Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9/B. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 30/2012. (XII.03.) rendelet 27. § (4) bekezdésében, illetve 3. számú melléklete 2.2.4. pontja által biztosított véleményezési jogkörében illetékes Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 10. § (3) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat, valamint a szomszédos települések önkormányzatai, nevezetesen: Tiszalök Város Önkormányzata, Hajdúnánás Város Önkormányzata, Hajdúdorog Város Önkormányzata, Polgár Város Önkormányzata, Nagycserkesz Község Önkormányzata, Tiszadob Község Önkormányzata, Újtikos Község Önkormányzata, Szorgalmatos Község Önkormányzata, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésében, valamint a 3. számú mellékletének 1. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró illetékes Állami Főépítész, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 5. §, (1) bekezdésében, valamint a 3. számú mellékletének 2. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésében, valamint a 3. számú mellékletének 3. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró illetékes kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésében, valamint a 3. számú mellékletének 4. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró hivatásos katasztrófavédelmi szerv illetékes területi szerve, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésében, valamint a 3. számú mellékletének 5/b. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró illetékes kormányhivatal közlekedési felügyelősége, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésében, valamint a 3. számú mellékletének 6. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésében, valamint a 3. számú mellékletének 7. pontjában biztosított véleményezési jogkörében illetékes kulturális örökségvédelmi iroda, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésében, valamint a 3. számú mellékletének 8. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró illetékes nemzeti park igazgatóság, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésében, valamint a 3. számú mellékletének 9. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró illetékes kormányhivatal földhivatala, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésében, valamint a 3. számú mellékletének 10. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró illetékes megyei kormányhivatal erdészeti igazgatósága, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésében, valamint a 3. számú mellékletének 12. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésében, valamint a 3. számú mellékletének 13. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal Vezetője, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésében, valamint a 3. számú mellékletének 15. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Magyar Bányászati és Földtani Hivatal illetékes bányakapitánysága, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésében, valamint a 3. számú mellékletének 16. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság illetékes hivatala, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésében, valamint a 3. számú mellékletének 17. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró hivatásos katasztrófavédelmi szerv illetékes területi szerve, valamint az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Tiszavasvári Város Jegyzője, mint I. Fokú Építésügyi Hatóság, az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdésében, valamint a 3. számú melléklet II.1.a pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség, az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdésében, valamint a 3. számú melléklet II.1.b pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró illetékes kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve, az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdésében, valamint a 3. számú melléklet II.1.c pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró illetékes nemzeti park igazgatóság, az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdésében, valamint a 3. számú melléklet II.2.b pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró illetékes Állami Főépítész, az országos, kiemelt térségi és megyei övezetek területi érintettségeivel kapcsolatosan állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek köréről és az eljárás részletes szabályairól szóló 282/2009. (XII.11.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésében, valamint az 1. melléklet 1.a  pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró illetékes Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal erdészeti igazgatási feladatokat ellátó szerve, az országos, kiemelt térségi és megyei övezetek területi érintettségeivel kapcsolatosan állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek köréről és az eljárás részletes szabályairól szóló 282/2009. (XII.11.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésében, valamint az 1. melléklet 1.b  pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség, az országos, kiemelt térségi és megyei övezetek területi érintettségeivel kapcsolatosan állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek köréről és az eljárás részletes szabályairól szóló 282/2009. (XII.11.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésében, valamint az 1. melléklet 1.c  pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró illetékes nemzeti park igazgatósága, az országos, kiemelt térségi és megyei övezetek területi érintettségeivel kapcsolatosan állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek köréről és az eljárás részletes szabályairól szóló 282/2009. (XII.11.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésében, valamint az 1. melléklet 1.e  pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró illetékes kormányhivatal kulturális örökségvédelmi iroda, az országos, kiemelt térségi és megyei övezetek területi érintettségeivel kapcsolatosan állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek köréről és az eljárás részletes szabályairól szóló 282/2009. (XII.11.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésében, valamint az 1. melléklet 1.g  pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró illetékes Országos Vízügyi Főigazgatóság, az országos, kiemelt térségi és megyei övezetek területi érintettségeivel kapcsolatosan állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek köréről és az eljárás részletes szabályairól szóló 282/2009. (XII.11.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésében, valamint az 1. melléklet 1.h  pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró illetékes Magyar Bányászati és Földtani Hivatal illetékes bányakapitánysága, az országos, kiemelt térségi és megyei övezetek területi érintettségeivel kapcsolatosan állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek köréről és az eljárás részletes szabályairól szóló 282/2009. (XII.11.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésében, valamint az 1. melléklet 1.i  pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró illetékes honvédelemért felelős miniszter véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A szabályzat hatálya és alkalmazása

1. § (1) E rendelet - a Helyi Építési Szabályzatról (a továbbiakban: HÉSZ) - hatálya Tiszavasvári közigazgatási területén a rendelet mellékletét képező Szabályozási Tervek által szabályozott területekre terjed ki.

(2) Az (1) bekezdésben lehatárolt területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, azon építési munkát végezni, a rendeltetését megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni – az országos érvényű rendelkezések megtartása mellett - csak az M=1:4000 méretarányú belterületi szabályozási terveken – a továbbiakban SZT - (SZT-1., SZT-3. Józsefháza), illetve 9/2011. munkaszámú T-3.b tervlapnak, a 18/2011. munkaszámú T-2.b. tervlapnak, az 1/2012. munkaszámú T-3.b tervlapnak, a 29/2012. munkaszámú T-2.c és T-2.d tervlapnak, továbbá a Nyírségterv Kft. által 36/2012. törzsszámú belterületi (T-3.b-I., T-3.b-II. rajzszám), 69/2012. törzsszámú belterületi (T-3.a, T-3.b rajzszám), 72/2012. törzsszámú belterületi (T-3b rajzszám), valamint 8/2013. törzsszámú külterületi (T-3.b rajzszám), az M=1:10000 méretarányú külterületi (SZT-2) szabályozási tervben és a jelen HÉSZ rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően szabad.

(3) A helyi építési szabályzat (a továbbiakban HÉSZ) csak szabályozási terveken SZT-1, SZT-2, SZT-3, a 9/2011. munkaszámú T-3.b tervlapnak, a 18/2011. munkaszámú T-2.b., és 1/ 2012. munkaszámú T-3.b tervlappal, az 1. sz. melléklettel, továbbá a Nyírségterv Kft. 36/2012. munkaszámú T-3.b-I., T-3.b-II. tervlappal, 69/2012. munkaszámú T-3.a, T-3.b tervlappal, 72/2012. munkaszámú T-3b tervlappal, az 1. sz. melléklettel, továbbá a Nyírségterv Kft. 8/2013. munkaszámú T-3.b tervlappal együtt érvényes.

2. Értelmező rendelkezések

2.§ Az alább felsorolt fogalmak kizárólag e rendelet tekintetében alkalmazandók:

1. Bányászattal érintett terület: olyan területek, melyeket átmeneti bányászati célú hasznosítás érint. Ezen telkeken az ásványvagyon kitermelés átmeneti területhasználati korlátozást jelent, míg a bányászat utáni rekultiváció meg nem történik. A területen építési engedély köteles bányászati létesítmények elhelyezésére nincs szükség. Az építési célú föld, homok kitermelés befejezése után az újrahasznosítás meg kell, hogy feleljen a Szerkezeti tervben megjelölt területfelhasználásnak.

2. Épület bruttó szintterülete: valamennyi építményszint bruttó szintterülete.

3. Kialakult telepszerű beépítési mód (a továbbiakban KT): A lakótelep építés időszakában elterjedt telepszerűen elhelyezett épületegyüttes által alkotott beépítési mód. A közutakkal vagy más telkekkel határolt tömbnyi zöldterületi jelleggel kialakított közterületeken vagy közhasználatú területen belül az egyes épületek úszótelken helyezkednek el. Itt egy „telken” – azaz közterületi egységen belül több épület szabadonálló módon úszótelekre állítva alkot beépítési egységet, építészeti együttest.

4. Szintterületi mutató: az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosa.

5. Védett településszerkezet: Tiszavasvári városközpontjának és környezetének területe, mely terület legnagyobb értéke a hagyományos, mezővárosias településszerkezet, amely egyszerre hordozza a halmaztelepülések és a gyűrűs-sugaras rendszer egyes jellemzőit. A szabályozási tervben a védelem a még megmaradt hagyományos utca és telekszerkezet fenntartására, a beépítési módok meghatározásánál pedig a hagyományos kisvárosias környezet kialakíthatóságára vonatkozik.

3. Szabályozási elemek

3. § (1) Az SZT-n kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:

1. a) a tervezett szabályozási vonalat és a szabályozási szélességet;
   
2. b) az építési övezeti, övezeti besorolást, az övezeti határt;
   
3. c) az építési övezet, az övezet kötelező paramétereit;
   
4. d) építési helyet és határát;
   
5. e) építési vonalat;
   
6. f) védett településszerkezet határát;
   
7. g) sajátos jogintézmények területi lehatárolását;
   
8. h) kötelező előkertet;
   
9. i) kötelező fásítást.
   

(2) Az (1) bekezdésben nem említett szabályozási elemek a további tervezési és építési tevékenység során irányadóként veendők figyelembe.

(3) A kötelező erejű elemeket megváltoztatni csak az SZT és HÉSZ együttes felülvizsgálatával és szükséges módosításával, illetve ha az Étv. szerint a szerkezeti terv módosítása szükséges, akkor a szerkezeti terv módosításával lehet.

(4) A belterület és a beépítésre szánt területek csak a Szerkezeti terven és a Szabályozási terven jelölt mértékig növelhetők.

4. Telekalakítás

4. § (1) Az 1.§. (1) bekezdésben meghatározott területen telekalakítás és építés csak az SZT-ken jelölteknek megfelelően, valamint az Étv-n és a végrehajtására alkotott központi jogszabályok alapján szabad.

(2) Új építési telektömbök, telekmegosztás kialakítása esetén minimális telekszélesség:

1. a) oldalhatáron álló beépítés esetén: 16 m
2. b) szabadon álló beépítés esetén: 20 m
3. c) sorházas és zártsorú beépítés esetén: 7,0 m

(3) A legkisebb beépíthető telekterület 10%-kal csökkenthető meglévő telkek közút céljára történő szabályozásakor.

(4) Beépítésre szánt területen zártsorú beépítés esetén 6,0 m, egyéb beépítés esetén 10,0 m-nél keskenyebb meglévő telken új lakóépület nem helyezhető el.

(5) A beépítésre szánt területek építési övezeteiben az előírt legkisebb telekméretnél kisebb területek is kialakíthatók a több telek ellátását biztosító közműépítmények elhelyezése érdekében. (pl: szennyvízátemelő, transzformátorház, vízgépház stb.)

(6) Az építési övezetek telkeinek kialakult („k”) állapot jelölése esetén a telkek további önálló építési telekre nem oszthatók. A védett településszerkezet területén telekhatár korrekció csak ott engedélyezhető, ahol az a tömb kialakult telekszerkezetét jelentősen nem befolyásolja, a telek és a szomszédos telkek kontúrját javítja és legfeljebb a telek területének 15 %-át érinti.

5. Építés engedélyezése

5. § (1) Építési engedély csak kialakított építési telekre adható ki. Kialakítottnak tekinthető egy telek, ha a jelen rendeletben és az SZT-ben előírt telekalakítási eljárást (szabályozás, telekmegosztás, egyesítés, közterület céljára való területlejegyzés stb.) maradéktalanul elvégezték, s azt végrehajtották (kerítésáthelyezés, épületbontás, stb.).

(2) Tiszavasvári távlati lakó- és üdülőterület fejlesztésére kijelölt részén a terület végleges hasznosításáig, az ingatlanok használata - átmenetileg - a jelenlegi mezőgazdasági rendeltetésüknek megfelelően történhet, ám építmény még ideiglenes jelleggel sem helyezhető el.

(3) A lakóterületek és településközpont vegyes területek közé ékelődő városi intézmények, iskolák, óvodák stb. építési, bővítési munkái esetében az épület elhelyezésének módját és az építmény magasságát, kialakítását illetően az illeszkedés elvét kell alkalmazni.

(4) Az illeszkedés elvének alkalmazását biztosítani kell az elvi építési engedélyezési eljárás során az alábbi szempontok mindegyikének figyelembe vételével:

1. a) a csatlakozó szomszédos telkekhez és azok beépítéséhez való illeszkedést;
   
2. b) a közvetlen környezethez és az utcaképhez történő illeszkedést;
   
3. c) a szomszédos telkek és épületek rendeltetésszerű használatának zavarását.
   

(5) Az egyes területfelhasználási egységekben akkor telepíthetők a kivételesen elhelyezhető funkciók épületei, ha azok az övezeti előírásoknak, a környezetvédelmi előírásoknak, továbbá a rendeltetés szerinti külön hatósági előírásoknak megfelelnek, valamint ha a használatukból eredő sajátos hatások (forgalom, zaj, anyagszállítás, emisszió) nem korlátozzák a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát.

6. § (1) A beültetési kötelezettséggel érintett telkeknél az építési engedélynek tartalmaznia kell a növénytelepítésre vonatkozó növényelhelyezési helyszínrajzot.

(2) Az építési övezetek telkein használatbavételi engedély akkor adható ki, ha az építési övezetekre kötelezően előírt zöldfelületi arány és a többszintű növényzet telepítése megtörtént (gyepszint, cserjeszint, lombkoronaszint).

(3) A régészeti örökség védelme érdekében a területen bármilyen felszínről végzett,  földmunkával járó építkezés, beruházás esetén a vonatkozó előírások szerint kell eljárni, szükség esetén az illetékes hatóság régészeti szakfelügyeletét kell biztosítani.

6. Általános építményelhelyezési előírások

7. § (1) Építési telken és területen építmény akkor helyezhető el, ha a telek e rendelet 4. és 5.§.-ában foglalt helyi követelményeknek megfelel.

(2) Azokon a területeken, ahol az építés feltételei (terület-előkészítés, vízrendezés, előközművesítés stb. hiánya miatt) nem biztosítottak, építési engedély csak a HÉSZ és SZT szerint szükséges teendők elvégzése után, az építési feltételek rendelkezésre állását követően adható ki.

(3) Az SZT.1-en egyéb térképi jellel jelölt mélyfekvésű területek csak területelőkészítő (tereprendezés, feltöltés, vízelvezetés) mérnöki munkálatok elvégzése után építhető be a vonatkozó övezeti előírásoknak megfelelően.

(4) Amennyiben a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre vonatkozó előírások másként nem rendelkeznek, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997 (XII.20.) kormányrendelet (a továbbiakban OTÉK) 32.§ szerinti építmények, valamennyi építési övezetben elhelyezhetők.

(5) Épületek – építmények – felszíni és felszín alatti nyomvonalas létesítmények termőföldön történő elhelyezése során az érintett területről talajtani szakvéleményre alapozott humuszmentési – rekultivációs tervet kell készíteni, amellyel gondoskodni kell a humuszos termőréteg megmentéséről és a talaj eredeti rétegződésének megfelelő visszatöltéséről.

7. Egyéb építményre, építményelhelyezésre vonatkozó előírások

8. § (1)Az oldalhatáron álló beépítés esetén az épületeket a telekhatáron, vagy attól maximum 1,0 m-re kell elhelyezni.

(2) Az épületek elő-, oldal- és hátsókertjeinek minimális méretei, ahol a SZT-ken és HÉSZ-ben más előírás nem szerepel:

1. a) a legkisebb előkert: 5,0 m, vagy a kialakult állapotnak megfelelő,
2. b) a legkisebb oldalkert: a szabályozott építménymagasság fele, de minimum 3,0 m
3. c) a legkisebb hátsó kert: szabályozott építménymagasság, de min. 6,0 m.

(3) Az 5,0 m-es vagy annál nagyobb előkertben és a 3,0 m-es vagy annál nagyobb oldalkertben:

1. a) kerti építmény,
2. b) a terepszintnél 0,5 m-nél nem magasabbra kiemelkedő, lefedés nélküli terasz,
3. c) közműbecsatlakozás építménye,
4. d) terepszint alatti háztartási tüzelőanyag tároló,
5. e) kerítéssel egybeépített, vagy azzal összekapcsolt hulladéktartály tároló helyezhető el.

(4) A (3) bekezdés a, pontja tekintetében e rendelet 8.§-ában foglaltak megfelelően alkalmazandóak.

1. (5) Az 5,0 m-nél kisebb előkertben csak:
   
2. a) közműbecsatlakozás építménye,
   
3. b) kerítéssel egybeépített, vagy azzal összekapcsolt hulladéktartály tároló helyezhető el.

(6) Az előkert méretének meghatározásánál kialakult beépítés esetén (a védett településszerkezet teljes területe) - egyéb rendelkezés hiányában - a területen jellemző méretekhez kell alkalmazkodni.

9.§ (1) Az előkert a 8.§ (2) bekezdés szerint meghatározott mérete egyben az utca felőli építési vonal is, kialakult állapot esetén az illeszkedés szabályát kell alkalmazni.

(2) Az építési övezeteknél meghatározott legnagyobb építménymagasság egyházi és kegyeleti épületeknél (templom, kápolna) a torony magasságával növelhető.

(3) Földfeletti tartályos PB-gáz nyitott szinben helyezhető el, közterület felöl növényzettel takarva.

(4) A meglévő épület használati módját az övezetre vonatkozó építési, egészségügyi, tűzrendészeti és környezetvédelmi előírások betartása mellett lehet megváltoztatni.

II. Fejezet

Különleges rendelkezések

A településkép alakítására,

az épített és a természeti környezet védelmére

1. Általános építészeti előírások

10. § (1) A város belterületén elhelyezhető és felújításra kerülő építményeket a város építési hagyományainak megfelelő egyszerű tömegformálással, kiegyensúlyozott színezéssel, illeszkedő megjelenéssel és a környezetükkel összhangban kell kialakítani.

(2) A város belterületén épületet feketére vagy rikító színűre színezni nem lehet. Az épületek közterület felőli homlokzatainak részleges színezése nem megengedett, kivéve ha az a teljes homlokzathosszon az épület vízszintes tagolásához igazodik, és a színezéssel nem érintett homlokzatfelületek eredeti színével azonos, vagy annak színvilágával harmonizál.

(3) A Kossuth utca, Vasvári Pál utca és Bajcsy-Zsilinszky utca menti tömbökben, amelyet nem érint a védett településszerkezet területe, érvényes a 12.§. (11) bek. előírása, a település egységes utcaképének és épületszínezésének kialakítása érdekében.

(4) Tiszavasvári belterületén további hír- és távközlési torony elhelyezése tilos.

Toronynak minősül az építési övezetben megengedett építménymagasság 1,5 szeresét meghaladó építmény.

(5) A település területén többszintes tetőterű épület nem alakítható ki, meglévő épületen lévő egyszintes tetőtér vagy lapos tető többszintes tetőtérré történő átalakítása nem engedélyezhető.

(6) Pinceszint a fő rendeltetés szerinti épülettel összeépítve, maximum a földszinti beépítés mértékéig építhető.

11.§ (1) Terepszint alatti építmények csak abban az övezetben létesíthetők, ahol erre az övezeti előírások külön lehetőséget adnak. Pinceszint, ha az övezeti előírás másképpen nem rendelkezik, csak az épületek alatt helyezhető el.

(2) Homlokzat felújítások a közterületről látható épülethomlokzatok egészére terjedjenek ki, részbeni felújítások, festések kiegészítését akkor is elő kell írni, ha a homlokzatfelújítás egyébként nem lenne engedélyköteles.

(3) Ahol jelen rendelet övezeti előírásai másként nem rendelkeznek, ott kerítésként maximum 1,80 m magas, áttört kivitelű kerítés építhető maximum 60 cm magas tömör lábazattal. Az anyag használat és színezés az egységes településképhez illeszkedő legyen.

2. Reklám, hirdetőtábla

12. § (1) Tiszavasvári teljes igazgatási területén az 1 m² méretet meghaladó cégér(ek), reklám- és hirdetőtábla(k) kihelyezése csak hatósági engedély alapján lehetséges.

(2) A hatósági engedély iránti kérelemhez csatolni kell a következőket:

1. a) a környezetet is bemutató helyszíni fotót;
2. b) a tervezett reklám illetve hirdetőtábla, cégér elhelyezését bemutató látványtervet;
3. c) a hirdetőtábla, cégér vagy reklám műszaki paramétereit tartalmazó leírást;
4. d) hivatalos helyszínrajzot és
5. e) tulajdonos hozzájárulását.

(3) Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál az intézmények cégéreinek, hirdetőtábláinak méretét és elhelyezését a homlokzattal együtt kell megtervezni, engedélyeztetni és kialakítani. Utólagosan cégér vagy hirdetőtábla a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve, engedély alapján helyezhető csak el.

(4) Meglévő épületeken utólag tervezett és elhelyezendő cégér vagy hirdetőtábla csak a homlokzat architektúrájához igazodó módon helyezendő el.

(5) Világító reklám csak az üzletportálokkal együtt tervezetten a homlokzat síkján helyezhető el.

(6) Megmaradó utcai tűzfalon nagyméretű vagy festett reklámok nem helyezhetők el. Tiszavasvári területén az épületek tetőzetén hirdetési berendezések, fényreklámok nem helyezhetők el.

3. Zöldfelületek kialakítása

13. § (1) Az építési telkek övezeti szabályozásban előírt legkisebb zöldfelületét többszintes növényállománnyal kell kialakítani és a zöldfelület minden 150 m²-ére legalább egy lombos fát kell telepíteni.

(2) Az építési engedélyezési kérelemnek tartalmaznia kell:

1. a) a különleges területek beépítése során kertépítészeti tervet és
2. b) településközpont vegyes területeken növényelhelyezési helyszínrajzot
3. c) valamint e rendelet 5. § (6) bekezdésében foglaltakat.

(3) Cserjét vagy fát az ingatlanok határától mért következő legkisebb távolságok megtartásával lehet ültetni, beépítésre szánt terület esetén:

1. a) 3,0 m-nél magasabbra nem növő cserje (élősövény) esetében 0,8 m,
2. b) 3,0 m-nél magasabbra növő cserje, gyümölcs- és egyéb fa esetén 2,0 m.

(4) Beültetési kötelezettséggel jelölt területeken legalább egy sor fa és egy sor cserje telepítendő. A fákat legalább 6,0 m-ként kell telepíteni.

(5) Új közutak, utcák kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítéséhez területet kell biztosítani.

(6) Fasor telepítésénél nem engedélyezhető a gyorsan öregedő, szemetelő vagy allergiakeltő pollenű és termésű fafajok (pl. nyárak) telepítése. A fafajok kiválasztásánál előnyben kell részesíteni a levegőszennyezést tűrő fajokat.

14.§ (1) Gyümölcsfák utcai fasorként csak a kis forgalmú lakóutcákban ültethetők.

(2) Légvezeték alatt csak olyan kis növésű fák ültethetők, amelyek rendszeres csonkolása nem szükséges.

4. Közterületek, közterek kialakítása

15. § (1) Közterületen, illetve közhasználat céljára átadott területen, köztéren (továbbiakban: közterület) elhelyezett építmények és köztárgyak nem akadályozhatják a jármű és gyalogos közlekedést.

(2) Közterületen építmény, berendezés, köztárgy csak abban az esetben helyezhető el, ha közlekedésre és a közterületre vonatkozó más jogszabályok teljesülnek.

(3) Közterületen új pavilon, árusító fülke nem helyezhető el, a meglévők térben nem bővíthetők.

(4) Önálló építmények, köztárgyak (óra, zászlórúd, szobor stb.) csak építési hatósági engedély alapján helyezhetõk el.

(5) A hatósági engedély iránti kérelemhez csatolni kell:

1. a) környezetet is bemutató helyszíni fotót;
   
2. b) hivatalos helyszínrajzot;
   
3. c) tulajdonos hozzájárulását;
   
4. d) a tervezett építmény, köztárgy műszaki terveit és
   
5. e) látványtervet
   

(6) A város központrendszerét adó büdi településközponti és városközpont hangsúlyos közterületeire közterületépítési és kertépítészeti tervet kell készíteni.

16.§ (1) A közterületépítési és kertépítészeti tervnek a helyszínrajzi kialakítás, elrendezés, a magassági méretek, keresztmetszetek, a berendezések, utcabútorzat, burkolatok, városképi megjelenés, a közműhálózat kialakítása, a köz – és díszvilágítás, a műtárgynak nem minősülő építmények létesítési, a parkolási megoldás és a terület kertészeti kialakításának megoldását összehangoltan kell tartalmaznia.

(2) A közterületépítési és kertépítészeti terv méretaránya legalább M=1:500, egyes részmegoldások esetében M=1:200, M=1:100.

(3) A közterületépítési és kertépítészeti tervet az Önkormányzat illetékes szakbizottságának véleményezni kell.

(4) A közterületi felszereléseket és tárgyakat úgy kell elhelyezni, hogy azok a gyalogos forgalmat ne akadályozzák.

(5) A felhagyott közműveket és felépítményeket el kell bontani.

5. Építészeti örökség helyi védelme

17. § (1) A helyi építészeti örökség védelmét az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló FVM 66)1999.(VIII.13.) rendelete alapján Tiszavasvári Város Önkormányzata külön önkormányzati rendeletben szabályozza.

(2) A helyi védelem az épített örökség elemeire, táji- és természeti értékekre és ezek együttesére vonatkozik. A helyi védelem helyi területi védelemben és helyi egyedi védelemben valósul meg. A védett és helyi védelemre javasolt épületeket a 3. sz. Függelék tartalmazza.

(3) A területi védelem a Műemléki Környezet (a továbbiakban MK) területére, valamint a Védett Településszerkezet védelmére terjed ki.

(4) Az MK SZT-n lehatárolt területén bármilyen építési tevékenység csak a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal véleményének figyelembe vételével történhet.

(5) A védett településszerkezet határát az SZT-1. jelű szabályozási terv jelöli, mely a: Vasvári Pál utca – Bartók u. – Zrínyi u. – Hősök u. – Arany J. u. – Kossuth u. – Bocskai u. – Köztársaság u. – Mártírok útja – Úttörő u. – Adria u. – Vágóhíd utcák által határolt terület.

18.§ (1) A védett településszerkezet szerkezetének, utcahálózatának, utcaképének, a telek utcai határvonalának, telekosztásának megváltoztatása, a telkek méretének jelentős megváltoztatását célzó vagy eredményező tevékenység nem engedélyezhető. Ezen alcím tekintetében betartandó ezen HÉSZ 4. § (7) bekezdésében foglaltak is.

(2) A védett településszerkezet területén fő rendeltetésű épületként csak magastetős épület létesíthető minimálisan 30^o, maximálisan 45^o tetőhajlásszöggel.

(3) A védett településszerkezet területén tetőhéjazatként nem alkalmazhatóak az alábbi építőanyagok:

a) hullámpala,

b) műanyag hullámlemez,

c) bitumenes zsindelyfedés továbbá

d) ipari fémlemezfedés.

(4) A védett településszerkezet területén utcai garázslejáró és utcai garázs nem létesíthető.

(5) Telekegyesítés max. 1000 m²-ig engedélyezhető kivéve oktatási, egészségügyi, gyermekgondozási intézményeket.

(6) Zártsorú beépítésnél az egymáshoz csatlakozó épületek építménymagassága között legfeljebb 1,5 m, a tető hajlásszöge között legfeljebb 5° eltérés lehet.

19.§ (1) Védett településszerkezet területén a nem engedélyköteles közterületről látható homlokzatfelújítások bejelentési kötelezettség alá esnek.

(2) A helyi védelem nyilvántartását, a védetté nyilvánítást és annak törlését, valamint a védelemmel járó támogatás lehetőségét az Önkormányzat külön rendeletben szabályozza. Helyi védelem csak az országos műemlékvédelmi listára történő felvételig tartható fenn.

(3) A helyi védelem alatt álló épületek esetében azok homlokzatainak és tetőzetének felújítását az épület építészeti stílusának és építészeti értékeinek megőrzésével kell megtervezni és kivitelezni.

6. Régészeti terület, műemléki környezet

20.§ (1) Tiszavasvári területén nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén és régészeti terület határán belül a földmunkával járó beruházások során a beruházás megkezdése előtt megelőző régészeti feltárást kell végezni, az építési engedélyezési eljárások során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatóságként jár el.

(2) A „régészeti terület határa” által jelölt területen (régészeti terület és védőövezet) bármilyen földmunka során régészeti emlék, lelet kerül elő akkor a Kulturális Örökségvédelemről szóló 2001. évi LXIV. Tv. 24.§-a szerint kell eljárni.

(3) A 3. számú Függelékben felsorolt Műemléki környezetben csak tájhonos növényzet telepíthető.

7. Táji és természeti értékek védelme

21. § (1) A külterületen építmények elhelyezése az illetékes Nemzeti Park Igazgatósága egyetértésével történhet.

(2) Helyi jelentőségű természetvédelmi területen építmények elhelyezése jelen rendelet alapján az önkormányzat természetvédelmi rendeletével összhangban történhet.

(3) Védett természeti területen, adótorony, távközlési magasépítmény, magasfeszültségű villamos távvezeték nem létesíthető.

(4) Az általános tájvédelem érdekében a külterületi utak menti fasorok és mezsgyék; vízfolyások és csatornák menti galérianövényzet védelméről gondoskodni kell.

8. Az építéssel összefüggő általános környezetvédelmi előírások

22. § (1) Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés valamint az élővizek szennyezésének megakadályozásáról.

(2) A településen a zajvédelem az országos előírások szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. Zajvédelmi szempontból a – közlekedésből származó – megengedett A-hangnyomásszint a 36.számú főút mentén 65/55 dB, az egyéb lakóterületeken 55/45 dB, a temető területén és a beépítésre nem szánt területeken a közlekedési és közműterületek kivételével 50)40 dB.

(3) Zajvédelmi szempontból érzékeny övezet:

1. a) a temető területe és csendes övezetei,
   
2. b) a közparkok területe,
   
3. c) az üdülőterületek,
   
4. d) védett természeti területek,
   
5. e) turisztikai rendeltetésű erdők területe.
   

(4) Zajvédelmi szempontból közepesen érzékeny övezetek:

1. a) a kisvárosias, kertvárosias és falusias lakóterületek (Lk, Lke, Lf) az azokba ékelődő vegyes területekkel (Vt).
   
2. b) Vegyes területek (Vt).
   

(5) Zajvédelmi szempontból nem érzékeny övezetek a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek (Gksz), ill. ipari gazdasági (Gip) területek övezetei.

(6) A 22.§ (2), (3), (4) valamint a (5) bekezdésekben szereplő övezetekre vonatkozó zajvédelmi határértékeket a 27/2008.(XII.03.) KvVM-EüM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

23.§ (1) A 36. számú főút közvetlen környezetében új egészségügyi, oktatási és gyermekintézményeket elhelyezni nem lehet.

(2) A közcsatornával még ellátatlan belterületen, illetve külterületen keletkező szennyvizek csak zárt gyűjtőben helyezhetők el. A zárt gyűjtőt a csatornahálózat kiépítésével a rákötések után fel kell számolni.

(3) Talajmozgatással járó tevékenység során, továbbá a beépítendő területeken a termőréteg védelmét, elkülönített tárolását és újrahasznosítását biztosítani kell. Feltöltés csak szennyeződésmentes talajjal történhet.

(4) Állattartó építmények, élelmiszertároló, feldolgozó és forgalmazó létesítményektől, továbbá gyermekintézmény, iskola, egészségügyi intézmény és gyógyszertár telekhatárától 50 méter védőtávolságon belül nem építhetők.

(5) A településen keletkező kommunális szilárd hulladék szervezett, intézményes elszállítását biztosítani kell. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények elhelyezését telken vagy épületen belül kell biztosítani.

(6) A külterületszabályozási terv (SZT-2.) szerint:

1. a) a kommunális és ipari szennyvíztisztító teleptől 300 m;
2. b) a hígtrágyaürítőtől és szippantott szennyvízürítőhelytől 500 m
3. c) a kommunális szemétlerakótól 500 m;
4. d) a veszélyes hulladéklerakótól 1000 m
5. védőtávolságon belül új lakóépület, élelmiszerfeldolgozó, -raktározó, -kereskedelmi létesítmény továbbá állattartótelep nem létesíthető.

24.§ (1) Országos közutak beépítésre nem szánt területen levő szakasza mentén a tengelytől számított 50 méter, továbbá közforgalmú vasútvonal szélső vágányától számított 50 méter távolságon belül lakóépület nem létesíthető. Más építmények a közút kezelőjének, illetve a vasúti hatóság egyetértésével létesíthető.

(2) Vízfolyások medrétől 50 méter távolságon belül mezőgazdasági területen állattartó építmény nem létesíthető.

(3) Temető és kegyeleti parkok 50 m-es védőtávolságán belül kegyeletsértő tevékenység továbbá zajos, szagos, bűzös tevékenység nem folytatható, vendéglátó, sportolási, szórakoztató létesítmény, lakóépület, mezőgazdasági területen állattartó telep nem létesíthető.

(4) A Keleti Főcsatorna mentett oldali partélétől számított 30 méteres belterületi sávban új beépítés csak a Vízügyi Igazgatóság hozzájárulásával történhet, a meglévő épületek felújíthatók, korszerűsíthetők, de nem bővíthetők.

(5) A településen a 20 férőhelyet elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 férőhelyet elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.

(6) Az öntöző, illetve közműpótló sekélymélységű kutak fúrása kizárólagosan kétrakatos kivitelben engedélyezhető.

III. Fejezet

Területfelhasználás

1. Beépítésre szánt területek

25. §. (1) Tiszavasvári területén a beépítésre szánt területek az építési használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint az 1. számú mellékletben szereplő területfelhasználási egységekbe sorolódnak.

(2) A beépítésre szánt területeken terepszint alatti építmények - nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik kivételével - nem helyezhető el.

2. Lakóterületek

26. § (1) A lakóterületek építési övezeteit az SZT-1.tünteti fel.

(2) A területfelhasználási egység építési telkein üzemanyagtöltő állomás nem helyezhető el.

(3) A területfelhasználási egység építési telkein új épület elhelyezése esetén a lakóterületen megengedett épületeken kívül egyéb, azokat kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épület az övezeti előírások szerint helyezhető el.

(4) A területfelhasználási egység építési telkein elhelyezett kereskedelmi célú épület szintterülete az övezeti előírások betartása esetén sem haladhatja meg a bruttó 500 m²-t.

(5) A lakóterületeken elhelyezhető épületek egymást átfedő homlokzatai közti távolságot az övezeti előírásoktól eltérően csökkenteni lehet, ha valamennyi alábbi feltétel egyidejűleg teljesül:

1. a) Az adott telek az övezeti előírásoknak megfelelően szabályosan nem építhető be a szomszédos telken szabálytalanul elhelyezkedő építmény, építményrész miatt.
   
2. b) A szomszéd telken szabálytalanul elhelyezkedő építmény hatósági engedéllyel rendelkezik, vagy tíz évnél régebbi.
   
3. c) A tűzvédelmi feltételek (pl. tűzfal, vagy nyílás nélküli homlokzat) teljesíthetők a településkép szempontjait is figyelembe véve. Az átfedő homlokzatok közötti távolság legfeljebb 2,0 m-re csökkenthető, tűzfallal.
   
4. d) A telek beépítése a többi szomszédos telek övezeti előírásoknak megfelelő beépítést nem korlátozza.
   

(6) A lakóterületen a hátsókert mérete a szabályozott építménymagasság, de legalább 6,0 m. A 30,0 m-nél kisebb mélységű már kialakult telkek esetén épület a hátsó telekhatárára is építhető a szomszéd telek felé tűzfallal. A 40,0 m-nél kisebb mélységű, már kialakult telkek esetén a hátsókert 3,0 m-re csökkenthető, a hátsó kert felőli szomszéd telkeken lévő épületek között az építménytávolság azonban nem lehet kevesebb a szabályozott építménymagasságnál, de legalább 6,0 m-nél.

27.§ (1) A (6) bekezdésben említett építménytávolság lakóépületek között az oldalkert felől legfeljebb 4,0 m-ig csökkenthető akkor, ha az egymást átfedő lakóépületek építménymagassága legfeljebb 5,0 m az (5) bek. szerinti feltételek egyidejű teljesítésével.

(2) Új épület elhelyezése esetén a kiszolgáló épület, gépjárműtároló csak a főfunkciójú épületekkel egy tömegben helyezhetők el. Meglévő főfunkciójú épületek esetében legfeljebb egy kiszolgáló funkciójú épület építhető. Amennyiben a telek beépíthetősége 200 m² –nél nagyobb földszinti beépítést tesz lehetővé, kivételesen egy különálló kiszolgáló funkciójú épület építhető.

3. Kisvárosias lakóterület (Lk)

28. § (1) Kisvárosias lakóterület a Szabályozási Terven (SZT-1.) Lk jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely sűrű beépítettségű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezet telkei teljes közművesítettség esetén építhetők be.

(3) A kisvárosias lakóterületen az OTÉK 12. §-a szerinti épületek – kivéve üzemanyagtöltő - helyezhetők el.

(4) Az építési övezet telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – e rendelet 2 számú mellékletében szereplő táblázat szerint kell meghatározni.

(5) A kialakult telepszerű beépítésű Lk-1 övezetben a következő építési munkák végezhetők:

1. a) Magastető építés – tetőtérbeépítéssel
   
2. b) Előtető létesítése
   
3. c) Épületfelújítás – korszerűsítés
   

A területen új úszótelek nem létesíthető.

4. Kertvárosias lakóterület (Lke)

29. § (1) Kertvárosias lakóterület a Szabályozási Terven (SZT-1) Lke jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely laza beépítésű, összefüggő kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezet telkei legalább részleges közművesítettség (a csatornahálózat kiépítéséig zárt szennyvíztároló) esetén építhetők be.

(3) A kertvárosias lakóterületen az OTÉK 13. §-a szerinti épületek helyezhetők el.

(4) Az építési övezet telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – e rendelet 3. számú mellékletében szereplő táblázat és a szabályozási tervek együttes alkalmazásával kell meghatározni.

(5) A beállt hagyományos telekszerkezetű városrészekben (Lke-2, Lke-3, Lke-4 övezetekben) az új épület építése a kialakult állapothoz igazodva az utcai telekhatárra (az eredeti főépület helyén) ill. a tömbben kialakult előkerttel, a kialakult utcakép jellegének megfelelő oldalhatárra telepítve engedélyezhető.

(6) Az építési övezetben elhelyezhető épületen kívül, azt kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épületként:

1. a) háztartással kapcsolatos tárolóépület, kerti építmények,
   
2. b) közművek műtárgyai,
   
3. c) barkácsműhely, műterem,
   
4. d) a környezetet nem zavaró kézműipari tevékenység műhelye,
   
5. e) állattartást szolgáló és azt kiegészítő épületek (a helyi állattartási rendelettel összhangban)
   

helyezhetők el, melytől használati mód változtatása esetén sem lehet eltérni.

30.§ (1) Az állattartó épületek összes alapterülete legfeljebb a beépíthetőség mértékének 5 %-a lehet.

(2) Az építési övezetek területén állattartást szolgáló épületek a 400 m²-nél kisebb telkeken nem létesíthetők.

(3) A Lke-4 övezetben az előkert nélküli – utcavonalra – építés az illeszkedés követelményeinek megfelelően alkalmazandó.

5. Falusias lakóterület (Lf)

31. § (1) Falusias lakóterület a Szabályozási Terven (SZT-1) Lf jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgál, ahol mezőgazdasági építmények is elhelyezhetők.

(2) Az építési övezet telkei legalább részleges közművesítettség (a csatornahálózat kiépítéséig zárt szennyvíztároló) esetén építhetők be.

(3) A falusias lakóterületen az OTÉK 14. § )2) bekezdésében foglaltak szerinti épületek helyezhetők el.

(4) Az építési övezet telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében – e rendelet 4. számú mellékletében szereplő táblázat és a szabályozási tervek együttes alkalmazásával kell meghatározni:

(5) Az építési övezetben elhelyezhető épületen kívül, azt kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épületként:

1. a) háztartással kapcsolatos tárolóépület, kerti építmények
   
2. b) közművek műtárgyai
   
3. c) barkácsműhely, műterem
   
4. d) a környezetet nem zavaró kézműipari tevékenység műhelye
   
5. e) állattartást szolgáló és azt kiegészítő épületek (a helyi állattartási rendelettel összhangban)
   
6. f) a háztáji mezőgazdasági tevékenység gazdasági épületei
   

helyezhetők el, melyek a kialakult jellegnek megfelelően oldalhatárra telepítve, a fő rendeltetésű épülettel egybeépítve ill. azzal szemben helyezhető el.

32.§ (1) Az építési övezetek területén állattartást szolgáló épületek alapterülete a megengedett legnagyobb beépíthető terület 20 %-a , építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet

(2) Utcai kerítés max. 1,60 m magasságig építhető, max. 60 cm tömör lábazaton áttört formában.

(3) Állattartó épület az Lf-4 építési övezetben

1. a) 600 m²-nél kisebb telek esetén legfeljebb 10 m² lehet;
   

b) ha a telek területe legalább 600 m², akkor az építési telek területének legfeljebb 5 %-a lehet a beépíthetőség mértékén belül.

6. Vegyes terület

Településközpont vegyes terület (Vt)

33. § (1) A településközpont vegyes terület az SZT-ken Vt jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási-, kereskedelmi-, szolgáltató, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) Az építési övezet telkei teljes közművesítettség esetén építhetők be.

(3) A településközpont vegyes területen az OTÉK 16. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti épületek – kivéve üzemanyagtöltő - helyezhetők el.

(4) Az építési övezet telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében – e rendelet 5. számú mellékletében szereplő táblázat és a szabályozási tervek együttes alkalmazásával kell meghatározni:

(5) Az övezet telkein a fő rendeltetés szerinti funkció kizárólag egy épületben nyerhet elhelyezést.

(6) Az övezetben elhelyezett kereskedelmi célú épület bruttó szintterülete – a Vt-1 övezet kivételével – az övezeti előírások betartása esetén sem haladhatja meg az 1000 m²-t.

34.§ (1) Tetőtérbeépítés esetén utcai homlokzaton csak tetősíkban elhelyezett tetőablak létesíthető.

(2) Utcai kerítés legfeljebb 1,60 m magas lehet, max. 40 cm magas tömör lábazat fölött áttört (kovácsoltvas, acél, drótháló vagy léc) kerítés építhető.

(3) Az övezetben, műemléki környezet területén új épületek-építmények látványtervén be kell mutatni a tervezett épület ill. építmény illeszkedését a környezetéhez. Amennyiben az új épület/építmény országos ill. helyi műemléki védettségű épület műemléki környezetének is része, a védett épülethez való illeszkedést, összelátást is be kell mutatni a látványterven.

7. Gazdasági terület

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)

35. § (1) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági rendeltetésű épület elhelyezésére szolgáló terület a Szabályozási Terveken Gksz jellel szabályozott területfelhasználási egység.

(2) Az építési övezet telkei teljes közművesítettség esetén építhetők be.

(3) A Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen elhelyezhető épületek:

1. a) a Gksz-1, 2, 3 övezet: az OTÉK 19.§-a szerinti épületek, kivéve üzemanyagtöltő állomás
   
2. b) a Gksz-4 övezetben üzemanyagtöltő állomás és kapcsolódó létesítményei is elhelyezhetők
   

(4) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - e rendelet 6. számú mellékletében szereplő táblázat és a szabályozási tervek együttes alkalmazásával kell meghatározni:

(5) A minimális zöldfelületi mértéken belül a telekhatárok mentén fa- és cserjesor telepítése kötelező. Az elő-, oldal- és hátsókertben a szabályozási terv szerint védő zöldsávot kell kialakítani (kötelező fásítás). A terület zöldfelületének (háromszintű növényzet és kötelező fásítás) tervezésénél a területre jellemző őshonos fa- és cserjefajokat kell alkalmazni.

(6) A területen a teljes telekméret minden 200 m²-e után 1 db, min. 16/ 18 cm törzsátmérőjű fa ültetendő. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni; használatbavételi engedély csak az ültetés után adható ki.

36.§ (1) Az övezetben a fő rendeltetés szerinti funkció több épületben is elhelyezést nyerhet.

(2) Az övezet lakóterülettel határos telkén új ipari létesítmény elhelyezésekor előzetes környezetvédelmi hatástanulmány készítése szükséges (alapterülettől függetlenül). Az SZT-1 tervlap szerint meghatározott Gksz-1,2 és 3 övezet telkeire vonatkozó kötelező fásítást ki kell alakítani.

8. Ipari gazdasági terület (Gip)

37. §(1) Ipari, gazdasági célú létesítmények elhelyezésére szolgáló terület a Szabályozási Terveken Gip jellel szabályozott területfelhasználási egység.

(2) Az építési övezet telkei teljes közművesítettség esetén építhetők be.

(3) Az Ipari területen elhelyezhető funkciók és épületeik:

a) ipari termelés – ipari szolgáltatás, raktározás funkciójú gazdasági épületek, és

b) a gazdasági tevékenységű célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások.

(4) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében – e rendelet 7. számú mellékletében szereplő  táblázat és a szabályozási tervek együttes alkalmazásával kell meghatározni:

(5) A minimális zöldfelületi mértéken belül a telekhatárok mentén fa- és cserjesor telepítése kötelező.

(6) Ha telken belüli építményelhelyezés miatt fák kivágása szükséges, a kivágott fák pótlásáról telken belül, vagy az ipari területen belül kell gondoskodni. A pótlás mértéke: a kivágandó fák 1 m magasságban mért törzsátmérői összegének másfélszeres össztörzs átmérőjű előnevelt fát kell ültetni.

38.§ (1)  Az övezet közlekedési területein legalább egyoldali fasor telepítendő.

(2) A fafajok kiválasztásánál előnyben kell részesíteni a levegőszennyezést tűrő fafajokat

(3) A teher- és személygépjárművek fogadása, parkolása (rakodás, rövid idejű várakozás stb.) csak az ingatlanon belül történhet, kivéve ha az Önkormányzat a parkolási rendeletében ettől eltérően rendelkezik.

9. Üdülőterület

Üdülőházas üdülőterület (Üü)

39. § (1) Üdülőházas üdülőterület az SZT-1 tervlapon Üü jellel szabályozott területfelhasználási egység.

(2) Az építési övezet területén mindennemű építési tevékenység csak az építészeti követelményeket tisztázó elvi építési engedélyezési tervdokumentáció alapján lehetséges, melyet a Területi tervtanáccsal véleményeztetni kell.

(3) Az építési övezetek telkei teljes közművesítettség kiépítése esetén építhetők be.

(4) Az építési övezetekben szabadidős, üdülési, rekreációs-egészségmegőrző és turisztikai funkcióval összefüggő létesítmények helyezhetők el.

(5) A Keleti főcsatorna mellett szabályozott üdülőházas területen a 14. § (23) bekezdése figyelembe vételével vízisportokhoz kötődő, pihenést, a szabadidő eltöltését szolgáló építmények, vendéglátó épület, turistaház, kemping, üdülőtábor, vállalati üdülő helyezhető el.

(6) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében – e rendelet 8. számú mellékletét képező táblázat és az SZT-1. tervlap együttes alkalmazásával kell meghatározni.

40.§ (1) Új épület a telekhatártól legalább 5,0 m távolságban létesíthetők.

(2) Az üdülőházas üdülőterület telkein csak a honos növényfajok, növénytársulások telepíthetők.

10. Hétvégiházas üdülőterület (Üh)

41. § (1) Hétvégiházas üdülőterület az SZT-1 tervlapon Üh jellel jelölt területfelhasználási egység.

(2) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében – e rendelet 9. számú mellékletét képező táblázat és az SZT.1 tervlap együttes alkalmazásával kell meghatározni:

(3) Az építési övezetben épület részleges közművesítettség esetén helyezhető el.

(4) A hétvégiházas övezetben elhelyezhető

• - az üdülőnépesség ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
  
• - kisebb jelentőségű, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró sportlétesítmény.
  

(5) Az övezet telkein a fő rendeltetés szerinti funkció kizárólag egy épületben nyerhet elhelyezést.

(6) A fő rendeltetést kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú épület az övezet területén nem helyezhető el.

42.§ (1) Az övezetben elhelyezhető kereskedelmi funkciójú önálló épület bruttó szintterülete az övezeti előírások betartása esetén sem haladhatja meg a 300 m²-t.

(2) Gépjárműveket kizárólag saját telken lehet elhelyezni épülettel egybeépített garázsban vagy parkolóhelyen.

(3) Az övezetben meglévő épületek nem minősíthetők át lakóépületté.

11. Különleges területek

43. § (1) Különleges területek a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt káros hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük (zöldfelületi jellegük) miatt a következők:

1. a)sportolási célú területek (Ksp)
   
2. b) strand (Kst)
   
3. c) temetők területei (Kt)
   
4. d) kegyeleti park területe (Kk)
   
5. e) egészségügyi, szociális központ (Kesz)
   
6. f) vásártér (Kvt)
   
7. g) sorgarázsok területe (Kg)
   
8. h) szennyvíztisztítótelep (Kszv)
   
9. i) kommunális szilárd és veszélyes hulladéklerakó (Ksz)
   
10. j) bányaterület (Kb)
    

k) Mezőgazdasági üzemi terület

12. Sportolási célú területek (Ksp)

44. § (1) Sportterületen a szabadtéri sportlétesítmények, sportolási célú épületek, továbbá a sportoláshoz kapcsolódó szolgáltatási és a szabadidő eltöltését szolgáló építmények helyezhetők el.

(2) Sportépület átépítése, felújítása, új épület elhelyezése esetén a tervezett funkciónak megfelelően az OTÉK 42.§-a alapján a parkolást és a megfelelő szociális kiszolgáló épületeket biztosítani kell.

(3) Az építési övezet területén új épület vagy jelentős átépítés csak az építészeti követelményeket tisztázó elvi építési engedélyezési tervdokumentáció alapján lehetséges, melyet a Területi tervtanáccsal véleményeztetni kell.

(4) Az övezet építési telkei csak teljes közművesítettség esetén építhetők be.

(5) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében – e rendelet 10. számú mellékletét képező táblázat és az SZT.1 tervlap együttes alkalmazásával kell meghatározni.

13. Strand területe (Kst)

45. § (1) A terület strand és fürdőlétesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) A strand területén:

• - a strand kiszolgáló épületei,
  
• - a területet használók ellátását szolgáló vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató létesítmények helyezhetők el.
  

(3) A strand beépítését úgy kell megoldani, hogy a strandolási funkció és az ellátási funkció területileg elválasztásra kerüljön.

(4) Új strand kialakítása, strandépület átépítése, felújítása esetén a tervezett funkciónak megfelelően az OTÉK 42.§-a alapján a parkolást és a megfelelő szociális kiszolgáló épületeket biztosítani kell.

(5) Az övezet építési telke teljes közművesítettség esetén építhető be. Az építési övezet területén új épület vagy jelentős átépítés csak az építészeti követelményeket tisztázó elvi építési engedélyezési tervdokumentáció alapján lehetséges, melyet a Területi tervtanáccsal véleményeztetni kell.

(6) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében e rendelet 11. számú mellékletében szereplő táblázat és az SZT.1 tervlap együttes alkalmazásával kell meghatározni.

14. Temetők területei (Kt)

46. § (1) A terület a temetkezés célját szolgálja.

(2) A területen kegyeleti park is kialakítható.

(3) A területen a temetkezés kegyeleti épületei, s azt kiszolgáló és kiegészítő épületek helyezhetők el.

(4) A temetőben, annak minden 100 m²-re után legalább 1 nagykoronájú lombos fát kell telepíteni.

(5) A telek legalább részleges közművesítettség esetén építhető be. Urnafal a meglévő ravatalozó falához csatlakozóan, vagy zárt kerítésként alakítható ki, egyéb elhelyezés a temető kertészeti terve szerint engedélyezhető.

(6) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében – e rendelet 12. számú mellékletét képező és az SZT.1 tervlap együttes alkalmazásával kell meghatározni.

15. Kegyeleti park területe (Kk)

47. § (1) Kegyeleti park a Szabályozási Terven Kk jellel szabályozott terület, ahol csak a funkciójának megfelelő épületnek nem minősülő építmények helyezhetők el.

(2) Az telek legalább részleges közművesítettség esetén építhető be.

(3) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében – e rendelet 13. számú mellékletét képező táblázat és az SZT.1 tervlap együttes alkalmazásával kell meghatározni.

16. Egészségügyi, szociális, központ területe (Kesz)

48. § (1) Kesz jellel szabályozott a 820. hrsz- ú telek, mely a volt Kornis kastély és parkja.

(2) A terület a szociális és egészségügyi létesítmények elhelyezésére szolgál.

(3) Az övezet építési telkei teljes közművesítettség esetén építhetők be.

(4) A területen új épület elhelyezése vagy jelentős átépítés, csak az építészeti követelményeket tisztázó elvi építési engedélyezési tervdokumentáció alapján történhet, melyet a területi tervtanácsnak véleményeznie kell.

(5) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - e rendelet 14. számú mellékletét képező táblázat és az SZT.1 tervlap együttes alkalmazásával kell meghatározni.

17. Vásártér területe (Kvt)

49. § (1) A vásártér területén a különleges rendeltetésnek megfelelő sajátos, a vásározáshoz és rendezvényekhez kapcsolódó építmények helyezhetők el.

(2) A telekhatárokon fasorok és cserjesor telepítendő.

(3) Az övezet építési telkei legalább részleges közművesítettség esetén (vagy csak az illetékes hatóságok által elfogadott zárt szennyvíztárolóval vagy szennyvíztisztító berendezéssel) építhetők be.

(4) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében e rendelet 15. számú mellékletét képező táblázat és az SZT.1 tervlap együttes alkalmazásával kell meghatározni.

18. Sorgarázsok területe (Kg)

50. § (1) A sorgarázsok területén (Kg) csak személygépkocsi tárolására szolgáló garázsok létesíthetők.

(2) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - e rendelet 16. számú mellékletét képező táblázat és az SZT.1 tervlap együttes alkalmazásával kell meghatározni.

19. Szennyvíztisztítótelep (Kszv) előírásai

51. § (1) Szennyvíztisztító telep területén a rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.

(2) A telek az igény szerinti közművesítettség esetén építhető be.

(3) A szennyvíztisztító telep telekhatárán fasor és cserjesor telepítendő.

(4) Az épületek elhelyezésének övezeti előírásait e rendelet 17. számú melléklete tartalmazza.

20. Kommunális szilárd és veszélyeshulladék lerakó és kezelőtelep (Kszh) előírásai

52. § (1) A területen a rendeltetésnek megfelelő építmények helyezhetők el.

(2) A telekhatárokon fasorok és cserjesor telepítendő.

(3) A rendezett lerakóterületen több szintes növényzet telepítendő.

(4) Az övezet építési telkei legalább részleges közművesítettség esetén (vagy csak az illetékes hatóságok által elfogadott zárt szennyvíztárolóval vagy szennyvíztisztító berendezéssel) építhetők be.

(5) Az épületek elhelyezésének övezeti előírásait e rendelet 18. számú melléklete tartalmazza.

21. Bányaterület (Kb) előírásai

53. § (1) Bánya területén a rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.

(2) A termőföldet a földvédelmi követelmények figyelembevételével a rekultiváció során kell hasznosítani.

(3) A lebányászott területrészeken a szakaszolásnak megfelelően folyamatosan végzendő a rekultiváció.

(4) Az övezet építési telkei legalább részleges közművesítettség esetén (vagy csak az illetékes hatóságok által elfogadott zárt szennyvíztárolóval vagy szennyvíztisztító berendezéssel) építhetők be.

(5) Az épületek elhelyezésének övezeti előírásait e rendelet 19. számú melléklete tartalmazza.

22. Mezőgazdasági üzemi terület (Kmü) előírásai

53/A § (1) Mezőgazdasági üzemi terület övezetében a növénytermesztés, terménytárolás és terményfeldolgozás épületei, állattartó épületek és azokat kiszolgáló létesítmények, a mezőgazdasági üzemi tevékenységgel kapcsolatos szociális épület helyezhető el.

(2) Mezőgazdasági üzemi terület építési övezeteiben kialakíthatók a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások is.

(3) Az épületek elhelyezésének övezeti előírásait e rendelet 20. számú melléklete tartalmazza.

(4) A már kialakult 5000 m2-nél kisebb telkek beépíthetők, de az építési övezet területén telekosztással 5000 m2-nél kisebb új telek nem létesíthető.

(5) Új épület a telekhatártól legalább 10 m távolságban létesíthető.

(6) A szükséges gépkocsi parkolót telken belül kell kialakítani. A parkoló helyeket az OTÉK-ban előírtak szerint fásítani kell. Az elő-, oldal- és hátsókertben a szabályozási terv szerint védő zöldsávot kell kialakítani (kötelező fásítás). A különleges mezőgazdasági üzemi terület zöldfelületének (háromszintű növényzet és kötelező fásítás) tervezésénél a területre jellemző őshonos fa- és cserjefajokat kell alkalmazni.

23. Beépítésre nem szánt területek

54. § (1) Tiszavasvári területén a beépítésre nem szánt területek típusait, az építési használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerinti területfelhasználási egységeket e rendelet 21. számú melléklete tartalmazza.

24. Zöldterület

55. § (1) Zöldterület (továbbiakban közpark) a Szabályozási Terveken Z jellel szabályozott növényzettel fedett közterület.

(2) Közpark területén az OTÉK 27.§ szerinti építmények helyezhetők el.

(3) Közpark területének legalább 60%-át növényzettel fedetten kell kialakítani, vagy fenntartani.

(4) Közpark létesítése, rekonstrukciója kertépítészeti terv alapján történhet.

(5) Közparkban építmények elhelyezése csak kertészeti szakvélemény alapján meghatározott helyen lehetséges.

(6) Közpark területén fák, cserjék kivágása, csonkolása csak akkor engedélyezhető, ha

a) a fa egészségi állapota,

b) a baleset-elhárítás,

c) vagy közegészségügyi szempontok

azt feltétlenül szükségessé teszik.

25. Erdőterület

56. § (1) Erdőterület a SZT-ken “E” jellel szabályozott - erdő művelési ágú - és a rendezési terv szerinti tervezett erdők területe.

(2) Az erdőterület az építmények elhelyezése szempontjából:

a) védelmi (E_v),

b) gazdasági (E_g),

c) turisztikai (E_e)

övezetekre tagolódik.

(3) Védelmi rendeltetésű erdőterület övezeteiben (E_v) épületet elhelyezni nem lehet. Az OTÉK 32.§-a szerinti építmények akkor helyezhetők el, ha azok az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják.

(4) Gazdasági rendeltetésű erdőterület övezeteiben (E_g) az erdő rendeltetésének megfelelő erdőgazdálkodási és vadgazdálkodási célú épületek helyezhetők el a következő feltételekkel:

a) a beépíthető telek területe legalább 100 000 m² (10 ha),

b) a beépítés mértéke legfeljebb 0,1%, és

c) az épületek építménymagassága legfeljebb 4,5 m

(5) Turisztikai rendeltetésű erdőterület övezeteiben (E_e) az erdő rendeltetésének megfelelő, a pihenést, a testedzést és az erdőhöz kötődő, rekreációt szolgáló építmények helyezhetők el, ha az erdőt az erdészeti hatóság egészségügyi-szociális, turisztikai elsődleges rendeltetésű erdővé minősíti át.

57.§ (1) Turisztikai rendeltetésű erdőterület övezeteiben az (5) bekezdés szerinti funkciójú épületek a következő feltételek mindegyikének teljesülése esetén alakíthatók ki:

a) a beépíthető telek területe legalább 100 000 m^2,

b) a beépítés mértéke legfeljebb 5%,

3. c) az épületek építménymagassága legfeljebb 4,5 m,
   
4. d) a részleges közművesítettség biztosított.
   

(2) Erdőterületen csak a helyi építési hagyományoknak megfelelő, nyeregtetős épületek alakíthatók ki.

(3) Természetvédelmi oltalom alatt álló erdőterületen távközlési magas építmény, adótorony, antenna nem létesíthető.

(4) Erdőterületen épület részleges közművesítettség (zárt szennyvíztároló létesítése) esetén helyezhető el.

(5) Az épületeket a telekhatártól legalább 10,0 m előkert és oldalkert biztosításával szabadonállóan lehet elhelyezni.

26. Mezőgazdasági területek

58. § (1) A mezőgazdasági terület a hagyományos mezőgazdasági használat megtartása, a termőföldvédelem, a tájkarakter védelme, a természeti értékek védelme, a felszíni vizek védelme, továbbá a helyi gazdaságfejlesztés és városfejlesztés érdekeinek érvényesítése céljából a következő területfelhasználási egységekre tagolódik:

a) általános mezőgazdasági terület (Má),

b) kertes mezőgazdasági terület (Mk),

c) korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület (Mko).

(2) Mezőgazdasági területen erdő létesíthető, de az erdőterületre vonatkozó szabályozás csak akkor alkalmazható, ha a rendezési terv módosításával az erdő erdőterület területfelhasználási egységbe kerül.

(3) Bányászattal érintett mezőgazdasági területen a bányatelek kijelölését követően építmények elhelyezéséhez a bányászati hatóság egyetértése is szükséges.

27. Általános mezőgazdasági terület

59. § (1) Általános mezőgazdasági terület az árutermelő gazdálkodásra alkalmas Má jellel szabályozott mezőgazdasági terület.

(2) Az általános mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos szolgáltatás, termékfeldolgozás, tárolás építményei és lakóépület létesíthető.

(3) A terepszint alatti építmény alapterülete nem haladhatja meg a telek területének 1%-át.

(4) Általános mezőgazdasági terület Má1 övezetében az építményelhelyezés feltételei a következők:

a) az övezetben a beépíthető telek (földrészlet) területe legalább 10 000 m² (1 ha), szélessége legalább 50 m,

b) a kialakítható legkisebb telek területe 10 000 m²,

c) a 720-10 000 m² közötti területű telken csak a növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor és üvegház létesíthető,

d) a legalább 10 000 m² (1 ha) területű telken a lakóépület kivételével elhelyezhetők a )2) bekezdés szerinti építmények,

e) a legalább 100 000 m² (10 ha) területű telken a gazdasági épületeken kívül elhelyezhető lakóépület is,

f) az épületeket a telek határától legalább 15 m előkert, oldalkert, hátsókert biztosításával szabadon állóan lehet elhelyezni,

g) az építmények a telek legfeljebb 3%-os beépítésével alakíthatók ki, amelyen belül a lakóépület alapterülete nem lehet több 1,5%-nál,

h) az épületek építménymagassága legfeljebb 7,5 m lehet.

(5) Általános mezőgazdasági terület Má2 övezetében az építményelhelyezés feltételei a következők:

a) az övezetben a kialakítható és beépíthető telek (földrészlet) területe legalább 3000 m²,

b) a kialakítható és beépíthető telek szélessége legalább 20,0 m,

3. c) a 720-3000 m² közötti területű telken csak a növénytermesztés célját szolgáló üvegház és fóliasátor létesíthető.
   

d) a legalább 3000 m² területű telken a lakóépület kivételével elhelyezhetők a (2) bekezdés szerinti építmények,

e) a legalább 6000 m² területű telken a gazdasági épületeken kívül elhelyezhető lakóépület is,

f) az épületeket a telek határától legalább 5,0 m előkert, oldalkert, hátsókert biztosításával szabadon állóan lehet elhelyezni,

7. g) az építmények a telek legfeljebb 3%-os beépítésével alakíthatók ki, amelyen belül a lakóépület alapterülete nem lehet több 1,5%-nál,
   
8. h) az épületek építménymagassága legfeljebb 7,5 m lehet;
   

(6) Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben nagy létszámú állattartó telep, továbbá bármely gazdasági épület, épületek, ha az alapterületük a hozzájuk tartozó udvarral (művelésből kivett területtel) együtt eléri a 6000 m²-t, csak elvi engedély alapján létesíthetők.

60. § (1) A nagy létszámú állattartó telep meghatározását az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról 41/1997. (V.28.) FM rendelet1. számú függeléke tartalmazza.

(2) Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben, ha a családi vállalkozás tagjainak tulajdonában álló telkek (termőföldterületek) összes területe Tiszavasvári igazgatási területén eléri az 50 ha-t, akkor az egyik legalább 1 ha területű telken birtokközpont alakítható ki, ahol az 59.§ (2) bekezdés szerinti építmények a következő feltételekkel is elhelyezhetők:

a) a beépíthető telek területe 10000 m2;

b) a beépítettség mértéke legfeljebb 30 %;

c) az épület építménymagassága: legfeljebb 7,5 m lehet;

d) az épületeket a telekhatártól legalább 10 m távolságra, szabadonállóan lehet elhelyezni.

28. Kertes mezőgazdasági terület

61. § (1) Kertes mezőgazdasági terület a vegyes kert-, szőlő-, gyümölcsgazdálkodást és a pihenést szolgáló Mk jellel szabályozott mezőgazdasági terület.

(2) Kertes mezőgazdasági terület övezetében elhelyezhető egy gazdasági épület, amely ideiglenes tartózkodásra is alkalmas présház-, gyümölcs-, terménytároló lehet, elhelyezhető továbbá legfeljebb 60 m² területű pince. Egyéb szint alatti építmények nem helyezhetők el.

(3) A Mk övezetben az építményelhelyezés feltételei a következők:

a) a beépíthető telek területe legalább 720 m², szélessége legalább 9 m,

b) a kialakítható telek területe legalább 1500 m², szélessége legalább 14 m,

c) a beépítettség mértéke a telek területének 3%,-a, de legfeljebb 60 m² lehet,

d) az épületek 9,0-14,0 m széles telkek esetén oldalhatáron, 14,0 m-től szabadon állóan helyezhetők el,

e) csak a helyi építési hagyományoknak megfelelő, nyeregtetős, legfeljebb 3,5 m építménymagasságú épületek létesíthetők,

f) az épületek legalább 5,0 m előkert, oldalhatáron álló beépítés esetén legalább 6,0 m oldalkert, szabadon álló beépítés esetén legalább 3,0 m oldalkert biztosításával építhetők.

29. Korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület

62. § (1) Korlátozott funkciójú mezőgazdasági területek a táj- és természetvédelmi, tájkarakter-védelmi, vízminőség-védelmi szempontból érzékeny továbbá mélyfekvésű és talajvédelmi beruházással érintett, Mko jellel szabályozott mezőgazdasági területek.

(2) Korlátozott funkciójú mezőgazdasági területen épületek, szint alatti építmények nem létesíthetők.

(3) Korlátozott funkciójú mezőgazdasági területen az OTÉK 32.§-a szerinti építmények csak akkor alakíthatók ki, ha a táji-természeti értékeket nem károsítják.

(4) Védett természeti területre, természeti területre eső korlátozott funkciójú mezőgazdasági területen távközlési magas építmény, adótorony, továbbá magasfeszültségű távvezeték nem létesíthető.

30. Vízgazdálkodási terület

63. §(1) Vízgazdálkodási terület

1. a) a csatornák medre és töltései (V)
2. b) a gátőrházak, vízműterület telke (V_G)
3. c) halastavak (Vh)
4. d) a Szikes tó területe (Vtó)

(2) Vízgazdálkodási területen a vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, mezőgazdasági öntözés és a horgászat építményei helyezhetők el, a halastavak szabályozott területén elhelyezhető továbbá egy halgazdálkodást szolgáló gazdasági épület, amelynek alapterülete nem lehet több 100 m²-nél. Az épület építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet.

(3) A gátőrház, vízművek telkén a telek legfeljebb 5 %-os beépítésével, legfeljebb 4,5 m építménymagassággal szolgálati lakás, gazdasági épületek és a vízgazdálkodással összefüggő építmények létesíthetők.

(4) A Szikes-tó országos jelentőségű természetvédelmi terület, ahol építmények nem létesíthetőek.

31. Közlekedési területek

64. § (1) A közlekedési területek a meglévő és tervezett (szabályozott) közutak és a vasút területek, a hozzájuk csatlakozó közlekedésüzemi létesítmény (állomás) területével együtt.

(2) A közúti közlekedési területeken a közlekedési és közmű műszaki létesítmények elhelyezésén túl csak a tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények (váróhelység, esőbeálló, forgalomirányító helység) és reklámépítmények helyezhetők el.

(3) A tervezett utak szabályozási szélességét és a meglévő utak korrekcióinak méretét a szabályozási terv (SZT) szerint kell kialakítani.

(4) A közúthálózat elemei számára az alábbi szabályozási szélességű területeket kell biztosítani:

1. a) Országos főút: 36 sz. II. rendű főút: az elkerülő szakasz és a javasolt korrekció szabályozási szélessége: 40 m, egyebekben a meglévő szélesség, csomópont térségében SZT szerint (tervezési osztály: K.IV.A.)
   
2. b) Országos mellékút: 3631, 3632, 3502 j. összekötő út: meglévő (,K.V.A, B.V.c. t.o.)
   
3. c) Helyi gyűjtőút: az SZT szerint: kiépült területen meglévő, egyébként 22 m szabályozási szélesség (B.V.c. t. o.) : Vasvári Pál utca, Kossuth utca, Bajcsy Zs. utca, Egység utca, Petőfi Sándor utca, Kabay János utca, Kinizsi Pál - Vörös Hadsereg útja.
   
4. d) Külterületi feltáró mezőgazdasági utak: SZT-2. szerint (K.VIII.A. t.o.)
   
5. e) Beépítésre szánt területek új lakó- és kiszolgáló útjainak legkisebb szélessége 10,0 m., SZT szerint (B.VI.d. t.o.)
   
6. f) A beépítésre nem szánt területeken az utak védőterülete: a főút esetén 100-100 m az úttengelytől mérve országos mellékút esetén: 50-50 m az úttengelytől mérve, védőtávolságon belül létesítményt elhelyezni csak a közút kezelőjének hozzájárulásával és a közúti hatóság engedélyével szabad.
   
7. g) A külterületi feltáró utak számára a jelenlegi területüket, valamint az úttengelytől számított 10-10 m-t beépítéssel szabadon kell hagyni.
   
8. h) kerékpárutak: szerkezeti terv szerint a Vasvári Pál úti meglévő kerékpárút és folytatása az Alkaloidáig, a Bajcsy –Zs. úton illetve a 3632 j. út mentén Szorgalmatoson át Tiszalökig.
   
9. i) Önálló gyalogút minimális szélessége 4 m SZT-1-n jelölt
   
10. j) Egyvágányú vasútvonal: Tiszalök - Debrecen vasútvonal
    

(5) A közlekedési célú közterületek szabályozási szélességet, azaz területét SZT-1 határozza meg.

(6) Új kiszolgáló utak létesítése, vagy felújítása esetén a szabályozási szélességén belül általában legalább 5 m széles burkolat és egyoldali járda létesítendő. Településközponti vegyes, gazdasági és különleges területekkel határos területen min. 6,5 m széles burkolat és szükség szerint járda létesítendő.

64/A. § (1) Közlekedési és közmű elhelyezésre szolgáló magánút céljára területet lehet biztosítani.

(2) Kettőnél több telek megközelítésére szolgáló magánutat közforgalom elől elzárni nem szabad.

(3) Építési telek kiszolgálását is biztosító magánút telkét csak a magánúttal érintett teljes területre vonatkozó telekrendezési terv alapján lehet engedélyezni. A magánúttal feltárásra kerülő tömbbelső telkeinek szélessége a kialakult telekszélességek figyelembe vételével is engedélyezhető az övezetre vonatkozó egyéb előírások betartásával.

(4) A magánutat, kiépítése esetén legalább 4 m széles útalappal kell ellátni.

65. § (1) Lakóterületen a kapubehajtók maximális szélessége 5,0 m lehet

(2) Közterületen a parkolóhelyeket 5 parkolóhely fölött fásítani kell, 4 ph-ként min. 1 db. fa ültetendő

(3) Öböl nélküli autóbuszmegálló a mellékutakon – gyermek és egészségügyi intézmények előtti területek kivételével - bárhol kialakítható.

(4) A vasút meglévő területe és az átjárók megtartandók (KÖk). A vasútállomás területén a vasúti közlekedés létesítményei (az egyvágányú nyomvonal és az állomás) jelenlegi területükkel megtartandók. Az állomás területén új épületek, építmények elvi építési engedély alapján helyezhetők el. Az elvi engedélyezési tervnek az állomás teljes területét bemutató helyszínrajzot kell tartalmaznia. A vasúti területeken belül a vasúti és a közúti üzemi célú építmények és épületek helyezhetők el. A vasúti terület belterületi szakaszán az előzőeken kívül a következő épületek, építmények helyezhetőek el: Állomásépület a kapcsolódó raktározási, karbantartási, igazgatási, szociális épülettel, szolgálati lakás, és az áruszállítással kapcsolatos szolgáltatási, raktározási épületek, építmények. Az utazóközönséget kiszolgáló-ellátó funkciók (várótermek, kereskedelmi, szolgáltató) csak az állomásépületen belül alakíthatók ki. Közcélú szállás épület a területen nem alakítható ki.

(5) Az állomás területén az épületelhelyezés és kialakítás feltételei a következők: beépítés mértéke: 5%, legnagyobb építménymagasság: 7,5 m beépítési mód: szabadonálló.

(6) A MÁV vonalán a védőtávolság 50-50 m, amelyen belül az épületek elhelyezéséhez a MÁV hozzájárulása szükséges.

66.§ (1) Járművek elhelyezésekor az alábbi feltétele mindegyikének teljesülnie kell:

1. a) Új beruházásoknál az OTÉK-ban foglaltak szerinti mennyiségben, saját telken belül kell a parkolási szükségletet kielégíteni.
   
2. b) Közterületi parkolóhelyeket kell kialakítani a közterület rendezése során a településközpontban és az intézmények térségében. A járművek elhelyezése a folyópályával párhuzamos parkolósávon is történhet.
   
3. c) A város közigazgatási területén parkolókat csak fásítva (5 férőhely/1fa) lehet kialakítani.
   

d) Kerékpártárolót kell elhelyezni minden olyan létesítmény térségében, ahol rendszeres kerékpáros forgalomra lehet számítani.

IV. Fejezet

Közművek

1. Közművekre vonatkozó részletes előírások

67.§ (1) A tervezési területek közvetlen határvonalait érintő közművezeték hálózatok, annak műtárgyai és létesítményei a nyomvonaltengelytől mindkét irányban értendő – a rendeletekben és a vonatkozó szabványokban rögzített- biztonsági övezettel rendelkeznek, melyen belül meghatározott tilalmak és korlátozások érvényesek.

(2) A beépített, illetve beépítésre szánt területen építési engedély csak a vezetékes vízellátás ingatlanra történő bekötését követően adható.

(3) A meglévő közműhálózat védelmét biztosítani kell, szükség esetén szakfelügyelet igénylésével.

(4) A közmű létesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenésre, illetve a környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag) figyelemmel kell lenni.

(5) A közmű gerinchálózatot közterületen kell megépíteni a folyamatos hozzáférhetőség biztosítása mellett MSz7487/2-80 sz. szerint.

(6) Az ivóvíz hálózaton föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni.

68.§ (1) A mértékadó külső tüzivíz szükségletet a 35)1996. (XII. 29.) BM rendeletben foglalt OTSZ szerint a hálózaton biztosítani kell.

(2) Házi vízbekötés csak az elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózatra való rákötést, illetve a közműpótló berendezés üzembe helyezését követően engedélyezhető.

(3) A falusias lakóterületen a szennyvízcsatorna-hálózat tervezett  megépüléséig közműpótló jelleggel- zárt szennyvíz tározó, illetve egyedi engedély alapján házi szennyvíztisztító berendezés is telepíthető.

(4) A meglévő szennyvízelvezető hálózat mentén fekvő ingatlanokat kötelezni kell a rákötésre és a meglévő szakszerűtlen üzemű közműpótló berendezéseket el kell bontani!

(5) A csatornahálózat kiépülését követően a közműpótló létesítményeket el kell bontani és az ingatlant a hálózatra rá kell kötni.

(6) Vezetékek nélküli közcélú hírközlési létesítmény (antenna) elhelyezése építési engedély köteles. Közcélú antenna elhelyezése lehetőleg padlástérben történjen, magassága legfeljebb 5 m-el haladhatja meg a gerincmagasságot. Építési engedély kérelméhez a Sugárbiológiai Intézet szakvéleményét is csatolni kell.

2. Közművek védőtávolságai

69.§ (1) A sérülékeny ivóvízbázis védőterületén belül a közműpótló berendezés nem alkalmazható.

(2) A felszíni vízbázisok mentén a fenntartáshoz szükséges min. 6,0 m szélességű területsávot szabadon kell hagyni.

(3) A Keleti főcsatorna jobb és bal partján vízügyi érdekből 20 m-es sávot kell szabadon tartani.

(4) A felszíni vizeket a tervezett fejlesztési területekről nyílt hálózattal, az egyéb területekről a kialakult állapothoz igazodóan kell elvezetni.

(5) Ivóvíz vezeték távolsága épület alapjától: DN 300 mm-ig 3,0 m. DN 301-700 mm-ig 5,0 m. DN 701-1200 mm-ig 7,0 m. DN 1200 mm felett 8,0 m.

70.§ (1) Gravitációs csatorna távolsága épület alapjától min. 3,0 m.

(2) Szennyvíz nyomócsőre a vízvezetékre vonatkozó védőtávolságok alkalmazandók.

(3) A villamos és távbeszélő hálózatok esetében a védőtávolságokat a villamosmű biztonsági övezetről szóló 122/2004. (X.15.) GKM rendelet szabályozza.

(4) Földgázhálózatok esetében a gázvezetékek védőtávolsága tekintetében a gázelosztó vezetékek biztonsági követelményeiről és a Gázelosztó Vezetékek Biztonsági Szabályzata közzétételéről szóló 80/2005 (X.11.) GKM rendelet 4. Fejezetének 1.2. pontját kell alkalmazni.

V. Fejezet

A településrendezési feladatok megvalósítását szolgáló

sajátos jogintézmények

1. Településrendezési kötelezések

Feltétel teljesítéséhez kötött építési tilalom

71.§ (1) A szabályozási terv, beépítésre szánt területek mélyfekvésű területei, melyet a szabályozási terv jelöl, feltétel teljesítéséhez kötött építési tilalom alá tartoznak.

(2) A szabályozási tervben ekként lehatárolt területek építési telkeinek ezen részeire, jelen rendelet elfogadásával az Önkormányzat építési tilalmat rendel el. A létesülő közterületekre a tilalom nem terjed ki.

(3) Az építési tilalom megszüntetésének feltétele:

- Az adott tömb teljes egészére vonatkozó vízrendezés megoldása.

72.§ (1) A település területének rendezése során a következő sajátos jogintézmények alkalmazandók:

a) építésjogi követelmények,

b) elővásárlási jog,

c) telekalakítás,

d) beültetési kötelezettség (a SZT-1. tervlapon jelölt területeken),

e) helyi közút céljára történő lejegyzés.

(2) Tiszavasvári Önkormányzata az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 25.§.(1) bekezdése alapján a tulajdonában nem álló ingatlanokra a településrendezési célok megvalósításához külön rendeletében az elővásárlási jogát biztosítja a Szabályozási Terven megjelölt területekre. Az elővásárlási jogot be kell vezetni az ingatlan-nyilvántartásba. Az érintett ingatlanok felsorolását az 22. sz. melléklet tartalmazza.

(3) Közút céljára történő lejegyzés:

Tiszavasvári Város Önkormányzata az SZT-ben kijelölt új közutak létesítése, egyes meglévő közutak előírásoknak megfelelő bővítése, szabályozása céljából a szükséges telkeket- telekrészeket lakó- és gyűjtőút céljára történő lejegyzéssel veszi igénybe.

(4) Beültetési kötelezettség terheli a SZT-1. tervlapon jelölt területeket, melyeken fasorok, többszintes növényzet telepítendő. A beültetési kötelezettségnek 5 éven belül vagy a használatbavételi engedély kiadását megelőzően kell eleget tenni.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

73. § (1) Ez a rendelet 2012. szeptember 17-én lép hatályba, s rendelkezéseit a hatálybalépést követően keletkezett eljárásokban kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a helyi építési szabályzatról szóló 11/2004. (VI.23.) önkormányzati rendelet, valamint a helyi építési szabályzatról szóló 11/2004. (VI.23.) rendelet módosításáról szóló 14/2008. (V.09.) önkormányzati rendelet, 29/2008. (XII. 1.) önkormányzati rendelet, 21/2009. (VI. 22.) önkormányzati rendelet, 37/2009. (X. 30.) önkormányzati rendelet, 1/2010. (II.15) önkormányzati rendelet, 13/2010 (V.13.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.

Tiszavasvári, 2012. szeptember 13.

                      Dr. Fülöp Erik                                                  Bundáné Badics Ildikó

                       polgármester                                                                 jegyző