Jánoshida Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997.évi LXXVIII. törvény 6/A§-ban, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. tv. 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 13.§ (1) bekezdés 1) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 28.§ (1) bekezdés szerinti partnerségi egyeztetéssel, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A §-ban biztosított véleményezési jogkörében eljáró

• az állami főépítészi hatáskörében eljáró Jász – Nagykun – Szolnok Megyei Kormányhivatal;
• Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság;
• Miniszterelnökség, mint a kulturális örökség védelméért felelős miniszter;
• Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága; valamint
• a partnerségi egyeztetés szabályai szerint bevont partnerek (teljes helyi lakosság, érdekképviseleti, civil és gazdálkodó szervezetek, vallási közösségek)

véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. Fejezet

Bevezető rendelkezések

1.A rendelet célja, hatálya és alkalmazása

1.§

E rendelet célja Jánoshida Község sajátos településképének, jellegzetes arculatának megőrzése, védelme és alakítása érdekében a helyi épített örökség meghatározása, a védetté nyilvánítás és védelem megszüntetés szabályozása, a településképi szempontból meghatározó területek, a településképi követelmények megállapítása és a településkép – érvényesítési eszközök szabályozása.

2.Értelmező rendelkezések

2.§

E rendelet alkalmazásában:

1.Földszínek: (más néven terraszínek) sötét színek, melyek színtartománya a vörös-narancs-sárga-zöldessárga - barna.

2.Pasztell szín: a színek nagyon világos és kis telítettségű árnyalatai, melyeknek (a szín mellett) csak fehértartalma van, fekete nincs.

3.Információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó

2. Fejezet

Helyi védelem

3.A helyi építészeti örökség területi és egyedi védetté nyilvánítása, a védelem nyilvántartása, a védelem megszüntetése

3.§

(1)A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.

(2)A helyi területi védelem a helyi kialakult, meghatározó, értékes településképet és egyes településrészt meghatározó valamely

a)településszerkezetre

b)utcaképre

c)település és tájkarakter elemekre terjed ki.

(3)E rendeletben az önkormányzat helyi területi védelmet nem rendel el.

(4)A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely

a)építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,

b)táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,

c)szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra, valamint

d)az a)-c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére terjed ki.

(5)E rendeletben az önkormányzat helyi egyedi védelmet nem rendel el.

(6)A Képviselő – testület a  helyi védettség alá helyezésről, annak megszűnéséről szóló döntését a települési főépítész véleményének figyelembevételével hozza meg.

(7)Helyi érték védetté nyilvánítására vagy a védelem törlésére bármely jogi vagy természetes személy, településrendezési terv keretében vagy önállóan készített örökségvédelmi hatástanulmány és önállóan készített értékvizsgálat is javaslatot tehet, melyet a jegyzőnél kell benyújtani. A javaslatnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

a)a javasolt vagy érintett érték megnevezése,

b)a javasolt vagy érintett érték helyének meghatározása (utca, házszám, helyrajzi szám), egyértelműsítés érdekében szükség esetén helyszínrajzi ábrázolással,

c)a javaslattevő természetes vagy jogi személy, ez utóbbi esetén annak képviselőjének megnevezése, elérhetősége,

d)a javasolt vagy érintett érték fotódokumentációja, leírása, ismertetése,

e)a védelem fajtája,

f)a védetté nyilvánításra vagy a védelem megszüntetésére vonatkozó javaslat indoklása.

(8)A védetté nyilvánított helyi értékek nyilvántartása  a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 23/D § a) –d) pontjain túl tartalmazza a védetté nyilvánított helyi érték:

a)állapotát befolyásoló átalakításokat, tevékenységeket történeti sorrendben,

b)fotókat.

(9)A védetté nyilvánított egyedi helyi értéket táblával meg kell jelölni. A tábla elhelyezéséről az önkormányzat a jegyző útján gondoskodik, azt a tulajdonos és a használó tűrni köteles.

(10)A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha a védetté nyilvánított helyi érték

a)megsemmisül,

b)életveszélyessé válik, és az eredeti állapotba történő visszaállítása aránytalanul magas költséggel járna, illetve növényegészségügyi szempontból állapota visszafordíthatatlanul károsodik,

c)a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztek, vagy a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,

(11)A védettség megszüntetésére irányuló kérelem melléklete az állapotrögzítő dokumentáció, amely tartalmazza:

a)az érintett elem helyszínrajzát,

b)épület, vagy építmény esetén a felmérési tervet (alaprajz minden szintről, metszetek, homlokzatok, műszaki leírás),

c)természeti érték állapotát bemutató leírást, felmérési tervet

d)fotódokumentációt,

e)amennyiben szükséges - épület, vagy építmény esetén tartószerkezeti tervezési területen jogosultsággal rendelkező, természeti érték esetén rendelkező okleveles táj- és kertépítészmérnök, kertészmérnök által készített – szakvéleményt.

(12)A védettség megszüntetésére irányuló eljárásban a védetté nyilvánításra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

4.A helyi védett érték fenntartása

4.§

(1)A védetté nyilvánított helyi érték fenntartása a tulajdonos feladata, ő köteles az érték jó karbantartásáról gondoskodni. Felújítás, korszerűsítés esetén a jelen rendeletben foglalt részletes előírásokat be kell tartani.

(2)A fennmaradás feltétele az eredeti rendeltetésnek megfelelő használat előtérbe helyezése. A használat a védett értéket nem veszélyeztetheti.

(3)A helyi védett érték tulajdonosa a tulajdonviszonyokban, a kezelőben és a használóban történt változásokat a jegyzőnek a változástól számított 30 napon belül köteles írásban jelezni. Ennek elmaradása esetén a védett értékre önkormányzati támogatás nem adható.

(4)A közterületen álló védett fák esetenként szükséges növényvédelméről, rendszeres fenntartásáról az önkormányzat köteles gondoskodni szakértő bevonásával.

(5)Helyi védettségű területen lévő síremlékek védettek, elmozdítani, elbontani nem lehet, állagmegóvásukról gondoskodni kell.

(6)A védelem alá eső park területén fenn kell tartani az arra jellemző növény- és állatvilágot, ökoszisztémát, jellegzetes domborzati elemeket.

(7)A védelem alá eső területek és emlékek megóvása a település minden polgárának és minden szervezetnek kötelessége

3. Fejezet

A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása

5.A településképi szempontból meghatározó területek meghatározása

5.§

(1)A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó terület térképi lehatárolását e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2)Jánoshida településen településképi szempontból meghatározó településrész:

a)belterületen:  a településközpont településrész

4. Fejezet

A településképi követelmények meghatározása

6.Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

6.§

(1)Új lakóépület építése, meglévő épületek héjazatának felújítása, cseréje során nem megengedett a fém hullám vagy fém trapézlemez alkalmazása

(2)Új épület építése és felújítása esetén zöld és kék tetőszín nem megengedett.

(3)Az épületek homlokzatának felületképzése új épület építése és felújítása esetén vakolt, pasztell színezésű lehet.

(4)Új épület építése és felújítása esetén tetőfedés színe a földszínek valamelyike lehet.

(5)A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek övezetében szabadon álló, vagy majorszerűen csoportosított olyan mezőgazdasági építmények helyezhetők el, melyek épülettömegükben az alföldi mezőgazdasági tájra jellemző alacsony, hosszúkásan nyújtott tömegarányú, viszonylag meredek héjazatú épületek képét tükrözik vissza.

(6)A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek övezetében az épületek homlokzati képében a fehér meszelt falazat, vagy annak hatását keltő homlokzati megjelenés jelenjen meg

(7)A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek övezetében a tetőhajlásszög 36-45 fokos, a héjazat anyaga elsősorban égetett cserép. Fémlemez tetőfedés akkor lehetséges, ha felületi tagolása cserépfedés megjelenésű. A héjazat színe cserépszínű, barna vagy szürke. Az épületek nyílászárói jellemzően kis felületűek, elsősorban a légcsere és a közlekedés céljára méretezettek legyenek.

7.Egyéb, nem védett és nem meghatározó területekre vonatkozó  egyedi építészeti követelmények

7.§

(1)Jánoshida hatályos helyi építési szabályzatában lakóterületnek nyilvánított területen új lakóépület héjazata fém hullámlemezből vagy fém trapézlemezből nem  építhető.

8.Egyes sajátos berendezések, műtárgyak elhelyezése

8.§

(1)A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas terület a külterület nem védett területei.

(2)  A település teljes ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas terület a külterület védett területei és a belterületen lévő műemlékek és azok műemléki környezete.

(3)A felszíni energiaellátás nyomvonalas építményei elhelyezésére a település teljes igazgatási területe alkalmas.

(4)Ahol vezetékes hálózat megengedett ott új vezeték földkábelben vagy meglévő oszlopsoron vezethető, új oszlopsor csak ellátatlan területek esetén építhető.

(5)A településkép szempontjából meghatározó területen a település ellátásához szükséges közmű műtárgyak (transzformátor, kapcsolószekrény, elosztószekrény, gáznyomás-szabályozó stb.) során takartan, közterületbe látványában kedvező megjelenéssel helyezendő el.

(6)Természetvédelemmel érintett területeken

a)amennyiben műszakilag lehetséges, az energiaellátást földkábellel kell biztosítani.

b)kültéri világítás csak biztonsági szempontok (élet- vagyonvédelem, stb.) esetén, teljesen ernyőzött, síkburás világító eszközzel lehetséges.

9. Reklámok, reklámhordozók

9.§

(1)Információs vagy más célú berendezés, amennyiben reklámot is tartalmaz az előkertben nem helyezhető el.

(2)Közvilágítási berendezésen, hírközlési oszlopon reklám célú felület nem helyezhető el. Egyéb közműberendezésen legfeljebb 2 darab, A1-es méretet meg nem haladó méretű helyezhető el.

(3)Önkormányzati információs tábla és egyedi tájékoztató tábla közterületen csak a gyalogos közlekedést nem zavaró módon helyezhető el.

(4) Természetvédelemmel érintett területen reklámhordozó berendezések nem helyezhetők el.

10. Felszíni energia ellátás

10. §

Közterületen új közművezetéket (vízellátás, szenny-, és csapadékvíz-elvezetés, földgázvezetéket) csak terepszint alatti elhelyezéssel, míg közép- és kisfeszültségű, valamint közvilágítási, táv- és egyéb hírközlő vezetékeket térszín alatti, illetve légkábeles formában szabad létesíteni.

11.Egyéb műszaki berendezések

11. §

(1)Településképi szempontból meghatározó területen új épület építése esetén az épület közterület felől látható homlokzati- és tetőfelületein, elő- és oldalkertjében, kerítésén parapetkonvektor, vagy klímaberendezés kültéri egysége, továbbá közművezetékek újonnan nem helyezhetők el.

(2)A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.

5. Fejezet

Önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer

12.Helyi védelemmel érintett ingatlanok támogatási rendszere

12. §

E rendeletben önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer nem kerül bevezetésre.

6. Fejezet

Településkép-érvényesítési eszközök

13. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

13. §

(1)A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kötelező minden olyan építési tevékenység esetén, mely a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet hatálya alá esik és helyi védett, vagy településképi szempontból meghatározó területen található, vagy helyi egyedi védelemmel érintett.

(2)A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció a települési főépítész, annak hiányában a polgármester feladata.

(3)A településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt – az (1) bekezdésben foglaltakon kívül - bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban kezdeményezheti a főépítésznél, annak hiányában a polgármesternél.

(4)A településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt legalább 8 nappal az építési tevékenység megkezdése előtt, illetve a kérelem benyújtását követő 8 napon belül le kell folytatni.

(5)A településkép-védelmi tájékoztatásról és szakmai konzultációról a főépítész, illetve annak hiányában a polgármester emlékeztetőt készít.

(6)A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció díjmentes.

14. A településképi véleményezési eljárás

14. §

(1)E rendeletben településképi véleményezési eljárás nem kerül bevezetésre.

15. A településképi bejelentési eljárás

15. §

(1)Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:

a)a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklete szerinti építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységeket megelőzően,

b)meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása, rendeltetési egység számának megváltoztatása esetén,

c)a teljes közigazgatási terület tekintetében reklámok, illetve hirdető berendezések elhelyezése esetén.

(2)Amennyiben reklám-, illetve hirdető-berendezések elhelyezésére közterületen kerül sor, a közterület használatára szerződés csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a bejelentés tudomásulvételét tartalmazó hatósági határozat alapján, és az abban meghatározott feltétel figyelembevételével köthető.

(3)A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.

(4)A dokumentációnak – a bejelentés tárgyának megfelelően – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben előírt munkarészeket kell tartalmaznia.

(5)A tevékenység a bejelentés alapján – a polgármester által kiadott hatósági határozat birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz egyéb hatósági engedély nem szükséges.

(6)A polgármesternek a településképi bejelentéssel kapcsolatos döntését a főépítész készíti elő.

(7)A polgármester által kiadott igazolás érvényessége az igazolás kiállításának dátumától számítva:

a)állandó építmény esetén 1 év,

b)legfeljebb 180 napig fennálló építmény esetén, az igazolás kiállításától számított legfeljebb 180 nap,

c)reklámcélú hirdetmény és hirdető-berendezése – kivéve cégér – esetén legfeljebb 2 év,

d)cégér, valamint cégjelző- és címjelző hirdetmények és hirdető-berendezései esetén a működés befejezésének időpontja, de legfeljebb 5 év,

e)útbaigazító hirdetmény esetén a működés befejezésének időpontja, de legfeljebb 2 év.

16. A településképi kötelezés

16. §

E rendeletben településképi kötelezés nem kerül bevezetésre.

7. Fejezet

Záró rendelkezések

17. §

(1)E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2)E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Jánoshida Község Önkormányzat Képviselő – testületének a helyi építési szabályzatról szóló 3/2007. (II.22.) sz. önkormányzati rendeletének:

a)2.§ (10) bekezdés

b)5.§ (1) bekezdés n.) pontja

c)6.§ (2) bekezdése l.), m.) pontja

d)6.§ (3) bekezdése l.), pontja

e)7.§ (2) bekezdés l.) pontja

f)7.§ (4) bekezdés k.) pontja

g)7.§ (5) bekezdés l.) pontja

h)10.§ (14) bekezdése

i)13.§ (7) bekezdése

j)13.§ (10) bekezdés b.) és d.) pontja

k)15.§ (3) és (4) bekezdése

Jánoshida, 2017.december 27.