1. § A rendelet hatálya nem terjed ki a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény szerinti veszélyes hulladékra, háztartási hulladékra, háztartási hulladékhoz hasonló hulladékra, hulladékolajra és az azokkal összefüggő tevékenységre.

2. § E rendelet alkalmazásában:

3. § A köztisztaság megőrzésében mindenki köteles hathatósan közreműködni és a települési környezet szennyeződését, fertőzését eredményező tevékenységtől, magatartástól tartózkodni.

4. § Az ingatlanhasználó köteles gondoskodni:

5. § (1) A két szomszédos terület, épület közötti közforgalmi területsáv vagy átjáró esetében a tisztán tartási kötelezettség az ingatlanhasználók között fele-fele arányban oszlik meg.

(2) Közös tulajdonban álló ingatlanok esetében a tisztán tartási kötelezettség a tulajdonostársak egyetemleges kötelessége.

(3) Többlakásos ingatlan esetében a tisztán tartási kötelezettség az ingatlanhasználók egyetemleges kötelessége.

(4) Közterületen rendezett események, sport és egyéb rendezvények esetében a tisztán tartási kötelezettség a rendezvény szervezőjének kötelessége.

(5) Az üzletek és egyéb elárusító helyek, vendéglátó egységek, intézmények és szolgáltató egységek, üzemek esetében a tisztán tartás az üzemeltető kötelessége. Ha az üzemeltető nem állapítható meg, akkor a kötelezettség a tulajdonost terheli.

(6) Járműbehajtók átereszeinek építése és tisztán tartása az ingatlanhasználó kötelessége.

(7) Aki bármilyen anyag szállítása vagy rakodása során a közterületet beszennyezi, köteles azt saját költségén eltakarítani, megtisztítani. Amennyiben a szállító ennek nem tesz eleget, úgy azt a rakodás helyén az köteles elvégezni, akinek részére, vagy akinek érdekében a szállítás történt. Ha a közterület beszennyezője nem állapítható meg, úgy a szennyeződés megszüntetéséről az ingatlanhasználó saját költségén köteles gondoskodni.

6. § A 4. §-ban foglalt kötelezettségeket úgy kell teljesíteni, hogy a járda és az útburkolat, valamint a műtárgyak ne rongálódjanak meg, továbbá a terepszint változatlan maradjon.

7. § Az ingatlanhasználó köteles a telekingatlanról a járda, járda hiányában 1 méter széles területsáv, valamint az úttest fölé nyúló ágak és bokrok nyeséséről olyan mértékben gondoskodni, hogy a biztonságos gyalogos és gépjármű közlekedés biztosított legyen.

8. § (1) Síkosság-mentesítésre bomló, vagy maró hatású szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyagot, így elsősorban homokot, hamut, fűrészport, vagy kőporlisztet kell használni. Síkosság-mentesítésre tüzelés utáni visszamaradt darabos anyagot használni nem szabad. A szóróanyag beszerzéséről a tisztán tartásra kötelezettnek kell gondoskodni.

(2) A letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy az a biztonságos gyalogos és gépjármű közlekedést ne akadályozza.

9. § (1) Az elhullott állati tetem elszállításáról és ártalmatlanná tételéről a jogszabályokban előírt módon, a tulajdonos saját költségére köteles gondoskodni.

(2) Közterületen talált állati tetem elszállításáról és ártalmatlanná tételéről az önkormányzat köteles gondoskodni. Amennyiben a közterületen talált állati tetem tulajdonosa ismertté válik, úgy a tulajdonos köteles az önkormányzat részére az elhullott állati tetem és ártalmatlanítás költségeit megtéríteni.

10. § Tüzelőanyag lerakásakor keletkezett közterület-szennyeződést a megrendelő köteles megszüntetni.

11. § (1) A közhasználatú, valamint korlátozottan közhasználatú zöldterületeket és azok építményeit, zöldfelületi elemeit az előírásoknak megfelelő célra és módon mindenki ingyenesen használhatja saját, vagy felügyelő felelősségére.

(2) A zöldterület tulajdonosa a zöldfelületek állagmegóvása érdekében egyes zöldfelületek használatát az általa szükségesnek ítélt időtartamra és módon korlátozhatja, továbbá ideiglenes jelleggel engedélyezheti a közterület eredeti funkciótól eltérő használatát, ha az a zöldfelület állapotát tartósan nem károsítja.

12. § A zöldterületeket csak rendeltetésüknek megfelelően szabad használni. Tartózkodni kell a mások pihenésének, nyugalmának zavarására alkalmas magatartástól.

13. § Tilos a keletkezett hulladékot a közterületen – a hulladékgazdálkodásról szóló önkormányzati rendeletben foglaltaktól eltérő módon – elhelyezni, kezelni. Szemetet, hulladékot csak az arra a célra rendszeresített és kihelyezett hulladéktárolóba, szelektív hulladéktárolóba lehet elhelyezni.

14. § (1) Tilos a csapadékvíz-elvezető árokrendszerbe, valamint a településen lévő vízfolyásokba szennyezett (olajos, vegyszeres, stb.) vizet, tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet bevezetni vagy egyéb módon bejuttatni, partjait szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni.

(2) Tilos eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot a csapadékvíz-elvezető árokrendszerbe vízfolyásokba szórni, beleönteni, beleseperni, vagy bevezetni.

15. § (1) Tilos a közterületek burkolatát, a közterületi berendezést, forgalomszabályzó berendezéseit, jelzéseit, köztéri szobrot, emlékművet, az ingatlanok falát és kerítését beszennyezni, megrongálni, eltulajdonítani

(2) Tilos a csobogókat, díszkutakat rendeltetéstől eltérő tevékenységre (mosdás, fürdés, fogmosás, stb.) használni.

16. § (1) Tilos a gondozott zöldterületre vagy nem arra kijelölt burkolaton gépjárművel, kerékpárral közlekedni, parkolni, ráhajtani, azt bármi módon károsítani, kivéve a parkfenntartási munkákhoz szükséges munkagépek esetében, a munkavégzés idejére.

(2) Tilos közterületen járművet mosni, járműben olajat cserélni, vagy egyéb olyan tevékenységet végezni, ami a közterületet szennyezi. Lakóházhoz tartozó udvarban ilyen munkákat úgy kell végezni, hogy a szennyeződés közterületre ne kerüljön.

17. § Tilos havat felhalmozni:

18. § (1) Zöldterületeken tilos a virágok jogosulatlan leszedése, gyűjtése.

(2) Tilos a fák, virágok és egyéb növények, felszerelési tárgyak rongálása.

19. § Tilos közterületen és magánterületen állati hullát, valamint olyan anyagot, amely a környék levegőjét szennyezi, az egészséget veszélyezteti vagy élősdiek részére táptalajt nyújthat elhelyezni vagy elhagyni.

20. § (1) A közterületen elhagyott – illegálisan elhelyezett – hulladék mennyiségének csökkentése, az ilyen hulladékok felszámolása, elszállíttatása a köztisztaság fenntartásának alapfeltétele.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megvalósításának eszközrendszere a következőkre épül:

21. § Az elhagyott hulladék felszámolásának felelőse az alábbi sorrendre is tekintettel:

22. § (1) A település közterületei, valamint az ingatlanok állapotának ellenőrzését a polgármester, az általa megbízott személy, a mezőőr, valamint a jegyző végzik.

(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az e rendeletben szabályozott önkormányzati hatósági ügyekben az eljárás a jegyző hatáskörébe tartozik.

23. § (1) Aki a rendeletben foglalt rendelkezéseket megszegi, azt a jegyző figyelmeztetésben részesíti.

(2) A jegyző a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 9. § (2) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén közigazgatási bírságot szab ki.

(3) A közigazgatási bírság összege természetes személy esetén kettőszázezer forintig, jogi személyek és jogi személyiséggel rendelkező szervezetek esetén egymillió forintig terjedhet.

(4) A jegyző közigazgatási bírság kiszabása feltételeinek teljesülése esetén - a célszerűség figyelembevételével, mérlegelése alapján - közigazgatási bírságként helyszíni bírságot szabhat ki, ha a helyszíni intézkedés alkalmával az ügyfél a jogsértést teljes mértékben elismeri.

(5) A helyszíni bírság természetes személyek esetén ötvenezer forintig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén ötszázezer forintig terjedhet

24. § Ez a rendelet 2022. június 1-jén lép hatályba.