Újfehértó Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (IV. 27.) önkormányzati rendelete
az első lakáshoz jutók támogatásának helyi szabályairól
Hatályos: 2022. 06. 29 16:50Újfehértó Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (IV. 27.) önkormányzati rendelete
az első lakáshoz jutók támogatásának helyi szabályairól
Újfehértó Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörben, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 8a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Alapvető rendelkezések
1. § (1) E rendelet célja, hogy támogassa a fiatalok első lakáshoz jutását Újfehértó Város közigazgatási területén.
(2) Újfehértó Város közigazgatási területén letelepedni szándékozó nagykorú személy (a továbbiakban: igénylő) e rendeletben meghatározott feltételekkel az Újfehértó Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) költségvetéséből nyújtott vissza nem térítendő támogatást vehet igénybe új építésű lakás, használt lakás vásárlása, vagy új lakás építése esetén.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, özvegy bejegyzett élettárs, elvált, elvált bejegyzett élettárs vagy az, akinek a házassága, bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt és nincs élettársa;
2. egyedülélő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik;
3. fiatal: az a személy, aki a kérelem benyújtásának időpontjában még nem töltötte be a 45. életévét.
4. fiatal házaspár: házastársak vagy élettársak, akik közül legalább az egyik fél a kérelem benyújtásának időpontjában még nem töltötte be a 45. életévét;
5. család: egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége;
6. közeli hozzátartozó: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. § d) bekezdése szerinti közeli hozzátartozó;
7. jövedelem: az Szt. 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jövedelem;
8. Nem minősül jövedelemnek:
a) a rendkívüli települési támogatás, valamint a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, a gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás,
b) a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a Gyvt. 20/A. §-a szerinti támogatás, a Gyvt. 20/B. §-ának (4)-(5) bekezdése szerinti pótlék, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány,
c) az anyasági támogatás,
d) 7.1.4. a nyugdíjprémium, az egyszeri juttatás, a tizenharmadik havi nyugdíj, a tizenharmadik havi ellátás és a szépkorúak jubileumi juttatása,
e) a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás,
f) a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás,
g) az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzésnek, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján történő munkavégzésnek, valamint a természetes személyek között az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezések alapján háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony keretében történő munkavégzésnek (a továbbiakban: háztartási munka) a havi ellenértéke,
h) a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíj,
i) az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatás,
j) a szociális szövetkezet tagja által, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja által, valamint a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő tagja által a szövetkezetben végzett tevékenység ellenértékeként megszerzett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adómentes bevétel,
k) az életvitelszerűen lakott ingatlan eladása, valamint az életvitelszerűen lakott ingatlanon fennálló vagyoni értékű jog átruházása esetén az eladott ingatlan, illetve átruházott vagyoni értékű jog ellenértékének azon része, amelyből az eladást vagy átruházást követő egy éven belül az eladó vagy átruházó saját, vagy közeli hozzátartozója életvitelszerű, tényleges lakhatásának célját szolgáló ingatlan vagy vagyoni értékű jog vásárlására kerül sor,
l) az elengedett tartozás, illetve a megszűnt kötelezettség, ha a tartozás elengedésére vagy a kötelezettség megszűnésére a természetes személyek adósságrendezési eljárásában, továbbá közüzemi szolgáltatás szolgáltatója, illetve pénzügyi intézmény által, az adós megélhetését veszélyeztető szociális helyzete miatt került sor,
m) a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 7. § (1) bekezdés b)-z) pontja szerinti bevétel.
n) Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel.
o) Ha e rendelet jövedelmet említ, a családi pótlékot, az árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget annak a személynek a jövedelmeként kell figyelembe venni, akire tekintettel azt folyósítják.
p) Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani.
q) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni
r) a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,
s) a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt,
t) a közfoglalkoztatásból származó havi jövedelemnek a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét meghaladó részét.
9. rendszeres pénzellátás: az Szt. 4. § (1) bekezdés i) pontja szerinti rendszeres pénzellátás;
10. lakás: a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 91/A. § -ában meghatározott lakás.
11. használt lakás: olyan lakóingatlan, amely e rendelet alkalmazásában nem minősül új lakásnak;
12. új lakás: a meglévő épület vagy épületrész átalakítása kivételével
a) az alapozási munkáktól kezdődően teljes egészében újonnan épített, a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő, az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel (a továbbiakban: lakás), amely elkészültét követően használatbavételi vagy hatósági bizonyítvánnyal igazolandó használatbavétel tudomásulvételi vagy bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány iránti eljárásra köteles, ideértve a tanyán található lakóépületet is, és amely legalább az alábbi feltételeknek megfelel:
b) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel - ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel -, továbbá fürdőhelyiséggel és WC-vel rendelkezik,
c) közműves villamos energia szolgáltatással rendelkezik,
d) egyedi fűtési móddal rendelkezik,
e) közműves szennyvízelvezetéssel rendelkezik, vagy ha nincs a településen (településrészen) közműves szennyvízelvezetés, a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban történik, és
f) közműves ivóvíz-szolgáltatással rendelkezik, vagy ha a településen (településrészen) nincs közműves vízszolgáltatás, a telken ivóvíz minőségű vizet szolgáltató kút van; vagy
g) tetőtér beépítéssel vagy emelet-ráépítéssel létrehozott lakás akkor, ha a tetőtér beépítés vagy emelet-ráépítés révén legalább két új önálló albetétként nyilvántartott, lépcsőházból vagy szabadlépcsőn megközelíthető, külön bejárattal rendelkező, az a) pont aa)-ae) alpontja szerinti feltételnek megfelelő újabb lakás jön létre.
3. Az első lakáshoz jutók támogatására jogosult személyek
3. § (1) Az első lakáshoz jutók támogatására jogosult az a magyar állampolgár és az a személy, akit a magyar állampolgárságról szóló törvény alapján magyar állampolgárnak kell tekinteni, feltéve, ha
a) a legalább háromtagú családban élő igénylő esetén az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 700 %-át, vagy
b) a kéttagú családban élő igénylő – házastársak/ vagy élettársak/ vagy igénylő szülő és gyermeke - esetén az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 900 %-át.
(2) Nem jogosult a támogatásra az az igénylő
a) akinek vagy aki családtagjának tulajdonában - kivéve a haszonélvezettel (özvegyi joggal) terhelt tulajdont -, és/vagy haszonélvezetében beköltözhető - beleértve bármilyen címen hasznosítottat is - lakása van, függetlenül annak forgalmi értékétől,
b) akinek vagy aki családtagjának jelentős értékű ingó (különösen vagyonértékű jog és személy vagy tehergépjármű), illetve ingatlanvagyona (különösen résztulajdona, üdülője, beépíthető telke) van, amelynek értéke - a családon belül tagonként számítva - a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250-szeresét meghaladja,
c) aki, vagy akinek az együttköltöző családtagja az a) - b) pontban megjelölt ingó - vagy ingatlanvagyonát a kérelem benyújtását megelőző 10 éven belül elidegenítette,
d) aki jövedelmi, vagyoni viszonyaira vonatkozóan olyan valótlan adatokat közöl, amelyek számára jogtalan előnyt jelenthet,
e) aki, vagy akinek az együtt költöző családtagja a kérelem benyújtását megelőző tíz éven belül helyi önkormányzat által nyújtott, jelen rendeletben foglalt célokkal azonos célra irányuló támogatásban részesült,
f) aki a támogatással érintett ingatlant hozzátartozójától vásárolja,
g) aki ha egyedülálló kérelmező, aki a kérelem benyújtásakor a negyvenötödik életévét betöltötte, együttes igénylők esetén, ha mindkét kérelmező a negyvenötödik életévét betöltötte,
h) aki egyedülálló és nem minősül a 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti igénylőnek,
i) aki a helyi önkormányzati adóhatóság által kiállított nemleges tartalmú adóigazolást nem tudja becsatolni.
(3) Az új lakás építésére nyújtott támogatás alkalmazásában nem minősül ingatlanvagyonnak az Újfehértó Város közigazgatási területén található, a kérelmező tulajdonában, vagy résztulajdonában álló, a támogatással érintett épület építésére szolgáló építési telek.
(4) A 3. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően nem kizáró körülmény a támogatásra való jogosultság szempontjából, ha az igénylő, vagy együttes igénylők esetén legfeljebb az igénylők egyike öröklés útján résztulajdonosa, vagy tulajdonosa olyan beköltözhető lakásnak, lakóingatlannak, amely nem Újfehértó közigazgatási területén helyezkedik el, és amelyben a tulajdonosi részesedésének piaci értéke a hárommillió forint értéket nem haladja meg.
(5) Az (4) bekezdésben foglalt körülményről a kérelmező köteles nyilatkozni.
(6) Nem jogosult a támogatásra az igénylő, ha a benyújtott adásvételi szerződés tartalma alapján megállapítható, hogy a kérelmező az ingótulajdonra vonatkozó vagyoni korlát mértékét meghaladó vagyonnal rendelkezik, kivéve, ha az igénylő teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolja, hogy azt köteles visszaszolgáltatni, vagy visszafizetni.
(7) Nem jogosultak a támogatásra az együttes igénylők, ha az ingatlan az adásvételi szerződés alapján nem felearányú osztatlan közös tulajdonukba kerül.
4. § (1) Az első lakáshoz jutók támogatása igénybevételének feltétele, hogy
a) a támogatandó lakás állapotára tekintettel – okirattal - hitelt érdemlően igazolni szükséges, hogy a lakás, a lakhatási igények kielégítésére alkalmas; amennyiben igénylő erre vonatkozóan okirattal nem rendelkezik, vagy annak beszerzésére nincs módja, az önkormányzat a lakhatási igények kielégítésére való alkalmasságot helyszíni szemle keretében, szemrevételezéssel vizsgálja, melyet jegyzőkönyvben rögzít.
b) a támogatandó lakás vásárlása esetén az igénylő adásvételi szerződést benyújtsa,
c) az igénylő, együttes igénylés esetén legalább az egyik igénylő 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy a kérelem benyújtásának időpontjában a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. §-a szerint biztosított, vagy kereső tevékenysége alapján valamely másik Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott és ezt az illetékes külföldi hatóság által kiállított igazolással igazolja.
d) az igénylő igazolja, hogy az adásvételi szerződést ingatlan - nyilvántartási hatóság részére, benyújtotta.
e) a családra vonatkozó jövedelemigazolásokat becsatolja.
(2) Az igénylő
a) vállalja, hogy az első lakáshoz jutók támogatásának folyósítását követő 90 napon belül bemutatja a Hivatalnak a lakcímet igazoló hatósági igazolványt, azzal, hogy az erre irányuló határidőt a hatóság indokolt kérelemre egy alkalommal 90 nappal meghosszabbíthatja.
b) vállalja, hogy az igénylő és családja, akire tekintettel az első lakáshoz jutók támogatása folyósításra került, az a) pontban meghatározott hatósági igazolvány kiállításától számított 5 évig a támogatással érintett lakásban életvitelszerűen lakik.
(3) Nem jelenti a (2) bekezdés b) pontjában foglalt kötelezettség megszegését, ha az ott meghatározott időtartamon belül az igénylő Újfehértó Város közigazgatási területén belül változtatja meg a lakóhelyét.
4. Az első lakáshoz jutók támogatásának igénybevétele
5. § (1) Az első lakáshoz jutók támogatása Újfehértó Város közigazgatási területén elhelyezkedő
a) új lakás vásárlására vagy
b) használt lakás vásárlására, vagy
c) új lakás építésére vehető igénybe.
(2) Az első lakáshoz jutók támogatásával érintett lakásban kizárólag a támogatott személyek szerezhetnek tulajdont.
(3) Az első lakáshoz jutók támogatása a lakás vételárának, vagy kivitelezése ellenértékének megfizetésére legfeljebb egy támogatandó lakásra vehető igénybe.
(4) A támogatást a házastársak vagy élettársak kizárólag együtt igényelhetik.
6. § (1) A lakás hasznos alapterületének – házastárs/élettárs kérelmezők kivételével - el kell érnie
a) egy gyermek esetén a 40 négyzetmétert,
b) két gyermek esetén az 50 négyzetmétert,
c) három gyermek esetén a 60 négyzetmétert,
d) négy vagy több gyermek esetén a 70 négyzetmétert.
(2) A támogatandó lakás hasznos alapterülete mindösszesen a 120 négyzetmétert nem haladhatja meg.
7. § Lakás vásárlása érdekében igénybe vett támogatás esetén a lakás teljes vételára nem haladhatja meg az 50 millió forintot.
8. § (1) Az Önkormányzat a támogatást a kérelmek benyújtásának sorrendjében a mindenkori költségvetési rendeletben meghatározott az első lakáshoz jutók támogatására elkülönített összeg erejéig nyújtja.
(2) A tárgyévi költségvetési rendelet elfogadásáig a megelőző évi költségvetési rendeletben meghatározott összeget, és annak mértékét kell a támogatására elkülönített összegnek tekinteni.
(3) Tárgyévi költségvetési keretösszeg teljes kimerítése esetén az új kérelmek elutasításra kerülnek.
5. Az első lakáshoz jutók támogatásának mértéke
9. § A támogatás összege egységesen 300.000 – forint, azaz háromszázezer forint.
6. A támogatás megállapítására vonatkozó eljárási rendelkezések
10. § (1) A támogatás iránt benyújtott kérelem elbírálása hatósági ügy.
(2) A támogatás iránti kérelmeket év közben folyamatosan az e rendelet 1. számú mellékletét képező formanyomtatvány kitöltésével az Újfehértói Polgármesterei Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) Igazgatási Osztályánál kell írásban benyújtani.
(3) A támogatás megállapítására irányuló hatósági eljárásban az ügyfelet költségmentesség illeti meg.
(4) A támogatás iránti kérelmet az adásvételi szerződés megkötését követő 1 éven belül kell benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő.
11. § (1) A kérelem elbírálásához a kérelmező köteles arra, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, illetve azokat igazolja. A jövedelemszámításnál irányadó időszak a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél az egy hónapot, egyéb jövedelmeknél pedig az egy évet nem haladhatja meg. A vagyoni helyzetet vagyonnyilatkozat kitöltésével kell igazolni.
(2) Ha a Hivatal a vagyonnyilatkozatban foglaltakat vitatja,
a) ingatlan esetén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) ingatlan fekvése szerint illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatósága vagy az ingatlan fekvése szerinti önkormányzati adóhatóság megkeresésével,
b) vagyoni értékű jog esetén a NAV illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatósága megkeresésével,
c) gépjármű esetén a NAV vámszervének, egyéb vagyontárgyak vonatkozásában független szakértő bevonásával állapítja meg a forgalmi értéket.
(3) A kérelmezők, illetve családtagjaik,
a) ha egyéni vagy társas vállalkozók, szabadfoglalkozásúak, őstermelők a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban elért jövedelmüket a havi nettó átlagjövedelmére vonatkozó könyvelő által kiállított igazolással, ennek hiányában nyilatkozatukkal, továbbá a lezárt gazdasági évre vonatkozóan NAV által kiadott jövedelemigazolással igazolják;
b) akik adómentes bevétellel rendelkező mezőgazdasági őstermelők a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban elért nettó jövedelmüket nyilatkozatukkal, valamint az őstermelői igazolvány és betétlap másolatával kötelesek igazolni. Az őstermelő, vagy könyvelője által kiadott - tételes - igazoláson fel kell tüntetni, hogy a nettó összeg az igazolt költségekkel csökkentésre került, és az őstermelői tevékenységből származó mindennemű jövedelem az értékesítési betétlapon maradéktalanul feltüntetésre került;
c) a nem havi rendszerességgel szerzett jövedelmet a kérelmezőknek a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban kapott jövedelem egy havi átlagára vonatkozó nyilatkozatával kell igazolniuk,
d) az ösztöndíjat az oktatási intézmény által kiállított hivatalos igazolással kell igazolniuk, azzal, hogy a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított összeget kell figyelembe venni;
e) a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által folyósított ellátások esetén az ellátás kérelem beadását megelőző havi szelvényét, amennyiben az ellátás folyószámlára érkezik, abban az esetben a kérelem beadását megelőző havi folyószámla kivonat másolatát, valamint a kérelem benyújtásának évében a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által megküldött tájékoztató egyszerű másolatát kell benyújtaniuk;
f) akik a rájuk irányadó nyugdíjkorhatárt nem töltötték be és állástalanok, a munkaügyi központ által kiállított harminc napnál nem régebbi hatósági bizonyítványt kell benyújtaniuk arról, hogy az álláskeresők nyilvántartásában szerepelnek;
g) Kormányhivatal által folyósított ellátás esetén az azt megállapító határozat egyszerű másolatát és a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelmét igazoló dokumentumot;
h) akik rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesülnek, vagy súlyosan fogyatékos személyek, jogosultságukat az ellátást megállapító határozat egyszerű másolatával és a folyósítás tényét igazoló utolsó havi szelvény benyújtásával kell igazolniuk, amennyiben az ellátás folyószámlára érkezik, abban az esetben a kérelem beadását megelőző havi folyószámla kivonat másolatát kell benyújtani;
i) a 16. életévet betöltött gyermek, nagykorúvá vált gyermek tanulói, illetve hallgatói jogviszonyát az oktatási intézmény által kiállított igazolással kell igazolni,
j) a házasság felbontását, illetve a gyermektartásdíjat bírói határozattal vagy a tartásdíj megállapítása (végrehajtása) iránti eljárás megindításáról kiállított igazolással kell igazolják. Ha a tartásdíj összegéről a szülők egyezséget kötöttek, úgy a tartásdíjra vonatkozó összegről a kérelmező nyilatkozata is elfogadható;
k) keresőtevékenység, gyermekgondozási díj, táppénz bevétellel rendelkezők esetén a munkáltató által kiadott hivatalos igazolást kell benyújtani a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelméről;
l) a magyar államkincstár által családtámogatás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem beadását megelőző havi szelvényét, amennyiben az ellátás folyószámlára érkezik, abban az esetben a kérelem beadását megelőző havi folyószámla kivonat másolatát;
m) amennyiben kérelmező vagy család tagja jövedelmét megszüntették vagy jövedelméből levonást eszközölnek, az arról szóló dokumentum egyszerű másolatát kell csatolni.
(4) A kérelemhez továbbá csatolni kell
a) a vagyonnyilatkozatot,
b) házastársak esetén a házassági anyakönyvi kivonat egyszerű másolatát,
c) élettársak esetén két tanú aláírásával ellátott teljes bizonyító erejű okiratba foglalt - az élettársi minőség fennállására – nyilatkozatot,
d) a megvásárolni kívánt lakás adásvételi szerződésének ügyvéd által ellenjegyzett példányát,
e) amennyiben rendelkezésre áll, a lakhatási igények kielégítésére való alkalmasság hitelt érdemlő igazolására szolgáló okiratot.
f) az adásvételi szerződés ingatlan - nyilvántartási hatóság részére történő benyújtásának igazolására alkalmas dokumentumot.
g) a kérelmező köteles csatolni annak igazolására alkalmas - a pénzforgalmi szolgáltató által kiállított - dokumentumot, hogy a támogatás folyósítására megjelölt bankszámlaszám a kérelmező, vagy az együttes igénylők valamelyike rendelkezése alatt áll.
(5) A támogatást igénylő személy a jogosultsági feltételeket érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az önkormányzatot.
(6) A (4) bekezdés szerinti okiratot az ügyfél nyilatkozatával nem pótolhatja.
12. § Az Önkormányzat a támogatás összegét a határozat véglegessé válásától számított harminc napon belül folyósítja az igénylő által közölt bankszámlaszámra.
13. § A lakcím megállapítása szempontjából a Helyi Vizuál Regiszter adatai irányadóak.
14. § A házastársak akkor tekinthetők különélőnek, ha a lakcímük különböző.
7. Új lakás építésére nyújtott támogatás
15. § (1) Új lakás építésére az igénylő támogatásban akkor részesíthető, ha
a) az építésre Újfehértó Város közigazgatási területén kerül sor,
b) az igénylő benyújtja a támogatással érintett ingatlanra vonatkozó végleges használatbavételi engedélyt, vagy az illetékes hatóság által az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítványt,
c) az igénylő igazolja, hogy a végleges használatbavételi engedélyt, vagy illetékes hatóság által az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítványt az ingatlan - nyilvántartási hatóság részére, benyújtotta.
(2) Új lakás építésére nyújtott támogatás esetén
a) a 4. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt kötelezettségnek a támogatással érintett új lakásra vonatkozó használatba vételi engedély véglegessé válását, vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvány keltét követően kell eleget tenni,
b) a támogatásban részesülő a támogatás megítélése esetén a használatba vételi engedély véglegessé válásától, vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvány keltétől számított 5 éven belül nem tanúsíthat olyan magatartást, nem tehet olyan jognyilatkozatot, és nem köthet olyan szerződést, amely a 16. § (2) bekezdésében meghatározott körülmények bekövetkezésére vezet.
c) a 4. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt kötelezettségnek a támogatással érintett új lakásra vonatkozó használatba vételi engedély véglegessé válását, vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvány keltét követő 90 napon belül kell eleget tenni.
(3) A támogatás iránti kérelem benyújtására meghatározott 1 éven belüli jogvesztő határidőt a használatba vételi engedély véglegessé válásától, vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvány keltétől kell számítani.
(4) Az új lakás építésére nyújtott támogatásra 4. § (1) bekezdés a-b), a 11. § (4) bekezdés e) pontját, és a 7. §-t nem kell alkalmazni.
(5) Az új lakás építésére nyújtott támogatásra egyebekben a jelen rendeletben foglaltakat megfelelően kell alkalmazni.
8. A támogatás visszafizetésének szabályai
16. § (1) Ha az igénylő az eljárás során valótlan adatot tartalmazó nyilatkozatot tett, és ez alapján jutott a támogatáshoz, vagy a támogatásban jogosulatlanul részesült, akkor a támogatott személy a folyósított összeget az igénybevétel napjától a Polgári Törvénykönyv szerint számított késedelmi kamattal köteles visszafizetni. Késedelmi kamat csak a folyósítás napjától, a visszafizetést elrendelő határozat meghozatalának napjáig számítható fel.
(2) Ha a támogatás igénybevételével érintett
a) lakást 5 éven belül lebontják - kivéve, ha a bontás természeti katasztrófa miatt vált szükségessé - vagy elidegenítik,
b) a támogatás folyósítását követő 5 év időtartam alatt
ba) a lakás nem a támogatott személy és családja lakóhelyéül szolgál, akikre tekintettel a támogatást igénybe vette,
bb) a lakás használatát harmadik személynek átengedik, azon használati vagy haszonélvezeti jogot alapítanak, vagy
bc) lakást a lakáscéltól eltérően hasznosítják,
kivéve a 4. § (3) szabályozott esetet,
9. Záró rendelkezések
17. §
18. § (1) A rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indult ügyekben kell alkalmazni.
(2) Hatályát veszti a lakáscélú támogatások helyi rendszeréről szóló 10/2007. (II.23.) önkormányzati rendelete.
(3) A (2) bekezdésben megjelölt önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezése a rendelet alapján korábban véglegesen megállapított ellátások folyósítását nem érinti
19. § Ez a rendelet 2022. június 1-jén lép hatályba.
1. melléklet