1. § A Város sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása

• a) a helyi építészeti örökség védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, a védelem megszüntetés szabályozásával,
• b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,
• c) a településképi követelmények meghatározásával,
• d) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
• e) reklámok és reklámhordozók elhelyezésének szabályozásával.

2. § (1) A helyi védelem célja a Város településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző, az itt élt és élő emberek, közösségek munkáját és kultúráját tükröző sajátos megjelenésű, a településképet meghatározó építészeti és táji érték védelme, a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(2) A helyi védelem alatt álló építészeti és táji örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

(3) Tilos a helyi védett építészeti és táji örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.

3. § A településkép szempontjából meghatározó területek megállapításának célja a településképhez illeszkedő településképi követelmények megállapításával a jellegzetes, értékes, helyi hagyományt őrző építészeti arculat megőrzése, a településkép kedvező alakítása:

• a) az építési tevékenységgel érintett építményekre – ide értve a sajátos építményfajtákra is,
• b) a helyi védelem védetté nyilvánítására, a védettség megszüntetésére,
• c) a reklámok és reklámhordozók, cégérek és egyéb műszaki berendezések elhelyezésére, alkalmazására, illetve tilalmára

vonatkozóan.

4. § (1) E rendelet területi hatálya Tiszavasvári Város teljes közigazgatási területére terjed ki.

(2) E rendelet előírásait az önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott településszerkezeti tervvel, helyi építési szabályzattal együtt kell alkalmazni.

4/A. § Az e rendeletben szabályozott településképi véleményezési, településképi bejelentési, településképi kötelezési eljárásokkal kapcsolatos hatásköröket Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testülete a polgármesterre ruházza át.

5. § E rendelet alkalmazásában:

• 1. Cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény (helyiség, együttes) nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat, mely nem minősül reklámnak.
• 2. Címtábla: e rendelet szempontjából reklámnak nem minősülő, az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla.
• 3. Egyedi mobil tájékoztató tábla: információs vagy más célú berendezésnek minősülő olyan nem rögzített, egyedi méretű és akár változó feliratú tájékoztató, hirdető berendezés, mely a kereskedelmi- szolgáltató-vendéglátó tevékenység szolgáltatásairól ad tájékoztatást.
• 4. Egyedi tájékoztató tábla: információs vagy más célú berendezésnek minősülő olyan – rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú – hirdető berendezés, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó tevékenységet végzők helyéről, irányáról, megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, nyitvatartásiról, megközelítéséről, ill. a település szolgáltató épületeiről utcáiról ad információt;
• 5. Épület főgerince: Az épület tömegét meghatározó, jellemzően az utcai traktus legmagasabb és leghosszabb gerince.
• 6. Eredeti állapot: a védett épület, építmény építésekor fennálló állapot vagy egy olyan későbbi állapot, melyet az értékvizsgálat a védelem elrendelésekor védendő értékként határozott meg.
• 7. Földszínek: (más néven terra színek) tört, meleg színek, melyek színtartománya a vörös-narancs- sárga-zöldessárga.
• 8. Helyi védett érték: helyi egyedi védett épület, műtárgy (építmény), helyi védett növényzet.
• 9. Információs vagy más célú berendezés: egyedi tájékoztató tábla, egyedi mobil tájékoztató tábla, önkormányzati információs tábla, totemoszlop, oszlop tartószerkezetű („lábonálló”) információs tábla, reklám pylon és reklámzászló, valamint a pad, kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő, a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület felé nyúló árnyékoló berendezés, korlát és a közterületi illemhely napvédő ponyva, transzparens, vagy molinó amennyiben ezek részben reklámnak nem minősülő információs célt vagy egyéb cél megvalósításával közérdeket is szolgál.
• 10. Önkormányzati információs tábla: olyan rögzített, egyedi méretű információs és más célú berendezésnek minősülő hirdető-berendezés, mely a helyi lakosok számára nyújt, rendszeresen változó tartalommal, közérdekű információkat, továbbá lehetőséget biztosít lakossági apróhirdetések, kisméretű hirdetések elhelyezésére.
• 11. Pasztellszín: a színek nagyon világos és kis telítettségű árnyalatai, melyeknek (a szín mellett) csak fehértartalma van, fekete nincs.
• 12. Üzletfelirat: kereskedelmi-, szolgáltató- vagy vendéglátó, egy vagy több egységet magába foglaló építményen, a benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés, mely nem minősül reklámnak.
• 13. Vállalkozást népszerűsítő felirat: vállalkozást népszerűsítő felirata benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés, mely nem minősül reklámnak.
• 14. Transzparens vagy molinó: kifeszített vagy köztér felett átfeszített textil vagy textil jellegű egyéb anyagból készült reklámhordozó.
• 15. Reklám totemoszlop: íves, négyzetes, vagy domború formájú, stabil vázzal, jellemzően alumínium panel, rozsdamenetes acél, vagy plexi, üveg burkolattal ellátott 2 méternél magasabb reklámhordozó.
• 16. Reklám oszlop: íves, négyzetes, vagy domború formájú, stabil vázzal, jellemzően alumínium panel, rozsdamenetes acél, vagy plexi, üveg burkolattal ellátott reklámhordozó.
• 17. Reklám pylon: íves, négyzetes, vagy domború formájú, stabil vázzal jellemzően alumínium panel, rozsdamenetes acél, vagy plexi, üveg burkolattal ellátott 2 méternél alacsonyabb reklámhordozó.

6. § (1) A helyi védelem a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben foglaltak szerint a város és környezetének egészére vagy összefüggő részére (helyi területi védelem), valamint egyes építményeire, ezek részleteire (helyi egyedi védelem) terjedhet ki.

(2) A helyi védelem feladata

• a) a helyi védelmet igénylő építészeti örökség meghatározása, dokumentálása, védetté nyilvánítása, nyilvántartása, megőrzése, megőriztetése, a lakossággal történő megismertetése, valamint
• b) a védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.

7. § (1) A helyi védelem alá helyezést vagy annak megszüntetését bármely természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban a polgármesternél kezdeményezheti.

(2) A helyi védelem alá helyezés alapvető szempontjai: a védendő objektum (terület, egyedi érték látvány)

• a) történeti, kultúrtörténeti értéke,
• b) településtörténeti értéke,
• c) építészeti, esztétikai értéke,
• d) egyedisége.

(3) A kezdeményezést a rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell:

8. § (1) A helyi védelem alá helyezési vagy megszüntetési eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:

• a) a javaslattal érintett földrészlet(ek), ingatlan(ok) tulajdonosait,
• b) kezdeményező(ke)t.

(2) A helyi védelem alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket értesíteni kell:

• a) az egyedi értékre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekeltnek írásban kézbesíteni kell.
• b) nem egyedi érték esetén az értesítés kizárólag helyben szokásos módon hirdetménnyel történik, mely hirdetményi közléssel az értesítést megtörténtnek kell tekinteni a kifüggesztést követő 15 nappal.
• c) a használó értesítése a tulajdonos útján történik.
• d) amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, vagy az érdekelt ismeretlen helyen tartózkodik az értesítés helyben szokásos módon hirdetménnyel történik, mely hirdetményi közléssel az értesítést megtörténtnek kell tekinteni a kifüggesztést követő 15 nappal.

(3) A kezdeményezéssel kapcsolatban a 8. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott érdekeltek a közléstől számított 15 napon belül észrevételt tehetnek.

(4) A Képviselő-testület a hiánytalan tartalmú kezdeményezés benyújtásától számított 60 napon belül a megbízott települési főépítész - alkalmazása hiányában a polgármester - véleményének figyelembevételével rendeletben dönt a helyi védelem elrendeléséről vagy annak megszüntetéséről, míg az arra irányuló kérelem elutasításáról határozattal dönt,

(5) A helyi védelem elrendelésével vagy annak megszüntetésével, elutasításával kapcsolatos képviselő-testületi döntésről az érdekelteket 8 napon belül írásban értesíteni kell.

9. § (1) A védelem megszűnik, ha

• a) a helyi védett érték magasabb jogszabályi védettséget kap, vagy
• b) a helyi védett érték helyrehozhatatlanul megsemmisül, vagy
• c) a képviselő-testület a helyi védelmet megszünteti.

(2) Amennyiben a helyi védett érték magasabb szintű jogszabály alapján országos védelemre kerül, azt az értéket a rendeletből törölni kell.

(3) Ha egy helyi egyedi védelem alatt álló értéket műemléki védelem alá helyeznek, annak közzétételével egyidejűleg a helyi egyedi védelem megszűnik. Ebben az esetben a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a helyi egyedi védelem törlését.

(4) A helyi védett épület, építmény, szobor bontása csak a védelem megszüntetése után engedélyezhető.

(5) Helyi védett növényzet kivágása csak a védelem megszűnését követően, illetve a növényzet kipusztulása esetén, továbbá közvetlen élet- vagy balesetveszélyes helyzet megszüntetése érdekében engedélyezhető. A védett növényzet kipusztulását kertészeti szakvéleménnyel kell igazolni. A védett növényzet esetleges pótlásáról a jegyző által meghatározottak szerint kell intézkedni.

10. § (1) A helyi védettségről a jegyző nyilvántartást vezet, mely nyilvános, abba bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás része a helyi védett értéket tartalmazó lista és a helyi védett értékeket feltüntető térkép.

(3) A nyilvántartás tartalmazza a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben foglaltakon túl:

• a) fotódokumentációját,
• b) a védelem elrendelésére vonatkozó Képviselő-testületi döntés számát.

(4) Egyedi védelem esetén a (3) bekezdésben felsoroltakon túl tartalmaznia kell a védett érték rendeltetését és használatának módját.

11. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett épület, építmény, szobor csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg. A tábla mérete 30X20cm, amelynek a védelem tárgya mellett a következő szöveget kell tartalmaznia: „Tiszavasvári Város Önkormányzatának Képviselő-testülete helyi védetté nyilvánította” „……. év”. A tábla anyaga kő, fém vagy fa. A tábla elhelyezése, karbantartása – esetleges pótlása – a polgármester feladata.

(2) Védett utcakép, látvány esetén a védettség tényét az önkormányzat a környezethez igazodó, a védettség tényét és okát, valamint a védettséggel összefüggő egyéb információkat tartalmazó táblával megjelölheti az (1) bekezdésben foglaltak szerint.

(3) A tulajdonos a tábla elhelyezését tűrni köteles. Az épület helyi védelme megszűnése esetén a tulajdonos köteles a védettséget jelentő táblát az önkormányzatnak visszaszolgáltatni.

(4) Helyi védett növényzetet annak közvetlen környezetében elhelyezett 30X20 cm táblán kell megjelölni, melyen a növény magyar és tudományos nevét is fel kell tüntetni.

12. § A helyi területi és egyedi védelem a 2. mellékleten került feltüntetésre és a 3. mellékletben meghatározott jegyzék tartalmazza az egyedi védelem alá vont építmények körét.

13. § (1) A helyi védelem alatt álló helyi építészeti örökség rendeltetésszerű használata, jó karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelessége. Ennek költségei a tulajdonost terhelik.

(2) A helyi védelem alatt álló helyi építészeti örökség megfelelő fenntartását és megőrzését – egyebek között – a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani. A használat a helyi védett értéket nem veszélyeztetheti.

(3) A helyi védelem alatt álló épület korszerűsítését, átalakítását, bővítését vagy részleges bontását a védelem ténye nem zárja ki, amennyiben az építmény védelmére okot adó jellegzetességei nem változnak meg.

(4) Helyi védettség alatt álló épülethez történő hozzáépítés, vagy annak telkén új építmény, építményrész építése nem sértheti a védett építészeti érték fennmaradását.

14. § (1) A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó és egyéb besorolású területek térképi lehatárolását a 4. melléklet tartalmazza.

(2) A településkép meghatározó területek beazonosítása a helyi építési szabályzat és a hozzá tartozó szabályozási terven történik. A területi lehatárolásukat az országos jogszabályok alapján kell megállapítani.

15. § A jellemző szintszámot a környezeti adottságokhoz igazítottan - a helyi építési szabályzat keretein belül - kell meghatározni. A beépítés szintszáma a helyi építési szabályzat adott építészeti övezetében lévő legmagasabb építmény gerincmagasságát nem haladhatja meg.

16. § (1) A településképbe illesztés biztosítása érdekében az építéssel érintett telken az utcafrontra tervezett építmény paramétereinek tilos eltérnie a környezetében lévő:

• a) tetőidomoktól, azok formáitól, az épület főgerinc irányától,
• b) kialakult párkánymagasságtól,
• c) tetőfelépítmények jellegétől, arányától,
• d) homlokzati- és tömegarányától, tetőhajlásszögétől, anyaghasználatától.

(2) A környezethez való illeszkedés határozhatja meg az egyedi homlokzatkialakítás módját. Ebből következően:

• a) az illeszkedés érdekében a településrészen jellemző homlokzati nyílások arányrendszere, teljes homlokzati felülethez való aránya, a homlokzati díszítő elemek és tagozatok, továbbá a színezés,
• b) a tetőszerkezet kialakítása, hajlásszöge, a tetőgerinc magassága, akár lépcsőzetes magasságok alkalmazásával, tetőfelépítménye, anyaghasználata, annak színhasználata,
• c) az épület-ornamentikája (díszítőelemei), anyaghasználata, homlokzati felületi megjelenése tekintetében az épülethez való aránya.

(3) Egyedi védelem esetén az építmény tetőszerkezete, helyi területi védelem, esetén az utcaképben közvetlenül megjelenő épületek, építmények tetőszerkezetét fedni és felújítani tilos hullámpala, műanyag hullámlemez és trapézlemez (ipari fémlemezfedés), valamint bitumenes hullámlemez, bitumenes zsindelyfedés alkalmazásával, kivéve amennyiben e rendelet másként rendelkezik.

(4) A tetőfedő anyagok közül tilos az élénk vörös, élénk kék, okkersárga színek alkalmazása, helyette a földszínek sötét árnyalatai alkalmazhatók.

(5) Homlokzatokra és tetőszerkezet héjazataként tilos csillogó, tükröződő felületek alkalmazása. Fém cserepes lemez fedés esetén csak kőzúzalék hintéses alkalmazható.

(6) A homlokzatok színezésére fehér, fehér árnyalatai, valamint a pasztell árnyalatú földszíneken túl további színek nem alkalmazhatók.

(7) Épületen, építményen, előkertbe tilos takarás nélkül az energiafogyasztást mérő berendezések elhelyezése.

(8) Épületek utca fronti homlokzatán tilos az antenna, hírközlési egység elhelyezése.

(9) A bejárati előlépcsőt, az akadálymentesítésre szolgáló építményt (rámpát és elemeit), közterületbe nyúló épületrészt és az utcai kerítést úgy lehet kialakítani, hogy az a kapcsolódó közterület funkcionális használatát ne akadályozza és igazodjon annak használatához.

17. § Magastetős épületen utcaképben megjelenő síktáblás napelemet, napkollektort a ferde tetősíktól eltérő hajlásszögben tilos elhelyezni. Lapostetős épületen utcaképben megjelenő síktáblás napelemet, napkollektort a tetősíktól számított 30^o-nál nagyobb hajlásszögben tilos elhelyezni.

18. § (1) A helyi védelem körét a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(2) A jellemző szintszámot a környezeti adottságokhoz igazítottan - a helyi építési szabályzat keretein belül - kell meghatározni. A beépítés szintszáma a helyi építési szabályzat adott építészeti övezetében lévő legmagasabb építmény gerincmagasságát nem haladhatja meg.

19. § (1) A helyi egyedi védett épület felújítása, átalakítása, bővítése, korszerűsítése során meg kell őrizni az épület:

• a) tömegformáját, tömegarányait,
• b) tetőformáját, tetőfelépítményeit,
• c) homlokzati tagozatait,
• d) homlokzati díszítőelemeit,
• e) nyílásrendjét, nyílásosztását és nyílásméreteit,
• f) nyílászáróinak, falfelületének, lábazatának, tetőfedésének anyaghasználatát.

(2) Az eredeti állapot szerinti épülettartozékok (különösen: rács, vasalat, világítótest, korlát, kerítés) helyettesíthetők.

(3) Egyedi védelem esetén az építmény tetőszerkezete, helyi területi védelem, esetén az utcaképben közvetlenül megjelenő épületek, építmények tetőszerkezete nem fedhető és nem újítható fel hullámpala, műanyag hullámlemez és trapézlemez (ipari fémlemezfedés), valamint bitumenes hullámlemez, bitumenes zsindelyfedés alkalmazásával.

(4) A helyi védett épület homlokzati színezésére, ha fellelhető, elsősorban az eredeti színt kell alkalmazni. Amennyiben az eredeti szín nem lelhető fel, a 16. § (6) bekezdését kell alkalmazni olyan módon, hogy a színezés a környezetbe illeszkedő színezés legyen.

(5) A tetőfedő anyagok színe tekintetében elsősorban az eredetivel megegyező színű tetőfedő anyagot kell alkalmazni, amennyiben az eredeti színben nem lelhető fel a 16. § (4) bekezdését kell alkalmazni olyan módon, hogy a tetőfedő anyag színe a környezetébe illeszkedő szín legyen.

(6) Homlokzatokra és tetőszerkezet héjazataként csillogó, tükröződő felületek nem alkalmazhatók. Fém cserepes lemez fedés esetén csak kőzúzalék hintéses alkalmazható.

(7) A helyi egyedi védett épületek belső korszerűsítése, belső átalakítása, tetőterének beépítése a rendeltetési egységek és a rendeltetési jelleg megváltoztatása, funkcióváltás nélkül megengedett, amennyiben az egyedi védett épület funkcióját tekintve jelenleg is a védetté nyilvánítás alapjául szolgáló érték bemutatására szolgál.

20. § (1) A 2. mellékletben megjelölt helyi területi védelemmel érintett területen a településkép védelme érdekében az építési tevékenységgel érintett építmény építőanyagaként tilos a helyi védelemmel össze nem egyeztethető anyaghasználat így, különösen:

• a) trapézlemez (ipari fémlemezfedés),
• b) hullámpala,
• c) bitumenes hullámpala, bitumenes zsindelyfedés,
• d) műanyag hullámlemez

használata.

(2) A tetőhéjazat cseréje, felújítása a meglévővel azonos anyag, szín, méret fedéssel, vagy égetett agyag tetőhéjazattal, mázatlan cserépfedéssel megengedett, kivéve, ha az eredeti tetőhéjazat az e rendelet 20. §-ában meghatározottak szerint tiltott. A héjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle fedés helyezhető el.

(3) A nyílászárók szerkezeti átalakítása, vagy cseréje esetén a meglévővel azonos anyagú, kiosztású, méretű, formájú, tagolású, színű nyílászárók helyezhetők el.

(4) Az e rendeletben meghatározott a meghatározó terület vonatkozásában megállapított egyedi építészeti követelményekre vonatkozó rendelkezéseket a helyi védelemben részesülő értékek esetén az ebben az alcímben szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni.

21. § (1) A szomszéd telek kerítése vagy a telekhatáron lévő épület fala csak a szomszédos ingatlan tulajdonosainak – az esetleges feltételeket is tartalmazó – írásbeli hozzájárulásával futtatható be kúszónövénnyel.

(2) Az új és a meglévő utcák fasorait, illetve azok pótlását a gyorsan öregedő, szemetelő vagy allergiakeltő pollenű, termésű fafajok (pl. nyárak) nem telepíthetők, melyek listáját a 5. melléklet tartalmazza. A kijelölt új fasorokat 8 méteres tőtávolsággal, előnevelt útsorfa minőséggel lehet telepíteni.

(3) Invazív fafajok alkotta fasorok esetén gondoskodni kell a fasor egyedeinek fokozatos cseréjéről.

(4) A szomszéd telkének határától - figyelemmel az adott faj, fajta tulajdonságaira, növekedési jellemzőire, szakszerű kezelésére – az alábbi távolságokra ültethető:

• a) 3 méter magasságig nevelt cserjét, illetve sövényt legalább 1 méterre,
• b) fa a növekedési jellemzőitől függően
  • ba) alacsony termetű, gyenge növekedésű, legfeljebb 6 m magasságig nevelt fák esetében legalább 2 m-re,
  • bb) közepes termetű, legfeljebb 12 m magasságig nevelt fák esetében legalább 3 m-re,
  • bc) magas termetű terebélyes fák (pl.: gyümölcsfák) esetében legalább 6 méterre,
• c) 3 méternél magasabbra nevelt sövényt a szomszéd telkének határától legalább 1,5 méterre.

(5) Épületektől mért ültetési távolságok:

• a) 1,5 méternél alacsonyabb sövény, bokor esetében legalább 2,0 m,
• b) 1,5 méternél magasabb sövény, bokor és 4,0 méternél alacsonyabb fa esetében legalább 3,0 m,
• c) egyéb, 4 métertől magasabbra növő, terebélyes fák épülettől legalább 5,0 m, kivéve a d.) pontban foglaltakat,
• d) diófa, gesztenyefa legalább 7,0 m.

22. § (1) A 4. melléklet tartalmazza a meghatározó és egyéb besorolású területek lehatárolását. A felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlés sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban az egyéb területek alkalmasak.

(2) Hírközlési adótornyok csak külterületen helyezhetők el úgy, hogy az elhelyezett antennatartó szerkezet (torony) és a lakóterület között legalább 250 méter távolságnak kell lennie.

(3) A felszíni energiaellátás nyomvonalas építményei elhelyezésére a település teljes igazgatási területe alkalmas.

(4) Ahol vezetékes hálózat megengedett, ott új vezeték földkábelben vagy meglévő oszlopsoron, meglévő oszlopsor cseréjével vezethető, új oszlopsor nem építhető.

(5) A településkép szempontjából meghatározó területen a település ellátásához szükséges közmű műtárgyak (transzformátor, kapcsolószekrény, elosztószekrény, gáznyomás-szabályozó stb.) takartan, közterületi látványában kedvező megjelenéssel helyezendő el.

23. § Természetvédelemmel, műemlékkel érintett területeken

• a) amennyiben műszakilag lehetséges, az energiaellátást földkábellel kell biztosítani
• b) reklámhordozó berendezések nem helyezhetők el.
• c) kültéri világítás kialakítása csak biztonsági szempontok (különösen élet- vagyonvédelem) esetén, teljesen ernyőzött, síkburás világító eszközzel lehetséges.

24. § (1) A település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek a mezőgazdasági besorolású területek, kivéve a védett területrészeket.

(2) Helyi értékvédelmi területen, kisvárosias karakterű telepszerű beépítésű területen, valamint újonnan beépítésre kerülő lakóterületeken a villamos közép- és kisfeszültségű, valamint közvilágítási hálózatok és távközlési hálózat létesítésekor, illetve rekonstrukciójakor földkábelen, vagy alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni.

(3) Meglévő légkábel-vezeték esetén lehetőség szerint a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.

(4) Új önálló antennatartó szerkezet (torony) Tiszavasvári belterületén nem helyezhető el.

25. § (1) A területi besorolások alatt a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben foglaltakat kell érteni. A településen meglévő konkrét területi besorolásokat a helyi építési szabályzat és szabályozási terven kell beazonosítani.

(2) Közterületeken és köztulajdonban álló ingatlanok esetén reklám közzététele és reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése

• a) a beépítésre szánt területen belül csak a vegyes és lakóterületeken kizárólag utcabútor igénybevétel esetén lehetséges,
• b) a beépítésre nem szánt területeken nem megengedett.

(3) Magánterületen reklám közzététele és reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése

• a) beépítésre szánt területen belül vasútállomások és buszpályaudvarok területét kivéve nem megengedett.
• b) beépítésre nem szánt területeken nem megengedett.

26. § (1) A településkép szempontjából meghatározó és az egyéb besorolású területeket a 4. melléklet szerint kell beazonosítani.

(2) Az épületek homlokzatain elhelyezhető cégéreket, cég- és címtáblákat napvédő ponyvákat, vállalkozást népszerűsítő feliratot, reklámzászlót és üzlet feliratokat egyedi tájékoztató táblákat úgy kell kialakítani, hogy azok illeszkedjenek a homlokzatok meglévő, vagy tervezett vízszintesés függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival. Ha cégérek, cég- és címtáblák, valamint egyedi tájékoztató táblák utólagos elhelyezésénél ez nem biztosítható, akkor az utólagos elhelyezés nem engedhető meg.

(3) Közterületről látható épületek egy-egy homlokzatának 7%-ánál nagyobb felületén nem helyezhető el cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés.

27. § (1) Üzletenként legfeljebb két cégtábla és egy darab cégér helyezhető el. Saroktelek esetén két közterület irányába elhelyezhető legfeljebb két-két cégtábla és legfeljebb 1-1 db cégér.

(2) Üzletfelirat hossza legfeljebb 3,0 m, magassága 1,0 m, vastagsága 15 cm lehet.

(3) Reklám oszlop, reklám totemoszlop csak üzemanyag töltő állomáson és 300 m²-nél nagyobb ipari-, kereskedelmi- és szolgáltató egységek esetén lehet elhelyezni, melynek magassága a 6 métert nem haladhatja meg. Reklám pylon elhelyezésére nincs korlát.

28. § (1) A település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében egy évben összesen 12 naptári hét időtartamra közterületen és magánterületen utcabútor igénybevételével lehetséges.

(2) Beépítésre nem szánt területek közül közkertben és közparkban és egyéb területen burkolt vagy fásított köztéren utcabútor igénybe vételével lehetséges.

(3) Önkormányzat által támogatott rendezvényekről tájékoztatás transzparensen vagy molinón is lehetséges.

29. § (1) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.

(2) Kültéri világító reklámhordozót tartó berendezések úgy alakítandók ki, hogy azok a fényt a talaj felé sugározzák. Egyéb ferde megvilágítású berendezés csak élet és vagyonbiztonsági okból alakítható ki.

(3) Talajszintbe épített fényverő berendezés csak akkor építhető, ha annak fénye a megvilágított építményen teljes mértékben elnyelődik.

30. § (1) Nyilvántartott műemléki értékkel érintett ingatlanon elhelyezhető új épületek kialakítása igazodjon a védett épület, épületegyüttes eredeti struktúrájában betöltött pozíciójához. Biztosítani kell a védett épület látványának megőrzését. A szerkezeti homlokzatképzési, tömegképzési arányok, hangsúlyok nem tolódhatnak el a védett épülettől az új épület irányába.

(2) Nyilvántartott műemléki érték esetén a védett érték méltó településképi, illetve tájképi megjelenésének biztosítása érdekében a hagyományos, építészeti örökséget képviselő műszaki megoldások és építőanyagok elsődlegességét biztosítani kell.

31. § (1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni a településképi szempontból meghatározó területeken és a helyi egyedi védelem alatt álló érték esetén

• a) új építmény építésére,
• b) meglévő építmény településképet érintő (közterületről látható) átalakítására, bővítésére

irányuló építési, összevont, fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően.

(2) Településképi véleményezési eljárást lefolytatása alól kivételt képez a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendeletében meghatározott örökségvédelmi engedély nélkül, a hatóság számára történő bejelentés alapján végezhető tevékenységek köre.

32. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki dokumentáció tartalma megfelel-e a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben foglalt előírásoknak.

(2) A településképi véleményezési eljárás az építtető, vagy a kérelmező által a polgármesterhez benyújtott kérelemre indul. A kérelmet a rendelet 6. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(3) A településképi véleményezési eljárás részletes vizsgálati szempontjai:

• a) a tervezett beépítés megfelel-e a hatályos településrendezési eszközök előírásainak,
• b) teljesíti-e a műemléki- és helyi védettségű területek, épületek esetében az értékvédelemmel kapcsolatos előírásokat,
• c) a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
• d) a homlokzat színezése utcaképi szempontból megfelelő-e,
• e) a tetőzet kialakítása megfelelően illeszkedik a környezet adottságaihoz, elősegíti-e az építmény városképi szempontból előnyösebb megjelenését,
• f) meglévő építmény bővítése esetén a homlokzatot is érintő felújítás, átalakítás, emeletráépítés illeszkedik-e az adott épület struktúrájához, valamint a meglévő utcaképbe,
• g) a közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit,
• h) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítását.

(4) A benyújtott építészeti-műszaki dokumentáció alapján a településképi véleményt a polgármester hozza meg, melyben feltétellel vagy a nélkül javasolja engedélyezésre, vagy nem javasolja engedélyezésre.

33. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni – a településkép védelméről szóló törvényben meghatározott kötelező eseten túl - az alábbi építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységekre a településképi szempontból meghatározó területeken és a helyi egyedi védelem alatt álló érték esetén:

• a) építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik,
• b) meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása,
• c) új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése, melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg,
• d) az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása,
• e) nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m³ térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot,
• f) önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása,
• g) szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t,
• h) emlékfal építése, amelynek talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t,
• l) napenergia-kollektor elhelyezése,
• n) zászlótartó oszlop (zászlórúd) építése, amelynek terepszinttől mért magassága a 6,0 métert nem haladja meg,
• q) a reklámok és reklámhordozók elhelyezése tekintetében a külön jogszabályban foglalt követelmények érvényesítése érdekében,
• r) közterületi építmények elhelyezése esetén.

(2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni továbbá a rendeltetésmódosítás alábbi eseteiben:

• a) önálló rendeltetési egység számának változása esetén,
• b) amennyiben lakás rendeltetése változik, vagy egyéb rendeltetésű építmény rendeltetése lakás rendeltetésre módosul,
• c) garázs rendeltetésének megváltoztatása esetén,
• d) szállás rendeltetéssé módosítása esetén, valamint
• d) amennyiben egyéb rendeltetésű építmény rendeltetése módosul és az új rendeltetés szerinti használat
  • da) a korábbi rendeltetéshez képest a jogszabályi előírásoknak megfelelően többlet-parkolóhely kialakítását teszi szükségessé, vagy
  • db) lakóövezetben zavaró hatású.

34. § A településképi bejelentési kötelezettség nem terjed ki a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszközökre, valamint a közfeladatot ellátó épületek rendeltetésmódosítására.

35. § (1) A településképi bejelentési eljárás az építtető, vagy kérelmező által a polgármesterhez benyújtott kérelemre indul. A bejelentési kérelmet a rendelet 7. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A bejelentéshez - megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített – a 8. számú melléklet szerinti, míg rendeltetésmódosítás esetében a 8/A. melléklet szerinti dokumentációt kell mellékelni. A bejelentési dokumentációt a 9. mellékletben meghatározottak szerint, a megértéshez szükséges méretarányban, a főbb alaprajzi és magassági méretek feltüntetésével kell készíteni.

(2) Egy ingatlanon végzendő, több bejelentés köteles munka esetén a bejelentések összevonhatóak.

(3) Amennyiben a tervezett tevékenységre több, eltérő tartalmú településképi bejelentést tesznek, úgy a tevékenység megkezdése előtt a bejelentőnek nyilatkoznia kell, hogy melyik bejelentési dokumentáció szerint kívánja a kivitelezést folytatni.

(4) A dokumentáció tartalmát a polgármester ellenőrzi. Amennyiben a benyújtott dokumentáció nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott tartalmi követelményeknek, a polgármester az eljárást megszünteti.

(5) Amennyiben a benyújtott dokumentáció hiánytalan, a polgármester feltétellel vagy a nélkül tudomásul veszi a bejelentést, illetve megtiltja, ha az nem felel meg a területi és egyedi építészeti követelményeknek, a vonatkozó jogszabályoknak. A bejelentőt a döntésről a határozat megküldésével értesíti.

(6) A polgármester a kérelemről hatósági határozatban dönt, melynek érvényességi ideje a döntés közlésétől 1 év.

(7) A településképi bejelentés tudomásulvételéről szóló döntés érvényességi idejének lejárta előtt az érvényesség meghosszabbítása legfeljebb egy alkalommal kérhető, ha a tervezett tevékenység műszaki tartalma vagy a településképi követelmények nem változtak meg.

(8) A településképi bejelentés tudomásulvételéről szóló döntés érvényességi idejének lejártát követően a tevékenyég végzéséhez, a településképi bejelentést ismételten be kell nyújtani:

• a) amennyiben a tevékenységet a bejelentő az érvényességi idő lejárta előtt nem fejezte be vagy
• b) ha a tervezett tevékenység műszaki tartalma megváltozik.

(9) A polgármester által tudomásul vett bejelentésben foglalt tevékenységet a határozatban foglalt érvényességi időn belül kell befejezni.

(10) Ideiglenes jelleggel, határozott időre elhelyezhető hirdető-berendezések határidejének lejárta esetén a tulajdonos –amennyiben a hirdető-berendezés tekintetében nem kapja meg az új engedélyeket, nem kötötte meg a szükséges újabb szerződéseket – köteles a hirdető berendezést, valamint annak tartószerkezetét haladéktalanul, kártalanítási igény nélkül elbontani, eltávolítani, és a berendezéssel érintett felületet vagy környezetet a műszaki, városképi követelményeknek megfelelően helyreállítani.

(11) Amennyiben a településképi bejelentési eljárás lefolytatásához kötött tevékenység közterület-használati hozzájáruláshoz is kötött, a közterület-használati hozzájárulás kiadására csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a megengedő határozat birtokában és az abban meghatározott kikötések figyelembe vételével kerülhet sor.

36. § (1) A településképi bejelentési kötelezettség és a bejelentett tevékenység folytatását a polgármester ellenőrzi.

(2) A tevékenység tudomásulvételéről szóló döntés érvényességi idején belül megkezdett, de az érvényesség lejártának időpontjában befejezetlen tevékenység esetén a polgármester a megvalósult tevékenység készültségének figyelembevételével a szükséges továbbépítési munkákról, vagy az eredeti állapot helyreállításáról településképi kötelezési eljárás keretében dönt.

(3) Amennyiben a bejelentés elmulasztását vagy eltérő végrehajtást tapasztal, településképi kötelezési eljárást folytat le

(4) A településképi bejelentés tudomásulvételéről szóló döntés jogosultjának a tevékenység elkészültét írásban a polgármesternek be kell jelentenie.

37. § (1) A településképi követelmények teljesítése érdekében a polgármester – hivatalból vagy kérelemre – településképi kötelezési eljárást folytat le.

(2) A településképi kötelezettség megszegése, végre nem hajtása esetén az ingatlan tulajdonosa településkép-védelmi bírsággal sújtható.

(3) A Képviselő-testület a településkép-védelmi bírság kiszabásánál az alábbiakat mérlegeli:

• a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
• b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
• c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
• d) a jogsértő állapot időtartamát,
• e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
• f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
• g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

(4) A településkép-védelmi bírság kiszabása arányos a mulasztással okozott jogsértő magatartás következményeivel, illetve a jogkövető magatartás megszegésének súlyával.

38. § (1) Településképi kötelezettség megszegésének minősül:

• a) településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása,
• b) településképi bejelentési eljárás során hozott döntésben foglaltak megszegése,
• c) e rendeletben foglalt településképi követelmények megsértése

(2)^[2] A településképi kötelezettségek megszegése és végre nem hajtása esetén az ingatlan tulajdonosa az alábbi összegű bírsággal sújtható:

• a) természetes személyek esetén 100.000,-Ft -tól 200.000,-Ft -ig terjedő bírsággal sújtható.
• b) jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén 100.000,-Ft -tól 2.000.000,-Ft-ig terjedő bírsággal sújtható.

(3) A településkép-védelmi bírság megfizetésére kötelező hatósági döntés a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben foglaltakon alapul.

(4) A településkép-védelmi bírság behajtása a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben foglaltak szerint történik.

39. § (1) Ez a rendelet a 2020. április 16. napján lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit az e rendelet hatálybalépése napján folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(3) Hatályát veszti a Tiszavasvári Város településképének védelméről szóló 26/2019. (VIII.30.) önkormányzati rendelet.