutató és oktatási célú épületek, építmények, idegenforgalmi, vendéglátó, szálláshely szolgáltató létesítmények, a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, irodaépület, valamint az alternatív energia-hasznosítás építményei, létesítményei helyezhetők el.

(13) Különleges közmű- és hírközlési létesítmények terület (Kkö) csak a közművekkel és hírközléssel kapcsolatos épületek, építmények helyezhetők el.

(14) Különleges oktatási központok terület (Kokt) övezetében elsősorban oktatási célú épület, és azokat kiszolgáló létesítmények, illetve az oktatási célt kiszolgáló épületek, konyha, étterem, könyvtár, kerti tároló épület helyezhető el. A területen kivételesen közösségi szálláshelyek is elhelyezhetők,

(15) Különleges turisztikai fejlesztési központ területe (Ktur) az üdülő, és pihenő centrum területe. Az övezetben a turista- és idegenforgalom, a szálláshely szolgáltatás, a vendéglátás, a pihenés, szabadidős tevékenységek létesítményei, horgász- és vadászturizmus építményei (pihenő-, és horgásztó, stég stb.), valamint a terület fenntartásához kapcsolódó létesítmények. A zöldfelületi arány megállapításához az övezetben található vízfelület 100%-ban beszámítható.

(16) Különleges állatmenhely területen (Kám) elsősorban állatok elhelyezéséhez és a menhely működtetéséhez szükséges épület és telkenként maximum 2 szolgálati lakás helyezhető el a legkisebb védőtávolságok betartásával.

39. § (1) A Város területén a beépítésre nem szánt területek az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint a következő terület-felhasználási egységekbe sorolhatók:

40. § (1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével – a járdák és a gyalogutak, a közforgalmú vasutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közművek és hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) Az (1) bekezdés szerinti terület sajátos használata illetőleg rendeltetése szerint az alábbiak szerint tagolódik:

(3) A közlekedési területeket, létesítményeket, azok szabályozási szélességét és védőtávolságát a vonatkozó szabvány előírások alapján a SZT tünteti fel.

(4) A közutak elhelyezésére szükséges területeket a kialakult állapot figyelembe vétele mellett a SZT tartalmazza.

(5) Közlekedési célra területet kialakítani, felhasználni csak a vonatkozó ágazati Szabványoknak, az OTÉK előírásainak és a HÉSZ-nek megfelelően szabad.

(6) A közforgalom elöl el nem zárt magánutak kialakítását telekalakítási és útépítési terv készítése során kell meghatározni, a vonatkozó jogszabály szerint a közútnak megfelelő paraméterekkel.

(7) A közlekedési, területen belül:

(8) A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges a közút mellett, a vonatkozó jogszabály szerinti területsávban, a jogszabályban meghatározott tevékenységekhez.

(9) A parkolást/rakodást az OTÉK előírásainak megfelelően kell megoldani.

41. § (1) A Város igazgatási területén a zöldterületek a SZT-ben, közkert (Zkk) és közpark (Zkp) funkcióval jelöltek.

(2) A közparkok és a közkertek a Város növényzettel fedett közterületei, amelyeknek közútról, köztérről közvetlenül – kerekesszékkel és gyermekkocsival is – megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.

(3) A közkert területén épület nem létesíthető. Az övezetben elhelyezhetők a szabadidő eltöltését szolgáló, épületnek nem minősülő, pihenési, sportolási, játszótéri létesítmények, sétautak, kerékpárút, utcabútorok és egyéb köztárgyak.

(4) A közpark területén a szabadidő eltöltését szolgáló, épületnek nem minősülő, pihenési, sportolási, játszótéri létesítmények, sétautak, kerékpárút, utcabútorok és egyéb köztárgyakon kívül a közpark funkciójához illeszkedő, a szabadidő eltöltését, a játékot, a sportolást és a kultúrát szolgáló épületek, továbbá vendéglátó épületek helyezhetők el, a telekterület legfeljebb 3 %-ig. A zöldterületen épület csak akkor létesíthető, bővíthető, ha a keletkező szennyvíz a közcsatornára ráköthető.

(5) A zöldfelület nagysága közpark esetén a telek területének 70 %-a, a közkertekben a telekterület 60 %-a.

(6) A parkolóhelyek, közmű létesítmények kialakítása során a meglévő és tervezett zöldfelületi elemek károsodását el kell kerülni. Amennyiben ez nem megoldható, úgy azok pótlásáról gondoskodni kell.

42. § A Város igazgatási területén védelmi erdőterületek (Ev) és gazdasági erdő (Eg) került szabályozásra.

43. § (1) Védelmi rendeltetésű erdőterület (Ev) övezeteiben – a maximum 20 m-es erdei kilátó, és a magasles kivételével – épületet elhelyezni nem lehet.

(2) Erdők kezelése a természetvédelmi célokkal összhangban lévő erdőterv szerint történjen, amelynek célja természetes, természetközeli erdőtársulások kialakítása, illetve fenntartása.

(3) Védett természeti területen, Natura 2000 területen és az ökológiai hálózat területén a termőhelyi adottságainak megfelelő honos erdőállományainak megőrzése érdekében, csak a tájidegen erdőállományok honos erdőállományokra történő fokozatos lecserélése a megengedett.

44. § (1) A gazdasági rendeltetésű erdőterület (Eg) övezetében az erdőgazdálkodással, vadgazdálkodással összefüggő építmény létesíthető. Az övezet területén épületek a következő feltételekkel létesíthetők:

(2) A gazdasági erdőterületen – amennyiben nincs lehetőség a szennyvízcsatorna hálózatra történő csatlakozásra – új épület csak akkor létesíthető, ha a keletkező szennyvíz tisztítása és elhelyezése a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezéssel, vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban történik.

(3) Kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási illetve erdőgazdasági célból szabad.

(4) A meglévő erdőterületek művelési ága nem változtatható meg, az erdőterület nem csökkenthető.

(5) A kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek egyben gazdasági erdőterületek, melynek beépítési, kezelési feltételei a gazdasági erdőterületével megegyeznek.

(6) Erdők kezelése a természetvédelmi célokkal összhangban lévő erdőterv szerint történjen, amelynek célja természetes, természetközeli erdőtársulások kialakítása, illetve fenntartása.

(7) Az övezet területén a termőhelyi adottságainak megfelelő honos erdőállományainak megőrzése érdekében, csak a tájidegen erdőállományok honos erdőállományokra történő fokozatos lecserélése a megengedett.

45. § (1) A mezőgazdasági területek az azonos tájkarakter, a hagyományos mezőgazdasági használat, a sajátos építési használat, továbbá a táji és természeti értékek védelme, az ökológiai hálózat egységének megőrzése érdekében a következő terület-felhasználási egységekre tagolódik:

(2) Mezőgazdasági területen terület rendeltetésszerű használatát szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület csak akkor létesíthető, ha:

(3) Mezőgazdasági területen – amennyiben nincs lehetőség a szennyvízcsatorna hálózatra történő csatlakozásra – új épület csak akkor létesíthető, ha a keletkező szennyvíz tisztítása és elhelyezése a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezéssel, vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban történik.

(4) Tiszavasvári Város közigazgatási területén mezőgazdasági birtoktest és birtokközpont az OTÉK előírásait figyelembe véve alakítható ki.

(5) A birtoktest szükséges minimális területi terjedése 15 ha.

(6) A birtokközpont telke legalább 1 ha (10.000 m2) legyen, beépítettsége max. 30 % lehet és a telek minimum 45 %-át zöldfelületként, túlnyomórészt fákkal, cserjékkel fedetten kell kialakítani (kétszintes növényállománnyal).

(7) A birtokközpont telkén a gazdasági épületek építménymagassága max. 4,5 m, kivételesen – technológia, funkció által indokoltan – max. 7,5 m lehet.

(8) Birtokközpont korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület övezetében, ökológiai hálózat ökológiai folyosó és magterület övezetében nem alakítható ki.

(9) Az építés feltétele a birtoktesthez beszámított telkekre az építési és elidegenítési tilalom bejegyzése, valamint a keletkező szennyvizek jogszabályban meghatározott módon történő gyűjtése, vagy telken belüli tisztítása egyedi szennyvíztisztító berendezéssel.

46. § (1) Az általános mezőgazdasági terület az „Má” jelű övezetet foglalja magába.

(2) Általános mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás, állattenyésztés, az ezekkel kapcsolatos termék feldolgozás és tárolás építményei, saját termelés, termék elárusítását biztosító épület, továbbá az lakóépület létesíthető.

(3) A szántó művelési ágban lévő, legalább 1 ha-nál nagyobb területen, annak rendeltetésszerű használatát szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető. A beépített alapterület a telek 5 %-ot és az 1.000 m²-t nem haladhatja meg. Az épület magassága a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló, lakófunkciót is kielégítő épület esetén legfeljebb 4,5 m , gazdasági épületeknél legfeljebb 7,5 m lehet.

(4) Gyep művelési ágú, 5 ha-nál nagyobb telken, hagyományos, almos állattartó és lakófunkciót kielégítő épület építhető. A beépített alapterület a telek 3 %-át és az 1.000 m²-t nem haladhatja meg. Az épület magassága a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló, lakófunkciót is kielégítő épület esetén legfeljebb 4,5 m , gazdasági épületnél legfeljebb 6 m lehet.

(5) Gyümölcsös és egyéb művelési ágban lévő területen 3 ha alatti területen épület nem létesíthető. A 3 ha és azt meghaladó telekméret esetén a termelést, feldolgozást szolgáló, lakófunkciót is kielégítő épület építhető. Legfeljebb a telek 3 %-a építhető be, az egyes épületek alapterülete az 1.000 m²-t nem haladhatja meg.

(6) Épületet létesíteni csak a legalább 80 %-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60 %-ban meghatározó. Vegyes művelésű telken, ahol az egyik művelési ág sem éri el a 60 %-ot a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírásokat kell érvényesíteni.

(7) Állattartó telepet, a család szükségletét meghaladó állattartást szolgáló épületet – a lovasturizmus céljait szolgáló épület kivételével – felszíni vizektől min. 200 méter távolságra lehet elhelyezni.

(8) Épületek a telek határától minimum 10 m re létesíthetők.

47. § (1) A be nem építhető (korlátozott) mezőgazdasági területek a természetvédelem és vízvédelem érdekeit szolgálják. A szabályozási terven „Mko”-val jelölt.

(2) A művelési ág erdősítés és gyepesítés céljára megváltoztatható.

(3) Az övezetben csak a gyepgazdálkodáshoz kapcsolódó mezőgazdasági termelés és az ezzel kapcsolatos tevékenységek végzéséhez szükséges építmények helyezhetőek el, valamint még állattartási célokra épülhet épület vagy építmény, de nem megengedett állattartó telepek létesítése

(4) A területen kivételesen köztárgyak, közutak, közterek, nyomvonal jellegű vezetékek, közmű és közműpótló berendezések, vízgazdálkodás létesítményei, geodéziai jelek, vadászlesek és a természetvédelem kutató, bemutató építményei is elhelyezhetőek.

(5) A beépített alapterület a telek 1 %-át és az 500 m²-t nem haladhatja meg. Az épület magassága a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló épület esetén legfeljebb 7,5 m lehet.

48. § (1) A kertes mezőgazdasági terület „Mk” jelű övezetet foglalja magába.

(2) A kertes mezőgazdasági területen a szerszámok és a termények tárolását, pihenést szolgáló gazdasági épület, présház, és terepszint alatti építmény (pince), továbbá saját termelés, termék elárusítását biztosító épület, létesíthető.

(3) Épület csak művelt telken létesíthető. Műveltnek az a földrészlet tekinthető, amelynek legalább 80 %-án intenzív kertészeti kultúra – szőlő, gyümölcsös, gondozott veteményes, kertészeti telep található.

(4) Gazdasági épület a műveléssel összefüggő legfeljebb 10 %-os beépítettséggel, nyeregtetős kivitelű épület, 4,0 m-es épületmagassággal, építhető oly módon, hogy az épület legmagasabb pontja sem haladhatja meg a 6,0 m -t.

49. § (1) A vízgazdálkodási területek a szabályozási terven „V” jellel jelöltek.

(2) A vízgazdálkodási területbe tartoznak a Keleti-főcsatorna, Nyugati-főcsatorna, a közcélú nyílt csatornák medrei és a jelentősebb árkok területei. gazdasági célú erdőgazdálkodás alatt álló és jelenleg mezőgazdasági egyéb művelési ágú hullámterek.

(3) A „V” övezet felszíni vízmedreinek övezetében építményt elhelyezni nem lehet, kivéve a folyószabályozással, árvízvédelemmel és vízkárelhárítással, valamint a vízi közlekedéssel kapcsolatos – az illetékes szakhatóság által engedélyezett – létesítményeket, mezőgazdasági öntözés és a horgászat építményeit. A halastavak szabályozott területén elhelyezhető továbbá egy halgazdálkodást szolgáló gazdasági épület, amelynek alapterülete nem lehet több 100 m²-nél. Az épület épületmagassággal legfeljebb 4,5 m lehet. A gátőrház, vízművek telkén a telek legfeljebb 5 %-os beépítésével, legfeljebb 4,5 m épületmagassággal szolgálati lakás, gazdasági épületek és a vízgazdálkodással összefüggő építmények létesíthetők.

(4) A vízfelületek mentén semmiféle – a meder fenntartását akadályozó – létesítmény nem helyezhető el. A rekreációs/szabadidős célra kivételesen nem épület jellegű sportlétesítmények elhelyezhetők, az érintett vízügyi hatóság engedélyével.

(5) A vízoldali és a mentett oldali töltéslábtól mért fenntartási sávon belül csak gyepművelést lehet folytatni, oda semmiféle építmény nem helyezhető el, fásítás nem engedélyezhető, továbbá olyan tevékenység nem végezhető, amely a vízügyi szakfeladatok elvégzését akadályozza.

(6) A vízfolyások partszélei mentén mindkét oldalon a karbantartás részére a szabályozási terven jelölt kezelősávot szabadon kell hagyni.

(7) Az árvízvédelmi töltés biztonsága érdekében a mentett oldal lábvonalától mért 100 m-en belül anyaggödröt megnyitni és az épületek alá pincét, térszín alatti garázst építeni tilos.

50. § (1) A terv természetközeli területei a mocsár és nádas területek a szabályozási terven „Tk”-val jelöltek.

(2) Természetközeli területen épületet elhelyezni nem lehet.

(3) A területen a kezelési tervvel összhangban elhelyezhető építmények:

(4) A területen nem létesíthető nomád táborhely.

(5) Az övezetbe tartozó ingatlan/ingatlanrész nem osztható tovább.

(6) A mindenkori használat során gondoskodni kell a meglévő botanikai értékek védelméről. A terület felszínének és domborzatának karakterét megváltoztatni nem szabad.

51. § (1) A különleges területek, mint a Város területén beépítésre nem szánt területek az alábbiak:

(2) A különleges lezárt hulladéklerakó övezete (Khull) területe a korábban használt és bezárt települési hulladék-elhelyezésére szolgált terület. A területen további hulladék-elhelyezés nem megengedett. Az övezet területén a végleges rekultivációhoz szükséges, elsősorban ideiglenes épületek elhelyezésére van lehetőség. A teljes rekultivációt, felszámolást követően, védőerdő terület övezete lesz. Védőtávolsága 300 méter.

(3) Különleges nyersanyag kitermelő (bánya), nyersanyag feldolgozás céljára szolgáló terület (Kb), a működési engedélyben foglalt rendeltetéshez szükséges, valamint a véghasználattal kapcsolatos tevékenység építményei helyezhetők el.

(4) A terv különleges beépítésre nem szánt, megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló területek a SZT-en „Ken”-nel jelöltek. A különleges megújuló energiaforrás hasznosítása céljára szolgáló terület (Ken) övezete napelempark, naperőmű elhelyezésére szolgál. A területen a sajátos használathoz kapcsolódó, vagy azt kiegészítő funkciójú épületek és építmények helyezhetők el, a technológiához szükséges építmény, létesítmény, műtárgy, beleértve a napkollektort, az energiatároló puffert, valamint a tevékenységhez szorosan kapcsolódó a fenntartást és az üzemeltetést biztosító építmény (szociális épület, iroda, raktár, porta). A poláris fényszennyezés megakadályozása érdekében a telekhatárok mentén 1,8 méter magas sövény ültetése kötelező 5,0 méteres sávban. Az építési övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettsége 10%, a megengedett legnagyobb építménymagasság mértéke 4,5 m, a technológiához kötődő építmények legnagyobb magassága 3,0 m, valamint a kialakítható telek legkisebb telekterület 2000 m².

52. § (1) A település közigazgatási területét, az alábbi országos és térségi övezetek érintik:

(2) Az övezetekre vonatkozó lehatárolásukat a szabályozási terv tartalmazza.

(3) Az országos ökológiai hálózat magterületén, és ökológiai hálózat ökológiai folyosó területén, illetve a tájképvédelmi terület övezetében a tájképi illeszkedésre vonatkozó szabályokat be kell tartani, a város településképi rendelete szerint.

(4) Az (1) bekezdés szerinti országos és térségi övezetekben új külszíni bányatelek és bánya nem létesíthető, meglévő bányatelek és bánya nem bővíthető.

53. § (1) A rendeletet az elfogadás után az állami főépítésszel és az eljárásban részt vevő összes államigazgatási szervvel történő közlését követő 15. napon lép hatályba, de leghamarabb az elfogadásától számított 30. napon.

(2) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.

(3) Hatályát veszti a Helyi Építési Szabályzatról szóló 27/2012. (IX.14.) önkormányzati rendelet.