Újfehértó Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2013. (I. 31.) önkormányzati rendelete
Újfehértó Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 11/2010. (VII. 15.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2013. 04. 02Újfehértó Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2013. (I. 31.) önkormányzati rendelete
Újfehértó Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 11/2010. (VII. 15.) önkormányzati rendelet módosításáról
Újfehértó Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében, (6) bekezdésében, 62. §. 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. §. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9. § (2)-(3) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében, valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. mellékletében meghatározott településrendezési feladatkörében eljáró illetékes állami (területi) főépítésznek a 3. melléklet 1. pontjára; az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. mellékletében meghatározott környezetvédelmi, természetvédelmi, tájvédelmi, vízügyi feladatkörében eljáró illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségnek a 3. melléklet 2. pontjára; az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. mellékletében meghatározott közegészségügyi feladatkörében eljáró illetékes Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv a 3. melléklet 3. pontjára; az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.). Korm. rendelet 3. mellékletében meghatározott tűzvédelmi, polgárvédelmi feladatkörében eljáró megyei katasztrófavédelmi igazgatóságnak a 3. melléklet 4. pontjára; az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.). Korm. rendelet 3. mellékletében meghatározott közlekedési feladatkörében eljáró Nemzeti Közlekedési Hatóság illetékes regionális igazgatóságának a 3. melléklet 5. pontjára; az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.). Korm. rendelet 3. mellékletében meghatározott légi közlekedési feladatkörében eljáró Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala a 3. melléklet 6. pontjára; az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.). Korm. rendelet 3. mellékletében meghatározott műemlékvédelmi, régészeti feladatkörében eljáró Kulturális Örökségvédelmi Hivatal illetékes regionális irodájának a 3. melléklet 7. pontjára; az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.). Korm. rendelet 3. mellékletében meghatározott természet- és tájvédelmi feladatkörében eljáró illetékes nemzeti park igazgatóságának a 3. melléklet 8. pontjára; az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.). Korm. rendelet 3. mellékletében meghatározott földvédelmi feladatkörében eljáró illetékes megyei földhivatalnak a 3. melléklet 9. pontjára; az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.). Korm. rendelet 3. mellékletében meghatározott erdőrendezési, erdővédelmi feladatkörében eljáró illetékes területi Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóságának a 3. melléklet 10. pontjára; az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.). Korm. rendelet 3. mellékletében meghatározott talajvédelmi feladatkörében eljáró illetékes területi Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának a 3. melléklet 12. pontjára; az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.). Korm. rendelet 3. mellékletében meghatározott honvédelmi feladatkörében eljáró Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkarának a 3. melléklet 13. pontjára; az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.). Korm. rendelet 3. mellékletében meghatározott bányászat, geológiai, morfológiai, csúszásveszély feladatkörében eljáró Magyar Bányászati és Földtani Hivatal illetékes bányakapitányságának, a 3. melléklet 15. pontjára; az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.). Korm. rendelet 3. mellékletében meghatározott hírközlési feladatkörében eljáró Nemzeti Hírközlési Hatóság illetékes igazgatóságának a 3. melléklet 16. pontjára; az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.). Korm. rendelet 3. mellékletében meghatározott határvédelem feladatkörében eljáró Országos Rendőr-Főkapitányságnak a 3. melléklet 14. pontjára vonatkozóan; valamint szomszédos települések önkormányzatainak (Kálmánháza, Bököny, Érpatak, Téglás, Hajdúdorog), valamint a 343/2006 (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése biztosított jogkörében eljáró Újfehértó Város Polgármesteri Hivatalának Jegyzője, véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. § Az Újfehértó Város helyi építési szabályzatról és szabályozási tervéről szóló 11/2010.(VII.15.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R.) 5. §. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:(2) A közművezettség fokozatai
2. § A R 11. §.-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § Az épületeken elhelyezett reklámok, információs táblák csak a homlokzat részeként arra a célra megtervezett és kialakított felületeken helyezhetők el.”
3. § A R 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § A telken kötelezően zöldfelületi célra használandó területet kialakítani a szabályozási tervlapon jelölt helyeken, az alábbiak szerint kell:
a) Az építési telken belüli kötelező zöldfelületet, háromszintes növényállomány telepítésével, őshonos fajok alkalmazásával kell kialakítani ipari gazdasági területek esetén. Kereskedelmi, gazdasági szolgáltató területek esetén legalább egysoros fasor telepítését jelenti, őshonos fajok alkalmazásával. Egyéb területeken legalább egyszintes növényállomány szükséges
b) A nem egy ütemben megvalósuló beépítés esetén, a telek kötelező zöldfelületének megvalósított területe a beépítésre igénybe vett terület arányában megosztható.”
4. § A R 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: 9. Előkertek, oldalkertek, hátsókertek szabályozása 17. § (1) Az előkertek mélységét az építési övezetben – amennyiben a szabályozási terveken feltüntetettek másként nem rendelkeznek – az adott építési telek környezetben kialakult beépítéshez igazodóan kell meghatározni. Az új épületek utca felőli homlokzati hosszának legalább 1/2-a kötelezően az utca felőli építési határvonalra kell kerüljön. Ez alól kivételt képeznek a sport, az egyházi, az oktatási rendeltetésű építmények, amelyeknek az előkerti mérete legfeljebb 10,0 méterre módosítható. (2) Az oldalkertek mérete az előírt megengedett legnagyobb építménymagasság mértéke, szabadon álló beépítés esetén az 50 %-a. (3) A hátsókert legkisebb mérete 6 méter . Ez alól kivételt képeznek azok az építési övezetek, ahol a szabályozási terveken kivételesen feltüntetésre kerültek a hátsókert építési határvonalai.”
5. § Az R. 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:(2) Azon átmenő (két közterületre nyíló) ingatlanok esetén, melyek hátsókertje gyűjtő- vagy forgalmi út felőli, legalább 3 m szélességű zöldfelületet kell - takarás céljából - kialakítani.
6. § A R 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:14. Belvízzel érintett területek, telkek beépítésére vonatkozó külön előírások (1) A mély fekvésű belvízzel veszélyeztetett területeken építeni, az alábbiak betartásával lehet:
(1) A talajfeltöltés szintjének, a telek előtti burkolt út koronaszintjéhez viszonyított -0,20m/+0,50m magasságkülönbségen belül kell lennie. A talajfeltöltést úgy kell kialakítani, hogy az utcafronti kerítéstől számítva, a telek teljes szélességében, az igénybe vett építési helyet meghaladóan, a hátsókert irányába, legalább 10,0 méterrel meghaladja. Pinceszint, szennyvízgyűjtő műtárgy az ilyen területeken kizárólag csak talajvíznyomás elleni szigetelés kialakításával építhető.”
7. § A R 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: 15. Kisvárosias lakóterület 23. § (1) A kisvárosias lakóterület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 7,5 m-es építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. a) A kisvárosias lakóterület építési helyén belül elhelyezhető főépületek: aa) Lakóépület ab) A helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület ac)Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület ad) A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari építmény ae) Sportépítmény b) Melléképületek közül a terület építési helyén belül elhelyezhető ba) Járműtároló (az utcafronton csak a főépület tömegében elhelyezve) bb) Tároló építmények (szerszám, tüzelőanyag, kisgép) c) Melléképítmények közül az övezetben elhelyezhető:ca) Közmű becsatlakozási műtárgy cb) Közműpótló műtárgy cc) Hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal) cd)Háztartási célú kemence, jégverem, zöldséges verem ce) Kerti építmény cf) Szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop d) A kisvárosias lakóterület építési helyén belül kivételesen elhelyezhető főépületek: da) szálláshely-szolgáltató épület db) igazgatási épület A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület dd) Sportlétesítmény (2) Kivételesen sem helyezhető el az övezetben szikkasztó jellegű szennyvíz akna, állattartó épület.(3)Az övezetben az alábbi kereskedelmi-szolgáltató, vendéglátó- és egyéb kisüzemi tevékenységi csoportok és azok építményei kivételesen sem helyezhetőek el: a) ha a rendeltetési-egység kiszolgálására egynél több 3,5 t, vagy annál nagyobb önsúlyú tehergépjármű szolgál b) a településképi szempontból zavaró látványú tevékenység céljára szolgáló épület c) a tevékenység jellegéből eredően jelentős kiszolgáló és vendégforgalmat gerjesztő (a rendeltetési egységekhez számított gépjármű parkoló szám 150%-át meghaladó), illetve a környezetében a forgalomnövekedéssel, vagy a szükséges forgalomtechnikai beavatkozásokkal a környezet minőségét kedvezőtlenül befolyásoló, zavaró hatást keltő, a 10. mellékletben szereplő tevékenységek (4) Az kisvárosias lakóterületen a 3. mellékelt szerinti jellemzővel rendelkező építési övezeteket kell alkalmazni a szabályozási tervekben megadott helyeken.(5) Kisvárosias lakóterületen rendeltetési egységenként legalább 80 m 2 telekhányadot kell biztosítani, de max. 12 rendeltetési egység lehet. Nem lakás esetén minden megkezdett 100 m 2 nettó épület-szintterület egy rendeltetési egységnek számít.(6) Az övezetben nyúlványos (nyeles) telek nem alakítható ki.
8. § A R 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § (1) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az épületet az építési oldalt képező telekhatártól számított 1,0 méteren belül kell elhelyezni
(2) Oldalhatáron álló beépítési módú építési övezetben, saroktelken szabadonálló épület elhelyezés is megengedhető, ha a telek legalább 20,0 m széles és a kötelező oldalkerti méretek betarthatóak. Közbenső telken, szabadon álló épület elhelyezés akkor engedélyezhető, ha a telek legalább 22,0 m széles és a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.
(3) Az elő-, oldal-, hátsókert előírásai:
a) Az előkertek mélységét az építési övezetekben – amennyiben a szabályozási terveken feltüntetettek másként nem rendelkeznek – az adott építési telek környezetben kialakult beépítéshez igazodóan kell meghatározni. Az új épületek utca felőli homlokzati hosszának legalább 1/2-a kötelezően az utca felőli építési határvonalra kell kerüljön. Ez alól kivételt képeznek a sport, az egyházi, az oktatási rendeltetésű építmények, amelyeknek az előkerti mérete legfeljebb 10,0 méter .
b) Az oldalkertek legkisebb szélessége minden esetben minimum 7,5 méter .
c) A hátsókert legkisebb mérete 6 méter .
(4) Az építési telek építési oldalán, illetve a hátsó telekhatárán álló határfalat legalább tűzfalként kell kialakítani. Zártsorú beépítési mód esetén a szomszédos telek felé tetőfelület nem lejthet.
(5) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztérium rendelete szerinti területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása. Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettség zónára vonatkozó előírások biztosítandók.
(6) Az utcai kerítéseket épített jelleggel, az épület homlokzatával egységes építészeti megjelenéssel, legalább 30%-ban áttört formában kell kialakítani:
a) A kerítésmagassága 1,5- 1,7 m közötti (de a csatlakozó kerítésekhez igazodó) értékben határozandó meg.
b) A kerítésmezők kitöltéséhez fa, fém (kovácsoltvas), kő, műanyag, tégla alkalmazható.”
9. § A R 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. Kertvárosias lakóterület
27. § (1) A kertvárosias lakóterület több önálló rendeltetési egységet magában foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál. Kertvárosias lakóterület maximum 5,5 m-es építménymagasságú lakóépületek, a helyi lakosságot ellátó, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál. Ez alól kivételt képeznek a sport, az egyházi, az oktatási, az egészségügyi rendeltetésű építmények, amelyeknek a megengedett max. építménymagassága legfeljebb 7,50 méter , legnagyobb beépítettsége 25% és előkert mélysége max. 10,0 méter .
a) A kertvárosias lakóterület építési helyén belül elhelyezhető főépületek:
aa) Legfeljebb négylakásos lakóépület
ab) A helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület
ac) Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
ad) A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari építmény, egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület
ae) Sportépítmény
af) A helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény
ag) A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények (garázs, tároló épület)
b) Melléképületek közül a terület építési helyén belül elhelyezhető:
ba) Járműtároló (az utcafronton csak a főépület tömegében elhelyezve)
bb) Tároló építmények (szerszám, tüzelőanyag, kisgép)
c) Melléképítmények közül az övezetben elhelyezhető:
ca) Közmű becsatlakozási műtárgy
cb) Közműpótló műtárgy
cc) Hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)
cd) Háztartási célú kemence, jégverem, zöldséges verem
ce) Kerti építmény
cf) Szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop
(2) Kivételesen sem helyezhető el az övezetben szikkasztó jellegű szennyvíz akna.
(3) Az övezetben az alábbi kereskedelmi-szolgáltató, vendéglátó- és egyéb kisüzemi tevékenységi csoportok és azok építményei kivételesen sem helyezhetőek el:
a) ha a rendeltetési-egység kiszolgálására egynél több 3,5 t, vagy annál nagyobb önsúlyú tehergépjármű szolgál
b) a településképi szempontból zavaró látványú tevékenység céljára szolgáló épület
c) a tevékenység jellegéből eredően jelentős kiszolgáló és vendégforgalmat gerjesztő (a rendeltetési egységekhez számított gépjármű parkoló szám 150%-át meghaladó), illetve a környezetében a forgalomnövekedéssel, vagy a szükséges forgalomtechnikai beavatkozásokkal a környezet minőségét kedvezőtlenül befolyásoló, zavaró hatást keltő, a 10. mellékletben szereplő tevékenységek
(4) Kertvárosias lakóterületen rendeltetési egységenként legalább 150 m 2 telekhányadot kell biztosítani. Nem lakás esetén minden megkezdett 200 m 2 nettó épület-szintterület egy rendeltetési egységnek számít.
(5) Az utcai kerítéseket épített jelleggel, az épület homlokzatával egységes építészeti megjelenéssel, legalább 50%-ban áttört formában kell kialakítani:
a) A kerítésmagassága 1,5- 1,7 m közötti (de a csatlakozó kerítésekhez igazodó) értékben határozandó meg.
b) A kerítésmezők kitöltéséhez fa, fém (kovácsoltvas), kő, műanyag, tégla alkalmazható.”
10. § A R. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„28. § (1) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az épületet az építési oldalt képező telekhatártól számított 1,0 méteren belül kell elhelyezni
(2) Oldalhatáron álló beépítési módú építési övezetben, saroktelken szabadonálló épület elhelyezés is megengedhető, ha a telek legalább 20,0 m széles és a kötelező oldalkerti méretek betarthatóak. Közbenső telken, szabadon álló épület elhelyezés akkor engedélyezhető, ha a telek legalább 22,0 m széles és a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.
(3) Az elő-, oldal-, hátsókert előírásai:
a) Az előkertek mélységét az építési övezetekben – amennyiben a szabályozási terveken feltüntetettek másként nem rendelkeznek – az adott építési telek környezetben kialakult beépítéshez igazodóan kell meghatározni. Az új épületek utca felőli homlokzati hosszának legalább 1/2-a kötelezően az utca felőli építési határvonalra kell kerüljön. Ez alól kivételt képeznek a sport, az egyházi, az oktatási rendeltetésű építmények, amelyeknek az előkerti mérete legfeljebb 10,0 méter .
b) Az oldalkertek legkisebb szélessége minden esetben minimum 6,0 méter . Ez alól kivételt képeznek a 27. §. (1) bekezdésben kivételként felsorolt rendeltetésű épületek, amelyek esetében minimum 7,5 méter .
c) A hátsókert legkisebb mérete 6 méter .
(4) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztérium rendelete szerinti területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása. Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettség zónára vonatkozó előírások biztosítandók.
(5) Új telek kialakításánál a kialakítható építési telek legnagyobb szélessége 35 m , illetve az így kialakított telekterület nem haladhatja meg a 4000m2-t.
(6) Az övezetben az utcafronti telekhatártól számított 35,0 méter távolságig állattartó épület nem helyezhető el.”
11. § A R. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. Falusias lakóterület
31. § (1) A falusias lakóterület maximum 5,5 m-es építménymagasságú lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, a helyi lakosságot ellátó, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál. Ez alól kivételt képeznek a sport, az egyházi, az oktatási rendeltetésű építmények, amelyeknek a megengedett max. építménymagassága legfeljebb 7,50 méterre módosítható.
a) A falusias lakóterület építési helyén belül elhelyezhető főépületek:
aa) Lakóépület
ab) Mező és erdőgazdasági építmény
ac) Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület
ad) Szálláshely szolgáltató épület
ae) Kézműipari építmény
af) Sportépítmény
ag) Helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
ah) Az aa)-ag) pontokban felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények (garázs, tároló épület)
b) Melléképületek közül a terület építési helyén belül elhelyezhető:
ba) Járműtároló
bb) Tároló építmények (szerszám, tüzelőanyag, kisgép)
c) Melléképítmények közül az övezetben elhelyezhető:
ca) Közmű becsatlakozási műtárgy
cb) Közműpótló műtárgy
cc) Hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)
cd) Háztartási célú kemence, jégverem, zöldséges verem
ce) Kerti építmény
cf) Szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop
(2) Kivételesen sem helyezhető el az övezetben szikkasztó jellegű szennyvíz akna.
(3) A falusias lakóterületen a 1. mellékelt szerinti jellemzővel rendelkező építési övezeteket kell alkalmazni a szabályozási tervekben megadott helyeken.
(4) Falusias lakóterületen az építési telek 1000 m2-t meghaladó részére, csak az adott alövezet legnagyobb beépítettségi mutatójának 10% ponttal csökkentett értéke számítható. A telek 2500 m2 feletti része a beépíthetőség mértékébe nem számítható be
(5) Falusias lakóterületen maximum egy főépület építhető, melyben maximum két rendeltetési egység helyezhető el, azonban a lakóegységek száma minden esetben csak egy lehet.
(6) Az utcai kerítéseket épített jelleggel, az épület homlokzatával egységes építészeti megjelenéssel, legalább 80%-ban áttört formában kell kialakítani:
a) A kerítésmagassága 1,5- 1,7 m közötti (de a csatlakozó kerítésekhez igazodó) értékben határozandó meg.
b) A kerítésmezők kitöltéséhez fa, fém (kovácsoltvas), kő, műanyag, tégla alkalmazható.”
12. § A R. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„32. § (1) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az épületet az építési oldalt képező telekhatártól számított 1,0 méteren belül kell elhelyezni
(2) Oldalhatáron álló beépítési módú építési övezetben, saroktelken szabadonálló épület elhelyezés is megengedhető, ha a telek legalább 20,0 m széles és a kötelező oldalkerti méretek betarthatóak. Közbenső telken, szabadon álló épület elhelyezés akkor engedélyezhető, ha a telek legalább 22,0 m széles és a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.
(3) Az elő-, oldal-, hátsókert előírásai:
a) Az előkertek mélységét az építési övezetben – amennyiben a szabályozási terveken feltüntetettek másként nem rendelkeznek – az adott építési telek környezetben kialakult beépítéshez igazodóan kell meghatározni. Az új épületek utca felőli homlokzati hosszának legalább 1/2-a kötelezően az utca felőli építési határvonalra kell kerüljön. Ez alól kivételt képeznek a sport, az egyházi, az oktatási rendeltetésű építmények, amelyeknek az előkerti mérete legfeljebb 10,0 méter .
b) Az oldalkertek legkisebb szélessége minden esetben minimum 5,0 méter , illetve a tényleges építménymagasság mértéke.
c) A hátsókert legkisebb mérete 5 méter , illetve a tényleges építménymagasság mértéke. Ez alól kivételt képeznek azok az építési övezetek, ahol a szabályozási terveken kivételesen feltüntetésre kerültek a hátsókert építési határvonalai. (HK= hátsókert kötelező, szabályozási terv szerinti mérete)
(4) Az övezetben az utcafronti telekhatártól számított 35,0 méter távolságig állattartó épület nem helyezhető el.
(5) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztérium rendelete szerinti területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása. Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettség zónára vonatkozó előírások biztosítandók.
(6) A tároló épületek építésénél amennyiben a lakóépülettel egy épülettömeget képezve összeépül, az építmény és tetőgerinc magasságára vonatkozóan a lakóépület övezeti előírásait kell betartani, azzal a megkötéssel, hogy a lakóépület tényleges építmény-, és gerincmagasságát nem lépheti túl. Különálló tároló épület építménymagassága legfeljebb 7,50 méter.”
13. § A R. 37. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A településközpont vegyes terület sajátos használatának megfelelő építési övezeti előírásait a 4. melléklet tartalmazza.”
14. § A R. 39. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A központi vegyes terület sajátos használatának megfelelő építési övezeti előírásait az 5. melléklet tartalmazza.”
15. § A R. 40. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági célú épület,
a) a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,
b) igazgatási épületek,
c) parkolóház,
d) üzemanyagtöltő,
e) sportépítmény és
épület helyezhető el.”
16. § A R. 40. §- a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület sajátos használatának megfelelő építési övezeti előírásait a 6. melléklet tartalmazza.”
17. § A R. 41. §- a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A zavaró hatású ipari gazdasági terület sajátos használatának megfelelő építési övezeti előírásait a 7. melléklet tartalmazza.”
18. § A R. 43. §. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az egyéb ipari gazdasági terület sajátos használatának megfelelő építési övezeti előírásait a 8. melléklet tartalmazza.”
19. § A R. 44. §-a a következő (2)-(3) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Újfehértó város különleges területei sajátos használatuk szerint:
a) Különleges közhasználatú intézményi terület (Ki)
b) Különleges hulladék elhelyezésére szolgáló és szennyvíztároló terület (Kh)
c) Különleges építményi (szélkerék elhelyezésére szolgáló) zóna (Ksz)
d) Különleges közhasználatú sportolási célú területen (Ki-sp)
e) Különleges kegyeleti célú építményi területen (működő temető, Ki-t)
f) Különleges sportolási célú tevékenységekre (versenysport, szabadidős) szolgáló területen (Kps)
(3) A különleges területek sajátos használatának megfelelő építési övezeti előírásait a 9. melléklet tartalmazza.”
20. § A R. 48. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Különleges kegyeleti célú építményi területen (működő temető, Ki-t) csak a temetkezéssel kapcsolatos funkciójú épületek és építmények helyezhetők el legfeljebb 30 %- os beépítettséggel, legalább 50%-os zöldfelülettel, legfeljebb 7,50 m-es építménymagassággal.”
21. § A R. 50. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Különleges hulladék elhelyezésére szolgáló és szennyvíztároló területen (Kh) a hulladékok elhelyezésére, ártalmatlanítására és hasznosítására szolgáló építmények és a szennyvízkezelés mérnöki létesítményei helyezhetők legfeljebb 10 %-os beépítettséggel, legalább 20 %-os zöldfelülettel, legfeljebb 7,50 m-es építménymagassággal.”
22. § A R. 60. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„60. § (1) A terv erdőterületei rendeltetésük szerint:
a) Gazdasági erdő, Eg övezeti jellel
b) Védelmi erdő, Ev övezeti jellel
(2) A gazdasági erdők (övezeti jele: E) övezetben a 100.000 m2-t meghaladó területnagyságú telken terület rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el, max. 0,5 % - os beépítettséggel. Az övezetben épület csak a nem erdőművelési ágban létesíthető, legalább részleges közművesítettség esetén. Az övezetben a maximális építménymagasság: 7,50 m , ez alól kivételt az erdő- és vadgazdasági tevékenységhez szükséges építmények (pl. magasles) technológiai okból legfeljebb kétszeres magasságú lehet.
(3) Védelmi rendeltetésű erdő területen épületet elhelyezni nem lehet.”
23. § A R. 63. §. (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:(2) Új építményt elhelyezni csak az alábbi telekterület-nagyság és művelési ágak esetén szabad: 1. gazdasági épületek: 1a) szőlő, gyümölcsös, intenzív kert művelési ág esetén: min. 10.000 m 2 1b) szántó, kert művelési ág esetén: min. 10.000 m 2 1c) gyep(rét, legelő), nádas művelési ág esetén 10.000 m 2 2. lakóépület gazdasági épületekkel: 2a) szőlő, gyümölcsös, intenzív kert művelési ág esetén: min. 3000 m 2 2 b)szántó, kert művelési ág esetén: min. 6000 m 2 2c) gyep (rét, legelő), művelési ág esetén 6000 m 2 (3) A telek beépítettsége nem haladhatja meg a 3 %-ot, illetve birtokközpont telkén a 40%-ot, de legfeljebb 4000 m2-t. Önálló lakóépülettel a telekterület legfeljebb 1,5 %-a, de legfeljebb 300 m2 építhető be.(4) A telken elhelyezendő építmény szabadon állóan, legalább 3,00 m oldalkert biztosításával, legfeljebb 7,50 m építménymagassággal, magas tetővel, de legfeljebb 45 fok tetőhajlásszöggel telepíthető legalább 5,00 m-es előkert biztosításával.
„(2) A telken elhelyezendő építmény szabadon állóan, legalább 3,00 m oldalkert biztosításával, legfeljebb 7,50 m építménymagassággal, magas tetővel, de legfeljebb 45 fok tetőhajlásszöggel telepíthető legalább 5,00 m-es előkert biztosításával.”
24. § A R. 65. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Vízügyi érdekből a főművi csatornáknál 6-6 méteres, társulati, önkormányzati és üzemi csatornáknál 3-3 m-es parti sáv szabadon hagyandó, a fenntartási munkák elvégezhetősége érdekében. Beépíteni nem lehet, ott csak rét, legelő művelés folytatható.”
25. § A R. 75. § -a helyébe a következő rendelkezés lép:
„75. § Vízügyi érdekből a település területén levő főművi csatornáknál 6-6 m-es kezelési sávot szabadon kell hagyni a fenntartási munkák elvégezhetősége érdekében. Egyéb csatornáknál 3-3 m-es kezelési sávot szabadon kell hagyni.”
26. § A R. 83. § -a helyébe a következő rendelkezés lép:
„83. § (1) Az SZ-1/m külterület szabályozási tervet a 11. melléklet tartalmazza.
(2) Az SZ-2/m belterület szabályozási tervet a 12. melléklet tartalmazza.”
27. § (1) A R. 1.melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
(2) A R. 2.melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
(3) A R. 3.melléklete helyébe a 3. melléklet lép.
(4) A R. 4.melléklete helyébe a 4. melléklet lép.
(5) A R.5.melléklete helyébe az 5. melléklet lép.
(6) A R. 6.melléklete helyébe a 6. melléklet lép.
(7) A R. 7.melléklete helyébe a 7. melléklet lép.
(8) A R. 8.melléklete helyébe a 8. melléklet lép.
(9) A R. 9.melléklete helyébe a 9. melléklet lép.
(10) A R. 10.melléklete helyébe a 10. melléklet lép.
(11) A R. 11.melléklete helyébe a 11. melléklet lép.
(12) A R. 12.melléklete helyébe a 12. melléklet lép.
28. § Ez a rendelet 2013. április 2-án lép hatályba, és hatályba lépését követő napon hatályát veszti.