A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény /Mötv./ és a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény /Ht./ 2023. július 1- től hatályba lépő módosítása a jogszabályokban foglalt hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatok jelentős részétől mentesíti az önkormányzatokat. A módosítás hatályba lépésével az Mötv. 13. S (1) 19. pontja hatályát veszti, így az önkormányzatok kötelezően ellátandó feladatai közül kikerül a hulladékgazdálkodás, valamint a Ht. a rendeletalkotási kötelezettséggel érintett hulladékgazdálkodási témaköröket is jelentősen szűkíti. A 2023. július 1. napjától hatályos módosított Ht. 35. 5 (1) bekezdésének kizárólag a h) pontja marad hatályban, amely szerint a települési önkormányzat képviselő-testületének önkormányzati rendeletben kell megállapítani „az elhagyott hulladék felszámolásához szükséges helyi intézkedések körét. Továbbá a Ht. 88. 5 (4) c) pontja is hatályban marad, amely felhatalmazást biztosít a települési önkormányzatok képviselő-testülete részére, hogy rendeletben állapítsa meg a közterület tisztán tartására vonatkozó részletes szabályokat. Mindezek mellett a Kormányhivatal az SZ/153/01791-3/2023 számú szakmai konzultációban a köztisztaságról szóló helyi rendelettel kapcsolatos észrevételei körében jelezte, hogy számos rendelkezés hatályon kívül helyezése indokolt, illetve a hulladékgazdálkodás körében kapott felhatalmazás alapján alkotott helyi rendeletben indokolt szabályozni a közterület tisztán tartását. Fenti okok miatt a testület az UJF/3-171/2023 számú előterjesztés alapján megalkotta a 13/2023. (VII. 21.) önkormányzati rendeletét a közterületek tisztán tartásáról, és az elhagyott hulladék felszámolásához szükséges helyi intézkedésekről, mellyel mind a környezetvédelmi hatóság és a vármegyei önkormányzat egyet értett, a rendelet kihirdetése megtörtént, és arról a törvényességi felügyelet is tájékoztatást kapott. A rendeletalkotást követően érkezett az Önkormányzathoz a Kormányhivatal SZ/153/02026-2/2023 számú tájékoztatója. Az előterjesztéshez teljes terjedelemben mellékelt tájékoztató szerint a Miniszterelnökség Hatósági ügyekért Felelős Helyettes Államtitkára a levelében tájékoztatta a Kormányhivatalt arról, hogy a jogszabályváltozásra tekintettel megkereséssel fordult az Energiaügyi Minisztériumhoz azzal kapcsolatban, hogy van-e olyan szakmait tartalom,amelyre hulladékgazdálkodási tárgyú önkormányzati rendeletek tekintetében figyelemmel kell lenni. Az Energiaügyi Minisztérium válaszából megállapítható, hogy települési önkormányzatok számára továbbra is van lehetőség a közszolgáltatási díj részben vagy egészben történő átvállalására. Amennyiben az átvállalásra sor kerül, a települési önkormányzatnak van lehetősége a korábbi díjkedvezmény vagy díjkompenzáció mértékétől eltérni. Továbbá, egyaránt átvállalhat kevesebbet az ingatlanhasználó által fizetendő díjból. Az Energiaügyi Minisztérium állásfoglalásában 2023. július 01. napja előtt meghatározott díjkedvezmény vagy díjkompenzáció tekintetében kiemelte, hogy: „ha a települési önkormányzat korábban díjkedvezményt vagy díjkompenzációt állapított meg, akkor ellenkező tájékoztatás hiányában 2023 július 1-jét követően továbbra is köteles azt megfizetni az ingatlanhasználó helyett a koncessziós társaság részére. A 2023. július 1-jei határidő lejárta nem jogvesztő a települési önkormányzat ezt követően is tehet majd átvállalási nyilatkozatot, azonban ebben az esetben a fizetési kötelezettség a tájékoztat és megküldését követő második hónap első napjától keletkezik. A díjkedvezmény és a díjkompenzáció rendszerének működőképessége érdekében a települési önkormányzat rendeletének kihirdetéséről, módosításáról vagy hatályon kívül helyezéséről tájékoztatni kell a koncessziós társaságot. A díjkedvezmény vagy díjkompenzáció viselésével kapcsolatban a Ht. 92/B.5 (11) – (12) bekezdése szerinti átmeneti rendelkezésekre is kiemelt figyelemmel kell lenni., mely szerint: " (11) E törvénynek a körforgásos gazdasággal összefüggő törvénymódosításokról szóló 2023. évi XLV. törvénnyel (a továbbiakban: Mód2. tv) megállapított, 2023. július 1-jétől hatályos 35. § (4) bekezdésének szabályairól, a díjkedvezmény vagy díjkompenzáció költségviselésével kapcsolatos eljárásról a Koordináló szerv a Mód2. tv 21. §-ának hatálybalépését követő 15 napon belül értesíti a nyilvántartása szerint érintett települési önkormányzatot. (12) A (11) bekezdés szerinti eljárást követően, azon önkormányzatok által teljesítendő átvállalás esetén, amely önkormányzatok ilyen jogcímmel a Mód2. tv. hatálybalépésének napján nem szerepeltek a Koordináló szerv számlázási rendszerében, a koncessziós társaság ezen átvállalás technikai számlázási feltételeit 2024. január 1-jétől biztosítja." A fentiek alapján az Önkormányzat a megváltozott jogszabályi és szervezeti keretek között is dönthet díjkedvezmény vagy díjkompenzáció költségviseléséről. A hivatkozott 13/2023. (VII. 21.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezte a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáról szóló 21/2014 (XII.19.), és a Köztisztaságról szóló 34/2022. (XII. 15.) önkormányzati rendeletet, azonban indokolt a hulladékkezelési közszolgáltatásról és a köztisztaságról szóló 9/2007 (II.23.) önkormányzati rendeletet hatályon kívül helyezése is, tekintettel arra, hogy e rendelet szintén hulladékgazdálkodási tárgykört érint, és annak hatályon kívül helyezése a 21/2014 (XII.19.) rendelet megalkotásakor, sem a későbbiekben (a rendelkezésre álló adatok szerint) nem történt meg.

A szabályozás várható következményei, és az előzetes hatásvizsgálat eredménye az alábbiak szerint összegezhető.

A tervezett jogszabály társadalmi hatása, hogy a vonatkozó szabályozásnak megfelelően megalkotott helyi rendelet alkalmazására kerülhet sor.

Közvetlen gazdasági, költségvetési hatása a jogalkotásnak nem mutatható ki.

Környezeti és egészségi következményekkel a jogszabály módosítás kapcsán nem kell számolni.

A jogalkotási folyamattal szükségképpen együtt járó hivatali - intézményi előkészítő munkafolyamatokat meghaladó további adminisztratív terheket a jogszabály nem eredményez.

A jogalkotás elmaradása azt eredményezné, hogy a szabályozás nem igazodna kellően a magasabb szintű jogszabályi keretekhez.

A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek, erőforrások a rendelkezésre állnak.

Az előterjesztő álláspontja szerint a javasolt szabályozás az európai uniós jogból eredő kötelezettségekkel összhangban van, és azt Európai Unió intézményeivel és tagállamaival nem kell egyeztetni.