1. § A rendelet hatálya kiterjed Tiszatenyő Községi Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló lakásokra, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre.

2. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló lakásokat

• a) szociális alapon, vagy
• b) költségelven,
• c) piaci alapon,
• d) szolgálati lakásként,
• e) „Fecskeház” - Fecskeházi lakásként (a továbbiakban: Fecskeházi lakás),
• f) szükséglakásként lehet bérbe adni.

(2) Költségelven és piaci alapon akkor lehet lakást bérbe adni, ha nincs olyan személy, aki a szociális alapú igénylés névjegyzékén szerepel.

(3) A bérbeadás (1) bekezdés a)-d) pontok szerinti módjáról a polgármester dönt.

(4) A szociális alapon bérbe nem adható lakásokat a rendelet 5. melléklete tartalmazza.

(5) A Fecskeházi lakásként bérbe adható lakásokat a rendelet 6. melléklete tartalmazza.

(6) A szükséglakásként bérbe adható lakásokat a rendelet 7. melléklete tartalmazza.

3. § (1) Szociális alapú önkormányzati bérlakás bérlőjéül legfeljebb öt év határozott időre Tiszatenyő község közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező nagykorú, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (a továbbiakban: Szt.) 3. §-ában meghatározott személy jelölhető ki.

(2) A kijelölés további feltétele, hogy az igénylő

• a) családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a kérelem elbírálását megelőző 6 hónap átlagát tekintve nem haladja meg a 86 000 Ft-ot,
• b) az Szt. szerinti, és a vele egy háztartásban élő hozzátartozójának vagyona nincs,
• c) saját maga, házastársa, élettársa és kiskorú gyermeke, valamint a vele együtt költöző családtagja
  • ca) lakástulajdonnal,
  • cb) állandó lakáshasználati joggal,
  • cc) önkormányzati tulajdonban lévő, szolgálati jogviszonyhoz, munkakörhöz kötött lakásra bérleti jogviszonnyal

  nem rendelkezik, vagy arról érvényesen írásban lemondott és a bérbeadó azt írásban elfogadta,

• d) a kérelem benyújtásának időpontjában korábbi, önkormányzati lakás bérletéből származó, az önkormányzatnál nyilvántartott tartozással nem rendelkezik,
• e) korábbi lakásbérleti szerződését az önkormányzat a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lt) 24. § (1) bekezdés a)-d) pontjai alapján öt éven belül nem mondta fel.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő igénylők között a rendelet 2. melléklete szerinti pontrendszer alkalmazásával sorrendet kell felállítani. Pontegyenlőség esetén a sorrendet sorsolással kell megállapítani.

(4) Az Önkormányzat a szociális helyzet alapján történő bérbeadás érdekében lakásigénylési névjegyzéket vezet. A Tiszatenyői Közös Önkormányzati Hivatal a lakásigénylés jogosultságát alátámasztó szociális helyzetre vonatkozó személyes adatokat az érintett írásbeli hozzájárulása alapján - az igénylés elbírálásáig, visszavonásáig, legfeljebb egy évig vagy a lakásbérleti szerződés megszűnéséig - kezeli.

(5) A szociális helyzetre vonatkozó személyes adatok mindazok az adatok, melyek az (1) bekezdés szerinti jogosultsági feltételek fennállásának megállapításához, valamint a 2. melléklet szerinti pontrendszer alkalmazásához szükségesek.

(6) Az igényeket a polgármesterhez címezve lehet benyújtani az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szempontok szerinti elbírálásához szükséges adattartalommal.

(7) A lakásigénylőt akkor lehet névjegyzékbe venni, ha a kérelmező, és valamennyi vele együtt költöző családtagja megfelel az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

(8) A névjegyzékbe vétel során a polgármester dönt az igénylő 2. melléklet alkalmazásával történő besorolásáról.

(9) A névjegyzék alapján a bérlő kijelöléséről a Képviselő-testület dönt.

4. § (1) Költségelven bérbe adott lakás bérlőjévé a kérelmező legfeljebb öt év határozott időre akkor jelölhető ki,

• a) ha neki, házastársának, élettársának és kiskorú gyermekének, valamint a vele együtt költöző családtagjainak Tiszatenyő Község közigazgatási területén
  • aa) lakható lakás tulajdonjoga,
  • ab) állandó lakáshasználati joga,
  • ac) önkormányzati tulajdonban lévő, szolgálati jogviszonyhoz vagy munkakörhöz kötött lakásra bérleti jogviszonya nincs, vagy arról érvényesen írásban lemondott és a bérbeadó azt írásban elfogadta,
• b) a kérelem benyújtásának időpontjában korábbi, önkormányzati lakás bérletéből származó, az Önkormányzatnál nyilvántartott tartozása nincs,
• c) akinek korábbi lakásbérleti szerződését az Önkormányzat az Lt. 24. § (1) bekezdés a)-d) pontjai alapján, öt éven belül nem mondta fel,
• d) ha neki, vagy a vele együtt költöző családtagjának van rendszeres jövedelme, és az egy főre eső jövedelem eléri a 66 000 forint összegét, egyedül élő esetén a 142 000 forintot.

(2) A 4. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő személyek közül a rendelet 3. melléklete szerinti szempontrendszer alkalmazásával a legtöbb pontot szerzett kérelmezőt, pontegyenlőség esetén a legtöbb pontot szerzett jelentkezők közül sorsolással kiválasztott személyt kell kijelölni. A bérlőkijelölésről a Képviselő-testület dönt.

5. § (1) Piaci alapon bérbe adott lakás bérlőjévé a kérelmező legfeljebb öt év határozott időre akkor jelölhető ki,

• a) ha neki, házastársának, élettársának és kiskorú gyermekének, valamint a vele együtt költöző családtagjainak Tiszatenyő község közigazgatási területén
  • aa) állandó lakáshasználati joga,
  • ab) önkormányzati tulajdonban lévő, szolgálati jogviszonyhoz vagy munkakörhöz kötött lakásra bérleti jogviszonya nincs, vagy arról érvényesen írásban lemondott és a bérbeadó azt írásban elfogadta,
• b) a kérelem benyújtásának időpontjában korábbi, önkormányzati lakás bérletéből származó, az Önkormányzatnál nyilvántartott tartozása nincs,
• c) akinek korábbi lakásbérleti szerződését az Önkormányzat az Lt. 24. § (1) bekezdés a)-d) pontjai alapján, öt éven belül nem mondta fel,
• d) ha neki, vagy a vele együtt költöző családtagjának van rendszeres jövedelme, és az egy főre eső jövedelem eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét,
• e) ha óvadék megfizetését vállalja.

(2) Az 5. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő személyek közül a legmagasabb bérleti díjat ajánló személlyel kell szerződést kötni. Azonos összegű ajánlat esetén a felajánlott óvadék összege a döntő, ezen túl a jelentkezők közül sorsolással kiválasztott személyt kell kijelölni. A lakás bérlőjének kiválasztására a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a bérleti díj nem lehet alacsonyabb a rendelet 1. mellékletében meghatározott díjnál, első alakalommal eredménytelenül zárult pályázat esetén a 2. vagy további pályázati eljárás során az 1. mellékletben meghatározott díj csökkenthető. A csökkentéssel megállapított díj nem lehet alacsonyabb a költség alapú bérlakásokra vonatkozó díjnál. A bérlőkijelölésről, valamint 2. vagy további pályázati eljárás során a díjcsökkentés mértékéről a polgármester dönt.

6. § (1) Szolgálati lakás igénylésére jogosultak, az alábbi jogosultsági sorrendben akkor jelölhetők ki, ha az önkormányzattal,

• a) önkormányzati fenntartású költségvetési szervvel,
• b) Tiszatenyő Községi Önkormányzat tagságával működő önkormányzati társulás által fenntartott intézménnyel,
• c) önkormányzati tulajdonosi részesedéssel működő gazdasági társasággal,
• d) Tiszatenyőn működő állami fenntartású oktatási-nevelési intézménnyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban állnak

(2) Szolgálati lakásként bérbe adott lakás bérlőjévé a kérelmező akkor jelölhető ki,

• a) ha neki, házastársának, élettársának és kiskorú gyermekének, valamint a vele együtt költöző családtagjainak Tiszatenyő község közigazgatási területén
  • aa) lakástulajdona,
  • ab) állandó lakáshasználati joga
  • ac) önkormányzati tulajdonban lévő, szolgálati jogviszonyhoz vagy munkakörhöz kötött lakásra bérleti jogviszonya nincs, vagy arról érvényesen írásban lemondott és a bérbeadó azt írásban elfogadta,
• b) a kérelem benyújtásának időpontjában korábbi, önkormányzati lakás bérletéből származó, az Önkormányzatnál nyilvántartott tartozása nincs,
• c) akinek korábbi lakásbérleti szerződését az Önkormányzat az Lt. 24. § (1) bekezdés a)-d) pontjai alapján, öt éven belül nem mondta fel.

(3) Az 6. § (1) bekezdés a-d) pontokban meghatározott feltételeknek megfelelő személyek közül a polgármester által meghatározott személlyel kell szerződést kötni. Az 5. § (1) bekezdés e) pontban meghatározott feltételnek megfelelő személyek közül bérlő kijelölési jog alapján a fenntartó által meghatározott, a polgármester által elfogadott személlyel kell szerződést kötni. A bérleti díj a rendelet 1. mellékletében költségalapú bérbeadásra vonatkozó díj.

(4) A szolgálati lakásokat a rendelet 5. melléklete tartalmazza.

7. § (1) Fecskeházi lakás bérlőjéül pályázat alapján, legfeljebb 5 év határozott időre az a 18. életévét betöltött, de 36. életévét be nem töltött magyar állampolgár jelölhető ki, aki foglalkoztatási jogviszonyra irányuló szerződéssel rendelkezik vagy vállalkozó.

(2) A kijelölés további feltétele, hogy

• a) az igénylő saját maga, házastársa, élettársa
  • aa) Tiszatenyő közigazgatási területén történő lakhatása lakástulajdon hiányában nem megoldott,
  • ab) állandó lakáshasználati joggal nem rendelkezik,
  • ac) önkormányzati tulajdonban lévő, szolgálati jogviszonyhoz, munkakörhöz kötött lakásra bérleti jogviszonnyal nem rendelkezik, vagy arról érvényesen írásban lemondott és a bérbeadó azt írásban elfogadta,
• b) a pályázó a pályázat benyújtásának időpontjában korábbi, önkormányzati lakás bérletéből származó, az önkormányzatnál nyilvántartott tartozással nem rendelkezik,
• c) a pályázó korábbi lakásbérleti szerződését az önkormányzat az Lt 24. § (1) bekezdés a)-d) pontjai alapján öt éven belül nem mondta fel,
• d) az igénylő nem az Önkormányzat vezető tisztségviselője, önkormányzati képviselő-testület tagja, valamint az előbbiek Ptk. szerinti közeli hozzátartozója.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő igénylők között a rendelet 4. melléklete szerinti pontrendszer alkalmazásával sorrendet kell felállítani. Pontegyenlőség esetén a sorrendet sorsolással kell megállapítani, a 30 év alatti pályázót azonban előnyben kell részesíteni.

(4) A 8. melléklet szerinti pályázatot a polgármesterhez kell benyújtani.

(5) A pályázat eredményéről a Képviselő-testület dönt.

(6) A Fecskeházi lakásért bérbeadó bérleti díjat nem állapít meg, a bérleti jogviszonyt azonban megszünteti, ha a bérlő

• a) a beköltözést követően a bérleményben nem létesít állandó lakóhelyet, és ezt a tényt lakcímkártyájával nem igazolja,
• b) havonta 10 000 Ft óvadékot nem fizet meg,
• c) az általa használt bérlemény rezsiköltségét nem fizeti ki.

(7) A (6) bekezdés szerinti óvadékot a bérbeadó kizárólag a bérlet időtartama alatt, a bérleményben és berendezési tárgyaiban bekövetkezett károk elhárítására, közüzemi tartozás kiegyenlítésére, továbbá – amennyiben a bérlő átadáskor ennek nem tesz eleget - a lakás megfelelő, rendeltetésszerű átadásához szükséges feltételek biztosítására használhatja fel. A kiköltözést követően a fel nem használt összeget egyösszegben ki kell fizetni a bérlő részére a kiköltözési átadás-átvételi jegyzőkönyv mindkét fél általi aláírásától számított 30 napon belül.

(8) Amennyiben a bérleti jogviszony megszűnik és a bérlő a bérleményt az önkormányzatnak nem adja át, a rendelet 13. §-ában foglaltaktól eltérően lakás esetén a költségalapon megállapított legmagasabb négyzetméterenkénti bérleti díj, alapulvételével köteles lakáshasználati díjat fizetni, mely összeg a hatodik hónap leteltével a már megállapított lakáshasználati díj négyszeresére növekszik.

8. § (1) Szükséglakásként önkormányzati lakás annak a Tiszatenyő Község közigazgatási területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személynek adható bérbe legfeljebb 6 hónap időtartamra, akinek a lakhatása másképp nem megoldott.

(2) A bérleti jogviszony időtartama egy alkalommal, legfeljebb 6 hónap időtartamra meghosszabbítható.

(3) A szükséglakásba legfeljebb kettő felnőtt és gyermekeik költözhetnek.

(4) A szükséglakásként bérbeadható lakások felsorolását a rendelet 7. melléklete tartalmazza.

(5) A szükséglakásként történő bérbeadásáról a polgármester dönt.

9. § (1) A bérlő hozzájárulása esetén a bérbeadó használhatja az óvadék tárgyát és rendelkezhet vele. Az óvadék tárgyának használata vagy az azzal való rendelkezés esetén a bérbeadó köteles legkésőbb az óvadékkal biztosított követelés esedékessé válásáig egyenértékű fedezettel helyettesíteni az óvadék eredeti tárgyát. Az egyenértékű fedezet az óvadék eredeti tárgyának helyébe lép.

(2) A bérleti szerződésben a bérlő és a bérbeadó megállapodhatnak abban, hogy a bérlő az óvadék tárgyát a kielégítési jog megnyílta előtt más, egyenértékű fedezettel helyettesítheti.

(3) A bérleti szerződésben a bérlő és a bérbeadó megállapodhatnak abban, hogy az óvadék tárgya vagy a biztosított követelés értékének változásakor a kötelezett kiegészítő biztosíték nyújtására, vagy a jogosult a túlzott biztosíték kötelezett részére való kiadására köteles. A kiegészítő biztosíték az óvadék eredeti tárgyának sorsát osztja.

(4) Egyéb értékpapír és pénzügyi eszköz esetében meg kell állapodni, hogy a bérbeadó a közvetlen kielégítés jogát gyakorolhatja, és meg kell határozni az értékelés módját.

10. § (1) A bérlő a bérleményért a hasznos alapterület és a komfortfokozat alapján bérleti díjat köteles fizetni. A bérleti díj összegét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) A bérlő a lakbért a szerződésben meghatározott összegben és havonta előre egy összegben, legkésőbb a hónap 15. napjáig köteles a bérbeadónak számla ellenében megfizetni.

11. § (1) A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a bérelt lakásban lakni.

(2) A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglaltak teljesítését egy naptári évben legalább egy alkalommal ellenőrzi.

12. § (1) Bérlőtársi szerződés a bérlő és a leendő bérlőtárs – lakásba való beköltözésének időpontjától függetlenül – közös kérelmére köthető. A szerződést a kérelmező felek, és a bérbeadó kötik.

(2) A bérlőtársi szerződés megkötésének feltétele, hogy a leendő bérlőtárs – a bérleti jogviszony jellegétől függően – feleljen meg a bérlőre a bérbeadás feltételeként meghatározottaknak.

(3) A házastársak közös kérelmére bérlőtársi szerződést kell kötni.

13. § (1) A bérbeadó szavatol azért, hogy a lakás az átadásakor rendeltetésszerű használatra alkalmas.

(2) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel. A felmerülő költségeket a bérbeadó ebben az esetben számla ellenében megtéríti a bérlőnek.

(3) A bérbeadó gondoskodik

• a) az épület karbantartásáról;
• b) az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról;
• c) a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, továbbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről.

(4) Az épület és a közös használatra szolgáló helyiségekkel és területtel összefüggő - a (3) bekezdésben nem említett - egyéb kötelezettségek a bérlőt - illetve a bérlőket a lakás hasznos alapterületének arányában - terhelik, melyet saját maguk kötelesek elvégezni, vagy elvégeztetni.

(5) Amennyiben a bérlő a bérbeadótól a lakásbérleti szerződésben átvállalja a bérbeadót terhelő kötelezettség teljesítését a vállalt kötelezettség teljesítésének megfelelő összegben, lakbér mérséklésre tarthat igényt.

(6) A lakásbérleti jogviszony keretében a karbantartással kapcsolatos költségek a bérlőt, a pótlással és cserével kapcsolatos költségek a bérbeadót terhelik.

(7) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti. Az erről szóló megállapodást írásba kell foglalni, melynek tartalmaznia kell az elvégzendő munkák konkrét megjelölését, a befejezés határidejét, a költségeit és azok megfizetésének feltételeit, és módját. A munkák elvégzésének költségei a (8) bekezdésben foglaltak kivételével a bérlőt terhelik.

(8) Amennyiben a (7) bekezdésben említett munka elvégzése következtében a lakás komfortfokozata is nő, a felmerülő költségeket a bérbeadó viseli.

(9) Amennyiben a bérbeadó és a bérlő megállapodnak, hogy a visszaadáskor a lakást és a lakásberendezéseket a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, az ezzel kapcsolatban felmerült költségeket a bérlő köteles a bérbeadó részére a megállapodás szerinti időpontban, de legkésőbb 30 napon belül megtéríteni.

(10) A bérbeadás e §-ban meghatározott feltételeinek meghatározása a polgármester hatáskörébe tartozik.

14. § (1) Az önkormányzati lakást jogcím nélkül használó, a bérbeadó részére lakáshasználati díjat (a továbbiakban: használati díj) köteles fizetni. A használati díj a lakásra megállapított lakbérrel azonos összeg.

(2) A jogcím nélküli használat kezdetétől számított négy hónap elteltével a használati díj a lakásra megállapított lakbér 150 %-a, a bérleti díj 100%, ha a bérlő igazolja, hogy közüzemi tartozása nincs.

15. § (1) A bérlő a lakásba más személyt - házastársa, gyermeke, örökbefogadott gyermekének a gyermeke, valamint szülője kivételével – a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(2) A bérlőtárs a lakásba más személyt - a kiskorú gyermeke, valamint az örökbefogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermeke kivételével – a bérbeadó és a másik bérlőtárs írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(3) A bérbeadó a hozzájárulását akkor tagadja meg, ha a befogadni kívánt személlyel a bérbeadó a lakásbérleti szerződést felmondta, mert

• a) a befogadni kívánt személy, vagy a vele együtt lakó személyek az önkormányzattal, a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsított;
• b) a befogadni kívánt személy, vagy a vele együtt lakó személyek az Önkormányzattól bérelt lakást, a közös használatra szolgáló helyiséget, területet rongálták, vagy a rendeltetésükkel ellentétesen használták.

(4) Az bérbeadó hozzájárulásának megadásáról a polgármester dönt.

16. § (1) A lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel bármikor megszűntethető.

(2) A szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésével egyidejűleg, másik lakás bérbeadására is sor kerülhet abban az esetben, ha a bérlő kisebb alapterületű lakást vesz helyette bérbe, és megfelel – a bérleti jogviszony jellegétől függően – a bérbeadás feltételinek.

(3) A szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén pénzbeli térítés nem fizethető.

17. § (1) A bérbeadó a határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződést úgy is felmondhatja, hogy cserelakást ajánl fel.

(2) A bérbeadó a bérlővel megállapodhat, hogy lakás felajánlása helyett pénzbeli térítést fizet, ha

• a) a bérlő lakhatása biztosított,
• b) és nincs azonos komfortfokozatú és legalább ugyanakkora alapterületű önkormányzati bérlakás, mely cserelakásként megfelelő.

(3) A pénzbeli térítés mértéke a lakóingatlan forgalmi értékének 10%-a.

18. § (1) A bérleti jogviszony folytatására az Lt. 32. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha a lakás bérlője életvitelszerűen nem él a bérleményben, és erre tekintettel a bérbeadó a lakásbérleti szerződést felmondta, és a lakásban jogszerűen, életvitelszerűen élő személyek bármelyike a lakásbérleti jogviszony folytatását kezdeményezi a polgármesternél.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak vonatkozásában az új bérlőt úgy kell tekinteni, mintha az eredeti lakásbérleti szerződést is vele kötötte volna a bérbeadó.

(3) A bérleti jogviszony folytatásáról a polgármester dönt.

19. § A határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződés megszűnését követően a lakásban visszamaradó személy másik lakásra akkor tarthat igényt, ha a bérbeadó a beköltözéskor, vagy a szerződés megszűnését megelőző három hónapnál régebben írásban megkötött megállapodásban erre kötelezettséget vállalt, és fenn állnak személyére a szociális alapon történő lakás bérbeadás szerinti feltételei.

20. § A bérbeadó a bérelt lakás egy részének albérletbe adásához akkor járulhat hozzá, ha az albérlőként szerződni kívánó féllel szemben nem állnak fenn a befogadást kizáró körülmények, a lakásban lakókra személyenként legalább 12 m2 alapterület jut, és az albérleti szerződés tartalmazza:

• a) hogy az albérleti jogviszony megszűnik a bérleti jogviszony megszűnése, vagy megszűntetése esetén,
• b) az albérlő kezesi kötelezettséget vállal az üzemeltetés költségeinek megtérítésére,
• c) a kizárólagosan használt lakóhelyiség számát, megnevezését, alapterületét.

21. § A Képviselő-testület a rászorult, szociális alapon bérbe adott bérlakást bérlők részére lakbér támogatást szociális ellátás helyi szabályai keretében nyújt.

22. § (1) A bérbeadó üres, nem lakás céljára szolgáló helyiséget – a (2) bekezdés kivételével - csak pályázati eljárás lefolytatása után adhat bérbe. Az önkormányzat tulajdonában lévő helyiségeket a 1. melléklet tartalmazza.

(2) Nem kell pályázattal a nem lakás céljára szolgáló helyiség bérlőjét kijelölni, ha a bérbeadó a helyiséget ideiglenesen annak helyreállítása, felújítása, életveszély elhárítása érdekében kiürítette, de a kiürítés okának megszűnte után az eredeti hasznosításra vissza adja a bérlőnek.

23. § (1) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell legalább:

• a) a bérbeadásra meghirdetett helyiség fekvési helyét, alapterületét, rendeltetését, felszereltségét,
• b) a helyiségben folytatható tevékenység megjelölését,
• c) a bérleti szerződés lehetséges időtartamát,
• d) a helyiség használatra alkalmassá tételéhez szükséges a leendő bérlő által saját költségen elvégzendő építési munkákat, és azok elvégzésének határidejét, az esetleges eredeti állapot helyreállítási kötelezettséget,
• e) pályázni jogosultak körét,
• f) a fizetendő bér minimális mértékét,
• g) a pályázati ajánlat benyújtásának módját, helyét és határidejét.

(2) A pályázati hirdetményt az önkormányzat honlapján és az önkormányzati hirdetőtáblákon közszemlére kell tenni legalább 5 napra.

24. § (1) A pályázati ajánlatot írásban kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell:

• a) a pályázó nevét és címét,
• b) a helyiségben végezni kívánt tevékenység megjelölését,
• c) a bérleti díj mértékét,
• d) a pályázó nyilatkozatát arról, hogy az önkormányzattal szemben tartozása nem áll fenn, és ennek alátámasztására nemleges adóigazolást mutat be,
• e) a nyilatkozatot arról, hogy a pályázati feltételeket elfogadja.

(2) A pályázatokat a kitűzött határidő leteltekor 5 munkanapon belül értékelni kell.

(3) Nem lehet bérleti szerződést kötni azzal az ajánlattevővel, akinek

• a) öt éven belül önkormányzati helyiségre fennállott bérleti szerződését szerződésszegés miatt a bérbeadó felmondta, vagy
• b) az önkormányzattal szemben tartozása áll fenn.

25. § (1) A pályázati tárgyaláson csak az a pályázó vehet részt, aki a pályázati ajánlatát az előírt időben és tartalommal benyújtotta.

(2) A pályázók közül azzal kell a szerződést megkötni, aki a legmagasabb összegű bérleti díj megfizetésére tett ajánlatot.

(3) A pályázat nyertese a bérbeadóval 10 napon belül bérleti szerződést köteles aláírni, valamint a szerződés megkötésétől számított 15 napon belül köteles a helyiséget birtokba venni.

(4) A (3) bekezdésben foglalt határidő elmulasztása esetén a bérbeadó 5 nap határidő tűzésével írásban nyilatkoztatja a pályázót, hogy kéri-e a helyiség biztosítását vagy a szerződéskötéstől eláll. Amennyiben a határidőben a pályázat nyertese nem válaszol, úgy azt a szerződéstől való elállásnak kell tekinteni.

(5) A pályázat nyertesének visszalépése esetén a második legkedvezőbb ajánlattevővel kell a bérleti szerződést megkötni.

26. § (1) A bérbeadó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel, leltár alapján köteles a bérlőnek átadni.

(2) A bérlő köteles gondoskodni:

• a) a helyiség burkolatainak felújításáról, pótlásáról, cseréjéről,
• b) a helyiséghez tartozó üzlethomlokzatot (portát), védő (előtető) biztonsági berendezések karbantartásáról,
• c) a helyiségben folytatott tevékenység körében felmerülő felújításról, pótlásról, illetőleg cseréről,
• d) az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ, illetőleg tart üzemben,
• e) az épület ,továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztításáról és megvilágításáról, amely a bérlő tevékenységével függ össze.

27. § A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor az átadási, illetve a bérbeadó hozzájárulásával átalakított, felújított állapotban és felszereltséggel köteles átadni.

28. § A bérbeadó a bérlő részére más személynek a helyiségbe történő befogadására akkor adhat hozzájárulást, ha:

• a) a bérlő által végzett és a befogadni kívánt személy által folytatni kívánt tevékenység együttes gyakorlását jogszabály nem tiltja,
• b) a befogadott személy vállalja, hogy a bérlő szerződésének megszűnése esetén cserehelyiségre nem tart igényt,
• c) a befogadás nem további bérbeadásra, albérletbe adásra vagy egyéb módon használatába adásra irányul.

29. § (1) A bérlő a helyiség bérleti jogát a bérbeadó hozzájárulásával másra átruházhatja, elcserélheti, vagy a helyiséget albérletbe adhatja.

(2) A bérbeadó a hozzájárulás megadását köteles megtagadni, ha az átvevő tevékenysége jogszabályba ütközik.

30. § (1) Az állam tulajdonából az Önkormányzat tulajdonába került lakásra a bérlőt (bérlőtársat) elővásárlási jog illeti meg.

(2) Az önkormányzat tulajdonában álló lakás vételárát - ha a lakást az (1) bekezdésben meghatározott személy (a továbbiakban: vevő) vásárolja meg - a hasonló adottságú lakások helyi forgalmi értéke alapján, különösen

• a) az épület településen belüli fekvése;
• b) az épületben lévő lakások száma, az épülethez tartozó földterület, a közös használatra szolgáló helyiségek és a közös használatra szolgáló területek nagysága;
• c) az épület felszereltsége, műszaki állapota, építése, a felújítás óta eltelt idő;
• d) a lakás alapterülete és komfortfokozata;
• e) a lakottság ténye

figyelembevételével, az ingatlanforgalmi értékbecslő által készített becslés szerinti összegben kell megállapítani.

(3) A vételár megállapításakor a forgalmi értékből le kell vonni a bérlőnek a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházásainak az értékét.

(4) A vevőt a (2) és (3) bekezdés alkalmazásával megállapított vételárból 10% kedvezmény illeti meg.

(5) A vevő részére - kérelmére - legalább 15, más jogosult esetében 5 évi részletfizetési kedvezményt kell adni.

(6) Ha a vevő részletfizetést kér, a szerződés megkötésekor a megállapított vételár húsz százalékának egy összegben való megfizetését kell kikötni. Az első vételárrészlet befizetése után fennmaradó hátralékra a havonta fizetendő részleteket egyenlő mértékben kell megállapítani.

(7) A fennmaradó vételárra kamatot az Önkormányzat nem köt ki.

(8) Az elővásárlási jog gyakorlásához az önkormányzat az ajánlatában számszerűen határozza meg a vételár és a kedvezmények, valamint a részletfizetés esetén a havi részlet összegét a (2)-(7) bekezdésekben foglaltak alapján. Az ajánlati kötöttség ideje 30 nap.

31. § (1) Az elővásárlási joggal nem érintett lakások értékesítésére a Képviselő-testület döntése alapján kerül sor.

(2) Az értékesítésről szóló döntésben – forgalmi érték-becslés alapján - meg kell határozni a lakás vételárát.

(3) A Képviselő-testület döntése alapján a lakást nyilvánosan meg kell hirdetni a vagyongazdálkodás szabályait megállapító önkormányzati rendeletnek megfelelően, és az összességében legmagasabb vételárat ajánló részére kell értékesíteni.

32. § (1) A nem lakás céljára szolgáló helyiség értékesítése pályázat útján történhet a vagyongazdálkodás szabályait megállapító önkormányzati rendelet alkalmazásával.

(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő helyiségre a bérlőt elővásárlási jog illeti meg.

33. § A helyiség vételára nem lehet kevesebb, mint a helyiség beköltözhető forgalmi értéke.

34. § (1) A vevő a vételárat részletekben is kifizetheti. A részletfizetés időtartama legfeljebb 3 év.

(2) Részletfizetés esetén a mindenkori jegybanki alapkamatot kell felszámolni.

35. § (1) Az Önkormányzat a lakások és helyiségek elidegenítéséből származó bevételeket a településrendezési terv szerint lakóövezetbe sorolt területek közművesítésére, építési telkek kialakítására, az önkormányzati bérlakás- és helyiségállomány növelésére, állaguk javítására használja fel.

(2) A felhasználásra a vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendelet szabályait kell alkalmazni.

36. § (1) E rendelet bérleti jogviszony létrejöttére vonatkozó szabályait a rendelet hatálybalépése után kötött bérleti szerződésekre kell alkalmazni.

(2) A Fecskeházi lakásra e rendelet hatálybalépése előtt kötött és 2021. december 1-jéig lejárt lakásbérleti szerződés a rendelet hatálybalépésével határozatlan idejű szociális alapon bérbeadott lakásokra vonatkozó szabályok szerinti bérleti jogviszonnyá alakul, azonban a bérleti díjra 2022. január 1-jéig a hatályos bérleti díjat kell alkalmazni. 2022. január 1-jét követően a lakásbérleti díj a Központi Statisztikai Hivatal által közölt fogyasztói árindex növekedésének mértékével, de legfeljebb 10%-kal növekszik minden évben addig, amíg a bérleti díj el nem éri a rendelet 1. mellékletében meghatározott bérleti díjat.

(3) Az e rendelet hatálybalépése előtt Fecskeházi lakás bérletére kötött szerződés alapján a bérlő bérleti díj fizetésére köteles, melyet e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

37. § A Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 14/2020. (VIII. 28.) önkormányzati rendelet 4. § (3) bekezdése 15. ponttal egészül ki: „15. Dönt az önkormányzati bérlakás bérleti jogviszonyának folytatásáról”

38. § A Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 14/2020. (VIII. 28.) önkormányzati rendelet 4. § (3) bekezdése 16.-18. pontokkal egészül ki:

39. § A rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban a munkavállalók közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletében, valamint a szociális biztonsági rendszereknek a közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározottakkal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

40. § (1) A rendelet 2021. szeptember 18-án lép hatályba a (2) bekezdésben foglalt kivétellel.

(2) 2021. december 1-jén lép hatályba a rendelet 1.-17. §-ai, és 19.-36. §-ai, továbbá a rendelet 38. §-a.

(3) 2021. december 1-jén hatályát veszti a lakások bérletére vonatkozó szabályokról szóló 11/2014. (XII.1.) önkormányzati rendelete.