Mezőtúr Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2004. (II. 6.) önkormányzati rendelete
A Helyi Építési Szabályzatról
Hatályos: 2008. 02. 29- 2009. 11. 12Mezőtúr Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2004. (II. 6.) önkormányzati rendelete
A Helyi Építési Szabályzatról
Mezőtúr Város Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. tv. 8. § (1) bekezdése szerinti feladatkörben, az 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdése szerinti jogkörben, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 7. § (3) bekezdése szerinti hatáskörben, továbbá az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet és annak módosításáról szóló 36/2002. (III.7.) Korm. rendelet előírásainak helyi végrehajtása érdekében az alábbi rendeletet alkotja.
Általános előírások
A rendelet hatálya, alkalmazása
1. § (1) Jelen rendelet területi hatálya Mezőtúr város teljes közigazgatási területére kiterjed.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (műtárgyat is ideértve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni a Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv), továbbá az országos településrendezési és építési követelményeknek (továbbiakban: OTÉK) és e rendelet (továbbiakban: HÉSZ) és mellékletei együttes alkalmazásával szabad.
(3) Jelen rendelet elválaszthatatlan részét képezi:
- SZ-1 jelű Közigazgatási terület szabályozási terve (térkép-rajzi munkarész) M=1:20000 (Nagyobb léptékű ábrázolással 1-12. számozott részterületekről)
- SZ-2 jelű Belterület szabályozási terve (térkép-rajzi munkarész) M=1:4000 (Óvárosi településrész nagyobb léptékű ábrázolása)
- SZ-3 jelű Ipari Park szabályozási terve (térkép-rajzi munkarész) M=1:4000
(4) Továbbtervezésre szánt területek: A belterülettől északra lévő területek.
(5) A rendelet területi és tárgyi hatálya minden természetes és jogi személyre nézve kötelező.
(6) A rendeletben foglalt előírásoktól való eltérésre kizárólag a HÉSZ és a szabályozási terv módosításával van lehetőség.
Az építési engedélyezés helyi szabályai
2. § (1) A képviselő-testület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásról szóló 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet 9. §-ában meghatározott építési munkák körét nem bővíti.
(2) Az engedélyeztetni kívánt tervi tartalomnak illeszkedni kell:
a) az aktuális övezeti előírások
- a telek alakításának, beépítési módjának, beépítettségének, zöldterületi hányadához,
- az építmény lehetséges funkcionális tartalmának és magasságának szabályaihoz,
b) az előkert kialakításának szabályaihoz,
c) a helyi értékek védelmének szabályaihoz,
d) a környezetvédelem szabályaihoz.
(3) Infrastrukturális ellátottság szempontjából gazdasági területeken kötelező a technológiához tartozó infrastruktúrák létrehozása is.
(4) Az újonnan beépítésre vagy jelentős átépítésre kerülő területek építési övezeteiben a megengedett környezetterhelési határértékeket, valamint a terepszint alatt elhelyezhető építmények körét az egyes építési övezetek előírásai tartalmazzák, a meglévő, kialakult beépítések esetén az építési övezetekre vonatkozóan az Étv. 18. § (2) bekezdése szerinti illeszkedés elvének alkalmazásával kell az építésügyi hatósági eljárás során meghatározni.
(5) Építési tevékenység műemlék, illetve műemléki környezet esetén jelen rendelet 16. §-ában foglaltak alapján engedélyezhető.
(6) Igazgatási területen tervezett építési tevékenységhez csak legálisan működő, engedélyezett bányából származó ásványi nyersanyag használható fel.
(7) Az állattartás szabályait, a betartandó védőtávolságok jelen rendelet területfelhasználási egységeire vonatkozóan a hatályos helyi állattartási rendelet tartalmazza.
Településrendezési előírások
A területfelhasználási egységek általános előírásai
3. § (1) Mezőtúr közigazgatási területe az alábbi területfelhasználási egységekre tagozódik a településszerkezeti tervnek megfelelően:
a) Beépítésre szánt területek:
1. Lakóterület: kisvárosias (KL 1, 2, 3, 3*); kertvárosias (KEL 1, 2); falusias (FL, FL*);
2. Vegyes terület: településközpont vegyes (TV 1, 2, 3);
3. Gazdasági terület: kereskedelmi szolgáltató (KG, KG 2), ipari terület (IG 1, 2, 3);
4. Hétvégiházas üdülőterület (HÜ)
5. Különleges terület: (K 1-14).
b) Beépítésre nem szánt területek:
6. Közlekedési és közműelhelyezési, hírközlési terület (KK 1-8, VA),
7. Zöldterület (Kp1, Kp2, Kp3),
8. Erdőterület (Ev, EG, ET),
9. Mezőgazdasági területek (M, MK, MGY, ME, MÜ),
10. Egyéb (vízügyi VT, VT1, VT2).
(2) Az egyes területfelhasználási egységek lehatárolását és építési övezetekre, övezetekre való felosztását a szabályozási tervlapok tartalmazzák.
(3) A szabályozási terv kötelező szabályozási jeleit csak e rendelet módosításával lehet megváltoztatni.
A szabályozási jelek értelmezése
4. § (1) Az igazgatási és a belterületi határ: SZ-1, SZ-2 jelű terv szerint.
(2) Szabályozási vonal: közterületet, nem közterületet elválasztó vonal.
(3) Beépített, vagy beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek határa: Sz-1 jelű terv szerint.
(4) Építési övezeti határa: azonos területfelhasználási egységeken belüli építési övezetek határa ott, ahol a határvonalat egyéb jel nem teszi egyértelművé.
(5) Határidő nélküli telekalakítási, illetve építési tilalom területének határa Sz-2 jelű terv szerint.
Építési övezetek részletes előírásai; Lakóterületek; A lakóterületek tagolódása
5. § (1) A lakóterületek sajátos építési használatuk általános jellegük szerint Mezőtúron a következő területfelhasználási egységekre tagolódnak:
- Kisvárosias lakóterület:
KL-1 jelű építési övezet
KL-2 jelű építési övezet
KL-3 jelű építési övezet
KL-3*jelű építési övezet
- Kertvárosias lakóterület:
KEL-1 jelű építési övezet
KEL-2 jelű építési övezet
- Falusias lakóterület:
FL jelű építési övezet
FL* jelű építési övezet
A. kisvárosias lakóterület
6. § (1) KL-1 jelű építési övezet: kisvárosias lakóterület a Földvári út melletti egyes tömbökben max. 15,50 m építménymagassággal.
a) A rendelkezésre álló területi tartalékok beépíthetők az övezeti előírásoknak megfelelően.
b) Az övezetben elhelyezhető:
- lakóépület,
- a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, illetve rendeltetési egység,
- a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású, kisipari épület, mely csoportosan több egység együttes létesítésével maximum 100 m2 bruttó területtel létesíthető,
- a fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények (garázs, tároló-épület)
c) Az övezetben indokolt esetben kivételesen elhelyezhetők:
- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
- sportépítmény ,
- igazgatási épület,
- szálláshely szolgáltató épület.
d) Az övezet telkeinek beépítési módja: A szabályozási tervlap jelölésének megfelelően: szabadonálló.
e) Az övezetben a kialakítható legkisebb telekterület méret: 900 m2.
f) Az övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.
g) A szükséges zöldfelület legkisebb mértéke: 30%, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be.
h) Az övezeten belül újonnan beépítésre, vagy jelentős átépítésre kerülő területek esetén terepszint alatti építmények közül pince csak épület alatt helyezhető el, önállóan, épület nélkül nem létesíthető.
i) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes KöM-EüM együttes rendelet szerinti lakóterület (kisvárosias) területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.
j) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el: hulladéktartály-tároló ,
- kirakatszekrény,
- kerti építmény ,
- kerti épített tűzrakóhely,
- kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,
- zászlótartó oszlop.
(2) KL-2 jelű építési övezet: kisvárosias lakóterület, max. 6,50 m építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek (főleg családi ház, kevés társasház) elhelyezésére szolgál, többségében a Felsőrész területén:
a) Az övezetben elhelyezhető:
- lakóépület,
- a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
- a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású, kisipari, termelő tevékenység célját szolgáló épület nettó 50 m2 alapterület főhelység tekintetében.
b) Tíz évnél korábban létesült üzemek, telepek amennyiben környezetükre nincsenek zavaró hatással tevékenységüket – bővítés nélkül – folytathatják.
c) A területen indokolt esetben kivételesen elhelyezhetők:
- szálláshely szolgáltató épület ,
- igazgatási épület,
- a területi rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású, nem termelő jellegű egyéb gazdasági építmény.
d) Az övezet építési telkeinek beépítési módja a szabályozási tervlap jelölésének megfelelően: oldalhatáron álló (3. melléklet szerint).
e) Az épületek építészeti megjelenésével be kell tartani: az épületek homlokzati felületképzése, és héjazata környezetbe illő legyen.
f) Az övezetben a kialakítható legkisebb telekterület méret: 500 m2.
g) Az övezet építési telkeinek legkisebb mérete, szélesség: 16 m, vagy mélység: 30 m új telekkialakításnál.
h) Az övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.
i) Zöldfelület legkisebb mértéke: 30 %, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be.
j) Az övezetben csak magastetős épületek építhetők, 30-45o-os tető-hajlásszöggel.
k) Az előkert mérete: 0,00 méter.
l) Az övezeten belül újonnan beépítésre, vagy jelentős átépítésre kerülő területek esetén terepszint alatti építmények közül pince csak épület alatt helyezhető el, önállóan, épület nélkül nem létesíthető.
m) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes KöM-EüM együttes rendelet szerinti lakóterület (kisvárosias) területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.
n) Utcavonalra előkert nélkül elhelyezett épületeknél, amennyiben az utcára lakáshelyiségei néznek, a lakás padlóvonala az utca járdaszintje fölött max. 70 cm-re helyezhető el.
o) Az építési övezetben a telekhatártól számított 15,00 méter távolságig (lakózóna: lásd fogalom meghatározás), valamint hátsókertbe állattartó épület és trágyatároló nem helyezhető el.
p) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:
- közműbecsatlakozási műtárgy,
- hulladéktartály-tároló,
- kirakatszekrény,
- kerti építmény,
- kerti víz és fürdőmedence, napkollektor,
- kerti épített tűzrakóhely,
- kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
- állatkifutó,
- trágyatároló, komposztáló,
- saját szükségletet kielégítő tüzelőanyagtároló létesíthető,
- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő.
r) Hortobágy-Berettyóra kifutó telekvégek töltéslábtól mért 10 m-es sávjában épület, építmény nem helyezhető el. Fenti telkeknél a hátsó telekhatárt egységes építészeti megjelenést eredményező módon kell, az oda kerülő épülettel és azzal együtt megtervezett kerítéssel lezárni. Az ide kerülő kerítést zárt, épített kivitelben 1,8 méter magassággal kell megépíteni.
(3) KL-3 jelű építési övezet: kisvárosias lakóterület, max. 4,00 m építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál az Alsórész területén. Magastetőre történő átépítés esetén az építménymagasságot – a műszaki indokoltságnak megfelelően, maximum 1,00 méter magas térdfal építése esetén – túl lehet lépni:
a) Az övezetben elhelyezhető:
- lakóépület,
- a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
- a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású, kisipari, termelő tevékenység célját szolgáló épület nettó 50 m2 alapterület főhelység tekintetében.
b) A területen indokolt esetben elhelyezhető:
- szálláshely szolgáltató épület,
- igazgatási épület,
- a területi rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.
c) Tíz évnél korábban létesült üzemek, telepek amennyiben környezetükre nincsenek zavaró hatással tevékenységüket – bővítés nélkül – folytathatják.
d) Az övezet telkeinek beépítési módja a szabályozási tervlap jelölésének megfelelően: oldalhatáron álló (3. melléklet szerint). Kivételt képez a saroktelek, valamint a 18,00 méternél szélesebb építési telek, melyeken az épület szabadonállóan is elhelyezhető az építési helyen belül.
e) Az épületek építészeti megjelenésénél be kell tartani: az épületek homlokzati felületképzése, és héjazata környezetbe illő legyen.
f) Az övezetben a kialakítható legkisebb telekterület méret: 360 m2.
g) Beépítési % tekintetében 400 m2 teleknagyságig 55%, 400-600 m2 teleknagyság között a telekméret változással arányosan csökken 55%-ról 45%-ra. A 600 m2-től nagyobb telkek beépítési % -a 45%.
h) Az övezet építési telkeinek legkisebb mérete: szélesség: 14 m, vagy mélység: 25 m. Telekösszevonás lakótelkek esetén maximum 30,00 m telekszélességű lehet.
i) Az övezetben a közművesítettség mértéke: teljes. Az építési övezetben a szennyvízcsatorna-hálózat kiépüléséig és rákötéséig engedélyezett a részleges közművesítettség.
j) Zöldfelület legkisebb mértéke: 30%, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be.
k) Az övezetben csak magastetős épületek építhetők, 30-45o-os tetőhajlás-szöggel. Kivételt képez a már meglévő lapos tetős épületek felújítása, bővítése.
l) Az előkert mérete: 0,00 méter.
m) Utcavonalra előkert nélkül elhelyezett épületeknél, amennyiben az utcára lakás helyiségei néznek, a lakás padlóvonala az utca járdaszintje fölött max. 70 cm-re helyezhető el.
n) Oldalkertek minimális mérete: 4,00 m, hátsó kertek minimális mérete: 3,00 m lakótelkek esetén.
o) Az építési övezetben a telekhatártól számított 15,00 méter távolságig (lakózóna: lásd fogalom meghatározás), valamint hátsókertben állattartó épület és trágyatároló nem helyezhető el.
p) Melléképületek (lásd: fogalom meghatározás) elhelyezése tekintetében az alábbi szabályokat kell betartani:
- lakóépülettel azonos oldalhatáron a hátsó telekhatárra építhető, max. 4,00 m építménymagassággal, tűzfalas kialakítással,
- hátsó telekhatárra történő elhelyezés lehetséges, ha a melléképület tűzfalas kialakítású, amennyiben a hátsó telekhatár oldalhatárhoz csatlakozik, akkor kötelező 4,00 méter hátsókert biztosítása,
- ha a hátsó telekhatáron a találkozó melléképületek külön-külön tűzfalban végződnek, akkor összeépíthetők (4. melléklet szerint).
r) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:
- közműbecsatlakozási műtárgy,
- közműpótló műtárgy,
- hulladéktartály-tároló,
- kirakatszekrény,
- kerti építmény,
- kerti víz és fürdőmedence, napkollektor,
- kerti épített tűzrakóhely,
- kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
- állatkifutó,
- trágyatároló, komposztáló,
- saját szükségletet kielégítő tüzelőanyag-tároló és terménytároló létesíthető,
- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő.
s) Hortobágy-Berettyóra kifutó telekvégek töltéslábtól mért 10 m-es sávjában épület, építmény nem helyezhető el. Fenti telkeknél a hátsó telekhatárt egységes építészeti megjelenést eredményező módon kell, az oda kerülő épülettel és azzal együtt megtervezett kerítéssel lezárni. Az ide kerülő kerítést zárt, épített kivitelben 1,8 méter magassággal kell megépíteni.
(4) KL-3* jelű építési övezet: kisvárosias lakóterület Rákóczi u., Fóti u. és Kiss János utak által határolt terület.
a) Az övezetben elhelyezhető:
- lakóépület,
- a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
- a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású, kisipari, termelő tevékenység célját szolgáló épület nettó 50 m2 alapterület főhelység tekintetében.
b) A területen indokolt esetben elhelyezhető:
- szálláshely szolgáltató épület,
- igazgatási épület,
- a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.
c) Tíz évnél korábban létesült üzemek, telepek amennyiben környezetükre nincsenek zavaró hatással tevékenységüket – bővítés nélkül – folytathatják.
d) Az övezet telkeinek beépítési módja a szabályozási tervlap jelölésének megfelelően: oldalhatáron álló (3. melléklet szerint).
e) Az épületek építészeti megjelenésével be kell tartani: az épületek homlokzati felületképzése, és héjazata környezetbe illő legyen.
f) Az övezetben a kialakítható legkisebb telekterület méret: 360 m2.
g) Beépítési % tekintetében 360 m2 teleknagyságig 55%, 360-600 m2 teleknagyság között a telekméret változással arányosan csökken 55%-ról 45%-ra. A 600 m2-től nagyobb telkek beépítési % -a 45%.
h) Az övezet építési telkeinek legkisebb mérete: szélesség: 14,00 m vagy mélység: 25,00 m.
i) Az övezetben a közművesítettség mértéke: teljes. Az építési övezetben a szennyvízcsatorna-hálózat kiépüléséig és rákötéséig engedélyezett a részleges közművesítettség.
j) Zöldfelület legkisebb mértéke: 30%, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be.
k) Az övezetben csak magastetős épületek építhetők, 30-45o-os tetőhajlás-szöggel.
l) Az előkert mérete: 0,00 méter.
m) Utcavonalra előkert nélkül elhelyezett épületeknél, amennyiben az utcára lakáshelyiségei néznek, a lakás padlóvonala az utca járdaszintje fölött max. 70 cm-re helyezhető el.
n) Oldalkertek minimális mérete: 4,00 m, hátsó kertek minimális mérete: 3,00 m lakótelkek esetén.
o) Az építési övezetben a telekhatártól számított 15,00 méter távolságig (lakózóna: lásd fogalom meghatározás) állattartó épület nem helyezhető el.
p) Melléképületek (lásd: fogalom meghatározásnál) elhelyezése tekintetében az alábbi szabályokat kell betartani:
- lakóépülettel azonos oldalhatáron hátsó telekhatárra tűzfalas kialakítással lehet melléképületet elhelyezni, ellenkező esetben 3,00 m-es hátsótelket kell biztosítani
- ha a hátsó telekhatárra a találkozó melléképületek külön-külön tűzfalban végződnek, akkor összeépíthető, amennyiben a hátsó telekhatár oldalhatárhoz csatlakozik, akkor kötelező a 4,00 méter hátsókert biztosítása (4. melléklet szerint).
r) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:
- közműbecsatlakozási műtárgy,
- közműpótló műtárgy,
- hulladéktartály-tároló,
- kirakatszekrény,
- kerti építmény,
- kerti víz és fürdőmedence, napkollektor,
- kerti épített tűzrakóhely,
- kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
- állatkifutó,
- trágyatároló, komposztáló,
- saját szükségletet kielégítő tüzelőanyagtároló és terménytároló létesíthető,
- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő.
B. Kertvárosias lakóterület
- legfeljebb kétlakásos lakóépület,
- a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
- a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású, kisipari, termelő tevékenység célját szolgáló épület nettó 50 m2 alapterület főhelység tekintetében.
- a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény,
- sportépítmény,
- üzemanyagtöltő,
- a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.
- közműbecsatlakozási műtárgy,
- közműpótló műtárgy,
- hulladéktartály-tároló,
- kerti építmény,
- kerti víz és fürdőmedence, napkollektor,
- kerti épített tűzrakóhely,
- kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
- háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
- állatkifutó,
- trágyatároló, komposztáló,
- saját szükségletet kielégítő tüzelőanyagtároló és terménytároló létesíthető,
- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő.
- legfeljebb négylakásos lakóépület,
- a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
- a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású, kisipari, termelő tevékenység célját szolgáló épület nettó 50 m2 alapterület főhelység tekintetében.
- a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény,
- sportépítmény,
- üzemanyagtöltő
- a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.
- közműbecsatlakozási műtárgy,
- közműpótló műtárgy,
- hulladéktartály-tároló,
- kerti építmény,
- kerti víz és fürdőmedence, napkollektor,
- kerti épített tűzrakóhely,
- kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
- háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
- állatkifutó,
- trágyatároló, komposztáló,
- saját szükségletet kielégítő tüzelőanyagtároló és terménytároló létesíthető,
- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő.
C. Falusias lakóterület
- lakóépület,
- mezőgazdasági (üzemi) építmény,
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
- szálláshely szolgáltató épület,
- a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású, kisipari, termelő tevékenység célját szolgáló épület nettó 60 m2 alapterület főhelység tekintetében,
- helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
- sportépítmény.
- közműbecsatlakozási műtárgy
- közműpótló műtárgy,
- hulladéktartály-tároló,
- kerti építmény,
- kerti víz és fürdőmedence, napkollektor,
- kerti épített tűzrakóhely,
- kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
- háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
- állatkifutó,
- trágyatároló, komposztáló,
- saját szükségletet kielégítő tüzelőanyagtároló és terménytároló létesíthető ,
- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő.
- lakóépület,
- mezőgazdasági (üzemi) építmény,
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
- a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású, kisipari, termelő tevékenység célját szolgáló épület nettó 40 m2 alapterület főhelység tekintetében.
- közműbecsatlakozási műtárgy,
- közműpótló műtárgy,
- hulladéktartály-tároló,
- kerti építmény,
- kerti víz és fürdőmedence, napkollektor,
- kerti épített tűzrakóhely,
- kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
- háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
- állatkifutó,
- trágyatároló, komposztáló,
- saját szükségletet kielégítő tüzelőanyagtároló és terménytároló létesíthető,
- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő.
Összesítő táblázat
Terület felhasználási egység |
Övezeti |
Beépítés módja |
Maximális Építmény magasság |
Legnagyobb beépíthetőség |
Alakítható legkisebb telekterület méret |
Zöldfelület legkisebb mértéke |
Az építési telek |
Előkertmérete |
|
Legkisebb szélessége |
Legkisebb mélysége |
||||||||
Kisvá-rosias |
KL-1 |
SZ |
15,50 |
30 |
900 |
30 |
- |
- |
K |
Kertvárosias |
KEL-1 |
O |
4,50 |
35 |
500 |
50 |
14 |
30 |
0,00/3,00 |
Falusias |
FL |
O |
4,50 |
30 |
600 |
50 |
16 |
35 |
0,00/5,00 |
++ 360 m2-ig 55 %, 360-600 m2 között a teleknagyság változással arányosan csökken 45 %-ra, 600 m2 felett 45 %.
Vegyes terület
7. § (1) A vegyes terület Mezőtúron a szabályozási tervlapon került kijelölésre.
Településközpont vegyes terület
- lakóépület,
- igazgatási épület,
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
- egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges,
- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
- sportépítmény,
- üzemanyagtöltő, parkolóház,
- a fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények (garázs, parkolóház, tároló épület, stb.).
- hulladéktartály-tároló,
- kirakatszekrény,
- kerti építmény,
- kerti víz és fürdőmedence, napkollektor,
- kerti épített tűzrakóhely,
- kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,
- zászlótartó oszlop
- lakóépület,
- igazgatási épület,
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
- egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges,
- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
- sportépítmény,
- üzemanyagtöltő, parkolóház,
- a fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények (garázs, parkolóház, tároló épület, stb.).
- hulladéktartály-tároló,
- kirakatszekrény,
- kerti építmény,
- kerti víz és fürdőmedence, napkollektor,
- kerti épített tűzrakóhely,
- kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,
- zászlótartó oszlop.
- lakóépület,
- igazgatási épület,
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
- egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges,
- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
- sportépítmény,
- üzemanyagtöltő, parkolóház,
- a fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények (garázs, parkolóház, tároló épület, stb.)
- hulladéktartály-tároló,
- kirakatszekrény
- kerti építmény,
- kerti víz és fürdőmedence, napkollektor,
- kerti épített tűzrakóhely,
- kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,
- zászlótartó oszlop.
Terület-felhasználási egység |
Övezeti jel |
Beépítés módja |
Maximális építmény magasság |
Legnagyobb beépíthetőség |
Kialakítható legkisebb telekterület méret |
Zöldfelület legkisebb mértéke |
Az építési telek |
Előkert mérete |
|
Legkisebb szélessége |
Legkisebb mélysége |
||||||||
Település-központ vegyes |
TV - 1 |
SZ |
15,50 |
40 |
500 |
30 |
16 |
30 |
0,00 |
TV - 2 |
O |
15,50 |
40 |
500 |
30 |
16 |
30 |
0,00 |
|
TV - 3 |
Z |
15,50 |
40 |
500 |
30 |
16 |
30 |
0,00 |
|
3. Gazdasági terület
8. § (1) A gazdasági területen elsődlegesen gazdasági célú építmények helyezhetők el.
(2) KG jelű építési övezet: meglévő és tervezett kereskedelmi, szolgáltatói tevékenység céljára szolgáló területek a belterület különböző pontjain.
a) Az övezetben elhelyezhetők:
- mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
- gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,
- igazgatási, egyéb irodaépület,
- parkolóház, üzemanyagtöltő.
b) Az övezetben kivételesen elhelyezhető:
- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
- sportlétesítmény.
c) Az övezet telkeinek beépítési módja a szabályozási tervlap jelölésének megfelelően: szabadonálló.
d) Az övezetben a kialakítható legkisebb telekterület méret: 1500 m2.
e) Az övezet építési telkeinek legkisebb mérete: szélesség: 25,00 m vagy mélység: 50,00 m.
f) Az övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.
g) Zöldfelület legkisebb mértéke: 30%, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be.
h) Az övezeten belül újonnan beépítésre, vagy jelentős átépítésre kerülő területek esetén terepszint alatti építmények közül pince csak épület alatt helyezhető el, önállóan, épület nélkül nem létesíthető.
i) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes KöM-EüM együttes rendelet szerinti gazdasági területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.
j) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:
- hulladéktartály-tároló,
- kirakatszekrény,
- kerti építmény,
- kerti víz és fürdőmedence, napkollektor,
- kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
- siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló,
- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,
- szabadonálló és legfeljebb 6,00 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop,
k) Parkolási lehetőséget, gépjárművek tárolását saját területen kell kialakítani.
l) Az építési vonalra építészetileg nem kialakított homlokzatú építmények (pl. nyitott vasvázas szín, stb.) nem kerülhetnek. Takarásukról a főépülettel, rendeltetésszerűen kiképzett reklámfelülettel, vagy örökzöld növényzettel gondoskodni kell. Tevékenységhez esetleg szükséges toronyszerű építmények utcaképi elemet ne képezzenek.
m) Az utcavonalon épülő kerítések min. 160 cm magasságúak, lehetőleg áttörtek és utcaképbe illőek legyenek. Ennek megfelelően tájidegen építőanyagok a kivitelezés során ne kerüljenek felhasználásra.
(3) KG2- elű építési övezet: kereskedelmi, szolgáltatói tevékenység céljára szolgáló területek az ipari park területén.
a) Az övezetben elhelyezhetők:
- iroda, szolgáltató kereskedelmi és vendéglátó létesítmények, azok számára lakások és ezek rendeltetésszerű használatához szükséges olyan kiszolgáló műhelyek helyezhetők el, amelyek a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát hátrányosan nem befolyásolják,
- szélkerék valamint szélerőmű a védőtávolságok betartása mellett, magassági korlátozás nélkül.
b) Az építési övezet telkein a kereskedelmi, szolgáltató funkciójú épületet lehetőleg egy tömegben kell elhelyezni.
c) Az övezet telkeinek beépítési módja a szabályozási tervlap jelölésének megfelelően: szabadonálló.
d) Az övezetben a kialakítható legkisebb telekterület méret: 3000 m2.
e) Az övezet építési telkeinek legkisebb mérete: szélesség: 50,00 m.
f) Az övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.
g) A terület min. 40%-át gyalogos, burkolt fórumként (növénytelepítéssel) kell kialakítani.
h) Az övezetben terepszint alatti építmények közül pince csak épület alatt helyezhető el, önállóan, épület nélkül nem létesíthető.
i) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes KöM-EüM együttes rendelet szerinti gazdasági területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.
j) Az építési övezet minden építési telkére biztosítani kell belső feltáró úttal, a gépjárművel történő közvetlen behajtási lehetőséget.
(4) IG-1 jelű építési övezet: nagyobb területigényű, egyéb iparterület a város különböző peremterületein.
a) Az övezet olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem elhelyezhetők.
b) Az övezetben kivételt képez az olyan jelentős mértékű zavaró hatású ipar elhelyezése, amely veszélyes (pl. tűz-, robbanás-, fertőzőveszélyes), bűzös vagy nagy zajjal jár.
c) Az övezet területén kivételesen elhelyezhető: a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások.
d) Az övezet telkeinek beépítési módja a szabályozási tervlap jelölésének megfelelően: szabadonálló. Oldalhatárra történő építés is engedélyezett, ha a szomszédos telek 6,00 méteres oldalkert méretét nem haladja meg a betartandó tűztávolság mértéke.
e) Az övezetben a kialakítható legkisebb telekterület méret: 1500 m2.
f) Az övezet építési telkeinek legkisebb mérete: szélesség: 25,00 m vagy mélység: 50,00 m.
g) Az övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.
h) Az övezetben az előkert minimális mérete: 15,00 méter.
i) A teljes közművesítettség és a technológiához tartozó ellátó, biztonsági rendszerek kialakítása kötelező.
j) Zöldfelület legkisebb mértéke: 30%, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be.
k) Az övezeten belül újonnan beépítésre, vagy jelentős átépítésre kerülő területek esetén terepszint alatti építmények közül pince csak épület alatt helyezhető el, önállóan, épület nélkül nem létesíthető, kivéve, ha a technológia azt megkívánja.
l) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes KöM-EüM együttes rendelet szerinti gazdasági területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.
m) Melléképületek és melléképítmények közül csak az üzemeltetéshez és a technológiához szükséges építmények helyezhetők el.
n) Parkolási lehetőséget, gépjárművek tárolását saját területen kell kialakítani.
o) A védőterületet annak terhére és annak a területén (telken belül) kell kialakítani, akinek a tevékenysége azt szükségessé teszi.
p) A területfelhasználási változás bekövetkeztéig a jelenlegi területfelhasználással kapcsolatos tevékenység fenntartható.
(5) IG-2 jelű építési övezet: Iparszerű tevékenységek területe a külterületen (pl. korábbi majorok területei, nagyüzemi, iparszerű állattartás)
a) Az övezetben volt majorok területei) környezetre nem jelentősen zavaró hatású tevékenység végezhető, az ehhez szükséges építmények, továbbá szélkerék és szélerőmű helyezhető el, az utóbbiak magassági korlátozás nélkül, a következő feltételekkel:
- a környezetterhelés sem a talajt, sem a vizeket, sem a szomszédos ingatlanokat nem veszélyeztetheti, tehát a technológia, az építmények, a telek és a védőterület kialakításánál az OTÉK 38. §. (3), (4), (6), (7) bekezdéseiben előírtak szerint kell eljárni,
- az övezetben elsődlegesnek kell tekinteni ipari tevékenység végzését (a volt szolgálati lakásoknak alárendelt szerepük van).
b) Az övezet telkeinek beépítési módja a szabályozási tervlap jelölésének megfelelően: szabadonálló.
c) Az övezetben a kialakítható legkisebb telekterület méret: 2000 m2.
d) Az övezet építési telkeinek legkisebb mérete: szélesség: 25,00 m vagy mélység: 50,00 m.
e) Az övezetben a közművesítettség mértéke: részleges.
f) Az övezetben az előkert minimális mérete: 15,00 méter.
g) Zöldfelület legkisebb mértéke: 30%, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be.
h) Építmények közül csak az üzemeltetéshez és a technológiához szükséges építmények helyezhetők el.
i) Parkolási lehetőséget, gépjárművek tárolását saját területen kell kialakítani.
j) Az övezetben látványtakaró védőfásítást kell telepíteni az övezet határain belül.
(6) IG-3 jelű építési övezet: Iparszerű tevékenységek, alternatív energiaforrások hasznosítására szolgáló épületek, építmények, berendezések így pl: szélkerék, szélerőmű területe az ipari park területén.
a) Az övezet telkein a fő funkciókat egy épületben kell elhelyezni (esetleg bővíthető formában), a tűzvédelmi, biztonsági, technológiai követelmények miatt különállóan elhelyezendő létesítmények kivételével. Az egyéb kiszolgáló funkciókat elsősorban a fő funkciókat is tartalmazó épületben, szükség esetén legfeljebb egy újabb épület kialakításával kell megoldani.
b) Az övezet telkeinek beépítési módja a szabályozási tervlap jelölésének megfelelően: szabadonálló.
c) Az övezetben a kialakítható legkisebb telekterület méret: 2000 m2.
d) Az övezet építési telkeinek legkisebb mérete: szélesség: 40,00 m.
e) Az övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.
f) A telek területének min. 20%-át aktív zöldterületként kell kialakítani.
g) Az övezetben terepszint alatti építmények közül pince csak épület alatt helyezhető el, önállóan, épület nélkül nem létesíthető, kivéve, ha a technológia azt megkívánja.
h) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes KöM-EüM együttes rendelet szerinti gazdasági területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.
i) Az építési anyagok megválasztásánál korszerű, esztétikus ipari építészeti elemeket kell alkalmazni.
j) Az építési övezet minden építési telkére biztosítani kell belső feltáró úttal, a gépjárművel történő közvetlen behajtási lehetőséget.
k) Az övezetben a telekhatárok mentén legalább egy sor fát kell telepíteni a tulajdonosnak, illetve védő zöldsávot kell kialakítani a termőhelyi adottságnak megfelelő honos fa- és cserjefajták többszintes ültetésével, zöldfelületi terv alapján.
l) Az övezetben ipari létesítményekre használatbavételi engedély csak a telken belüli növénytelepítést követően adható.
m) Fertőzés, robbanás- vagy tűzveszélyes anyagok átmeneti tárolása az illetékes szakhatóság engedélyével történhet.
(7) Gazdasági területre vonatkozó építési előírások:
Területfel-használási egység |
Övezeti |
Beépítés |
Maximális |
Legnagyobb beépíthetőség |
Kialakítható legkisebb telekterület méret |
Zöldfelület legkisebb mértéke |
Kereskedelmigazdasági szolgáltató terület |
KG |
SZ |
9,0 |
60 |
1500 |
30 |
KG2 |
SZ |
40,00* |
50 |
3000 |
40 |
|
Ipari Gazdasági terület |
IG1 |
SZ |
10,00** |
40 |
1500 |
30 |
IG2 |
SZ |
9,50** |
40 |
2000 |
30 |
|
IG3 |
SZ |
20,00** |
40 |
2000 |
20 |
**Kivéve közművek műtárgyai és kémények, továbbá szélkerék és szélerőművek.
Hétvégiházas üdülőterület
9. § (1) HÜ jelű építési övezet: egyedi telkes, hétvégi házas üdülőterület, 5,00 m építménymagasságot meg nem haladó épületek elhelyezésére szolgál.
a) Az övezetben legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületek helyezhetők el.
b) Az övezetben a terület rendeltetésével összhangban lévő, és azt szolgáló építmények helyezhetők el.
c) Az övezet telkeinek beépítési módja a szabályozási tervlap jelölésének megfelelően: szabadonálló.
d) Az övezetben a minimális telekméret: 720 m2. Az övezetben a maximális telekméret: 1600 m2, amennyiben két szomszédos, 800 m2-nél nagyobb telek összevonásra kerül a megengedett legnagyobb telekméret 2000 m2 lehet.
e) Az övezetben a közművesítettség mértéke: részleges. Szennyvízkezelésre és elvezetésre csak korszerű közműpótló berendezés alkalmazható.
f) Zöldfelület legkisebb mértéke: 60%.
g) Az övezetben csak magastetős épületek építhetők, 30-50o-os tetőhajlásszöggel.
h) Az övezeten belül újonnan beépítésre kerülő területek esetén terepszint alatti építmények közül pince csak épület alatt helyezhető el, önállóan, épület nélkül nem létesíthető.
i) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes KöM-EüM együttes rendelet szerinti üdülőterület területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.
j) Az előkert mérete a kialakult beépítésnek megfelelő legyen.
k) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:
- közműbecsatlakozási műtárgy,
- közműpótló műtárgy,
- hulladéktartály-tároló,
- kerti építmény,
- kerti víz és fürdőmedence, napkollektor,
- kerti épített tűzrakóhely,
- kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
- saját szükségletet kielégítő tüzelőanyag és gáztároló,
- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő.
l) Az övezetben különálló árnyékszék nem építhető, a meglévő különálló árnyékszékeket 5 éven belül meg kell szüntetni.
m) A Holt-Körös töltéslábától számított 6 m-es zöldsáv a holtág vizének kezeléséhez szükséges területnek fenntartandó.
(2) Hétvégiházas üdülőterület összefoglaló táblázata:
Terület- |
Övezeti |
Beépítés |
Maximális |
Legnagyobb beépíthetőség |
Kialakítható legkisebb telekterület méret / maximálistelekméret |
Zöldfelület legkisebb mértéke |
Hétvégiházas üdülőterület |
HÜ |
SZ |
5,00 |
10 |
720 / |
60 |
Különleges terület
10. § (1) A terv különleges területeit sajátos használatuk szerint: felsőfokú oktatás, piac, strand, temetők, szociális otthon, sporttelep, kórház, hulladékkezelés, vásártér és lovaspálya, stb. céljára lehet felhasználni a terv szerinti besorolásban.
(2) A különleges területeket a szabályozási terv az alábbi jelű építési övezetekbe sorolja:
(3) K-1: felsőfokú oktatás területe a városközpontban, telken belül fejleszthető, építménybővítés lehetőleg emeletráépítéssel és/vagy tetőtérbeépítéssel lehetséges max. 15,50 méteres építménymagassággal.
a) A területen az oktatáshoz és üzemeltetéshez szükséges épületek és építmények helyezhetők el.
b) Az övezet beépítési módja a szabályozási tervlap jelölésének megfelelően: szabadonálló.
c) Az övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.
d) Zöldfelület legkisebb mértéke: 40%.
e) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:
- hulladéktartály-tároló,
- kerti építmény,
- kerti víz és fürdőmedence, napkollektor,
- kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
- siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló,
- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,
- antennaoszlop, zászlótartó oszlop.
(4) K-2: strand, uszoda, gyógyfürdő, tervezett kemping területe.
a) A területen a rendeltetésnek megfelelő, üzemeltetéshez szükséges épületek, építmények helyezhetők el.
b) Az övezet telkeinek beépítési módja a szabályozási tervlap jelölésének megfelelően: szabadonálló.
c) Az övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.
d) Zöldfelület legkisebb mértéke: 60%.
e) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:
- hulladéktartály-tároló,
- kirakatszekrény,
- kerti építmény,
- kerti víz és fürdőmedence, napkollektor,
- kerti épített tűzrakóhely,
- kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,
- zászlótartó oszlop.
f) A technológiához szükséges műtárgyak elhelyezhetők.
g) Terepszint alatti létesítmények közül csak a rendeltetésnek megfelelő építmények helyezhetők el.
h) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes KöM-EüM együttes rendelet szerinti különleges területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.
(5) K-3: Mezőtúron a temetők területei
a) A temető (kegyeleti park) területén épület és építmény csak a temető működtetése érdekében létesíthető. (pl. ravatalozó, kolumbárium fal, sírbolt, szolgálólakás, szerszám és gépjárműtároló, hulladéktároló, stb.)
b) Az övezet beépítési módja a szabályozási tervlap jelölésének megfelelően: szabadonálló.
c) Az övezetben a közművesítettség mértéke: részleges.
d) Zöldfelület legkisebb mértéke: 60%.
e) A temető bővítésekor az új részen, telken belül 30 m széles, fásított védőterületet kell kialakítani.
f) A temetők és a kegyeleti park 50,00 méteres körzetében szórakoztató egység nem létesíthető. A védőtávolságokon belül nem létesíthető lakóépület, és fúrt ivóvízkút sem.
g) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:
- közműpótló műtárgy,
- hulladéktartály-tároló,
- kirakatszekrény,
- kerti építmény,
- kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő.
(6) K-4: szociális otthon területe a Szolnoki úton, bővíthető saját területén belül.
a) A területen a rendeltetésnek megfelelő épületeket, építményeket lehet elhelyezni.
b) Az övezet beépítési módja a szabályozási tervlap jelölésének megfelelően: szabadonálló.
c) Az övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.
d) Zöldfelület legkisebb mértéke: 40%.
e) Maximális építménymagasság: 12,50 m.
f) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:
- hulladéktartály-tároló,
- kerti építmény,
- kerti víz és fürdőmedence, napkollektor,
- kerti épített tűzrakóhely,
- kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő.
(7) K-5: sporttelep területe a Szolnoki úton, saját telkén belül fejleszthető.
a) A területen a rendeltetésnek megfelelő épületeket, építményeket lehet elhelyezni.
b) Az övezet beépítési módja a szabályozási tervlap jelölésének megfelelően: szabadonálló.
c) Az övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.
d) Zöldfelület legkisebb mértéke: 70%.
e) Maximális építménymagasság: 12,50 m.
f) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:
- hulladéktartály-tároló,
- kirakatszekrény,
- kerti építmény,
- kerti víz és fürdőmedence, napkollektor,
- kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,
- zászlótartó oszlop.
(8) K-6: városi kórház területe Mezőtúr központjában, telken belül fejleszthető.
a) A területen a rendeltetésnek megfelelő épületeket, építményeket lehet elhelyezni.
b) Az övezet beépítési módja a szabályozási tervlap jelölésének megfelelően: szabadonálló.
c) Az övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.
d) Zöldfelület legkisebb mértéke: 40%.
e) Maximális építménymagasság: 16,00 m.
f) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:
- hulladéktartály-tároló,
- kerti építmény,
- kerti víz és fürdőmedence, napkollektor,
- kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel
- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő.
(9) K-7: lovaspálya, hulladékudvar, gépjárműtelep és javítóbázis, építőanyag és ömlesztett anyag tárolóhely területe a volt városi szeméttelep helyén.
a) A területen a rendeltetésnek megfelelő épületeket, építményeket lehet elhelyezni (istálló, iroda, műhely, szociális épület, silók, raktárépület, gépjárműtároló, stb.).
b) Az övezet telkeinek beépítési módja a szabályozási tervlap jelölésének megfelelően: szabadonálló.
c) Az övezetben a közművesítettség mértéke: részleges.
d) Zöldfelület legkisebb mértéke: 50%.
e) A területet telken belül a kerítés mentén 3 m-es, többszintes zöldterületi sávval kell ellátni.
f) Maximális építménymagasság: 9,00 m.
g) Az övezetben terepszint alatti építmények közül csak a terület rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.
h) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes KöM-EüM együttes rendelet szerinti különleges területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.
i) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:
- közműbecsatlakozási műtárgy,
- közműpótló műtárgy,
- hulladéktartály-tároló,
- kirakatszekrény,
- kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
- állatkifutó,
- trágyatároló, komposztáló,
- siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló,
- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,
- zászlótartó oszlop.
(10) K-8: vásártér, nagykiterjedésű kereskedelmi célú terület a Földvári út déli oldalán.
a) A területen a rendeltetésnek megfelelő üzemeltetéshez szükséges épületeket, építményeket lehet építeni.
b) Az övezet beépítési módja a szabályozási tervlap jelölésének megfelelően: szabadonálló.
c) Az övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.
d) Zöldfelület legkisebb mértéke minimum 50%.
e) Maximális építménymagasság: 7,50 m.
f) Az övezetben terepszint alatti építmények közül csak a terület rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.
g) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes KöM-EüM együttes rendelet szerinti különleges területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.
h) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:
- hulladéktartály-tároló,
- kirakatszekrény,
- állatkifutó,
- trágyatároló, komposztáló,
- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,
- zászlótartó oszlop,
(11) K-9: felsőfokú oktatás vendégháza, gyakorló és bemutatóhely a külterületen.
a) A területen a rendeltetésnek megfelelő üzemeltetéshez szükséges épületeket, építményeket lehet építeni.
b) Az övezet telkeinek beépítési módja a szabályozási tervlap jelölésének megfelelően: szabadonálló.
c) Az övezetben a közművesítettség mértéke: részleges.
d) Legkisebb zöldfelület mértéke minimum 50%.
e) Maximális építménymagasság: 7,50 m.
f) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:
- közműbecsatlakozási műtárgy,
- közműpótló műtárgy,
- hulladéktartály-tároló,
- kerti építmény,
- kerti víz és fürdőmedence, napkollektor,
- kerti épített tűzrakóhely,
- kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
- állatkifutó,
- trágyatároló, komposztáló,
- siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló,
- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,
- szabadonálló és legfeljebb 6,00 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.
(12) K-10: Vizes élőhely, bemutatóhely jóléti tóval a belterület D-Ny-i peremén.
a) Tájrehabilitációval, tájrendezéssel a területet alkalmassá kell tenni a funkció használatára.
b) A területen a rendeltetésnek megfelelő épületeket, építményeket (magasles, stég, esőbeálló, csónakkikötő, stb.) lehet elhelyezni.
c) Az övezet beépítési módja a szabályozási tervlap jelölésének megfelelően: szabadonálló.
d) Az övezetben a közművesítettség mértéke: részleges.
e) Zöldfelület legkisebb mértéke a vízfelületen kívüli felület minimum 80%-a.
f) Maximális építménymagasság: 3,00 m, magasles esetén: 5,00.
g) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:
- közműbecsatlakozási műtárgy,
- közműpótló műtárgy,
- hulladéktartály-tároló,
- kerti építmény,
- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,
- a vízkormányzás műtárgyai.
h) A területen elhelyezésre kerülő tájékoztató táblák természetes anyagból készüljön.
i) A vízfelület nagysága nem csökkenthető.
(13) K-11: szilárd hulladék-lerakóhely területe a külterületen. (hrsz: 0906/7, 030/2)
a) A területen a rendeltetésnek megfelelő épületeket, építményeket, hulladékudvart, továbbá szélkereket, szélerőművet lehet építeni.
b) Az övezet beépítési módja a szabályozási tervlap jelölésének megfelelően: szabadonálló.
c) Az övezetben a közművesítettség mértéke: részleges.
d) Maximális építménymagasság: 4,50 m, a magassági korlátozás szélkerékre, szélerőműre nem vonatkozik.
e) A terület a szemétlerakás megszűnése után rekultiválandó, erdőterületként (gazdasági) kell a továbbiakban azt hasznosítani.
f) A rekultivációt követően a zöldfelület legkisebb mértéke: 40%.
g) A rekultivációt követően a területet telken belül a kerítés mentén 3 méteres többszintes zöldterületi sávval kell ellátni.
h) Az övezet területétől jelenleg 1000 m-es védőtávolságán belül lakóépület nem helyezhető el. Ez csak a hulladéklerakó rekultivációja után módosulhat.
i) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:
- közműbecsatlakozási műtárgy,
- közműpótló műtárgy,
- hulladéktartály-tároló,
- siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló,
- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő.
(14) K-12: folyékony hulladék, szennyvízkezelés, szennyvíziszap elhelyezésének területe.
a) Az övezetben a technológiának és az üzemeltetésnek megfelelő épületet, építményt és műtárgyakat lehet elhelyezni.
b) Az övezet telkeinek beépítési módja a szabályozási tervlap jelölésének megfelelően: szabadonálló.
c) Az övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.
d) Zöldfelület legkisebb mértéke: 40%.
e) Maximális építménymagasság: 7,50 m.
f) Az övezet területétől 300 m-es védőtávolságán belül lakóépület nem helyezhető el.
g) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:
- közműbecsatlakozási műtárgy,
- hulladéktartály-tároló,
- siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló,
- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő.
(15) K-13: volt katonai gyakorlótér a külterületen, jelenleg is HM kezelés alatt.
a) Az övezetben csak a HM működéséhez szükséges épületet, építményt lehet elhelyezni, a HM tulajdon fennmaradásáig.
b) Az övezet beépítési módja a szabályozási tervlap jelölésének megfelelően: szabadonálló.
c) Az övezetben a közművesítettség mértéke: részleges.
d) Zöldfelület legkisebb mértéke: 80%.
e) Maximális építménymagasság: 4,50 m
(16) K-14: bányatelkek, téglagyár nyersanyag lelőhelyei a külterületen
a) Az övezetben a technológiához szükséges építményt lehet elhelyezni.
b) Az övezet beépítési módja a szabályozási tervlap jelölésének megfelelően: szabadonálló.
c) Az övezetben a közművesítettség mértéke: részleges.
d) Maximális építménymagasság: 7,50 m
e) A bányatelek határai közt fekvő ingatlant telekosztás céljára megosztani, vagy azon építeni a bányavállalkozó hozzájárulásával szabad.
(17) A létesítmények parkoló igényeit telken belül kell biztosítani.
Összefoglaló táblázat
Terület- |
Övezeti |
Beépítés |
Maximális |
Legnagyobb |
Kialakítható legkisebb telekterület |
Zöldfelület |
Különleges |
K-1 |
SZ |
15,50 |
40 |
K |
40 |
Övezetek részletes előírásai; Közlekedési és közműterület övezet
11. § (1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével – a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelevezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, vízi és légi közlekedés, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) Az általános közlekedési és közműterület a szabályozási terv KK jelű övezetbe sorolja, a közforgalmú vasutak területét VA jelű övezetbe sorolja.
(3) A (2) bekezdésben jelölt övezetben elhelyezhetők a közlekedést kiszolgáló:
- közlekedési építmények,
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
- igazgatási épület,
- a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás.
(4) Az övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.
(5) A közlekedési területeket, létesítményeket, azok szabályozási szélességeit és védőtávolságait a szabályozási terv ábrázolja.
(6) Az utak szabályozási szélességén belül létesítményt elhelyezni csak a közlekedési űrszelvény megtartásával szabad. E területsávba eső meglévő épületeken végezhető építési tevékenység az illetékes közlekedési felügyelet állásfoglalásának figyelembevételével engedélyezhető.
(7) Az (1) bekezdés szerinti terület sajátos használata, rendeltetése szerint Mezőtúr városban az alábbiakra tagozódik:
a) II. rendű országos főközlekedési út, jele: KK-1. 46. sz. Törökszentmiklós-Mezőberényi út kül- és belterületi szakasza. Belterületi szakasz: Miklósi út-Puskin út-Bajcsy Zs. út-Szabadság tér-Dózsa Gy. út-Kossuth tér-Erkel F. út. Építési területe: 16,00-22,00 m, burkolati szélesség: 7,00 m. A várost elkerülő szakasz megépítésével a belterületi szakasz KK-3 övezetbe (gyűjtő út) kerül.
b) Országos mellékutak, jele: KK-2
- 4202 jelű Kisújszállás-Mezőtúr összekötő út kül- és belterületi szakasza. Belterületi szakasz: Túrkevei út-Kossuth út-Kossuth tér, szintbeli vasúti kereszteződéssel, változó 25,00-35,00 m szabályozási szélességgel,
- 4232 jelű Kétpó-Mezőtúr összekötő út kül- és belterületi szakasza. Belterületi szakasz: Szolnoki út 30,00 m szabályozási szélességgel, ami 22,00-re csökken a Bajcsy Zs. úti becsatlakozás előtt,
- 4628 jelű Tiszaföldvár-Mezőtúr összekötő út kül- és belterületi szakasza. Belterületi szakasz: Földvári út 16,00 - 35,00 m szabályozási szélességgel,
- 4631 jelű Szarvas-Mezőtúr összekötő út kül- és belterületi szakasza. Belterületi szakasz: Rákóczi út-Sugár út, változó, 16,00-24,00 m szabályozási szélességgel.
c) Országos mellékutak OTÉK által előírt építési területe: 30 m, burkolati szélessége: 7,00 m
d) Az országos mellékutak külterületi szakaszain közút tengelyétől számítva, 50-50 m védőtávolságot kell biztosítani.
e) Helyi gyűjtőutak, jele: KK-3 az SZ-2 tervlapon ábrázoltak szerint:
- Munkás út, vasúttól É-ra, kialakult szabályozási szélessége: 14-15 m,
- Széchenyi út (Cs. Wágner és Szolnoki u. között) szabályozási szélesség 22 m,
- Vásárhelyi Pál út (Szolnoki és Földvári út között) szabályozási szélesség 16 m.,
- Szigony út (Földvári u. és Balassa B. u. között) szabályozási szélesség 12-16 m,
- Eper út (Puskin út és Szolnoki út között) szabályozási szélesség 14 m,
- Székes út (Puskin út és vasúti kereszteződés között), leágazása a MÁV állomáshoz a Köztársaság út szabályozási szélesség 16-20 m,
- Kürt utca (Bajcsy Zs. u. és Kossuth u. között) szabályozási szélesség 15 m,
- Petőfi út (Bajcsy Zs. u. és Kossuth u. között) szabályozási szélesség 17 m,
- Balassa Bálint út (Földvári u. és Sugár út között) szabályozási szélesség 20 m,
- Bajcsy Zs. út (Rákóczi u. és Földvári u. között) szabályozási szélesség 20 m,
- Fóti út (Kiss János u. és Rákóczi út között) szabályozási szélesség 16 m.,
- Kiss János út (Rákóczi út és Fóti út között) szabályozási szélesség 16 m,
- Gorkij út (Rákóczi út - volt ÁG Központ között) szabályozási szélesség 16 m,
- Ipari park belső feltáró útjai. Szabályozási szélesség 28 m,
A helyi gyűjtőutak OTÉK által előírt építési területe 22 m, burkolati szélessége 6,0 m.
f) Tervezett utak:
- Északi iparterületi feltáró út (46. sz. út és a 4202 sz. út között) szabályozási szélesség 2 2m,
- Észak-nyugati iparterületi feltáró és elkerülő út (Cs. Wagner u.-Szolnoki út-Földvári u.-Sugár út között) szabályozási szélessége min. 22 m.
g) Külterületi mezőgazdasági utak, jele: KK-4 Minimum 7,00 m építési területtel, a külterületi földek, majorok megközelítése céljából:
- Majorok bekötő útjai az egész külterületen,
- Északon: a jelenlegi szeméttelepi bekötőútja,
- Délkeleten: a Peresi holtág feltáró útja-gázüzem-szivattyúház (múzeum) bekötő útja-Hármas Kőrös,
- Délen: a szennyvíztisztító bekötő útja,
- Mesterszállás-Mezőtúr helyi összekötő út.
h) Tervezett külterületi feltáró utak: Az SZ-1 jelű tervlapon ábrázolt utak
- 4202 jelű Túrkevei útból északnyugati irányba kiágazó mellékút,
- 4628 jelű Tiszaföldvári út egyszerűsített vonalvezetésének szakasza,
- 4632 jelű Kétpói és a 4628 számú Tiszaföldvári út összekötő útja az Ipari Park mellett,
- 4631 jelű Szarvasi út új ága,
- 4631 jelű Szarvasi útból nyugati irányba kiágazó mellékút,
- a Pusztabánrévei csomópontnál északnyugati irányba húzódó mellékút,
- a 4631 jelű számú Szarvasi útból a közigazgatási terület délnyugati szegleténél nyugati irányba húzódó mellékút,
- a Mesterszállás irányába húzódó mellékutak összekötő útja,
- a Pusztabánréve telep alatt fekvő rizsföldek feltáró útjai,
- a 4631 jelű Szarvasi útból keleti irányba húzódó, és a belterület délkeleti oldalán lévő volt zártkertekig tartó összekötő út,
- a 4631 jelű Szarvasi útból a Bihari majornál leágazó, a Kőrös folyóig húzódó feltáró út,
- a Peresi holtág mentén húzódó feltáró út.
i) Települési kiszolgáló utak, jele: KK-5. Idetartoznak az eddig fel nem sorolt települési utak. OTÉK által előírt építési területe 12,0 m, burkolati szélessége 5,0 m.
j) Kerékpárút, jele: KK-6 OTÉK által előírt építési területe: 3,0 m. Meglévő kerékpárút, belterületen a 46-os út belterületi vonalát kísérve Puskin út, Bajcsy Zs. út, Szabadság tér, Dózsa Gy. út, Kossuth tér, közúti híd, Erkel F. út, Szolnoki út, Földvári út, Rákóczi út. Tervezett kerékpárút: Székes út, Balassa út, Kossuth út, Sugár út, a Szolnoki úti kerékpárút továbbvezetése az Ipari Parkhoz, a Hortobágy-Berettyó és a Körös folyó töltésein húzódó kerékpárút
k) A település egyéb be nem sorolt útjai vegyes forgalmú utak, gyalogutak KK-7 a Budapest-Keleti (Szolnok)-(Békéscsaba) Lökösháza vasúti fővonal és a Mezőtúr-Szarvas vasúti mellékvonal, jele: VA
(8) A közlekedési területek szélességét a terv szerint biztosítani kell. Mellettük csak akkor és úgy lehet építményt elhelyezni, amennyiben annak esetleg védőövezete sem érinti korlátozóan az út használati értékét.
(9) A vonatkozó védőtávolságokat az OTÉK 36. § (6)-(7) bekezdése tartalmazza.
(10) Külterületi mező- és erdőgazdasági (üzemi) utak, dűlőutak esetén az út tengelyétől mért 15-15 m-en belül építmény nem helyezhető el.
(11) Az országos- és gyűjtő utakat kétirányú járműforgalomra alkalmas útburkolattal és a belterület, illetőleg beépítésre szánt területek menti szakaszain kétoldali járdával, a kiszolgáló utakat egy- vagy kétirányú járműforgalomra alkalmas útburkolattal és legalább egyoldali járdával kell kiépíteni. Területükön szegélymentiként elhelyezhetők az út menti építmények közforgalmú gépkocsiparkolói. Minden új utcát legalább egyoldali cserjesorral kell ellátni, illetőleg ennek helyszükségletét biztosítani.
(12) Mindazon lakóutcánál, ahol további szabályozás szükséges, egy-egy építési engedély kiadásánál vagy kerítés építésénél az útszabályozást egyedileg kell vizsgálni, illetve megoldani.
(13) Gyalogos területeket a Településközpont vegyes övezetben díszburkolattal kell ellátni, területükön közművek térszint alatt helyezhetők el. Fenti területeken elhelyezhetők továbbá: képzőművészeti alkotások, szökőkutak, pihenőhelyek, utcabútor, közvilágítás, valamint a vendéglátó egységek teraszai. A megfelelő számú és mennyiségű növényállomány telepítéséről gondoskodni kell.
(14) Az igazgatási területen az épületek, építmények normatívák szerinti parkoló igényét telken belül kell biztosítani.
a) A már működő közintézmények meglévő közterületi parkolói fenntarthatók.
b) A lakóterületen működő vállalkozások, valamint a településközpont vegyes területen is teljes körűen ki kell elégíteni a parkolási normákat, elsősorban a telken belül. Amennyiben ez nem lehetséges, önkormányzati parkolási rendeletben kell szabályozni a szükséges parkolószám megvalósításának feltételeit.
c) Mozgássérültek részére megfelelő számú és eltérő méretű parkolókat úgy kell kijelölni, hogy biztosítva legyen a járművek akadálymentes megközelítése.
(15) Új épületek építése esetén gépjárművek tárolása csak saját telken belül engedélyezett.
(16) Az ipari park területén lévő utak építési (szabályozási) szélességen belül csak a közút létesítményei, utcabútorok, valamint a közművek létesítményei és berendezései helyezhetők el, illetve utcafásítás telepíthető.
(17) Az ipari park területén a gépjárműveket telken belül kell elhelyezni. A saját területen kialakított parkolási lehetőség nélkül a használatbavételi engedély nem adható ki. A rövid idejű parkolási igények kielégítése céljából leállósáv a közterületen is elhelyezhető, kérelemre ezek építését akkor lehet engedélyezni, ha a kérelmező a létesítés költségeit vállalja.
(18) A terv közlekedési és közműterületei közterületnek minősülnek.
(19) Közmű és hírközlési létesítmény belterületen csak közterületen helyezhető el, külterületen a hálózati infrastruktúrák és külterületi vezetékek biztonsági sávját a vonatkozó jogszabályok szerint kell biztosítani.
(20) A közművek – víz, gáz, villamosvezetékek – területigényes meglévő létesítményeit a tervlapon feltüntetett területen kell elhelyezni.
(21) A trafók, nyomásszabályozók, szennyvízátemelők, műsorsugárzók, víztornyok elhelyezése a településképet, műemléki környezetet nem zavarhatja.
(22) Az ipari park területén a meglévő közművek rekonstrukciója vagy új közműhálózat, közműlétesítmény kialakítása esetén területtakarékos elrendezésre kell törekedni.
(23) Az ipari park járulékos közműlétesítményeinek elhelyezésénél a környezetvédelmi és esztétikai követelményekre fokozott figyelmet kell fordítani.
(24) Az ipari park területén kiépítendő új elektromos, távközlési és egyéb hálózatot földkábellel kell kialakítani.
(25) A közigazgatási területen mikrohullámú sáv miatti építési korlátozással érintett földrészletek esetén:
32,00 méter (01295, 01300 hrsz)
33,00 méter (01301, 01290, 01286, 01283, 01284/2, 01270 hrsz)
35,00 méter (01285, 01275, 01271 hrsz)
37,00 méter (01269 hrsz)
38,00 méter (01268, 01244, 01243, 01240 hrsz)
45,00 méter (01242, 01207 hrsz)
46,00 méter (01241, 01227, 01211, 01208, 01206/1, 0663, 01250 hrsz) tartandó be a jelölt helyrajzi számú területeken.
Zöldterület
12. § (1) Zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület, Mezőtúron a közparkok és díszparkok területei tartoznak ebbe az övezetbe.
(2) A zöldterületet a szabályozási terv KP1, KP2 és KP3 jelű övezetekbe sorolja.
a) KP1 jelű övezetbe tartozik: Erzsébet-liget (a bányató körüli zöldterület).
b) A zöldterületen elhelyezhető:
- pihenést és a testedzést szolgáló építmények: sétaút, pihenőhely, gyermekjátszótér, stb.,
- vendéglátó épület,
- a terület fenntartásához szükséges épület.
c) Az övezetben a közművesítettség mértéke: részleges.
d) KP2 jelű övezetbe tartoznak a díszparkok: Kossuth tér, Szabadság tér, Petőfi tér, Alkotmány tér, Ságvári park. A díszpark az esztétika mellett pihenő funkciót láthat el, területükön játszótéri berendezéseken, köztárgyon kívül más nem helyezhető el.
e) KP3 jelű övezet az Ipari park területén található zöldterület, gáz közművezeték földben történő fektetésén kívül más nem helyezhető el a területén.
(3) A közparknak közútról közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.
(4) A zöldterületeknek kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetőnek és használhatónak kell lenni.
(5) Az Ipari park területén található KP3-jelű közpark területén húzódó gázvezeték 12-12 m-es védőtávolságán belül fa nem ültethető.
(6) A zöldterületek övezeteire vonatkozó építési előírások összesítése:
Terület- |
Övezeti |
Beépítés |
Maximális |
Legnagyobb beépíthetőség |
Kialakítható legkisebb telekterület méret |
Zöldfelület legkisebb mértéke |
Zöldterület |
KP1 |
SZ |
4,50 |
2 |
K |
80 |
Erdőterület
13. § (1) Az erdőterület Mezőtúron a szabályozási tervlapon került kijelölésre.
(2) Az erdőterület a szabályozási terv az EG, ET, EV jelű övezetekbe sorolja.
(3) Az EG jelű övezetbe a gazdasági hasznosítású, jelentősebb erdőterületek kerültek besorolásra.
a) Az övezetben a terület rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el, max. 0,5 %-os beépítettséggel.
b) Az övezetben épület csak legalább hiányos közművesítettség esetén létesíthető.
(4) Az ET jelű övezetbe az „Alsórészi Túl, a Körös Erdeje” került besorolásra.
a) Az övezetben a terület rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el, max. 2 %-os beépítettséggel.
b) Az övezetben épület csak legalább hiányos közművesítettség esetén létesíthető.
(5) Az EV jelű övezetbe a védelmi célú erdőterületek, erdősávok kerültek besorolásra.
a) Az övezetben építmények nem helyezhetők el.
b) A védelmi célú erdőterületeket kötelező fenntartani működő külterületi majorok, telephelyek, üzemek környezetre gyakorolt káros hatásaik csökkentése érdekében, illetve azok látványtakarása szempontjából.
c) Létesítendő véderdők területeit erdészeti eszközökkel - minimum 80%-os borítottsággal – kell beültetni.
(6) Az E - jelű övezetre vonatkozó építési előírások:
Terület- |
Övezeti |
Beépítés |
Maximális |
Legnagyobb beépíthetőség |
Kialakítható legkisebb telekterület méret |
Gazdasági célú Erdőterület |
EG |
SZ |
4,50 |
0,5 |
100 000 |
Turisztikai célú erdőterület |
ET |
SZ |
4,50 |
2 |
100 000 |
Védelmi célú erdőterület |
EV |
- |
- |
- |
- |
Mezőgazdasági terület
14. § (1) A mezőgazdasági terület Mezőtúron a szabályozási tervlapon került kijelölésre.
(2) A mezőgazdasági övezetek földrészletei a növénytermesztési és állattenyésztési tevékenységek területei, ezért jellemzően a mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás és egyéb kereskedelmi szolgáltató tevékenységekkel kapcsolatos építmények helyezhetők el, azonban az övezeti előírásokban foglalt feltételek biztosítása esetén lakóépület is elhelyezhető illetve építhető.
(3) Az övezetben épület, építmény csak szabadonállóan helyezhető el, legalább 10 m mélységű előkertet és a szomszédos telekhatártól minimum 6 m oldaltávolságot kell biztosítani.
(4) Az épületek földszinti padlószintje maximum 70 cm-rel emelhető ki a terepszinthez viszonyítva.
(5) A mezőgazdasági területet a szabályozási terv az alábbi övezetekbe sorolja:
- M: általános mezőgazdasági (szántó, gyep) területek,
- ME: extenzív hasznosítású területek,
- MGY: gyep, legelő művelési ágú területek ,
- MK: volt zártkertek területe ,
- MÜ: mezőgazdasági üzemi terület, volt major területek meglévő beépítéssel.
(6) Az M jelű övezetben:
a) Az övezetben elhelyezhető tanyaépület max. 4,50 m építménymagassággal, továbbá állattartó épületet, mezőgazdasági termény és géptároló, fóliasátor, stb. technológia függvényében max. 7,50 m építménymagassággal.
b) Az övezetben a beépítési mód a (3) bekezdés alapján: szabadonálló.
c) Az épületek építészeti megjelenése tájba illő legyen. Az épületek magastetővel kerüljenek kialakításra, 30-40o-os hajlásszöggel.
d) Az övezetben a beépíthető legkisebb telekterület: 720 m2. Lakóépület építése esetén: 6000 m2.
e) Az övezetben a közművesítettség mértéke: hiányos, lakóépület építése esetén legalább részleges legyen.
f) A 3000 m2-nél kisebb területű meglévő telkeken a már meglévő lakóépület fenntartható, felújítható, de további növelése (alapterület-bővítés, emeletráépítés, tetőtér beépítés) nem engedélyezhető.
g) Az övezetben az építmények területét a mezőgazdasági művelés alól ki kell vonni.
h) Az M-jelű általános mezőgazdasági övezetben a szabályozási terv által építési tilalommal terhelt területen nem lehet építeni (lineár öntözőrendszerrel ellátott terület, rizsföldek).
i) Az övezetben szélkerék létesíthető a vonatkozó telepítési előírások betartása mellett. Ebben az esetben magassági korlátozás nincs.
(7) Az ME jelű övezetben:
a) Az extenzíven hasznosított szántóterületeken természet és tájbarát vetésszerkezet kialakítása szükséges lényegesen kevesebb és korszerűbb kemikália felhasználással.
b) Az övezetben az építés feltételei megegyeznek a (7) bekezdésben jelölt övezetre vonatkozó előírásokkal.
c) Az övezetben az építmények területét a mezőgazdasági művelés alól ki kell vonni.
(8) Az MGY jelű övezetben:
a) Az övezetben a többségében gyep, legelő művelési ágú területek viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet.
b) A helyileg védett füves élőhelyek, ősgyepek területén a gyep általában elsődlegesen védelmi funkciót lát el, a termelési, gazdálkodási funkció itt másodlagos.
c) Az övezetben csak a legeltető állattartáshoz szükséges építmények helyezhetők el.
(9) Az MK jelű övezet:
a) Mezőtúron ebbe az övezetbe tartoznak a volt zártkertek területei.
b) Az övezetben csak mezőgazdasági célú épület helyezhető el max. 4,50 m építménymagassággal.
c) A területen csak azon földrészletek építhetők be, amelyek a 720 m2-es területnagyságot elérik. A 720 m2-t el nem érő területrészeken csak növénytermesztés céljára szolgáló fóliasátor helyezhető el.
d) A 720 m2-t meghaladó nagyságú földrészleten mezőgazdasági terményfeldolgozó, szerszám, vegyszer, kisgép, terménytároló céljára szolgáló gazdasági épület helyezhető el, a földrészlet legfeljebb 3%-os beépítettségével.
e) Alsórészi regálé, Újvárosi regálé, valamint a Hídszegi kert területén meglévő lakóépületek területe nettó 25 m2-rel bővíthető, a lakóépületek felújíthatók, de új lakóépület nem létesíthető.
f) A beépíthető földrészletek min. szélessége 10,00 m lehet, az épületek közötti minimum 6 m védőtávolságot biztosítani kell.
g) Az övezetben a beépítési mód a (3) bekezdés alapján: szabadonálló.
h) Az épületek építészeti megjelenése tájba illő legyen. Az épületek magastetővel kerüljenek kialakításra, 30-45º-os hajlásszöggel.
i) Az övezetben a közművesítettség mértéke: hiányos, lakóépülettel rendelkező telkek esetében legalább részleges legyen.
(10) Az MÜ jelű övezet: Mezőtúr külterületén néhány major, gazdálkodó telephely területe.
a) Az övezetben – egyébként beépítésre nem szánt –, de az OTÉK által megengedett nagyobb beépítést igénylő, a mezőgazdasági termelés, tárolás, feldolgozás és állattartás építményei helyezhetők el. Az övezetben más jellegű, nem mezőgazdasági célú épület nem létesíthető.
b) Az övezetben a beépítési mód a (3) bekezdés alapján: szabadonálló.
c) Az övezetben a közművesítettség mértéke: részleges.
d) Az övezetben a maximális építménymagasság: 10,00 m, amely a technológia függvényében változhat.
e) A meglévő mezőgazdasági üzemi területen – amennyiben nincs – látványtakaró védőfásítást kell kialakítani, illetve pótolni annak hiányát.
f) Az üzemi építmények parkoló igényét a telken belül kell megoldani.
g) A keletkező szennyvizeket zárt, szigetelt szennyvíztárolóba kell gyűjteni és elszállítani.
h) Az övezetben az építmények és udvaruk területét a mezőgazdasági művelés alól ki kell vonni.
(11) A (2) bekezdésben jelölt övezetekre vonatkozó építési előírások összesítése:
Terület- |
Övezeti |
Beépítés |
Maximális |
Legnagyobb beépíthető- |
Kialakítható legkisebb telekterület |
Mezőgazdasági terület |
M, ME, |
Sz |
7,50 |
3 |
720 |
Egyéb terület
- VT-1: a vízbázisok hidrogeológiai védőidoma,
- VT-2: a vízfolyások övezete kül- és belterületen (Hortobágy-Berettyó csatorna, Kőrös folyó, Holt-Kőrös ágak, jelentősebb öntöző és belvízcsatornák) ,
- VT-3: rekultivált bányató az Erzsébet liget területén és a város délnyugati részén lévő záportározó.
Értékvédelem
A műemlékek, a településszerkezet és a településkép védelme
16. § (1) A település és környékének műemlékeire, látnivalóira, a meglévő létesítmények megóvására kiemelt figyelmet kell fordítani.
(2) A település épített környezetének védelme, építészeti - utcaképi jellegzetességeinek megőrzése érdekében: műemléki környezet és helyi értékvédelmi terület került kijelölésre, amely a városközpont jelentős részét, több műemléki épületet is magába foglal.
(3) A műemlékekkel és azok közvetlen környezetével kapcsolatban területfelhasználás, építési munkák engedélyezésével, ezen építmények ellenőrzésénél a vonatkozó országos rendelkezéseket kell alkalmazni.
a) A műemléket, azok jellemző adatait ismertető táblával meg kell jelölni. (Erről az illetékes szervek, KöH, a műemlék tulajdonosa, stb. gondoskodik)
b) Ezen építményeket érintő, illetve azok közvetlen környezetében a műemlék külső megjelenését, érvényre jutását befolyásoló – egyébként bejelentés alapján végezhető – építési munka csak építési engedély alapján végezhető. Az egyébként bejelentés nélkül végezhető építési munkákat is bejelentéshez kell kötni.
c) Műemlék épületekkel kapcsolatos építési ügyekben a KÖH az építési hatóság, míg a műemléki környezetben lévő épületek építési ügyeiben szakhatóságként működik közre.
(4) A védelemre kijelölt településszerkezeti területen – halmazos szerkezetű településrészen a védelem érdekében az elvi és építési engedély kiadása előtt a települési főépítész véleményét ki kell kérni.
(5) A szabályozási terv a település területén az alábbi helyi művi értékvédelmi területeket jelöl ki:
a) településkarakter (településszerkezet) védelmi területe alsórész eredeti halmazos szerkezetű, városmag területe (É-2 típusú védelem)
b) egyedi művi védelem (É-6, É-7 típusú védelem)
(6) Egyedi művi védelem: az országos műemléki védelem alatt álló épületek:
- Református Nagytemplom, Kossuth tér 7., hrsz. 5, Barokk stílus 1700-1716, átalakítva, Klasszicista stílusban 1814-1845 között, Elsőfokú műemléki védelem: M I 3979.,
- Kiállító csarnok, volt Zsinagóga, Múzeum tér 1., hrsz. 167, Klasszicista stílus 1830., Másodfokú műemléki védelem: M II. 3978,
- Római katolikus templom, Szabadság tér 1., hrsz. 66, Klasszicista stílus 1817-1822., Másodfokú műemléki védelem: M II. 3976,
- Újvárosi református templom, Szegedi Kiss István tér, hrsz. 2891., Neogót stílus 1894-1896. Tervezte Nagy Virgil. Kivitelezők: Schvek Kálmán és Wagner József. Berendezése neogótikus, faragott szószék, Ruprich Károly műasztalos munkája, orgona Bokor Károly ceglédi műhelyéből. Másodfokú műemléki védelem: M II. 10324,
- Vasútállomás-felvételi épület, hrsz. 1230, Romantikus stílus, 1860. Másodfokú műemléki védelem: M II. 9957,
- Volt Bolváry-kúria, Bajcsy-Zsilinszky E. u. 41., hrsz. 501, Klasszicista stílus, XIX. század. Harmadfokú műemléki védelem: M III. 3977,
- Kossuth ház, Kossuth u. 7., hrsz. 178. A kórház udvarán. Harmadfokú műemléki védelem: M III. 1011 5,
- Szegedi Kis István Gimnázium és Szakközépiskola, Kossuth u. 2., hrsz: 173/1., Épült 1888-1889-ben, Benkó Károly tervei alapján. Harmadfokú műemléki védelem: M III. 10455,
- Volt Albrecht-kastély, Pusztabánréve 3. kerület, hrsz: 13232/2. Épült a XIX. század elején. Harmadfokú műemléki védelem: M III. 9563.
(7) Az (6) bekezdésben felsorolt országos műemléki védelem alatt álló épületek és műemléki környezetük határvonalát a szabályozási terv = SZ-1, SZ-2 jelű tervlap tünteti fel.
(8) A helyi védelem alatt álló épületek listáját az 1. melléklet tartalmazza.
Természet és tájvédelem
17. § (1) A természet és tájvédelmi területeket a védett természeti területek és a védetté nem nyilvánított természeti területek alkotják. Védett természeti terület Mezőtúron a Kőrös-Maros Nemzeti Park területének egy része. (SZ-1 jelű szabályozási tervlap alapján).
(2) Országos jelentőségű védett természeti területet érintő minden beavatkozáshoz az érintett Nemzeti Park Igazgatóság, mint elsőfokú természetvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalása szükséges.
(3) Régészettel érintett területeken mezőgazdasági művelés csak 30 cm mélységig folytatható, más jellegű tevékenység azonban nem végezhető. Régészettel érintett területnek minősülnek a szabályozási tervlapon ábrázolt területek.
(4) A régészeti lelőhelyek területén az építési engedélyezési eljárás során a területileg Illetékes Múzeumot meg kell keresni. Az I. fokú szakhatóság a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Megyei Múzeum. Amennyiben bármely területen végzett földmunkák során régészeti leletek kerülnek elő, a munkálatokat azonnal fel kell függeszteni és a területileg illetékes múzeumot haladéktalanul értesíteni kell.
Egyéb előírások
Telekkiosztás, telekrendezés általános szabályai
18. § (1) Telkek kialakítása, telekrendezés (telekcsoport újraosztás, telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatár rendezés) csak a rendezési terv előírásaival összhangban történhet.
(2) A meglévő telkeket önálló telekké lehet osztani, ha a telekmegosztás után mindegyik új telek eléri az övezetben előírt telekterületet, szélességet vagy mélységet. Az előírt telekterület betartása mellett az előírt telekszélesség vagy telekmélység mérete 5%-kal csökkenthető.
(3) Telek kiegészítés abban az esetben is engedélyezhető, ha az ily módon kiegészülő telek előírás szerinti paraméterei kiegészítés után is kisebbek maradnak az övezetben előírt minimumnál, de az elcsatolással érintett telek továbbra is megfelel az övezeti előírásoknak.
Építmények elhelyezése, építési telkek beépítése
19. § (1) Egyedi telken melléképítmény önállóan nem építhető, csak abban az esetben, ha az építtető a lakózóna szerinti területet (sávot) szabadon hagyja.
(2) A lakótelken a gépjármű elhelyezését biztosítani kell telken belül:
- a főépület részeként, vagy
- melléképület részeként, vagy
- szabad területen az építési helyen belül.
(3) A településre beérkező főforgalmi utak mellett a belterületi határtól számított 100 m-es sávban a településsziluett védelmének érdekében településképet rontó épület, építmény nem helyezhető el. Meglévő építmény esetében védőfásítással kell gondoskodni a látványtakarásról.
Az építmény és a telekhatár közötti távolság
20. § (1) Az előkert mérete 0,00-5,00 m közötti az egyes építési övezetekben.
a) A kötelező építési vonal távolsága a szabályozási vonaltól megegyezik az adott övezetben előírt előkert méretével.
b) 0,00 méter előkert esetén a kötelező építési vonal megegyezik a szabályozási vonallal.
c) Foghíj telek beépítése esetén a tömbre előírt előkert méretet a szomszédos telkek beépítési adottságait alapul véve kell meghatározni. (beépítési mód, előkert, tetőidom, stb.)
(2) Oldalhatáron álló beépítés esetén az épületet közvetlen a telekhatárra kell elhelyezni.
(3) Az oldalkert mérete zártsorú beépítési mód esetén 0,00 m, egyébként az alábbi táblázat szerint lehet meghatározni:
- Beépítési mód: Az oldalkert legkisebb mérete
- Szabadon álló: A megengedett legnagyobb építménymagasság fele*
- Oldalhatáron álló: A megengedett legnagyobb építménymagasság*
*Amennyiben a két szomszédos földrészlet más-más építési övezetbe esik akkor a nagyobb megengedett építménymagasságot kell alapul venni.
(4) Az elő-, oldal-, illetve hátsókert meghatározásával kialakuló építési helyet (az építmény elhelyezésére szolgáló telekrészt) határoló építési határvonalakat az építési, illetve elvi építési engedélyezési tervben fel kell tüntetni.
Építmény elhelyezése közterületen
21. § Közterületen gépkocsi tároló nem létesíthető, egyéb építmény a vonatkozó övezeti előírásoknak megfelelően helyezhető el.
Építmények közötti legkisebb távolság
22. § (1) Az építmények között megengedett legkisebb távolságot jogszabály vagy az érintett szakhatóság előírása alapján kell meghatározni. Az építményektől, azok kialakult környezetétől, illetve a környezetre gyakorolt hatásoktól függően érintett szakhatóság lehet:
- tűzvédelmi,
- építésügyi,
- állategészségügyi,
- környezetvédelmi,
- közlekedési szakhatóság.
(2) Az építmények között megengedett legkisebb távolság több, különböző jogszabályi, illetve szakhatósági előírás esetén a legnagyobb érték.
(3) A szakhatósági előírást a tervező feladata beszerezni és az elvi építési engedélyezési vagy az építési engedélyezési tervhez csatolni, amennyiben az oldalkert mérete vagy az építmények közötti tervezett szakhatósági előírás alapján kerül meghatározásra.
Környezetvédelmi szabályok; A. Általános előírások
23. § (1) Új beruházások, létesítések engedélyezéséhez meg kell követelni a várható hatások vizsgálatát és dokumentálását.
(2) Külterületen létesített, települési környezetet potenciálisan zavaró, szennyező tevékenységű létesítmény védőtávolsága a belterület határát nem érintheti.
(3) Kommunális és ipari hulladékot a kijelölt telephelyre kell szállítani, és ott kell ártalmatlanítani. Az esetleges keletkező veszélyes hulladékokat csak az illetékes hatóságok által előírt módon lehet átmenetileg tárolni, majd rendszeresen el kell szállítani, a kijelölt ártalmatlanítóba.
(4) Az Ipari park telephelyein anyagot tárolni csak a közterület felöl épülettel és (vagy) zöldsávval takartan lehet.
(5) Az Ipari park területén a termelő tevékenységet úgy kell végezni, hogy a talajt, talajvizet ne szennyezhesse.
(6) Az Ipari parkban keletkezett kommunális és ipari jellegű, valamint szennyezett és nem szennyezett vizeket a telken belül elválasztó rendszerű csatornával kell összegyűjteni és szükség esetén előtisztítást követően lehet a közüzemi csatornahálózatba bevezetni.
(7) Az Ipari park területére – az uralkodó szélirányt és a terület városban való elhelyezkedését figyelembe véve – jelentős légszennyezéssel járó, fertőzésveszélyes vagy bűzös technológiát nem lehet telepíteni.
B. Földvédelem
C. Vízkészletek védelme
D. Levegőtisztaság-védelem
E. Zaj és rezgés elleni védelem
F. Élővilág, élőhelyek védelme, tájvédelem
- iparterületek térségében,
- szeméttelepek körül,
- szennyvíztisztító telep körül,
- külterületi majorok körül,
- mezőgazdasági művelés alatt álló nagyüzemi táblákat elválasztó utak mentén.
G. Hulladékgazdálkodás, ártalmatlanítás
Sajátos jogintézmények; Építési tilalmak és korlátozások
24. § (1) Az Étv. 20. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint a rendezési tervben meghatározott területeken a településrendezési feladatok megvalósítására és a természeti, környezeti veszélyeztetettség megelőzésére az érintett területeken változtatási, telekalakítási illetőleg építési tilalom rendelhető el.
a) Építési tilalom kerül bejegyzésre:
- Belterületen: az SZ-2 jelű terven jelölt alábbi helyrajzi számú telkeknél: 39, 2407, 4391, 4920, 4921, 4922,
- Külterületen: az SZ-1 jelű terven ábrázolt lineár öntözött területeknél.
b) Változtatási tilalom kerül elrendelésre az alábbi területekre: A belterülettől északra lévő területek.
c) Az Önkormányzat részére elővásárlási jogot kell biztosítani parkolási terület céljából: Belterületen az SZ-2 jelű terven jelölt 46, 47. hrsz-ú lakóingatlanok.
(2) Jelen rendelet 1. § (4) bekezdésben jelölt területeken a beépítés szabályait részleteiben kidolgozó szabályozási terv elkészültéig rendelendő el változtatási tilalom.
(3) A sajátos jogintézményekkel kapcsolatosan az Étv. 20, 21, 22, 23. § előírásait kell figyelembe venni és alkalmazni.
Záró rendelkezések; Hatályba lépés
25. § (1) Jelen rendelet és a rendelet mellékletét képező Szabályozási terv 2004. év március hó 1. napján lép hatályba.
(2) Hatályba lépésével egyidejűleg az 1992. évi 8. sz. rendelet Mezőtúr város Általános Rendezési Tervének szabályozási előírásairól, valamint a 4/1995. (III.9.) önkormányzati rendelet a Városközpont Részletes Rendezési Tervéről hatályát vesztik.
(3) Jelen rendelet előírásait a hatályba lépést követően indított engedélyezési eljárásoknál kell alkalmazni.
Az 1.függelék az 5/2008.(II.29.) számú önkormányzati rendelet 1.§ szerint módosított szöveg.